Biológia | Általános Iskola » Biológia 8. osztály teljes tananyag

BIOLÓGIA 8. osztály Miről tanulunk az idén? Miről tanultunk az elmúlt évben? 01 02 SZABÁLYOZÁS. Az életfolyamatok szabályozása. 03 Az érzékelés 1. 04 A szem szerkezete. 05 A szem betegségei 1. 06 A szem betegségei 2. 07 Az érzékelés 2. 08 Idegrendszer, idegsejt. 09 Az idegrendszer felépítése. 10 Feltételes és feltétlen reflex. 11 Tanulás és emlékezés. 12 Érzékelési csalódások. 13 A zsigeri idegrendszer. 14 A szabályozással kapcsolatos vizsgálatok. 15 A hormonrendszer. 16 Férfi és nő. 17 Összefoglalás. 18 AZ ÖRÖKLŐDÉS. Miért hasonlítunk szüleinkre? 19 Hogyan továbbítódik az örökítő anyag sejtről sejtre? 20 Hogyan továbbítódik az örökítő anyag nemzedékről nemz.? 21 A köztes öröklésmenet. 22 Az uralkodó-lappangó öröklésmenet. 23 Fiú lesz vagy lány? 24 Örökléstani vizsgálatok, számítások. 25 Mérhető jellegek vizsgálata az osztályközösségben. 26 A mutáció. 27 Miért nem házasodhatnak össze a

közeli rokonok? 28 Összefoglalás. 29 TÖRZSFEJLŐDÉS. A faj és a populáció. 30 A populációk változásai. 31 A földi élet kialakulása. 32 Az élővilág evolúciójának kezdeti lépései. 33 A moszatok, a gombák és a mohák kialakulása. 34 A harasztok, nyitvatermők és zárvatermők kialakulása. 35 Vizsgálatok a növények evolúciójával kapcsolatban. 36 Az egysejtűek, a szivacsok és a csalánozók kialakulása. 37 A férgek, a puhatestűek és az ízeltlábúak kialakulása. 38 A gerincesek kialakulása. 39 őshüllők, erszényes emlősök. 40 Az ember kialakulása. 41 A ma élő ember. 42 Vizsgálatok az állatok és az ember evolúciójával kapcs. 43 A törzsfejlődés és a rendszerezés kapcsolata. 44 Összefoglalás. 45 AZ EMBER ÉS KÖRNYEZETE. Az ember és a környezet kölcsönhatása. 46 Fertőzés, járvány. 47 Bőrünk egészsége. 48 Mozgásszerveink egészsége. 49 Az egészséges táplálkozás. A légzési és a keringési szervrendszerünk

egészsége. A szabályozórendszer egészsége. Az elsősegélynyújtás. Egészségügyi ellátás hazánkban. Az ember mint a másik ember környezete. Az ember felelőssége a Földért. Törvény az emberi környezet védelméről. (Olvasmány) Érdekességek a betegségek gyógyításának és megelőzésé. Összefoglalás. 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 Év végi összefoglalás - Szabályozás. Év végi összefoglalás - Az öröklődés és az ember. Év végi összefoglalás - A törzsfejlődés. Év végi összefoglalás - Az ember helye a Földön. 60 61 62 63 BIOLÓGIA 8. osztály 01 - Miről tanulunk az idén? Ha most, az utolsó általános iskolai tanév kezdetén visszagondolsz a környezetismeret- és biológiaórákra, rá kell jönnöd, hogy milyen régóta tanulsz már biológiát, még ha nem is neveztétek mindig annak. Megismertetek sok növényt és állatot; megismerkedtetek az élőlények rendszerezésével; tanultatok a sejtekről, szövetekről,

szervekről és a szervrendszerekről, vagyis az élőlények testének felépítéséről és működéséről. Most a talán legbonyolultabb működésről, a szabályozásról tanulunk. Megtudjuk, hogy miképpen ellenőrzi és irányítja a szervezet saját anyagcseréjét, mozgását és egyéb életjelenségeit, hogyan tart kapcsolatot a környezetével, s mi módon ad választ a környezet hatásaira. A második fejezetnek az öröklődés a témája, vagyis az, hogy az élőlények miképpen adják át nemzedékről nemzedékre a tulajdonságaikat. Megtudhatod azt is, hogy a sejtek mikroszkóppal is alig látható részleteinek mi a szerepe abban, hogy Te hasonlítasz édesanyádhoz vagy a nagyapádhoz. A Törzsfejlődés című fejezet tulajdonképpen "biológiai történelem": ez arról a hosszú és izgalmas fejlődésről szól, amelynek révén az élővilág elnyerte mai formáját. Részletesen foglalkozunk azzal, ami mindannyiunkat személy szerint is érint:

az ember és környezete közötti kapcsolattal. Eközben megismerkedünk az egészséges életmód követelményeivel, valamint a leggyakoribb betegségekkel és megelőzésükkel. Ha érdekelnek a további részletek, akkor lapozd fel a tankönyv tartalomjegyzékét! Abból megtudhatod, hogy mi mindennel foglalkozunk ebben a tanévben. Miként az eddigiekben - a valóság megfigyelésén kívül -, most is csak a tankönyvre lesz szükségünk. Reméljük, megőrizted eddigi biológia tankönyveidet, mert szükség lesz rájuk. Sok fejezet végén találsz figyelmeztetést, hogy a következő óra tananyagának elsajátításához, megértéséhez eddigi tanulmányaidból mire lesz szükség Megkönnyíted saját munkádat is, ha a hatodikos és a hetedikes tankönyvből valóban átnézed előre a megnevezett részeket. Ha egyegy óra anyagát feldolgoztad, a leckék utáni kérdések segítségével ellenőrizd, jól sajátítottad-e el a tudnivalókat! A kérdések utáni rész

érdekességeket tartalmaz. Itt hasznos ismereteket találsz, de megtanulásuk senki számára nem kötelező. A tananyagon túl sok ismeretet szerezhettek folyóiratokból, könyvekből. Érdemes rendszeresen olvasni a Természet Világa, az Élet és Tudomány, valamint a Búvár című lapokat. A tanultakhoz kapcsolódó cikkekről számoljatok be osztálytársaitoknak. Készítsetek rövid beszámolókat a tudomány újabb eredményeiről és helyezzétek el az osztályotokban. 02 - Miről tanultunk az elmúlt évben? A bonyolult testfelépítésű állatok szervezete szervrendszerekből épül fel. A szervrendszerek szervekből, azok különféle szövetekből állnak. Az egyes szövetekben hasonló alakú és működésű sejtek vannak A sejteket sejthártya határolja el a környezettől, a plazmájukban van az életműködéseket irányító sejtmag. A növények általában egyszerűbb testfelépítésűek, mint az állatok. Szervezetüket szervek építik fel, melyekben

osztódó és állandósult szövetek vannak. A növényi sejteket a sejthártyán kívül sejtfal is körülveszi, a plazmájukban színtestek és zárványok is vannak. Az élőlények mozognak, táplálkoznak, lélegeznek, a bomlástermékeket kiválasztják, szaporodnak, fejlődnek. Ezeket az életműködéseket a különböző élőlénycsoportokban különböző szervek, szervrendszerek végzik. A növények többsége nem változtatja a helyét, csak a szerveik helyzetét Az állatok viszont általában a helyüket is tudják változtatni; izmaik tapadhatnak a bőrükhöz, külső vagy belső vázukhoz. A növények testük szerves anyagait a környezetükből felvett szervetlen vegyületekből a napfény energiájának felhasználásával építik fel. Táplálkozásuk autotróf Az állatok heterotróf táplálkozásúak, táplálékuk növényi és állati eredetű szerves anyag. Az állatok a felvett táplálékot megemésztik és a tápanyagokból a sejtek, felépítik

saját anyagaikat. Az élőlények a szerves vegyületek elégetésével termelik az életműködésekhez szükséges energiát. A szerves vegyületek lebontásához, elégetéséhez oxigén szükséges A levegőben levő vagy a vízben oldott oxigén a testfelületen vagy különböző, nagy felületű légzőszerven átjut az élőlény testébe. Az életműködések során termelődő felesleges anyagokat és a káros bomlástermékeket minden élőlény kiválasztja magából. A tápanyagokat, az oxigént és a bomlástermékeket a szállítórendszer szállítja A hajtásos növények szállítórendszere edénynyalábokból áll. Az állatok testfolyadéka nyílt vagy zárt keringési rendszerben áramlik. A mozgás, a táplálkozás, a légzés, a kiválasztás önfenntartó életműködések A szaporodás a faj fennmaradását biztosítja. Az egyszerűbb élőlények ivartalanul, osztódással szaporodnak Az ivaros szaporodáshoz két ivarsejtnek kell összeolvadnia. A

megtermékenyített petesejtből, a zigótából fejlődik ki a csíra, illetve az embrió. Az önálló életre képes új egyed addig növekszik, fejlődik, amíg szaporodásra képes lesz Ha még többet akarsz tudni, további érdekességekre vagy kíváncsi, akkor az alábbi könyveket olvasd el. Részben a tavaly tanultakhoz, főként azonban az idei tananyaghoz kapcsolódó ismeretekre tehetsz szert. Attenborough: Élet a Földön, Novotrade, 1988. Ádám: Érzékelés, tudat, emlékezés, Medicina kiadó, Bp., 1969 Attenborough: Az élő bolygó, Novotrade. 1989 Balogh: Érdekes szigetek, RTV- Minerva, 1982. Csányi: Az állatok tanulása a természetben, Natura, 1987. Czeizel: Az emberi öröklődés, Gondolat, 1983. Czeizel: Az orvos-genetikus szemével, Minerva 1980. Farkas: Változó állatvilág, Gondolat, 1978. Frenyó: Rejtelmes-e a növényi élet? Móra, 1977. Galácz: Élő kövületek. Gondolat, 1983 Gánti: Az élet és születése, Tankönyvkiadó, 1980. Kis

ökológia, Usborne tudományos kísérletek, Novotrade, 1990. Hámori: Az idegsejttől a gondolatig, Kozmosz könyvek, 1982. Jándi: Füstköd a város felett, Gondolat, 1976. van Lawick-Goodall: Az ember árnyékában, Gondolat, 1980. Leakey-Lewin: Fajunk eredete, Gondolat, 1986. Myers: A süllyedő bárka, Natura, 1982. Száraz: Ökológiai zsebkönyv, Gondolat, 1987. Széky: Korunk környezetbiológiája, Tankönyvkiadó, 1984. Thomas: A négymilliárd éves élet, Gondolat, 1978. Uránia- Állatvilág, Gondolat, 1970. Uránia- Növényvilág, Gondolat, 1968. Vida: Az élet keletkezése, Gondolat, 1981. SZABÁLYOZÁS 03 - Az életfolyamatok szabályozása Néha hetekig nem esik az eső, máskor viszont napokig nem áll el, a növényeknek mégis csak kismértékben változik a víztartalma. Egyszer meleg és száraz a levegő, máskor hideg és nedves, s a fák levelei többnyire mégis közel ugyanolyanok. Van, aki reggeltől estig nem vesz magához folyadékot, más pedig egy

ültő helyében megiszik egy liter tejet, s mégis csaknem változatlan marad sejtjeik víztartalma. Télen akár -20 C fok is lehet a hőmérséklet, nyáron pedig meghaladja a +30 C fokot is, a kis cinke testének hőmérséklete mégsem változik. Az élőlények az életfolyamatok szabályozása révén képesek arra, hogy a külső környezet változásának ellenére megőrizzék viszonylagos belső állandóságukat. E nélkül az élőlények elpusztulnának A szervezet szöveteinek, szerveinek fizikai állapotát (nyomás, hőmérséklet stb.) és kémiai állapotát (összetétel, kémhatás stb) együttesen belső környezetnek nevezzük. Nézzük meg néhány példán, miképpen tudják a növények és az állatok a külső környezet változásait ellensúlyozni, vagyis miképpen biztosítják a belső környezet viszonylagos állandóságát! Ha meleg van és száraz a levegő, akkor nagymértékű a növények párologtatása. Ezáltal a gázcsere nyílások záró

sejtjei is vizet veszítenek. Ettől csökken a feszességük, petyhüdtek lesznek így végül is szűkül a légrések nagysága, s ennek révén csökken a párolgás sebessége. Tehát a túlzott párologtatásnak olyan változás a következménye, amely csökkenti a további párologtatást. Ha bőven van víz, akkor a záró sejtek teleszívják magukat, kifeszülnek. Ettől a légrés tágabb lesz, a párologtatás fokozódik Túl sok víz felvétele tehát olyan változást hoz magával, amely gyorsítja a vízleadást. Aki rengeteget iszik, annak a veséje olyan "parancsot" kap egy szabályozó vegyi anyag formájában -, hogy növelje a kiürített vizelet mennyiségét És fordítva: a szomjazó ember veséje töményebbé teszi a vizeletet, vagyis "spórol" a folyadékkal, azaz csökken a kiválasztott vizelet mennyisége. Hidegben a madaraknak felborzolódik a tolla, mert az idegrendszer szabályozó hatására a bőrükben megfeszülnek azok a kicsiny

izmocskák, amelyek megemelik a tollat. A lazábbá vált tollazat - a tollak közötti levegő révén jobban szigetel, tehát a madár így jobban őrzi testének melegét. Az emlősöknél is pontosan ez történik, csak a tollazat helyett a szőrzettel. A testhőmérséklet állandóságát veszélyeztető mértékű hő leadás egy olyan változást hoz magával, amely csökkenti a hő leadást. Fogalmazzuk meg ezt általánosságban is Az élővilágban a szabályozás alapelve a következő: 1. A külső környezet változása hat az élőlényre, 2. ettől a hatástól a belső környezet kezd megváltozni, 3. a belső környezet kezdődő változása egy szerkezeti-működésbeli változást idéz elő az élőlényben, 4. ez a szerkezeti-működésbeli változás ellensúlyozza a külső környezet hatását, 5. így végül is a belső környezet nem, vagy csak kicsit változik Az állatok és az ember szabályozó rendszereinek részleteivel, a szabályozás folyamatával a

következő órákon foglalkozunk. Mit nevezünk belső környezetnek? Mit értünk azon, hogy a belső környezet állandó és miért pontosabb így: "viszonylag" állandó? Mondd el konkrét példákon a szabályozás folyamatát! Mondd el általánosságban a szabályozás folyamatát! Tanultunk már az élőlények tűrőképességéről, valamint arról, hogy ennek határa van. Ha a külső környezet megváltozása olyan mértékű, hogy a szervezet már nem tudja ellensúlyozni a hatást, akkor a belső környezet állandósága megszűnik, az élőlény elpusztul. Például a hosszú ideig tartó szárazság miatti vízhiányon már a párolgás majdnem teljes leállítása sem segít, s a növény mégiscsak kiszárad. (egyébként a párolgás "megszűnése” egyéb anyagcsere-folyamatok letiltását is magával hozza, s ez is hozzájárul a pusztuláshoz.) Tennivaló: Figyeld meg saját szervezeteden, milyen változásokat tapasztalsz a külső környezet

megváltozásának hatására! Például megfigyelheted, milyen következménye van a hőmérséklet változásának, a különböző mértékű folyadékfogyasztásnak. Mit tapasztalsz, ha sós ételt fogyasztasz? Figyeld meg a légzésedet, szívműködésedet nehéz munkavégzés vagy sportolás közben és utána! A következő órák tananyaga segít a jelenségek megértésében. A különböző ipari-háztartási gépek automatikus működésszabályozásának alapelve hasonlít az élőlényekéhez. Nézzük például a hűtőszekrényt! Ha kinyitogatjuk az ajtaját, akkor melegebb lesz benne a levegő a kelleténél; ezt egy speciális hőmérő méri, amely bekapcsolja a hűtő motorját, így végül is a hűtőszekrényben levő levegő hőmérséklete visszasüllyed az eredeti értékre. Pontosabban: a hűtőszerkezet működésének hatására a hőmérséklet valamelyest az eredeti érték alá csökken, de ezt megint csak méri az a speciális hőmérő, és

kikapcsolja a motort. Ilyenformán a hűtőszekrényben nem állandó a hőmérséklet, hanem a beállított érték körüli értékek között egy bizonyos hőmérsékletsávban ingadozik. A belső környezet fogalma Claude Bernardtól származik (1856): "Az élő szervezet voltaképpen nem a külső környezetben él, hanem folyékony környezetében, melyet testnedvei alkotnak, s mely az összes szöveti elemeit körülveszi.” A belső környezet a külvilággal elsősorban vér útján érintkezik. A vér veszi, tel a tüdőből az oxigént, és ugyanitt adja le a sejtekben keletkező szén-dioxidot. A vér szállítja a felszívódott tápanyagokat és a bomlástermékeket Technikaórákon is, tanultok majd a szabályozás különböző fajtáiról. Vesd össze az ott tanultakat a biológiai szabályozásról szerzett ismereteiddel! 04 - Az érzékelés I. A belső környezet viszonylagos állandóságának biztosításához szükséges, hogy az élőlény felfogja,

azaz érzékelje mind a külső környezetből származó hatásokat, mind a belső környezet állapotát jelző hatások. Ezeket a hatásokat összefoglaló néven ingereknek nevezzük. A legtöbb növényi és állati sejt képes valamiféle inger fölvételére. A szivacsoknál fejlettebb állatoknak, így az embernek is, azonban speciális ingerfelvevő sejtjeik is vannak. Ezeket a sejteket vagy sejtcsoportokat hívjuk idegen szóval receptoroknak A receptorok az ingereket ingerületté alakítják, amit az idegek a megfelelő szabályozóközpontba szállítanak. A külvilágból származó ingereket fölvevő receptoroknak többnyire segéd-berendezéseik vannak, amelyek segítik az ingerek fölvételét. A receptor és segédberendezése együtt az érzékszerv. A receptorokat, illetve az érzékszerveket a szerint csoportosítjuk, hogy miféle ingert alakítanak át ingerületté. A látószerv fényingert alakít át, a szaglószerv és az ízlelőszerv kémiai ingereket, a

hallószerv rezgőmozgást, a bőrünk hő receptora a hőt. Látórendszerünk érzékszerve a szem, receptora a szemünkben levő ideghártya; ebben találhatók a fény felvételére képes sejtek. Az itt keletkezett ingerület a látóidegen keresztül eljut az agy látóközpontjába, és ott érzetté alakul. A tulajdonképpeni látás tehát nem is a szemünkben, hanem az agyunkban történik. Az ideghártya és a köré szerveződött segédberendezés a szem. A színes szivárványhártyában levő izom a pupilla szűkítéséveltágításával automatikusan szabályozza a szembe jutó fény erősségét Ezzel védi a szemet a túlságosan erős ingertől. A szemlencse körüli izmok változtatni tudják a lencse domborúságát így akár közelebb akár távolabb van egy tárgy, annak egy-egy részletéről szemünkbe érkező fénysugarak az ideghártyán is egy pontban találkoznak. Közeli tárgy nézésekor a szemlencse erősen domború Ezért a távoli tárgyakról

ugyanekkor szemünkbe érkező fénypontokat homályos foltnak látjuk. Távoli tárgy nézésekor viszont a közelebbről érkező fénysugarak nem találkoznak az ideghártyán egy pontban. Szemünket a könny védi a kiszáradástól; a könnymirigy váladékát a pislogó szemhéjak kenik szét szemgolyónk elülső felszínén. A szemhéjak sérüléstől is védik a szemet; a hirtelen közel kerülő tárgy automatikusan kiváltja a védekező pislogást. Nagy jelentősége van annak, hogy két szemünk előre néz. így ugyanis ugyanazt a tárgyat látjuk mindkét szemünkkel, de egy picikét más szögből. A két kép apró eltéréseiből a látóközpont "tapasztalati alapon" megállapítja, hogy a tárgy milyen messze van. Ehhez két szemünk mozgatásának igen finom összehangolására is szükség van. Mit nevezünk receptornak, és mi a működése? Csoportosítsd a receptorokat különböző szempontok szerint! Mi a különbség a receptor és az érzékszerv

között? Sorold fel a fénysugár útjának szakaszait a szemben! Mi mitől védi a szemet? Értelmezd ezt a sort: inger, ingerület, érzet! Mi a jelentősége a szemlencse körül levő izmoknak? A szemünkkel látunk térben, vagy az agyunkkal? Indokold! Fizikából nemsokára tanulni fogtok a szemlencséhez hasonló fénytani lencsék tulajdonságairól. Vesd majd össze ezeket az ismereteket a szemről tanultakkal! Nem minden állat lát színekkel; például a bika is színvak, vagyis olyannak látja a világot, mint mi a fekete-fehér tv-képernyőn. A színvakság igen ritkán embereken is előfordul. Ez nem azonos a sokkal gyakoribb színtévesztéssel, vagyis azzal a rendellenességgel, amelynek következtében valaki bizonyos színeket nem tud egymástól megkülönböztetni. A színtévesztés leggyakoribb formája a piros-zöld tévesztés. Ezek az emberek a színárnyalatok közötti különbséget érzékelik, de a pirosat és a zöldet egyformának látják. Csökkent

mértékben ugyan, de azért egy félszemű ember is lát térben ő az apró fejés szemmozgások miatti képkülönbségek alapján érzékeli a teret A szem belső sarkából - a szemzugból - egy vékony cső vezeti a könnyet az orrüregbe. Ezért lesz az ember "náthás", mikor sír Az ideghártyát tudományos néven retinának nevezik. A pupilla latin szó, eredeti jelentése: kisbaba Ha belenézünk valakinek a szemébe, saját magunk kicsinyített tükörképét látjuk benne. Ezt nevezték a régi rómaiak babának A retina középső részét sárgafoltnak nevezzük. Színeket csak az itt található úgynevezett csapok segítségével látunk. A sárgafolt körül úgynevezett pálcikák vannak Ezek "színvakok", viszont érzékenyebbek a csapoknál: velük kisebb fényerőt - vagy fényerőkülönbséget - is érzékelünk. Szemünk receptor sejtjeinek normális működéséhez szükséges az A-vitamin. Ennek hiányában zavart szenved a

fényérzékelés; az illető csak teljes világosságban lát jól, félhomályban már nem. Ezt hívják szürkületi vakságnak, vagy másképpen farkasvakságnak. 05 - A szem szerkezete Az ember fényérző- vagy látószerve a szem. A látószerv a szemgolyóból, a látóidegből és a szem segédszerveiből áll. Mindezek a szervek a koponyában, a szemüregben helyezkednek el A szemgolyó nagyjából gömb alakú test. Három burka van: külső, középső és belső Külső burka erős, rostos tok, körülfogja a szemgolyót. Hátulsó, nagyobb, fehér színű, átlátszatlan része az ínhártya, elülső, kisebb része az átlátszó szaruhártya. Az ínhártya képezi a külső burok 4/5 részét, amely elől éles széllel megy át a szaruhártyába A szaruhártya óraüvegszerűen borul rá az ínhártya elülső, kör alakú szélére. Az ínhártya hátul szitaszerűen át van lyuggatva, mert itt lépnek ki a látóideg rostjai. Az ínhártyán tapadnak a

szemmozgató izmok is A szaruhártyához közel, körben futó vékony csatorna van, melyen át a szem úgynevezett csarnokvize a környező vénákba vezetődik el. A szaruhártya mögött helyezkedik el az elülső szemcsarnok, mely csarnokvízzel van tele. A szemgolyó középső burka egymástól jól elkülöníthető három részből áll. Hátulsó része az ínhártyához szorosan illeszkedő érhártya, elülső része a szivárványhártya. A két rész között gyűrűszerű megvastagodás van, ez a harmadik rész, a sugártest. A sugártest legnagyobb részét a sugárizom alkotja A sugárizmok a szem alkalmazkodóképességének fontos tényezői. A sugártest termeli a csarnokvizet is A sugártest elülső részéből indul, annak közvetlen folytatása a szivárványhártya. Ez tulajdonképpen egy lemez, amely a szemgolyó üregét kisebb elülső és nagyobb hátsó részre osztja. Egy, kb 4 milliméteres kerek nyílás van rajta, ezt hívjuk pupillának Ennek

tágasságát a szivárványhártya pici izmai határozzák meg. A szivárványhártyában levő bőrfesték mennyisége határozza meg a szem színét. A szemgolyó belső burka az ideghártya Szakadékony, vékony hártya ez, tulajdonképpen ez szolgál a fény felfogására. Közvetlen folytatása ez a látóidegnek, azt is mondhatjuk, hogy az agyunk egy nyúlványa benyomul a szemünkbe. A fénytörés és képalkotás eszköze még a szemcsarnokon kívül a szemlencse, mely körben a sugártest belső felszínére van felfüggesztve. Átlátszó test, mely domborodik vagy ellapul, mikor a sugárizom a távolságnak megfelelően igazítja a látott képhez. A szemgolyó belső részét egy gömb alakú test, az üvegtest foglalja el, mely 98 %-ban vízből áll. Mindezek az alkatrészek együttesen szolgálják az ép látást, különböző károsodásaikról később tanulunk, valamint megismerjük ezek következményeit. 06 - A szem betegségei I. A szem megbetegedései

közül elsőször a glaukómáról tanulunk. Ezt az elváltozást hívjuk népiesen "zöld hályog”-nak. Akkor következik be, ha a szem belső nyomása valamilyen oknál fogva megnő A szemgolyó belső nyomása normális körülmények között 16-20 higanymilliméter. A fizikából ismerjük, hogy ez az érték mit jelent. Ez az érték akkor emelkedik meg, ha túl sok csarnokvíz termelődik, akadályozva van az elfolyása, és belülről feszíti a szem csarnokát. A nyomás emelkedése mindig gátolja a látást, ugyanis zavarossá teszi az egyébként tiszta, átlátszó szaruhártyát. Előfordulhat az is, hogy különböző gyulladások miatt összenövések keletkeznek a szemben, és ezek gátolják meg a csarnokvíz elfolyását. Például összenőhet a szaruhártya a szivárványhártyával, vagy a szivárványhártya a lencsével. Ha a folyamat nem áll meg és gyógyítani sem lehet, akkor a glaukóma vaksághoz vezet. Más rendellenesség a valódi hályog, amit

kataraktának hívnak a szaknyelvben. Ez a lencse elváltozása, aminek következtében megváltozik a lencse fényáteresztő képessége Akkor zavarja komolyan a látást, ha az elváltozás központosan helyezkedik el a lencsében. Néha műtéttel sikeresen gyógyítható. Az eltávolított hályog utáni állapotot hívjuk lencsehíjasságnak Szerencsés esetben optikai úton, azaz szemüveggel javítható. Néha azonban utóhályog fejlődik a helyén, és tovább rontja a látást A hosszú ideig fennálló lencseszürkülés a szemet tompalátóvá, majd a fény észlelésére alkalmatlanná teszi. 07 - A szem betegségei II. Az eddig tanultakon kívül más hatással vannak a látásra az üvegtest megbetegedései. Fényáteresztő képességét különböző vérzések és betegségek kapcsán izzadmány szokta megváltoztatni. A látótérben keletkezett fekete foltok az éleslátást erősen csökkentik. A beteg és zsugorodó üvegtest retinaleváláshoz vezethet, ami

súlyos bajt okoz a szemben. Az üvegtesten elől helyezkedik el a szivárványhártya, melynek folytatása a sugártest, majd az érhártya következik. Mivel ezek az alkotórészek ilyen szorosan függnek össze, egy esetleges gyulladás könnyen átterjedhet az egyik részről a másikra is. Ha egy izzadmány nyomán gennyes gyulladás keletkezik, a szem sorvadásához és teljes pusztulásához vezethet. Megint más eredetű károsodások a látóideg gyulladásai vagy sorvadása. Előfordulhat különböző fertőző betegségek után, amikor szövődményként jelentkezik Sok fokozata lehetséges, amik eltérő méretű látásromláshoz vezethetnek, egészen a vakság állapotáig. A tanultakon kívül természetesen vannak más eredetű, így pl. sérülésből, balesetből keletkező megbetegedések is, amik a látást veszélyeztethetik. Gyakori a fejlődési rendellenesség is, melyek közül néhány szintén a látás csökkenéséhez vezethet. Szerencsére ma már

meglehetősen ritkák a fertőzés útján terjedő szembetegségek, de megfeledkeznünk ezek létéről sem szabad! Mindig törődnünk kell szemünk higiéniájával is, ezeknek a szabályoknak a betartása valamennyiünk közös érdeke! 08 - Az érzékelés II. Hallószervünk, fül számára a hangforrás által keltett levegőrezgés az inger. A külsőfülön át bejutott rezgést átveszi a dobhártya. Ettől kezdve már nem a levegő, hanem fülünk valamely részének rezgése az inger A dobhártya mögött van a középfül ürege, az itt levő hallócsontocskák továbbadják a rezgést a belsőfülbe, a csigát kitöltő folyadéknak. A csigában találhatók a receptor sejtek Ezeknek érzékelő szőrei vannak, amelyek a folyadék rezgésének ritmusában elhajlanak, s ettől az elhajlástól keletkezik bennük az ingerület. A hallószerv tehát rezgőmozgást alakít át ingerületté, amely aztán a hallóidegen át az agyba fut, s ott a hallóközpontban

létrehozza a hallásérzetet. Különböző magasságú hangok hatására más-más helyekre jut el a rezgés a csigában levő folyadékban. Ezért magas, illetve mély hang megszólalásakor nem ugyanazok a receptor sejtek kerülnek ingerületi állapotba, s ebből következően az agy hallóközpontjában is más és más idegsejtekben keletkezik érzet. így különböztetjük meg egymástól a hangokat. Egyensúlyozó szervünk fontos eleme a - szintén a belsőfülben levő - három félkörös ívjárat. Mindegyik merőleges a másik kettőre A receptor sejtek a járatok találkozásában vannak Ha a fejünk mozgásállapota változik, akkor a megfelelő ívjáratban a folyadék - saját tehetetlenségénél fogva - kilendül. Ez a mozgás ingerli a receptor sejteket. ízlelőszervünk a nyelv Az íz-receptorsejtekben a táplálék kémiai anyagainak hatására keletkezik ingerület. A tényleges ízérzés az agy megfelelő központjában történik Ételeink sokféle zamatát

nagyjából négy alap ízre tudjuk visszavezetni. Nyelvünk felülete nem egyformán érzékeny ezekre az ízekre. ízérzeteink megindítják az emésztőnedvek termelését, és ezzel felkészítik a gyomrot a táplálék feldolgozására. Szaglószervünk az orr Ennek üregében egy néhány cm nagyságú területen vannak azok a szaglósejtek, amelyek bizonyos gázok és gőzök kémiai ingereit képesek felvenni. Bőrünkben többféle inger fölvételére alkalmas receptor is van. Az irhában vannak a tapintást, a nyomást, valamint a hideget és a meleget fölvevő receptorok; ezeknek segédberendezéseik is vannak. Fájdalomérzet akkor jelentkezik az agy megfelelő központjában, ha a hámrétegbe is átnyúló, csupasz (azaz segédberendezés nélküli) receptorokból érkezik ingerület. Ezeket a receptorokat pedig minden olyan inger ingerli, amely már károsítaná a bőr szöveteit Mi a hallásunk ingere, s ez hogyan jut el a receptorig? A fül melyik részében alakul

át az inger ingerületté? Hányféle hangmagasságot tudunk megkülönböztetni? Miben hasonlít az egyensúlyozó szerv a hallószervhez? Nyelvünk melyik része melyik alapízre érzékeny leginkább? Miben hasonlít, és miben különbözik a szaglás és az ízlelés? Bőrünk melyik rétegében miféle receptorok vannak? A középfület egy vékony cső, a fülkürt köti össze a garattal. A keresztül a középfülbe jut a levegő, és így a dobhártyát belülről is ugyanakkora légnyomás éri, mint kívülről. Ha azonban repülőgépen fel- vagy leszállunk, ha vonaton hegyre föl vagy hegyről leutazunk, vagy akár csak fel- vagy lementünk néhány emeletnyit, akkor megváltozik a körülöttünk levő levegő nyomása. Mivel a fülkürt általában zárva van, és csak egy-egy pillanatra nyílik ki, ilyenkor egy ideig a dobhártya két oldalán légnyomáskülönbség van (hiszen bent még a "régi" nyomású levegő van). Ettől zúg a fülünk Amikor a

fülkürt például nyeléskor - kinyílik, és kiegyenlítődik a nyomáskülönbség, akkor pattogást hallunk. A fülkürtön keresztül a garatból a fertőzések is feljuthatnak a középfülbe. Orrfúvás közben nem szabad mindkét orrnyílásunkat összeszorítanunk, mert akkor a váladék a fülkürtbe préselődik. A gennykeltő baktériumok középfülgyulladást okozhatnak, ami nagyon fáj, mert a felhalmozódó genny feszíti az üreg falát és a dobhártyát. Mielőtt a dobhártya fölszakadna, orvoshoz kell fordulni, aki felszúrja a dobhártyát. Ezzel a feszítés okozta fájdalmat is, megszünteti, és segíti a középfül üregének kitisztulását. A szakszerű szúrás helyén csak olyan kis heg marad, ami a későbbiekben nem zavarja a hallást. A csiga szerkezetével és működésével kapcsolatos vizsgálataiért Békésy György 1961-ben Nobel-díjat kapott. A hang magassága a másodpercenkénti rezgések számával jellemezhető. Fülünk és agyunk csak

bizonyos rezgésszám-tartományt képes érzékelni. A másodpercenként 20-nál alacsonyabb rezgésszámú hangot már nem halljuk, ezt infrahangnak nevezzük. Az erős infrahang fájdalmat okoz Az emberi fül számára már nem hallható ultrahang rezgésszáma nagyon nagy, több mint 20000 Hz. Ilyennel tájékozódnak a denevérek, és ilyet használnak egyes anyagvizsgáló laboratóriumokban is. Jellemző tulajdonsága a szaglásunknak, hogy viszonylag hamar hozzászokik bizonyos szagokhoz, vagyis ugyanaz az inger csökkenő erősségű ingerületet vált ki. A következő órára nézd át a hetedikes tankönyvből, hogy mit tanultatok az élőlények szerveződési szintjeiről, valamint a sejtről! 09 - Idegrendszer, idegsejt Láttuk már, hogy a szivacsoknál fejlettebb állatok szervezetében ingerfelvevő receptorok vannak. A receptorok "lelke" egy különlegesen érzékeny sejttípus, az idegsejt, illetve az idegsejtekből felépülő idegszövet. De nemcsak

az ingerek fölvételét, hanem az ingerületek szállítását és ”földolgozását" is az idegszövet végzi. Az életfolyamatok leggyorsabb és legérzékenyebb szabályozó rendszere az idegrendszer. A csalánozónak hálózatos idegrendszere van. Ez mindössze jó néhány idegsejt, amelyek egymással minden irányban összekapcsolódnak. A fejlettebb állatoknak azonban központosult idegrendszere van, vagyis az idegsejtek többsége nem szétszórtan, hanem csoportosulva található a szervezetükben. A férgeknek, a puhatestűeknek és az ízeltlábúaknak dúcidegrendszere van, idegsejtjeik úgynevezett dúcokba csoportosulnak. A dúcok állat testének különböző részein lehetnek. A feji végen levő dúc (vagy dúcpár) általában fejlettebb a többinél. A gerincesek idegsejtjeinek zöme egy csőszerű képződményt alkot, amelynek feji végén levő megnagyobbodott része az agy. A gerincesek idegrendszere: csőidegrendszer Az idegrendszer idegsejtekből

épül fel Vannak receptorként működő idegsejtek is, de az idegsejtek többsége ingerületeket szállít és ad tovább vagy egy másik idegsejtnek, vagy valami másféle sejtnek. Az idegsejtek hártyájának két oldalán nem egyforma a pozitív és a negatív ionok mennyisége. Ezért a sejthártya külső és belső oldala között elektromos feszültség van Ha a sejtet inger éri, akkor az ingerfelvétel helyén egy pillanatra megváltozik az ionok aránya, és ettől megfordul a sejthártya két oldala közötti feszültség. Ez a változás - vagyis az ingerületi állapot - láncszerűen végigfut az idegroston, s ezt a folyamatot nevezzük ingerületnek. Amikor az ingerület végighaladt az idegsejt hosszú nyúlványán - az idegroston - és befutott az idegsejt leadó nyúlványaiba, akkor ott felszabadul egy speciális vegyület. Ez az anyag ingerli a következő idegsejt fölvevő nyúlványának sejthártyáját, s ettől abban a sejtben is elindul az ingerületi

folyamat. Az idegsejt csak kétféle állapotban lehet: vagy ingerületi, vagy nyugalmi állapotban van. Az egész idegrendszer mégis igen sokféle üzenetet dolgoz fel. Ez azért lehetséges, mert egyetlen idegsejt, számos nyúlvány révén, sok másiktól kap, és sok másiknak ad át ingerületet. Akár több ezer idegsejttel lehet közvetlen kapcsolatban, s azok mindegyike további idegsejtek ezreivel. Az idegrendszer tehát rendkívül bonyolult hálózat, amelynek hihetetlenül sok kapcsolódási lehetősége van. A néhol akár méteres hosszúságú idegrostok miatt az idegrendszer leginkább huzalrendszerhez hasonlítható, amely behálózza az egész szervezetet. így biztosítja az összeköttetést testünk minden része, valamint a testünk és a külvilág között. Mely élőlényeknek van idegsejtje? Sorolj föl dúcidegrendszerű és csőidegrendszerű állatfajokat! Miféle működésű idegsejtek vannak a szemünkben? Hányféle nyúlványa van egy idegsejtnek, s

melyek azok? Mennyiben kémiai folyamat az ingerület vezetése és átadása? Miért kapcsolódhat egyetlen idegsejt sok másikhoz? Nemcsak az idegsejtek sejthártyájának két oldala között van elektromos feszültség, ezért bizonyos jellegű és mértékű ingerelhetőséget más sejttípusok is mutatnak. Mivel az idegsejtek a születésünk után nem szaporodnak (csak pusztulnak), idegsejtjeink életkora megegyezik éveink számával. Az idegrostokon az ingerületterjedési sebessége általában néhány méter, vagy néhányszor tíz méter másodpercenként. Ezért a nagytestű állatok több méter hosszúságú idegrostjain való végighaladási idő már nem elhanyagolható. A leadó nyúlványokban felszabaduló, speciális ingerületátvivő vegyület az idegsejtek egy részében az úgynevezett adrenalin. Ezzel az anyaggal még fogunk találkozni, mert a hormonrendszerünknek is tagja. Az ember összes idegsejtjének összes nyúlványa gondolatban egymás után rakva

elérne a Holdig, és még vissza is. A rovaroknak nagyon fejlett dúcidegrendszere van Az állat testsúlyához viszonyítva a méheknek több idegsejtjük van, mint az embernek. Igaz viszont, hogy a rovarok idegrendszerében lényegesen kevesebb az idegsejtek közötti kapcsolatok száma, mint az emlősök agyában. 10 - Az idegrendszer felépítése Nézzük meg egy leegyszerűsített példán, hogy miképpen szabályoz az idegrendszer! Ha mezítláb rajzszögbe lépünk, természetesen fölkapjuk a lábunkat. De mi történik eközben az idegrendszerben? Szúrás érte a bőrünket: ez az inger. Ennek hatására a receptorban - jelen esetben egy érző-idegsejt felvevő nyúlványában - létrejön az ingerület. Ez az ingerület idegrostokon keresztül befut az idegrendszer valamelyik központjába - jelen esetben a gerincvelőbe - s ott átadódik egy másik idegsejtnek. Ez azonban már nem érző-, hanem mozgató idegsejt A mozgató idegsejtben haladó ingerület

”végállomása" az az izom, amellyel elrántjuk a lábunkat. Az ingerületek mindig a központi idegrendszerbe futnak be, s a válaszingerületek is onnan futnak a végrehajtó szervekhez (pl. izmokhoz, mirigyekhez). Idegrendszerünk alsóbb szintű központja a gerincvelő. Idegsejtek és idegrostok tömegéből áll A gerincvelő részben egyszerűbb idegrendszeri szabályozóműködések központja, részben "közvetítő vonal" az agyvelő és a test között. Idegrendszerünk felső szintű központja az agyvelő Ennek a gerincvelőhöz kapcsolódó része - az agytörzs. Itt haladnak keresztül az agysejtek rostjainak milliói, és itt található néhány létfontosságú életműködést irányító sejtcsoport is; például a vérkeringés, a nyelés, a köhögés, a légzés szabályozásának központja. Az agyvelő viszonylag különálló része a kisagy, amely a bonyolult mozgások finom összehangolását végzi. Agyunk legfejlettebb része a nagyagy.

