Bakos András - A sikeres tanulás titkai, 2. rész

Hogyan tanuljunk, 1. részHogyan tanuljunk, 2. rész

Az otthoni tanulás, folytatás
A sikeres tanuláshoz elengedhetetlen a megfelelő környezet megteremtése. A szoba hőmérséklete inkább legyen kicsit hűvösebb, mint túlfűtött, hiszen a túl meleg szoba elálmosít, zavar a koncentrálásban.


Használjuk ki az otthon nyújtotta előnyöket, és teremtsünk magunknak kényelmes környezetet. A tanulás helyét mi választhatjuk meg, de fogadjunk meg egy-két jó tanácsot. Ha csak olvasnunk kell az adott tantárgyhoz, akkor ezt tehetjük akár az ágyban ülve is, lehetőleg egyenes háttal, hogy a derekunk és a gerincünk ne fájduljon meg. [5] Az íráshoz mindenképpen használjunk egy olyan íróasztalt, ahol minél nagyobb hely áll rendelkezésünkre. Tanulás közben tartsunk rendet magunk körül - rendezett környezetben könnyebb az odafigyelés is. A TV illetve a rádió működtetése tanulás közben nem ajánlott! Ha nem bírjuk a csendet, hallgassunk olyan halk zenét, ami nem vonja el a figyelmet. A "rap" zene tehát tipikusan rossz választás, hiszen a beszédre akaratlanul is felfigyelünk, míg a komolyzene és a "gépzene" ideálisnak tűnik.

Általános az a nézet, hogy tanulás közben 40-45 percenként célszerű szünetet tartani, mégsem ajánlható az ehhez való merev ragaszkodás, hiszen a feladat megoldásának menetét, vagy egy tétel bizonyításának megértését "megakasztani" értelmetlen. Jobb, ha inkább anyagrészenként, feladatonként tartunk szünetet. Az otthoni tanulásra ugyanúgy érvényes az aranyszabály: csak addig végezzük, amíg aktívan tudunk az anyagra figyelni, s teljes koncentrációval tudjuk azt elsajátítani! Tanulási tervünket is ennek figyelembe vételével állítsuk össze. [4]

Ha úgy érezzük, hogy a fárasztó tanulás miatt nincs már több energiánk és semmi haszna nincs már az időráfordításnak, akkor tartsunk szünetet, és végezzünk olyan tevékenységet, ami fizikai terheléssel jár, szellemileg viszont nem megerőltető. A sport (úszás, séta) vagy némi kapálás a veteményes kertben segít kikapcsolódni, s egy óra múlva sohasem látott hatékonysággal törthetünk utat a tudás rengetegében.

A tanulási periódus hossza szűkebb értelemben, azaz egy napra vetítve jobb ha "mindössze" pár óra. Egy másik elterjedt nézet szerint a vizsgaidőszakban 8-12 órákat kell naponta tanulni! A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy ennyi időt nem lehet az anyagra való aktív figyeléssel, tényleges koncentrálással tölteni. Továbbá ezt a módszert azok szokták alkalmazni, akik túl későn - ez lehet pár nap, de akár pár óra is, a tárgy jellegétől függően -, a vizsga előtt kezdik a tanulást. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az év közbeni tanulással az otthoni munkaszükséglet jelentősen lerövidíthető, mert bizonyos anyagrészek már nem fognak ismeretlenként hatni, amikor kezünkbe vesszük az adott jegyzetet vagy a könyvet.

A jegyzeteléssel kapcsolatos kérdésekről azért itt szólunk, mert nem csak a saját jegyzetünkből lehet tanulni, valamint az esetleges "plusz" műveleteinket (pl. jegyzet letisztázása, új jegyzet készítése stb.) az otthoni felkészülés keretein belül kell elvégezni! Itt is - mint minden esetben - az idő-haszon elvét tartsuk szem előtt, tehát csak arra a műveletre fordítsunk időt, amely megítélésünk szerint megéri. Ha más jegyzetét használjuk, ne feledjük, hogy a kézírással is lehetnek problémáink. Célszerű tehát ezt számítógéppel letisztázni, vagy eleve ezt a formát választani. A lényeg, hogy készítsünk, vagy válasszunk olyan jegyzetet, amiből megítélésünk szerint jól fel tudunk készülni.

