A dízelmozdonyokról

Dátum: 2017. október 26.
Forrás: Wikipedia
 
A dízelmozdony olyan mozdony, amelyet belsőégésű erőgép hajt. A dízelmozdonyok erőgépe (a hajtómotor) belsőégésű hőerőgép. Általában négyütemű, ritkábban kétütemű dízelmotor. A dízelmotor sajátossága, hogy terhelhetősége és leadott teljesítménye fordulatszámfüggő, alacsony fordulaton nem terhelhető, ezért járműhajtásra közvetlenül nem használható fel.



Ennek kiküszöbölésére a hajtómotor és a hajtott tengelyek közé külön gépezeti egység, az úgynevezett "erőátvitel" beépítése szükséges. Az erőátvitel rendszerének kiválasztása általában a jármű feladatának megfelelően történik. Dízelmozdonyoknál jellemzően háromféle erőátviteli rendszert alkalmaznak.


Siemens Desiro típusú dízel-motorvonatok Esztergomban
Siemens Desiro típusú dízel-motorvonatok Esztergomban


Csoportosítás erőátvitel szerint

Dízel-mechanikus erőátvitel
Mechanikus erőátvitelű járműveknél a hajtómotor és a hajtott tengelyek közé egy – több fokozatban változtatható áttételű – fogaskerékhajtóművet építenek. A szerkezeti megoldás alapelve megegyezik a közúti járműveknél alkalmazott mechanikus sebességváltóéval. Általában kisteljesítményű mozdonyokon és motorkocsikon alkalmazzák. Hátránya a nehézkes indíthatóság, illetve a motor névleges teljesítménye csak néhány (a sebességfokozatok számával egyenlő számú) sebességen használható ki.

Dízel-hidraulikus erőátvitel
Hidrodinamikus erőátvitelű járműveknél az energiaátvitel áramló folyadék útján történik. A hajtómotorral forgatott szivattyú által felgyorsított folyadék kinetikus energiája egy turbinának adódik át, melynek tengelyéről vehető le a hajtott tengelyek meghajtásához szükséges forgatónyomaték. A kihajtás sebességének, illetve a hajtónyomaték szabályozása a nyomatékmódosítónak nevezett erőátviteli gépcsoport olajtöltésének szabályozásával történik. A tisztán hidraulikus erőátvitel hátránya, hogy – bár a motor névleges teljesítménye a teljes sebességtartományon kihasználható – a nyomatékmódosító hatásfoka csak egy sebességértéken optimális. Az optimumtól bármely irányban eltérve az átviteli hatásfok jelentősen romlik. A hidrodinamikus erőátvitel e hátrányának kiküszöbölésére általában több nyomatékmódosítót építenek a mozdonyba (indítómódosító, menetmódosító).

A magyar címeres NOHAB dízelmozdony
A magyar címeres NOHAB dízelmozdony


A mechanikus és a hidrodinamikus erőátvitel hátrányainak csökkentését szolgálja a hidromechanikus erőátvitel, ami egy nyomatékmódosítóból és egy többfokozatú sebességváltóból áll. A nyomatékmódosító indításkor és alacsony sebességeken működik. Magasabb sebességfokozatokon a mechanikus erőátvitelre jellemző többfokozatú fogaskerékhajtómű továbbítja a hajtónyomatékot. (A megoldás elve a közúti járművek automata sebességváltójához hasonló)

Dízel-villamos erőátvitel
Villamos erőátvitelű járműveknél a hajtómotor egy villamos áramfejlesztőt (generátort) forgat. A generátor által termelt áram hajtja a mozdony hajtott tengelyeit meghajtó vontatómotorokat. A villamos erőátvitelnél a mozdony sebessége és vonóereje rugalmasan, tág határok között, jó hatásfokkal szabályozható. A villamos erőátvitel hátránya a nagyméretű és nagytömegű főgépcsoport, illetve a jelentős helyigényű vontatómotorok. Ezek miatt a villamos erőátvitelt csak nagyobb teljesítményű járműveken használják elsődlegesen.

A MÁV M62,3 sorozatú, szovjet gyártmányú dízel-villamos hidraulikus erőátvitelű univerzális mozdonya, becenevén Csörgő egy remotorizált (motorcserélt, felújított) változata.
A MÁV M62,3 sorozatú, szovjet gyártmányú dízel-villamos hidraulikus erőátvitelű univerzális mozdonya, becenevén Csörgő egy remotorizált (motorcserélt, felújított) változata.


A dízelmotoros vontatójármű állomány Európában
Európai viszonylatban a közlekedési eszközök által kibocsátott káros anyagok egy százalékáért a vasúti vontatás a felelős. Ez az arány általánosságban elhanyagolhatónak tűnik, ugyanakkor a vasútüzem által okozott lokális légszennyezés (dízel vontatásra berendezett pályaudvarok, vontatási telepek környezetében) aránya ennél jóval magasabb is lehet.
Európában az UIC tagvasutak dízelmozdonyaiban közelítőleg 17000 darab és a motorkocsikban közel 14000 darab dízelmotor üzemel, illetve a különböző, nem UIC tag európai vasúttársaságok körülbelül 2700 mozdonyba és 2600 motorkocsiba szerelt dízelmotort üzemeltetnek. Az üzemben tartott európai vasúti vontatójárművek dízelmotorjainak életkora a járműállomány nem elhanyagolható részénél meghaladja a 35 évet (mozdonyok esetén 30, motorkocsik esetén 7%).

