1963. június 22.-én született Budapesten. Apja Morvai Miklós, aki egy vállalatnál közgazdászként, majd később vegyi kisiparosként dolgozott. Anyja Fekete Klára, aki a 70-es évek végéig divatmodell volt. Anyai ágon Debreceni, Hajdúsámsoni származású. Nagyapja ezen a területen szolgált görög katolikus papként. [1] [3]
Az ELTE Apáczai Csere János Gimnáziumban szerezte érettségijét, biológia-latin tagozaton. Orvos szeretett volna lenni, de mivel nem bírta a vér látványát, Szabó László tanárának bíztatására jogász lett. Felsőfokú tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán kezdte meg, itt szerzett diplomát cum laude fokozattal. Ezt követően, egy évig a Pest Megyei Ügyvédi Kamara alkalmazásában ügyvédjelölt volt. Szakmai gyakorlatának hátralévő részét a Legfelsőbb Bíróságon végezte el, majd bírói szakvizsgát tett. A bírósági gyakorlati idő alatt már egyetemi tanársegédként tevékenykedett, majd 1987-től folyamatosan az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, a Büntetőjogi Tanszéken docens volt. [3]
1989-től a Londoni Egyetem King College Jogi Karán folytatta tanulmányait, ahol megszerezte a Master of Law, majd 2003-ban Ph.D. (kandidátus) fokozatot. Disszertációját a ?Családon, illetve a párkapcsolatokon belül elkövetett bűncselekmények büntető- és eljárásjogi, valamint kriminológiai összefüggéseiről? írta. 1993-tól egy éven keresztül az Amerikai Egyesült Államokban, a Wisconsini Egyetem Jogi karán tanított Fulbright oktatói ösztöndíjjal. Ezt követően, 1995-ben Strasbourgban élt egy évet, ahol az Európai Emberi Jogi Bizottság jogászaként dolgozott. [2] [3]
A 2002 és 2006 közötti időszakban az ENSZ egyik női jogokkal foglalkozó bizottságának tagjaként dolgozott, de nem Magyarország delegáltjaként, hanem független szakértőként látta el feladatait. [3]
Morvai Krisztina férje a liberális elveket valló Baló György, akivel kapcsolatuk megromlása ellenére közösen nevelik két lánygyermeküket, Verát és Sárát, mivel Krisztina szerint válásuk káros hatással lenne gyermekeik fejlődésére. Az előző kapcsolatából született lánygyermeke a Lili nevet kapta. [1] [4]
Jogászi tevékenysége elsősorban a büntetőjog területeire terjed ki. Foglalkozott az abortusz kérdésével, az AIDS-betegek emberi méltóságával és jogaival, a családon belüli erőszakkal, gyermekek bántalmazásával, a nőkereskedelem és a prostitúció kérdéseivel is. [2]
1998-ban adták ki ? témakörét tekintve Magyarországon az első ? ?Terror a családban? című könyvét, melynek kérdésköre a családon belüli erőszak volt. Innentől fogva számos konferenciát, előadást tartott e témában, s több ügyben vállalta bántalmazott nők és gyermekek jogi képviseletét. Küzdött azért, hogy a nemzetközi egyezményekben szereplő ajánlásokat emeljék át a magyar joggyakorlatba, valamint azért, hogy legyen büntetendő a fenyegető zaklatás, s hozzanak létre menedékházakat nők és gyermekek számára. Célkitűzései között szerepel a távoltartás intézményének bevezetése Magyarországon. [2]
2002-ben a nagy port kavart Simek Kitti ügyben ő vállalta el a lány jogi képviseletét. Az akkor 14 éves Kitti agyonlőtte az őt szexuálisan zaklató, erőszakos mostohaapját. Kittit két év 2 hónap börtönre ítélte a bíróság, de Krisztina kegyelemért fordult az akkori köztársasági elnökhöz, Mádl Ferenchez, aki tekintettel arra, hogy az ügyben ?nyomatékos súlyú, új körülmények álltak elő?, valamint Kittinek gyereke született, megadta a kegyelmet. A lány történetéről a jogásznő könyvet is írt ?Kitti ? Rettegés és erőszak otthon? címmel. [2] [5] [6]
Morvai Krisztina egyike volt a 2003-ban megalakult ?A Prostitúció Nélküli Magyarországért Mozgalom? alapítóinak. A mozgalom célkitűzései között szerepel a prostitúció magyarországi legalizálásának elutasítása, valamint az, hogy a Legfelsőbb Bíróság mondja ki, hogy a prostituáltakat minden esetben sértettként kell kezelni a futtatóik elleni büntetőeljárások során. [2] [7]
Az MTI 2004. február 4-i tudósítása szerint Göncz Kinga, az egészségügyi tárca politikai államtitkára neve mellett az akkoriban a liberális holdudvarhoz sorolt Morvai Krisztina is felmerült, mint az Európai Parlamentbe távozott Lévai Katalin esélyegyenlőségi miniszter lehetséges utódja. [13]
