A mű első részében megismerhetjük Lapussa Demetert és családját. Lapussa egy gazdag öregúr, akinek nincs jobb szórakozása, mint családtagjai szekírozása. Három gyermeke született. Fia János, aki a legkapzsibb a családban, valamint leánya, az özvegy Lángainé, akinek még van annyi önbecsülése, hogy nem igen tűri édesapja piszkálódását. Harmadik gyermeke autóbalesetben meghalt, s két gyermekét, Henriettét és Kálmánt Lapussa úr neveli fel.
János elhozza Hátszegi Lénárd bárót, akiről úgy véli, hogy remek férje lehetne a tizenhat éves Henriettének. Ám az eljegyzés előtti napon a leányhoz orvost kell hívni, aki megállapítja, hogy rézoldat-mérgezése van. Az orvos elmondja, hogy ugyanaznap Vámhidy Szilárdnál is ezt a betegséget állapította meg. A gazdag öregúr gyanút fog. Teltek a hetek s Henriette állapota javul ugyanúgy, ahogy Szilárdé is.
Egyik nap Henriette megkéri nagyapja felolvasóját, Margitot, hogy egy összekötözött levélcsomagot jutasson el Kálmánkához, a testvéréhez, de úgy, hogy senki más ne tudjon róla. Margit nem bírja ki, s felbontja a leveleket, amelyekben látszólag Kálmán latin leckéje található, de a latin memoriterek folytatása már egészen más. Így derül ki, hogy Henriette és Szilárd titokban leveleznek, mivel szerelmesek egymásba. Nem hiába lett mind a két fiatal rosszul egyazon napon. A fiatalok előre kitalált jelbeszédet használnak, s titkos írást is kitaláltak maguknak.
Közben megérkezik az ügyvédúr Lapussa Demeterhez, akit azért kértek fel, hogy nézzen utána Hátszegi Lénárdnak, mielőtt még férjhez adnák hozzá a leányt. Mivel kiderült, hogy Henriette és Szilárd szándékai határozottak, az öregúr meg szeretné akadályozni a házasságot. Az ügyvéd megtudja Szilárdtól, hogy a pár előre megbeszélt egy jelszót is arra az esetre, ha a a leány valóban szakítani szeretne.
Mindezek tudatában Demeter már felkészülten várja Henriettét. A vége a történteknek az lesz, hogy a leány megírja a jelszót, amellyel minden köteléket elvág közte és Szilárd között. Rá két napra megtartják az esküvőt, s utána egyből Hátszegi Lénárd birtokára utaznak Erdélybe, Margarival és Clementine kisasszonnyal. Henriette megismerkedik férje egyik barátjával, Gerzson bácsival, s tőle hall először a környék hírhedt rablójáról, Fatia Negráról.
Fatia Negra nemcsak, hogy rabló, hanem titkos pénzverő műhelye is van, s előszeretettel csábítja el a férjes asszonyokat férjüktől. Arcát még senki sem látta, mivel kendőt visel, s szeretője, Anica sem tudja kit rejt valójában az álarc.
Henriette nem a rangban hozzá hasonló emberek társaságát keresi, hanem az egyszerű emberekét. Így barátkozik össze Juon Táre pásztorral, aki feleségével s gyermekével az erdőben éldegél.
Henriette különböző bálokon vesz részt férjével. A leány minden ékszerét a szegényeknek ajándékozza, s egyedül egy fekete nyakláncot visel, ami egyszerűségében csodálatos. Úgy gondolja, hogy a nyakláncot Szilárd küldte neki, de az egyik bál alkalmával egy özvegy papné felismeri az eltűnt nyakláncát Henriettén, ami miatt botrány csinál. Lénárd Henriette mellett áll ki.
Szilárdot bemutatják Kengyelesy grófnőnek. Lapussa Demeter megváltoztatja végrendeletét, amelyből kizárja leányát, valamint Henriettét és Kálmánt. Kálmán mindeközben váltót hamisít, melyre nővére nevét írja. A fiúról azonban senki nem hallott, nem tudják kézre keríteni.
Zajlanak Fatia Negra körül az események. Senki nem tudja, hogy ki is ő valójában. El akarja csábítani Juon Tháre feleségét, Mariórát, de ezt Henriette megtudja, s figyelmezteti Anicát, Fatia Negra szeretőjét. Később Fatia Negra hűséget fogadna Anicának a pénzverő barlangban, ám mikor Anica esküjére kerül a sor, a lány bevallja, hogy tanúja volt legutóbbi elcsábításának, s nem hiszi, hogy a férfi hűséges maradna hozzá.