A jó jegyzet:
  1. tömör, világos és áttekinthető
  2. kevés folyóírást tartalmaz
  3. kiemelve tartalmazza a fontosabb információkat, képleteket, stb.
A jegyzetet készíthetjük füzetbe is, de használhatunk önálló lapokat is, viszont ezeket a végén tűzzük össze, hogy egyben legyenek. A fontosabb információkat inkább színes tollal, mintsem szövegkiemelővel jelöljük, ez utóbbi ugyanis átüt, és eláztathatja a papírt. A jegyzetet tollal ajánlatos írni, de ha a tankönyvbe írunk kiegészítéseket, megjegyzéseket, akkor jobb, ha ceruzát használunk. Mindenképpen jól kezelhető íróeszközöket válasszunk, tehát olyan tollat, ami nem folyik, vagy olyan radírt, ami műgumiból készült, ez ugyanis nem szaggatja a papírt. Ha más számára is készítünk jegyzetet, az indigó használata problémás, nem ajánlott, de a fénymásolás - bár költségesebb - hosszabb távon jobban megéri. [5]

A jegyzetek "újrafelhasználása" - azaz új jegyzet írása a papír hátoldalára - kedvelt módszer, de mégsem javallott. A legjobb, ha minden jegyzetünket eltesszük, egyrészt a ráépülő tárgyak miatt, másrészt az alsóbb évfolyamosoknak is szükségük lehet még egy jó jegyzetre. Az elektronikus formájú jegyzeteket félévenkénti-évenkénti bontásban számítógépünkön, külön könyvtárban és alkönyvtárakban tartsuk nyilván - időnként pedig CD-re mentsünk biztonsági másolatot!

A jegyzetünk ne legyen túlságosan hosszú. Ha szóbeli vizsgára tanulunk, minden tételnek bele kell férnie 2-3 oldalba, de optimális esetben minden tétel 1 oldalon szerepel. Ezekben ugyanis nem írjuk le az egyes fogalmak tartalmát, hanem ún. kulcsszavakat használunk, így ha valamit nem tudunk, a tankönyvből visszakereshető a teljes anyag.

A kulcsszavak használatának előnyei:
  1. a feljegyzés elkészítése sokkal kevesebb időbe kerül
  2. jobban áttekinthető a jegyzet; nincs folyószöveg
  3. jó alkalom tudásunk felmérésére, tesztelésére

A vizsga előtti tanulás
Az idő előrehaladtával általában nőni szokott az egyre közeledő megmérettetés okozta feszültség, ami ronthatja otthoni munkánk színvonalát. Tanulási periódusunk hossza tágabb értelemben véve ne legyen egy hónapnál több. A legtöbb tantárgyra év közbeni tanulással, s 2-3 hét intenzív otthoni munkával fel lehet készülni. Aki több hónapig akar intenzíven tanulni, az azt kockáztatja, hogy mire az anyag végére ér, elfelejti az előző részeket. Ezért, az anyagot egyszer kell megtanulni, és egyszer kell ismételni. Például szükségtelen háromszor elejétől a végéig megoldani a példatárat. Miután egyszer megoldottuk, koncentráljunk a feladat problémás részeire, s próbáljuk megérteni. Mindenképpen legyünk tudatában, hogy mely anyagrészek, feladattípusok az erősségeink és a gyengéink. Koncentráljunk az utóbbira, illetve az előzetes információk alapján vegyük figyelembe, hogy melyik feladat mennyi pontot ér. Ideális esetben azokban a feladatokban, anyagrészekben vagyunk elsősorban jók amelyek:
  1. sok pontot érnek és/vagy
  2. nagy valószínűséggel szerepelni fognak a vizsgafeladatok között
Vegyük ugyanakkor figyelembe, hogy milyen típusú feladatok várhatók. Például igaz-hamis tesztre, vagy egyszerű feleletválasztásos tesztre természetesen másféle módon és intenzitással kell készülni, mint a fogalommagyarázatra. Az itt leírtak lényegében megegyeznek az A tantárgy definiálása c. pontban a "vizsgaízű" tudásról leírtakkal, de ne felejtsük el, hogy ebben az esetben tudásunk vizsgára való csiszolását több hetes kemény munka előzte meg, így a jeles eredmény sem lehetetlen. A felkészülés utolsó szakasza tehát tudásunk finomításáról, felméréséről szól. Ha tudásunk tesztelése sikeres eredménnyel jár, nagyobb önbizalommal vághatunk neki a vizsgának. Sok szerencsét hozzá!

Források:

[1] A tanulásmódszertan program
http://www.tmt-tanulas.com

[2] Hogyan tanuljunk? Hasznos tanácsok kezdőknek
http://www.geo.info.hu

[3] Kőpatakiné Mészáros Márta: A tanulás tanítása
http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=ember&kod=2053

[4] Hogyan tanuljunk
http://www.szofi.hu

[5] Mayer József: Én és a tankönyv
http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=ofa-Mayer-en

Az írás első részének megtekintéséhez kattints ide! »

Hogyan tanuljunk, 1. részHogyan tanuljunk, 2. rész