Ez két féltekéből áll, amelyek között idegrost kötegek biztosítják az összeköttetést. A nagyagyban a gerincvelőhöz képest fordított az idegsejtek és az idegrostok elhelyezkedése A nagyagy szürkeállományát agykéregnek nevezzük. A nagyagy fehérállományában is van néhány olyan idegsejt csoport, amely létfontosságú életműködéseket irányít; például a táplálékfelvétel vagy a testhőmérséklet szabályozását. Amikor valaki belelép a rajzszögbe, akkor szinte ugyanabban a pillanatban érzi is a fájdalmat Ez azért van így, mert a gerincvelőben nemcsak az izmokat mozgató idegrostokra történik ingerületátadás, hanem egy fölfelé, az agykéregbe vezető idegrostra is. A keresztül ingerület fut az agykéreg érzőközpontjába Itt válik tudatossá a fájdalom, itt jön létre a fájdalomérzet. A lábunkat akarattal is fel tudjuk emelni Ilyenkor az agykéreg mozgató központjából indul el az ingerület, s a gerincvelő

közvetítésével jut a megfelelő izmokhoz. Csak arról az ingerről szerzünk tudomást, és csak az a testi működésünk akaratlagos, aminek az ingerülete az agykéregbe is befut, illetve onnan indul ki. A központi idegrendszer idegrostok millióinak segítségével tartja a kapcsolatot szervezetünk egészével. Az idegrostok kötegekbe rendeződnek - ezeket nevezzük idegeknek -, s így lépnek be a központba, vagy lépnek ki abból. Az idegek a gerincvelőből ágaznak ki, a csigolyaközökből, jobbra és balra Van azonban 12 pár ideg, amelyek közvetlenül az agyból lépnek ki. Ezek az agyidegek Az idegek egy része érzőideg. Ezeknek ingerületei ”híreket” hoznak a központokba az érzékszerveket, a bőrt és a belső szerveket érő ingerekről. Vannak mozgatóidegek is, amelyek viszik a működtető ingerületeket - a "parancsokat" - a vázizmokhoz, a belső szervek izomzatához és a mirigyekhez. Az idegek többsége azonban érző és mozgató

idegrostokat egyaránt tartalmaz, tehát mindkét irányban szállít ingerületeket. Honnan lépnek ki idegek a központi idegrendszerből? Idegeinket - működésük jellege szerint - milyen csoportokba soroljuk? Mi a hasonlóság és mi a különbség egy érző- és egy mozgató idegsejt között? Mi a különbség egy érző idegsejt és egy érzőideg között? Melyek a gerincvelő működései? Hol van idegrendszerünkben fehérállomány, és miből áll? Mi a hasonlóság a nagyagy fehérállománya és az agytörzs működése között? Hogyan nevezzük a nagyagy szürkeállományát, és mi a jelentősége? Az alvásnak az a lényege, hogy egy speciális idegrendszeri működés következtében az agykéreg aktivitása gátolt, s ezért nem tudatosulnak a minket ért ingerek, és alig végzünk akaratlagos mozgásokat. Az agykéreg különböző központjai elég jól körülhatárolhatók. Szinte térképezhető az agykéreglátó-, mozgató- és egyéb központja. A 12

pár agyideg többsége a fej bőrét, izmait, érzékszerveit idegzi be, de például a X agyideg, az úgynevezett bolygóideg a mellüreg és a hasüreg szerveihez fut. Az ember nagyagya mélyen barázdált, így végül is az agykéreg összesített felülete lényegesen nagyobb, mint ha az agy felszíne sima lenne. Ez összefüggésben van azzal, hogy az agykéregben nagyon sok - kb. 10 milliárd - idegsejt van Összes idegsejtünknek ez nagyjából a fele. Az emberi agyvelő térfogata átlagosan 1400 köbcenti Ettől azonban elég nagy eltérések lehetnek felfelé és lefelé is, amelyek nem jelentenek feltétlenül betegséget. A gyengeelméjűség inkább működészavar, mintsem a kis térfogat következménye (bár az is lehet). Az idegrendszer mikroszkópos kutatásában kiváló eredményeket ért el két magyar professzor: Lenhossék Mihály (1863-1937) és Apáthy István (1863-1922). Az idegrendszer kutatása tette világhírűvé az egyik legnagyobb cseh tudóst: Jan

Purkinjét (1787-1869). 11 - Feltétlen és feltételes reflex Térjünk vissza még egyszer a rajzszöges példánkra! A valóságban finomabb az idegrendszer szabályozó tevékenysége annál, ahogyan eddig leírtuk ezt a védekező működést. Nincs igazán vége a történetnek akkor, amikor a központból a mozgató-idegrostokon keresztül érkező ingerület hatására bizonyos izmaink megfeszülnek, s így elrántjuk a lábunkat. Ugyanis az izmokban is vannak receptorok, amelyeket ingerel a hirtelen izomfeszülés, s az így keletkező ingerület visszafut a gerincvelőbe. A gerincvelői központ tehát nemcsak "parancsot" küld az ingerre adandó "válasz" végrehajtására, hanem "visszajelentést" is kap a végrehajtás módjáról. A visszajelentés alapján küldi az újabb parancsot, például azt, hogy az elrántás fékeződjék le Az állandó visszajelentés teszi az idegrendszer irányító működését finoman ellenőrzött

szabályozássá. A választ latin szóval reflexnek nevezzük. Fentebb tehát egy reflexfolyamattal, s az abban szereplő idegi reflexkörrel ismerkedtünk meg. A szúrásra, égésre adott válasz - és még számos másféle reflex is - a szokásos körülmények között mindig, mindenkinél egyformán jön létre. Ha inger éri a reflexkör receptorát, akkor a válasz feltétlenül bekövetkezik. Ezért az ilyen szabályozási folyamatot feltétlen reflexnek nevezzük Feltétlen reflex az is, hogy aki citromba harap, annak megindul a nyálelválasztása. Ebben a reflexben a citrom savanyúsága az inger, az ízlelő szemölcsökben vannak a receptorok, az agytörzsben van a központ, s a nyálmirigyek adják meg a választ. Mivel az érző idegsejtek ingerülete az agykéregbe is eljut, tudatosul is a megfelelő ízérzet. Aki már többször ízlelt citromlevet, annak már pusztán a citrom láttára is "összefut" a szájában a nyál. Ilyenkor a citrom látása

helyettesíti az ízingert. Végső soron ez is válasz a szervezet részéről, tehát ez is reflex, de nem feltétlen, hanem feltételes reflex. Az a feltétele, hogy az illető már többször látott és ízlelt egyszerre citromot, s így a sok-sok ismétlés révén kapcsolat alakult ki az agykéreg látó és ízérző központja között. Olykor még látni sem kell a citromot; elég, ha halljuk a citromlé szót, és máris érezzük nyálunk termelődését. Ez esetben egy hanginger helyettesíti az ízingert, s a feltételes reflex idegrendszeri alapja az ízérző- és a hallóközpont között kialakuló agykérgi kapcsolat. Ugyanezt úgy is mondhatjuk, hogy az illető megtanulta, hogy a citrom savanyú Tulajdonképpen minden kialakuló feltételes reflex: tanulás. Anyanyelvünk és az idegen nyelvek megtanulásában is fontos szerepe van a feltételes reflexrendszernek. A különböző dolgoknak megfelelő érzetek és a dolgokat jelölő szavak között agykérgünkben

idegi kapcsolat alakul ki. Mi a reflex? Mire utal a reflexkör elnevezés, s melyek a részei? Magyarázd el, hogy a feltétlen reflex mennyiben feltétlen? Az idegi szabályozásban hogyan valósul meg a szabályozás általános alapelve? Mi az általunk eddig megismert feltétlen reflexek központja? Keress példákat állatok feltétlen reflexeire! Hogyan tanulod meg a piros szó jelentését? Mi a tanulás idegrendszeri alapja? A feltétlen reflexek éppen azért "feltétlenek", mert a megfelelő idegrendszeri alapokat örököljük. Minden egészséges csecsemő úgy születik, hogy szopási reflexe máris működik, s azt sem kell megtanulnia, hogyan kell lenyelnie a szájába került anyatejet, mert a nyelés is feltétlen reflex. Mint látjuk, nem csak védekező jellegű feltétlen reflexek vannak, hanem olyanok is, amelyek alapvető életműködéseink fenntartásához szükségesek. Nagyon sok mozgás- és viselkedésformánk is öröklött jellegű, feltétlen

reflexeken alapuló. Ha valakinek a szeme elé kapnak, akkor automatikusan pislant egyet. Erős fényben a szivárványhártya szűkíti a pupillát, félhomályban viszont kitágítja azt. Ezek is feltétlen reflexek, de ezeknek a reflexeknek - meg például a szopási és a nyelési reflexnek - a központja nem a gerincvelőben, hanem az agyban van. Tennivaló: Gyűjts - megfigyeléseid alapján további reflexeket. Csoportosítsátok az összegyűjtött reflexeket aszerint, hogy feltétlen vagy feltételes reflexek. A feltételes reflexeknek keressétek meg a "feltételét", "okát" Hérodotosz görög történetíró szerint I. Pszammetik fáraó (i e 664-610) elhatározta, hogy eldönti, melyik nyelv a legősibb Megparancsolta egy pásztornak, hogy két újszülöttet úgy neveljen föl, hogy ne halljanak emberi beszédet. így szerette volna megtudni, hogy milyen nyelven fogják kiejteni a gyermekek az első szót. Mit gondoltok, mi lett a kísérlet

eredménye? A legismertebb feltétlen reflex talán a térdreflex. Ha úgy ülünk, hogy egyik lábunkat a másikon átvetve lazán lógatjuk, és valaki megüti a térdkalácsunk alatti ínat, akkor a lábszárunk előrelendül. A folyamat részletesen a következő: az ütés megrántja az ínat, az pedig egy pillanatra megnyújtja a comb izmát. A nyújtás ingerli az izomban levő receptorokat. Az ingerület a gerincvelőbe fut, és ott átkapcsolódik a combizom mozgatóidegére. Az orvos azért szokta vizsgálni a térdreflexet, mert ennek erősségéből, valamint az inger és a válasz közötti időből következtetni tud az idegrendszerünk állapotára. 12 - Tanulás és emlékezés Az agykéreggel kapcsolatban már volt szó a feltételes reflexekről. E reflexek vizsgálatának módszereit Ivan Petrovics Pavlov (1849-1936) Nobel-díjas orosz-szovjet tudós dolgozta ki. Pavlov kutyákkal végzett kísérletei az óta is méltán világhírűek. Legnevezetesebb

kísérlete volt, hogy valahányszor a kutya ételt kapott, mindannyiszor megszólaltatta a kísérleti kamrában levő csengőt. így végül is a kutya agykérgében összekapcsolódott a csengő hangja és a táplálék; az egyik a másik jelzésévé vált. Egy idő múlva már elég volt a csengőt megnyomni, s máris megindult a kutya nyálelválasztása, pedig még meg sem kapta az ételét. Mondhatjuk azt is, hogy ez a kutya megtanulta: a csengő hangja jelzi az etetést. Ez az egész történet pontosan olyan jellegű tanulás, mint ahogyan mi is megtanultuk, hogy a citrom leve savanyú, s már a látásától, sőt a puszta gondolatától is összefut a szánkban a nyál. Erről a fajtatanulásról már volt szó Egy másfajta feltételes reflex Skinner nevéhez fűződik. Az amerikai tudós nem kutyákkal, hanem elsősorban patkányokkal kísérletezett. új ketrecbe helyezett egy patkányt, amely ott tájékozódó mozgást végzett, vagyis összevissza futkosott és

szimatolt a rács mentén. Eközben véletlenül rálépett egy beépített billentyűre, amely automatikusan táplálékot adagolt neki. Bizonyos idő múlva az állat - most már nem véletlenül - amikor csak megéhezett, megnyomta a billentyűt, vagyis megtanulta, hogy az étel és a billentyű megnyomása között kapcsolat van. Látjuk tehát, hogy mindkét tanulási típusban az a lényeg, hogy - agykérgi szinten összekapcsolódik a sorozatos ismétlődés hatására két dolog, s így az egyik a másik jelzésévé válik A Skinnerféle tanulásban azonban - a pavlovi feltételes reflexszel szemben - fontos szerepe van egy próba-szerencse jellegű tevékenységnek, a véletlennek, a meghatározatlan célú tájékozódó mozgásnak, s annak, hogy az állat valamiképpen figyeli saját tevékenységét. Meddig emlékszünk arra, amit megtanulunk? Rövid ideig még olyanra is emlékszünk, amit nem is tanultunk meg. Egyszeri látás vagy egyszeri hallás után is

megjegyezhetünk valamit egy kis időre. Például kikeresünk egy telefonszámot a könyvből, s néhány percig tudjuk is. De mire befejeztük a beszélgetést, többnyire már nem emlékezünk rá Ha tartósan meg akarjuk jegyezni a barátunk telefonszámát, akkor sokszor el kell ismételnünk magunkban; vagy sokszor fel kell hívnunk. Ilyenkor akár egy életre is megjegyezhetjük Nyilvánvaló tehát, hogy kétféle emlékezés van: egy rövid ideig tartó és egy tartós. Mindkettőnek az idegsejtek működése áll a hátterében A rövid idejű memóriának az alapja, hogy néhány idegsejtünk az agyunkban gyűrűt alkot, s ezekben az ingerület egyikről a másikra átadva egy ideig körben kering. Amíg ez a köringerület ki nem alszik, addig emlékezünk a kikeresett telefonszámokra. A tartós emlékezés már nem ilyen egyszerű Ennek egyrészt az alapja, hogy bizonyos agykéregsejtek között szerkezeti átrendeződés következtében könnyebbé válik az ingerület

átadása, másrészt valószínűleg fehérjékhez kötődik az emléknyom tárolása. Arról egyelőre semmiféle részletet nem tudunk, hogy miképpen kötődik például a nevünk megjegyzése bizonyos vegyületekhez. Az állatokon is megfigyelhetők a feltétlen és a feltételes reflexek. Gyűjts példákat mindkettőre! Érdekes megfigyelésekről olvashatsz Lányi: Meglepő dolgok az állatokról és Majer: Hogyan viselkednek az állatok? Című könyvében. 13 - Érzékelési csalódások Az érzékszervek felépítéséből következik, hogy nem csalhatatlanok. De az agykérgünket is be lehet csapni Ezért előfordul, hogy néha nem azt érzékeljük, ami a valóságban van. Ezeket "érzékszervi csalódásoknak” szokták nevezni, de ez pontatlan megnevezés, hiszen többségükben nem az érzékszerv, hanem a megfelelő agykérgi központ "csalódik". Szemünk ideghártyáján egyszerű fizikai törvények értelmében fordított állású,

kicsinyített kép keletkezik; vagyis minden a feje tetején áll. Mi azonban mégis mindent "rendesen" látunk, mert az agykérgi látóközpontunk "megtanulta", hogy mindent meg kell fordítania. Szellemes vizsgálattal bizonyítható, hogy ez valóban az agykéreg tevékenysége. A kísérleti személynek olyan szemüveget szereltek a fejére, ami mindent megfordított. így az ideghártyán, talpukon álltak a tárgyak, de a látóközpontja - természetesen- most is mindent fordítva "értelmezett", tehát az illető fejjel lefelé látta a világot. Egyhetes bukdácsolás, tapogatva járkálás alatt az agykérge "rájött", hogy most nem kell megfordítania a képet, s így a kísérleti személy ezután már ugyanúgy látott, mint mi mindnyájan. Egészen addig, amíg le nem vették szeméről ezt a szemüveget Az ideghártyán van egy olyan kis terület, folt, ahol nincsenek receptor-sejtek, mert itt lép ki a szemből a látóideg. Ha

egy tárgy képe éppen erre a helyre esik, akkor azt nem látjuk - ezért nevezzük ezt vakfoltnak. Tulajdonképpen mindig van az általunk látott képen lyuk, de egyrészt agykérgünk ezt megtanulta kiegészíteni, másrészt fejünk és szemünk állandó aprómozgásai miatt minden pillanatban más és más részlet "hiányzik". Látóközpontunk a színek világosságát mindig a környezethez hasonlítva állapítja meg. Ezért ugyanazt a színárnyalatot egészen másnak látjuk fehér, szürke vagy fekete mezőben. A viszonyítás "áldozatai" vagyunk akkor is, amikor párhuzamos egyeneseket görbéknek, vagy azonos hosszúságú szakaszokat eltérőeknek látunk. Persze az esetek túlnyomó többségében ez az agykéregben történő viszonyítás nagyon hasznos, és éppen azt szolgálja, hogy a valóságnak megfelelően érzékeljük a dolgokat. A fenti példák csak azt bizonyítják, hogy teremthetők olyan körülmények, amelyek között az

általában jól bevált módszer csődöt mond. Mindenkivel előfordul, hogy "cseng a füle", pedig a környezetéből nem érkezik hanginger. Ilyenkor a dobhártya két oldalán levő levegő nyomása közötti különbség az inger. Ez ugyanis kifelé vagy befelé feszíti a dobhártyát. Egy hang bizonyos hosszúságú kell, legyen ahhoz, hogy meghalljuk a magasságát Képtelenek vagyunk megállapítani, hogy milyen hangot szólaltatott meg a gép, ha a rövidebb volt egytized másodpercnél. Csak azt érzékeljük, hogy valamiféle hang szólt, de hogy magas volt-e vagy mély, azt már nem. ízlelésünk is becsapható. Egyrészt úgy, hogy mesterséges anyagokkal helyettesíthetjük például a málna ízét, másrészt úgy, hogy kicsit a nyelv is mindig becsapja önmagát. Amikor ugyanis újabb ételből kapjuk be az első falatot, akkor egy picit még az előzőnek az ízét érezzük. Ez nem is csoda, hiszen az ízlelő szemölcsök közötti árkokban még annak

az ízanyagai vannak. Szaglásunk legjellemzőbb csalódásáról már volt szó Arról, hogy hozzászokván a szagingerekhez, akkor sem érzünk szagot, amikor pedig van ingerlő vegyi anyag. Tapintásunk leginkább ott csapható be, ahol elég távol vannak egymástól a bőrben a tapintó receptorok. A hátunk bőrén például néhol csak kb. 10 centiméterenként vannak "tapintópontok" Ezért itt csak bizonytalanul tudjuk megállapítani, hogy egy ujjal értek-e a hátunkhoz, vagy két, egymástól néhány centiméternyire tartott ujjal. Hőérzékelésünk is csalódhat Nagyon rövid idő alatt nem tudjuk megkülönböztetni a jéghideget az égetően forrótól. Lehetünk a viszonyítás "áldozatai" is: ugyanazt a langyos vizet egyik kezünkkel hidegnek, másikkal melegnek fogjuk érezni, ha előzőleg azt meleg, ezt pedig hideg vízben tartottuk egy ideig. A tananyagban elsősorban az emberi érzékelésről tanulunk, de valamennyi élőlény érzékeli a

külvilág jelenségeit. Ha érzékelési csalódásaikról nincs is tudomásunk, érzékelésükkel kapcsolatban érdemes az alábbi néhány érdekességet elolvasni. A növények gyökerei mindig lefelé, a hajtások felfelé nőnek A babnövény valamiképpen a fényt is érzékeli, levelei este lekonyulnak, nappal szétterülnek. Csak a gerinceseknek van az ember szeméhez hasonló felépítésű szeme. A földigilisztáknak a bőrében szétszórva vannak fényérző sejtek. A pókoknak pontszemeik vannak, melyekkel a fény irányát érzékelik A rovarok összetett szemeikkel képet látnak. Hangot felfogó érzékszerve néhány rovarfajnak is van A hangot érzékelő szervükben mindig találunk egy kifeszített finom hártyát, amit a hanghullámok megrezegtetnek. A sáskáknál ez a hártya a potroh egyik gyűrűjén, a szöcskéké és a tücsköké a mellső lábukon található. Szaglóképesség dolgában a rovarok állnak az élen. Egyes lepkék hímjei több kilométer

távolságról is megérzik a növényekre jellemző illatanyagot. A rovarokat a látásuk és a szaglásuk együttesen segíti a virágok felkeresésében. 14 - A zsigeri idegrendszer A belső környezet viszonylagos állandóságának biztosítása lehetetlen lenne a belső szervek - vagyis a zsigerek működésének szabályozása nélkül. A belső szervek szabályozása feltétlen reflexekkel történik Érzékszerveink (beleértve a bőrt is) és vázizmaink működése többnyire tudatos és akaratlagos, mert ezek érző- és mozgató idegrostjai kapcsolatban állnak az agykéregérző-, illetve mozgatóközpontjaival. A belső szervekben levő receptorok ingerülete azonban a reflexközpontból nem fut tovább az agykéregbe, ezért a zsigereink működéséről többnyire nem tudunk, s rendszerint akarattal sem tudjuk befolyásolni belső szerveink működését, mivel fordított irányú kapcsolat sem működik az agykérgünk és a zsigeri reflexközpontjaink között. A

zsigeri idegrendszer nemcsak az agykéreggel való kapcsolatában, hanem felépítésében is különbözik a vázizmokat és az érzékszerveket behálózó idegrendszertől. Az utóbbihoz és a bőrhöz tartozó idegek ugyanis szimmetrikusak, a zsigeri idegek viszont aszimmetrikus lefutásúak. Nézzük meg, hogyan történik két fontos belső szervünk: a szívünk és a tüdőnk működésének idegi szabályozása! A szívben, a jobb pitvar falában van egy úgynevezett szinusz-csomó, amely automatikusan, minden külső behatás nélkül is ritmikus ingerületet küld a szív izomzatába. Egy zsigeri ideg - szükség esetén például erős testmozgás, vagy valamiféle lelki izgalom esetén szaporább ritmusra serkenti a szinusz-csomót. így gyorsabb lesz a vér áramlása, és bőségesebb a szervek vérellátása. Van azonban egy másik zsigeri ideg is, amelyik éppen ellenkező hatású Ha esetleg már szükségtelenül gyors a szívműködés, akkor ennek az idegnek az

ingerülete lefékezi a szív saját ritmusközpontját. Percenkénti pulzusszámunk tehát a gyorsító és a lassító hatás arányától függ, ezt pedig a keringés-szabályozás agytörzsi központja szabja meg a befutó információk (vérnyomás, a vér oxigéntartalma, stb.) alapján A légzés agytörzsi központjára két fontos inger hat. Az egyik az agyunkba kerülő vér szén-dioxid tartalma, a másik a tüdő feszessége. A magas szén-dioxid-tartalom ingerli a belégzőközpontot, s ez működésbe hozza a légző izmokat A belégzés nyomán csökken a vér szén-dioxid-tartalma. (Gondolj arra, amit a szabályozással kapcsolatban, általánosságban tanultunk!) a belégzéskor kitáguló tüdő egyre jobban feszül, s ez ingerli a benne levő receptorokat. Ezt az ingerületet egy zsigeri érzőideg a kilégzőközpontba viszi, amely működésbe hozza a kilégzőizmokat. Kilégzés közben növekszik a vér szén-dioxid-tartalma - és csökken a tüdő feszessége -

ezért ismét a belégzőközpont lép működésbe, s kezdődik a "kör" elölről. Ez a rendszer automatikusan biztosítja a beés kilégzés ritmikus váltakozását A zsigeri működések között a légzés szabályozása kivételes, mert a légző izmoknak agykérgi "képviselete" is van, ezért akarattal is tudunk levegőt venni, vagy kifújni. Mi a különbség a belső szerveket és a vázizmokat behálózó idegek agykérgi kapcsolata között? Mi a különbség a belső szerveket és a vázizmokat behálózó idegek lefutása között? Mi történne, ha a szívünket megfosztanánk a külső beidegzéstől? Honnan "tudja" a légzőközpont, hogy "mit kell tennie"? Miért van az, hogy egy időn túl már nem tudjuk akarattal visszatartani a lélegzetünket? Az egyik legismertebb zsigeri ideg az úgynevezett X. (tizedik) agyideg Ezt másként "bolygóidegnek" is hívják, mert szinte az egész mellkast és a hasüreget

behálózza. Hatással van a szív, a tüdő és a gyomor működésére is Érző- és mozgatórostokat is tartalmaz. Ez szállítja a tüdő feszülési receptorainak ingerületét a kilégzőközpontba, s ez fékezi le a szív saját ritmusközpontját, a szinusz-csomót. Egyes jógik igen hosszú gyakorlással megtanulják bizonyos belső szervi működéseiket akaratlagosan befolyásolni. ők tehát "bejáratják” a zsigeri reflexek központja és az agykéreg közötti idegpályákat. 14 - A szabályozással kapcsolatos vizsgálatok 1. Helyeden ülve végezzél gyorsan egymás után 20 olyan mély be- és kilégzést, amilyent csak tudsz Ezután lazítsd el magad, s figyeld meg, mennyi idő múlva indul meg magától a légzésed! Ha tapasztalataidat nem tudod megmagyarázni, akkor olvasd el még egyszer a zsigeri idegrendszerről szóló leckében a légzés szabályozásáról szóló részt. 2 Tapintsd ki saját csuklódon a pulzusodat, és számold meg, hogy

fél-percenként hányat ver a szíved! Ezután huszonötször guggolj le, majd ismét számold a pulzusodat! Figyeld meg, hogy mennyi idő múlva tér vissza a szíved az eredeti "sebességre"! 3. A szem egyik védekező reflexe a pislogás Ha valakinek az arca előtt váratlanul-hirtelen rántjuk el a kezünket, az illető pislogni kezd. Majd megismételjük a vizsgálatot úgy, hogy a társad akarattal próbálja visszatartani a pislogási reflexet! Sikerül-e neki? Mire tudsz ebből következtetni a szemhéjmozgató izmok beidegzését illetően? 4. A szem másik védekező reflexe a pupilla összeszűkülése, ha erős fény éri a szemet. így ugyanis megakadályozza, hogy túlságosan erős fény ingerelje a szem érzőidegvégződéseit Ha zseblámpával világítanak a társad arcába, összehúzódik a pupillája! Vissza lehet-e tartani ezt a reflexet? Mire következtetsz ebből a pupillát mozgató izmok beidegzését illetően? 5. Keress az iskolai életeddel

kapcsolatos feltételes reflexeket! Elemezd, hogy miképpen alakult ki - vagyis mi volt a feltétele -, s hogy milyen inger milyen ingert helyettesít benne! A pupillareflex feltétlen bekövetkezése igen fontos jelenség. Ha egyéb életjelek olyan gyengék, hogy nem észlelhetők - szívverés, pulzus, légzés nem érzékelhető - akkor a pupillareflex kiváltásával állapítják meg, hogy pl. a balesetet szenvedett sérült életben van-e még (Természetesen ezt a vizsgálatot további alapos vizsgálat is követi.) a feltétlen reflexek egész életünk során megmaradnak, bár némi lelassulás, késés az idegrendszer állapotának romlásával bekövetkezik. A feltételes reflexek azonban csak addig maradnak meg, amíg a feltételek is változatlanok. Ha a körülmények megváltoznak, ha megszűnik a "feltétele" a reflexnek, akkor egy idő után a reflex kialszik, megszűnik, a válaszreakció nem következik be. Ugyancsak elmarad a feltételes reflex, ha a

kiváltó ingerrel egy időben egy másik, erősebb, pl. kellemetlen inger is éri a szervezetet Ilyenkor azt mondjuk, hogy a reflex gátlás alá került. A következő órára nézd át a hetedikes tankönyvből, hogy mit tanultatok a mirigyekről Az ember bőre, Az állatok táplálkozása és Az ember táplálkozása című leckékben! 16 - A hormonrendszer Az élővilágban két alapvető szabályozórendszer van. Az egyik az idegrendszer, a másik pedig a hormonrendszer. A hormonok kémiai szabályozó anyagok, amelyek a sejtek anyagcsere-folyamataira hatnak A növényeknek nincsenek idegsejtjeik, de hormonrendszerük van; például hormon irányítja a szár fény felé forduló növekedését és a sebek behegedését. Az idegrendszerrel rendelkező állatok és az ember szervezetében hormonrendszer is van, s a kettő együtt végzi az életműködések szabályozását, a belső környezet viszonylagos állandóságának biztosítását. Például amikor valaki veszélyes

vagy izgalmas helyzetbe kerül, akkor egész szervezete "fölkészül" a fokozott megterhelésre: izmai feszesebbek lesznek, vérnyomása nő, szíve gyorsabban ver. Ebben a szabályozási folyamatban is együttműködik a hormonrendszer az idegrendszerrel Minden mirigyünk váladékot termel, például a hasnyálmirigy hasnyálat, amelyet a vékonybél üregébe juttat, a faggyúmirigy zsiradékot, amely a bőrfelületére kerül. Ezeket a mirigyeket külső elválasztású mirigyeknek nevezzük, mivel váladékuk testünk valamely külső vagy belső felületére kerül a kivezető csövön keresztül. Vannak azonban olyan mirigyeink is, amelyeknek nincs kivezető csövük, ezek váladékait, vagyis a hormonokat az érhálózat, vagyis a vér szállítja el. Az ilyen mirigyeket belső elválasztású mirigyeknek nevezzük (Kiválasztásnak a bomlástermékek eltávolítását nevezzük, elválasztásnak pedig a szükséges anyagok termelését.) Mivel a hormonok a vér

útján a testünk minden részébe eljutnak, joggal mondhatjuk, hogy a hormonrendszer ugyanúgy a szervezet egészét szabályozza, mint az idegrendszer. Hormonrendszerünk központja az agyalapi mirigy, amely agyunk alsó részéhez kapcsolódik. Idegi és vérkeringési összeköttetésben van az aggyal, s ily módon biztosítja a két szabályozórendszer kapcsolatát is. Az agyalapi mirigy egyes hormonjainak - az úgynevezett serkentőhormonoknak - a hatására fokozódik más belső elválasztású mirigyek saját hormontermelése. Például a pajzsmirigyserkentő hormon hatására fokozódik a pajzsmirigy működése A pajzsmirigy hormonja a sejtek energiatermelő folyamataihoz szükséges. Ha nincs belőle elegendő a vérben, akkor a sejtek energiaháztartása zavart szenved, s ettől a gyermek testi és szellemi fejlődése visszamarad. Normális esetben az agyalapi mirigy a véráram útján állandóan”értesül" arról, hogy mennyi pajzsmirigyhormon van a vérben, s

ha éppen a szükségesnél kevesebb van, akkor fokozódik a pajzsmirigyserkentő hormon termelése. Ez pedig szintén a véráram útján odajutva - fokozottabb működésre készteti a pajzsmirigyet Ha viszont a kelleténél több a pajzsmirigyhormon, akkor csökken az agyalapi mirigyben a megfelelő serkentőhormon termelése. Ez a szabályozási mód érvényes az összes olyan belső elválasztású mirigyre, amelynek serkentőhormonja termelődik az agyalapi mirigyben. Ismét példát látunk a szabályozás alapelvére: a szükségestől való eltérés olyan folyamatot indít meg, amely ellensúlyozza az eltérést kiváltó okot. A hormonrendszer ugyanúgy visszajelentéses körfolyamatok útján szabályoz, mint az idegrendszer. Az agyalapi mirigynek vannak közvetlen hatású hormonjai is. A testnövesztő hormon termelődési zavarai okozzák az óriásnövést és az arányos törpeséget Egy másik hormonja a vese vizelet kiválasztását szabályozza; egy harmadik pedig

az anyaméh izomzatának összehúzódását erősíti szüléskor. A hasnyálmirigy emésztőnedv-termeléséről kapta a nevét, de emellett egy inzulin nevű hormont is termelnek a kivezető cső nélküli sejtszigetei. Az inzulin ahhoz kell, hogy a vérből a cukor bejuthasson a sejtekbe, és ott felhasználódhassék. Inzulin hiányában, a vérben marad a cukor, és a sejtek más vegyületek elégetésével fedezik energiaszükségletüket. Ezt nevezzük cukorbetegségnek A vesék tetején ül egy-egy kis hormontermelő szerv; ezek a mellékvesék, amelyek - nevükkel ellentétben - nincsenek közvetlen kapcsolatban a vesékkel. Itt többféle hormon is termelődik. Az egyik az adrenalin Ez az a hormon, amely "mozgósítja" a szervezetet veszélyhelyzet esetén: serkenti szívünk, idegrendszerünk, izmaink működését. A tartalékok mozgósítása révén növeli a vér cukortartalmát; ebből a szempontból tehát ellentétes működésű az inzulinnal. Az inzulin

