Kereskedelem | Turizmus » Bács-Kiskun megye idegenforgalmi koncepciója

Alapadatok

Év, oldalszám:2003, 19 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:87

Feltöltve:2008. július 06.

Méret:250 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

BÁCS-KISKUN MEGYE IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA 2003-2008 TERVEZET Tartalom: 1. HELYZETÉRTÉKELÉS 1. 1 Vonzerők 1. 2 Fogadási feltételek 1. 3 Az idegenforgalom fejlesztésének szükségessége, indokoltsága 1. 4 SWOT analízis 2. FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2. 1 Fejlesztési stratégia 2. 2 Termékcsoport fejlesztési prioritások 2. 3 Kistérségek fejlesztési programjai 2. 4 A megye turizmusának fejlődését általában szolgáló programok 2. 5 A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat feladatai a koncepció megvalósításában 1. HELYZETÉRTÉKELÉS 1. 1 Vonzerők Bács-Kiskun megye Magyarország legnagyobb kiterjedésű megyéje, területe 8445,15 km 2, lakosságának száma 547.000 fő Határ menti, dél-alföldi megye, amelyet nyugaton a Duna, keleten a Tisza folyók határolnak. Éghajlati adottságait tekintve az ország legmelegebb régiója, a napsütéses órák száma évi 2050-2100 A megye teljes területe sík vidék, legmagasabb pontja az Ólom-hegy (174m). Északi és

középső vidékét homok, déli területeit a Bácskai lösztábla északi nyúlványaként lösz fedi Természetes növényzetét a puszta növénytársulásai, homoki és ártéri erdők alkotják A felszíni vizek mennyisége – a határoló folyamokat leszámítva – kicsi, az egykori szikes tavak közül csak azok maradtak fenn, amelyeknek állandó vagy időszaki vízutánpótlása folyamatosan biztosított. A megye idegenforgalmi adottságai az országos stratégiában kiemelt – vagyis nemzetközileg is versenyképes vagy azzá tehető – termékcsoportokat ∗ figyelembe véve kedvezőek: csaknem valamennyi preferált termék tekintetében kedvező fejlesztési adottságokkal rendelkezünk. ∗ gyógyturizmus/wellness; üdülések; aktív turizmus; kulturális és örökség turizmus; falusi turizmus valamint a gasztronómia és borturizmus; kongresszusi, üzleti és incentive turizmus 2 A megye fő vonzásadottságai az alábbiakban határozhatók meg:

Közlekedésföldrajzi fekvéséből következően jelentős a tranzitátvonulás. Ez a térség gyakorlatilag az ország központi területe, tehát Magyarország bármely tája felé kiindulópontul szolgálhat Nagy jelentősége van a jelenleg Kiskunfélegyházáig kiépített M5-ös autópályának, amely nemzetközi és országos tekintetben is fontos idegenforgalmi folyosónak számít. A Kelet- és Dél-Európa felé irányuló nemzetközi forgalom lebonyolításában az autópálya mellett nagy szerepet játszik az E75-ös és az 53-as főút is. Vonzásadottságaink jelentős részét a természeti tényezők teszik ki. Tágas horizontú puszták, árvalányhajjal borított homokbuckák, vadvirágos rétek, madarak ezreitől zsibongó tavak, a Duna és a Tisza menti erdők jellemzik Magyarország változatos középső vidékét, Bács-Kiskun megye területét. Ezt a sokszínűséget és a természet megannyi apró csodáját tapasztalhatják meg mindazok, akik felkeresik

megyénk természetvédelmi oltalom alatt álló területeit. A Kiskunsági Nemzeti Parkot hazánk második nemzeti parkjaként 1975-ben hozták létre. A felügyelete alá tartozó, védett területek összkiterjedése közel 105.000 ha Ebből 48000 ha a kilenc elkülönült egységből álló Kiskunsági Nemzeti Park. A fennmaradó részt a tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek, és az ún. Ex-lege védett területek teszik ki A Kiskunsági Nemzeti Park területén található szódás szikesek és síktéri lapok maradványai a jellegzetes növényi társulásokkal és madárátvonuló helyekkel az Európai Unió által is elismert, de turisztikai szempontból ez ideig kihasználatlan természeti értéket képviselnek. Összességében a megye területének mintegy 5%-a védett, melyek közül sok, kiemelkedő természeti értékeinek köszönhetően nemzetközi hírnévnek is örvend. E páratlan kincs megőrzése, fenntartása, valamint megfelelő színvonalon

történő bemutatása a nemzeti park alapvető feladata A védett területeken ma már számos túraútvonal, tanösvény, kilátó segíti az élménydús természetjárást. A Nemzeti Park bemutatóhelyein pedig a térség természeti és kultúrtörténeti örökségét ismerhetik meg a látogatók. A védett térségek a következők: Felső-Kiskunsági puszta, Fülöpházi buckavidék, (amely Közép-Európa egyik legérdekesebb homokvidéke, területén néhány mozgó homokbucka még ma is látható), Bugac, az izsáki Kolon-tó, a Szelidi-tó, Miklapuszta, a Hajósi kaszáló és a löszpartok, a m egye déli részén található Vörös-mocsár, illetve Szikra és az Alpári rét. A FelsőKiskunsági tavak és a Kolon-tó a vizes élőhelyek védelméről szóló ramsari egyezmény alapján nemzetközi védettséget élvez A Kiskunsági Nemzeti Park több részterülete az UNESCO Ember és Bioszféra Program részeként bioszféra rezervátum. A megye déli részén

