Gazdasági Ismeretek | Közgazdaságtan » Mikroökonómia grafikonok magyarázattal

Piaci kereslet Egy termék piaci kereslete azt fejezi ki, hogy a vásárlók összessége különböző lehetséges árakon mennyit képes és hajlandó megvenni a termékből A keresleti görbe ereszkedő, negatív meredekségű: A jószág árának csökkenése a keresett mennyiség növekedésével jár. A termék kereslete változik, ha maga a keresleti görbe tolódik el, hiszen ekkor ugyanazon árakhoz megváltozott keresett mennyiségek tartoznak. A keresletet változtató tényezők lehetnek: - a fogyasztók jövedelmének változása ((+): normál jószág, (-): alsóbbrendű (inferior) jószág) - a helyettesítő és kiegészítő termékek árainak változása P (price: ár) D - a fogyasztók ízlésének, preferenciáinak változása, az ezekkel kapcsolatban felmerült új információk, vagy megváltozott körülmények D’ - a vevők számának változása - várakozások változása Kereslet nő: keresleti görbe jobbra tolódik. (Ugyanazon árakon többet

veszünk). Ha a jószág saját ára változik, a kereslet változatlan, csak a keresett mennyiség változik. Ilyenkor csak az eredeti keresleti görbén történik elmozdulás, a keresleti görbe marad a helyén. De ugyanez a keresletnövekedés más szemszögből a keresleti görbe feljebb tolódását is jelenti. (Tehát ugyanazt a mennyiséget magasabb árakon is megvesszük. (Kereslet-csökkenés tehát: a keresleti görbe balra-, és/vagy lejjebb tolódik.) Q (quantity: a termék mennyisége) Piaci kínálat Egy termék piaci kínálata azt fejezi ki, hogy a termelők összessége különböző lehetséges árakon mennyit képes és akar eladni a termékből A kínálati görbe emelkedő, pozitív meredekségű: jószág árának növekedése a piacra vitt és eladásra felkínált mennyiség növekedésével jár. A termék kínálata változik, ha maga a kínálati görbe tolódik el, hiszen ekkor ugyanazon árakhoz megváltozott kínált mennyiségek tartoznak. A

kínálatot változtató tényezők lehetnek: - a termelési tényezők (munka, tőke) árainak változása - technológiai változások - adók és szubvenciók P - a termelők (eladók) számának változása (price: ár) - termelői várakozások változása Ha a jószág saját ára változik, a kínálat változatlan, csak a kínált mennyiség változik. Ilyenkor csak az eredeti kínálati görbén történik elmozdulás, a kínálati görbe maga marad a helyén. S S’ Kínálat nő: kínálati görbe jobbra tolódik. (Ugyanazon árakon többet kínálunk eladásra). De ugyanez a kínálatnövekedés más szemszögből a kínálati görbe lejjebb tolódását is jelenti. (Tehát ugyanazt a mennyiséget alacsonyabb árakon is hajlandóak vagyunk eladni.) (Kínálat-csökkenés tehát: a kínálati görbe balra-, és/vagy feljebb tolódik.) Q (quantity: a termék mennyisége) Fogyasztói többlet, termelői többlet p p Fogyasztói többlet Termelői többlet S p

p D Q Q Rezervációs ár: az a maximális pénzösszeg, amelyet egy fogyasztó hajlandó megfizetni valamely termék egy egységéért. Termelői (kínálati) rezervációs ár: az a minimális ár, amiért a termelők hajlandók megtermelni és eladásra felkínálni valamely jószágot. Fogyasztói többlet: a rezervációs ár és a tényleges piaci ár különbsége. Termelői többlet: a mindenkori piaci ár és a kínálati rezervációs ár különbsége. Rugalmasság / 1: a kereslet árrugalmassága A kereslet árrugalmassága azt fejezi ki, hány %-kal változik egy áru keresett mennyisége, ha az ára 1 %-kal változik. ε p ΔQ : Δp = Q p ΔQ Δp * p Q Ez a tag a keresleti görbe meredeksége, tehát értéke a görbe mentén végig változatlan. ΔQ Q = Δp p D Q p A kereslet árrugalmassága általában negatív szám. Erre tart a -∞ felé. Itt -1 az értéke. Ha nagyon drága a termék, akkor a kismértékű árcsökkentés is nagy