és az adrenalin termelődését nem az agyalapi mirigy szabályozza. Mi a különbség a külső és a belső elválasztás között? Melyik az a mirigy, amelyik mindkettőt végzi? Nevezd meg a belső elválasztású mirigyeket, s amelyiknek tudod, a hormonját is! Miképpen jutnak el a hormonok testünk minden részébe? Hogyan kapnak visszajelentést a hormonrendszer tagjai? Milyen kapcsolatban vannak az egyes hormonok az agyalapi miriggyel? Mi a pajzsmirigyhormon hatása? Melyek az idegrendszer és a hormonrendszer közötti kapcsolatok? A növények "növesztő hormonja" a fény érte sejtekben elbomlik, ezért csak a sejtek árnyékolt oldalán fejti ki hatását. Ezért a "sötét oldal” gyorsabban növekszik, s így a hajtás a csúcsával a fény felé fordul Már Darwin vizsgálta a fény hatását a növényekre. Azt tapasztalta, hogy a köles csíranövénykéje a fényforrás felé görbülve növekszik, de ez a görbülés elmarad, ha a növényke

csúcsát befedi egy picike sapkával. Paál Árpád (1889-1943) vizsgálatai is hozzájárultak annak tisztázásához, hogy ennek a jelenségnek a hátterében egy növényi hormon áll, pontosabban e hormon egyenlőtlen eloszlása. Paál csíranövénykéi egyenletesen szórt fényben is görbülve növekedtek, ha a növényke levágott csúcsát fél oldalával tette vissza. Ma már tudjuk, hogy ez a”növesztő hormon", az úgynevezett auxin valóban a növekvő növény csúcsában termelődik. A rovarok fejlődését - a közbeeső vedléseket is - egy bonyolult hormonrendszer irányítja Ha hormonhatású készítményekkel ennek a rendszernek a működését megzavarjuk, akkor a rovar nem jut el a kifejlett állapotig, s így nem tud szaporodni. Ezen a hatáson alapulnak egyes növényvédő szerek A két szabályzórendszer szoros kapcsolatát az is mutatja, hogy bizonyos hormonok nem is mirigyekben, hanem idegsejtekben termelődnek. Például az agyalapi mirigy

egyes hormonjait az agykéreg alatti sejtcsoportjai termelik, s maga az agyalapi mirigy csak raktározza azokat. A súlyos pajzsmirigy-elégtelenség következtében testileg és szellemileg visszamaradott beteg a kretén. Kreténizmus több okból is kialakulhat: 1 a környék ivóvízében nincs elegendő jódion, melynek hiányában a pajzsmirigy nem tudja felépíteni a hormonját. 2 valamilyen ok miatt fejletlen maga a pajzsmirigy. 3 az agyalapi mirigy nem termel elégséges serkentő hormont Ezek közül az első ok megszüntethető a konyhasó "jódozásával.” A pajzsmirigy két oldalán két-kétborsónyi csomó, az úgynevezett mellékpajzsmirigy van. Ez tulajdonképpen önálló belső elválasztású mirigy, amely a szervezet kalcium- és foszforháztartását szabályozza. Hiánya halálhoz vezető görcsöket okoz, ezért pajzsmirigyműtéteknél különösen vigyázni kell rá. Néhány belső elválasztású mirigy működését még nem ismerjük teljesen. Ilyen

a nagyagy alján levő tobozmirigy és a mellcsont alatti csecsemőmirigy Annyi bizonyos, hogy mindkettő kapcsolatban van a szervezet növekedésével. A csecsemőmirigy a gyermekkor végén elzsírosodik, és nem termel többé hormont. A hormon szó a latin serkenteni igéből származik Mint láttuk, a hormonok az életfolyamatoknak nemcsak serkentői, hanem mérséklői, csökkentői is lehetnek. A hasnyálmirigy hormonjának a neve a latin insula = sziget szóból származik, minthogy ezt a hormont a hasnyálmirigyben szigetszerűen elhelyezkedő sejtcsoportok termelik. Az időskori cukorbetegség oka többnyire nem az, hogy kevés a vérben az inzulin, hanem az, hogy valami gátolja a hatását. A következő órára nézd át, hogy mit tanultatok 7. osztályban az ember szaporodásáról! 17 - Férfi és nő A fiúk és a lányok már születésük előtt is különböznek egymástól. A serdülőkorban azonban ez a különbözőség ugrásszerűen megnő. Ezt a változást

az úgynevezett nemi hormonok irányítják A többi hormontól eltérően ezek többségének termelődése csak a gyerekkor végén indul meg, és némelyiknek a termelődése az öregedéssel leáll. A 8. osztályosok éppen abban a korban vannak, amikor biológiailag kialakulóban van a leendő férfi és nő Biológiailag az a legfontosabb különbség férfi és nő között, hogy az egyiknek hímivarsejteket termel a szervezete, a másikban pedig petesejtek érnek. Ezért ezt elsődleges nemi jellegnek nevezzük, szemben az összes többi testi különbséggel, az úgynevezett másodlagos nemi jellegekkel. A herékben olyan sejtek is vannak, amelyeknek belső elválasztású működése van. A másodlagos nemi jellegek - erősebb csontozat és izomzat, szakáll, mélyebb hang - kialakulásáért nagyrészt az itt termelődő férfi nemi hormon a felelős. A férfi nemi hormon termelődése is kölcsönös függőségben van az agyalapi mirigyserkentő hormonúval. A női nemi

működés sokkal bonyolultabb. Ehhez a petefészkek többféle hormonjának - és természetesen az agyalapi mirigy megfelelő serkentőhormonjainak - összehangolt működése szükséges. A női nemi működés - ellentétben a férfiakéval - szakaszos jellegű. A méhnyálkahártya megduzzadása, a petesejtérés és a nyálkahártya leválása (azaz a menstruáció) periodikusan ismétlődik. Ez az egymást segítő, illetve gátló női nemi hormonok többszörös visszajelentéses szabályozási folyamatának eredménye. Ha megtermékenyítés történik, akkor a méh nyálkahártyája nem válik le, hanem befogadja a zigótát. Ekkor megint más hormonok lépnek működésbe, amelyek a terhességre jellemzők, és fölkészítik a kismamát a születendő gyermek szoptatására is. A női nemi hormonok a petesejttermelés szabályozása mellett kialakítják a másodlagos női nemi jellegeket is. Ezek a nőies testalkat, a gyengébb csontozat és izomzat, az emlők, az

arcszőrzet hiánya, a magasabb hang stb. Az elsődleges és másodlagos nemi jellegeken kívül számos tanult viselkedési forma is oka a férfiak és nők közötti különbözőségnek. Ezek is nemi jellegek, de nem biológiai jellegűek, hanem társadalmi szokások, amelyek esetleg koronként vagy földrészenként eltérőek lehetnek. Ilyenek például az öltözködés és a beszédstílus is A mellékvese mindenkiben, férfiakban és nőkben egyaránt termel egy bizonyos férfihormont, a herékben viszont kis mennyiségben női nemi hormon is termelődik. Mindkét nemű ember vérében megtalálhatók tehát mindkét nemre jellemző hormonok, de különböző arányban. A férfi és nő testfelépítése közötti minőségi különbségeknek nemi hormonjaik mennyiségi különbsége az alapja. Mi a serdülés biológiai alapja? Mit nevezünk elsődleges nemi jellegnek? Sorold fel a női és férfi másodlagos nemi jellegeket! Hasonlítsd össze a herék és a petefészkek

működését! Hasonlítsd össze a petefészek működését a hasnyálmirigyével! Mondj nem biológiai nemi különbségeket! Mit értünk azon, hogy minden nő "egy kicsit férfi" (és fordítva)? A terhességi hormon gátolja azt a hormont, amely a petesejt megérését serkenti, ezért a terhesség alatt nincs újabb peteérés. Ezt használják föl a modern fogamzásgátló tabletták, amelyek hormonális álterhességet alakítanak ki, s ilyen módon lehetetlenné teszik a tényleges teherbe esést. Vannak férfias megjelenésű nők és nőies kinézetű férfiak, vagyis olyanok, akiknek a másodlagos nemi jellegei részben a másik nemre jellemzőek. Ennek többnyire hormonális zavar az oka. Például az, hogy egy nőben a mellékvese - esetleg daganat következtében - túlságosan sok férfihormont termel; vagy egy férfi heréjében a szükségesnél kevesebb férfihormon képződik. A hormonrendszer tagjai között bonyolult kölcsönhatások vannak; ebben a

rendszerben ha több áttételen keresztül is, de tényleg - "minden mindennel összefügg" Ezért a serdülőkorban megjelenő új hormonok, (a nemi hormonok) átmenetileg az egész hormonrendszer egyensúlyát megzavarhatják, s elég hosszú idő telik el, mire az helyreáll. A serdülő lányok számára tehát veszélyesek a hormonális fogamzásgátlók, hiszen azok, mivel megint csak újabb hormonok, teljesen fölboríthatják az éppen átalakulóban levő hormonrendszer amúgy is kényes egyensúlyát. Hormonokkal nem csak megakadályozni lehet a terhességet, hanem elő is lehet segíteni. Ha például a meddőség oka a peteérés hiánya, akkor a megfelelő serkentőhormonok adagolásával a peteérés megindítható. Bizonyos nemi hormonok termelődésének megindulása következtében a másodlagos nemi jellegek kialakulása 12-14 éves korban kezd teljessé válni. Mint minden növekedési és fejlődési folyamatban, ebben is kisebb-nagyobb, egyéni

eltérések mutatkozhatnak. 1-2 évvel korábbi vagy későbbi nemi érés még nem jelent rendellenességet. Ha azonban a másodlagos nemi jellegek 16 éves korra nem kezdenek kialakulni, érdemes orvosi vizsgálatra jelentkezni. A biológiai érettség nem azonos a társadalmi érettséggel Hazánkban a társadalmi érettség időpontját a 18. életév betöltésétől számítják 18 - Összefoglalás A környezet állandóan változik, az élőlények azonban csak úgy maradhatnak életben, ha belső állapotuk viszonylag állandó. A növények és az állatok szervezetének olyan berendezései vannak, amelyek biztosítják a belső környezet viszonylagos stabilitását. Ezek a szabályozórendszerek Minden szabályozásnak az a lényege, hogy a szervezetben olyan működésbeli változást hoz létre, amely a külső változtató hatást ellensúlyozza. Ezért szokásos körülmények között az élőlények szervezetére jellemző adatok - például víztartalom,

hőmérséklet csak szűk határok között ingadoznak a normális érték körül. Szerveink működésének idegi szabályozása körfolyamat jellegű. A szervhez érkező "parancs" végrehajtásáról visszajelentés érkezik a központba, majd ennek megfelelően újabb parancs és újabb visszajelentés következik, s így tovább. Az idegi szabályozás tehát állandó irányítás és ellenőrzés. Az esetek nagy részében már maga a szervekhez futó parancs is válasz, méghozzá egy, a szervezetet ért ingerre adott válasz. Testünket külső és belső ingerek érik Ezeket a receptorok veszik fel, amelyeknek az a működése, hogy a megfelelő ingert ingerületté alakítják át. A külső ingereket fölvevő receptorok többnyire nem csupasz idegsejt végződések, hanem különböző segédberendezések segítségével működő érzékszervek. A külső vagy belső ingereket felvevő receptorokból kiinduló ingerületeket az idegrendszer érzőideg rostjai

az idegrendszer központjába szállítják. Egyszerűbb esetekben ez a központ a gerincvelő vagy az agytörzs. Itt az ingerület átkapcsolódik egy mozgatóideg rostra, amely a végrehajtó szervnek elviszi a választ, vagyis a "parancsot". Az ilyen jellegű válaszadást nevezzük feltétlen reflexnek Ezek egy része, például a fájdalmas inger által kiváltott feltétlen reflex tudatosul is, mert a gerincvelőben az agykéreg felé vezető idegrostra is történik átkapcsolás. Ha a receptor ingerülete eljut az agykéreg megfelelő központjába, akkor érzet keletkezik, vagyis tudomást szerzünk arról az ingerről, és érezzük azt. Az agykéreg különböző pontjai között kapcsolat alakul ki, ha rendszeresen egyszerre kapunk két ingert, s ezért a megfelelő idegsejt csoportok sorozatosan egyszerre kerülnek ingerületbe. Az ilyen agykérgi kapcsolat a feltételes reflexek lényege A feltételes reflexek pedig a tanulási folyamatoknak képezik az alapját

a hormonrendszer, végzi szervezetünk működésének kémiai szabályozását. Ez a szabályozás is körfolyamat jellegű Az agyalapi mirigy serkentő hormonja befolyásolja más belső elválasztású mirigyek működését. Ezek hormonja pedig visszajelentésként szolgál az agyalapi mirigy számára. A hormonális "üzeneteket" a vér szállítja A hormonok a sejtek anyagcseréjét, energia-háztartását szabályozzák. Az idegrendszer és a hormonrendszer az agyalapi mirigyen és még más pontokon keresztül is szoros és kölcsönös kapcsolatban áll egymással. Ez a rendkívül összetett és sokszorosan szabályozott idegi-hormonális rendszer biztosítja szervezetünk normális, összehangolt működését, a belső környezet állandóságának fenntartását. Mi a szabályozórendszerek működésének alapelve? Mondj erre egy-egy idegi és hormonális példát! Miért van szüksége az élőlényeknek szabályozásra? Mi a receptorok szerepe a

szabályozásban? Mi a "feladata" a szabályozásban az idegeknek, és mi a központi ideg-rendszernek? Miben hasonlítanak, és miben különböznek a feltételes és a feltétlen reflexek? Mi a tudatosság idegi alapja? Lehet-e zsigeri szervünk működtetése akaratlagos? Mondj olyan szerveket, szervműködéseket, amelyek szabályozásában az idegrendszer és a hormonrendszer is részt vesz! Az emberi agy nem a legnagyobb agy a többi élőlényhez viszonyítva. Például az elefánt agyának tömege mintegy négyszerese az emberének, s nem egy majom esetében a testsúly - agyvelő tömegaránya 20: 1, míg az emberben ez az arány csak 50: 1. Az agyat és a gerincvelőt 2 agyhártya veszi körül Ezek a hártyák részben védik a központi idegrendszert, részben ebben futnak az erek, melyek az oxigén- és tápanyagellátást biztosítják. Az agy a legoxigénigényesebb szerv. Rövid idejű oxigénhiány eszméletzavart, néhány perc után pedig maradandó

károsodást okoz. Az agyhártyák közötti teret és az agyban levő üregeket, az ún agykamrákat folyadék tölti ki. Egyes agyi elváltozásokra az agyfolyadék összetételéből is lehet következtetni A szemből kilépő látóidegek kereszteződnek, azaz a jobb szemben keletkező ingerület a bal agyféltekébe érkezik. A középfülben a rezgéseket három hallócsontocska továbbítja. Ezek rendre: a kalapács, az üllő és a kengyel A kalapács a dobhártyával nőtt össze. A hallócsontocskák ízületekkel kapcsolódnak egymáshoz 19 - Miért hasonlítunk szüleinkre? Az alma nem esik messze a fájától! - bizonyára mindannyian ismeritek ezt a sok esetben találó népi mondást. Alapja az a megfigyelés, hogy a gyerekek gyakran szüleikre hasonlítanak. Szemünk, hajunk, bőrünk színét, termetünket, vérmérsékletünket és még nagyon sok tulajdonságunkat szüleinktől kaptuk "örökségbe". Talán ti is töprengtetek már azon, mi az oka, hogy

valamelyik gyerek olyan nagyon, a másik esetleg kevésbé hasonlít szüleire. Az új élőlény - ivaros szaporodás esetén - a megtermékenyített petesejtből, a zigótából fejlődik A zigótában kell tehát rejlenie az öröklődést biztosító anyagnak. Miután a zigóta a petesejt és a hímivarsejt egyesülésekor keletkezik, a benne található örökítő anyag csakis a szülői ivarsejtekből származhat. Az örökítő anyag a sejtosztódást megelőzően vékony fonalhálózat alakjában található a sejtmagban. Az osztódás kezdetekor a fonalak összecsavarodással egyre tömörebbek, vaskosabbak lesznek - kromoszómákká alakulnak. A kromoszómák egyes szakaszai a gének A gének meghatározott sorrendben helyezkednek el a kromoszómákban, úgy, mint a gyöngyök a gyöngyfüzérben. A gének irányítják szervezetünk fehérjéinek képződését. A fehérjék mennyisége, minősége határozza meg a tulajdonságainkat, testméreteinket,

vérmérsékletünket, hajunk, szemünk, bőrünk színét, stb Miután génjeink szüleinktől származnak, a mi szervezetünkben is hasonló fehérjék képződnek. A hasonló fehérjék okozzák a szülők és az utódok közötti hasonlóságot. Egyes tulajdonságaink, mint pl hajszín, szemszín, kialakításában több gén is részt vesz, vannak viszont olyan jellemzőink is, melyeket egyetlen gén határoz meg. Ha bármely élőlény zigótájának vagy az abból keletkező testi sejtjeinek kromoszómáit megfigyeljük, azt tapasztaljuk, minden kromoszómának van egy alakban és felépítésben hasonló párja. E kromoszómapárok egyik tagja az apai, másik tagja az anyai ivarsejtből származik. A kromoszómapárok tagjai azonos tulajdonság (pl szín, forma) kialakítására tartalmaznak géneket Ahogy az egyes tulajdonságoknak különböző változatai lehetnek, pl. piros, fehér virágszín, kék vagy barna szemszín, a tulajdonságot kialakító géneknek is több

változata van. A külső hasonlóság ellenére tehát a két kromoszóma azonos vagy eltérő génváltozatot is tartalmazhat. Például a fülcimpa lenövésének mértéke egy gén által meghatározott tulajdonság ember esetében. A génnek kétféle változata lehet E génváltozatok egyike szabadon álló, másika lenőtt fülcimpát alakít ki. Csak abban az esetben lehet a gyermeknek lenőtt fülcimpája, ha mindkét szülőjétől ezt a tulajdonságot biztosító génváltozatot örökölte, vagyis ha erre a tulajdonságra homozigóta. A homozigóta egyedek a kromoszómapár mindkét tagján azonos génváltozatot tartalmaznak Az a gyerek, akinek sejtjeibe egyik szülőtől a lenőtt fülcimpát kialakító génváltozat, a másiktól viszont a szabadon álló fülcimpát kialakító génváltozat került, heterozigóta. A heterozigóta egyedek a kromoszómapárok tagjain eltérő génváltozatot tartalmaznak. Bizonyos szabályszerűségek figyelhetők meg abban, hogy a

génváltozatok közül melyik hatása érvényesül, s alakítja ki a neki megfelelő tulajdonságot. A megfigyelések alapján felismerhetők az öröklődés törvényszerűségei, melyekkel a későbbiek folyamán ismerkedünk meg. Hogyan képződnek a kromoszómák? Mi a gén? Hogyan alakítja ki a gén a tulajdonságot? Hogyan keletkezhetnek homozigóta utódok? Mely esetben lesz az utód heterozigóta? Az ember 23 pár kromoszómájában kb. 5 millió génnek kell lennie - legalábbis ennyi férne el A gének nagyobb része viszont nem működik. Egy részüknek valószínűleg a törzsfejlődés különböző szakaszaiban volt szerepük - legalábbis ma így gondoljuk. Jelenleg kb 50000 működő gént feltételezünk, de csak néhány ezerről tudunk valamit. Pontosan azonban csak 200-300-at ismerünk Az öröklődés kérdése évezredek óta izgatja az emberek fantáziáját. A görög sorstragédiákban éppen úgy felbukkan, mint a modern drámákban Az átöröklésben

végzetet, hosszú nemzedékek tragédiáinak, balsorsának okát képzelték. Azt gondolták, az utódokban egyszerűen összegeződnek és együttesen érvényesülnek az elődök tulajdonságai. Ez az elképzelés vonzotta Galtont, Darwin unokatestvérét, aki elsőként igyekezett matematikai módszerrel felderíteni az öröklődés rejtélyét. Szerinte a szülők 1/2, a nagyszülők 1/4, a dédszülők 1/8, a szépszülők 1/16, az ükszülők 1/32, a dédükszülők 1/256, ezek ősei pedig 1/2128 arányban vennének részt az utód tulajdonságainak meghatározásában. Az ember kromoszómáit 1958-ban számolták meg pontosan Néhány éve kísérleteket végeznek egyes hibás gének kicserélésére. Ez a fejlődő kutatási ág a génsebészet Az örökítőanyag, a DNS (déenes) kettős spirális szerkezetét Watson (vatszon) és Crick (krik) határozta meg. Khorana nem sokkal később előállította az első mesterséges gént. Watson, Crick és Khorana is Nobel-díjat

kapott A kromoszómák vizsgálatában, a gének elhelyezkedésének megállapításában Morgan amerikai kutató ért el jelentős eredményeket. Kísérleteinek alanyául az ecetmuslicát választotta Ez az apró légyfaj könnyen tenyészthető, több száz utódot nevel és 8-10 nap elegendő a kifejlődéséhez. Vizsgálódásai alapján Morgan megállapította: a gének a kromoszómákban meghatározott sorrendben helyezkednek el. Egy kromoszóma több száz vagy ezer gént is tartalmazhat. Hosszadalmas, kitartó munkával megállapította a kromoszómákon a gének pontos helyét, elkészítette a kromoszómatérképet. Kutatásaiért 1933-ban Nobel-díjat kapott Az átöröklés kromoszómaelmélete az 1930-as évek felé általánosan elfogadott volt. Arra a kérdésre, hogyan hatnak a gének, milyen módon biztosítják az öröklődő tulajdonságok megjelenését, sok kutató kereste a választ. Beadle (bédl) Tatum (tétöm), és Horowitz (horovic) bebizonyította,

hogy minden fehérjét egy gén épít fel. Mindhárman Nobeldíjasok Amennyiben többet akarsz tudni, mint amennyit a tankönyvben találsz, a következő könyveket olvasd el: Czeizel Endre: Az orvos-genetikus szemével, Minerva, Bp. 1980 Czeizel Endre: Genetika és társadalom, Magvető Kiadó, Bp. 1979 Csányi Vilmos: Magatartás-genetika, Akadémia Kiadó, Bp. 1977 Szende Kálmán: A gén nyomában, Natura, Bp. 1977 20 - Hogyan továbbítódik az örökítő anyag sejtről sejtre? Az ember testi sejtjeiben a kromoszómák száma minden esetben 46, függetlenül attól, hogy idősebb, fiatalabb, sötét vagy fehér bőrű a vizsgált egyén. A borsónövény sejtjei 16 kromoszómát tartalmaznak A házi egéré minden esetben negyvenet. Bármelyik faj egyedeit vizsgáljuk, a kromoszómák száma a fajhoz tartozó összes élőlény minden testi sejtjében ugyanaz, tehát a fajra jellemző érték. A megtermékenyített petesejt fejlődése során kettéosztódik, s a belőle

keletkezett sejtek újra meg újra tovább osztódnak. Az eredetileg egyforma sejtek fejlődésük folyamán részben átalakulnak, és a test különböző szöveteit, szerveit alkotják. Hogyan lehetséges, hogy a szinte végtelen számú osztódás következtében a sejtek kromoszómaszáma mégis szigorúan meghatározott, a fajra jellemző érték marad? A sejtosztódást megelőzően a sejt elkészíti a kromoszómák irányításával azok másolatát, vagyis a kromoszómák megkettőződnek. E megkettőződött kromoszómák az osztódás folyamán a sejt középső síkjában rendeződnek. Ezután a sejt két ellentétes pólusáról kiinduló fonalak a megkettőződött kromoszómákat elválasztják egymástól, majd a sejt két ellentétes végébe húzzák azokat. Ez a folyamat, vagyis a kromoszómák megkettőződése, majd szétválása biztosítja a kiindulási sejttel megegyező kromoszómaszámú sejtek képződését. A sejtplazma befűződésével végeredményül

két, a kiindulási sejttel megegyező kromoszómaszámú sejt képződik. A keletkező két sejt nemcsak a kromoszómák számában, de felépítésében is teljesen megegyező a kiindulási sejttel. Ilyen módon osztódik a zigóta, és a belőle keletkező élőlény testi sejtjei, s ez által továbbítódik az örökítő anyag változatlan formában sejtről sejtre. Mi történik a kromoszómák megkettőződésekor? Hogyan válnak szét megkettőződött kromoszómák? Mi biztosítja az örökítő anyag változatlan formában történő továbbadását? Milyen sejtek osztódnak a megismert módon? A rákos megbetegedéseket a sejtek kóros mértékű osztódása okozza. Mivel az élőlények egészséges testi sejtjei mindig azonos számú kromoszómát tartalmaznak, a kromoszómák számának rendellenes alakulása és egyes betegségek között szoros kapcsolat van. Ezért a gyógyászatban gyakran szükségessé válik a beteg kromoszómaállományának vizsgálata, az ún.

kromoszómatérkép készítése Ezt a nagy gyakorlatot igénylő műveletet ma már számítógépet is tartalmazó berendezés végzi. A gép kb 30 másodperc alatt képet ad a normálistól való eltérésről. A kromoszómák megkettőződéséről elsőnek Walther Flemming német biológus számolt be 1882-ben. A következő órára nézd át, amit 7. osztályban a petesejtről, hímivarsejtről és a zigótáról tanultál! 21 - Hogyan továbbítódik az örökítő anyag nemzedékről nemzedékre? Hasonlítunk, de mégsem vagyunk teljesen egyformák sem szüleinkkel, sem testvéreinkkel. Ha a szüleinktől kapott gének irányításával képződnek sejtjeink, s működik szervezetünk, mi lehet az oka az eltérésnek? Ahhoz, hogy ezt megértsük, meg kell ismernünk, hogyan keletkeznek az ivarsejtek. Az ivarsejtek az ivarszervekben a testi sejtekre jellemző kromoszómaszámú sejtekből képződnek osztódással. Az ivarsejtképző osztódás is a kromoszómák

megkettőződésével kezdődik. A megkettőződött kromoszómák párokba rendeződnek Ezután a kromoszómapárok tagjai egészen összesimulnak, és eközben egyes részeik ki is cserélődhetnek. Ennek következtében az apától származó kromoszóma tartalmazhat anyai géneket, és fordítva. A sejtosztódás folyamán a kromoszómapárokat a sejt két ellentétes pólusáról kiinduló fonalak elhúzzák egymástól. így megkettőződött kromoszómák kerülnek a sejt két ellentétes végébe. Ezáltal két, a kiindulási sejthez képest feleannyi megduplázódott kromoszómát tartalmazó sejt képződik átmenetileg. Ezt követi egy újabb, a testi sejtekre jellemző sejtosztódás, melynek során a megkettőződött kromoszómák elválnak egymástól. Végeredményül egyetlen sejtből négy ivarsejt képződik, melyek mindegyike a kiindulási sejt kromoszómaszámának csak a felét tartalmazza. A megtermékenyítéskor, a két ivarsejt magjának összeolvadásakor

alakul ki a fajra jellemző kromoszómaszám. A keletkező négy ivarsejt felében más-más felépítésű kromoszóma található A valóságban az emberi kromoszómák bármely részei kicserélődhetnek, ezáltal különféle ivarsejtek képződhetnek számtalan variációban. Ez a jelenség is oka, hogy nem vagyunk ugyanolyanok, mint szüleink, testvéreink Az ivarsejtképződéskor a szülők kromoszómái véletlenszerűen oszlanak meg az ivarsejtekben. Emiatt a keletkező ivarsejtek különböző arányban tartalmazhatnak (nagyszülői, apai és anyai) kromoszómákat. Két kromoszómapár esetén négyféle ivarsejt képződhet. Képzeljük el, hogy az ember esetében a 46 kromoszóma milyen sokféle variációt eredményezhet! Ez is oka annak, hogy mindkét szülőnkre, sőt nagyszüleinkre is hasonlítunk, és hogy testvéreinktől különbözünk. Az ember kromoszómáiban található sok ezer gén változatos eloszlása és a kromoszómák véletlenszerű szétválása az

oka, hogy nem találhatunk két teljesen egyforma embert, kivéve az egypetéjű ikreket. Hogyan osztódhatnak a sejtek? Mi a kétféle osztódási mód közötti különbség? Mi az azonosság a két osztódási mód között? Mi következménye a kromoszómarészletek kicserélődéseinek? Az ivarsejtképző osztódás kutatásában a magyar Gelei József professzor jelentős eredményeket ért el. A magzat kromoszóma-rendellenessége a magzatvízbe kerülő magzati hámsejtek vizsgálata alapján egyértelműen felismerhető. Ezért a magzat kromoszómavizsgálata családi örökletes ártalmak előfordulása esetén feltétlenül szükséges. A terhesség megakadályozásával vagy időben történő megszakításával elkerülhető, hogy örökletes betegségben szenvedő gyermek szülessen. A jelenleg érvényben lévő rendelkezések szerint, ha a fejlődő magzat súlyos ártalmára fény derül, a terhesség a 20. hétig megszakítható 22 - A köztes öröklésmenet

Szüleinktől örökölt génjeink összessége adja genotípusunkat. A genotípus más szóval öröklöttség Mi történik akkor, ha pl. egy gyerek apjától sötét, édesanyjától világos hajszínt kialakító géneket örököl? Genotípusában, ebben az esetben mindkét génváltozat előfordul, vagyis heterozigóta. Melyik gén hatása fog érvényesülni, melyik vesz részt a gyermek hajszínének - megjelenési formájának - fenotípusának kialakításában? A fenotípus tehát a genotípusnak (öröklöttségnek) az a része, amelynek megfelelő tulajdonságok megjelennek az utódon. Az öröklődés törvényszerűségeit legkönnyebben úgy tanulmányozhatjuk, ha olyan élőlényeket választunk kísérleteink alanyául, amelyek csak kevés, lehetőleg egy tulajdonságban térnek el egymástól. A legegyszerűbb és legkönnyebben áttekinthető a kerti növényként termesztett csodatölcsér piros és fehér virágú egyedeinek egymás közti szaporítása. A

kétféle növény csak a virágszínben különbözik egymástól, minden más tulajdonságban megegyezők. A virágszínt egy gén határozza meg A piros és a fehér virágú növény homozigóta. Ha piros virág bibéjére rávisszük egy fehér virág virágporát, a növény magot terem Ugyanez történik, ha fehér virágra visszük a piros színű virág porát. Ezt a műveletet, vagyis az egymástól eltérő öröklöttséggel rendelkező egyedek egymás közötti szaporítását keresztezésnek nevezzük. A keresztezésjele: X (iksz). A keresztezés eredményeként képződött magokból kifejlődő első utódnemzedék minden tagja rózsaszín virágú. A szülői tulajdonságok (piros és fehér virág) egy köztes formában jelentkeznek A rózsaszínű virágú egyedek mind heterozigóták, mert keverékek, más szóval hibridek. A hibridek tehát az egy vagy több tulajdonságban eltérő szülők keresztezéséből létrejött utódok. Jellemzőjük, hogy

kromoszómáikban egy-egy tulajdonság kialakítására különböző génváltozatokat tartalmaznak. Az első utódnemzedék tagjait - a rózsaszín virágokat - egymás között keresztezve, szaporítva a második utódnemzedékben fehér és piros virágok is megjelennek. A második utódnemzedék kb fele lesz rózsaszín virágú, egynegyede piros, egynegyede pedig fehér virágú. Mivel magyarázható az utódok mindig egyformán jelentkező számaránya? Ivarsejtképződéskor a színt meghatározó géneket tartalmazó hasonló kromoszómák is elválnak egymástól. Emiatt az ivarsejtek a tulajdonságok kialakítására csak egyféle génváltozatot tartalmazhatnak. A rózsaszínű virágú növények kétféle ivarsejtet képezhetnek. Ezek egy része piros, másik része fehér virágszín kialakítására tartalmaz génváltozatokat A kétféle ivarsejtek találkozhatnak. Eszerint a második utódnemzedékben piros, rózsaszín és fehér virágok képződnek 1: 2: 1

arányban. A modern mezőgazdasági termelésben kiterjedten alkalmazzák az örökléstani kutatások eredményeit. A termelés fokozásában nagy jelentősége van a hibridek előállításának, mert bennük a szülők előnyös tulajdonságai egyesíthetők, fokozhatók. Miért homozigóta a fehér virágú csodatölcsér? Miért heterozigóta a rózsaszínű virágú növény? Mi a hibrid? Mi a keresztezés jelentősége? Az emberek testmagasságát egy közösségben vizsgálva kb. 80 %-nál örökletesen meghatározottnak találjuk Az értelmi képességekről ez 50-60 %-ban állítható. Mindkét tulajdonságot a külső tényezők (életkörülmények) pozitív, illetve negatív irányban befolyásolhatják. Az első növénykeresztezéseket az 1700-as évek elején végezték. A XIX században több tudós már közel járt az öröklődés kérdésének felderítéséhez Közülük Gregor Mendel ért el jelentős eredményeket. Mendel az 1850-es években kezdett foglalkozni

növénykeresztezési kísérletekkel. Mai kifejezéssel élve azt mondhatnánk, "divatos” témát választott, hiszen a különböző fajok és fajták keresztezése már csaknem egy évszázad óta az akkori természetbúvárok érdeklődésének homlokterében állott. A XIX század első évtizedeiben a legkiválóbb botanikusok fáradoztak azon, hogy keresztezési kísérleteikkel felderítsék a fajok keletkezésének törvényszerűségeit. Fáradozásuk azonban nem járt eredménnyel Sem a fajok keletkezésének kérdését, sem az öröklődés törvényszerűségeit nem sikerült tisztázniuk. Mendel volt az első, aki felismerte, hogy csakis úgy fog eredményt elérni, ha olyan vizsgálati alanyokat választ, amelyek csak kevés, lehetőleg egyetlenegy tulajdonságban térnek el egymástól. Másik alapvető felfedezése, hogy felfigyelt a megjelenő tulajdonságok állandó arányára. Az öröklődés szabályszerűségei már a hatvanas évek elején kezdtek

kirajzolódni Mendel előtt. Kísérletei eredményét 1865 elején írásban is összefoglalta Korszakalkotó felfedezéseire néhány évtizedig az ismeretlenség homálya borult, míg végre 1900-ban három botanikus, Correns (karrensz), Tschermak (csermák) és de Vries (dö vrisz) egymástól függetlenül újra felfedezte az öröklődés alapvető törvényszerűségeit. 23 - Az uralkodó-lappangó öröklésmenet Ha a csodatölcsér fehér és piros virágú egyedeit keresztezzük, a szülők eltérő tulajdonságai egyformán érvényesülnek. Emiatt az első utódnemzedékben egy kevert, köztes szín alakul ki Homozigóta piros és homozigóta fehér virágú borsó keresztezésekor azonban az első utódnemzedék minden tagja piros virágú lesz, holott genotípusuk alapján a csodatölcsérnél már megismert köztes virágszín kialakulását várhatnánk. Az első utódnemzedék piros virágú egyedei mind heterozigóták, mert kromoszómájukban mindkét virágszín

kialakítására tartalmaznak génváltozatokat. A borsó esetében viszont a piros szín elnyomja a másikat, uralkodik a fehér felett. Ez az uralkodó tulajdonság alakítja ki az utód megjelenési formáját, fenotípusát Ha az első utódnemzedék tagjait keresztezzük egymás között - a második utódnemzedékben - fehér színű virágok is megjelennek. Az eddig lappangó tulajdonság is érvényesülhet Ennek oka a következő: az első nemzedékben - mely heterozigóta - ivarsejtképzéskor a kromoszómapárok tagjai elválnak egymástól. A keletkező ivarsejtek egyik felébe piros, a másik felébe fehér színt kialakító génváltozat kerül. A kétféle ivarsejt egyforma valószínűséggel találkozhat. A fehér szín csak akkor alakul ki, jelenhet meg, ha két olyan ivarsejt találkozik, melyek mindegyike fehér virágszínt kialakító génváltozatot hordoz. A második nemzedékben tehát 3: 1 arányban keletkeznek piros és fehér virágú utódok.

