A szerencsejáték története

Dátum: 2023. augusztus 10. 00:10:01.
Forrás : doksi.net/hu

A szerencsejáték olyan játékforma, amelynek során pénzben vagy más értéktárgyban kifejezett téteket tesznek egy olyan játék végeredményére, amelynek kimenetele bizonytalan. A játék célja tehát az esemény kimenetelének eltalálása és a kockáztatott érték, jellemzően pénzösszeg növelése. A játékelmélet alapján a szerencsejáték egy zéró összegű játék, hiszen a résztvevők kizárólag egymástól nyerhetnek el értéket, azaz egymás kárára lehetnek sikeresek. [1] [7]

A zéró összegű játék fogalomból már kitalálható, hogy a játékelméletről beszélünk. Ez a matematika egyik olyan ága, ami a meglévő tudományágak körébe nehezen besorolható. Azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy mi az ésszerű viselkedés olyan helyzetekben, amikor a résztvevők döntéseinek eredményét befolyásolja a többiek döntése. [2]

A szerencsejátékok napjainkban szoros állami ellenőrzés alatt állnak a világ szinte minden országában, hiszen állami monopóliumként a kivetett adókból az államoknak hatalmas bevételei keletkeznek. [1]

Hazánkban az első kaszinó 1982-ben nyílt a Hilton Hotelben azzal a céllal, hogy a turisták szórakozhassanak. A siker olyan nagy volt, hogy a nyolcvanas években az ország több pontján nyitottak ilyen szórakozóhelyeket. A Budapest Casino különlegessége az volt, hogy kizárólag külföldiek, vagy külföldi kísérettel érkezők léphettek be. [3]

Érdekes tény, hogy a szerencsejátékokat a keresztény, zsidó és muzulmán vallású államok általában csupán megtűrték, viszont egyes esetekben be is tiltották hosszabb, rövidebb időre. [1]

Rulett
A manapság is népszerű rulett kezdetleges formája már a római korban jelen volt. Az eszköz egy kocsikerék volt, melyet megpörgetve a rá szerelt nyíl mutatta a nyertest. A játék a 1655-re jutott el odáig, hogy megjelent az első maradandó rulettkerék is: Luis Blanc hamburgi kaszinójában az csökkentette a házelőnyt jelentősen, hogy a mezőket megváltoztatták (a dupla nulla kivételével). [3]

Az internet egyre szélesebb körben való elterjedtsége 1995-ben hívta életre az első online kaszinókat, ahol többek között a rulett is játszható volt – igen változatos formákban. [3]

Kártyajátékok
A kártyajátékok iránt érdeklődők számára a Blackjack lehet a legkevésbé ismeretlen, mégis kevesen tudják, hogy nem az Egyesült Államokból, hanem Európából indult világhódító útjára. Az USA-ban akkor terjedt el igazán, amikor az emberekre veszélyesnek nyilvánított szerencsejátékok betiltása során a Blackjack is áldozatul esett.

A Blackjack online megjelenésével a kártyaszámlálás lehetősége gyakorlatilag megszűnt, ugyanis az online játék túlságosan gyors a hagyományos formához képest.

Napjainkban igen népszerű szerencsejáték, így az online kaszinók játékosai a földrajzi távolságokat leküzdve szinte élethű izgalmakat élhetnek át egy-egy leosztás alkalmával.

Kocka
A kocka talán a legrégebbi szerencsejáték. Maga a dobókocka többféle funkciót is betöltött, de a legismertebb alkalmazása a középkorban “Rizikó” (angolul Hazard) néven emlegetett szerencsejáték: a Hazarth várát védő kereszteslovagok gyakran ütötték el az időt kockázással.

A játék kedveltségét az is mutatja, hogy Amerikában manapság mintegy 30 millióan játszanak rendszeresen. [3]

Lottó
A lottó esetében a játékosok legfőbb motivációját az jelentette, hogy szerencsét próbáljanak a meggazdagodás reményében. Erre utalhat a lottó feltehetőleg holland eredetű, a "lot" szóból eredő, illetve az olasz "lotto" szóból származó neve is, hiszen ezek annyit tesznek: "sors".