található Gemenc Európa legnagyobb kiterjedésű összefüggő ártéri erdeje, amely a Duna teraszos völgyében helyezkedik el. A változatos növényzetű, erdős terület a Duna-Dráva Nemzeti Park fennhatósága alá tartozik. A táj mai arculata a 19 század második felében alakult ki, a Duna három ága (Vén-Duna, Rezéti-Duna és a Grébecsi mellékág) volt a meghatározó tájformáló erő. Gemenc a Duna-erdőség ősvadon jellegű darabja, az ártéri erdők legszebb típusa. A védgátak és a Duna közé fogott, erdővel borított hullámtér telis-tele van elhalt vagy mesterséges levágás után keletkezett, holt medrekkel, fattyúágakkal, gyűrűkkel, fokokkal és tavakkal, amelyek közül talán a legszebb és legromantikusabb a Veránka-sziget, amely fekvése, klímája és növényzete miatt ideális pihenőhely. A kivételes szépségű dunai hullámteret nagyrészt erdő borítja, és még mindig fellelhető rajta a korábbi folyóparti keményfa erdők

maradványa. Nemcsak talaja, de növénytársulása is igen 3 változatos: a Duna és a morotvák partjain fehér-, fekete- és szürkenyár óriások őrködnek, valamint mézgás, hamvas éger és fehér fűz ligetek húzódnak. Beljebb leginkább a mocsári kocsányos tölgy uralkodik, s elegyedik a magyar kőrissel A varázslatos természeti adottságok az aktív turizmus – vízi turizmus, természetjárás, megfigyelés, kerékpározás, horgászat, vadászat, lovaglás, sporttevékenységek – területén is jól hasznosíthatók. Országos és nemzetközi vonzású, tartós üdülési adottság a megye termál- és gyógyvízkészlete. A megye több településén jelentős fürdők épültek ki (Dávod, Kecskemét, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Nagybaracska, Tiszakécske), azonban az idegenforgalmi hasznosítás – a szükséges üdülési infrastruktúra hiányosságai miatt – elmarad az adottságokban rejlő potenciális

lehetőségektől. A feltörő hévizek csaknem mindegyike – az általános rekreációs hatáson túl – alkalmas mozgásszervi és reumatikus, illetve nőgyógyászati megbetegedések gyógykezelésére A termál- és gyógyvízre épülő széles körű és magas színvonalú szolgáltatásoknak fontos szerepük van nemcsak a különböző betegségek gyógyításában, hanem az egészség megőrzésében is, az erre a motívumra épülő wellness termékcsoport kialakításában. Fejlesztésre szorulnak a kerékpártúra-lehetőségek is, amelyek a gátakon vezetett kerékpárutak kialakításával, másrészt a homoki erdőkkel és pusztákkal tarkított területeken a kiránduló célpontok felfűzésével, illetve az egyes rekreációs területek összekötésével bővíthetők. A kerékpárúthálózat-fejlesztést a településközi és településen belüli, helyi forgalmi és turisztikai igények egyaránt indokolják. Az országos hálózat részeként megvalósuló

megyei kerékpárutak megteremthetik a kapcsolatot a szomszédos megyék, sőt a határon túli szomszédos régiók felé is A horgászat számára bőséges választékot kínálnak a megye folyóvizei és tavai. A holtágak és csatornák jelentős ökológiai értéket képviselnek, ezért turisztikai hasznosításként ezeken legfeljebb a horgászat engedhető meg engedélyhez kötötten, semmiképp sem tömeges igénybevétellel. Különös figyelmet érdemel a tiszai árvízmentesítési, illetve a Homokhátság vízpótlásának programja, melyekben az időszaki víztározók horgászati és turisztikai vonzatai jelentősek A vízparti galériaerdők, különösen a Gemencben található erdőterületek gazdag vadállománya kedvező lehetőséget nyújt a vadászturizmus fejlesztése számára. Jelenleg több mint 800 ezer ha-on folyik vadgazdálkodás. Megyénk elsősorban apróvadban gazdag, de a nagyvadas területeken nemzetközi szinten jelentős trófeák is szerezhetők

Fontos lenne a vadászturizmussal foglalkozó utazási irodák, társaságok és szálláshelyek összefogása. Bács-Kiskun megye területének geológiai jellemzői miatt különös jelentősége van a lótartásnak, és az ahhoz kapcsolódó lovas turizmusnak. A puszta egykori lakóinak, a betyároknak, szegénylegényeknek egykori életét felelevenítő, nagy ügyességet igénylő lovasbemutatók nem hiányozhatnak a megyei kirándulások programjából. A lovaglás kedvelőit számos jól felszerelt lovastanya, panzió várja, ahol képzett vezetők segítségével egyre több kijelölt túraútvonalat bejárva ismerkedhetnek meg a környék nevezetességeivel Jelentősek a megye kultúrtörténeti értékei, hagyományai, rendezvényei. Számos településen a kultúra és a hagyományok – kiegészítő elemként – a feltétlenül bővítendő számú, egyedi tartalmú komplex idegenforgalmi termék részét is képezhetik. 4 A térség értékeit építészete is

gazdagítja: Kalocsa és Baja barokk, Kecskemét szecessziós belvárosa, a népi építészet ragyogó példái, ipartörténeti emlékek (kiskunfélegyházi szélmalom, jánoshalmi malom), illetve a kiemelkedő értéket képviselő egyházi épületek. A kulturális és örökség turizmus további jelentős adottságai hazánk neves személyiségeinek szülőhelyei (pl. Kiskőrös-Petőfi Sándor), valamint a múzeumok (Baja, Kecskemét, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas), melyek az alföldi festészet, szobrászat alkotásait, a vidék népművészetét (pl. kalocsai Viski Károly Múzeum és Tájház), iparművészeti remekeit (pl kiskunhalasi Csipkeház) és az itt élő nemzetiségek (svábok, szlovákok) viseletét, használati tárgyait mutatják be. A megye számos kistérségében és településén hagyományteremtő szándékkal rendszeresen megszervezett kulturális programok, rendezvénysorozatok mára ugyancsak figyelemre méltó idegenforgalmi vonzerővé

váltak. Itt kell megemlíteni a Halászlé ünnepét Baján, a Kalocsát és Baját érintő Dunamenti Folklórfesztivált, a kecskeméti Hírös Hetet, a hajósi Orbán Napi borünnepet és a különféle szüreti rendezvényeket, főzőversenyeket. Kiemelten fontosak a települések hagyományos, speciális eseményei, amelyek – időpontjuk viszonylagos állandósága miatt – lehetővé teszik az utazások hosszabb időszakra történő előtervezését A gasztronómia, a tájjellegű ételek és az elkészítésükhöz felhasznált nyersanyagok előállítása is bizonyos mértékig a hagyományok ápolását jelenti. Híres a bajai halászlé, melynek nélkülözhetetlen alapanyaga a hungarikumok közé tartozó pirospaprika Szintén hungarikum a Kecskemét környékén termő kajszibarack, valamint az abból készített fütyülős barackpálinka. Különleges értéket képviselnek a bioélelmiszerek, melyek piaca dinamikusan növekszik. A gyümölcs- és szőlőtermesztés