2006 őszétől fokozatosan kapcsolódott be a napi politikai életbe. 2006. október 23-án részt vett a Fidesz nagygyűlésén, majd a gyűlés után rendőrök sorfalába ütközött, s egy bérház udvarába menekült a könnygázgránátok és gumilövedékek elől. Részben ezek hatására alakította meg a Civil Jogász Bizottságot, amelynek egyik feladata a tüntetések és rendőri túlkapások körülményeinek feltárása lett. [2]
2007-ben a Civil Jogász Bizottság képviseletében Morvai Krisztina társelnök országos bojkottot hirdetett a francia tulajdonú Auchan ellen, mivel véleményük szerint az áruházlánc állampolgári jogokat sért akkor, amikor rendszeresen átvizsgálja a vásárlás nélkül távozókat. [8]
A jogásznő számos alkalommal ált ki a kormányt elutasító tüntetők mellett, illetve támadta a rendőrséget a túlzott erőszak és a jogtalan intézkedések miatt. [2]
2009-ben a Jobbik Európai Parlamenti választásra összeállított listájának vezetője lett. [2]
Politikai hitvallásának középpontjába az ember- és közösségközpontú gondolkodásmódot helyezte, szemben a pénz- és profitközpontú döntéshozatallal. Másik fontos motívuma az általa képviselt politikának a magyar kis- és középvállalkozások segítése a multinacionális vállalatokkal szemben. Rávilágít arra, hogy az eddigi politika ? az Európa Unióban nem megszokott módon ? a külföldi tőke szabad áramlását támogatja és nem a hazai munkáltatókat, munkavállalókat. [12]
A 2009-es Európa Parlamenti választást megelőzően nagy port kavart egy fél évvel korábban írt levele, amit a Deák Ferenc Polgári Internetes Levelező Kör egyik tagja tett fel az Internetre. Ezt a levelet Barát Gábornak címezte és sértő kifejezésekkel illette őt és mindazon ?büszke magyar zsidókat? akik a jogásznőt támadták. Később a jogásznő nem kívánta kommentálni ezt a cselekedetét, szerinte a magánlevelezései csakis kizárólag rá tartoznak. [2][10]
2009. március 15-én, a Jobbik kampánynyitója ünnepségéről egy kisebb csoporttal távozott. A Nádor utcán haladtak, amikor több tucat rendőr kerítette be őket. Morvai arra kérte a sajtó munkatársait, hogy küldjenek újságírókat a helyszínre, de ekkor a rendőrök könnygázzal lefújták és leteperték. A dulakodás alatt több rendőr is kapott a könnygázból, ezért a rendőrök különösebb intézkedés nélkül elvonultak. Az események után Morvai sajtótájékoztatót tartott, ahol elmondta, hogy véleménye szerint politikai támadás érte. Szerinte a támadásnak az a politikai üzenete volt számára, hogy ne védje a szólásszabadságot. A jogásznő feljelentésében felbujtóként Draskovics Tibort jelölte meg (?hiszen miniszteri felhatalmazás nélkül e bűncselekményekre nem kerülhetett volna sor?). [2] [9]
2009-ben számos magánszemély és az ELTE-n tanító tanár adott hangot tiltakozásának, miszerint a Magyar Gárda érdekeit képviselő Morvai a jogi kar docense lehet. Az intézmény jogi karának dékánja levélben arra kérte a kar vezetőit, hogy vizsgálják meg, hogy a jogásznő politikai ambíciói összeegyeztethetőek-e a kar szellemiségével és célkitűzéseivel. [11]
Morvai Krisztina a sikeres Európai Parlamenti választási szereplés ellenére (harmadmagával lett Jobbik színekben képviselő) sem lett tagja a Jobbiknak. [2]
2009 decemberében beleegyezett, hogy a párt államfő-jelöltje legyen a 2010-es köztársaságielnök-választáson, de a szükséges mennyiségű ajánlások hiányában nem került fel a szavazólapokra. [2]
A 2018-as magyarországi országgyűlési választás előtt Morvai egyre többet kritizálta a Jobbik balratolódását, ezért visszahívták európai parlamenti mandátumából. Morvai a visszahívást figyelmen kívül hagyva kitöltötte mandátumát a 2019-es EP választásokig.
2019. április 1-jén bejelentette, hogy a politikától, és a nyilvános közéleti szerepvállalástól is búcsúzik.
1963. június 22.-én született Budapesten. Apja Morvai Miklós, aki egy vállalatnál közgazdászként, majd később vegyi kisiparosként dolgozott. Anyja Fekete Klára, aki a 70-es évek végéig divatmodell volt. Anyai ágon Debreceni, Hajdúsámsoni származású. Nagyapja ezen a területen szolgált görög katolikus papként. [1] [3]
