Kávézzunk vagy teázzunk?

Dátum: 2017. május 11.
Forrás: doksi.hu
 
A kávé évszázadok óta az emberiség legkedveltebb élénkítőszere. Sokan a napot egy csésze kávéval és egy cigarettával kezdik. Rosszabb esetben reggelizés helyett. Míg némelyek a munkakezdést, mások az életüket nem tudják elképzelni kávézás nélkül. Egy szertartásos kávézás mellett eltervezhetjük egész napunkat.



Amióta az emberiség létezik, jórészt a Nap és az évszakok határozták meg az alvás és az ébrenlét ritmusát. Miután átalakult a munka jellege és az élet ritmusa, már nem a Nap járása, hanem a ketyegő óra szabta meg az időbeosztást, az embernek is alkalmazkodnia kellett. A koffeintartalmú ételek és italok széles körű fogyasztása és a villanyvilágítás tette lehetővé, hogy az emberek munkarendje az órához igazodjon a nappali világosság vagy az alvás természetes ciklusa helyett.

Azért fogyasztunk koffeint, hogy ellensúlyozzuk a kialvatlanságot. De ne feledjük, az elmulasztott alvást pótolni kell, a sorozatos álmatlanság kimerüléshez vezet.
A kávéban levő koffein pszichoaktív drog. A világ legkedveltebb drogja, de mégiscsak drog. Nem veszélyes, ha mértékkel fogyasztjuk - naponta legföljebb 300 milligrammot, azaz három presszókávét. Kimutatták, hogy a rendszeres koffeinfogyasztók körében gyakoribb a vese- és hólyagrák, a cisztás fibrózis, a hasnyálmirigyrák, valamint a csontritkulás.
Viszont egy sor jó tulajdonsága van: a koffein serkenti a központi idegrendszert és fokozza a fizikai teljesítményt, ezenkívül vizelethajtó, növeli a vérnyomást, de csak átmenetileg. Segíthet a fájdalomcsillapításban, enyhíti a migrénes fejfájást és az asztmás tüneteket, ugyanakkor kedélyjavító is. Szellemi serkentőszerként növeli az éberséget, javítja az érzékszervi észlelést és a reakcióidőt. S mivel a fáradtság ellen hat, fokozza a teljesítményt az olyan tartós figyelmet igénylő feladatoknál, mint az autóvezetés, repülés, egyszerűbb matekpéldák megoldása.

Fogyaszthatnak-e a gyermekek kávét? Nincs perdöntő bizonyíték arra, hogy kis adag koffein is árthat nekik. Kisebb testsúlyuk miatt nyilván kevesebbet fogyaszthatnak, mint a felnőttek, a koffein jó és rossz hatását figyelembe véve. A várandós anyák nem ártanak a magzatnak, ha nem fogyasztanak két csésze kávénál többet.
A kávébab egy cserje bogyójában levő magvak. A kávébogyó cseresznyéhez hasonlít. Kezdetben zöld, majd megérve sötétvörös lesz. A kávébabot kemény, pergamenszerű burok fogja körül. A forgalomba kerülő kávét két úton: nedves vagy száraz feldolgozással nyerik. A nedves eljárás abban áll, hogy a kávébabot hatalmas cementedényekben 48 órát erjesztik, majd vízzel mosva leválasztják a gyümölcshúst. A még pergamenszerű burokban levő magokat szárítódobokban, vagy ha az időjárás megengedi, a szabadban megszárítják. A burkot eltávolítják, és végül fényesítik a babot. A száraz eljárás egyszerűbb és sokkal olcsóbb. A babot a gyümölcshússal hosszabb ideig szárítják. A gyümölcshús leválik, vele együtt a másik két burok is.
Még régebbi keletű a tea fogyasztása. Mint ősi csodaszer fogyasztását már a Krisztus előtti 6. században javallották az új vallás, a taoizmus híveinek. "Egy fürdő felfrissíti a testet, egy csésze tea a szellemet" - tartja egy távol-keleti közmondás. Kínában és Japánban ősi és kifinomult kultúrája van a teafogyasztásnak. Vietnamban, a világ második legnagyobb kávétermelő országban is inkább a teát kedvelik. A tea növénye (Thea sinensis) egy Indiában és Dél-Kínában őshonos örökzöld cserje, amely a nedves trópusi és szubtrópusi éghajlatot kedveli. Mezőgazdasági termesztése teakertekben történik, amelyek először Kínában terjedtek el, mivel legelsőként itt ismerkedtek meg a teaital élvezetével. A teakerteket gondosan művelik: trágyázzák, gyomtalanítják, metszik, szüretelik.

A metszés célja, hogy minél több fiatal, friss tealevél fejlődhessen, ugyanis a zsenge levelek adják az értékes alapanyagot a teakészítéshez. A leveleket először március elején szedik, majd még 5-15 naponként többször ismétlik a szüretet. A levelek feldolgozása bonyolult, több lépésből álló művelet. Első fázisa a fonnyasztás. A még nedves, frissen szedett leveleket sűrűn egymás mellé illesztett fémrácsokra teszik, ezután alulról forró levegőt fújnak a levelekre. Az átáramló meleg levegő 18-20 óra alatt a tealevelek nedvességtartalmát a felére csökkenti. A fonnyasztás nem tart tovább egy napnál. A következő fázis a sodrás. Az ellentétes irányba forgatott hengerek között a fonnyasztott levelek egy része megtöredezik, másik része összesodródik. A sodrás rövid ideig tart: 30-40 perc elegendő ehhez a művelethez. A sodrásra azért van szükség, hogy a sejthártyák széttöredezzenek, az enzimek felszabaduljanak és könnyebbé váljon az erjesztés. A következő munkafolyamat a rostálás, rázóasztalon osztályozzák nagyság szerint a keveréket.

Az osztályozást az erjesztés, vagyis a fermentálás követi. A teát 4-5 cm vastag rétegben öntik a farostlapokra. Általában két-három óra alatt 27-28 Celsius-fok hőmérsékleten játszódik le a folyamat. Utolsó fázis az aszalás, amikor tíz-tizenöt percig 80-90 Celsius-fokon tartják a teát. Száz kilogramm frissen szedett zöld levélből a különböző műveletek után mindössze 25 kg marad. Ez a fekete tea. Léteznek azonban más feldolgozási módok is, így találhatunk olyan teát, amelyet csak részben, vagy egyáltalán nem fermentáltak, az ilyen teát nevezzük zöld teának.
Nyugat-Európában már jócskán elterjedtek a kávéházak, amikor Runge német vegyész 1820-ban vizsgálni kezdte, mit is tartalmaz a kávé? A kivont anyagnak, a drognak a "koffein" nevet adta. 1838-ban aztán a vegyészek kimutatták, hogy a tea hatóanyaga szintén a Runge-féle koffeinvegyület. Az 1800-as évek vége felé a kóladióban is meglelték ugyanazt a drogot.
Bár nálunk nem fejlődhet ki olyan teaszertartás, mint a japánoknál vagy az előkelőség és fényűzés netovábbjaként emlegetett angol öt órai tea rituáléja, de megkóstolhatjuk az igazi, zöld vagy fekete teát, melyek közül néhány teafajta több koffeint tartalmaz, mint a kávé. Emellett más ízanyagok teszik a tea ízét kellemesebbé.

Pomjánek Béla

(Forrás: Hargita Népe)

Vissza a főoldalra