A MÁV M41,23 sorozatú, GANZ-MÁVAG gyártmányú dízel-hidraulikus erőátvitelű univerzális mozdonya, becenevén Csörgő egy remotorizált (motorcserélt, felújított) változata.
A MÁV M41,23 sorozatú, GANZ-MÁVAG gyártmányú dízel-hidraulikus erőátvitelű univerzális mozdonya, becenevén Csörgő egy remotorizált (motorcserélt, felújított) változata.


A 2005-ben közzétett adatok szerint a dízelmozdonyokba épített motorok átlagéletkora 27 év, a motorkocsikba épített motorok átlagéletkora 16 év volt.. A beépített motorok életkorával összefügg, hogy az új beszerzésű, vagy új motorral - jellemzően 1990 utáni időszakban - korszerűsített vontatójárművek károsanyag-kibocsátása jóval kedvezőbb értékeket mutat az évtizedekkel korábban üzembe állított típusokénál. A károsanyag-kibocsátást a motor kialakításán és életkorán kívül közvetlenül befolyásolja az alkalmazott üzemanyag minősége is. Az UIC tagvasutak közel negyede már alacsony kéntartalmú (max 10 ppm) dízel üzemanyagot használ, így a kéndioxid (SO2) kibocsátása motortípustól függetlenül eredményesen csökkenthető. Az európai kontinensen az UIC tagvasutak vontatójárművei évente körülbelül másfél-kétmillió tonna dízel üzemanyagot fogyasztanak. A legnagyobb felhasználó a német (320 ezer tonna) és a francia vasút (230 ezer tonna), míg a MÁV a több mint hatvanezer tonnás gázolaj felhasználásával a tizedik helyen áll.

M40-es sorozatszámú mozdony a 81-es vonalon Pásztónál
M40-es sorozatszámú mozdony a 81-es vonalon Pásztónál


Környezetvédelem
2009 fontos fordulópont az emissziós normák tekintetében, nem helyezhetők üzembe olyan motorral ellátott berendezések, melyek az érvényes jogszabálynak nem felelnek meg. Másrészről viszont 2009. január 1. a továbblépés szempontjából is kiemelt jelentőségű: ettől kezdődően - a felkészülés-előkészülés jegyében - nem rendelhető olyan dízelmotor, amely nem felel meg a következő, Stage IIIB szabályozási lépcsőnek.
A 2012. január 1-től érvényes Stage IIIB szabályozás kötelező érvényű előkészületi szakasza gyakorlatilag azonnal elkezdődött, amint az előző lépcső hatályba lépett. A kötelező emissziós értékeket figyelembe véve elmondhatjuk, hogy az amerikai Tier4 fokozat első fázisának (Tier4A) megfelelő szabályozás célja egyrészt a kibocsátott nitrogénoxidok és szénhidrogének mennyiségének további csökkentése, másrészt a gázemisszión felül az utóbbi időben előtérbe került szilárd részecskék kibocsátásának határozottan drasztikus, több nagyságrend mértékű redukálása.

C–50 típusú kisvasúti dízelmozdony a Tömörkényi Halgazdasági Vasúton
C–50 típusú kisvasúti dízelmozdony a Tömörkényi Halgazdasági Vasúton


Magyarországon található dízelmozdonyok

Normál nyomtávú mozdonyok
• M28 „Mazsola”
• M31 „Zetor”
• M32 „Go-Kart”
• M38
• M40 „Púpos”
• M41 „Csörgő”
• M42 „Szörnyella”
• M43 „Dácsia”
• M44 „Bobó”
• M46
• M47 „ Nagy Dácsia, Remot Dácsia”
• M61 „Nohab” (a 20 db-ból 6 példány maradt meg üzemképesen és egynek a mozdonyszekrénye, menetrend szerint már nem közlekednek, az egyik mozdony (004-es) "eleje" a Budapesti Közlekedési Múzeumnál látható
• M62 „Szergej”
• M63 „Gyík” (1 üzemképtelen példány kivételével a sorozat összes tagját szétvágták)

SD–9 típusú kisvasúti dízelmozdony a mázai téglagyárban
SD–9 típusú kisvasúti dízelmozdony a mázai téglagyárban


Kisvasúti mozdonyok
• A–26
• B–26
• BM–50
• C–50
• C 50–Z
• L–60
• MD–40
• Mk45
• Mk48
• Mk49
• Motoros vontató (kuli)
• SD–9

Dízel motorkocsik
• ABmot
• ABnymot
• ABymot
• Aamot
• BCmot
• BCnymot
• BCymot
• Bzmot
• Camot 315–316
• MDmot
• MÁV 6312
• MÁV 6341 „Uzsgyi”
• MÁV 6342 „Desiro”
• MÁV Bzmot 601
• MÁV Ikarus 260

Vissza a főoldalra