megtakarítási lehetőség, ezért a kereslet számottevően nőhet. Erre tart a 0 felé. D Q p Ezen a szakaszon: Ha nagyon olcsó a termék, akkor a nagymértékű árcsökkentésnek sem jelent érdemi megtakarítást, ezért a kereslet nem nő számottevően. Az ár itt csak néhány %-kal csökkent. Ezen a szakaszon: Az ár itt majdnem a felére csökkent . A keresett mennyiség pedig megduplázódott! D Q A keresett mennyiség pedig alig néhány %-kal nőtt! Rugalmasság / 2 p p p Teljesen rugalmatlan kereslet Rugalmatlan kereslet Rugalmas kereslet D D D Q p Q p Teljesen rugalmatlan kínálat Q p Rugalmas kínálat S Végtelenül rugalmas kínálat S S Q Q Q Rugalmasság / 3: a kereslet árrugalmassága (folyt.) Kereslet árrugalmasságának abszolút értéke Jószág kereslete (fogyasztók reagálása) ε> 1 Árrugalmas ε< 1 Árrugalmatlan ε= 1 Egységnyi árrugalmasságú Bevétel alakulása

Árváltozással ellentétes irányú: - árcsökkenéskor nő - árnövekedésnél csökken Árváltozással megegyező irányú: - árcsökkenéskor csökken - árnövekedésnél nő változatlan Ívrugalmasság p p Pontrugalmasság p1 Δp p1 p2 ΔQ D Q1 Q2 Árrugalmasság számítása p1 és p2 közötti ártartományban: ε = ΔQ Δp * p Q = Q2 - Q1 p2 - p1 * D Q (p2 + p1) / 2 (Q2 + Q1) / 2 Figyelem! Bázisnak a két érték számtani átlagát használjuk! Q1 Árrugalmasság számítása p1 árszinten: ε = dQ (p) dp * p Q A keresleti függvény ár szerinti deriváltja. Q Rugalmasság / 4 Jövedelemrugalmasság: (Az előzőekhez hasonlóan számíthatunk ív-, vagy pontrugalmasságot) ε = ΔQ Q ΔI I Kereszt - árrugalmasság: ε = A normál javak jövedelemrugalmassága pozitív, az alsóbbrendű javaké negatív. ΔQ Q Δpmásik pmásik • Helyettesítő termékek esetén a kereszt-árrugalmasság értéke pozitív. (alma és körte)

• Kiegészítő termékek esetén a kereszt-árrugalmasság értéke negatív. (autó és benzin) Kínálat árrugalmassága: (Az előzőekhez hasonlóan számíthatunk ív-, vagy pontrugalmasságot) ε = ΔQkínált Qkínált Δp p A kínálat árrugalmassága azt fejezi ki, hány %-kal változik egy áru kínált mennyisége, ha az ára 1 %-kal változik. • Független termékek esetén a kereszt-árrugalmasság értéke zérus. (alma és golyóscsapágy) Piaci egyensúly és az ármechanizmus működése p D S Egyensúly p* Q Q* p S D p D D’ S p2 S’ p1 p1 p2 Q1 Q1 Q2 Q Q2 Q Ármaximalizálás és minimálárak p D p Egyensúlyi helyzet fogyasztói többlete. D S S Maximált ár utáni helyzet fogyasztói többlete. Egyensúlyi helyzet termelői többlete. Maximált ár utáni helyzet termelői többlete. Maximált ár utáni helyzet holtteher-vesztesége. Pegyensúlyi HIÁNY Pmax Pmax Q p p D Pmin Qúj : S D Q Qegyensúlyi