Éppenséggel a magyar nyelvben is használunk hasonló kifejezéseket a lottóval, szerencsejátékokkal összefüggésben, elég csak magára a sorsolásra, esetleg a sorsjegyekre gondolni. [5]

Európában a sorsjátékok első leírásai Flandriából, Brügge városából származnak. Ezeket az 1444-es történéseket nem sokkal követte az 1467-es Münchenben lezajlott tárgysorsjáték, majd az 1468-as ulmi sorsjáték-kiírás és az 1470-es augsburgi játék. Az 1504-ben a Zürichi Főtanács által szervezett sorsolás 40 ezer sorsjegyét Köln és Velence közt szinte minden városban árulták. Az 50 aranyforintos fődíjat egy rüdlingeni polgár nyerte el. [5]

A XV.-XVI. századi alkalmi sorsjátékok többsége igazolta, hogy a sorsjáték is lehet rentábilis, feltéve, hogy több folyik be a sorsjegyek eladásából, mint amennyi a nyeremények összértéke. A tárgysorsjátékok népszerűsége fokozatosan csökkent, mert sokan olyasmit nyertek, amire nem volt szükségük és csak áron alul tudtak rajta túladni. Hosszú távon sikeressé azok a sorsjátékok váltak, amelyeken a nyeremények többségében pénzbeliek voltak. [4]

A magyar lottó
A sorsjátékok Magyarországon vásárok, búcsúk alkalmával tűntek fel, a XVI. században. Később egyes városokban már állandó jellegű, a városi hatóságok ellenőrzése alatt működő játékoknak is van nyoma. Ezeken a nyeremények főként osztrák eredetű porcelán- és tüköráruk voltak. [4]

Az 5/90-es lottójáték bevezetésére Magyarországon már 1763-ban sor került, miután az osztrák állami lottó bérlőjének, Cataldi grófnak koncesszióját - mely eredetileg csak az örökös tartományokra szólt - Erdély és a határőrvidék kivételével Magyarországra is kiterjesztették. [4]

Erdély és a Bánát területére 1770-ben egy erdélyi társaságnak adtak koncessziót a "kis lutri" néven elterjedt lottó felállítására. 1895-ben a Millenáris kiállítás költségeinek részbeni előteremtésére a kormány kísérletképpen engedélyt adott egy osztálysorsjáték rendezésére, és e kísérletet 1896-ban megismételte. Miután a kísérlet sikerült, 1897-ben törvényjavaslatot terjesztett a kormány az országgyűlés elé a számsorsjáték megszüntetéséről és az osztálysorsjáték bevezetéséről. [4]

A második világháborút követő első évtizedben az ideológiai hullámzások közepette a kaszinókat és egyéb szerencsejátékokat betiltották. Az 1947-ben bevezetett Totót sem egy modern, nyereményalap-felosztásos szerencsejátékként kezelték, hanem egy sporthoz kapcsolódó fogadásnak tekintették. [8]

Az 5/90-es lottó, a lutri 130 éves magyarországi gyakorlatát követve, hatvan év szünet után ugyanolyan alapparaméterekkel jelent meg. 1957. február 13-án a Sportfogadás már részleteket közölt a részvételi szabályzatból. "A lottószelvényeken 90 szám közül 5 számot kell a fogadóknak megjelölniük. Ha ezek közül 2 vagy annál több megegyezik a kisorsolt számokkal, akkor nyernek." A mai játékszabály szerinti nyerőosztályokhoz a következő elméleti esélyek tartoznak: az öttalálatos elméleti esélye: 1: 43 949 268, a négytalálatosé: 1: 103 410, a hármasé: 1: 1 231, a kettesé pedig 1 : 44. Egy lottósorsjegy ára 3,30 forint volt, ugyanannyi, mint a Totó fogadásban a minimális fogadás ára. [4]

1993-ig a lottósorsjegyek értékpapírként funkcionáltak, így azok minden változatának megjelentetésére különös gonddal odafigyeltek. [4]

Új lottószerű játékok
Az 1980-as évektől újabb játékok terjedtek el a lottós gyakorlatban. Bár az ötöslottó népszerűsége továbbra is töretlen volt, kedvelt játék lett a hatoslottó, amelyben 45 számból 6-ot lehetett megtippelni, illetve a skandináv lottó, amelyben 35 számból 7-et. Izgalmas játékot ígért még az 1996-ban indult Keno, és a 2001-ben bevezetett Luxor, valamint a 2005-ös Putto. [6]