Összehasonlítva a kétféle öröklésmenetet, a következő szabályszerűségeket vehetjük észre: 1. Az első utódnemzedék valamennyi egyede egyforma; 2 A második nemzedékben a szülői tulajdonságok megjelennek. Ezeket a törvényszerűségeket először borsóval végzett kísérletei során Mendel ismerte fel, ezért Mendel-szabályoknak nevezzük. Meghatározott szabályszerűségek szerint öröklődik az ember hajszíne, szemszíne. Mindkét tulajdonságnál a sötét szín uralkodik a világos felett Emiatt gyakran tapasztaljuk, hogy barna hajú, barna szemű szülők gyermekei is barna hajúak, barna szeműek. Születhet azonban kék szemű vagy szőke hajú gyermekük is, abban az esetben, ha a szülők erre a tulajdonságára heterozigóták, és a megtermékenyítéskor éppen a világos színt hordozó kromoszómák találkoztak a zigótában. Mi a hasonlóság és mi a különbség a köztes és az uralkodó-lappangó öröklésmenet között? Hogyan

érvényesül az első és második Mendel-szabály a borsó virágszínének öröklődésénél? Mi az oka a lappangó tulajdonság megjelenésének a második utódnemzedékben? Mendel megfigyelte azt is, ha sárga gömbölyű és zöld szögletes magvú borsókat keresztezett, az utódok között akadt sárga szögletes, illetve zöld gömbölyű magvú, s ennek alapján állapította meg az öröklődés harmadik szabályát: 3. Az egyes tulajdonságok egymástól függetlenül öröklődnek A színvak ember a környező világot úgy látja, mint más a TV fekete-fehér Képernyőjén. Ez az elváltozás lappangóan öröklődik Embernél uralkodóan öröklődő tulajdonságok - zárójelben A lappangó jelleg - a következők: Göndör haj - (egyenes szálú) Fekete bőr - (fehér bőr) Szabad fülcimpa - (lenőtt fülcimpa) Nem vörös haj - (vörös haj) Rövid- és távollátás - (normális látás) Sasorr - (görög orr) Úszóhártyás kéz- vagy lábujjak (normális)

Hosszú szempilla - (rövid szempilla) Igen rövid ujjak - (normális ujjak) Korai kopaszodás férfiak esetében = (rendes haj) Az emberi vércsoportok öröklődése néhány kivételtől eltekintve rendkívül szabályos, így jól felhasználható az apaság megállapítására szolgáló vizsgálatokban. Az anya és a gyermek vércsoportjának ismeretében az esetek egy részében meghatározható, hogy milyen génváltozatot kapott a gyermek az apjától. Az A és B vércsoport uralkodó a 0 vércsoporttal szemben. Lappangóan öröklődő az albinizmus is Ez a bőr, a haj, a szem teljes vagy részleges festékhiányát jelenti. Az albínó ember rózsaszín bőrű, fehér hajú, s miután a szem szivárványhártyájából is hiányzik a festékanyag, a szeme piros, mert előtűnik az alatta levő érhártya színe. Általában 20000 ember között 1 albínó fordul elő. Minden ember kromoszómáiban 1-6 súlyos betegséget, elváltozást okozó génváltozat található. Hogy

ennek ellenére egészségesek vagyunk, annak köszönhető, hogy a betegséget okozó génváltozatot elnyomja a kromoszómapár másik tagján található génváltozat. így az épp érvényesül, a kóros pedig lappang. Vérrokonok házassága esetén megnő a súlyos betegséget okozó gének találkozásának lehetősége az utódokban. Az állatok körében is előfordul az albinizmus. 24 - Fiú lesz vagy lány? Egy újszülött érkezése a család életében nagy esemény. Még megszületése előtt a rokonok, ismerősök találgatják, külső jegyekből szeretnék meghatározni, hogy a kis jövevény fiú lesz vagy lány. Mi határozza meg az utód nemének kialakulását? A kérdés magyarázatát a kromoszómák felépítésében találjuk. Az emberi test sejtjei 46 kromoszómát tartalmaznak. Mindegyik kromoszómából két hasonló található, vagyis egy apai és egy anyai eredetű alkot egy párt. A 23 pár kromoszóma közül egy, a nemet meghatározó, az

úgynevezett nemi kromoszómapár. Nők esetében e pár mindkét tagja hasonló alakú, emiatt a jelük XX (két X) Férfiak szervezetében az egyik nemi kromoszóma teljesen hasonló a nők X kromoszómájához, a másik - ettől eltérő alakú, felépítésű - az Y (ipszilon) kromoszóma. Ivarsejtképzéskor a kromoszómapárok tagjai elválnak egymástól. A női ivarsejtekben 22 + X, a férfiakéban 22 + X vagy 22 + Y kromoszóma lehet Abban az esetben, ha a petesejtet X kromoszómás hímivarsejt termékenyíti meg, a zigóta genotípusa 44 + XX, vagyis a kialakuló utód lány lesz. Akkor viszont, ha a hímivarsejt Y kromoszómát tartalmaz, a zigóta 44 + XY genotípusú, az utód fiú lesz. Mint láttuk, az utód nemét az dönti el, hogy megtermékenyítéskor X vagy Y kromoszómával rendelkező hímivarsejt egyesült-e a petesejttel. Tehát az utód nemét az apa nemi kromoszómái határozzák meg A nemi kromoszómákban az ivar meghatározásán kívül egyéb

tulajdonságok kialakulását meghatározó gének is vannak. Ilyen, X kromoszómához kapcsolt, súlyos véralvadási zavarokkal járó megbetegedés a vérzékenység. Általában fiúgyermekben fordul elő. Leánygyermek esetében a betegséget hordozó X kromoszóma mellett ott található az egészséges, amely nem engedi érvényesülni a betegséget okozó génváltozatot. Amennyiben mindkét X kromoszóma betegséget hordoz, többnyire nem is keletkezik életképes leányutód, ezért csak nagyon ritkán találunk nők körében vérzékenységben szenvedőket. Fiúk esetében, mivel az Y kromoszóma nem hasonlít felépítésében, génösszetételében az X-hez, nem tudja megakadályozni a betegség kialakulását. Melyik szülő ivarsejtjei döntik el az utód nemét? Mennyi az ember testi sejtjeinek kromoszómaszáma? Mennyi az ember ivarsejtjeinek kromoszómaszáma? Miért elsősorban férfiakon fordul elő a vérzékenység? Nők sejtjeiben csak az egyik X kromoszóma

működik. A másik tömörebb "összecsomagolt" állapotban van 1949-ben Barr amerikai sejtkutató észrevette, hogy a nőstény házimacska egyik idegének dúcában, az idegsejtek magvában, a sejtmaghártyán egy különös, erősen festődő testecske vehető észre. A kandúrok megfelelő idegsejtjeiben a sejtmag nem tartalmazta ezt a különös testecskét. A további vizsgálatok során kiderült, hogy egy ilyenféle testecske a különböző emlősállatok legkülönfélébb sejtjeinek magvában egyaránt megtalálható - de csakis a nőstények esetében. A Barr-test az "összecsomagolt" X kromoszóma Nemzetközi sportversenyeken a nők csak a kromoszómavizsgálat elvégzése után indulhatnak. A vizsgálat célja, hogy megakadályozza olyan versenyzők indulását, akik nemcsak szorgalmuknak, kitartó edzésüknek köszönhetik az átlagon felüli teljesítőképességüket, hanem a rendellenes kromoszómaszámuknak. Előfordul ugyanis, hogy az XX nemi

kromoszómapár mellett Y kromoszóma is található. Az Y kromoszómáról tudjuk, hogy férfias jelleg kialakulását biztosítja. Az XXY nemi kromoszómával rendelkező nők, bár külső megjelenésük többnyire nőies, a férfiakra jellemző testi erővel rendelkeznek. Emiatt nem versenyezhetnek a normális kromoszómaszámmal rendelkező nőkkel. Napjainkban is találkozunk még azzal a téves néphittel, hogy a születendő gyermek neme az egyik szülő testi vagy szellemi fölényétől, erősebb akaratától függ, attól, hogy ki az úr a házban, "ki viseli a nadrágot", a férj vagy a feleség. A vérzékenység nők körében 1: 10 a nyolcadikon valószínűséggel fordul elő. A férfiak legtipikusabb kromoszómás betegsége a Klinefelter kór, kb. 500 férfira jut egy, aki ebben az elváltozásban szenved. Jellemzője, hogy a nemet meghatározó egyik kromoszómából eggyel több van a sejtjeiben, XXY ivari kromoszómával rendelkeznek. Az ilyen beteg

megjelenése férfias, de a herék kicsik és nem termelnek ivarsejteket. Legtöbb esetben nőies mellük is fejlődik Az XYY ivari kromoszómájú férfiakra jellemző a túlzott agresszivitás. Általában magas termetűek, és szellemileg visszamaradottak. Több, súlyos bűncselekményt elkövető személyről kiderült, hogy ilyen kromoszóma-összetétellel rendelkezik. Ez a rendellenesség nem öröklődik Nők esetében az XXX kór előfordulása elég gyakori. Kb 1000 leányszülésre jut egy Jellemzője a számfeletti X női nemi kromoszóma Ennek következménye a fejletlen ivarszervek és emlők, a ritka és rövid menstruációs periódus. Az ivari kromoszómák nemcsak a nemet határozzák meg, hanem a többi kromoszómához hasonlóan még soksok gént tartalmaznak. Mint láttuk az X kromoszómán található a vérzékenységet okozó gén, de ugyanitt van a színtévesztés génje is. 25 - Örökléstani vizsgálatok, számítások 1. A sejtmag és a sejtosztódás

mikroszkópos vizsgálata gyökércsúcsok osztódó szövetében Munkaterv: - Metszetek készítése: Bab csíranövény gyökerének csúcsából vágjunk le kb. fél centiméternyi darabot! Nyomjuk szét ezt a tárgylemezen! Csepegtessünk rá kárminecetsavat! Várjunk kb. 15 percig Ecetsavval mossuk ki a fölösleges festéket. Ezután fedjük le fedőlemezzel! - A metszetek vizsgálata. 2. Erősen kifelé hajló hüvelykujj vizsgálata: Az emberek egy része hüvelykujjának utolsó percét nagymértékben kifelé tudja hajlítani. E tulajdonság lappangóan öröklődik, egy gén határozza meg. 3. A nyelvpödrés képességének vizsgálata: A nyelvpödrés képessége egy gén által meghatározott lappangóan öröklődő tulajdonság. Számoljátok meg, az osztályban hány tanuló tudja "pödörni" nyelvét! Milyen lehet az ezzel a tulajdonsággal rendelkező tanulók és szüleik genotípusa? 4. Lenőtt fülcimpa vizsgálata: A lenőtt fülcimpa is lappangóan

öröklődő tulajdonság. Állapítsátok meg a szabad és a lenőtt fülcimpájú tanulók arányát az osztályban! Milyen genotípusúak lehetnek a szabad fülcimpájú tanulók? Gyűjtsd össze családtagjaid testmagasság- és testsúlyadatait! A következő órán ezek segítségével dolgozol. 26 - Mérhető jellegek vizsgálata az osztályközösségben Mérhető jellegeknek azokat a tulajdonságokat - pl. testsúly, testmagasság - nevezzük, amelyek nem minőségileg, hanem mennyiségileg hasonlíthatók össze. Míg az eddig vizsgált "minőségi" tulajdonságok vagy egyik vagy, másik változatban, esetleg egy köztes változatban jelentek meg, addig a mennyiségi tulajdonságok megjelenésében nagyon sokféle változat lehetséges. A tudósok kimutatták, hogy a mennyiségi jellegek meghatározásában egy vagy több, gyakran esetleg sok gén vesz részt (poligén öröklődés). Ezek közül egyesek jobban, mások kisebb mértékben befolyásolják a

vizsgált tulajdonság kialakulását. Másrészt a minőségi tulajdonságoktól eltérően, a mennyiségi tulajdonságok érvényre jutását nagymértékben befolyásolják az életkörülmények, a környezeti feltételek. A mennyiségi tulajdonságok megoszlásának általános törvényszerűsége, hogy a legtöbb az átlaghoz közel álló egyed. Az átlagtól - mind negatív, mind pozitív irányban - eltérő egyedek száma egyre kevesebb. így a megoszlási görbe általában harang alakú Vesd ezt össze az osztályodban kapott vizsgálati eredményekkel! 28 - Miért nem házasodhatnak össze a közeli rokonok? Mindegyikünk hordoz magában lappangva maradó halálos vagy súlyos elváltozásokat okozó génváltozatokat. Mindenki másokat és máshol, ezért kicsi a valószínűsége, hogy két idegen emberben ugyanazok a hibás gének előforduljanak. Emiatt házasságkötéskor, illetve utódnemzéskor a betegségokozó génváltozatok hatását elnyomja az

egészséges, s az így továbbra is lappangva marad. Közeli rokonok génváltozatainak egy része valószínűleg azonos. így pl a testvérek génváltozatainak fele, a szülők és gyermekek génváltozatainak szintén 50 %-a megegyező. A rokonsági fok távolodásával az azonos gének aránya is csökken Az unokák génjeinek negyedrésze származik egy-egy nagyszülőtől: A régebbi időkben, mindenféle genetikai alapismeret nélkül is megfigyelték, a rokonok utódai között lényegesen több a torz, súlyosan beteg, fogyatékos gyermek. Az ilyen közeli rokonoktól származó utódokban ugyanis nagymértékben megnő a hibás génváltozatok találkozásának valószínűsége. Emiatt a törvény ősidők óta tiltja, és szigorúan bünteti, a közvélemény elítéli az elsőfokú rokonok közötti nemi kapcsolatot, melyet bár semmi köze a vér fertőzéséhez, vérfertőzésnek is neveznek. Angliai felmérés szerint 13 vérfertőzésből származó utód közül 3

gyermek súlyos fejlődési zavar miatt meghalt, 5 gyermek súlyosan értelmi fogyatékos volt. Az elsőfokú unokatestvérek génjeinek egy része azonos Unokatestvérek házassága esetén annak a valószínűsége, hogy a gyermek beteg lesz 1: 32. Ha nem unokatestvérek a szülők, az utód esélye már csak 1: 2000. Magyarországon 1971-ben a házasságok 0 egész 3 tized %-át kötötték unokatestvérek. A genetikai tanácsadást még az unokatestvéri foknál távolabbi rokonok házasságkötése előtt is ajánlatos felkeresni. Ugyancsak itt adhatnak felvilágosítást minden olyan esetben, ha örökletes ártalomra visszavezethető megbetegedés előfordult már a családban. Ha az örökletes ártalom jelentkezésének magas a kockázata, az igazságot feltárják, megmagyarázzák. Előfordulhat, hogy a házasságtól, ill. gyermeknemzéstől való tartózkodást ajánlják Mindezzel torz vagy súlyosan fogyatékos, beteg utódok világra jöttét igyekeznek megakadályozni.

Például a Down- (dáun-) kóros betegben a 21 kromoszómapár mellett még egy szám feletti kromoszóma is található. Jellemzőjük a széles lapos arc, a szemrés oldalt felfelé tart Orruk kicsi, füleik aprók. Szájuk gyakran nyitott, nyelvük ilyenkor általában kilóg Különböző betegségekre fogékonyak. Értelmileg fogyatékosak Másképpen mongoloid idiotizmusnak is hívják ezt az elváltozást Megfigyelték, hogy idősebb korban szülő anyák csecsemőin sokkal gyakrabban fordul elő ez az elváltozás, mint a fiatalokén. Így pl 45 év feletti anyák esetében minden 30 szülésre jut egy Down-kóros csecsemő, míg 25 évesnél, fiatalabb anyáknál csak minden 2000. csecsemő szenved e megbetegedésben Amennyiben egy családban előfordult már Down-kóros gyermek, feltétlenül szükséges, hogy a magzatból a terhesség 5. hónapja előtt meghatározzák a kromoszómaszámot és szükség esetén a terhességet, megszakítsák. Mindezekről bővebben Dr.

Czeizel Endre: Az orvos-genetikus szemével című könyvében olvashatsz 29 - Összefoglalás A sokféle elképzelés után századunkban sikerült tudományos alapokra helyezni az élő szervezetek tulajdonságainak öröklődési elméletét. Az öröklődés anyagi alapja a sejtek magjában található, sejtosztódáskor kromoszómákká alakul. A kromoszómák meghatározott szakaszai a gének, amelyek bonyolult folyamatok révén a szervezet fehérjéinek felépítését irányítják. Az élőlények ivarsejtjeikben átörökítik génjeiket utódaikba Minden ivaros szaporodással keletkezett élőlény genotípusa kétféle kromoszómaállományból - az apaiból és az anyaiból - épül föl. A két szülő génjei közül egyesek hatása érvényesül az utód fenotípusában, másoké nem, vagy kettő megnyilvánulhat egy köztes fenotípus kialakításában. Vannak uralkodó gének, melyek egy lappangóval szemben feltétlenül érvényesülnek, de az elnyomott jelleg

is megjelenhet - az öröklődés szabályai szerint - egy későbbi nemzedékben. Az örökítő anyagkülönböző hatásokra megváltozhat Az ugrásszerűen, hirtelen megjelenő öröklődő változás a mutáció. Sokféle vegyi anyag, sugárzás kiválthatja A mutáció eredménye előre nem jósolható meg, esetleg súlyos elváltozásokat okozhat, máskor előnyös tulajdonságot eredményez. Mi a különbség az öröklődés szempontjából az ivaros és az ivartalan szaporodás között? A sejt melyik részében található az örökítő anyag? Mi a hasonlóság és mi a különbség az élőlények testisejt-képző és ivarsejtképző osztódása között? Mi a genotípus, és mi a fenotípus? Az öröklődésnek milyen szabályszerűségeit ismertük meg? Mi a jelentősége a mutációnak? Az élőlényeken megjelenő tulajdonságok 2 csoportra oszthatók, öröklődő és nem öröklődő tulajdonságokra. Hogy egyes tulajdonságok melyik csoportba tartoznak, arra a

kutatók hosszú évek óta keresik a választ. Elsősorban egy- és kétpetéjű ikrek vizsgálatával igyekeznek felderíteni, hogy melyik tulajdonság melyik csoportba sorolható. Ezzel nemcsak az öröklődés törvényszerűségeinek megismeréséhez jutunk közelebb, hanem esetlegesen öröklődő betegségek elkerüléséhez is. Ikervizsgálatokból meg lehetett állapítani, hogy nem csak a szív alakja, a vérnyomás, hanem az EKG-kép is öröklődik. Az egypetéjű ikrek gyomorműködése minden tekintetben hasonló. A cukorbetegség, a vészes vérszegénység, az angolkór alapjai is öröklődnek Az idegrendszer (vegetatív és akaratlagos) tevékenysége is majdnem teljes azonosságot mutat az egypetéjű ikreknél. Az öröklődés hogyanjára (uralkodó vagy köztes voltára) inkább a család fakutatások segítségével lehel fényt deríteni. A következő órára nézd át a hatodikos tankönyvből, hogy mit tanultál az élőlények rendszerezéséről, a

tudományos rendszer alapjáról és egységeiről! BIOLÓGIA 8. osztály TÖRZSFEJLŐDÉS 30 - A faj és a populáció Ha az erdőben olyan gombát találunk, amelynek fehér a húsa, barnák a lemezei, van gallérja, de bocskora nincsen, akkor tudjuk, hogy ez a gomba a csiperke fajba tartozik. Azokat az élőlényeket soroljuk egy fajba, amelyek lényeges külső és belső tulajdonságaikat tekintve hasonlóak egymáshoz. Ez azonban nem mindig ilyen egyszerű. Ugyanannak a fajnak a hímje és nősténye néha alig hasonlít egymáshoz (pl tyúk és kakas), néhány nyárfa viszont a megtévesztésig hasonló, s mégis külön fajokba sorolják őket. Fontos kérdés két egyed egy fajba tartozását illetően, hogy lehetnek-e közös utódaik és azoknak utódai, vagyis az, hogy szaporodhatnak-e egymással. Egy vizslának és egy pulinak lehetnek közös utódaik! Viszont minden hasonlóságuk ellenére sem szaporodhatnak egymással egy őz és egy szarvas. Tehát minden kutya

egy fajba tartozik, de az őz és a szarvas két külön fajt alkot. Szándékosan olyan példákat kerestünk, amelyekben feltűnő különbség is lehet egy faj egyedei között, hogy ezzel is érzékeltessük, hogy az alaki hasonlóságon túl van valami fontosabb, ami meghúzza egy faj határait. Ez pedig a génkészlet hasonlósága, illetve különbsége. Egy vizsla és egy puli kromoszómaszáma megegyezik és génkészlete zömmel azonos. Az őz és a szarvas génkészlete között viszont számos különbség van, ez az oka annak, hogy nem szaporodhatnak egymással. Kromoszómáik különbözősége miatt ugyanis, még ha az ivarsejtjeik egyesülnek egymással, akkor sem keletkezik osztódóképes zigóta. Nem azonos dolog a szaporodás elvi lehetősége és a tényleges szaporodás. Például az angliai és a magyarországi bükkfák sohasem porozzák be egymást. Kromoszómáikat tekintve lehetnének ugyan közös utódaik, a valóságban mégsincsenek. Egy fajba tartoznak

ugyan, de azon belül két populációba Egy populációba egy faj azon egyedei tartoznak, amelyek egymással tényleges szaporodási közösséget alkotnak. Többnyire egyszerűen a nagy távolság, vagy valamilyen földrajzi akadály az oka annak, hogy egy faj több populációra tagolódik. Még az egy populációba tartozó egyedek sem egyformák Nagy egyéni különbségek lehetnek, pl. még ugyanannak az antilopcsordának a tagjai között is Ennek egyik oka az, hogy a szülők - esetleg eltérő - tulajdonságai sokféleképpen keveredhetnek az utódokban. Ez a fajta változékonyság nem hat az adott populáció összesített génállományára, hiszen csak a meglevő génváltozatok kombinálódnak. Az egyéni különbségek másik oka az, hogy a környezet hatásai sem egyformán érik az egyedeket. A környezet azonban többnyire csak arra hat, hogy a gének által meghatározott tulajdonságok hogyan valósulnak meg ténylegesen az egyedfejlődés során, de az ivarsejtek

génjeire nincs hatással. Ezért a környezeti változékonyság nem öröklődik Például az izomzatát rendszeres sportolással hatalmasra fejlesztő ember gyermekei nem lesznek eleve erősebbek a társaiknál. Az egyéni különbségek fontos oka a mutáció is Ha egy populáció valamely egyedében megjelenik egy mutáció - s ez az egyed élet- és szaporodásképes - akkor a megváltozott gén idővel valószínűleg egyre több egyedben lesz megtalálható. A mutációs változékonyság tehát állandóan újítja a populációk génállományát Valamely populáció génállományának lassú változása azonban a faj többi populációjára nem terjed ki, mivel nincsenek egymással szaporodási kapcsolatban, vagyis nincs közöttük génkicserélődési folyamat. Mi a faj és a populáció viszonya egymáshoz? A fajt kétféleképpen is meghatároztuk. Melyik ez a kettő? Mit nevezünk populációnak? Miért nem alkothatnak populációt két különböző fajba tartozó

állatok? Melyek az egyedek különbözőségének okai? Hogyan hatnak a mutációk a faj génkészletére? Ismerünk példákat arra, hogy közeli rokonságban levő állatfajok egyedei kivételesen mégis képesek kereszteződni egymással, például: kutya farkassal, ló zebrával. Sőt a növényvilágba ez nem is olyan nagyon ritka. Ezek szerint az egymással való szaporodási lehetőség ugyan fontos, de nem abszolút érvényű - és legfőképpen nem egyedüli - meghatározója a fajnak. Nagy autósztrádák, óriási kőolaj- vagy gázvezetékek gyakran mesterségesen populációkra szabdalnak egyes növény- és állatfajokat. Populációkra tagolódást időbeli eltérés is okozhat. Például az, hogy egy növényfaj bizonyos egyedeinek virágnyílási időpontja egy adott élőhelyen rendszeresen előbbre (vagy későbbre tolódik a ”szokásosnál". Ilyenkor ugyanis ezek a "rendhagyó" egyedek csak egymással alkothatnak szaporodási közösséget,

"normális" fajtársaikkal nem. 31 - A populációk változásai Mi történik, ha egy populációban - mutáció folytán - új tulajdonságot mutató egyedek jelennek meg? Ez attól függ, hogy az új tulajdonság előnyös-e. Mivel az élőlények többnyire éppen olyanok, ami az adott életkörülményeiknek megfelel, nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy bármiféle változás előnyükre szolgáljon. A látványos változást okozó mutációk (pl az, hogy egy békának négy helyett hat lába van) többnyire sikertelenek. Az ilyen torzszülöttek vagy nem maradnak életben, vagy legalábbis nemigen tudnak szaporodni, s ilyen módon nincs lehetőségük arra, hogy megváltozott génjüket továbbörökítsék. Az apró változást eredményező mutációk között azonban lehet olyan, amely egy hajszálnyival jobb tulajdonságot eredményez az eredetinél. Nézzünk erre egy konkrét példát! Ősi leletek alapján tudjuk, hogy a zsiráfnak nem volt mindig

ilyen hosszú nyaka. De ha nem lenne ilyen hosszú, akkor a magas lombozatot csak bajosan érné el Van tehát összefüggés a fák magassága és a zsiráfnyak hosszúsága között, de nem ”azért hosszú, mert folyton nyújtogatta." Sok gén határozza meg, hogy milyen hosszúra nő egy zsiráf nyaka. Ivarsejtképződéskor ezekben véletlenszerűen megjelenhetnek különböző mutációk. Ezért a kis zsiráfoknak nem lesz feltétlenül azonos hosszúságú nyaka. Lehet, hogy némelyiknek egy kicsivel hosszabb, vagy éppen rövidebb A többségnek persze ugyanolyan lesz, mint a szüleié, hiszen a mutációk ritkák. Az a zsiráf, amelyiknek véletlen mutáció folytán kicsivel hosszabb a nyaka az átlagosnál, az egy kicsivel könnyebben jut táplálékhoz, mint a többi. Hajszálnyival nagyobb a valószínűsége annak, hogy száraz évszakban sem pusztul éhen, hogy megéri az ivarérett kort, s ily módon utódokat hoz-hat létre. Az utódok létrehozása azért

lényeges pontja ennek a folyamatnak, mert ilyenkor örökíti tovább azt a mutáns gént, amely számára az előnyt biztosította. Az élővilágban állandó harc folyik az életért. Küzdelem a természettel, vetélkedés a fajtársakkal és más fajokkal a táplálékért, az életben maradásért, a nőstényért, a fészekért. Nem biztos, hogy ebben a küzdelemben egy előnyös tulajdonságú egyed feltétlenül célhoz ér, de a biztos, hogy az előnyösebb tulajdonságúak közül több fog győzni, mint az átlagos vagy éppen hátrányos tulajdonságúak közül. A mutáció véletlen, az előnyt jelentő apró változás tehát véletlenül jelenik meg. Az viszont már könyörtelen szükségszerűség, hogy a létért folytatott küzdelemben melyik változásnak van előnye. A természet válogat: a gyengébb vagy elpusztul, vagy nem hoz létre utódot, vagy legalábbis kevesebb utódot tud produkálni. Az erősebb fönnmarad, és előnyös génkészletét

továbbörökíti számos utódjának. Ez a folyamat a természetes kiválasztódás vagy természetes szelekció. Következményeként az egymás után következő nemzedékekben egyre több az előnyösebb genotípust öröklött egyed, azaz a populáció összesített génállományában egyre nagyobb arányban szerepelnek azoknak az egyedeknek a génjei, amelyeknek előnyös mutációik vannak. A populációk génállománya tehát a mutációk és az azok között ”válogató" természetes szelekció révén nagyon lassan ugyan, de állandóan változik. S mivel egy más körülmények közé került populációban bizonyára másképpen változik a génállomány, millió évek múlva már olyan különbség lehet a két populáció között, hogy nem is tekinthetjük őket egy fajnak. Így lesz egy fajból kettő az eltérő irányú, fokozatos fejlődés révén A populációknak ez a bonyolult fejlődési folyamata az alapja az egész élővilág fejlődésének: a

törzsfejlődésnek, vagyis evolúciónak. Miért lényeges kérdés, hogy egy új tulajdonságú egyed eléri-e az ivarérett kort? Mi a szerepe a mutációknak a fajok fejlődésében? Mit nevezünk természetes szelekciónak? A zsiráf nyakának példája alapján mondd el: hogyan lett a fecskének ilyen nagyra tátható, hasadt csőre! Mi az evolúció alapja? A szelekciónak egy különleges formája az ún. nemi szelekció Az állatok között gyakori, hogy a hím feltűnően tarka, vagy valami más olyan dísze van, ami semmi előnyt nem jelent a létért folyó küzdelemben, viszont a nőstény előnyben részesíti párválasztáskor. Még az is lehetséges, hogy a nemi szelekció szempontjából előnyös tulajdonság egyébként inkább hátrányt jelent. A szarvasbikák nagy agancsa, pl bizonyára hátrányos az állat mozgását - menekülését - illetően. A környezetbe olvadó rejtő szín előnyös a ragadozók elleni védekezés szempontjából. Ezért egyes

állatfajok messzi Északon élő populációiban szelekciós előnyt biztosít a fehér színt eredményező mutáció. Ez az oka annak, hogy a sarkvidéki állatok közül soknak fehér a bundája vagy tollazata A földi élet alakulásának nem egyedüli formája a fent leírt, apró lépésekből összetevődő változássorozat (az ún. mikro-evolúció). Például a természeti katasztrófák és más hirtelen környezeti változások is ”beleszólhatnak" a populációk fejlődésébe. 1809-ben kiadott művében Jean B Lamarck francia természettudós fejtette ki először tudományos igénnyel a törzsfejlődés gondolatát. Könyvének alapgondolata az, hogy az élőlények környezetükhöz való alkalmazkodási ”igyekezete" hajtja előre az evolúciót. Ezt az elméletet Charles Darwin elutasította. A fajok eredete (1859) című munkájában Darwin inkább a környezet szelekciós hatását tartja alapvetőnek, meghatározónak, s az egyedek

változékonyságát véletlen jellegűnek tekinti. A ma általánosan elfogadott evolúciós elmélet főbb vonalaiban a darwini alapokon áll. 32 - A földi élet kialakulása A mi Napunk - tehát az a csillag, amely körül a Föld kering - csak egy a Tejútrendszer kb. 1 000 000 000 000 csillaga között. De a világegyetemet (jelenlegi tudásunk szerint) legalább 100 000 000 000 olyasféle galaktika alkotja, mint amilyen a mienk. Ha tehát csillagonként csak egy bolygóval számolunk is, még akkor is legalább 10. 000 000 000 000 000 000 000 bolygó van a világegyetemben (az Univerzumban) Földünknek tehát valószínűleg roppant sok társa van. Minket mégis elsősorban ennek az egynek a története érdekel, hiszen itt élünk, és azt próbáljuk megfejteni: miképpen lettünk. A világegyetem mai formája több mint 10 milliárd évvel ezelőtt alakult ki, egy irdatlan erejű robbanás következtében. A tejútrendszerek az óta is távolodnak egymástól A mi

Tejútrendszerünkben kb. 6 milliárd évvel ezelőtt - szintén robbanás következtében - alakult ki az az óriási forgó gáztömeg, amelyből Naprendszerünk keletkezett. A gáztömeg, forgása közben, egyre sűrűsödött a gravitációs kölcsönhatások révén, s végül létrejöttek belőle a Nap, a bolygók és a holdak. A kb. 5 milliárd évvel ezelőtt kialakuló Föld kezdetben még izzóan folyékony volt, de "gyors" hűlése következtében 1 milliárd évvel később már folyékony víz borította. A felszíni hőmérséklet tehát ekkor már nem nagyon tért el a jelenlegitől. Annál inkább az ősi légkör, amely egészen más volt, mint ma Például alig-alig volt benne oxigén. Ennek nagy jelentősége van, mert az oxigén - erős reakciókészsége folytán - ”csírájában" pusztította volna el a kezdődő életet. Az őslégkör főleg hidrogénből, metánból, ammóniából és vízgőzből állt, ami egyáltalán nem véletlen, hiszen

a világegyetem leggyakoribb elemei - a nemesgázokat nem számítva éppen a hidrogén, az oxigén, a szén és a nitrogén. Kísérletileg bizonyították, hogy ha ilyen összetételű gázkeveréket nagyenergiájú ultraibolya sugárzás ér, akkor abból különböző szerves vegyületek is képződnek. Többek között cukrok, aminosavak (vagyis a fehérjék alapanyagai), nukleinsav-részletek (az örökítő anyag részei) és zsíralapanyagok. Az élet keletkezését magyarázó elmélet szerint ilyesféle játszódhatott le a Föld ősi légkörében is. Az ultraibolya sugárzás a napsugárzásból és a villámlásokból származott A keletkezett szerves vegyületek feloldódtak a vízben, s ott reakcióba is léptek egymással. Ezzel elkezdődött a további bonyolultabbá válás: a még összetettebb kémiai rendszerek kialakulása. A víznek külön jelentősége volt abból a szempontból is, hogy elnyeli az ultraibolya sugarakat, s így megvédte a már létrejött

bonyolultkémiai képződményeket az erős sugárzás roncsoló hatásától. Modellkísérletekből ma már megközelítőleg tudjuk, hogy ezek a bonyolult kémiai "szerkezetek" miképpen kapcsolódhattak össze egymással egyre magasabb rendű egységekké. Olyanokká, amelyek már átmenetet képeztek az élő és az élettelen között, pl. szerkezetükből és kémiai összetételükből következően már "válogatták" a környezetből fölvehető és a leadásra kerülő anyagokat. Egy ilyen félig élettelen, félig élő "lényben" már nagyon finoman (visszajelentéses körfolyamatok útján) szabályozott "kémiai automaták” működhettek, amelyek egymással is szoros kölcsönhatásban álltak. Ha ebben a bonyolult kémiai önszabályozó rendszerben a beépítő folyamatok jutottak túlsúlyra, akkor az a "lény" növekedni kezdett, majd bizonyos nagyságot elérve, kettévált. Néhány tulajdonságát tekintve tehát már

az élőlényekhez lehetett hasonló. S mikor ezekben a mikroszkopikus kicsinységű "kocsonyacseppekben” fokozatosan kialakultak az enzimek is (vagyis azok a biokatalizátorok, amelyek a kémiai folyamatok sebességét akár milliószorosra emelik), akkortól kezdve már igazi élőlényekről beszélhetünk. Föltehetően így jutottunk el ahhoz, hogy az őslégkör anyagainak kémiai fejlődése és az ősóceán vizében lezajló különleges, kémiai-biológiai fejlődés révén, mintegy 4 milliárd évvel ezelőtt - a földtörténeti őskor végén - bolygónkon megjelent az élet. Mivel az élővilág végső soron az őslégkör anyagaiból alakult ki, érthető, hogy az élőlények - s ez alól mi, emberek sem vagyunk kivételek elsősorban éppen azokból az elemekből épülnek föl (C, H, O, N), amelyek ott a legnagyobb mennyiségben fordultak elő. A bonyolult testfelépítésű élőlények kialakulását a Földön egy molekuláris szintű szerveződési

folyamat, a kémiai evolúció előzte meg. Stanley Miller kísérleteit 1952-ben végezte Az ősi légkört és az abban lezajló ősi zivatart modellezte, a légkör helyett a lombikot H2-t, CH4-et, és NH3-t vezetett, a villámlást pedig elektromos kisülésekkel pótolta. Berendezése a víz körforgását is biztosította, ahogyan az a természetben is folyik Az alsó lombikban lévő víz eleinte tiszta volt, de kétheti működése után már sötét sárgára színeződött azon vegyületek miatt, amelyek a ”légkörben", az elektromos kisülések hőmérséklete és ultraibolya sugárzása hatására keletkeztek. Az élet keletkezésére vonatkozó egyik korszerű elmélet megalkotója Alexandr Ivanovics Oparin szovjet biokémikus. Az ultraibolya sugárzásnak, mint láttuk - nagy jelentősége volt az őslégkör anyagainak átalakulásában. Az őslégkör vízmolekulái a sugárzás hatására hidrogén- és oxigénmolekulákra bomlottak A keletkező

oxigénmolekulák - ugyancsak a sugárzáshatására - három oxigénatomból álló (O3) ózonmolekulákká alakultak. Ez az ózonréteg minél vastagabb lett, annál többet nyelt el az ultraibolya sugárzásból Ma a Földünket kb. 25 km magasságban néhány km vastagságú ózonréteg veszi körül, s nyeli el az ultraibolya sugárzás nagy részét. Az ősi baktériumok és az ősi kékmoszatok 2-3 milliárd éven keresztül népesítették be az ősóceánt Az ilyen ősi baktériumok és mészkiválasztó kékmoszatok nyomait, ill. maradványait már a földtörténeti ókorból származó kövületekben is megtalálták. 33 - Az élővilág evolúciójának kezdeti lépései Jelenlegi ismereteink szerint a földi élet mintegy 4 milliárd évvel ezelőtt alakult ki az ősóceán vizében, az ott található (oldott állapotú) szerves vegyületekből. Az élet kialakulásakor a környezeti feltételek egészen mások voltak, mint ma, ezért érthető, hogy az első

élőlények egyetlen mai élőlénycsoporthoz sem lehettek hasonlóak. Fotoszintetizálni pl. nem tudhattak, mivel a légkörben nem volt elegendő szén-dioxid, de nem volt hozzá megfelelő színanyaguk sem. Heterotróf táplálkozásúak lehettek: valószínűleg az ősóceánban akkor még nagy mennyiségben megtalálható szerves anyagot fogyasztották. Azt az alapanyagot, amelyből éppen kifejlődtek Tudományos föltételezések szerint az élet fejlődése az alábbiak szerint folytatódott. Az első élőlények anyagcseréje folytán az ősóceán "szervesanyag – raktára "fokozatosan kimerült, viszont egyre több szén-dioxid szabadult föl, amely felszaporodott a légkörben. Ezzel egy újfajta lehetőség adódott a szerves anyag megszerzésére: a szerves anyag előállítása. Szén-dioxidból ugyanis belső energiában gazdag szőlőcukrot lehet készíteni megfelelő energia, valamint víz fölhasználásával. A mutációk és a megváltozott

szelekciós hatások következtében 3 milliárd évvel ezelőtt meg is jelentek az ősóceánban az első fotoszintetizáló élőlények. A fotoszintézis megjelenése kétszeresen is döntő jelentőségű a földi élet történetében Egyrészt ez lett az alapja az egész élővilág szervesanyag-forgalmának és energiaháztartásának, másrészt melléktermékeként elemi oxigén kezdett fölhalmozódni az addig szinte oxigénmentes levegőben. Ennek következményeként idővel meg is, jelentek olyan szervezetek is, amelyek már fölhasználták a levegő oxigénjét a tápanyagok lebontásához. Az oxidációs lebontás - vagyis a légzés - ugyanannyi tápanyagból több energiát szabadít föl, mint az oxigén nélküli, ezért az evolúció során előnyösnek bizonyult. A mai élőlények döntő többsége képes rá Legelőször a kékmoszatok és a baktériumok fejlődtek ki a mai törzsek közül. Ezek kialakulásukkor csak egysejtűek voltak Még ma is ősi

jellegnek, ugyanis kromoszómáik nyugalmi állapotban sem rendeződnek körülhatárolt sejtmaggá, azaz sejtmagnélküliek. A kékmoszatoknak van ugyan klorofillja, de az sem színtestekben Talán az ősi baktériumokat és kékmoszatokat tekinthetjük a mai fejlettebb élőlények közös ősének. A baktériumoknak nincs zöld festékanyaga, ezért nem fotoszintetizálnak, hanem heterotróf táplálkozásúak. Az eltelt 3-4 milliárd év alatt a baktériumoknak nagyon sok faja alakult ki. Az élet történetének már több mint a fele lejátszódott, mire kialakultak az első sejtmagos - de még mindig csak egysejtű - moszatok. Ezeknek a sejtmag mellett még más, különféle sejtszervecskéik is voltak. Az egyik, máig is élő moszattörzsön, az ostoros moszatokon belül voltak olyan fajok, amelyeknek zöld színtesteik is voltak, meg állati táplálkozásra alkalmas sejtszervecskéik is (pl. emésztő- és lüktető üregecskéjük). Az ősi ostoros moszatok tehát azért

nevezetesek, mert itt ágazott el egymástól a növények és az állatok fejlődése. Látjuk, hogy alig alakultak ki az első sejtmagos egysejtűek, máris kettévált az élővilág növényekre és állatokra. Cáfolhatatlan bizonyítéka az egész élővilág közös ősből való származásának, hogy a Földön valamennyi élőlényben - elveit tekintve - azonos átörökítő rendszer működik. Hogyan táplálkozhattak a legősibb élőlények? Hogyan táplálkoznak a kékmoszatok és a baktériumok? Mik voltak a feltételei a fotoszintézis kialakulásának? Mi a fotoszintézis evolúciós jelentősége? Milyen kölcsönös kapcsolat van a légkör oxigén tartalma és az evolúció között? A mai ostoros moszat természetesen nem az 1, 5 milliárd évvel ezelőtti élőlény, hanem egy olyan mai ostoros moszat, amely mindmáig megőrizte a kettős jelleget, az ősi, a növény- állat-szélválást közvetlenül megelőző állapotot. Amíg a légkör oxigéntartalma

ezredrésze volt a mainak, az ultraibolya sugarak 10 méter vízmélységig elpusztították az élőlényeket. Ma a levegő oxigénjéből kialakuló magas légköri ózon (háromatomos oxigénmolekula) véd minket az erős ultraibolya sugárzástól. A légkörben levő CO2 és O2 is az élet terméke Mondhatnánk úgy is, hogy ez az élővilág első és második "környezetszennyezése.” Az oxigén nem az élet alapvelő feltétele. Ma is vannak olyan - ősi típusú - baktériumok, amelyek anyagcsere-folyamataikhoz a szükséges energiát kizárólag oxigén nélküli tápanyaglebontással fedezik. Bizonyos baktériumok pedig egyenesen elpusztulnak a levegő oxigénjétől. Ilyen, pl a tetanuszbaktérium A baktériumok között van néhány kisebb csoport, amely nem heterotróf, de nem is fotoszintetizáló, hanem exoterm kémiai folyamatok energiáját használja a szén-dioxid megkötéséhez. Ezt a táplálkozási típust kemoszintézisnek nevezzük. 34 - A moszatok,

a gombák és a mohák kialakulása Az élet történetének már kb. háromnegyede lezajlott, már régóta külön úton fejlődtek a növények és az állatok, amikor - kb. 1 milliárd évvel ezelőtt - megjelentek a többsejtű élőlények is Erre az időre már több sejtmagvas moszattörzs is kifejlődött egymással párhuzamosan az ősi ostoros moszatok mellett. Például a sárga- és a zöldmoszatok. A moszatok egy része mind a mai napig egysejtű, de vannak többsejtűek is: pl némelyik barnamoszat a 300 m hosszúságot is meghaladja. Amíg azonban a fejlett növények teste különböző szövetekből áll, addig a moszatot fölépítő sejtek között vagy egyáltalán nincs különbség, vagy csak olyan kismértékű, hogy működésük alig tér el egymástól. A moszatok sejtjei nem alkotnak szöveteket, a többsejtű moszatok telepes testfelépítésűek. Az egysejtű moszatok osztódással szaporodnak, a telepesek pedig többnyire ostorral úszó ivarsejtekkel.