és a borkészítés hagyományai is felértékelődő adottságaink közé sorolhatók. A megye területét érintik a Kunsági- és a H ajós-Bajai Borvidék termőterületei, amelyek a borturizmus fejlesztésének, a bortúrák szervezésének lehetőségét is hordozzák. A térség borturizmusának fejlesztésében fontos szerepe van a bortermelést felügyelő hegyközségeknek, illetve a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet fajtanemesítési, fajtakísérleti kutatásainak. A borrendek – látványos megjelenésükkel, rendezvényeken való rendszeres részvételükkel – nagyban segíthetik a kulturált borfogyasztás promócióját a belföldi és külföldi érdeklődők körében egyaránt Érdemes megemlíteni, hogy a B ács-Kiskun Megyei Agrárkamara AMC-s támogatással több térségben (pl. a kalocsaiban, kiskőrösiben, kiskunhalasiban) gasztronómiai turisztikai útvonalat dolgozott ki Az Aranyhomok Kistérségfejlesztő Egyesület Kecskeméten pályázati

forrásból szervezi a Bács-Kiskun Megyei Magyar Ízek Háza programot A falusi turizmus gyűjtőfogalom, változatos tevékenységet, kínálatot jelöl: többek között magába foglalja a tanyai turizmust, a mezőgazdasági, helyi termékek eladására felkészült agroturizmust, az aktív túrákkal összekötött falusi üdülést, a helyi hagyományokat, kézművességet bemutató kulturális rendezvényeket. A szép faluképet őrző települések, településrészek, a pusztára jellemző tanyák a falusi turizmus minden részterülete számára kedvező adottságokat kínálnak. Az Alföld nagy részére jellemző tanyák Bács-Kiskun megye településszerkezetének sajátos elemei Fontos, hogy az épülő vagy újjáépülő tanyák, tanyacsoportok a mai kor infrastrukturális követelményeihez igazodva megőrizzék a korábbi időszakra jellemző sajátos, táji, építészeti hagyományokat, továbbá az is, hogy a turizmus fogadásával járó funkcióváltás a táj

gondozottságát ne befolyásolja negatívan. 5 A falusi, tanyai turizmus azzal, hogy erősíti a helyi identitástudatot, kiegészítő tevékenységet, pótlólagos jövedelemforrást jelent, a fejlődés ösztönzőjévé válhat. Segíti a falvak népességének megtartását, az egyébként kedvezőtlen helyzetű területek gazdasági erősödését, felzárkózását és a gazdasági szerkezetváltást A falusi vendégfogadás meghonosítása, fejlesztése a falvak felújítását, a kulturális és természeti örökség feltárását, védelmét, megőrzését igényli. Szükséges a több helyen még hiányzó infrastrukturális és anyagi feltételek (közlekedésfejlesztés, megfelelő közműellátás) megteremtése, valamint a vendégfogadás jelenlegi tartalmának (szállásnyújtás, esetleg étkezés biztosításával) különböző szolgáltatásokkal, aktív programokkal való komplex termékké bővítése, s a fogadókészség emberi feltételeinek

(vendégszeretet, a vendégfogadás alapismereteinek elsajátítása, nyelvismeret stb.) további fejlesztése A megyei önkormányzat kiterjedt külkapcsolatokkal rendelkezik: tagja az Európai Régiók Gyűlésének, a Duna-Körös-Maros-Tisza Regionális Együttműködésnek, a Dunamenti Tartományok Munkaközösségének és az Európai Bortermelő Régiók Gyűlésének, továbbá számos kétoldalú kapcsolattal rendelkezik. A hivatalos találkozásokon túl újabb együttműködések kialakítására nyújtanak lehetőséget a települések széleskörű testvérvárosi kapcsolatai is. Összességében a megye idegenforgalmi vonzereje – a meglévő hiányosságok felszámolásával, megfelelő termékfejlesztéssel – olyan, a megye településeinek, kistérségeinek markáns, egyedi adottságaira épített színes és változatos kínálat kialakítását teszi lehetővé, amely segítheti az Európai Unió által támasztott csatlakozási követelmények teljesítését,

harmonizál az ország és a dél-alföldi régió turisztikai imázsával. 1. 2 Fogadási feltételek 1. 2 1 Közlekedés 1. 2 1 1 Közút A megye idegenforgalmának bonyolításában a közút szerepe meghatározó: a megyén áthaladó transzeurópai (TEM) főhálózat részét képező M5-ös autópálya és az E75-ös útvonal, valamint számos országos főútvonal biztosítja megközelíthetőségét. A megyeszékhely és az ország központi térsége személygépkocsival viszonylag jól megközelíthető. A megyén belül a településeket összekötő közúthálózatban lényeges hiány nincs A közutak műszaki állapota sajnos nem kielégítő, sőt egyes szakaszokon rossz minőségű. Az M5-ös autópálya jelenleg Kiskunfélegyházáig épült ki, kormányzati elképzelések szerint 2006-ig készül el a Szegedig, illetve az országhatárig tartó szakasz. Az autópálya tömeges használatát akadályozza az európai viszonylatban is rendkívül drága pályadíj. Ennek

