Kóka János 1972. július 5-én született Budapesten. 1986-tól az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium tanulója volt, itt is érettségizett 1990-ben. A bizonyítvány megszerzését követően tanulmányait a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán folytatta, ahol 1996-ban szerzett diplomát. Szakmai pályafutását az informatikai iparban kezdte. Egyetemi tanulmányaival párhuzamosan 1994 és 1996 között az Elender Computer Kft. projektmenedzsere, majd kereskedelmi igazgatója volt. 1996-ban kinevezték a cég ügyvezető igazgatójává, mely tisztségét 1998-ig viselte. Az Elender részvénytársasággá válása után, 1998 februárjától 2000-ig vezérigazgatója volt a vállalatnak. [1][2]
1999 szeptemberétől country menedzser volt a PSINet Magyarországnál, míg 2000 és 2002 között a PSINet Europe üzletfejlesztésért felelős alelnökeként dolgozott. Ugyanekkor a Webigen Rt. igazgatóságának elnöke is volt. 2002-ben visszatért korábbi munkahelyére, és az Elender üzleti kommunikációs leányvállalatának lett a vezérigazgatója. Igazgatósága alatt tizenéves hackerek kétszer egymást követően feltörték az Elender 11 legfontosabb szerverét, majd közzétették több tízezer ügyfél felhasználónevét és jelszavát, ezzel óriási károkat okozva a cégnek. [1][4]
2000-ben megválasztották az Informatikai Vállalkozások Szövetsége elnökségi tagjának, majd 2003-ban elnökének. [1]
2000-ben elnyerte az Informatikai Vállalkozások Szövetsége által alapított, az "Év Informatikai Menedzsere" díjat. [2]
2003-ban a brüsszeli székhelyű European ICT Association (EICTA) elnökségi tagjának választják, mely posztot miniszteri kinevezéséig töltötte be, majd ezt követően a Magyar-Indonéz Üzleti Tanács elnöke volt. 2004 augusztusától a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Technológiai Hivatal (NKTH) Egészségügyi Informatika Szakmai Kollégiumának tagjaként, majd 2004 szeptemberétől 2004 októberéig az Informatikai Program Tanács elnökeként tevékenykedett. [2]
2004-ben, Gyurcsány Ferenc és a miniszteri posztra jogosult SZDSZ őt jelölte az akkori gazdasági és közlekedési tárca élére, Csillag István utódjának. Miniszteri esküjét 2004. október 4-én tette le. Politikai pályára lépésekor minden üzleti tisztségét maga mögött hagyta. [1]
2006 januárjában lépett be az SZDSZ-be, ahol ő jelentette a csökkenő népszerűséget elszenvedő párt egyik új reménységét. [1]
A 2006-os országgyűlési választásokon az SZDSZ jelöltjeként indult Budapest 1. számú választókerületében; a szocialista jelölt még az első forduló előtt visszalépett a javára. Ellenfele a budavári önkormányzat polgármestere, a Fidesz színeiben induló Nagy Gábor Tamás volt, akivel szemben a választás második fordulójában alulmaradt. Kóka János így pártja országos listájának második helyéről szerzett mandátumot. [1][5]
2006-tól a második Gyurcsány-kormányban ismételten a gazdasági tárca élén lett miniszter. Gazdasági miniszterként az adócsökkentés, a privatizáció, a versenyképesség, a hatékonyabb, de kevesebb politikust eltartó állam szószólója lett. Gyurcsány Ferenc bizalmasai között tartják számon. [1][3]
A szabaddemokratáknál többször felmerült Demszky Gábor neve mellett Kóka János, mint budapesti főpolgármester-jelölt arra az esetre, ha Demszky nem vállalta volna el az újabb megmérettetést. [1]
Népszerűségének romlásában nagyrészt közrejátszott a 2006 júliusában meghirdetett vasúti „reform”, melynek eredeti tervezetében 28 vasútvonalon állt volna le a személyforgalom. A megszűnő vonalak száma később 14-re csökkent, az utazási kedvezmények mérséklése és folyamatos jegyáremelések mellett. [1]
2007. február 7-én indult az SZDSZ elnöki tisztéért, amelyben a leköszönő elnök, Kuncze Gábor, valamint a párt „nagy öregjei” is támogatták őt. 2007. március 31-én az SZDSZ küldöttgyűlésén szavazategyenlőség (377:377) után szoros verseny eredményeként 380:367 arányban megválasztották Fodor Gáborral szemben a párt elnökévé. Ezt kővetően pártja parlamenti frakciójának vezető-helyettesévé, majd decembertől frakcióvezetőjévé választották. [1][2][3]
