|
Német náci politikus, Hitler leghűségesebb híve. Németországban, Rheydtben született 1897. október 29-én. Az elemi iskolát egy katolikus egyházi iskolában, hasonló irányultságú gimnáziumát szülővárosában végezte el. Mivel nagyon szegény családban született, tehetsége és ambíciói láttán apja, aki bolti alkalmazott volt, mindent megtett fia taníttatása érdekében.
1917-ben ösztöndíjjal került egyetemre, majd Freiburgban folytatta tanulmányait. Összesen nyolc egyetemen volt hallgató (Heidelberg, Bonn, Freiburg, Würzburg, Köln, Frankfurt, München és Berlin). Legtöbbre Friedrich Gundolfot, a filozófia (zsidó) professzorát tartotta. Az egyetemi évei alatt nagyon foglalkoztatta az írás, író akart lenni, de próbálkozásait sorra elutasították. Kiadták viszont két regényét: a „Michael, egy német sors naplóoldalakon”címűt (1928), illetve az „Iskarioti Júdás”címűt, továbbá számos politikai tartalmú művét is, így a „Kommunizmus maszk nélkül” (1935) is megjelenhetett. Sikertelenségeinek okaként a zsidó összeesküvést jelölte meg, ezért kezdte el jobban foglalkoztatni a zsidókérdés. 1922-ben német irodalom és dráma szakon végzett, Heidelbergben avatták doktorrá. Disszertációjának címe: Wilhelm von Schütz, mint drámaíró – egy tanulmány a romantikus iskola drámáinak történelméről. [1] [2] [3] [4]
Apja rengeteget dolgozott, hogy eltartsa négy gyermekét. Goebbels képtelen volt elkezdeni az életet, nem tudott a saját lábára állni, még 26-27 évesen is dologtalanul és megélhetési alapok nélkül lődörgött a világban, ami talán érthető is volt, mivel külleme miatt gyermekkorában sokat bántották. Visszahúzódó és zárkózott lett, de belül égett a tenni vágyástól, mégsem tudott kitörni a családi házból. E keserves helyzetében figyelt fel Hitler új politikai hitének katekizmusára. [1] [3]
1922. júniusában találkozott először Hitlerrel, majd levelet írt neki, melyben ez állt: „Feljövő fényes csillagként jelentél meg Uram mámoros szemünk előtt, csodákat műveltél, hogy eloszlasd a bennünket körülvevő sötétséget és szkepticizmust; hitet adtál nekünk.” [1]
1924-ben kapcsolatba került az illegális náci párt egyik helyi fedőcsoportjával, amelyet egy Gregor Strasser nevű patikus vezetett. Rábízták a Völkise Freiheit c. lap szerkesztését. Goebbels a nemzetiszocialista munkáspárt vezéreként eleinte nem volt szimpatikus Hitlernek főleg, hogy a párt vezetői a börtönben tartózkodása alatt megpróbálták a hatalmat magukhoz ragadni. Goebbels a saját politikai lapjában képviselt nézetei eleinte nem nyerték el Hitler tetszését, mivel Goebbels kimutatta például, hogy a náci és a kommunista programot tucatnyi azonos vagy hasonló törekvés köti össze. Hitler börtönből való szabadulása után élesen bírálta Goebbelst, és a Strasser-csoportot. [1] [3]
Goebbels Hannoverben tartott beszédében követelte Hitler leváltását, és azonnali eltávolítását a pártból. Hitler felismerte benne a szofistát, a propagandistát, ezért meghívta berchtesgadeni birtokára egy hétvégére, ahol sikerült az oldalára állítania. Goebbels ezért 1926-ban a Strasser-csoporttól átállt Hitler oldalára; Hitler kinevezte Berlin vezetőjének, és rábízta az SA (Sturmabteilung, azaz Rohamosztag) vezetését is. [1]
“Megrendülten állok előtte. Olyan ő, mint egy gyermek: kedves, jó, könyörületes. Furfangos, okos és ügyes, mint egy macska, gigantikus, üvöltő óriás, mint egy oroszlán. Jóságos barát és Mester” – nyilatkozta Goebbels 1926-ban Hitlerről. [3]
1927-ben kiadta a Der Angriff című lapot. 1928-ban a Birodalmi Gyűlés képviselőjévé választották. Hitler a náci párt propagandafőnökévé nevezte ki. “Mit számít nekünk a Reichstag (A Birodalmi Gyűlés helyszíne)? Bennünket a Reichstag ellen választottak meg, s mandátumunkat megbízóink szellemében fogjuk felhasználni” – mondta 1928-ban. [3]
Így is tett. Igen keveset látták a Reichstagban, de annál többet tett a náci propaganda érdekében. 1929-től ő szervezte a náci vezetők körútjait, a helyi választási, majd a nagy országos kampányokat. Németországot elárasztották a náci röplapok, plakátok, transzparensek, a párt zenei csoportjai indulókat és náci dalokat adtak elő, a kampányok állomásait sportrendezvények kísérték, előadásokat rendeztek, táncmulatságokra invitáltak. Goebbels szónoklatokat tartott, kántálható jelszavakat írt, egyszóval szervezte a propagandát. Előírta a „Heil Hitler” köszönést.