következtében az E75-ös (5-ös) főútvonal túlzsúfolt, a rátelepült községek és városok átkelési szakaszai balesetveszélyesek, szennyezettek Az út forgalmi kimerültsége miatt különösen a nyári tranzitátvonulás idején gyakoriak a súlyos balesetek. A 2008. és 2030 évre vonatkozó előbecslési adatok alapján, a forgalom a következő útszakaszokon haladja meg a 10000 egységjármű/nap értéket, így ezen gyorsforgalmi utak kiépítése, illetve továbbépítése elengedhetetlen lesz: - M5 autópálya Kiskunfélegyháza-Szeged-Röszke szakasza 6 - M8 gyorsforgalmi út Kecskemét-Dunaföldvár közötti szakasza M9 gyorsforgalmi út Szekszárd-Szeged közötti szakasza M44 gyorsforgalmi út Kecskemét-Kunszentmárton közötti szakasza A kelet-nyugati irányú gyorsforgalmi utak (M8, M44) kiépítése várhatóan jelentős forgalmat vesz át a j elenlegi 4-es számú főútról, amelynek kapacitása hamarosan kimerül. A kiépítés alapfeltétele az

új Duna-hidak megépítése (Szekszárd, Dunaújváros). A Dunán jelenleg csak Dunaföldvárnál és Bajánál vezet át állandó közúti híd. Az országos illetve nemzetközi szinten való jobb elérhetőség önmagában nem generál jelentős turisztikai forgalomnövekedést, de a forgalom összetételére, valamint a hétvégi forgalmak növekedésére kihatással lehet. 1. 2 1 2 Kerékpárutak A megye domborzati adottságait és településszerkezetét figyelembe véve a k erékpározásnak inkább hivatásforgalmi, mint turisztikai hagyományai vannak. Az eddig elkészült kerékpárutak elsősorban a nagy forgalmú átkelési szakaszok mellett épültek ki, mely azt is jelenti, hogy a turisztikai célt jobban szolgáló hálózati jelleg nem alakult ki. A nemzeti parkok, a Duna és a Tisza folyók jelenleg még kiaknázatlan kincset rejtenek a hazánkban fejlesztésre szoruló kerékpáros turizmus számára A cél egy olyan kerékpárút hálózat kifejlesztése, amely

elsősorban a vasúti csomópontokból kiindulva – figyelembe véve a vízi és közúti közlekedési lehetőségeket, folyami és határátkelőket – valósítható meg, s amely az eddigieknél jobban szolgálja a turizmus érdekeit és segíti a balesetmentes kerékpározás feltételeinek megteremtését. 1. 2 1 3 Határforgalom Túlnyomórészt a közúti közlekedéssel kapcsolatos a megye határforgalma is. Jelenleg állandó határátkelő működik Bács-Kiskun megye területén Hercegszántó, Bácsalmás és Tompa településeken, ideiglenes átkelőhely van Garán. További átkelőhelyek kiépítése javasolt Bácsszentgyögy és Kunbaja településeken. A határátkelők szerepének erősödése csak a hozzájuk vezető közúti kapcsolat minőségének javulása, a gyorsforgalmi utak megépülése által képzelhető el A többmilliós nemzetközi forgalomból adódó lehetőségek jobb kihasználásához, a határmenti kapcsolatok élénkítéséhez

hozzájárulhatnának a kis, korlátozott forgalmú átkelők is. Különösen nagy feladatot jelent, hogy Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását követően az ország és Bács-Kiskun déli határa az EU külső határává válik. Az ezzel összefüggő technikai fejlesztések és képzés hatására várhatóan nem alakulnak ki nagyobb forgalmi nehézségek. 1. 2 1 4 Vasút A megye nagyobb városainak vasúti elérhetősége biztosított, hiányzik viszont a sugárirányú pályákat összekapcsoló transzverzális összeköttetés. A vasútvonalak kiépítettségének színvonala és műszaki állapota az ország egészéhez hasonlóan kedvezőtlen, az eljutási idők magasak A vasúti személyforgalom csökkenésének üteme ennek ellenére – a 90-es évek elejének erőteljesebb visszaesését követően – jelentősen lelassult, napjainkban stagnálás tapasztalható. A vasút szerepe a megyében élők számára elsősorban a távolsági összeköttetések

biztosításában van. Ezek közül elsődleges Budapest elérése, amelynek ideje kismértékben, komfortja jelentősen javult 1994-től kezdődően az IC-szerelvények megjelenésével. 7 A vasút növekvő szerepet vállal az idegenforgalomban. Különösen jelentős a keskeny nyomtávú vonalak idegenforgalmi kihasználása (pl: bugaci, illetve gemenci kisvasút) A MÁV Rt megrendelésre gőzvontatású nosztalgiavonatait is közlekedteti. A vasúttársaság az idegenforgalmi rendezvényekhez kapcsolódó utasforgalom számára kedvezmények nyújtásával, sőt az utazásszervezésbe való tevékeny bekapcsolódással is részt vállal. A vasúti közlekedés (Inter City, gyorsvonatok, külön- és komfortkocsik) kiválóan alkalmas igény szerint mozgássérültek, kerékpárosok szállítására is. 1. 2 1 5 Vízi és légi közlekedés Bár a Duna Európa VII. közlekedési főfolyosója, Bács-Kiskun megyei szakasza elsőrendű vízi út, a hajózás, különösen a

turisztikai célú hajóforgalom volumene elenyésző. Több logisztikai létesítmény kapcsolódik hozzá, jelenleg a legmarkánsabb térszerkezet-fejlesztő elem a bajai kikötő, illetve a kalocsai ipari park. A Tiszán 1992 óta van újra személyforgalom, de a lehetőségeknél itt is alacsonyabb a turisztikai (sétahajó) forgalom. A Tisza III E besorolású vízi út, Bács-Kiskun megye területén azonban jelenleg nincs megfelelően kiépített közforgalmú kikötője A megye vízi turizmusának fejlődése nem választható el a hajózási infrastruktúra fejlesztésétől. Negatív tényezőnek számít a parti infrastruktúra hiánya, a viziút esetenkénti nagy távolsága a településektől, a megfelelő kiépítettségű utak és kikötők hiánya A megyében jelenleg több repülőtér üzemel. Ezek közül a legjelentősebb a kecskeméti, amely azonban elsősorban katonai célokat szolgál, a polgári légi közlekedés számára csak feltételesen alkalmas. Bár az