Ebből is következik, hogy a moszatok tipikus vízi élőlények, legföljebb néhány fajuk él, meg pl a nedves talajon. Valószínűleg az ősi moszatokból indult el a gombák fejlődési ága Mégpedig talán úgy, hogy egyes ősi moszatcsoportokból eltűnt a zöld festékanyag, s így a fotoszintetizálás képessége is. Ez tehát - ha tényleg így történt - nem volt egyértelműen "fölfelé" haladó fejlődés. Mindenesetre a különböző moszatok óriási mértékű elterjedése, vagyis a föld élő anyagának nagymértékű megnövekedése lehetővé tette, hogy az állatok és a baktériumok mellett még egy olyan élőlénycsoport is kialakuljon, amely tagjai nem termelő szervezetek. A fejlett gombák spórái apró, száraz "porszemek", amelyek, ha nedves helyre kerülnek, osztódni kezdenek, és fonalat képezve kialakítják a gomba testét. Lényeges, hogy a spórák szárazak, mert ily módon a szaporodásuk függetlenné vált a víztől.

Megkezdődött a folyamat, amelyben az élővilág meghódítja a szárazföldet is. Az ősi zöldmoszatok nagyon fontosak voltak az egész növényvilág további evolúcióját illetően: minden fejlettebb növénytörzs belőlük ágazott el. Pl a mohák törzse is az ősi zöldmoszatokból származik Ez a fejlődési ág kb. 350 millió évvel ezelőtt indult el, amikor a Föld éghajlata szárazabbá vált A mohák nem tipikus telepes növények. Sejtjeik már differenciálódtak különböző működésekre, de még nem alkotnak igazi szöveteket. A mohák átmenetet képeznek a telepes és a gyökeres – száras - leveles növények között. A mohák nedves helyre került spórájából kifejlődik a kicsiny, zöld mohanövényke Ennek csúcsán fejlődnek ki az ivarsejtek. A hímivarsejtek harmat- vagy esőcseppben, ostorral úsznak a petesejthez Ez még az ősi moszatoktól örökölt sajátság. A zigótából nyeles spóratok fejlődik, milliónyi barna spórával S a kör

kezdődik elölről. A mohák tehát már szárazföldi növények, de ivaros szaporodási folyamatuk még mindig az ősi módon, vízhez kötve folyik. Mit jelent az, hogy a moszatok telepes növények? Hogyan fejlődhettek ki a gombák az ősi moszatokból? Mi mutatja a gombák szárazföldi jellegét? Mennyiben fejlettebbek a mohák a telepes növényeknél? Hogyan váltakozik a mohák ivaros és spórás szaporodása? Az egyes moszattörzsekre jellemzőek a különböző festékek, amelyek elfedik a zöld festékanyag színét. Ez már egy hosszú fejlődés eredménye, ugyanis ezek a más színű, kiegészítő festékek teszik lehetővé, hogy a tengerek olyan mélységű vízrétegeiben is jól elnyelhessék a napfény energiáját, ahová a sárgásvöröses színű napfény már nem jut el, de a kékes színű (vagy a zöld) még igen. Ezzel kapcsolatban gondold végig, hogy a színes anyagok mindig a kiegészítő színüket nyelik el leginkább. A gombák sejtfala kitinből

van Mivel ez az anyag a növények szervezetében nem fordul elő, viszont az állatvilágban gyakori, (ebből van az ízeltlábúak váza), sok kutató úgy véli, hogy a gombákat nem szabad besorolnunk a növények közé. Szerintük ilyenformán a soksejtűeknek három országa van: a növények, a gombák és az állatok. 35 - A harasztok, nyitvatermők és zárvatermők kialakulása A harasztok - a mohákkal körülbelül egy időben - szintén az ősi zöldmoszatokból fejlődtek ki. A mohákhoz hasonlóan ezek a növények is a szöveti differenciálódás irányában fejlődtek. A harasztoknak azonban már igazi szöveteik és szerveik vannak. Spórájukból előtelep fejlődik Ezen vannak az ivarszervek, s a zigótából lesz a nagy, fejlett spóratermő növény. Hímivarsejtjeik harmat- vagy esőcseppben, ostorral úszva érik el a petesejtet, megtermékenyítésük tehát még mindig ősi típusú: vízhez kötött. Ez az egyik oka annak, hogy csak átmenetileg

válhattak a szárazföld uralkodó növényeivé. Az ősi harasztokból kifejlődő virágos növények megjelenése vetett véget a harasztok "egyeduralmának". A virágos növények onnan kapták a nevüket, hogy egyes leveleik hím- és női ivarlevelekké módosultak, s így kialakult a virág. A virágos növények, szöveti szerkezetüket tekintve a legfejlettebbek valamennyi növény között. Fontos evolúciós "újításuk" a megtermékenyítésük módja. Eltűnt az ősi, ostoros hímivarsejt Az evolúció során kialakuló virágos növények hímivarsejtjei - amelyek a virágporszemekben vannak - a szél segítségével jutottak el a petesejtekhez. A megtermékenyítésnek a víztől függetlenné válása is hozzájárult ahhoz, hogy a virágos növények az egész szárazföldet meghódították. A virágos növények fejlődése hamarosan kétfelé ágazott; a mai nyitvatermők és zárvatermők törzsére. A nyitvatermők női ivarlevelén,

szabadon, fedetlenül fejlődnek a magkezdemények, tehát ezeknek a növényeknek - magházuk nem lévén - nincs termésük, csak magjuk. A nyitvatermők - közülük is elsősorban a fenyőfélék - kb. 200 millió esztendővel ezelőtt élték virágkorukat, visszaszorítva a harasztokat. Nagyjából 100 millió évvel ezelőtt azonban ezek is "átadták az első helyet" a rohamosan terjedő zárvatermőknek, de azért bizonyos életközösségekben mindmáig fontos, esetleg uralkodó szerepet játszanak. A zárvatermők a növényvilág legfejlettebb törzse. Magházuk az evolúció során úgy jött létre, hogy a női ivarlevél a petesejtet, illetve a magkezdeményt egyre jobban körülvette, majd végül záródott és összenőtt. A magház azért bizonyult előnyösnek az evolúció folyamán, mert ilyen módon a magkezdemény - majd a termésben a mag - sokkal védettebb. Nagyjából a zárvatermők megjelenésével egy időben indultak robbanásszerű

fejlődésnek a rovarok. Ez tette lehetővé, hogy egyes zárvatermő fajok esetében szép lassan kialakuljon a széllel való beporzás mellett - majd helyett - a biztosabb eredményű rovarbeporzás. A rovarbeporzású növények közül azoknak van szelekciós előnye, amelyeknek könnyebben megtalálják a rovarok a virágát. Ezért a zárvatermők között sok feltűnő virágú faj alakult ki Az egyiknek az illatanyagait veszik észre a rovarok, a másiknak az élénk színeit, a harmadiknak a föltűnővé csoportosult virágzatát. Van azonban a zárvatermőknek számos olyan faja is, amelyiknél megmaradt a szélbeporzás. Ezeknél a növényeknél a fejlődés iránya az egyre bőségesebb virágportermelés volt, pl. a porzós virágok virágzatba csoportosulásával Így ugyanis biztonságosabb a beporzás. A zárvatermők kialakulása óta újabb növénytörzs nem jelent meg Ma egymással párhuzamosan folyik a meglevő törzsek evolúciója. Hasonlítsd össze a mohák

és a harasztok testfelépítését és szaporodását! Miben fejlettebbek a virágos növények a harasztoknál és miben nem? Hasonlítsd össze a telepes moszatok, a harasztok és az ősi virágos növények megtermékenyítését! Hogyan alakult ki a magház? Mitől és mit véd a magház? Mi a különbség a rovar- és szélbeporzású zárvatermők evolúciója között? Némely zárvatermő növényfaj virága az idők folyamán olyan alakúvá fejlődött, hogy ma már csak egy bizonyos rovarfaj tudja megtalálni benne a "nektárt", s közben elvégezni a beporzást. Az evolúció során növény és állat kölcsönösen alakultak egymáshoz. Egyes zárvatermők virágjában egész bonyolult mozgó "szerkezetek" alakultak ki az évmilliók során, amelyek mind a beporzás biztonságát növelik. Ilyenek, pl a rovarok hátához csapódó porzók a zsályák virágjában. Kémiából már tavaly tanultátok, hogy a szén tudományos neve Carboneum. Innen

származik az egyik földtörténetikor, a karbonkor neve, mivel ekkor képződtek a mai széntelepek. Ekkor - vagyis kb 300 millió évvel ezelőtt - a növényvilágban az ősi harasztok voltak az uralkodók, köztük a mai harasztoknál sokkal nagyobb fatermetű ősharasztok. Ezeknek maradványaiból alakult ki évmilliók alatti lassú bomlással az ásványi szén. Az ősharasztokból alakultak ki a magvas páfrányok Levelük még a páfrányokéhoz volt hasonló, de ezek a növények már magvakat hoztak létre. A magvas páfrányok kipusztultak, de a belőlük kialakult szágópálmák és páfrányfenyők ritka képviselői ma is élnek. 36 - Vizsgálatok a növények evolúciójával kapcsolatban Nyilvánvaló, hogy magát a négymilliárd éves evolúciót nem tudjuk ténylegesen vizsgálni, ehhez olyan "időgépre” volna szükségünk, amely csak a merész fantáziájú írók könyveiben létezik. Meg tudjuk azonban vizsgálni ma is az evolúció néhány

eredményét. Összehasonlításokat tudunk tenni, amelyeknek alapján következtethetünk a fejlődés útjára-módjára. Tudjuk, hogy az egész élővilág evolúciójának egyik legfontosabb lépése volt a klorofill - és ezzel együtt a fotoszintézis - kialakulása. Vizsgáljuk meg magát a klorofillt, és azt, hogy vajon a legfejlettebb növényekben ugyanolyan klorofill van-e, mint az egyszerű moszatokban. Vizsgáljuk meg azt is, hogy a klorofill oldat milyen színű fényt enged át, s milyet nyel el! A földtörténeti ókor egyik szakaszában - a karbon korban - óriási mennyiségű és nagytermetű haraszt népesítette be a szárazföldet. Ezek faanyagából keletkezett a mai szén Kémiából már megismerkedtetek a szárazlepárlással; ennek lényege, hogy az élőlényeket alkotó széntartalmú vegyületek oxigén nélküli hevítés hatására elbomlanak, s végül ott marad a szén. Az ásványi szenek pontosan ezen az úton keletkeztek, csak rendkívül lassan

és nem teljes bomlással. Az ásványi szenek még tovább bonthatók szárazlepárlással: így kapjuk - a fűtésre használható városi gáz mellett - a kokszot. Az őslégkör főleg H2, CH4, NH3, és H2O molekulákból állt. Zömmel ugyanebből a négyféle atomból épülnek föl az élőlényeket alkotó vegyületek is Az előző, szárazlepárlásos vizsgálatban bizonyítottuk a széntartalmat. Ebből az egyszerű vizsgálatból azonban további következtetések is levonhatók. A nitrogént is kimutathatjuk az élőlények anyagaiból. A kimutatás kémiai alapja az, hogy lúgos kémhatású közegben hevítve a fehérjékből a nitrogénatomok egy része NH3 formában távozik. Az ammóniagázt pedig nedves indikátorpapírral kimutathatjuk azon az alapon, hogy vízzel reagálva lúgos kémhatást eredményez. Készítsetek az osztálytermetekbe, a leghosszabb falra egy hosszú, tenyérnyi széles papírcsíkot, amelyre fölírjátok a Föld és az Élet fejlődésének

legfontosabb lépéseit. Az időszalag egyik vége jelentse a kb 10 milliárd évvel ezelőtti hatalmas robbanást, amelynek során kialakult a világegyetem mai formája, a másik vége pedig a "most" -ot. A szalag időtengely jellegű, tehát ki kell számítanotok, hogy ha pl 8 méter a teljes hossza, akkor mennyi felel, meg pl. 100 millió évnek, amennyivel ezelőtt megjelentek az első zárvatermők, s hol kell jelölni az 1, 5 milliárd évet, amióta sejtmagos szerveződésű lények élnek a Földön. Lapozzátok végig a törzsfejlődés című fejezet eddigi részét, írjátok ki a szövegből a szerintetek legfontosabb adatokat, számítsátok át a szalagotok hosszának megfelelően, és végül írjátok föl a falra erősített szalagra! A következő órákon az állatvilág evolúciójával fogunk foglalkozni. Ne felejtsétek el továbbra is beírni az adatokat ebbe az időtengelybe! A következő órákra nézd át, hogy mit tanultatok hatodikban a

szivacsokról és a csalánozókról, s hetedikben az állatok egyedfejlődésével kapcsolatban a pete barázdálódásáról! 37 - Az egysejtűek, a szivacsok és a csalánozók kialakulása Föltehetően kb. 1, 5 milliárd évvel ezelőtt, nem sokkal a sejtmagos szerveződés kialakulása után jelent meg az egysejtű, ősi ostoros moszatok között az a fejlődési ág, amelynek egyedei fotoszintézis helyett egyre inkább a sejtszájukat használták, oldott tápanyagok helyett darabos táplálékot vettek fel, és jellemzőjükké vált az aktív helyváltoztató mozgás. Ebből az ágból fejlődtek ki az állatok Láttuk, hogy a növényvilág evolúciójában az egyik vezérfonal a differenciálódás, vagyis az, hogy az addig egyforma sejtek fokozatosan különbözővé válnak alak és működés szempontjából is. Így kialakulnak a szövetek, azokból pedig a más-más életfolyamatokat végző szervek. Ez a differenciálódási folyamat az állatvilág

fejlődésében is megfigyelhető Két törzse is van az állatoknak, amelyek mindmáig egysejtűek maradtak. Nekik igen változatos sejtszervecskéik vannak, amelyekkel a különböző mozgás- és anyagcsere-folyamatokat végzik. Náluk tehát az egyetlen sejten belül történt a fokozatos differenciálódás. A fejlett többsejtű állatoknak minden életműködésükre külön szervük, szervrendszerük van Ennek a differenciálódásnak a feltétele - a többsejtűvé válás - az állatok fejlődési vonalán is kb. akkor következett be, amikor a növényeknél. A legegyszerűbb többsejtű állatok olyan vízi élőlények, amelyeknek tucatnyi sejtje között alig van különbség. Majdnem olyanok, mint egy szedercsíra Valamivel fejlettebbek már a szivacsok: zigótájuk barázdálódása tovább megy a szedercsíra állapotnál, s ennek bonyolultabbá válásával alakulnak ki az egyes állatkák, amelyek telepekbe csoportosulva alkotják a szivacsot. A szivacsok sejtjei

közötti differenciálódás még olyan alacsony szintű, hogy esetükben még nem beszélhetünk igazi szövetekről. A szivacsok után jelentek meg a csalánozók Egyedfejlődésük során a gömbölyű szedercsírából az egyik oldal benyomódásával egy zsákszerű képződmény - az ún. bélcsíra alakul ki Ennek külső és belső sejtrétegéből fejlődnek ki a csalánozók szövetei. Szöveteik azonban még mindig elég kezdetlegesek. Például nincs külön hám- és izomszövetük, ezt a két működést egyszerre végzik az összehúzódásra is képes hámizom sejtek. A csalánozóknál fejlettebb szövetes állatok bélrendszere és testük külső fala között üreg van, amelyet különböző szervek töltenek ki. Ezek a testüreges állatok Közülük azok a férgek a legegyszerűbbek, amelyek bélrendszerének ugyanúgy csak egy nyílása van, mint a bélcsírának. Ez a nyílás szolgál táplálékfelvételre is, kiürítésre is. A fejlődés következő

lépése az volt, hogy megjelent a második testnyílás, vagyis kialakult a bélcsatorna. Ezeknek az állatoknak a zigótája nem áll meg a bélcsíra állapotban, hanem továbbfejlődik, s megjelenik rajta még egy nyílás. Az ilyen - két-testnyílású - állatoknak két csoportja van: az egyikben a régebbi nyílás körüli sejtekből fejlődik ki a leendő szájnyílás, s az új pedig végbélnyílássá alakul. Ezeket az állatokat nevezzük ősszájúaknak. A másik fejlődési ágban fordítva történik a testnyílások kialakulása: az új nyílás lesz a szájnyílás, s az eredetiből alakul ki a végbélnyílás. Ezek az újszájúak Az ősszájúakhoz tartoznak a különböző férgek, valamint a puhatestűek és az ízeltlábúak, az újszájúakhoz pedig a gerincesek, köztük mi, emberek is. Míg a növények fejlődési ágán lassan, fokozatosan jelentek meg az egyre fejlettebb alakok, addig az állatvilágban robbanásszerű gyorsasággal alakultak ki egymás

után a ma is élő törzsek. Az állati szövetek előbb alakultak ki, mint a növényeké. Még a mohák sem jelentek meg, amikor az állatok evolúciója már a gerincesek törzsét is létrehozta. Melyik élőlénycsoportból fejlődtek ki az állatok? Mi a különbség az egysejtűek és a többsejtűek evolúciós differenciálódása között? Mely állatok felelnek meg a barázdálódó zigóta egy-egy állapotának? Sorold föl az állatok evolúciójának fontosabb "újításait". Az egysejtűek 2 törzsébe - a már megismert amőbán és papucsállatkán kívül - igen sok faj tartozik, köztük betegségokozók is. Pl az álomkór okozója, amit a trópusi cecelégy terjeszt, és a malária kórokozója, ami egy szúnyogfaja szúrásával terjed egyik emberről a másikra. Az ősi egysejtű állatok közül elsősorban azokat ismerjük, amelyeknek szilárd külső váza volt mészből-kovából; ez a váz megmaradt az évmilliók alatt. Közöttük nevezetes a

"Szent László pénze", amelynek lencse alakú héja akár 10 cm átmérőjű is lehet! (Ne felejtsük: egyetlen sejt!) a bélcsíra két sejtrétegét külső, illetve belső csíralemeznek nevezik szaknyelven. A testüreges állatok esetében kialakul még egy középső csíralemez is. Tulajdonképpen ez határolja a testüreget Jellemző az egyes szervrendszerekre, szervekre, hogy melyik csíralemez differenciálódó fejlődésével alakulnak ki. Pl az idegrendszer és a kültakaró a külső, az emésztő szervrendszer a belső, a vázizmok pedig a középső csíralemezből fejlődnek. A differenciálódás folyamata összességében jellemző az egész evolúcióra Egyes fejlődési ágakban azonban éppen az ellenkezőjét látjuk: a fokozatos leegyszerűsödést. Ezzel a folyamattal elsősorban az élősködő élőlényeknél találkozhatunk. Körülbelül 1-1, 5 milliárd évesek azok a tengeri homokkőmaradványok, amelyekben féregszerű, medúzaszerű lények

nyomait vélték találni. A földtörténeti őskor későbbi szakaszából egyre több nyom került elő. Ezek mind váz nélküli élőlényekről képződtek, ezért csak egészen kivételes körülmények között maradhattak fenn. Érdekes, hogy míg a növények törzsfejlődése rendkívül lassan játszódott le, addig a gerinctelen állatok törzsei "szinte egyszerre” jelentek meg. Mai ismereteink szerint az ősszájúak és az újszájúak közös őstől származhattak. A földtörténeti ókorban a szárazföldek még nem a mai helyükön voltak A kontinensek és az óceánok mai helyzete hosszú folyamat eredménye. Alfred Wegener (1880-1930) német földrajztudós földfejlődési elméletében azt vallotta, hogy az eleinte egységes szárazföld a földtörténet során szétszakadt, és a kontinensek lassú vándorlással kerültek a mai helyükre, sőt a vándorlás ma is tart. A következő órára nézd át a hatodikos tankönyvből, hogy mit tanultatok a

férgekről, valamint a puhatestűek és az ízeltlábúak törzsébe tartozó állatokról! 38 - A férgek, a puhatestűek és az ízeltlábúak kialakulása Ezek az állatok valamennyien ősszájúak. A férgek közé több állattörzset sorolunk Valamennyire jellemző, hogy szilárd vázuk nem fejlődik, bőrizomtömlőjük van, amely egyszerre mozgásszervrendszer, bőr és légzőszervrendszer. Kiválasztó szerveik elég kezdetlegesek, idegsejtjeik dúcokba rendeződnek, s a dúcok, valamint az azokat összekötő idegek többnyire az állat feji végén és hasi oldalán vannak. A legfejlettebb férgek a gyűrűsférgek. Szelvényezettségük egy új lehetőség a differenciálódásra; esetükben az egyes szelvények között történik működésmegosztás. A feji végen levő szelvényekben fejlettebbek az érzékszervek és az idegrendszer, viszont külön szelvények végzik a szaporodás funkcióit. A puhatestűek törzsébe tartozó állatokon ma már nem látszik,

hogy hajdan nekik is a hasi oldalukon volt az idegrendszerük. Bőrizomtömlőjük, kiválasztó szerveik, dúcidegrendszerük és még sok más tulajdonságuk alapján azonban kétségtelen, hogy valamiféle ősi féregből fejlődtek ki. Fontos evolúciós "újítása" van a puhatestűeknek: a szilárd váz. Külső, mésztartalmú vázuk van Ez a férgekénél valamivel fejlettebb mozgást tesz lehetővé - mivel hozzá tapadnak az izmok -, de legfőképpen védelemül szolgál. Külön légzőszervük fejlődik a köpenyük egy részéből Amíg a férgek csak vízben, vagy nedves helyen élhetnek, mert bőrük hamar kiszáradna (s ez a légzésüket lehetetlenné tenné), a puhatestűek között már olyanok is vannak, amelyek tipikusan szárazföldi állatok, ilyen, pl. sok csiga Az üledékes mészkőhegyek anyaga az ősi puhatestűek vázaiból állt össze. Az őszájúak - és egyben az egész állatvilág - legnagyobb és legváltozatosabb törzse az

ízeltlábúak. Szelvényezett testük és hasi oldalon elhelyezkedő dúcidegrendszerük arról árulkodik, hogy rokonai a férgeknek, azok között is közelebbről a gyűrűsférgeknek. Az ősi gyűrűsférgek között jelent meg hajdan egy fejlődési ág, amelyre a szelvények közötti olyan fokú differenciálódás volt jellemző, hogy végül is a különböző szelvények testtájakba csoportosultak. Ez a mai ízeltlábúak közül leginkább a rovarokon látszik, melyeknek három testtája jól mutatja a működésmegosztást. A fej az érzékszervek és az idegdúcok központja, a lábakat és szárnyakat viselő tor a mozgás "felelőse", a potrohban pedig az emésztő-, a kiválasztó- és a szaporító szervrendszer található, s ezen túl a potroh mozgatása még a légzésükben is jelentős. Az ízeltlábúak fejlődési vonalán is kialakult a külső váz, de ez nem mésztartalmú, hanem kitinből áll. Ehhez a kitinvázhoz tapad belülről a rendkívül

finom mozgásokat lehetővé tevő, tagolt izomzat. Fejlett idegrendszerük, gyors mozgásuk, védő kitinvázuk, fejlett utódgondozásuk - és sok más, az evolúcióban számukra szelekciós előnyt biztosító tulajdonságuk - révén az ízeltlábúak igen gyorsan uralkodó állatcsoporttá váltak az állatvilágban. ők képviselik az ősszájúak fejlődési ágának csúcsát. Hasonlítsd össze a férgeket, a puhatestűeket és az ízeltlábúakat váz, mozgás, légzés és idegrendszer szempontjából! Mi a szelvényezettség evolúciós jelentősége? Honnan származnak az ízeltlábúak, és mi bizonyítja ezt? Hasonlítsd össze a gyűrűsférgeket, a puhatestűeket és az ízeltlábúakat fejlettség és kialakulási sorrend szerint! A hasi oldalon elhelyezkedő idegrendszer annyira jellemző az ősszájúak többségére, hogy nevezhetnénk őket "hasi idegűeknek" is. A májmételynek és rokonainak csak egynyílású bélrendszere van Vannak olyan, hozzá

hasonló, élősködő bélférgek is, amelyeknek egyáltalán nincs testnyílása: a gazdaállat által már félig megemésztett tápanyagokat szívnak föl a bőrükön keresztül a gazdaállat bélcsatornájából. Ilyen az emberben élősködő galandféreg is. Az ízeltlábúak külső váza hathatós védelmet jelent számukra, de azzal a következménnyel jár, hogy ezek az állatok csak lárvakorukban növekszenek (kifejlett állapotban gyakorlatilag már nem), ezért testméretükkel együtt idegrendszerük mérete is meglehetősen korlátozott. Akármennyire is fejlettek sok más állattörzshöz képest, idegrendszerük kicsisége mégiscsak korlátozza minőségi fejlődésüket. A földtörténeti ókor elején az ízeltlábúakhoz tartozó, később teljesen kipusztult háromkaréjúak sok ezer tagja népesítette be a földet. A következő órára nézd át a hatodikos tankönyvből, hogy mit tanultatok a halakról, a kétéltűekről, a hüllőkről, a madarakról és

az emlősökről! A hetedikes tankönyvben olvasd el a csont- és a porcszövetről szóló bekezdéseket! 39 - A gerincesek kialakulása Nem sokkal az újszájúak fejlődési vonalának megjelenése után - kb. 500 millió évvel ezelőtt - kialakultak már olyan primitív élőlények, amelyeknek porcpálcika volt a vázuk. Ettől az őstől örökölték a mai gerincesek a háti oldalon elhelyezkedő belső vázat, a háti oldalon található csőidegrendszert, valamint azt, hogy a légzőszervrendszerük kapcsolatban van az emésztőcsatorna első szakaszával, vagyis az előbéllel. A gerincesek váza eleinte porcszövetből állt, s csak később jelent meg fokozatosan e mellett a szilárdabb csontszövet. A csontvázrendszer sokkal nagyobb tömegű testet képes hordozni, mint a kitinváz. A nagyobb testméret nagyobb idegrendszer kifejlődését is lehetővé teszi. A nagyobb nem feltétlenül fejlettebb, de azért az idegsejtek száma nem lényegtelen abban a tekintetben,

hogy az idegrendszer mennyire bonyolult működésekre képes. A belső váz kialakulása tehát sorsdöntő lépés volt az evolúció történetében a magasrendűen szervezett élet szempontjából. A gerinceseken belül a halak osztálya alakult ki először. Az ízeltlábúak és a puhatestűek mellett a halak voltak ekkor az uralkodó állatcsoport. Kopoltyújuk az emésztőcsatorna első szakaszát áttörő résekből fejlődött Vízbe rakott ikrákkal szaporodnak, megtermékenyítésük az állatok testén kívül történik. Kb. 400 millió évvel ezelőtt a Föld éghajlata szárazabbá vált Ekkor már több olyan ősi hal is kifejlődött, amely kopoltyúja mellett tüdővel is lélegzett. Tüdejük az előbélből nyíló hólyag volt, amelybe”lenyelték” a levegőt Az egyik fejlődési ág evolúciója során kifejlődött az orrnyílás is. Ezek az állatok az ily módon tökéletesedő tüdőlégzés révén egyre inkább képessé váltak hosszabb szárazföldi

vándorlásra és "vadászatra" is. Belőlük fejlődtek ki az ősi kétéltűek. A szárazföldi életmódra való lassú áttérés együtt járt azzal, hogy a páros úszók nyele egyre hosszabb és erősebb lett, alkalmassá vált a test súlyának hordozására is. Így alakultak ki a szárazföldi gerincesek lábai. A kétéltűekben ma a kétfajta légzési mód már nem egyszerre történik, hanem az egyedfejlődés két szakaszában külön-külön. Megőrizték az ősi halaknak azt a tulajdonságát, hogy vízbe lerakott petékkel szaporodnak és megtermékenyítésük külső. Az éghajlat további szárazabbá válása nyomán olyan élőlények alakultak ki, amelyek egyre tökéletesebben alkalmazkodtak a szárazföldi életmódhoz. Ilyen evolúciós "újítás" volt a kiszáradástól védő szarupikkely és a sok tápanyagot tartalmazó, megfelelő védőburokkal rendelkező, szárazföldön is lerakható tojás. A tojás már nem petesejtet

tartalmaz, hiszen belső megtermékenyítés után kerül ki a külvilágra. Ezek a tulajdonságok tették lehetővé az ősi hüllők számára, hogy gyakorlatilag az egész szárazföldet meghódítsák, s egy időre az állatvilág képének meghatározói legyenek. Viszonylag hamar megjelentek az ősi hüllők között olyanok, amelyek a tojásból kikelő utódot tovább gondozták, módosult bőrmirigyeik tejszerű váladékával táplálták. Innen már csak egy nagy lépés az igazi emlősállatok kialakulása. Ez pedig az, hogy a zigótának nem alakul ki védőhéja, nem is kerül a külvilágba, hanem védett helyen: az anyaméhben fejlődik. Az emlősök testét borító szőr az ősi hüllők pikkelyéből fejlődött. Testhőmérsékletük állandóságának kialakulását az egyre tökéletesebb vérkeringés és az egyre fejlettebb idegrendszeri szabályozás tette lehetővé. Az ősi emlősökkel párhuzamosan, egy kicsit később, még egy fejlődési vonal indult el

az ősi hüllőkből. Ez vezetett a mai madarakhoz: Az ő fejlődési vonaluk megőrizte a tojásokkal való szaporodást. Az emlősöktől függetlenül náluk is kialakult a testhőmérséklet szabályozása. Tolluk szintén az ősi hüllők pikkelyeiből származik Sorold fel a minden gerincesre jellemző tulajdonságokat! Miféle kapcsolatban van a légzésük a bélcsatornával? Mi a belső váz jelentősége? Hogyan alakult a szaporodás módja az ősi halaktól az emlősökig? Keress a gerinces osztályok között rokonságon és nem rokonságon alapuló hasonlóságokat! A tojás abból a szempontból is újdonság a petével szemben, hogy a benne levő sok tápanyag révén az utód sokáig fejlődhet a védő héjon belül, s mire kikel, addigra már közel olyan, mint a felnőtt példányok. Tojásrakó, és más szempontokból is, még a hüllőkhöz hasonlító emlős ma is él, pl. az ausztráliai hangyászsün és a kacsacsőrű emlős. Ez utóbbinak a "csőre"

nem igazi csőr, s nem is rokonság miatt hasonlatos a kacsa csőréhez, hanem a hasonló táplálékszerzési mód következtében. Az újszájúakhoz tartoznak a tüskésbőrűek is (pl a tengeri sün és a tengeri csillag) s ide sorolunk még néhány kisebb törzset is. 40 - Őshüllők, erszényes emlősök Az állatok evolúciójának egyik legérdekesebb fejezete az óriástermetű őshüllők kialakulása és kipusztulása. Csupa talány és ez idáig megfejtetlenrejtély: Miért lettek olyan - mai szemmel - különös alakúak és méretűek, és miért pusztultak ki szinte egy csapásra? (Ez az "egy csapásra” persze földtörténeti arányokban gondolkodva értendő, azért ez eltartott néhány millió évig!) Ha csokorba szedjük a leletek alapján az őshüllők testméreteinek "világrekordjait", akkor valóban ijesztő képet kapunk. Íme néhány a különböző "legnagyobbakról" 50 méter testhosszúság, 100 tonnát elérő testtömeg,

6 méter magasan tartott fej, 1 méter nagyságú csigolya, 5 méteres lépések, 130 centiméteres lábnyomok, 50 km/óra sebességű futás, 20 cm nagyságú fogak, 15 métert meghaladó szárnyfesztávolság, 8 liter űrtartalmú tojás, 100 kg-ot jóval meghaladó napi táplálékmennyiség. Ilyen állatok éltek a földön 200 millió évvel ez előttől kezdve egészen 60 millió évvel ez előttig, vagyis 140 millió éven keresztül. Nem szabad azonban azt hinnünk, hogy ebben az időszakban csupa ilyen behemót nagy állat élt. Az akkori hüllők között is voltuk kisebbek, sőt: egészen kicsik is Rendkívül változatosak voltak az őshüllők. Volt köztük békés növényevő- ezek voltak a leghatalmasabbak - és félelmetes ragadozó, volt négylábú és fölegyenesedve járó is, volt szárazföldön mozgó, repülő életmódot folytató és olyan is, amelyik visszatért a vízi életmódra. A mai madarak ugyan az ősi hüllőktől származnak, de nem a repülő

hüllőktől. A repülő őshüllőknek nem volt tollazata; a repülőfelületet egy bőrhártya alkotta, amely a mellső végtag, annak rendkívül hosszúra nyúlt negyedik ujja, valamint a test között feszült ki. Ebből a szempontból tehát még inkább hasonlítottak a denevérekre. Ez azonban csak "véletlen” hasonlóság, pontosabban annak köszönhető, hogy hasonlít az életmódjuk. Semmivel sem közelebbi rokona a repülő sárkánygyík a denevérnek, mint a többi emlősállatnak. Elég hosszú ideig egymás mellett éltek a repülő gyíkok és a már kialakult ősi madarak is. Végül is a levegő birtokbavételében az utóbbiak győztek, a repülő hüllők - a dinoszauruszokkal együtt - kipusztultak. Kipusztulásuknak valószínűleg több "szerencsétlen" körülmény egybeesése volt az oka Megváltozott a Föld éghajlata, csökkent a növényzet, s ez táplálkozási nehézséget jelentett ezeknek az óriásoknak, lehűlt a levegő, nőtt a

földfelszínre érkező kozmikus sugárzás mennyisége, megjelentek a náluk alkalmazkodóbb és fejlődőképesebb emlősök, "túl" nagy méretük miatt mozgásszervi és anyagcserezavaraik voltak stb. Ma még nem tudjuk az igazságot, de igen valószínű, hogy nem vezethető vissza egyetlen okra egy ilyen óriási élőlénycsoport "hirtelen" és teljes kihalása. Amikor a dinoszauruszok kialakultak, akkor az ősi hüllőkből már elindult egy fejlődési ág a leendő emlősök felé. Ezek az emlősszerű őshüllők azonban kicsik és gyengék voltak a dinoszauruszokhoz képest, fejlődésük háttérbe szorult több mint 100 millió éven át, egészen addig, amíg az óriástermetű őshüllők ki nem pusztultak. Ekkor következett el az emlősök "ideje" Szinte kezdettől két ágon folyt az emlősök fejlődése: az egyik ág az erszényesek, a másik a méhlepényesek. Valószínű, hogy a méhlepényesek Eurázsia területén fejlődtek ki,

az erszényesek pedig Észak-Amerikában. A méhlepényesek erősebbnek bizonyultak az erszényeseknél, s az Eurázsiával akkor még összefüggő ÉszakAmerikába átjutva, kiszorították onnan azokat. Az erszényesek Dél-Amerikán és az Antarktiszon keresztül Ausztráliába "menekültek". Közben azonban a kontinensek fokozatos távolodása miatt Ausztrália teljesen elszakadt, s így oda a méhlepényesek már nem jutottak át. Ez a legvalószínűbb magyarázata annak, hogy Ausztrálián miért nincsenek méhlepényes emlősök (kivéve persze azokat, amelyeket már az ember vitt oda), s hogy erősebb vetélytárs híján ott miért tudott megmaradni és továbbfejlődni az erszényes emlősök ága. Mindez a fejlődéstörténet csak úgy érthető meg, ha az ősi kontinensek mozgását, és a mai földrészek kialakulását ismerjük. A fentiekből az is következik, hogy - mivel az erszényes és méhlepényes emlősök fejlődése már régen kettévált - az

egymásra hasonlító farkas és erszényes farkas, patkány és erszényes patkány, medve és koala nem közelebbi rokonai egymásnak, mint más, alakra nem hasonlító fajoknak. A legismertebb erszényeseknek, a kenguruknak, nincsenek is "megfelelőik" a méhlepényesek között. 41 - Az ember kialakulása Darwin írta le először tudományos alapossággal, hogy az ember az állatvilágból fejlődött ki. Bizonyítékai között szerepeltek többek között testfelépítési hasonlóságok is. Az ember csontjainak alakja, izomzatának szerkezete, belső szerveinek fölépítése száz meg száz hasonlóságot mutat a gerincesek, azon belül is főleg az emlősök, de leginkább a főemlősök testfelépítésével. Az ember féregnyúlványa csökevényes és gyakorlatilag nincs működése, viszont megfelelője az igen sok emlősállatban meglevő, hosszú, üreges vakbélnek, amely szerepet játszik a növényi táplálék emésztésében. Ostobaság lenne

föltételezni, hogy az emberben eleve "fölöslegesen" jött létre. Az ilyen csökevényes szervek egyértelmű bizonyítékai annak, hogy az ember az emlősállatok közül fejlődött ki, s eközben bizonyos tulajdonságai megerősödtek, mások fokozatosan elcsökevényesedtek, ismét mások pedig újonnan alakultak ki. A testfelépítés mellett még más bizonyítékaink is vannak az ember származására. Például megegyezik az emlősök és az ember májának működése, hasonlóak a hormonjaik, részben azonosak a vércsoportjaik. Az egyre nagyobb számban előkerülő ősi csont- s eszközmaradványok alapján már kezd kirajzolódni az ember evolúciójának az ősi majmoktól a mai emberig vezető bonyolult útja is. Kb 10 millió évvel ezelőtt a majomszerű főemlősök között több olyan fejlődési ág is kialakult, amelyre az volt jellemző, hogy fokozatosan két hátsó lábukra fölállva jártak, agyuk pedig erőteljes fejlődésnek indult. Ezen