Az 1930-as parlamenti választásokra készülődve a kampány alaphangját Goebbels adta meg radikális szónoklataival, beszédeivel; per is indult ellene, mivel árulónak nevezte a kormány tagjait. A propaganda mellett Goebbels a zsidókérdés megoldásával kezdett egyre többet foglalkozni. Berlinben és egyúttal az országban is ő szervezte az első pogromokat (valamely nemzetiség, vallási kisebbség, ez esetben a zsidóság ellen szervezett, rombolással, gyilkossággal járó csoportos vagy tömeges terrorcselekmény) a zsidó tulajdonban lévő üzletek és kisüzemek ellen. 1931-ben feleségül vette Magda Quandtot, akitől hat gyermeke született.
Goebbels jelentősége az 1933-as választásokhoz közeledve kezdett igazán megnőni. A zászlós felvonulások, bemutatók, szónoklatok számát szinte a végletekig növelte. Hitlert arra ösztönözte, hogy ne kössön kompromisszumot, hanem követelje a kancellári széket. Mindeközben munkássága alatt az SA sikeres és ütőképes katonai alakulattá vált. Az SA által szervezett provokációk, tüntetések és ellentüntetések jelentősen hozzájárultak az NSDAP 1933-as választási győzelméhez. 1933. január 30-án Hitler átvette Hindenburg kezéből a kinevezési okmányt; ettől fogva ő lett Németország birodalmi kancellára. Hű tanítványát bevétette a kormányba. Ő került az addig sosem létezett Népnevelési és Propagandaügyi minisztérium élére is. [1] [2] [3]
Elkezdődött Joseph Goebbels életének fénykora. Saját kontrollja alatt tartotta azokat a médiumokat, amelyek befolyással lehettek az emberek gondolkodására. Ilyen intézmények voltak a színházak, a filmgyártás, a sajtó és a rádió. Ő indította el a „totális háborút” is, ami a munkaidő megnövelésével és az oktatás időtartamának csökkenésével járt. A német politikai elit életébe a Goebbels által vezetett több kötetes napló enged betekintést. Goebbels erős zsidóellenessége 1938. november 9-én nyilvánult meg igazán, amikor náci alakulatok – akik között civilek is voltak – zsidó tulajdonú üzleteket fosztottak ki, megölve tulajdonosaikat is. A történet Kristályéjszaka néven vált hírhedtté. [1] [2] [3]
1939. októberében felvetette a zsidók teljes kiirtásának gondolatát. A II. világháború folyamán Goebbels mint propaganda-miniszter feladata az volt, hogy a háborús eseményeket a náci párt ideológiájának megfelelően tálalja a német népnek, befolyásolva ezzel a háború iránti viszonyukat, véleményüket. A háború kezdeti időszakában a német csapatok dicsőségét zengte sajtója, a sztálingrádi vereség után pedig erős kontroll alatt tartott, manipulált tudósításokban számolt be a részsikerekről, a "frontok kiegyenesítéséről". 1945. április 22-én beköltözött a Hitler-bunkerbe, ahol egy hétre rá hat gyermekével és feleségével együtt öngyilkosságot követett el. [4]
Forrás:
[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/Joseph_Goebbels
[2] http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww2/who/goebbels.html
[3] http://www.lemontree.hu/egyebkep/linkkep/history/szemelyek/goebbels.htm
[4] Szabolcs Ottó és Závodszky Géza: Ki Kicsoda a világtörténelemben
|