üzleti, egészségügyi, idegenforgalmi célú felszállások száma növekszik, még mindig a sportrepülés a domináns (pl. jakabszállási, kiskunfélegyházi, bajai, érsekcsanádi repterek). A nagyobb arányú személyforgalomnak több technikai feltétele is hiányzik, így például az utaskiszolgáló létesítmények, részben a f orgalomirányító fénytechnika, valamint a biztonságos éjszakai repülés lehetőségének megteremtése. 1. 2 2 Szálláshelyek Bács-Kiskun megyében 30 szálloda (879 szoba, 2096 férőhely), 51 panzió (636 szoba, 1783 férőhely), 24 üdülőház (453 szoba, 1164 férőhely), 8 turistaszálló (220 szoba, 993 férőhely), 2 ifjúsági szálló (42 szoba, 271 férőhely) és 10 kemping (3850 férőhely) várja a vendégeket. A szállodák, melyek magas szolgáltatási színvonalat képviselő szálláshelyek, megyénk számos városában megtalálhatók. A fogadókapacitás nagyobb létszámú szállodai elhelyezést igénylő programok

lebonyolításához azonban csak Kecskeméten elegendő. A panziók döntően magántulajdonban lévő szálláshelyek, kínálatuk rugalmasan igazodik a vendégek differenciált keresletéhez. Egy részük szállodaszerűen, míg mások családiasabb jelleggel működnek. Jelentős szerepet játszanak ugyanakkor a tranzitforgalom fogadásában, valamint az üdülés, aktív turizmus bonyolításában is. A kempingek és nyaralóházak zöme az átutazók egy éjszakás elszállásolását szolgálja. Hoszszabb tartózkodás csak az üdülési, aktív szabadidős adottságokkal és turisztikai kínálattal rendelkező területekre telepített kempingekben (pl Szelidi-tó, Kiskunmajsa, Tiszakécske, Dunamente települései) jellemző 8 Nem minősül kereskedelmi szálláshelynek a fizetővendéglátás és a falusi szállásadás, melyek a magánszálláshelyek idegenforgalmi hasznosítására vonatkozó rendelkezések szerint működnek. A fizetővendéglátás a megye

városaiban, a falusi vendéglátás – értelemszerűen – a községekben, városok külterületein, tanyás térségekben jellemző Regisztrált magánszálláshelyként 118 egység működik, 602 férőhellyel, falusi szálláshelyként pedig 114 egység, 685 férőhellyel a megye területén 1. 2 3 Kereskedelmi, vendéglátó-ipari ellátás A tulajdonosi szerkezetváltás eredményeként a kereskedelmi ellátás az idegenforgalom által érintett területeken megfelelő: mind az üzletek száma, mind választékuk lehetővé teszi a helyi lakosság ellátásán túl a turisták által támasztott igények kielégítését is. Bár a vendéglátás mennyiségi és minőségi szempontból is javult, mind a hazai, mind a külföldi vendégek ellátása a jelenleginél magasabb színvonalat igényelne. Változatosabbá vált az üzletek profilja, ez azonban inkább a más népek konyháit reprezentáló, és nem az Alföldre jellemző, tájjellegű ételeket is ajánló éttermek

számának növekedésében mutatkozik meg – kivéve néhány, a turisták által rendszeresen látogatott csárdát, ill. programot További bővítésre szorulna a vendéglátás szórakoztató tevékenysége, az élőzene szolgáltatás, a műsoros rendezvények és előadóestek szervezése 1. 3 Az idegenforgalom fejlesztésének szükségessége, indokoltsága A turizmus a nemzetgazdaság szolgáltató szektorának egyik fontos, multiplikátor hatást is kifejtő ága, amely az elmúlt évtizedekben a világgazdaság legdinamikusabban fejlődő szektora lett, s vélhetően hamarosan a legfontosabb interszektorális gazdasági ággá válik. A turizmus által támasztott sajátos szerkezetű keresletnek a vállalkozások széles körére, a foglalkoztatásra (munkahelyteremtés), a j övedelemtermelésre, a gazdaság szerkezetének modernizálására, az elmaradott térségek gazdasági vérkeringésbe történő bevonására, a fizetési mérlegre (láthatatlan export) gyakorolt

kedvező hatása közismert. A gazdasági hatások mellett jelentősek a turizmus társadalmi, kulturális befolyásai is, amelyek elsősorban a társadalmi mobilitás növelésében, a helyi és nemzeti értékek megbecsülésében jutnak kifejezésre. Magyarországon az idegenforgalom gazdasági-társadalmi jelentősége dinamikusan nőtt az utóbbi évtizedben. A jövedelemtermelés mellett munkahelyteremtő szerepe is figyelemreméltó: az ágazatban közel 300 ezer ember dolgozik, jellemzően kis- és középvállalkozások keretei között. Az idegenforgalom mindezek mellett kedvező tőkebefektetési lehetőséget jelenthet mind a hazai, mind a külföldi tőke számára. Bács-Kiskun megye egyes részein a turizmusnak már ma is – relatíve – kiemelt szerepe van, és ez a jövőben tovább növekedhet. Egyes területeken alternatívaként előtérbe kerültek a fenntartható fejlődés kritériumainak is megfelelő, a természeti környezetet megőrizve fejlesztő,