az egyensúlyinál alacsonyabb maximált áron a lecsökkent kínálati mennyiség a szűk keresztmetszet. Egyensúlyi helyzet fogyasztói többlete. S Minimált ár utáni helyzet fogyasztói többlete. TÚLKÍNÁLAT Pmin Egyensúlyi helyzet termelői többlete. Minimált ár utáni helyzet termelői többlete. Minimált ár utáni helyzet holtteher-vesztesége. Q Qúj : Qegyensúlyi az egyensúlyinál magasabb minimált áron a lecsökkent keresleti mennyiség a szűk keresztmetszet. Q Hasznosság-függvény U (összhaszon) Csökkenő határhaszon Összhaszon maximuma Akkor belátható, hogy az adott pontba húzott érintő meredeksége a határhaszon nagyságát és irányát is mutatja Negatív határhaszon Ha egészen kicsi a vizsgált fogyasztási egység: szendvics U (összhaszon) Zérus határhaszon Határhaszon (MU): adott jószág fogyasztásának egységnyi növelése által kiváltott összhaszon-növekmény. Az összhaszon-görbe adott pontjába

húzott érintő meredeksége α α nagyságú pozitív határhaszon β nagyságú negatív határhaszon β szendvics Közömbösségi görbék U U Két jószág (termék) együttes haszna: U2 Y termék X termék Y Y termék U1 U1 U2 X termék Közömbösségi görbék: Helyettesítési határráta: - Negatív meredekségűek Megmutatja, hogy milyen arányban hajlandó a fogyasztó az egyik terméket a másikkal helyettesíteni úgy, hogy közben hasznossága változatlan maradjon. (mert mindkét termék értékes számomra) - Minél távolabb vannak az origótól, annál magasabb hasznossági szintet képviselnek. - Konvexek (csökkenő hely. határráta) Y Helyettesítési arány (RS): a köz. görbe két pontja közti szelő meredeksége. RS= Δy / Δx Y Helyettesítési határráta (MRS): a köz. görbe adott pontjához húzott érintő meredeksége. MRS= dy/ dx U2 U Δy U1 X Δx U X X Különleges közömbösségi görbék Tökéletesen

kiegészítő javak közömbösségi görbéi Tökéletesen helyettesítő javak közömbösségi görbéi Fagylalt (gombóc) Személygépkocsi karosszéria Telítődés: a jószág egy bizonyos mennyiség után károssá válik Y 9 6 3 3 2 1 hasznos 4 8 12 kerék 1 2 3 káros Jégkrém (db) Telítődési pont (x)-ből X Költségvetési egyenes Y termék Y termék Meredekség: Px Ezeket nem tudom megvenni I = px*x + pyy py 1 Y= Ezeket meg tudom venni úgy, hogy minden pénzem elköltöm py X termék x * Px py X termék Ezeket meg tudom venni és még marad pénzem Optimális választás: az az X-Y kombináció, amelynél a költségvetési egyenes éppen érint egy közömbösségi görbét. E görbe által képviselt hasznossági szint a maximum, amit adott jövedelemszint és árarányok mellett el tudunk érni. Y Y a drágább Y Az optimális választás kritériuma: érintési pontban az árarányok megegyeznek a helyettesítési

határrátával: MRS = dx X Y Y dy = Px py Emelkedik a jövedelem, de az árarányok változatlanok X drágul X X X Termelési függvény és a rövid távú parciális termelési függvény Q Rövid táv: az egyik termelési tényező változtatható (általában a munka), a másik értéke fix Hosszú táv: minden termelési tényez változtatható Q Parciális termelési függvény Q(L,K) Termelési függvény Q(L) Parciális termelési függvény Q(L,K) L L Termelési függvény K K Q Kfix Határtermék - MP: ΔQ / ΔL Átlagtermék: Q / L Termelési függvény maximuma Lassuló ütemben növekvő össztermék Csökkenő össztermék Q Q(L) Érintő meredeksége: Határtermék Gyorsuló ütemben növekvő össztermék Origóból húzott szelő meredeksége: Átlagtermék L Inflexiós pont A munka növekvő A munka csökkenő, de pozitív hozadéka hozadéka L Csökkenő és negatív hozadék Határtermék és átlagtermék A Q (Tőke