Szerencsejáték-függőség
Az emberek többsége kikapcsolódási célból játszik szerencsejátékot, míg a hivatásos szerencsejátékosok, hazárdőrök megélhetési forrásként tekintenek rá. Fontos felismerés azonban, hogy a szerencsejáték függőséget képes okozni. A szerencsejáték-függőség lehet enyhe vagy súlyosabb; ez utóbbi elvezethet a személyes vagyon elvesztéséig, bűnözésig, családi vagy munkahelyi problémákig is. A (potenciálisan) nagy nyeremény ígérete és a szerencsejáték közben fellépő izgalmi állapot olyan önmegerősítő folyamatokat indíthat be, amelyek a sorozatos kudarcok, veszteségek ellenére is visszacsábíthatják a játékost. [1]

Az amerikai Earl Grinols (Baylor University) és David Mustard (University of Georgia) végeztek egy nagyszabású tanulmányt az USA-ban, amelynek során 1977 és 1996 között megvizsgálták a bűnözés szintjét az USA minden megyéjében, majd összevetették ezt a helyi kaszinók megépítésének időpontjával. Vizsgálatukból kiderült, hogy a bűnözési szint átlagosan 8%-kal emelkedett mindenhol, ahol kaszinót nyitottak. A tanulmányban azt írták, hogy a kaszinóknak lehetnek pozitív (álláslehetőség, gazdasági fellendülés) és negatív (erőforrások elvonása, új bűnözési lehetőségek, függőség, bűnözők odavándorlása, a helyi lakosság változásai) következményei is, és általában az utóbbiak bizonyulnak erősebbnek. Az amerikai igazságügyminisztérium által támogatott 2001-es tanulmány ezzel szemben azt állapította meg, hogy a kaszinóknak nincsenek egyértelműen rossz vagy jó hatásai azokra a közösségekre, ahol megjelentek. [1]

Az online szerencsejátékok megjelenésével a szerencsejátékok hatalmas nemzetközi gazdasági tevékenységgé nőtték ki magukat: 2009-ben a becslések szerint 335 milliárd dollárt költöttek el az online játékosok. Ezerféle ilyen oldalt találhatunk, amelyek szerencsére a fizikai kaszinóknál biztonságosabbak.

Figyelmeztetés
Fontos! Bármelyik szerencsejátékot választjuk is, csak előre megállapított, kontrollált keretek között játszva kerülhetjük el a komoly anyagi veszteségeket. Ne felejtsük el, hogy vannak olyanok, akik személyiségük miatt könnyen függők lesznek – ők jobb, ha egyáltalán semennyit nem játszanak.

Felhasznált irodalom:

[1] Magyar Wikipedia
[2] Angol Wikipedia
[3] FPI
[4] szerencsejatek.hu
[5] origo.hu
[6] fortunaweb.hu
[7] investopedia.com
[8] 24.hu

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

A Kokárda története

A trikolórt, a háromszínű zászlót Európában a francia forradalom tette "divatossá". A párizsi események ihlették meg Szendrey Júliát is, amikor március 15-én megvarrta és Petőfi mellére tűzte a ma ismert kokárdák első példányát. Petőfi naplójában olvasható, hogy miközben ő a Nemzeti dalt írta, felesége nemzetiszín főkötőt készített magának. Az események hatására a magyar színhármas (a piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelképezi) vált a hivatalos lobogóvá.

Kereskedés, spekuláció, befektetés

A tőke- pénz és árupiacok világának szereplői legfőbb célja, hogy pénzt keressenek, illetve a származékos piacokon bizonyos esetekben kockázataikat fedezzék (az első határidős tőzsdék elsősorban ezzel a céllal jöttek létre).

A számítógép története

Rengeteg félig-meddig dokumentált történet, legenda kering ókori kínai, görög és későbbi arab tudósok és feltalálók által tervezett, esetleg épített gépekről, automatákról. Nem mindig tudjuk eldönteni, mennyi igazság van ezekben. Annyi bizonyos, az emberiség ősidők óta szeretett volna fizikai/szellemi munkára képes, lehetőleg önirányított gépeket, automatákat, de legalább egy számológépet építeni.