környezetbarát üdülési formák. A természeti viszonyokon kívül a megye kulturális és művi adottságai, sajátos bemutatói, rendezvényei is vonzó hatást gyakorolhatnak a hazai és a határokon túl élő magyarokra, valamint a külföldi turistákra. 9 1. 4 SWOT analízis Erősségek  Értékes természeti adottságok, különösen a zöldfolyosóként működő felszíni vízfolyások és a termál- és gyógyvizek rekreációs potenciálja       Európai Unió által is elismert növénytársulások, madárátvonulóhelyek Sajátos életmódbeli hagyományok, gazdálkodás, tájjellegű gasztronómia Magas színvonalú kultúra, művészeti élet, bevezetett, ismétlődő rendezvények Magas vállalkozói aktivitás, törekvés a turizmus élénkítésére, vendégszeretet Térségi, szakmai együttműködési készség Megyei és települési testvérkapcsolatok Gyengeségek  Infrastruktúra (közlekedési törzshálózatok,

csatornahálózat) hiányosságai  Rendkívül magas autópálya-használati díj  Szálláskapacitás hiányosságai (a városok szállodai férőhelyeinek alacsony színvonala vagy teljes hiánya, egyes jó adottságú falvakban a szálláshelyek abszolút hiánya)  Szolgáltatások változó minősége, színvonala  Közrend, közbiztonság  Környezeti gondok (környezet nem kielégítő tisztasága, folyóvizek minősége)  Koordinált, átjárható programcsomagok, komplex turisztikai termékek hiánya, erőtlen beutaztatási tevékenység  Kistérségi turisztikai vonzerőleltárak és vállalkozói térképek hiánya, elavultsága  A turisztikai programcsomagok/termékek minősítési rendszerének, illetve minőségének ellenőrzését biztosító civil hálózat hiánya  Speciális turisztikai infrastruktúra hiánya: információ, tájékoztatás, hírverés hiányosságai, gyenge marketingmunka  Nyelvtudás elégtelensége, turisztikai szakmai

ismeretek alacsony szintje, turisztikai munkakörök hiánya az önkormányzatoknál  A korábban létrehozott, turisztikai civil szervezetek elsorvadása  Megyei turisztikai szaktanácsadó hálózat és megyei szintű turisztikai szervezeti, intézményi háttér hiánya  Komplex kistérségi turisztikai fejlesztési koncepciók hiánya  Akut tőkehiány Lehetőségek  Az EU-hoz történő csatlakozással, a marketing tevékenység fokozásával, a határok átjárhatóságának javításával a megye vonzó célterületté válása a külföldi tőke és az idegenforgalom számára  Egyedi turisztikai attrakciók kialakítása  Fejlesztési források decentralizációja, területi egyenlőtlenségek mérséklése  Színvonalas szállodai és konferencia kapacitások bővülése  A marketingirányítás középszintű és helyi szervezeteinek javuló működése, a központi, regionális és kistérségi marketing tevékenység összehangolása, szorosabb

együttműködés a magánszektorral 10  Az Európai Uniós csatlakozással járó, turisztikai célú források bővítése  A csatlakozással együtt járó könnyebb kiutazások során szerzett pozitív tapasztalatok növelik az igényszintet a belföldi szolgáltatók körében is  A már meglévő és az újonnan kialakítandó teleházak bekapcsolása a turisztikai információs hálózatba  Nonprofit szervezetek, civil szerveződések megerősödése Veszélyek      Pozícióvesztés a növekvő nemzetközi, illetve országon belüli versenyben Közbiztonság és közrend romlása Kurrens, egyedi sajátosságokra épülő termékek hiánya Kulturális programok megújulásának elmaradása A megyék, kistérségek, települések közti rivalizálás erősödése miatt a régió tényleges működéséből származó várható előnyök, fejlesztési hatások elmaradása 11 2. FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2. 1 Fejlesztési stratégia A stratégiai

célok és fejlesztési prioritások meghatározására a h elyzetértékelés, valamint az országos, regionális és megyei területfejlesztési koncepciókban megfogalmazott célok, fejlesztési stratégiai elképzelések alapján kerülhet sor. Alapcél: A fenntartható fejlődés elve alapján egyedi vonzerőink kihasználásával, magas színvonalú szolgáltatások nyújtásával versenyképes komplex turisztikai termékek kialakítása, hatékony marketingmunkával azok megfelelő piacokra juttatása, mindezek eredményeként a tartózkodási idő és a bevételek növelése. 2. 2 Termékcsoport fejlesztési prioritások Mindezek figyelembevételével az alábbi területek fejlesztése javasolt: • A nagy hagyományokkal rendelkező lovas turizmus szolgáltatásainak, színvonalának emelése • A vízhez kapcsolódó üdülés fejlesztése a már bevezetett (Duna- és Tisza-mente, Szelidi-tó stb.) és a kialakulóban levő üdülőterületeken, a fogadási feltételek

javításával és a szolgáltatások színvonalának emelésével • Közép- és hosszú távon javasolható a megye jelentős gyógy- és termálvíz adottságainak hatékonyabb kihasználása, a meglévő fürdők komplettírozása, új szolgáltatások, attrakciók bevezetése. Új fürdők nyitása csak alapos megfontolás és gazdaságossági számítások elvégzése után ajánlott • Elsősorban Kecskeméten, valamint a nagy hagyománnyal és látogatottsággal rendelkező településeken és a megye történelmi városaiban (Baján, Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason, Kalocsán) a település kapcsolataira, gazdasági, tudományos, kulturális eseményeire felfűződő üzleti-, kulturális- és rendezvényturizmus. Rendkívül fontos a rendszeresen ismétlődő programok új tartalmakkal való feltöltése, megújítása. • A falusi vendégfogadás fejlesztése elősegíti a területi különbségek mérséklődését, pótlólagos jövedelemforrást jelent,

