|
Árpád fejedelem fia, Árpád unokája, aki apja halála után, 907-ben szerezte meg a fejedelmi rangot. A krónikák igen homályosan írnak erről a korról. Valószínűleg hatalmi harcok bontakoztak ki Árpád trónjának megszerzéséért, és ezért Zolta hatalma csak árnyéka lehetett honfoglaló ősének. [1][2]
Négy idősebb testvére a krónikák szerint Árpád halálakor már nem élt, ezért apja még életében a fejedelmi székbe ültette a gyermek Zoltát. [1]
Ezzel azonban megszegték a szeniorátus, tehát a trónt nem a fejedelmi ház legidősebb férfi tagja örökölte, hanem a fejedelem gyermeke. Ebből a későbbiekben Zoltának sok gondja származott, ami végül bukását is okozta. A gyermekfejedelem uralkodása alatt erőre kaptak az ország erős vezérei, főképpen Bulcsú horka (a magyar törzsszövetség rangban harmadik méltósága). A fejedelmi hatalom meggyengült, és háttérbe is szorult. A környező államok vezetői már azt írták leveleikben, hogy a magyarok hordája is arra a sorsra jut, mint Attila nagy birodalma. [1][3]
Zolta egyetlen fiáról tudunk, akit Taksonynak neveztek. Taksony azonban apja halála után, 947-ben még nem tudta megszerezni a fejedelmi hatalmat, s a szeniorátus elve alapján Fajsz lett a fejedelem. [1][3]
Az újabb kutatások szerint Zolta fejedelemsége csak Anonymus találmánya, s Árpádot egy másik fia követte az uralkodásban. Kristó Gyula történész szerint a tévedés arra vezethető vissza, hogy mivel Zolta fia fejedelem lett, Anonymus a primogenitura (gyakori öröklési rend, melyben a szülők tulajdonát, birtokait vagy rangját az elsőszülött fiúgyermek örökli) szabálya szerint feltételezte, hogy apjának, Zoltának is fejedelemnek kellett lennie. [1][3]
Forrás:
[1] http://hu.wikipedia.org
[2] http://www.sulinet.hu
[3] Veresegyházi Béla: Magyar Uralkodók
|