hozadéki optimuma) G Q(L) I A munka növekvő hozadéka A munka csökkenő, de pozitív hozadéka L Csökkenő és negatív hozadék Q Munka hozadéki optimuma ΔQ ε = L Q ΔL Inputtényező termelési rugalmassága: = ΔQ / ΔL * L / Q = MPL 1 / APL = MPL / APL L APL MPL L ε L >1 ε L =1 0< ε L <1 ε L <0 Termelési függvény - hosszú táv Q Hosszú távon már mindkét termelési tényezőt változtathatom: Izokvant - görbe: olyan tőke-munka kombinációk összessége, amelyekkel azonos termelési szint érhető el. K Q Q(L,K) Q(L,K) Termelési függvény Termelési függvény Q2 L K Q1 K I1 I2 L Izokvant görbék Technikai helyettesítés határrátája: A helyettesítési ráta meghatározható a két felhasznált inputtényező határtermékének arányával is: Az az arány, amely megmutatja, hogy azonos kibocsátási szint mellett milyen arányban helyettesíthető egymással a munka és a tőke. K L

A-ból C-be: K csökken, ezért Q csökken: MPK = ΔQ / ΔK, tehát ΔQ1 = ΔK * MPK Technikai helyettesítés aránya (RTS): Helyettesítési határráta (MRTS): K az isoquant görbe adott pontjához az isoquant görbe két pontján átmenő egyenes meredeksége. húzott érintő meredeksége. MRTS = dK / dL RTS = | ΔK / ΔL | C-ből B-be: L nő, ezért Q nő: MPL = ΔQ / ΔL, tehát ΔQ2 = ΔL * MPL K A A-ből B-be visszakerülve Q az eredeti értékre került vissza, hisz ugyanazon az isoquanton mozdultunk el: ΔQ = 0 = ΔQ1 + ΔQ2 = ΔK * MPK + ΔL MPL Ebből: ΔK * MPK = ΔL MPL -ΔK*MPK Q ΔK ΔL Q L B C L Q1 Q2 Tehát: ΔK / ΔL = MPL / MPK L +ΔL*MPL RTS = ΔK / ΔL = MPL / MPK Különböző alakú izokvant-görbék K Teljesen rugalmatlan helyettesíthetőség K L Végtelenül rugalmas helyettesíthetőség K L Korlátozott helyettesíthetőség L Isocost egyenes: K K Meredekség: PL Ezeket nem tudom megvenni I = pL*L + pKK pK I K=

Ezeket meg tudom venni úgy, hogy minden pénzem elköltöm L pK * PL pK L L Ezeket meg tudom venni és még marad pénzem Optimális választás: az a(z) L-K kombináció, amelynél az isocost éppen érint egy isoquantot. E görbe által képviselt termelési szint a maximum, amit adott jövedelemszint és tőke-munka árarányok mellett el tudunk érni. K K a drágább K Az optimális választás kritériuma: érintési pontban a tőke-munka árarányok megegyeznek a technikai helyettesítés határrátájával: RTS = ΔK / ΔL = MPL / MPK = PL / PK L K K X drágul Emelkedik a tőkére és munkára fordítható jövedelem, de az árarányok változatlanok L L L Költségfüggvények Költségek MC=ACmin AC AVC MC=AVCmin MC AFC Q Kompetitív piac: költségek, határbevétel, üzemszüneti pont, fedezeti pont, profit Üzemszüneti pont: a teljes FC veszteség Veszteségminimalizálás az üzemszüneti pont és a fedezeti pont között: van veszteség, de

nem a teljes FC AC AC AVC AVC p p MR MR MC MC Q Fedezeti pont: a teljes költség megtérül, nincs gazdasági profit Q Pozitív gazdasági profit: p=MR>AC AC MR p AC MR p AVC AVC MC MC Q Q Monopólium: termelési mennyiség, ár, profit (vagy veszteség) ár, költségek ár, költségek MC MC AC p AC AC Veszteség p Profit AC MR D MR Q D Q