ágak egyikéből lettünk mi, emberek, a többi - részben párhuzamosan fejlődő - ág pedig kipusztult. 3 millió évvel ez előttről már egyszerű kőeszközöket is ismerünk. Ezeket nyilvánvalóan gondolkodó lények készítették, de a fentiek miatt nem biztos, hogy mindegyiket a mi őseink. Kb 2 millió évesek azok az ismert legrégibb eszközkészítő lények, amelyek minden bizonnyal a mi őseinknek tekinthetők. Leleteik Kelet-Afrikából kerültek elő. Agyuk térfogata - kb 680 cm3 - még fele sem volt a mai emberének Eszközeiket kövek pattintgatásával készítették. Ez az emberős - más, emberszerű fajok közül fokozatosan kiemelkedve - tovább folytatta fejlődési útját, agya egyre fejlettebb lett, keze egyre ügyesebb, törzse egyenesebb. Hordákban élt, vadászott, a tüzet ismerte, s társaival közösen végzett munkájában kezdett szerepet kapni valamiféle beszéd. Agytérfogatuk 0, 5 millió évvel ezelőttre már megközelítette az 1000

cm3-t. Ebből a korszakból való a leghíresebb magyarországi ember őslelet: a vértesszőlősi. Még ezután is történt őseink fejlődésében ágakra szakadás. Több emberfaj is elterjedt egymás után Afrikában és Eurázsiában Ezek közül valószínűleg egy Kaukázus környéki fejlődött a leggyorsabban. Agyuk nagysága kb. 200 ezer évvel ezelőttre elérte a mai emberét (kb: 1400 cm3) Finoman megmunkált pengéket is készítettek, elég fejlett társadalomban éltek és elég jól beszélhettek. A többi közeli rokon fajt kiszorítva (vagy beolvasztva) fokozatosan meghódították Európa, Ázsia és Afrika nagy részét. Valószínűleg ekkor, vagyis a 100-200 ezer évvel ezelőtti szétvándorlás közben történt az a populációkra szakadás, amelynek következtében kialakultak a jelenlegi emberfajták. A gerincesek törzsén belül az ember mely állatcsoportoknak milyen mértékben rokona? Melyek az ember származásának bizonyítékai? Evolúciónk

során mely testi tulajdonságaink változtak meg? Mikből következtetünk emberőseink fejlettségére? Mikor történt az ember evolúciójában az utolsó ágakra szakadás? 1871-ben jelent meg Darwin könyve: "Az ember származása". Már az első fejezetnek az a címe, hogy "Az ember alsóbbrendű alakoktól való származásának bizonyítékai". Az embrionális fejlődés kezdetén minden gerinces hasonlít egymáshoz, a néhány napos madár- és emlősembriók csaknem egyformák. Minél közelebbi rokona két élőlény egymásnak, annál tovább hasonlítanak az embrióik egymáshoz. Ennek a törvényszerűségnek az alapján visszafelé is következtethetünk; az ember és a majmok embrióinak nagyfokú hasonlósága alapján biztosak lehetünk abban, hogy az ember közeli rokona a főemlősöknek. Tulajdonképpen biológiailag közéjük tartozunk A főemlősökkel való rokonságunkat bizonyítja az is, hogy a modern genetikai vizsgálatok szerint a

csimpánz és az ember génállományának 99%-az azonos. Az öröklött magatartásformák (ivadékgondozás, társas viselkedés) elemzése és összehasonlítása is a rokonság bizonyítékait szolgáltatja. A beszéd kialakulása már a kezdeti formában is azzal a következménnyel járt, hogy az egyedek egyre kevésbé vándorolhattak át az egyik ősembercsapatból a másikba, hiszen ott más "szavakat" használtak, pl. közös vadászatkor Ez a populációkon belüli, további csoportelkülönülésekhez vezetett, s a további fejlődésben már nem is annyira az egyed, mint inkább a csoport fejlettsége volt a fő szelekciós tényező. 42 - A ma élő ember A növények és az állatok evolúciójában mindig valamely biológiai adottság, valamely testi tulajdonság fejlődése biztosítja a szelekciós előnyt. Az embert azonban nem ereje vagy gyorsasága segítette a létért folytatott küzdelemben, hanem esze. Rendkívül fejlett agya ugyanis lehetővé

tette, hogy kezével eszközöket készítsen, hogy céltudatos tevékenységet - vagyis munkát - végezzen, hogy társaival beszéd útján is érintkezzen, hogy társadalomban éljen, és egyéni élete során megszerzett tudását továbbadja az utódoknak. Mindezek a tulajdonságok a fejlődés során erősítették is egymást. A kéz fejlődése visszahatott az agy fejlődésére, s így közvetve önnön fejlődését is elősegítette. A beszéd fejlettebb társadalmat tett lehetővé, az viszont egyre bonyolultabb mondandók kifejezését tette szükségessé. A társadalom, a munka, a beszéd, a fejlett gondolkodás minden emberre egyaránt jellemző tulajdonság. Nem ezekben keresendő a ma élő emberek közti különbség, hanem biológiai jellegekben. Bőrük színe, hajuk színe, orruk alakja, szemük formája és egyéb testi tulajdonságaik alapján a ma élő embereket különböző csoportokba sorolhatjuk. Ezeket a csoportokat idegen szóval nagyrasszoknak

nevezzük. Az europid nagyrasszba tartozókat "fehérek"-nek szokták mondani, bőrszínük alapján. Hajuk és szemük színe is többféle, orruk viszonylag nagy ők népesítik be elsősorban Európát, NyugatÁzsiát, Észak-Afrikát és Kolumbusz óta egyre inkább Amerikát is Olyan különböző népcsoportok tartoznak ide, mint pl. az arabok, az indiaiak és a szláv népek A mongolid nagyrassz - a "sárgák" - bőre sárgás-barna Hajuk sima és fekete. Szemük barna, szemrésük ferde Orruk kicsi Általában alacsonyak ők népesítik be szinte egész Kelet-Ázsiát. Ide tartoznak, pl a kínaiak, a vietnamiak és a japánok, ide soroljuk a lappokat is Amerikába még jóval Kolumbusz előtt vándoroltak át a befagyott Bering- szoroson keresztül. A negrid nagyrasszba tartozó embereket másképp ”feketék"-nek hívjuk, sötét bőrszínük alapján. Hajuk göndör és fekete Szemük barna Orruk lapos, ajkuk duzzadt. ők népesítik be Afrika nagy

részét, igen nagy számban élnek Amerikában is, az odahurcolt rabszolgák utódaiként. Az ausztralid a négy nagyrassz közül a legkisebb Sötét bőrűek, hajuk és szemszínük is sötét. Orruk széles, a férfiak arcszőrzete erős ők Ausztráliának és a környező szigetvilágnak az őslakói. A négy nagyrassz rasszokra, s azok még kisebb csoportokra oszthatók. Jogos-e ennyire különböző élőlényeket egyugyanazon fajba sorolni? Egyértelműen igen. A négy nagyrasszt egy emberfaj részeiként kell tekintenünk, mivel bármelyik nagyrassz egyedeinek bármilyen másikkal való szaporodására lehetőség van, márpedig tudjuk, hogy ez fontos bélyege az egy fajba tartozásnak. Mivel az emberiség fejlődése egyre inkább nem biológiai, hanem társadalmi folyamat, a nagyrasszok biológiai különbségei nem alapvetők jelenlegi és jövőbeni fejlődésünk szempontjából. Valószínű, hogy a jövőben, a különböző emberek keveredése folytán a nagyrasszok

közötti különbségek csökkenni fognak. Míg az élővilág egészére az elágazásos evolúciós fejlődésjellemző, az emberre ma már nem, vagy legalábbis egyre kevésbé. Az ember evolúciójának kezdete és mai formája miben tér el a többi élőlénytől? Mi közös minden emberben? Melyek a nagyrasszok ismertetőjegyei? Keress példát különböző rasszok keveredésére! Elégséges lelet híján még kérdéses, hogy az egyes nagyrasszok mikor, hogyan és milyen sorrendben váltak el egymástól, s hogyan népesítették be mai elterjedési területeiket. A magyar nép az europid nagyrasszba tartozik, bár kialakulása és történelme során magába olvasztott mongolid nagyrasszba tartozó néptörzseket is. Az északés dél-amerikai indiánok is a mongolid nagyrasszba tartoznak Az ázsiai mongolidoktól való elég nagy eltérésüknek az az oka, hogy kb. 50 ezer éve elvált egymástól a fejlődésük A fehér ember jövevényként és hódítóként - sok

helyen visszaszorította az őslakosságot (pl. Észak-Amerikában az indiánokat), máshol pedig egyenesen kiirtotta azt. Ausztrália egyik szigetén, Tasmániában éltek az ausztralid nagyrasszba tartozó tasmánok, de a fehérek múlt század végi irtó hadjárata következtében ma már egyetlen élő tagjuk sincs. A következő órára - ha tudsz - hozz magaddal egy madártollat, egy csigaházat és egy csirkecsontot! 43 - Vizsgálatok az állatok és az ember evolúciójával kapcsolatban Ellenőrizzétek az osztályterem falán lévő, általatok készített evolúciós időtengelyt; ha esetleg valamiféle adat még hiányozna, azt most pótoljátok. Ha az "időszalagotok" teljes, akkor próbáljatok néhány következtetést leolvasni róla! Tanultuk, hogy az emlősök szőre és a madarak tolla egyaránt az ősi hüllők pikkelyéből fejlődött. Ez a rokonság abban is megmutatkozik, hogy ugyanaz az anyaguk: a szaru. Erről egyszerű vizsgálattal meg is

győződhetünk. Az állatvilág fejlődésében lényeges a különböző szilárd vázak kialakulása. Ezeknek védelmi, mozgási és egyéb jelentősége is lehet. Nagyjából három típusa van az állatok vázának: a mészváz, a kitinváz és a csontváz Hasonlítsuk össze a csiga meszes házát, a cserebogár kitin szárnyfedőjét és a csirke csontját! Vizsgáljuk meg, hogy ellenállnak-e a savaknak-lúgoknak, miképpen bírják a hevítést! Számos olyan csökevényes szerv vagy szervrészlet van az emberek szervezetében, amely bizonyítéka az emberszabású majmokkal való rokonságunknak. A füllel kapcsolatban két ilyen csökevényt érdemes megemlíteni Az egyik az ún Darwingumó Ez a kis bütyök, mely nem is olyan ritka az emberek fülén, több tízmillió éves örökségünk, még abból a korból, amikor távoli őseinknek még hegyes volt a füle. Ennek a fülcsúcsnak a behajló fülkarimán való megjelenése a Darwin-gumó. Vannak emberek, akik tudják

mozgatni a fülüket, a többség azonban erre képtelen, mivel fülmozgató izmaink az évmilliók során lassan elcsökevényesedtek. De ezek szerint némelyekben ez az "elfelejtett" képesség föltámad, jeléül annak, hogy a főemlősök evolúciója során, valamikor nagyon régen, a fül mozgatása általános volt. Az, hogy valakinek Darwin-gumója van, vagy képes a fülét mozgatni, fontos evolúciós bizonyíték, de természetesen semmiképpen sem jelenti azt, hogy az illető ember fejletlenebb, "ősibb" lenne, mint a többiek. Az emlősállatok szőrzete az eső ellen is véd! A szőrszálak iránya olyan, hogy szinte vezeti lefelé a vizet. Az ember szőrszálainak iránya azonban bizonyos testrészeken nem a mai testhelyzetnek felel meg, hanem őseink testhelyzetének. 44 - A törzsfejlődés és a rendszerezés kapcsolata Az evolúció igen leegyszerűsített sémája a következő: egy faj különböző környezeti tényezők hatására

populációkra tagolódik, ezek további környezeti hatások révén, génkészletüket tekintve fokozatosan távolodnak egymástól, s végül már két külön fajnak tekinthetjük őket. Az új fajok – mihelyt eléggé elterjedtek - ismét populációkra hasadnak, az új környezet újabb szelekciós tényezőt jelent, s ezért megismétlődik az előbbi folyamat. Olyan az egész, mint egy újra és újra kétfelé ágazó, állandóan terebélyesedő fa A valóságos helyzet persze nem ilyen egyszerű. Lehet esetenként kettőnél többfelé ágazás is, az egyes fejlődési ágak nem egyforma sebességgel fejlődnek, sok ág zsákutcának bizonyul stb. Az igazi törzsfa tehát igen bonyolult Régen sokféle szempont alapján csoportosították az ismert fajokat. A rendszerbe foglalás legelső szempontja érthetően - az élőlények hasonlósága volt Ennek mértéke alapján alakították ki a kisebb, s az azokat magukba foglaló nagyobb és még nagyobb rendszertani

egységeket. Ma már tudjuk, hogy az élőlények közti hasonlóságok nem a véletlen művei: azoknak objektív természeti törvények az okai. Különbséget kell tennünk, azonban kétfajta hasonlóság között. Az egyiknek a rokonság az oka, vagyis az, hogy a két élőlénycsoport ugyanannak a körös ősnek különböző irányokba fejlődött utóda, s ettől a közös őstől részben azonos géneket örököltek. Ilyen hasonlóság, pl az, hogy az ősi kétéltűektől kezdve mindmáig valamennyi gerinces végtagjainak csontváza nagyjából azonos, vagy az, hogy a hüllők és a madarak is tojást raknak. A hasonlóság másik fajtája azon alapszik, hogy megegyező életkörülmények hatására két faj valamely tulajdonsága az évmilliók alatt egyre hasonlóbb lesz egymáshoz. A denevérek és a madarak szárnyának hasonlósága részben azon alapszik, hogy közös őstől származnak, részben pedig annak következménye, hogy a repülő életmód hatására azonos

irányban fejlődtek a végtagjaik. A halak és delfinek alakja csak a vízi életmód miatt hasonlít egymásra. A halak és a rákok kopoltyúja közti hasonlóság nem lehet rokonság következménye, hiszen az újszájúak és ősszájúak már igen korán - még egy bélcsíraszerű primitív élőlény szintjén - szétágaztak két különböző fejlődési irányba. A tudományos rendszerezés alapja a rokonság, vagyis a származási közösség. A valóságos leszármazási viszonyokat jól ábrázoló törzsfáról le tudjuk olvasni, hogy hogyan történt a közös ősökből való fokozatos szétágazás egészen a mai élőlényekig. A tudományos rendszer a négymilliárd éves fejlődéstörténet mai állapotra való levetítése. (Ez ahhoz hasonló, amikor egy térbeli ábrát levetítünk síkba) A rendszer a csoportok egymás mellé helyezésével és kisebb-nagyobb egységekbe való elrendezésével próbálja érzékeltetni az evolúció egymás utáni folyamatait.

Az a helyes rendszer, amely minél hívebben tükrözi az egyes élőlénycsoportok rokonságát, azaz evolúciós származási kapcsolatát. Helyes-e az élőlények hasonlóság alapján való rendszerezése? Mondj példákat rokonság és életkörülmények miatti hasonlóságokra! Mi a különbség a törzsfa és a rendszer között? Mivel a részletes törzsfa még az ábrán lévőnél is sokkal bonyolultabb, a tudósok törzs "fölötti" kategóriákat is megkülönböztetnek, valamint olyanokat is, amelyek az osztálynál kisebbek ugyan, de a fajnál nagyobbak. Az utóbbiakra példa a rend, a család és a nemzetség. Két élőlénycsoport annál közelebbi rokona egymásnak, minél kevesebb elágazási pont választja el őket egymástól a törzsfán, vagy minél kevesebb idő telt el a szétválásuk óta. Az élőlények rendszerezésének megalkotója Linné, svéd természettudós volt. 1735-ben jelent meg a természet rendszere című könyve, amelyben

megfogalmazta a rendszerezés logikáját. Azóta használjuk a piramisszerűen egymásra épülő rendszertani egységeket (faj, nemzetség, család, rend, osztály, törzs). Linné rendszere még nem állott - nem is állhatott - a fejlődéstörténet alapján, hiszen az evolúció gondolata csak a következő évszázadban vált tudományos problémává. Hatodik osztályban rendszereztük a Környezetismeret és a Biológia tantárgyban megismert élőlényeket. Megismertük a legfontosabb törzseket, osztályokat, fajokat Nem tanultunk az előgerinchúrosok törzséről, mely törzs tagjai a törzsfejlődés szempontjából igen nagy jelentőségűek. E tengeri élőlényekből fejlődtek ki a mai gerincesek Néhány fajuk ma is él a tengerekben Louis Dollo (1857-1931) belga őslénykutató az őslénytan egyik megalapítója. Nevéhez fűződik a törzsfejlődés visszafordíthatatlanságának törvénye. Elméletét a gerinces állatok vizsgálata alapján állította fel A

Dollotörvény kimondja: a törzsfejlődés során egyszer elvesztett szervek nem alakulnak teljesen vissza Erre számos példát ismerünk. A vízi életmódra visszatért emlősöknek nem alakul ki kopoltyújuk, tüdővel lélegeznek Végtagjaik is csak módosulnak, nem alakulnak vissza úszókká. 45 - Összefoglalás Az evolúció szó "fejlődés"-t jelent, s a biológiában azt a 4 milliárd éves történetet értjük alatta, ami az élet kialakulásától máig játszódott le - és természetesen még ma is és a jövőben is folyik. Az egész élővilágra két, egymással ellentétes folyamat (tendencia) jellemző egyszerre: az egyik a "megmaradás", a másik a "változás". Az egyik az öröklődés, amelynek az a lényege, hogy az utódok olyanok, mint az elődeik. A másik pedig az evolúció, vagyis az, hogy mégsem pontosan ugyanolyanok a leszármazottak, mint az őseik. Ez a két ellentétes oldal kölcsönösen föltételezi is

egymást. Az öröklődés az evolúció során kialakult előnyös tulajdonságokat "őrzi", az evolúció viszont az öröklődő tulajdonságok lassú változásán alapszik. Valamely újabb fejlődési ág megjelenése járhat más ágak kipusztulásával is, de folytatódhat egymás melletti fejlődésben is. Mindkettőre számos példa található az evolúció történetében. Az evolúcióra leginkább az elágazásos fejlődés a jellemző, vagyis az, hogy egy közös ősből különböző irányú fejlődési ágak indulnak el, majd azokból ismét különbözőek. Ezért szemléltetjük-érzékeltetjük az élővilág történetét egy-egyre, több ágra hasadó fával, a törzsfával. A legfontosabb elágazási "pontok" az evolúció során a következők voltak: - Megjelennek - talán közös eredettel - a sejtmagnélküliek, vagyis a baktériumok és a kékmoszatok. - Később megjelenik - ma még tisztázatlan úton - a sejtmagosok fejlődési vonala,

- amely az ősi, egysejtű moszatok szintjén többfelé ágazik: - egyrészt az ősi ostoros moszatoknál válik ketté az élővilág növényekre és állatokra, - másrészt valószínűleg itt ágazik el a gombák külön útja is. A növények vonalán: - sokfelé ágazik a moszatok fejlődése, - a telepes testű ősi zöldmoszatokból kifejlődnek a szövetekből álló növények, - majd a szövetes növények fejlődése kettéágazik, ugyanis a virágtalanok közül kifejlődnek a virágos növények, - s végül a virágosok még tovább különülnek nyitvatermőkre és zárvatermőkre. Az állatok vonalán: - itt is megjelentek az egysejtűek és telepesek mellett a szövetesek, - a szöveteseken belül a testüreg nélküliek mellett kialakultak a testüreges állatok, - a testüregeseken belül: egy-, illetve két-testnyílásúak fejlődtek ki, s végül - a két-testnyílásúak is két ágra szakadtak: az ősszájúakra és az újszájúakra. Mi a törzs, az

osztály, a faj és a populáció? Mi az öröklődés és a környezet szerepe az evolúcióban? Melyek voltak a Föld őskorában az élővilág és környezete legfontosabb kölcsönhatásai? Hogyan alakulhattak ki egymás után a különböző anyagcseretípusok? Mely növénytörzsek és miképpen hódították meg a szárazföldet? Hogyan alakult a növények szaporodása a moszatoktól a zárvatermőkig? Mi az összefüggés a szövetes állatok megjelenése és a zigóta barázdálódási formája között? Testfelépítés alapján mely állattörzsek rokonságát tudod bizonyítani? Hasonlítsd össze az ízeltlábúakat a gerincesekkel! Az ember adottságai-tulajdonságai közül evolúciója során mi erősödött, és mi gyengült? Bizonyítsd be, hogy a törzsfejlődés című fejezetben az élőlények rendszertanával is foglalkoztunk! A következő órára nézzétek át, mit tanultatok hatodik osztályban az élő és élettelen környezeti tényezőkről! Nézd át

azt is, mit tanultál a természetes és a mesterséges életközösségekről! A törzsfejlődés folyamatának felderítése sok munkával ma is folyik. Részben a ma élő élővilág összehasonlító vizsgálata alapján, részben a kipusztult élőlények maradványainak vizsgálata szolgáltat adatokat a folyamat megismeréséhez. Az őslénykutatók az egyes földrétegekből előkerülő maradványokból sok mindent meg tudnak állapítani. A csontok és különösen a fogak az élőlény pusztulása után sok millió éven át fennmaradhatnak megkövesedett állapotban. Már egyetlen fog vizsgálatából is megállapítható az élőlény kora, neme A fogak száma, alakja, mérete pedig az élőlény életmódjára utal. A fogak, illetve az állkapocs, vagy a koponya méretéből pedig a fej, az agy, sőt, az egész élőlény méretére lehet következtetni. Fontos kiegészítője a vizsgálatoknak az ún. kormeghatározás Régebben meglehetősen pontatlanul határozták

meg az egyes földrétegek, illetve az előkerült leletek korát. Ma több, megbízhatóan pontos kémiai módszer segíti az őslénykutatás munkáját. Az egyik a szerves anyagokban a különböző szénizotópok arányának vizsgálatán alapszik. A másik a kőzetek korának meghatározására szolgáló kálium-argon módszer Vértes László világhírű magyar őskőkor-kutató nagy jelentőségű leletek vizsgálatával járult hozzá az ember evolúciójának megismeréséhez. Vértesszőlősön emléktábla örökíti meg nevét az utókor számára AZ EMBER ÉS KÖRNYEZETE 46 - Az ember és a környezet kölcsönhatása A megközelítőleg 5 milliárd évvel ezelőtt keletkezett bolygónk történetének 99, 9%-az ember nélküli volt. A Földön az élet elterjedésének a területe a bioszféra, amely a tengerszinttől számítva felfelé is, lefelé is kb. 10 kmre terjed Az ember, mint a bioszféra tagja állandó anyagcserét folytat környezetével, a nélkül

nem létezhet Az emberi faj fejlődésének kezdetén szoros egységet alkotott a természettel, az élővilág egyensúlyát nem veszélyeztette. Később értelme és munkája révén ki tudta magát vonni a természetes életközösségek önszabályozó hatása alól. Ennek következtében a Föld egyre népesebb lett Az ember, bár több mint kétmillió éve használja szerszámait, egészen az ipari forradalom kirobbanásáig számottevő mértékben nem veszélyeztette természetes környezetét. Az egyre fokozódó szükségletek miatt azonban már mind többet von el környezetéből, veszélyeztetve annak épségét. A mezőgazdasági termelés fokozása érdekében mind nagyobb területeken számolták fel a természetes életközösségeket, melyek helyén mesterséges életközösségeket alakítottak ki. Ilyenek a szántóföldek, gondozott rétek, legelők, halastavak stb. A mezőgazdasági termelés csak úgy lehet hatékony, ha minél tökéletesebben elpusztítja a

kultúrnövények mellett elszaporodó gyomokat és állati kártevőket. Emiatt egyes fajokat kíméletlenül irtottak. A durva beavatkozás és a természetes élőhelyek csökkenése következtében Földünkön egyes fajok teljesen kipusztultak, vagy jelenleg kipusztulófélben vannak. Az ember igyekszik a kultúrnövényeket és háziállatokat saját igénye szerint alakítani. Azokat a fajtákat vonja be a termelésbe, melyek nagyobb terméshozamot ígérnek. A tudatos válogatással egyes génváltozatok, előfordulását elősegíti, másokat pedig teljesen kiiktat. Mindezek eredménye, hogy a fajok génállományának változatossága erősen lecsökken Ez a jelenség a génerózió, melynek következménye a földi élővilág változatosságának, alkalmazkodóképességének csökkenése. Nemzeti parkjainkban, a védett területeken a veszélyeztetett fajok és ősi fajták fennmaradnak Génállományuk megmarad, így ezek a természetvédelmi területek egyben génbankok

is. A növénytermesztés eredményeinek javítására használt különböző vegyi anyagok az ember egészségét is veszélyeztethetik. A gyomirtó és rovarirtó szerek a táplálkozási lánc révén felhalmozódnak, a mérgező anyag az ember szervezetébe is kerülhet. Ennek megakadályozására a modern növényvédelemben a kártevők ellen azok természetes ellenségeit igyekeznek felhasználni. A műtrágyák a talajvízzel és egyéb módon a vizekbe kerülnek A vízinövények a túl sok tápanyagot tartalmazó vízben, olyan mértékben elszaporodnak, hogy a napfényt át sem engedik. Ennek következménye, hogy a víz mélyebb rétegeiben az algák és egyéb vízi növények elpusztulnak A növények rothadása miatt oxigénhiány alakul ki, mely a halak számára jelent veszélyt. A tömeges halpusztulásoknak gyakran ez az oka. Az ipar nemcsak hasznos termékeket, hanem melléktermékeket is termel. Ezek az anyagok és a levegőbe jutó gyári füst és mérgező

gázok, valamint a gépkocsiforgalom gyakran elviselhetetlen mértékben szennyezik a levegőt. Nagyobb iparvárosaink levegőjét elsősorban a por és a kén-dioxid szennyezi Ezek az anyagok az élővilág minden tagját egyaránt károsítják. A levelekre rárakódik a por, és így csökkenti a fotoszintézist, a kéndioxid savvá alakulva károsítja a növény szöveteit A gyárak szennyvize a folyókba ömlik, ezért a nagy iparvidékeken áthaladó folyók olyan szennyezettek, hogy élőviláguk kipusztulófélben van, valóságos szennyvízcsatornákká válnak. A folyótorkolatok környékén a tengervíz is erősen szennyezett Az óceánok felszínét is gyakran borítják olajfoltok, s ez szintén a víz természetes életközösségének pusztulásához vezethet. A termelés üteme nem csökkenthető, de a környezetszennyezést mindenképp meg kell akadályozni. Például úgy, hogy a gyárkéményekre megfelelő szűrőberendezéseket szerelnek és a szennyvizek

tisztításáról, gondoskodnak. Mi a bioszféra? Mi okozza a géneróziót? Mi a génbankok létrehozásának a célja? Milyen módon károsítja a mezőgazdasági termelés a környezetet? Hogyan veszélyezteti az ipari termelés környezetünk épségét? Nem alaptalan az alábbi figyelmeztetés: "A természet hatalmas, az ember parányi. Ezért aztán az ember léte atyót függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel, mennyire érti meg, és hogyan használja fel erőit saját hasznára." (Szent-Györgyi Albert) a levegő nagymértékű szennyeződése következtében alakultak ki az ún ködkatasztrófák. A legnagyobb mértékűt 1952-ben London élte át A sűrű füst és köd miatt fellépő légzőszervi és keringési megbetegedések néhány nap alatt 4700 ember halálát okozták. 2000 évvel ezelőtt hazánk területének 2/3 részét erdő borította. Az alföldek hajdani tölgy- és nyárfaerdőiből ma már csak kisebb foltok maradtak meg. Az

erdők fontosságának felismerése következtében az utóbbi 50 évben erdőket telepítettek A nyár- és fűzfaerdő 20-30 év után, az akác 30, a tölgyesek és bükkösök 100-120 év után érik el teljes fejlettségüket. A kártevők ellen régebben nem volt elég hatásos védekezési eszköz így történhetett, hogy a múlt században a legjobb borokat termő szőlőültetvényeinket egy gyorsan terjedő ízeltlábú kártevő, a filoxéra majdnem teljesen kiirtotta. Nagy károkat okozott a peronoszpóra is A vegyi növényvédelem kb ettől az időszaktól indult útjára. A nagyarányú vegyszerezés hatására egyes kártevők szervezete ”hozzászokott" az új hatóanyagokhoz. Anyagcseréjük úgy alakult, hogy a vegyi anyagokat lebontották, és szervezetükön belül hatástalanították. A legnagyobb gondot az jelenti, hogy a kártevőknek ez a tulajdonsága örökölhető, azok a mutánsok maradnak fönn, amelyekre hatástalan a vegyszer. Ha a

környezetszennyezésről és védelemről többet szeretnél tudni, az alábbi könyveket olvasd el: R. F Dasmann: óvjuk meg bolygónkat, Gondolat Kiadó Bp, 1975 Balogh István: Egy korty halál, RTV-Minerva, Bp., 1982 Hoimar V. Ditfurt: A világegyetem gyermekei Jócsik Lajos: Az öngyilkos civilizáció. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Bp, 1971 Temesi Ida szerk.: Környezetvédelmi ábécé, Lapkiadó Vállalat, Bp, 1980 Dr. Széky Pál: A természet erői a mezőgazdaság szolgálatában, Natura, 1979 Major István: Lesz-e sas 2000-ben? Az állatvilág múltja, jelene és jövője, Natura, I979. 47 - Fertőzés, járvány A vadon élő növények és állatok természetes környezetükben élnek. Az ember viszont településeket alakított ki, falvakat, városokat épített, vagyis mesterséges környezetet teremtett. Környezetünkben, különösen a zsúfolt helyeken nagyon sok baktérium él. Ezek egy része az emberi szervezetbe kerülve betegséget okoz, vagyis

kórokozó. Amennyiben a kórokozók az emberi szervezetbe jutnak, fertőzés keletkezik Az ép bőrön keresztül nehezen jutnak a baktériumok a szervezetünkbe, ezért a bőr szervezetünk első védelmi vonala. A megsérült bőrön vagy szájon, orron keresztül a szervezet könnyen fertőződik. A bejutott kórokozók ellen a vér veszi fel a harcot úgy, hogy falósejtjei bekebelezik azokat, más sejtek pedig ellenanyagot termelnek. A vér tehát szervezetünk második védelmi vonala. A fertőzést követően bizonyos idő után feltűnnek a betegség tünetei: például láz, rossz közérzet, gyulladás, kiütések, fájdalom stb. Mindezek oka, hogy a kórokozók anyagcsereváltozást idéznek elő a sejtekben Egyes betegségek után védett marad szervezetünk, vagyis kialakul a szervezet természetes védettsége, idegen szóval az immunitás. Ilyen, csak egyszer megkapható betegségek, pl kanyaró, skarlát, diftéria. Más betegségek ellen nem alakul ki immunitás, így

azokat egymás után többször is meg lehet kapni, pl. nátha, influenza, torokgyulladás Mesterséges védettséget is létre lehet hozni Erre valók a védőoltások, melyeket tetanusz, diftéria, tuberkulózis, szamárköhögés, gyermekbénulás ellen kapnak a gyerekek. A védőoltással legyengített kórokozókat juttatnak a szervezetbe, melyek gyengeségük folytán betegséget nem tudnak kiváltani, de megindítják a védőanyag termelést. A védettség a betegségen átesett állatok vérsavójának emberi szervezetbe juttatásával is kialakítható. A kórokozók közül a vírusok a legegyszerűbb felépítésűek. Előidézhetik a bárányhimlőt, kanyarót, fültőmirigy gyulladást, járványos gyermekbénulást, veszettséget, influenzát. Baktériumok okozzák a vörhenyt, vérhast, hastífuszt, tuberkulózist, tetanuszt stb. A gombák többnyire bőrfertőzéseket okoznak. A férgek közül a bélcsatornában élősködik a cérnagiliszta, orsógiliszta,

galandféreg Veszedelmes betegségterjesztők lehetnek egyes ízeltlábúak, pl. a házi légy, valamint az emberen élősködő rühatka, fejtetű, ruhatetű, poloska, bolha, szúnyog, kullancs. A betegségek terjesztésében részt vehetnek emlősök is, pl. házi egér, patkányok A fertőzés tömeges elterjedése a járvány A legjelentősebb óvintézkedés minden fertőzés megelőzésére a tisztaság. A lakóépületek legyenek szárazak, világosak, levegősek A nedves falakon, az áporodott, párás levegőben sok a baktérium. A napfénynek fertőtlenítő hatása van, ezért napsütéses időben tartsuk minél tovább nyitva az ablakokat! Az iskolában, óraközi szünetekben feltétlenül gondoskodjunk a helyiségek alapos szellőztetéséről még a leghidegebb téli napokon is! A tantermek, lakóhelyiségek hőmérséklete 20-23 C- nál ne legyen magasabb. A szemét eltávolítása nagyon fontos, mert szennyezi a környezetet, kórokozók tenyésznek benne. A

munkahelyeken és iskolákban különösen ügyelni kell a közös mosdó és öltözőhelyiségek tisztán tartására. A közös W. C rendszeres fertőtlenítése elengedhetetlen A fertőtlenítő szerek elpusztítják a kórokozókat Ilyenek a Hypo, a Sterogenol, Ultra-sol stb. oldatok Járvány idején kerüljük a zsúfolt helyeket, fokozottan ügyeljünk önmagunk és környezetünk tisztaságára! Mi a kapcsolat a fertőzés és a betegség között? Miért nevezzük a bőrt szervezetünk első védelmi vonalának? Hogyan "véd" a második védelmi vonal? Hogyan alakulhat ki az immunitás? Miért kapjuk a védőoltásokat? Ha az egészségről, betegségekről többet szerelnél tudni, olvasd el az alábbi könyveket: Dr. Szendei Ádám: Orvos a családban, Medicina Kiadó, Bp Anthony Smith: Testünk titkai, Kossuth Könyvkiadó, Bp., 1980 Dr. Obál Ferenc szerk: Az emberi test I-II Gondolat, Bp, 1982 Egészségügyi ABC A XIX. sz első felében a műtétek és

szülések levezetésekor az orvosok sem kezüket, sem műszereiket nem fertőtlenítették. Ekkor ugyanis még nem ismerték a baktériumokat Emiatt a műtétek utáni elhalálozás 25-90 %os volt Semmelweis Ignác (1818-1865) magyar szülészt az anyák megmentőjeként tartjuk számon, mert korát megelőzve felismerte a fertőtlenítés fontosságát. Kórházában bevezette a klórvizes kézmosást Semmelweis eljárásának eredményességét a korabeli orvosok kételkedve fogadták, és sokáig nem alkalmazták módszerét. Emiatt anyák ezrei betegedtek meg és haltak meg a szülés utáni gyermekágyi lázban. Terjeszthetik a kórokozókat azok az emberek is, akikben még csak lappang a betegség. A bacilusgazdákon a betegség tünetei nem tapasztalhatók, de szervezetükből ürülő kórokozók más embereket megfertőzhetnek. A lázas ember szaporábban lélegzik, mert anyagcseréje élénkebb, ezért több oxigénre van szüksége. A testhőmérséklet 1 C-os csökkenése

vagy emelkedése az anyagcsere kb. 11 %-os csökkenésével, illetve emelkedésével jár. A láz a szervezet természetes védekezése a fertőzéssel szemben A magas lázat az orvos megérkezéséig is csillapítani kell. A 40 C-ot meghaladó lázas állapot életveszélyt jelenthet A 41 C-on ugyanis már kicsapódnak a szervezet fehérjéi. A fejre, a mellkasra tett és gyakran váltott langyos vizes borogatás segíthet a magas láz visszaszorításában. Szükség esetén az egész testet csavarjuk be vizes lepedőbe! A múlt század közepén tudományos körökben elterjedt felfogás volt, hogy a betegségeket a poshadó levegő, a talajból, a vízből kiáradó, ragályt okozó párák idézik elő. A szerves anyagokban bomlás, rothadás során keletkeznek a szabad szemmel nem látható (mikro) élőlények, mikrobák. Luis Pasteur (1822-1895) kísérleteiben kimutatta, hogy a szerves folyadékok a levegőben állandóan jelenlevő baktériumok hatására kezdenek

bomlani. Kutatásaival bebizonyította, hogy minden élőlény csak hasonló élőlénytől származhat. Felfedezte, hogy a mikrobákat hevítéssel ártalmatlanná lehet tenni. Hírnevét elsősorban a veszettség elleni oltóanyag felfedezésével alapozta meg. A veszettség elleni védőoltást a magyar Hőgyes Endre tökéletesítette A múlt század egyik legjelentősebb felfedezése a himlő elleni védőoltás. Ma már alig tudják felmérni óriási jelentőségét, hiszen épp a védőoltás jóvoltából a szörnyű himlőt már csak hírből ismerjük, pedig 13 évszázadon keresztül minden járványnál borzasztóbban pusztított. Néhány éve az egész Föld himlőmentes, és csak négy laboratóriumban tartanak fenn élő himlővírusokat. Népi oltással gyógyítani próbálták már a XVIII. században is Észrevették ugyanis, hogy aki egyszer átvészelte a himlőt, többé nem kapja meg. Ezért himlős váladék bedörzsölésével szándékosan fertőzték a

gyermekeket, hogy lehetőleg enyhe lefolyású himlő átvészelésével megszerezzék a védettséget. Erre a célra tehénhimlő váladékát alkalmazta Edward Jenner (1749-1823) angol orvos, s 1799-ben, megnyitotta Londonban az első oltóintézetet. Századunk elején a tüdőbaj magyar betegségnek számított Több, fertőző betegséggel együtt tömegesen szedte áldozatait, különösen a városi nyomornegyedekben tengődő, legyengült munkások körében. Azóta a helyzet lényegesen megváltozott, amely az életkörülmények javulásának és az orvostudomány eredményeinek, a védőoltásoknak, szűrővizsgálatoknak köszönhető elsősorban. A következő órára nézd át, mit tanultatok az emberi bőrről a 7. osztályban! 48 - Bőrünk egészsége Bőrünket naponta érik külső károsító hatások. Szárítja az erős napsugárzás, a szél, szennyezi az utcán rátapadt vagy munkavégzés közben keletkezett por. Amennyiben a külső károsító hatások