2008 februárjában a HírTV Célpont című műsora választási csalásra utaló dokumentumokat mutatott be, mely anyag szerint Borsod megyében a hiányzó küldöttek helyett mások szavaztak Kókát támogatva – a megyei elnök tudtával. [1]
Miután a sajtóban részletek szivárogtak ki egy SZDSZ ügyvivői testületi ülésről, 2007. július 20-án Horn Gábor ügyvivő megerősítette, hogy az év végéig Kóka otthagyja a gazdasági és közlekedési miniszteri székét, majd a hírt megerősítette maga a gazdasági miniszter is. Utódja Kákosy Csaba lett. [1]
2008. február 8-án a HírTV Célpont című műsora interjút közölt egy, akkor még neve elhallgatását kérő SZDSZ-es politikussal, aki állítása szerint más nevében szavazott az SZDSZ közgyűlésén Kóka Jánosra. Kóka nem volt hajlandó válaszolni a csalással őt megvádoló személy kérdéseire. Horn Gábor kijelentette, hogy a küldöttlistát nem hajlandó kiadni a nyilvánosságnak. A HírTV azonban nyomozni kezdett és a bírósági irattárban megtalálta a küldöttek neveit tartalmazó dokumentumot, majd a Célpont február 15-i adásában bemutatták a hamisított aláírásokkal együtt. A tudósításban elhangzott továbbá, hogy Borsod megyében a hiányzó küldöttek helyett mások szavaztak Kókát támogatva – a megyei elnök tudtával. Ezt követően Kóka János elismerte, hogy a HírTV-ben és a Magyar Nemzetben bemutatott dokumentumok alapján lehetséges, hogy voltak szabálytalanságok a 2007-es SZDSZ-es elnökválasztáson. [1]
2008 tavaszára a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet szerint országosan a legnépszerűtlenebb politikus lett, az SZDSZ nagy reménységének tartott politikusból. Ezt követően azonban 1 év alatt olyan mélyrepülést mutatott be a népszerűségi indexe, amelynek produkálására őt megelőzően csak Torgyán József volt képes. [1]
A 2008. március 9-i „Szociális népszavazás” a kormány, s benne az SZDSZ számára katasztrofális vereséggel zárult, amelyet tetézett a népszavazás előtt kirobbant botrány, az SZDSZ egy évvel korábbi elnökválasztásán történt csalásokkal kapcsolatban. Ezért, valamint a liberális párt 1%-ra olvadt népszerűsége miatt, Kóka János és a párt vezetősége az SZDSZ-es miniszterek kormányból történő visszahívása mellett döntöttek, s 2008. április 30-i hatállyal az SZDSZ kilépett a második Gyurcsány kormányból. [6]
A 2008. június 7-én tartott rendkívüli tisztújító küldöttgyűlésen Fodor Gábort választották meg szoros csatában (346:344-es szavazataránnyal) Kóka posztjának betöltésére. [1]
2009-ben az SZDSZ széthullása után is az országgyűlési képviselőcsoport frakcióvezetője és az Országgyűlés Nabucco bizottságának elnöke maradt. [1]
Politikai karrierje után visszatért az üzleti életbe: 2011-ben a Cellum csoport elnök-vezérigazgatója lett. Társalapítója volt az Aquincum Incubator startupkeltetőnek, illetve tagja lett a szingapúri TripleP hatásbefektető tanácsadó testületének is. [7]
Politológus-hallgató barátnőjét, Szandrocha Kamillát 2009. szeptember 12-én vette feleségül. Hobbijai a vitorlázás, repülés és az utazás. [1][3]
I. Lipót 1640. június 9-én született III. Ferdinánd és Mária Anna spanyol infánsnő (a királyi hercegnők címe Spanyolországban és Portugáliában) harmadik gyermekeként. [1]Lipót egyéniségére jellemző volt a családja iránti szeretet, a vakbuzgó vallásosság, amely a más hitűekkel szembeni mérhetetlen türelmetlenségben is megnyilvánult.[1]Bátyja, IV. Ferdinánd
Kóka János 1972. július 5-én született Budapesten. 1986-tól az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium tanulója volt, itt is érettségizett 1990-ben. A bizonyítvány megszerzését követően tanulmányait a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán folytatta, ahol 1996-ban szerzett diplomát. Szakmai pályafutását az informatikai iparban kezdte. Egyetemi tanulmányaival párhuzamosan 1994 és 1996 között az Elender Computer Kft. projektmenedzsere, majd kereskedelmi igazgatója volt. 1996-ban kinevezték a cég ügyvezető igazgatójává, mely tisztségét 1998-ig viselte. Az Elender részvénytársasággá válása után, 1998 februárjától 2000-ig vezérigazgatója volt a vállalatnak. [1][2]