visszaszorítja az életszínvonalbeli elmaradást még a kedvezőtlen adottságú területeken is. Közép- és hosszú távra egyaránt javasolt a férőhelyek kiés átalakítása, a vendégfogadók szakmai és nyelvi képzése, az aktív önkormányzati szerepvállalás • Gasztroturizmus színvonalának emelése. • A vadászat, kerékpározás (főként tiszai és dunai gátak) túrázás (kék túra turistaút, Kiskunsági Nemzeti Park és Duna-Dráva Nemzeti Park látogatható területei), a bor- és ökoturizmus fejlesztése a m egye adottságai alapján rövid-, közép- és hosszú távon egyaránt javasolható. • Fontos lenne a határátkelők és azok környékének fejlesztése, felkészítése a jelenlegit is meghaladó forgalomra, különös tekintettel Magyarország Európai Uniós tagságára. 12 2. 3 Kistérségek fejlesztési programjai 2. 3 1 Általánosságban: - Kistérségi turisztikai vonzerőleltárak és vállalkozói térképek létrehozása,

aktualizálása és folyamatos karbantartása - A jelenleg többségében hiányzó komplex, turisztikai, kistérségi fejlesztési tervek elkészítése, és azoknak a megyei és társtérségi elképzelésekkel való összehangolása - Kistérségi turisztikai információs központok (nem tourinfo rendszerű) létrehozása és működtetése - Komplex kistérségi marketingtervek kidolgozása, ezen belül turisztikai marketingterv készítése - Turisztikai humánerőforrás-fejlesztési igények térségi szintű felmérése és a képzés megszervezése 2. 3 2 Kecskemét és térsége A térségre jellemző és fejleszthető turisztikai termékek 1. Üzleti utazások - Hagyományos, üzleti utazások - Vásárok, kiállítások - Kongresszusok, konferenciák, vándorgyűlések, szemináriumok - Incentive utazások - 2. Szabadidős turizmus Egészség- és sportturizmus Falusi-, tanyai- és lovasturizmus Öko- és kulturális turizmus Körutazások, gasztronómiai- és borturizmus

Kirándulások, várostúrák A térség turizmusának koordinálásában a következő 5 évben elérendő célok: - A turizmusból származó bevételek növelése, befektetések a t urizmus területeire, munkahelyek létrehozása - A kistérség és a város örökölt adottságainak megőrzése, a vonzerők gyarapítása az önkormányzatok, civil szervezetek, kamarák, a turizmus szakma vállalkozásainak, szakembereinek és a település tettre kész polgárainak bevonásával - A minőségi turizmus arányának növelése - A Magyar Turizmus Rt-vel és a D él-Alföldi Regionális Marketing Igazgatósággal való szoros együttműködés Programprioritások: - Turisztikai termékfejlesztés és menedzselés - Turisztikai marketing és értékesítési rendszer kidolgozása és beindítása - Egységes turisztikai információs rendszer kidolgozása és beindítása - A szomszéd kistérségekkel, de elsősorban a Bács-Kiskun Megyei turizmusfejlesztési programmal való

összehangolás 13 - A turisztikai infrastruktúra fejlesztése 2. 3 3 Bácsalmás és térsége A bácsalmási kistérségben a turizmus nem domináns, épp ezért sem a kistérség, sem a települések nem rendelkeznek turizmusfejlesztési és idegenforgalmi programmal, csak elképzelésekkel és tervekkel, melyek a következők: - Természetvédelmi területek (pl. Kossuth Park, Templom Park), a fokozottan védett növény- és állatvilág széles körű megismertetése, megfigyelése, tanulmányozása Az építészeti örökségek mint turisztikai nevezetességek megóvása A kultúra és a történelmi hagyományok ápolása (pl.: helytörténeti kiállítás, kékfestő műhelyek, népművészeti hímzés) Az erre a területre leginkább jellemző horgászturizmus fenntartása és fejlesztése a tavak halállományának bővítésével, a környezet esztétikus kialakításával, a megközelíthetőség biztosításával, pihenést, kikapcsolódást biztosító

létesítmények kiépítésével A bácsalmási Kígyós-tó partján található ifjúsági tábor továbbfejlesztése A város strandjának átalakítása, korszerűsítése A térség közlekedésének fejlesztése: áthaladási lehetőségek bővítése, a B ácsalmásBajmok határátkelő továbbfejlesztése, vasúti közlekedés javítása, a közutak menti vendéglátó egységek számának megsokszorozása, új szálláshelyek kialakítása 2. 3 4 Kiskőrös és térsége Jelenleg nincs jóváhagyott turisztikai fejlesztési program. 2. 3 5 Kiskunfélegyháza és térsége Általános célkitűzések: - A turizmusból származó bevételek növelése - Az ágazaton belüli foglalkoztatottság növelése - Alternatív jövedelemszerzés biztosítása a családi gazdaságoknak Speciális célkitűzések: - Korszerű termékfejlesztés - Hatékony termékmenedzselés - Vendégbarát imázs gondozása Prioritások: - Wellnessturizmus fejlesztése (gyógy, rekreációs, öko,

falusi és tanyai turizmus) - Speciális igényeket kielégítő turizmus fejlesztése (lovas, vadász, kerékpáros, gasztro, agro, vízi, ifjúsági, oktatási és incentív turizmus) - A piacrajutást segítő tevékenységek fejlesztése (turisztikai menedzserszervezet létrehozása és működtetése, turisztikai képzés megszervezése, térségi turisztikai marketing, értékesítő, információs és minőségbiztosító rendszer kialakítása.) 14 2. 3 6 Kalocsa és térsége A térségben eltöltött vendégéjszakák alacsony száma a következő okokra vezethető vissza: közlekedési infrastruktúra jelenlegi állapota, kerékpárút-hálózat, turisztikai infrastruktúra, programszintű, kistérségi együttműködés, koordinált, átjárható programok, offenzív marketingtevékenység, vendégszerető, képzett, idegen nyelvet beszélő szakemberek, szállástulajdonosok hiánya. Ezek alapján kitűzött alapvető feladatok: részletes helyzetfelmérésre