állandóan, viszonylag erősen hatnak, kialakulnak a bőrelváltozások, létrejönnek a bőrbetegségek. Egészségünk megőrzése és jó közérzetünk biztosítása érdekében bőrünket ápolni, gondozni kell. A tisztálkodás legegyszerűbb természetes eszköze víz A szappan használata fokozza a tisztítást azáltal, hogy leoldja a bőrre tapadt szennyet, s elősegíti az elhalt szaruréteg eltávolítását. Száraz bőrűeknél a hosszú ideig tarló meleg vizes, szappanos fürdő a bőr további száradását eredményezheti. A kiszáradt bőr könnyen berepedezik, így kórokozók telepedhetnek meg rajta Ennek elkerülésére a naponkénti gyors langyos vizes zuhanyozás ajánlatos. A zsíros bőr faggyúmirigyei fokozottan működnek. Emiatt a zsíros bőrnek számára a meleg vizes fürdő nem ártalmas A víz nemcsak tisztítja, hanem üdíti is bőrünket. A váltott hőmérsékletű hideg-meleg vizes zuhany a bőr ereit szűkíti, tágítja, ezáltal azok

rugalmasságát fokozza, javítja a bőr vérkeringését. Mindez az egész szervezetben kedvező működésváltozásokat eredményez, amit mint felfrissülést érzékelhetünk. A hideg víz edzi szervezetünket, növeli ellenálló képességünket a hideggel szemben. Az időjárásnak megfelelő könnyű öltözet és a hűvös hálószoba is elősegítheti edzettségünk kialakulását. A bőrön egyes gombafajok megtelepedhetnek Leggyakoribb a lábujjak közötti gombásodás, amely kínzó viszketést, bőrgyulladást okoz. Mivel a gombák fejlődésének kedvez a nedves, nyirkos környezet, ezért mosakodás, fürdés után főleg ujjaink közét és testhajlatainkat töröljük szárazra. Ajánlatos a testhintőporok használata. A rühatka a bőr szarurétegébe furakszik, és kellemetlen, kínzó viszketést, bőrgennyesedést okoz. A bolha, a tetvek, a poloskák a bőr ereiből szívják táplálékukat. Mindezeket a nyugalmat és egészséget veszélyeztető

élősködőket csak a nagyon hanyag ember tűri a környezetében. Fizikai munka, sport, megerőltető, izgalommal járó szellemi tevékenység stb. közben fokozott mértékben verejtékezünk A verejték a testhőmérséklet hatására bomlásnak indul. Emiatt - különösen a hónaljakban - kellemetlen, a környezetet és az egyént is zavaró izzadságszag alakulhat ki. Ennek meg-akadályozására használjunk a rendszeres tisztálkodást követően az izzadást csökkentő szereket. Egészségügyi szempontból nagyon fontos a nemi szervek fokozott tisztán tartása. A lányok a menstruáció idején naponta többször tisztálkodjanak. A fiúknál a napi rendszeres mosakodáshoz hozzátartozik a hímvesszőt fedő bőr - a fityma - alatti bőrterület megmosása is. Itt ugyanis különbözőbaktériumok szaporodhatnak el, amelyek kellemetlen gyulladásokat okozhatnak. Lényeges a bőrünkkel közvetlenül érintkező ruhanemű minősége. A műszálas holmik megakadályozzák a

bőr felületén keletkező nedvesség elpárolgását, így ott kórokozók szaporodhatnak el. Célszerű ezért, különösen érzékeny bőrűeknek a pamut, illetve kevert műszálas fehérnemű használata. Ajánlatos az alsó fehérneműt naponta váltani A legújabb frizura és a legdivatosabb öltözék is lehangoló látványt nyújt, ha a rendezetlen, piszkos, elhanyagolt. Felső ruházatunk is legyen mindig rendezett és tiszta! Öltözködésünkben alkalmazkodjunk az időjáráshoz! A vastag, nehéz ruhadarabok még télen sem célszerűek. Több, ritka szövésű, bolyhos ruharéteg jobban tartja a meleget, mint egy vastag Cipőnk mérete és formája megfelelő legyen, mert ha szűk vagy bő, egyaránt bőrkeményedést okozhat. A lábbeli megfelelő ápolása, szellőztetése higiéniai szempontból fontos, de a kulturált megjelenéshez is hozzátartozik. Nappali ruhánkból semmit se hagyjunk magunkon éjszakára. Hálóruhánk bő és kényelmes legyen, és

ágyneműnkkel együtt minden reggel ezt is szellőztessük! Bőrünk nemcsak a külső környezet hatásait, hanem szervezetünk belső elváltozásait is jelzi. Jellegzetes bőrelváltozásokkal járó fertőző betegségek, pl. a kanyaró, bárányhimlő, rubeola, vérbaj A bőrön jelentkező, addig nem tapasztalt elváltozást feltétlenül mutassuk meg orvosnak. Ugyancsak orvosi kezelést igényelnek a nemi szervek megbetegedései is. A szokatlanul nagy mennyiségű folyás, viszketés vagy fájdalom esetén sürgősen forduljunk orvoshoz. Miért üdít és edz a víztisztálkodás közben? Miért fontos, hogy bőrünket mosakodás után szárazra töröljük? Hogyan fokozható az edzettség? Melyek az egészséges öltözködés szabályai? A gyógyászatban és a kozmetikában a kezelések hatásos kiegészítői a gyógynövények. A kamillavirágból (orvosi székfű) készített főzet gyulladás gátló anyagot, azulént tartalmaz. Teaként, borogató szerként,

fürdővízbe öntve is használható. A természetben gyűjthető vagy gyógynövény-szaküzletekben megvásárolható gyógynövényekről Rápóti Jenő - Romváry Vilmos: Gyógyító növények c. könyvében olvashatsz (Medicina Könyvkiadó, Bp., 1983) Az arcbőrön, különösen serdülőkorban mitesszerek, pattanások keletkezhetnek Ennek oka, hogy fokozott működésük következtében a faggyúmirigyek nem ürülnek ki, hanem eldugulnak. Megtapad rajtuk a por, s így a bőrön fekete pontok, mitesszerek tűnnek elő. Ezeket tiszta ruhával óvatosan ki lehet nyomni Ha begyullad, pattanás és kelés keletkezik, ezeket nyomkodni nem szabad! Ápolásuk különböző, szárító fertőtlenítő hatású arcvizekkel történhet! A fiatal arcbőr természetes állapotában szép. Ezért teljesen indokolatlan, sőt káros a szépítőszerek korai használata. Többségük ugyanis szárítja az arcbőrt, így annak idő előtti öregedését okozhatja A túlzott mértékű,

erős napozás káros, mert a bőr kiszáradását, kirepedését okozza. Bőrrák kialakulását is előidézheti A környezetünkben található, különböző természetes vagy mesterségesen előállított anyagok arra érzékeny szervezetben bőrkiütéssel, viszketéssel járó ún. allergiás tüneteket válthatnak ki A szemölcsök vírusfertőzés következményei. Eltávolításuk szakorvos feladata Egyes gyógyszerek, vegyi anyagok, élelmiszerek arra túlérzékeny emberek szervezetében csalánkiütést okoznak. Ilyen esetben a bőr kipirosodik, viszket Megelőzése érdekében tartózkodni kell az elváltozást előidéző anyagtól. A betegségek megelőzése és gyógyítása érdekében sok híres orvos kutatott, gyógyított. Pápai Páriz Ferenc (1649-1716) erdélyi orvos, a nagyenyedi kollégium tanára volt az első, aki híres könyvével a szegény nép testi nyomorúságain igyekezett segíteni. Könyvét nem nagyuraknak vagy tudósoknak szánta, hanem az

"ügyefogyott szegényeknek, akiknek nincsen mindenkor keze ügyében értelmes orvos, kiváltképp a falukon, ahol hamarabb talál segédet a beteg barom, mint a beteg ember." A következő órára nézd át, mit tanultunk a mozgásszervekről 7. osztályban! 49 - Mozgásszerveink egészsége A mesterséges környezetben élő ember mindinkább elszakad a szervezet egészséges működéséhez szükséges természetes életmódtól. Az életkörülmények javulása, a közlekedés, a városiasodás, a termelőmunka automatizálódása az ember részéről egyre kevesebb mozgást igényel. Pedig a mozgásszervezetünk egészséges működéséhez elengedhetetlenül fontos élettevékenység. Testünket a gerincoszlop tartja. Hajlatai rugalmasságot biztosítanak, melynek különösen eséskor, ugráskor van nagy jelentősége. A gerincoszlop elváltozásai a helytelen testtartás, az elégtelenmozgás, esetleg egyoldalúan megterhelő munka következtében alakulnak ki. A

háti hajlat túlzott mértéke púposságot okoz A gerincoszlop oldalirányú elhajlása a gerincferdülés. A görnyedt, púpos hát egészségileg káros, mert meg- akadályozza a szív és a tüdő munkáját A megelőzéshez a testtartás javítására a törzs izmait fejlesztő sportok alkalmasak: pl. úszás, evezés, röplabda, kosárlabda. Lényeges az is, hogy fekvőhelyünk egyenes és kemény legyen, párnánk pedig alacsony Vigyázzunk arra, hogy egyenesen üljünk. Írás közben mindkét alkarunk alá legyen támasztva, és csak mérsékelten hajoljunk előre. Állás közben a vállainkat nyomjuk hátra, mellkasunkat emeljük ki, a hasunkat húzzuk be. Az egyoldalú megterheléseket - pl ha hosszas ülőmunkára kényszerülünk - időközönként felállva néhány testgyakorlattal ellensúlyozzuk. Az alsó végtag gyakori elváltozása a bokasüllyedés vagy más szóval lúdtalp. Ekkor a lábboltozat íve megsüllyed, a járás nehézkessé, rugalmatlanná válik A

lúdtalp korai felismerése és gyógykezelése nagyon fontos, mert ellenkező esetben lábfájásokat, valamint az ízületek és csontok alakjának elváltozását okozhatja. Az ortopéd-szakorvos által előírt betét mellett a lábizmokat is erősíteni kell. Ennek érdekében szökdécseljünk lábujjhegyen naponta, többször emelkedjünk lábujjra és vissza Sokat segít az is, ha - megfelelő időjárás esetén - durva talajon mezítláb járkálunk. A fejlett hasizmok erőteljesen összefogják a hasüregben található belső szerveket. Ezáltal azok működését, az üreges szervek (húgyhólyag, bélcsatorna, méh) tartalmának kiürítését segítik elő. A hasizom fejletlensége esetén a has kidomborodik, a belső szervek könnyen megsüllyedhetnek. Megelőzéséhez a has izmait fejlesztő tornagyakorlatok ajánlatosak A rendszeres sportolás minden életkorban az egészséges életmód fontos része. Különösen nagy a jelentősége serdülőkorban, amikor a

hirtelen növekedés miatt könnyebben alakulhat ki helytelen testtartás. A rendszeres testedzés hatására az izomrostok megerősödnek, megvastagodnak, annak hiányában elsorvadnak, egyre gyengébbek lesznek. A sportolás a mozgásszerveken kívül a többi szerv állapotát is kedvezően befolyásolhatja Hatására ugyanis a szív, a máj és a veseműködés fokozódik. Mindezek eredményeként a szervezet alkalmazkodóképessége, edzettsége nő. A már kialakult mozgásszervi megbetegedések gyógytornával gyógyíthatók. Melyek a gerincoszlop leggyakoribb elváltozásai? Miért káros a bokasüllyedés? Milyen a helyes testtartás? Hogyan előzhetők meg a mozgásszervi megbetegedések? Mozgásszerveinket érő hirtelen megterhelés hatására rándulás, ficam vagy törés történhet. Ránduláskor a csontvégek, eltávolodása megnyújtja az ízületi tokot és szalagokat. A sérült ízület megduzzad, fájdalmas Pihentetés, langyos borogatás hatására viszonylag

rövid idő alatt meggyógyul. Ficam esetén a csontvégek annyira eltávolodnak, hogy elszakad az ízületi tok és egy vagy több szalag is. Az izmok görcsösen összehúzódnak, és rossz helyre szorítják a csont végét. A kificamodott csontvégeket csak szakorvos helyezheti vissza. Nagy megterhelés hatására a csont megreped vagy eltörik. A törés egészséges gyógyulásához szakorvosi ellátás szükséges. A csípőízület fejlődési rendellenessége a csípőficam Leánygyermekeknél kb hatszor gyakoribb, mint fiúk esetében. A korai felismerés és gyógykezelés érdekében a csecsemőket féléves koruk előtt feltétlenül ortopéd szakorvosi vizsgálatra kell vinni! Amennyiben azt elhanyagolják, súlyosan torzul a gyermek járása, mozgása. Az ínhüvelygyulladás túlerőltetés következménye Gyógyítása a pihenés A beteg ízületek az időjárás-változást megelőző légnyomásváltozást is megérzik. Ilyenkor nagyon fájdalmasak A rossz fogakból,

a gennyes mandulákból a kórokozók a véráram útján az ízületekbe jutva súlyos ízületi gyulladásokat okozhatnak. A hasfal sérve akkor keletkezhet, ha nagy terhet hirtelen felemelünk. Ekkor a hasüreg izmos fala megrepedhet és a kitüremkedő belső szervek a bőrt, elődomborítják. A csigolyák közötti porckorong sérve a gerinccsatornában futó idegrostokat, illetve a gerincvelőből kilépő idegeket nyomhatja. Mindez erős fájdalommal, súlyos esetekben bénulással járó állapotot okozhat. A mozgásszervi megbetegedésben szenvedők gyógyulásút világhírű gyógyfürdőink is elősegítik. Itt a gyógyvizek hatását különböző kezelésekkel is kiegészítik Legismertebb gyógyfürdőink Budapesten, Hévízen, Harkányban, Bükön, Hajdúszoboszlón stb. találhatók 50 - Az egészséges táplálkozás Akkor egészséges a táplálkozásunk, ha a szervezet energiaigényét, fehérje-, ásványi anyag- és vitaminszükségletét fedezi. A

felfokozott élettempó, a túlhajtott életmód miatt sokszor kapkodva, fizikai vagy szellemi munkaközben étkezünk. Az izgalmi állapot miatt az erek nem az emésztést végző szervekbe, hanem az izmokba és az agyba szállítják a vér nagyobb mennyiségét, így a táplálék nehezebben emésztődik meg. Pedig az étkezés körülményei: a terített asztal, a nyugodt, barátságos hangulat majdnem olyan fontosak, mint az elfogyasztott étel. Naponta lehetőleg ötször étkezzünk Az egyes étkezések alkalmával elfogyasztott ételek kívánatos mennyiségi arányaira ügyeljünk! Fontos az is, hogy minden nap lehetőleg ugyanabban az időben együnk. így táplálkozási szervrendszerünk működése és egész életritmusunk rendszeresebbé válik Sajnos nagyon sok családban a főétkezés az esti órákban van, pedig a megterhelt gyomor nehezíti az elalvást, zavarja az éjszakai pihenést. A magyar konyha jellemzője, hogy az ételek túl sok zsírral készülnek és

általában erősen fűszerezettek. A zsíros ételek fogyasztása és a kevés mozgás elhízáshoz vezet A túlsúly miatt különböző szervek megbetegedhetnek. Az erős fűszerek (paprika, bors) kis mennyiségben javítják az étvágyat, nagymértékben alkalmazva viszont a gyomor- és bélfalat izgatják, azok megbetegedéseit okozhatják. Károsítják a májat és a vesét is. Fontos, hogy táplálékainkat kellően megrágjuk, melyhez épp fogazat szükséges A fogak romlása - a fogszuvasodás - sajnos népbetegségnek tekinthető. Kialakulása a fog zománcrétegének sérülésével kezdődik, majd az alatta található cementréteg felpuhul, végül pedig az egész fog szétesik. Megelőzése érdekében nagyon fontos a fogazat rendszeres ápolása, különösen az alapos esti fogmosást nem szabad elhanyagolni. Az anyagcsere-betegségek közé tartoznak a különféle vitaminhiányok. A vízben oldódó vitaminok megfelelő mennyiségű fogyasztásáról naponta kell

gondoskodnunk, mert ezeket a szervezet nem képes raktározni. A Cvitamin hiánya a szervezet ellenálló képességének csökkenését, fáradtságérzést, levertséget, és súlyos esetben skorbutot okoz. Mivel a C-vitamin levegőn állva és hő hatására bomlik, ezért friss állapotban és lehetőleg nyersen fogyasszuk a zöldségféléket, gyümölcsöket. A B1-vitamin idegvédő hatású Hiányában ideggyulladás, gyomor- és bél-zavarok alakulnak ki. A gyulladt ideg fölötti bőrterület piros és érintés-re fájdalmas A B12vitamin hiányában vészes vérszegénység alakul ki Az A-vitamin zsírban oldódó, ezért a szervezet raktározni képes. Hiánya következtében a bőr kiszárad, berepedezik Súlyosabb esetben romlik a látás, a szem szürkületben nem érzékeli a környezet tárgyait. A D-vitamin hiányában a csontok nem szilárdulnak meg, meggörbülnek, elhajlanak. így alakul ki az angolkór, amely nagyon súlyos, gyakran értelmi fogyatékossággal

járó betegség Megelőzésére a kisgyermekeknek 3 éves korig rendszeresen adagolnak D-vitamint. A szervezet számára szükséges mennyiség legnagyobb része a bőrben felhalmozódott anyagokból (elő vitaminokból) képződik napfény hatására. Ezért a mértékletes napozás minden életkorban nagyon egészséges, csecsemők és kisgyermekek számára különösen fontos. A fehérje-anyagcsere zavarai lappangóan öröklődnek Jellemzőjük, hogy a szervezet számára szükséges aminosav nagy mennyisége a vizelettel kiürül. Következménye súlyos agyi károsodás, értelmi fogyatékosság lehet. Ennek megakadályozására lényeges az elváltozás korai felismerése Gyógy-étrend (diéta) alkalmazásával ugyanis a súlyos tünetek kialakulása megakadályozható. A szénhidrát-anyagcsere betegségei közül gyakori a cukorbetegség. A megbetegedés jellemzője, hogy a szervezet nem képes a cukrot sem elégetni, sem elraktározni, így ez a vizelettel ürül ki. A

cukorbetegség kialakulására való hajlam örökölhető, de egyes belső elválasztású mirigyek megbetegedései és az elhízás is okozhatják. Az elhízást a zsíranyagcsere zavarai is kiválthatják Az anyagcserét többféle hormon szabályozza Mi a cukorbetegség oka? Milyen következményei vannak a vitaminhiányoknak? Hogyan gyógyíthatók a fehérje-anyagcsere zavarai? A pajzsmirigy hogyan okozhat anyagcserezavart? Melyek az egészséges táplálkozás feltételei? A fluortartalmú fogkrémek és szájvizek nemcsak tisztítják a fogakat, hanem hatóanyaguk a fogzománcba beépül, s ez által erősíti azt. Szuvasodó fogainkat idejében kezeltetnünk kell Ezért félévenként ellenőriztessük fogaink állapotát! Az el nem távolított foglepedékből és nyálból képződik a fogkő, amely az íny különböző megbetegedéseit okozhatja. Az ételeinket változatosan készíthetjük el különböző fűszerek alkalmazásával A régi magyar konyha fűszereiről és

használatukról bővebben Romváry Vilmos: Fűszerek könyve című munkájában olvashatsz. A fertőzött, romlott vagy túlságosan nagy mennyiségben elfogyasztott étel gyomorhurutot, bélhurutot okozhat. A betegség hányással és hasmenéssel jár A hasmenéses széklet oka, hogy a mérgező vagy fertőzött ételt a bélcsatorna gyorsan eltávolítja, így a vastagbélnek nincs ideje a víz visszaszívására. A székrekedés a túlzottan kényelmes vagy a nagyon hajszolt életmódot folytató emberek betegsége. Megszüntetése gyógyszeres kezeléssel és rendszeres életmóddal történhet. A gyomor- és patkóbélfekély kialakulásának oka a fokozott gyomorsavtermelés, a gyomor nyálkahártyájának sérülései, a gyomorfal és bélfal nem megfelelő vérellátása. Felfokozott izgalmi állapotok, idegesség, hajszolt életmód a gyomor ereinek összehúzódását okozzák. így rontják annak vérellátását, tehát fekélybetegség kialakulásához vezethetnek.

Gyakori betegség a féregnyúlvány-, közismert nevén a vakbélgyulladás. Ilyenkor a féregnyúlvány üregeiben baktériumok szaporodnak el Jellemző tünete a nagyon heves fájdalom a hasüreg jobb oldalán. A bélfal átfúródhat, tartalma a hasüreget elöntve életveszélyes állapotot idézhet elő, ezért gondoskodni kell a beteg azonnali kórházba szállításáról. A máj megbetegedései közül a fertőző májgyulladást vírus okozza. A májzsugorodás vegyi anyagok, túlzott mértékű alkoholfogyasztás és májgyulladás következtében lép fel. A máj megbetegedéseit a bőr sárgás elszíneződése jelzi Epehólyaggyulladás keletkezhet, ha epekő képződik az epehólyagban Mivel az epe a zsírok emésztéséhez szükséges, ezért a máj- és epehólyag betegségben szenvedők nem fogyaszthatnak zsíros ételeket. A skorbut a lassú járású vitorlás hajók elterjedésével a hajósok "foglalkozási betegsége" lett. Véletlenül jöttek rá,

hogy friss növényi részek fogyasztásakor ez a betegség nem alakul ki. Előfordult ugyanis, hogy a súlyos skorbutos betegeket útközben kitették valamely lakatlan szigetre meghalni, visszafelé jövet viszont meglepetéssel tapasztalták, hogy a halottnak hitt betegek meggyógyultak. Ennek oka, hogy a matrózok a lakatlan szigeten csak növényekkel táplálkoztak, így C-vitaminhoz jutott szervezetük, s meggyógyultak. A következő órára nézd át, amit a légzés és keringés szervrendszeréről 7. osztályban tanultál! 51 - A légzési és a keringési szervrendszerünk egészsége A levegőszennyezettség, a levegőben található por és füst mennyiségének növekedésével egyre emelkedik a légzőszervi betegségben szenvedők száma. A környezetszennyezés egészségkárosító hatásait fokozza a dohányzás, amely egészségtelen, rossz szokás, mert a szájon keresztül akadálytalanul áramlik a füst a tüdőbe. A dohányfüstben rákokozó anyagok és

nikotin található. A fejlődő szervezetet jobban károsítja a dohányzás, mint a felnőttekét. Ügyeljünk arra, hogy orrunkon keresztül lélegezzünk Az orrüregben a levegő felmelegszik, a por és egyéb szennyező anyagok pedig fennakadnak az apró szőrszálakon. A szájon keresztül beszívott hideg levegő lehűti a torok nyálkahártyáját. Emiatt csökken annak ellenálló képessége, így könnyebben telepszenek meg rajta a baktériumok. A beteg emberből köhögéskor, tüsszentéskor kiáramló levegő tele van kórokozókat tartalmazó nagyon parányi váladékcseppekkel. Emiatt soha ne köhögjünk, tüsszentsünk másokra, csak zsebkendőbe! Lehetőleg minél többet tartózkodjunk szabad levegőn. A friss, tiszta levegőn végzett sport, munka fokozza a szervezet edzettségét. Az edzett emberek légvételeinek száma testi erőkifejtés hatására csak kismértékben nő, mert tüdejük nagyobb mennyiségű levegő felvételére képes. A légzése

gazdaságosabb, több időt enged a levegő alapos be- és kiáramlásának. Sokkal nagyobb a tüdő légzőfelülete, ezáltal nagyobb mértékben végbemegy a gázcsere, jobban felfrissül a szervezet, mint a nem sportoló emberé. A tüdő befogadó képessége fejleszthető Erre a célra a tartós, kisebb erőkifejtéssel járó sportok a legalkalmasabbak, pl. kirándulás, evezés, könnyű atlétika, a rendszeres úszás. Keringési rendszerünk egészségének megőrzésében is nélkülözhetetlen a rendszeres testmozgás. A sportolás hatására a szívizmok erősebbek lesznek, ezáltal a nagyobb erőkifejtésre lesz képes, javul a szervezet vérellátása. A szív megbetegedéseit, a szívinfarktust is a kevés mozgással, sok izgalommal járó foglalkozások, a dohányzás, az elhízás és a magas vérnyomás okozzák. A vérszegénység esetén vagy a vörösvértestek száma, vagy a festékanyaguk mennyisége kevés. Változatos étrenddel, sok gyümölcs, saláta

fogyasztásával e betegség megelőzhető. A szívből az erekbe tóduló vér meghatározott nyomással feszíti az erek falát. Ez a vérnyomás, amelynek értéke fiatal szervezetben 16 és 11 kPa, attól függően, hogy a szív éppen összehúzódik vagy elernyed. Az életkor előrehaladtával csökken az erek rugalmassága, szűkebbé válnak, ezért nő a vérnyomás értéke is. Az érrendszeri betegségek kialakulásában is nagy szerepe van a dohányzásnak. A dohányfüstben található nikotin különösen az alsó végtag ereit szűkíti, károsítja. A dohányzás elhagyása már egymagában is kedvező hatású lehet az érrendszeri betegségek gyógyításában. A túl sós, fűszeres és zsíros ételek az érfal megbetegedéseit, elmeszesedését okozzák. Az elhízás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség a meglevő érrendszeri megbetegedések rosszabbodását idézi elő. A dohányzás mellőzése, a korszerű, egészséges táplálkozás, a testedzés, a magas

vérnyomás és cukorbetegség megfelelő kezelése segít a keringési szervrendszer betegségeinek megelőzésében. Miért egészségtelen a dohányzás? Hogyan előzhetők meg a légzőszervek megbetegedései? Hogyan előzhetők meg a szív megbetegedései? Az érrendszeri betegségek hogyan előzhetők meg? Minden harmadik ember vérkeringési betegségben hal meg. Gyakran a légúti fertőzések szövődményeként szív-belhártyagyulladás vagy szívizomgyulladás keletkezhet, amely súlyos szívbetegség kialakulásához vezethet. A szívinfarktus korunk jellegzetes betegsége. Tünetei nagyon erős mellkasi fájdalom, légszomj, szapora szívverés, verejtékezés. Oka a szív vérellátását biztosító koszorúerek hiányos működése, vagyis a szívizom oxigénhiánya, melynek következtében ennek egy része elhal. A trombózist érelzáródás okozza Leggyakoribb az alsó végtagokon. A túlságosan zsíros és sós ételek rendszeres fogyasztása érelmeszesedést

okoz Veszélyes az agy ereinek elmeszesedése, mert azok rugalmasságukkal elvesztve könnyen megpattannak, agyvérzést okozhatnak. Az alsó végtagok gyűjtőereinek elváltozása a visszértágulat, amely súlyosabb esetben műtéti beavatkozást igényel. Hosszan tartó, egy helyben való állás gyakran ájuláshoz vezet Ennek oka az, hogy a vér nagy része az alsóbb testrészekbe tódul, emiatt az agy vérellátása nem megfelelő. A fehérvérűeknek is piros a vére, csak kórosan elszaporodtak a fehérvérsejtjeik. A fehérvérűség a rák egyik fajtája A szív ingerképző, illetve ingerületvezető rendszerének megbetegedései okozzák a rendszertelen - túl gyors vagy lassú szívösszehúzódásokat. Súlyosabb esetben, amikor a rendszertelen szívverések már nem biztosítják a szervezet megfelelő vérellátását, szívritmus-szabályozó készüléket építenek be a szervezetbe. A köhögés a légcsőbe került idegen anyag kilökése. Ekkor a fákat kidöntő

vihar sebességénél is gyorsabban áramlik a levegő a légcsövünkben. Ha a légző mozgások hosszabb időre megbénulnak (baleset vagy betegség miatt), vastüdőt kell alkalmazni. Ez tulajdonképpen egy légmentesen záródó szekrény, amiből a betegnek csak a feje van kint. A szekrényben a légnyomás ütemesen emelkedik és csökken így a tüdő és a mellkas mozgásba jön. A szerkezet tehát a mellkas működését helyettesíti A torokgyulladás állandóvá válhat, ekkor rekedtség is társul hozzá. Az ilyen beteg gyakran krákog, köhécsel Gyógyulása friss levegőn tartózkodással elősegíthető A tüdő levegőbefogadó képessége - a vitális kapacitás - a 6000 cm3-t is elérheti. Az elektrokardiográfia (EKG) a szív működése közben keletkező elektromos feszültségváltozást vizsgálja. Az EKG-felvételen a szívműködés szakaszai megfigyelhetők. E vizsgálómódszer alkalmas a szív megbetegedéseinek felismerésére. Minél mélyebbre

húzódik légutainkban a gyulladás, okozta hurut, annál veszélyesebb. Ha a tüdőig lejut a fertőzés, tüdőgyulladás, mellhártyagyulladás keletkezik, amelynek jellemző kísérője a magas láz. A kutatók már régóta észlelték, hogy penésszel fertőzött táptalajon a baktériumtelepek képtelenek növekedni. Fleming 1929ben megállapította, hogy egyes gombák baktériumölő anyagot - penicillint - termelnek Először 1940-ben használták fel a gyógyításban. Ma már kb 2000 fajról kimutatták, hogy baktériumölő anyagot termelnek, melyeket antibiotikumoknak neveztek el. A szilikózis szilícium- dioxid-tartalmú porok belégzése következtében kialakuló betegség. Bányákban, kőfejtőkben keletkezik nagy mennyiségű por. A por a tüdő légző felületének csökkenését és egyes erek, elzáródását idézi elő. Megelőzésére porelszívókat szerelnek fel, illetve védőálarcot alkalmaznak Gyógyítása a tiszta levegőjű hegyvidéki

szanatóriumokban történik. A következő órára ismételd át, amit a szabályozásról tanultál! 52 - A szabályozórendszer egészsége Szívműködésünk, légzésünk és minden életfolyamatunk meghatározott ritmusban folyik. A szervezet e belső ritmusa a bioritmus. Élettevékenységeinkben, életritmusunkban, munkavégzésünk, sportolásunk, szórakozásunk során e belső ritmushoz alkalmazkodnunk kell. Nagyon fontos, hogy napirendünket szervezetünk pihenés- és mozgásszükségletének megfelelően alakítsuk ki. Aki kis erőkifejtéssel járó ülőmunkát végez, annak pihentető lehet a hosszabb séta, sport vagy egyéb testi erőkifejtést igénylő munka. A nehéz fizikai munkát végzők számára szabad időben az olvasás, tanulás, tehát a szellemi munkavégzés nyújthat felfrissülést. A pihenésnek ez a módja az aktív pihenés Idegrendszerünk akkor pihen igazán, amikor alszunk. Az alvás kísérője általában az álom Az agykéreg egyes

sejtcsoportjai, központjai nem egyszerre kapcsolódnak ki elalváskor, és nem egyszerre kapcsolódnak be ébredéskor. A még vagy már ébren levő központok működésének eredménye az álomképek alkotása. Az ember alvása a bioritmus és a külsőtényezők, fény és sötétség, vagyis a nappalok és éjszakák váltakozásának eredménye. Az álmatlanság legtöbbször a helytelen, túlhajszolt életmód következménye. A túlzott fáradtság és az annak megszüntetésére fogyasztott élénkítő szerek, pl. kávé, akadályozzák az elalvást Az egészséges, pihentető alváshoz egészséges fáradtságérzés szükséges, amely egyenletes testi és szellemi megterhelésből adódik. Az alvás körülményei, a csend, a megfelelően kényelmes fekhely, a kiszellőztetett és kellő hőmérsékletű szoba sem mellékesek. A túlságos meleg segíthet az elalvásban, de később már zavarja a nyugodt alvást Kerüljük az altatóés nyugtatószerek használatát!

