Burgenland (Őrvidék) bemutatkozik

Dátum: 2017. május 18.
Forrás: Wikipedia
 
Burgenland (magyarul szokás az Őrvidék, a Felsőőrvidék vagy újabban a magyarosított Várvidék és Lajtabánság elnevezés, horvátul Gradišće, szlovénül Gradiščansko, cseh nyelven Hradsko) Ausztria Magyarországgal határos szövetségi tartománya. Székhelye Kismarton. Bár egykor a Magyar Királysághoz tartozott, mégsincs hivatalosan elfogadott magyar elnevezése, mivel soha nem alkotott egységes közigazgatási vagy földrajzi egységet, kivéve az 1921-ben itt alapított Lajtabánságot.



Földrajz
Burgenland területén található a Kisalföld nyugati része, a Fertő-tó vidéke és az Alpokalja ausztriai részének zöme.

Vízrajz
Burgenland folyói (Lajta, Vulka, Aubach, Csáva-patak, Répce, Zöbernbach, Gyöngyös, Tauchenbach, Pinka, Strém, Lapincs, Rába) kelet felé a Dunába vezetik le a vizet, és három világosan megkülönböztethető tájra osztják a tartományt:
Észak-Burgenland (Nordburgenland): a Soproni-hegységtől északra, Kismarton, a Fertő tó és Nagymarton környéke
Közép-Burgenland (Mittelburgenland): a Soproni-hegység és a Kőszegi-hegység között, Felsőpulya központtal
Dél-Burgenland (Südburgenland): a Borostyánkő-hegységtől és a Kőszegi-hegység hegyeitől délre, Németújvár központtal.

Máriafalva gótikus temploma
Máriafalva gótikus temploma


Éghajlat
Burgenland az alpesi és a pannon klíma átmeneti zónájában fekszik.

Története
A római időkben Pannónia provincia része volt. 900 körül a magyarok foglalták el a területet. Ezt követően a határterület magyarok és a németek között.
1459-ben Ausztria része lett. 1462-ben ismét Magyarországé.
1805-ben Napóleon foglalja el. Majd ismét visszakerül Magyarországhoz.
A terület története az első világháború előtt megegyezett Moson vármegye, Sopron vármegye és Vas vármegye nyugati területeinek történetével.

Burgenland térképe
Burgenland térképe


A terület Ausztriához csatolásáról az 1919. szeptember 10-én aláírt Saint Germain-i békeszerződés rendelkezett. A békeszerződés szerint Ausztria eredetileg 4312 km˛ területet kapott volna 341 ezer lakossal. Az 1921. október 13-i Velencei Egyezmény viszont úgy rendelkezett, hogy Ausztriához ennél kisebb terület kerüljön, méghozzá 3967 km˛ 287 ezer lakossal. Sopronról és környékéről pedig népszavazással kellett dönteni, melynek eredményeként a város Magyarországé maradt. A választások körülményeit osztrák oldalról sokak kétségbe vonták. Az 1922-ben véglegesített magyar–osztrák határ lett az egyetlen, amely viszonylag megegyezett az addigi etnikai határral.
Az új tartomány 1922-ben elfogadott neve onnan ered, hogy mind a négy magyar vármegye német neve, melyből területet szántak neki, a -burg (vár) szóval végződik: Komitat Pressburg (Pozsony vármegye), Komitat Wieselburg (Moson vármegye), Komitat Ödenburg (Sopron vármegye) és Komitat Eisenburg (Vas vármegye). Az eredeti elnevezés Vierburgenland lett volna, utalva a négy vármegyére, mivel azonban a véglegesen megállapított határok közé nem került Pozsony megyéből semmi, ezért a szám a név elejéről elmaradt.
Az egykori magyar járási beosztást lényegében átvették, és azon kevés lényeges változtatást hajtottak végre. A Szentgotthárdi járás odakerült részéből megalakították a Gyanafalvi járást, a többi csonka járások (Rajkai, Magyaróvári, Soproni, Kőszegi, Szombathelyi, Körmendi) községeit célszerűen eloszották. 1938-ban 7 települést a Németújvári járástól a Felsőőri járáshoz csatoltak.

Burgenlandi falu (Rumpód)
Burgenlandi falu (Rumpód)


Az Anschluss után Burgenland közigazgatási egységként megszűnt létezni, területét Reichsgau Niederdonau és Reichsgau Steiermark között osztották fel. A tartományt csak 1945-ben állították helyre.
1971. január 1-jén pedig az addigi 319 községből 138-at alkottak. Ezek egy részét azonban 2000 után bírósági ítéletek érvénytelennek mondták ki, mivel a községegyesítésekre vonatkozó eljárási szabályokat nem minden esetben tartották be a reform végrehajtása során.

Közigazgatás
A tartomány 7 kerületre és 2 városra (Ruszt és Kismarton) oszlik:
Kerületek északról dél felé:
- Nezsider (Neusiedl am See)
- Kismarton és környéke (Eisenstadt-Umgebung)
- Nagymarton (Mattersburg)
- Felsőpulya (Oberpullendorf)
- Felsőőr (Oberwart)
- Németújvár (Güssing)
- Gyanafalva (Jennersdorf)

Ruszti házak
Ruszti házak


Népesség
A tartomány lakosságának túlnyomó része német, 5,9% a horvátok, kb. 2,4% a magyarok aránya. Ennél kisebb számban élnek még romák a tartományban (0,1%). Az 1981-es népszámlálási adatok szerint 4147 fő vallotta magát magyarnak (etnikai magyar) vagy olyannak aki beszéli a magyart és magyar származásúnak tartja magát. Jelentős magyar lakosság csak Felsőőr és Felsőpulya környékén található.
Bővebb információval szolgál a Burgenlandi Magyar Kulturális Egyesület oldala.

Gazdaság
Főleg a belterjes mezőgazdaság a jellemző. Fő terményei a szőlő, bor, búza és cukorrépa.

Kultúra
Bár a török betörések a határterületeken sok középkori épületet megsemmisítettek, mégis viszonylag sok vár, kastély, erőd, templom maradt meg.

A kismartoni Esterházy-kastély
A kismartoni Esterházy-kastély


Gótikus emlékeket Fertőszéleskút, Márcfalva, Margita, Máriafalva, Németújvár, Pinkakertes, Ruszt, Sopronkertes és Városszalónak települése őriz. A leghíresebb barokk műemlékek Boldogasszony, Borostyánkő, Féltorony, Fraknó, Monyorókerék, Kismarton, Köpcsény és Lorettom településeken lelhetők fel.
A tartomány hagyományos kulturális centruma Kismarton, ahol Joseph Haydn sok évet dolgozott. Ismertek a Margita kőfejtőjében megrendezett passiójátékok, de ugyanezen a színpadon operaelőadások is zajlanak. Fertőmeggyesen úgynevezett tavi ünnepi játékok keretében rendeznek operettelőadásokat.

Vissza a főoldalra