Henriette értesül arról, hogy testvére, Kálmán váltót hamisított. Lénárd keresztbe szeretne tenni Szilárdnak, ezért kéri a grófnőt, hogy onnantól kezdve ne lássa szívesen Szilárdot a házában. Cserébe felajánlja a grófnőnek, hogy kifizeti a teljes tartozását, majd átadja a az általa aláírt nyugtát a pénzről. Hazaérve Henriette elújságolja, hogy Kengyelesy grófnő elküldte a váltót, mellékelve kedves levelét, amelyben közölte vele, hogy rávette férjét, Lénárdot, hogy Kálmán hamisított váltóját a sajátjával cserélje ki, így rendezve az adósságot.
Henriette közli, hogy maga viszi Pestre a váltót öccsének, s egyedül férjének árulja el, hogy hova rejti a nagy értékű papírost. Útközben Fatia Negra megtámadja Henriettét, s követeli a negyvenezer forintos váltót. Henriette hazudni próbál, de Fatia Negra felszólítja, hogy vegye elő a papírost a vállfűzőjéből. Henriette nem érti, honnan tudhatta az ismeretlen pontosan, hogy hova dugta el a váltót.
Mikor átadja a váltót az ismeretlen bűnözőnek, Henriette lerántja a fekete álarcot, s megpillantja a rabló valódi arcát. Ráismer az arcra, majd elájul. Nem tudjuk meg, hogy mi történt, de Henriette az eset után ritkán hagyja el a szobáját, s vendégségbe sem jár el.
Lénárd és Szilárd összetalálkoznak, s Lénárd meghívja őt otthonukba. Kéri, hogy Henriette nyittassa ki a vendégszobát, mert látogató érkezett. Miután megtudja, hogy régi szerelme, Szilárd vendégeskedik a házuknál, megszökik a kastélyból. Hajdanán, sétái alatt felfedezett egy kis házikót az erdőben, ahová most elbújhatott. Az erdei lak teljesen be van rendezve, gyönyörű fegyverek voltak benne. Régebben hiába ment arrafelé, soha senkit nem talált otthon. Úgy gondolta, hogy valami rejtély kulcsa lehet a házikó.
Fatia Negrát mindenki keresteti, mert meg akarnak szabadulni tőle. Juon Tháre miatta vakult meg, s vesztette el feleségét, így kisfiát koldulásból tartja el. Megegyezik Szilárddal, hogy mindenáron kézre kerítik Fatia Negrát, s végeznek vele. Szilárdnak egy szál karddal kell kiállnia Fatia Negra ellen, aki az éji sötétből lép elő. A küzdelemben Szilárd megsebesíti a rablót. Egészen rejtekhelyéig követi Fatia Negrát, s nem hagyja, hogy elszökjön.
Kiderül, hogy az erdei lak Fatia Negra rejtekhelye, ahová Henriette bújt el. A küzdelem most már ott folytatódik. Fatia Negra az életéért könyörög Szilárdnak, de Szilárd hajthatatlan, neki a rabló feje kell.
„- Az én fejemet? Hahaha! Ezt a fejet, te? Ezt a fejet itt? No hát nesze!...
E pillanatban egy átható sikoly rezzenté meg a két halálra küzdő ellenfelet, a mellékszobában egy fehér alak omlott végig a földön. A másik percben eldördült a fegyver s Fatia Negra élettelenül hanyatlott a szőnyegekre vissza.”
Henriette férjét lovasbaleset éri, arcát felismerhetetlenségig összezúzza a ló. Henriette kiegyenlíti Kálmán negyvenezer forintos váltóját, s mindenhol keresi testvérét, de nem találja meg. Az ifjú saját halálhírét terjeszti mindenhol, amerre jár.
Lánginé és János, Demeter úr gyermekei, tíz évig pereskednek egymással a végrendelet miatt. Vámhidy Szilárd ígéretes pályát fut be, mint ügyvéd, de soha nem nősül meg. Rendszeresen vendégeskedik Kengyelesy grófnő házában, aki mindig kedves vele.
Mindenki közül egyedül a dúsgazdag báróné a legboldogtalanabb. Henriette alig múlt huszonhat éves, de öregasszonynak látszik. Az embereket kerüli, s csak egy réges-régen ajándékba kapott virággal beszélget, bezárkózva szobájába.
Bár a műből konkrétan nem derül ki, hogy ki volt Fatia Negra, az olvasóban felmerül a gyanú, hogy valószínűleg Hátszegi Lénárd lehetett a híres rabló.