Álmatlanságot, idegrendszeri megbetegedéseket okozhat a túlzott mértékű dohányzás és alkoholfogyasztás is. Az alkoholista ember rendszeresen nagy mennyiségű szeszes italt fogyaszt Ezzel nemcsak saját szervezetének teljes leromlását okozza, de anyagilag és erkölcsileg családját, gyermekeit is veszélyezteti. Az egészséget súlyosan károsítják, halálos veszélyt jelentenek a kábítószerek Hatásukra érzékelési csalódások, túlzottan felhangolt érzelmi állapot keletkezik. A kábítószerhez a szervezet "hozzászokik", ezért egyre nagyobb - végül már csak a halálos adag - biztosítja a”kábító” hatást. Másik veszélye, hogy a kábítószertől súlyosan függővé válik az egyén. Annak hiányában ugyanis menekülési kényszer, téveszmék, félelem lépnek fel, amelyek egészen az öngyilkosságig fokozódhatnak. A szabályozórendszer bonyolult működésének összhangját megzavarják a hormonális hatáson alapuló

fogamzásgátló tabletták. Ezek a szerek hormonhatásuk révén ún. álterhességet hoznak létre Szedésük alatt nem érik meg a petesejt, ezért megtermékenyülés sem lehet. Mivel a serdülés új hormonok termelődésével indul, s ez már önmagában is eléggé megterheli a szervezetet - orvosilag indokolt, hogy 18 évesnél fiatalabbak számára nem ajánlják a hormonális fogamzásgátlókat, mert ez az újabb hormonváltozás nagy zavarokat okozhat. Mi a bioritmus? Melyek a pihentető alvás feltételei? Mi okozhat álmatlanságot? Miért káros a dohányzás és alkoholfogyasztás? Melyek a kábítószer fogyasztás veszélyei? E témához az alábbi könyv elolvasását ajánljuk: Ádám György: Biológiai szabályozás. A gondolkodási képesség jelölésére szokták használni az intelligencia kifejezést. Sok esetben rosszul, mert a jó emlékezőképességű vagy sokat tanult emberekre mondják. Az intelligencia valójában a fogalmak helyes kialakítását és

azok jó felhasználását, új helyzetekben való alkotó alkalmazását jelenti. Az intelligencia, vagyis a szellemi teljesítőképesség nagymértékben fejleszthető. A feszült munkatempó, a kínos semmittevés, egyhangú munka vagy súlyos felelősséggel járó munkabeosztás mind idegesség kiváltói lehetnek. Az ideges ember ingerlékeny, közérzete rossz, étvágytalan, álmatlanság gyötri Az idegesség idegösszeroppanáshoz vezethet. Az ilyen állapotokat az orvosok altatókúrával, gyógyszeres kezeléssel szüntetik meg. A koponyát érő ütés agyrázkódást okozhat, mely gyakran eszméletvesztéssel jár Minden esetben orvosi megfigyelés alá kell helyezni a beteget, mert agyvérzés történhet. Egyes kórokozók megtámadhatják az idegrendszert. Ennek következtében fellépő betegségek az agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás, járványos gyermekbénulás, veszettség, tetanusz. Az ideggyulladás az idegek betegsége A gyulladt ideg feletti

bőrterület piros és tapintásra érzékeny, fájdalmas. Az idegrendszert ellátó erek betegségei életveszélyes elváltozásokkal okozhatnak a központi idegrendszerben. Agyvérzés akkor keletkezik, ha az agyban egy ér megreped. A kiszivárgó vér nyomása következtében az agy érintett központjai sérülnek, s így azok működése nem megfelelő, pl. megbénul a test egy része Az idegrendszer betegségei az elmebajok. Az elmebeteg ember képtelen a valóságot helyesen értékelni Téves elképzelései, téveszméi vannak, nem tud beilleszkedni a közösségi életbe. Az elmebetegeket a tudatlan emberek indokolatlanul megvetik. Az elmebajok egy részét ma már meg tudják gyógyítani A gyógyíthatatlan betegek a társadalom gondoskodására szorulnak. Az álomképekben a felbukkanó, átélt benyomások, emlékek rendezetlenül, térben és időben a legfantasztikusabban, torzan kapcsolódhatnak. A régebben divatos álomfejtés tudománytalan. A hipnózist is

megmagyarázza a tudomány A hipnotizőr valamely külső, egyhangú ingerrel mesterségesen hoz létre részleges alvást. Az éber központok, által fennmarad a kapcsolat a hipnotizálttal, és így az engedelmeskedhet a kapott utasításoknak. Ez a jelenség a szuggesztió A korszerű orvostudomány a hipnózist és szuggesztiót megfelelő esetekben hatásos gyógymódként alkalmazza. A fejfájást rendkívül sokféle ok válthatja ki. A magas vérnyomáson kívül, pl a túlhajszolt életmód, vagy gyakori ok valamely érzékszerv, pl a szem betegsége. A szem egyik feltűnő rendellenessége a szemtengelyferdülés, hétköznapi nevén a kancsalság Ilyenkor a két szem közül csak az egyik hoz létre "éles képet" az idegrendszerben. A központ így egy idő után”kiiktatja" a homályos képet, azaz az egyik szem működését nem "veszi figyelembe". Pedig szemüveg viselésével korrigálható a szemtengely ferdesége. Ugyancsak szemüveg

viselésével javítható, ha közelre vagy távolra homályosan látnak. Ilyenkor megfelelő szemüveg korrigálja a szemlencse domborúságának hibáját 53 - Az elsősegélynyújtás A termelésben és a háztartásban alkalmazott gépek, a közlekedési eszközök gyarapodása, a kapkodó és sok esetben figyelmetlen magatartás miatt évről évre emelkedik a balesetet szenvedők száma. Baleset esetén határozottan, gyorsan intézkedjünk, ne keltsünk pánikhangulatot. Azonnal hívjuk az orvost és a mentőket A mentőket a 04-es telefonszámon bárki felhívhatja. A kihíváskor be kell jelenteni: mi történt, hány személyt és honnan kell elszállítani és ki a bejelentő. A mentőállomás ügyeletese a felvett adatokat elismétli, és ezzel a bejelentés befejezettnek tekinthető. A mentők megérkezéséig a közvetlen életveszély elhárítása a feladatunk. Vigyázzunk, nehogy jó szándékú segítségünkkel még nagyobb bajt okozzunk! A balesetet szenvedett

embert lehetőleg ne mozgassuk, mert súlyos belső sérülései lehetnek, melyek további belső szervi roncsolódásokat okozhatnak a mozgatás során. Ha eszméletlen a sérült, szorító ruhadarabjait óvatosan lazítsuk meg, a szájába került anyagot (vér, hányadék stb.) ujjra csavart zsebkendővel távolítsuk el! A fejét buktassuk hátra, nehogy a nyelve elzárja a légutakat, s ez által fulladást okozzon. A légutak megtisztítása és a fej hátraszegése után, ha nem indult meg a légzés, mesterséges lélegeztetést kell alkalmaznunk. A befúvásos lélegeztetést célszerű az arcra borított laza szövésű zsebkendőn, sálon, szétbontott kötszeren stb. keresztül végezni A balesetet szenvedett orrnyílásába fújjuk a levegőt. A befúvás hatására a mellkas megemelkedik, majd visszasüllyed, közben újabb lélegzetet veszünk, s megismételjük a befúvást percenként 16-szor. Ügyeljünk arra, hogy az eszméletlen ember feje mindig hátraszegett

állapotban legyen, különben megfullad. Lélegeztetés közben, ha hányadék kerül a légutakba, ezt a fejoldalra fordításával a már ismert módon távolítsuk el. Vegyétek elő és nézzétek meg az egészségügyi láda tartalmát! Beszéljétek meg, mi mire való. Sérülések ellátása: Ha a baleset külső sérüléssel jár, megszakad a bőr folytonossága, az izom roncsolódásával mély seb keletkezhet. Ha a sérülés verőeret ért, a vér a sebből ütemesen szökell Gyűjtőerek vérzése bőséges, míg a hajszálerekből szivárog a vér. A sebellátás első fontos lépése a seb környékének fertőtlenítése jóddal, majd a seb befedése steril gézlappal. Az erősen vérző sebre nyomókötést alkalmazunk Nagyon erős vérzést a nyomókötés felhelyezéséig a vérző ér leszorításával csillapítunk. Kisebb sérüléseknél fedőkötéssel látjuk el a sebet. Teendőink rosszullét esetén: Az agy vérellátásának hirtelen csökkenése ájulást

okozhat. Kiválthatja félelem, ijedtség, hosszas állás, rossz, elhasznált levegő stb. Ha a beteg arca sápadt, fektessük vízszintes helyzetbe, ha eszméleténél van, itassunk vele kávét, erős teát. Abban az esetben, ha a beteg arca kipirult, érverése szapora, ültessük fel Tegyünk homlokára, szíve fölé hideg borogatást, és hívjuk az orvost. 54 - Egészségügyi ellátás hazánkban Az emberek egészségének megóvása, a betegek egészségének helyreállítása az egészségügyi hálózat feladata. A szociális egészségügyi gondozás felkutatja a gondozásra szorulókat, s igyekszik megteremteni a gyógyulás lehetőségeit, és rendszeresen ellenőrzi a betegek állapotát. Az egészségügyi intézmények, szervek és szolgálatok irányítását a Népjóléti Minisztérium végzi. A megyei egészségügyi osztályok közvetlenül irányítják a megyei kórházat, a közegészségügyi és járványügyi állomást (KÖJÁL). A betegek elsősorban

körzeti orvosukkal vannak kapcsolatban, aki betegség esetén megállapítja a keresőképtelenséget, gyógykezeli a beteget. Szükség esetén szakorvoshoz irányítja vagy kórházba, utalja az arra rászorulókat. Hosszabb betegállomány elbírálására a felülvizsgáló orvos jogosult A körzeti ápolónő a körzeti orvost segíti munkájában. A védőnő feladata az anya- és csecsemőgondozási munka Rendszeres családlátogatásai folyamán részt vesz az egészségügyi felvilágosításban. Társadalmunkban az orvosi ellátás és kórházi ápolás minden magyar állampolgár számára díjtalan. A gondozási ellátás 3 csoportra terjed ki. Az első csoportba tartoznak azok, akik koruk miatt igényelnek különös gondozást. Ezt a szolgálatot végzi az anya- és csecsemővédelem, az óvodás és iskoláskorú gyermekek, valamint az öregek védelme. A második csoportba tartoznak azok, akiknek ezt foglalkozásuk teszi szükségessé Egyrészt, mert munkaártalom

következtében saját maguk vannak veszélyben (ólom-, por-, meleg-, sugárártalom, fertőzési lehetőségek, sport stb.), másrészt, mert másokat veszélyeztethetnek (élelmiszeripari dolgozók, gépjárművezetők stb.) A gondozottak harmadik csoportjában a hosszan tartó betegségben szenvedők tartoznak (tuberkulózis, daganat, reuma, magas vérnyomás, ideg- és elmebetegség stb.) Rendszeres ellenőrző vizsgálattal, gyógykezeléssel segítenek a betegek állapotán. Otthoni betegápolásnál mindig tartsuk be az orvosi utasításokat! A beteget lehetőleg különítsük el a család többi tagjától. A szoba levegője tiszta, egyenletes hőmérsékletű legyen Gyakran szellőztessünk! A fertőző beteg használati tárgyain kívül az ajtókat és a padlót is fertőtlenítő oldattal mossuk fel. A beteget naponta legalább egyszer le kell mosdatni! Hosszan tartó fekvés esetén, a beteg testén felfekvések (bőrkeményedések, sebek) keletkezhetnek. Ennek

megelőzésére, illetve enyhítésére használjunk puha párnákat Az egészségügyi ellátás egyik feladata a véradás megszervezése. A 18 éven felüli, egészséges önkéntes véradók vérét részben közvetlenül vérátömlesztésre, részben vérkonzervek és gyógyszerek készítésére használják. A véradás sok ember életét menti meg A legtöbb iskolában működik iskolaorvos, akit fel lehel keresni panaszokkal. A nagyobb gyárakban, üzemekben üzemi orvosi rendelő működik Az üzemorvos rendszeresen vizsgálja a dolgozókat, hogy megelőzze, illetve azonnal gyógyítsa az esetleges munkahelyi ártalmakat. 55 - Az ember, mint a másik ember környezete Az ember biológiai és társadalmi lény. Természeti és társadalmi környezet veszi körül, melynek hatásaihoz alkalmazkodnia kell. Az alkalmazkodás segítségével az ember valamennyi környezeti tényezővel igyekszik egyen-súlyban maradni. A környezetből eredő különböző hatások, hő, zaj,

füst stb mellett különböző szervi megbetegedéseket okoznak a tartósan nem megfelelő emberi kapcsolatok. A rossz munkahelyi légkörben, a megromlott családi környezetben, a közös alkotás helyett egymás személyiségét romboló, csak a hibákat meglátó emberek között nagyon nehéz, sőt egy bizonyos határon túl már lehetetlen a jó munkavégzés, a jó közérzet. Az embertársas lény, öröme csak úgy lehet teljes, bánata elviselhető, ha azt megoszthatja társaival. A fizikai vagy szellemi tevékenységet igénylő alkotómunka, a nehézségek leküzdése, a feladatok vállalása és közös teljesítése mind erősíti a közösséget, s ebben az egyén helyzetét. A serdülőkorban a nemek közötti különbségek véglegesen kialakulnak. Ekkor azonban a szervezet még nem éri el a teljes biológiai érettséget Az ifjúkor az időszak, amikor a szervezet csont- és izomrendszere, belső szervei kifejlődnek, szellemi képességei kiteljesednek. Nagyon

fontos, hogy a kimeríthetetlennek tűnő energiáját az ifjú értelmesen használja fel Szorgalmas tanulással, kitartó munkával ebben az időszakban rakja le felnőtt élete alapjait. Minden ember természetes vágya, hogy egészséges, értelmes utódokat szeretne világra hozni. Ennek előfeltétele, hogy a serdülő- és ifjúkori nemi fejlődés zavartalan, egészséges legyen. A korai nemi kapcsolatok ezt a folyamatot veszélyeztetik. A fiatal lányok csont- és izomrendszere, idegrendszere, lelki alkata még nem alkalmas a terhességgel járó nagyfokú igénybevétel elviselésére. A terhesség megszakítása ugyancsak veszélyes Szövődményeként olyan sérülések keletkezhetnek, amelyek később alkalmatlanná teszik a női szervezetet a már kívánt terhesség kihordására. A korai nemi élettől való tartózkodásban, az önmegtartóztatásban nagyon sokat segítenek a sportok, a rendszeres testedzés, az értelmes szórakozás, a kulturálódás. Az egymás

iránti szerelem, megbecsülés és kölcsönös felelősségérzet következtében a fiatalok házasságot kötnek, családot alapítanak. Nagyon kívánatos lenne, ha a gyermekek megfelelő környezetben születnének A fiatal házasok egy része azonban kezdetben még nem rendelkezik önálló lakással, sőt olyan körülmények között lakik (albérlet, kollégium), ahol gyermek elhelyezésére nincs lehetőség. Ilyen esetben feltétlenül védekezni kell, illetve meg kell tervezni a gyermek nevelésének elfogadható körülményeit. Sajnos nagyon sok házasság válással végződik. Ennek oka legtöbbször a kölcsönös alkalmazkodóképesség hiánya Az otthonteremtés, a gyermeknevelés sok öröm mellett sok lemondással és felelősséggel járó feladat. A házastársi és a szülő-gyermek kapcsolatot a nehézségek közepette is védeni, ápolni kell! A szülők elsőrendű feladata, kötelessége gyermekeik egészséges testi és lelki fejlődésének biztosítása!

Az embert többek között az is megkülönbözteti az állatvilágtól, hogy múltjának és jelenének ismeretében meghatározhatja jövőjét, céljait. Meg kell ismernie minden embernek önmagát, vagyis fel kell mérnie, milyen képességekkel rendelkezik, mekkora kitartása van, s céljait ennek megfelelően tűzze ki! Nagyon sok lelki betegséget, zavart okoztak már a nem megfelelően megválasztott célok, ha ahhoz csökönyösen ragaszkodnak. Nagyon fontos tehát a körültekintő, képességekhez mért pályaválasztás. Miért fontos a jó munkahelyi légkör? Osztályotokban milyen módon erősítettétek a közösséget? Hogyan biztosíthatod utódaid egészségét? E témához az alábbi könyvek elolvasását javasoljuk: Selye János: Életünk és a stressz. Dr. Gerhard Döring: Az egészséges nő, Medicina Bp, 1981 A középkor kellős közepén, a X. század táján Avicenna orvosi feltételezéseinek igazolására a következő kísérletet végezte: két

tejtestvér (pontosan: egypetéjű iker) gödölyét (kecskegida) teljesen azonos körülmények között nevelt azzal az eltéréssel, hogy az egyik gödölyével szemben ketrecbe zárt farkast helyezett el. Ez a gödölye visszamaradt a fejlődésben, lesoványodott, hamarosan elpusztult, míg a másik szépen fejlődött tovább. A károsító tényező a kísérletben a farkas volt, melynek látványa, szaga állandó szorongásban, félelemben tartotta a gödölyét. Ez a kísérlet is bebizonyította, hogy testi megbetegedéseket, szervi elváltozásokat pszichikai, lelki tényezők is létrehozhatnak. A stresszelméletet Selye János magyar származású professzor dolgozta ki A terméketlenség (nemzőképtelenség, illetve meddőség) gyakran elhanyagolt gyulladások következménye. Ezért fontos azonnal orvoshoz fordulni, bármiféle nemi szervvel kapcsolatos gyulladással, fájdalommal. A legsúlyosabb nemi betegség a szifilisz (vagy köznyelvileg vérbaj). A

legelterjedtebb pedig a kankó (vagy tripper, orvosi nevén gonorrhoea). A nemi betegségek terjedésének oka az, hogy az emberek túlzottan bízva a korszerű gyógyszerekben, későn mennek orvoshoz. Pedig a nemi betegségek önmaguktól nem gyógyulnak meg, sőt idővel helyrehozhatatlan károsodásokat okozhatnak. Egészségügyi és társadalmi szervezetek segítik a veleszületetten károsodott embereket. Külön hálózat működik a mozgássérültek, siketek és gyengén látók, valamint a szellemileg károsodottak segítésére. Speciális munkahelyeket is hoznak létre, a foglalkoztatásukra. 56 - Az ember felelőssége a Földért Az emberi környezet fokozódó, általános jellegű romlása mindenkit aggaszt. Az egészen borúlátó elképzelések szerint - ha a változás a jelenlegi ütemben halad tovább - néhány évtized múlva az élet itt a Földön az ember számára elviselhetetlenné válik. Ennek oka az egyre fokozódó népesedés, az

élelmiszertermelés korlátozottsága Az ásványkincsek, az energiaforrások kimerülnek, az egyre többet termelő ipar és a háztartások hulladékainak elhelyezése is komoly nehézségeket okoz. Az idejében felismert bajokat meg lehet szüntetni, vagy legalábbis enyhíteni. A környezetvédelem közös ügy, amely nemcsak jogszabályokon, anyagi beruházásokon, hanem nagymértékben az egyes emberek cselekedetein múlik. Hazánkban a természetvédelem a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium feladata. A természeti értékek megóvására 1972-ben nyilvánították védetté hazánk első nemzeti parkját, a Hortobágyi Nemzeti Parkot, majd ezt követően a Kiskunsági Nemzeti Parkot, a Bükki Nemzeti Parkot és az Aggteleki Nemzeti Parkot. Egyre több a tájvédelmi körzet és természetvédelmi területek száma Az 1960as években az ipari termelés gyors fejlődése, a mezőgazdasági termelés iparszerűvé válása és a felgyorsuló városiasodási

folyamat következtében egyre fokozódtak a környezeti ártalmak. Ennek felismerése indokolta a környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységek tervszerű összehangolását, átfogó irányítását. 1976-ban hozták az első magyar környezetvédelmi törvényt. A törvény - pontos nevén az 1976 évi 2 törvény az emberi környezet védelméről -2. fejezetében felsorolja a védelem részterületeit Ezek: a föld, a víz, a levegő, az élővilág, a táj, a település környezete. Hatásos eredmények eléréséhez figyelembe kell vennünk, hogy a szennyeződések átlépik az országhatárokat. így pl a Duna több országon folyik keresztül Döntő szerepe van Bécs, Pozsony, Budapest, Belgrád és még több száz kisebb-nagyobb település vízellátásában. Hatalmas vízgyűjtő területéről szállítja a szennyvizet. Közös gondunk és felelősségünk, hogy folyóink élővilágát a szomszédos országokkal együttműködve óvjuk meg a pusztulástól.

Nemzetközi összefogás szükséges a levegő szennyeződésének megakadályozásához is. A különböző irányú szelekkel a füst, a mérgező gázok a kibocsátás helyétől nagy távolságokra is eljuthatnak. 1979-ben, Genfben 34 állam együttműködési nyilatkozatot írt alá a légszennyeződés megakadályozására. Hol található hazánk elsőként védetté nyilvánított természetvédelmi területe? Mely országos hatáskörű szerv irányítja a környezetvédelmet? Miért szükséges a nemzetközi összefogás a környezetvédelemben? "Kit ezüstlő köréből Kihajított az ég, Ember vigyázz a Földön, Úgy élj, hogy kárt ne tégy" (Devecseri Gábor) Az ENSZ környezetvédelmi programjával foglalkozó szervezet az UNEP. Ennek célja a környezetvédelmet érintő kutatások és megfigyelések adatainak összegyűjtése és az információk cseréje. Az ENSZ szakosított szervezetei közül az UNESCO az 1968-ban elfogadott "Ember és

bioszféra” program kidolgozásával vállalt fontos szerepet. A FAO a vízgazdálkodás, a talajvédelem, az erdők és a természeti értékek védelmére indított jelentős akciókat. A WHO az ENSZ Egészségügyi Világszervezete a környezeti ártalmakkal is összefüggő egészségügyi kérdéseket vizsgálja, pl. az egészséges ivóvíz biztosítása, a higiéniai szabályoknak megfelelő szemétkezelés. Ezeknek a szerveknek a kezdeményezésére több nagyjelentőségű megállapodást írtak alá Ilyen, pl. az atomsorompó-egyezmény, amely a radioaktív sugárzásból eredő szennyeződés ellen véd Az európai államok, az USA és Kanada együttműködésének kiemelkedő eseménye az 1975-ös helsinki csúcstalálkozó. Az itt kiadott záróokmány hangsúlyozza- "Minden részt vevő államnak a nemzetközi jog elvei értelmében olyan intézkedéseket kell tennie, hogy a területén folyó tevékenység ne okozzon környezeti károsodást más államokban vagy

a nemzetközi fennhatóság határain kívül eső területeken.” A bioszféra és az ember kapcsolatának fejlődése 3 szakaszra osztható. Az első, legősibb korszakban a kis létszámú emberiség kevés anyagot használt fel a bioszféra tartalékaiból. A második, ipar előtti korszakban létrejöttek a városállamok, növekedett a természeti javak felhasználása, de a bioszférára ez még nem volt jelentős hatással. Az ipari fejlődés döntő fordulatot jelentett az ember és környezete kapcsolatában. Az ipar fejlődésével függ össze a mezőgazdaság gyors fejlődése is (élelmiszer-termelés, vegyszerek). A termelés növekedésével párhuzamosan indult meg a városiasodás is. A városokban megváltozott az éghajlat (épületek, útburkolatok hőkisugárzása következtében), a levegő összetétele (szennyező anyagok kibocsátása, ill. a nagyobb oxigénfogyasztás miatt) A városok vízigénye miatt csökken a talajvíz, viszont jelentősen megnő a

kibocsátott szennyvíz mennyisége. A vízhiány és a szennyező anyagok miatt megváltozik a talaj szerkezete és összetétele is. Földünk lakossága a 2000. évre kb 6 milliárdra nő A növekvő számú emberiséget megfelelő mennyiségű és minőségű élelemmel kell ellátni. A termelés fokozását azonban úgy kell megoldani, hogy a környezet szennyezése ne fokozódjék, sőt jelentősen csökkenjen, hiszen ez az emberiség egészségének megőrzése szempontjából fontos. 57 - Törvény az emberi környezet védelméről (Olvasmány) A XVIII. század végétől ismerünk hazánkban a természetvédelemmel kapcsolatos írásokat Ezek a pusztítást ostorozzák, és a védelemre hívják fel a figyelmet. Széchenyi 1837-ben Pesti por és sár című röpiratában a pesti por elviselhetetlen mennyiségéről szól. Az Orvosi Hetilapban írták 1863-ban”A gyárak füstjének felemésztésére okvetlenül szükség lesz akkor, midőn száz meg száz

kéményből fog emelkedni Pest felett a sötét gyári füstoszlop.” Az első hazai nyilvános társadalmi megmozdulás 1879-ben volt a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók gyűlésén. Ebben az évben jelent meg az első olyan szabályozás - az 1879 évi erdőtörvény amelynek közvetve jelentős természetvédelmi hatása is volt Jelentős szerepe volt Herman Ottónak a természetés azon belül a madár-védelemben Kaán Károly kezdeményezésére alakult meg 1935-ben az Országos Természetvédelmi Tanács. 1939-ben kiadták az első védett területre vonatkozó rendelkezést: a debreceni Nagyerdő lett Magyarország első természetvédelmi területe. Az 1976-ban létrejött első magyar környezetvédelmi törvényből egyes részleteket szó szerint idézünk: A föld védelme 13. paragrafus: Minden földhasználó köteles - a terület rendeltetésétől, illetőleg jellegétől függően - a talaj termőképességét fenntartani és növelni, továbbá a természeti

erők kártételeinek (szikesedés, kiszáradás és elvizenyősödés) megakadályozására szolgáló talajvédelmi módszerek, eszközök és létesítmények alkalmazásáról gondoskodni. 14. paragrafus: A létesítményeket elsősorban olyan területen kell elhelyezni, amely mezőgazdasági termelésre nem, vagy nem kellően hasznosítható. 15 paragrafus: Nem szabad a földet hulladékkal és más módon szennyezni. Hulladékot és vegyi anyagot - halmazállapotára tekintet nélkül - csak jogszabályban vagy hatósági rendelkezésben meghatározott módon szabad felhalmozni, illetőleg a földbe juttatni. A vizek védelme 17. paragrafus: Tilos a vizek fertőzése és káros szennyezése 18 paragrafus: Üzemet, létesítményt csak olyan tisztító berendezéssel szabad építeni és üzemben tartani, amely a vizek fertőzését és káros szennyezését kizárja. A levegő védelme 23. paragrafus: Tilos a levegő káros szennyezése 24 paragrafus: Üzemet, létesítményt

csak olyan tisztítóberendezéssel szabad építeni és üzemben tartani, amely a levegő káros szennyezését kizárja. Az élővilág védelme 29. paragrafus: Az erdők összterülete nem csökkenthető 30 paragrafus: Erdőt kell telepíteni vagy fásítást, zöld felületet kell létesíteni a települések, ezek lakó- és üdülő-, továbbá iparterületei, egészségügyi intézmények körül, közlekedési útvonalak mellett, valamint ahol a talaj, a víz vagy az élővilág megóvása érdekében az egyébként szükséges. 32 paragrafus: Nem szabad az erdők épségét veszélyeztetni vagy károsítani, azokat hulladékkal és más módon szennyezni, tilos továbbá a védetté nyilvánított növényeket és állatokat károsítani, elpusztítani. A táj védelme 33. paragrafus: A táj védelme azokra a természeti tájakra, területekre és tárgyakra terjed ki, amelyek megőrzése és fenntartása tudományos, kulturális vagy más közérdekből szükséges. A

települési környezet védelme 42. paragrafus: A települések köztisztaságának fenntartásában mindenki köteles hathatósan közreműködni 43 paragrafus: Meghatározott területeken a hulladék összegyűjtéséről, szállításáról, tárolásáról, elhelyezéséről, kezeléséről, megsemmisítéséről, ártalmatlanná tételéről, illetőleg újrafelhasználásáról, továbbá a közterületek tisztántartásáról szervezett módon kell gondoskodni. 58 - Érdekességek a betegségek gyógyítására és megelőzésének történetéből (Olvasmány) Nagy hírük volt az egyiptomi orvosoknak világszerte. Első neves orvosuk Imhotep (i e 2700 körül), aki a fáraó papja, vezére, csillagásza és orvosa volt egy személyben. A fáraó udvarában volt Udvari Szemész, Udvari Fogász, Belső Nedvek Tudósa, Végbél Pásztora, Orvosok Ellenőrzője stb. Az orvosok tekintélyét emelte, hogy írástudók voltak. Minthogy boncolniuk nem volt szabad, fogalmuk sem

lehetett az emberi test felépítéséről Működéséről pedig egészen bizarr elképzeléseik voltak. A betegségeket a keringő nedvek rendellenességeiből származtatták. A gyógyítást a nedvek hűsítésével, melegítésével, csillapításával vagy élénkítésével igyekeztek elérni. Ezen kívül gyógyszerállományuk kifogyhatatlan volt Alig akad virág, gumó, fűszer, illatos anyag, amit ne használtak volna e célra. Állati eredetű gyógyító szernek tartották a marhamájat, teknős epéjét, krokodil vagy pelikán trágyáját stb. A gyógyítás másik módszere a ráolvasás, démonűzés, imádkozás. Elképzeléseik szerint az istennek szerepe van a betegség létrehozásában és megszüntetésében is. Az orvosnak tehát az ártó szellem elűzéséhez is értenie kellett. Az egyiptomiak átlagos életkora nem haladta meg a 30 évet Ebből kitűnik, hogy nem sokat tudtak tenni a betegségek leküzdéséért. Az egyiptomi orvosok hármas alapszabálya: A

beteg vizsgálása után eldöntöm, olyan betegsége van-e, amelyet nem tudok gyógyítani, vagy olyan, amelyet megpróbálok gyógyítani, vagy olyan, amelyhez nem nyúlok, mert úgyis hiába. Az ókori görögöknél a gyógyítás eszköze a "templomi alvás" volt Mosakodással, böjtöléssel, áldozatok bemutatásával készítették elő a beteget, majd bevitték a szentélybe, ahol - feltehetően bódító italok hatására - álomba merült. Álmában megjelent az orvos, főpap és meggyógyította betegségéből Hippokratész fordult először szembe a természetfeletti, mágikus gondolkodással, ezért az orvostudomány atyjaként tartják számon. Elutasította a varázslat szerepét a gyógyításban, helyette magában a természetben kereste a betegség okát és a gyógyítás módját is. Róma egyik legtehetségesebb orvosa Szoránosz volt, akit a szülészet atyjaként tisztelnek. Szülészeti tankönyve hiánytalanul fennmaradt Az ókor legnagyobb hatású

orvosa Galénosz volt. Tömérdek könyvet írt a betegségekről, egészséges életmódról, a szimulánsok leleplezéséről, a lelki alkatról, hajlamokról stb. Saját korában nagyra becsülték, a kereszténység első századaiban megfeledkeztek róla, majd a középkor második felében ismét az ő leírásai szerint gyógyítottak. Az újkor kezdetének orvostudománya már elvetette Galénosz tanításait, új utakra tér. Az első kórházak a középkorban a kolostorokhoz kapcsolódva fejlődtek ki. Sűrűn alkalmazott módszer volt az érvágás. A középkorban szörnyű járványok dúltak: a himlő rendszeresen tizedelte a lakosságot, fellépett a titokzatos lepra, s időnként megállíthatatlanul végigsöpört a pestis. A XIV század közepén Európa lakosságának egynegyedét kipusztította. Hatásos gyógyszer a járványok ellen nem volt, a füstölések, a karanténok nem sokat segítettek. A tömegnyomor, a személyi tisztálkodás hiánya, az

egészségtelen étkezés, a mindenhol fellelhető szenny és szemét (az ürüléket az utcára öntötték) rontotta a szervezet ellenálló képességét. A csecsemőhalandóság meghaladta a 70 %-ot. Csak a rendkívüli szaporodás - családonként 5-10-15 szülés - teszi érthetővé, hogy Európa lakossága ilyen körülmények között nem pusztult ki. A XVI század első évtizedeiben Európa-szerte megélénkült a boncolás, egyre több új ismerettel bővítve az ókori adatokat. Az emberi test felépítésének megismerésében Vesalius szerezte a legnagyobb érdemeket. Ötvenéves korában Jeruzsálembe zarándokolt. Utazásra állítólag a késztette, hogy udvari méltóságok és ellenfelei jelenlétében egy udvarhölgy alig kihűlt tetemét boncolta. A kiemelt szívet megmozdulni látták kezében, ezért élveboncolással - gyilkossággal - vádolták. A XVII. században Harvey felfedezte a vérkeringést A mikroszkópot Leeuwenhoek alkalmazta tudományos kutatás

céljaira. A vízben és váladékokban hemzsegő "bestiákat", vagyis baktériumokat, ondósejteket, vörösvértesteket, hajszálereket stb. vizsgált A sejt elnevezés Hooke-tól származik Az orvostudomány a XIX században vált "felnőtté". A század legnagyobb eredménye a himlő elleni védőoltás felfedezése A himlőoltás történeti jelentősége azért rendkívüli, mert ez az első eset, amikor egy betegséget megelőző módszerrel sikerült legyőzni. A sebészet nagyarányú fellendülését az altatás, érzéstelenítés felfedezése biztosította A fertőtlenítés bevezetése (sterilizálás) jelentősen csökkentette a műtét utáni elhalálozások számát. A XIX sz utolsó évtizedeiben sorra felfedezték a baktériumokat, ezáltal sok betegség kórokozóját. Pasteur felfedezte a veszettség elleni védőoltást, s ezzel megszabta a XX. század egyik legfőbb orvosi feladatát, a járványos betegségek gyökeres kiirtását. 59 -

Összefoglalás Miként minden élőlény, az ember is állandó kapcsolatban van a környezetével. A természetes környezet rovására terjeszkedő mesterséges környezet és a felelőtlen, durva beavatkozások a bioszféra egyensúlyát veszélyeztetik. Mivel az ember is a bioszféra tagja, végső soron önmagát is veszélyezteti A külső környezeti feltételek romlása, az egészségtelen életmód a szervezet megbetegedéseit okozzák. Mindezek ellen tudatos, szervezett környezetvédelemmel, egészséges életmód folytatásával védekezhetünk. Hogyan szennyeződhet környezetünk? Milyen természetes környezetet ismersz? Sorold fel mesterséges környezeteinket! Hogyan védekezhetünk a fertőzésekkel szemben? Milyen a helyes testtartás? Hogyan edzhetjük szervezetünket? Miért veszélyes az elhízás? Ember embert milyen módon betegíthet meg? 60 - Év végi összefoglalás - Szabályozás Szabályozó szervrendszerünk - az érzékszervek és egyéb receptorok

segítségével - felveszi a külvilágból származó, valamint szerveink-szöveteink belső állapotát jelző ingereket; feldolgozza a kapott információkat, majd izmainkon és mirigyeinken keresztül megadja a megfelelő választ. Ezáltal egyrészt biztosítja a kétirányú kapcsolatot az élőlény és környezete között, másrészt - ezen keresztül - "őrzi" szervezetünk belső környezetének viszonylagos állandóságát. E nélkül az élőlény életképtelen lenne A szabályozó szervrendszer tűrőképessége is véges, túlságosan erős hatásokat már nem tud kiegyensúlyozni, s végül önmaga is károsodik. Miért nem létezhet élőlény szabályozás nélkül? Mi az idegrendszer előnye más szabályozórendszerekkel szemben? Milyen következményekkel járhat a központi idegrendszer egyes részeinek működéskiesése? Van-e olyan működése a környéki idegrendszernek, amely a központok nélkül is folyik? Keress példákat olyan emberi

tevékenységekre, amelyekben a feltétlen és feltételes reflexeknek egyszerre van szerepe! Felépítését és működését tekintve miben hasonlít, és miben különbözik az idegrendszer és a hormonrendszer? Mi az öröklődési, idegrendszeri és hormonrendszeri alapja annak, hogy valaki nő, vagy férfi? Mi a hasonló és mi a különböző a külső és belső ingerek érzékelésében? Létezhet-e élőlény érzékszervek nélkül? 61 - Az öröklődés és az ember Az élőlények szervezetének legfontosabb építőelemei a fehérjék. A fehérjék nagyon sokfélék, attól függően, hogy milyen szerepet töltenek be a szervezetükben. A fehérjék felépítését az örökítő anyag, a sejtmagban található kromoszómák határozzák meg. A kromoszómák egyes szakaszai, a gének egy-egy fehérje, illetve tulajdonság kialakításában vesznek részt. Szaporodáskor az ivarsejtek sejtmagjában adódik át az örökítő anyag egyik nemzedékről a másikra. A

testi sejtek osztódásakor azonos kromoszómaszámú sejtek keletkeznek, az ivarsejtek feleannyi kromoszómát tartalmaznak, mint a fajra jellemző érték. Az ivari kromoszómák a nemet határozzák meg A gének megváltozása a tulajdonság megváltozását vagy új tulajdonság megjelenését vonják maguk után. Ez a mutáció A környezet hatására előnyös és hátrányos mutációk egyaránt keletkezhetnek. Mi biztosítja a tulajdonságok öröklődését? Mit jelent a homozigóta és a heterozigóta kifejezés? Hogyan továbbítódik az örökítő anyag sejtről sejtre? Hogyan továbbítódik az örökítő anyag nemzedékről nemzedékre? Hogyan keletkeznek a hibridek? Mi a keresztezés jelentősége? Mi a hasonlóság és a különbség a köztes és az uralkodó-lappangó öröklésmenet között? Mi a mutáció? Mi a mutáció veszélye az emberiség számára? Mi dönti el az utód nemét? Év végi összefoglalás 62 - A törzsfejlődés A létért folyó

küzdelem és a környezet folytonos, lassú változásainak következtében az élőlények is változnak. Az evolúció során fokozatosan fejlődtek ki az ősi élőlényekből a mai fajok. Az evolúció ma is folyik, az emberi beavatkozás miatt azonban ma nagyobb mértékű a fajok kipusztulása. Bizonyítottnak tekinthető hogy az ősi Föld körülményei között lehetséges volt élettelen anyagokból élőlények kialakulása. Az élet történetének első szakaszait azonban ma még csak több-kevesebb bizonytalansággal ismerjük. Az ember is az élővilág evolúciójának eredménye, de fejlődése ma már egyre inkább nem a biológiai evolúció útját követi. A faj, vagy a populáció szintjén folyik az evolúció? Mik a feltételei annak, hogy egy populáció ne változzon? Miért nem folyhat a mai óceánban életkeletkezés? Mikor és hogyan vált szét egymástól a növények és az állatok evolúciója? Milyen sorrendben jelentek meg a mai növény- és

állattörzseknek megfelelő élőlények? A Föld élőhelyeinek meghódításában melyek voltak a fontosabb "állomások"? Meddig voltak maradéktalanul érvényesek az emberre az evolúció törvényei Mely öröklődési törvényszerűségek megvalósulását figyelhetjük meg két különböző nagyrasszba tartozó ember közös gyermekein? Év végi összefoglalás 63 - Az ember helye a Földön Az ember a bioszféra része. A ma élő emberek létrehozták mesterséges környezetüket, és ezzel jelentősen beavatkoztak a természeti környezet folyamataiba. Az ember egyrészt felhasználja környezete anyagait, másrészt mesterséges anyagokat termel. Ezzel az anyagok természetes körforgását akadályozza, s hovatovább saját létét is veszélyezteti. A jövő feladata az emberek egymással és a környezettel való együttélésének javítása Nemcsak a környezet "egészségének megőrzése fontos feladatunk, hanem saját szervezetünk

megismerése és épségének megőrzése is. Ha ismerjük az egészséges életmód feltételeit és a betegségek megelőzésének lehetőségeit, saját egészségünket is könnyebben őrizzük meg. Melyek a környezet élettelen összetevői? Hol található a bioszféra? Miért veszélyes a génerózió? Hogyan károsíthatja a mezőgazdasági termelés a környezetet? Hogyan veszélyezteti az ipari termelés a környezet épségét? Melyek szervezetünk védelmi vonalai? Hogyan előzhetők meg a mozgásszervek betegségei? Miért veszélyes az elhízás? A dohányzás mely szervek, megbetegedéseit okozhatja? Ember embert milyen módon betegíthet meg?