épülő, térségi turisztikai fejlesztési terv készítése, alapinfrastruktúra kiépítése, marketingtevékenységgel párosuló termékfejlesztés, turisztikai információs rendszer kialakítása és működtetése. (A Kalocsa és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulásnak egyébként nincs önálló turizmusfejlesztési koncepciója.) 2. 3 7 Kiskunmajsa és térsége Kiskunmajsa, Bugac és Ópusztaszer közösen alakította ki turisztikai együttműködési és fejlesztési koncepcióját, mivel egyedül egyik település sem képvisel elegendő vonzerőt ahhoz, hogy a turistákat hosszabb ideig a környéken tartsa. A Bugac és Ópusztaszer által kínált programlehetőségek, az aktív és kulturális turizmus, valamint a kiskunmajsai termálfürdő, vagyis az egészségturizmus jól kiegészítik egymást. Általános stratégiai célkitűzések: - A versenyképesség és a hosszútávon fenntartható fejlődés megteremtése - A turizmusból származó

bevételek növelése - A foglalkoztatottság növelése az ágazaton belül - Alternatív jövedelemszerzés biztosítása a családi gazdaságoknak Eszközök a célok megvalósításához: - A stratégiai alapok meghatározása, vonzerők pontos megfogalmazása, fejlesztési koncepció készítése - A turizmus fejlesztendő területeinek kijelölése: egészség -, aktív -, kulturális -, okö -, konferencia - és incentív turizmus. - Turisztikai együttműködés megvalósítása az előnyök kölcsönös kihasználására építve: fejlesztések, térségi turisztikai menedzserszervezet létrehozása, finanszírozási háttér biztosítása, térségi turisztikai marketing és értékelés készítése, közbiztonság fejlesztése 2. 3 8 Baja és térsége A térség gazdag természeti adottságainak és turisztikai kínálatának jobb kihasználása érdekében számos előrelépést tudhat maga mögött a város. Bár az idegenforgalom számos szektora még fejlesztésre

szorul, a szakmában dolgozók erőfeszítéseinek szemmel látható eredményei vannak. Az idegenforgalom terén kitűzött célok: - A lehető legnagyobb vendégforgalom elérése - A tartózkodási idő és a pénzköltés növelése 15 - Minőségi szolgáltatások biztosítása, komplex programcsomagok kidolgozása Megfelelő turisztikai környezet és a közbiztonság megteremtése A térség sajátos arculatának kialakítása Szakmai tudás, szervezettség és fegyelem biztosítása Belföldi turizmus nagyarányú fejlesztése A célok eléréséhez szükséges tennivalók: - A meglévő szolgáltatások mennyiségi és minőségi fejlesztése - Egységes turisztikai bázis létrehozása - A szolgáltatók tájékoztatásának és tevékenységük összehangolásának megszervezése - Közeli városokkal, országos utazási irodákkal való kapcsolatépítés, együttműködés - Vállalkozások és civil szervezetek közötti együttműködési készség növelése -

Megalapozott, hosszú távú, hatásos marketingtevékenység - Az alap- és turisztikai infrastruktúra fejlesztése - Célirányos, gyakorlatias szakemberképzés és továbbképzés - Az önkormányzat részéről idegenforgalmi referens foglalkoztatása - Rendezvénynaptár összeállítása (az országos rendezvényekkel összhangban), a programok hatásos propagálása 2. 3 9 Kiskunhalas és térsége Fejlesztési cél: határozott arculattal rendelkező, versenyképes, a fenntarthatóság elvét képviselő, hatékony turisztikai kínálat kialakítása és értékesítése, mely jelentős gazdasági és kulturális hatást gyakorol a kistérség általános fejlődésére. Középtávú célok: - A turizmus gazdasági súlyának növelése - Kínálatorientált fejlesztés - Hatékony közösségi és vállalkozói marketing rendszer felépítése - Minőségrendszer kialakítása Rövidtávú célok: - Turisztikai információs rendszer kereteinek kiépítése - Kistérségi

szereplők tudatos együttműködési rendszerének létrehozása A fejlesztés stratégiai programjai: 1. Turisztikai kínálat, termékek fejlesztése 2. Turisztikai marketing – értékesítés, kommunikáció 3. Megvalósítási stratégia, belső feltételrendszer (szervezeti, pénzügyi, humán erőforrás fejlesztés) 2. 3 10 Kunszentmiklós és térsége A kistérségben a turizmus gazdasági, ágazati szerepe a lehetőségekhez képest kihasználatlan. Épp ezért alapvető cél az idegenforgalom területén működő vállalkozások és önkormányzatok összefogásából kialakított aktív, tervszerű, térségi marketing és PR tevékenység beindítása, valamint a települések meglévő természeti, építészeti és kulturális értékének megfelelő szintű 16 bemutatása. Az idegenforgalom szereplőinek aktiválásával és egy kistérségi idegenforgalmi információs iroda kialakításával, több nyelvű úti programkalauzok, túratérképek

megjelentetésével, erőteljes, hatásos térségi marketingmunkával, térségi kapcsolatok kiépítésével, az idegenforgalmi, turisztikai lehetőségek kihasználásával az idegenforgalom elmozdítható lenne jelenlegi passzív helyzetéből, s csökkenthető lenne az utóbbi időben tapasztalt leépülési, stagnálási folyamat. Ez a helyi és nemzeti értékek megbecsülésén túl egyfelől mobilitást, másfelől a foglalkoztatási, jövedelmi viszonyok javítását is eredményezné a kistérség számára. 2. 3 11 Jánoshalma és térsége A helyi, lokális események, sajátos ünnepek, rendezvények megvalósításán túl számos feladat vár megoldásra, többek között a turisztikai célok folyamatos megjelölése, az infrastruktúra fejlesztése (pl. megújuló energiaforrások hasznosítása, szennyvíz-csatornarendszer kialakítása, kerékpárutak kiépítése stb), termálvíz hasznosítása, ökogazdálkodás előtérbe helyezése 2. 4 A megye turizmusának

fejlődését általában szolgáló programok • A megye turizmusa versenyképességének javítása érdekében az idegenforgalmi célkitűzések megvalósításában érintettek közötti együttműködés fejlesztése, a koordináció javítása. • Komplex idegenforgalmi termékek létrehozásának ösztönzése a termék összetevői felett rendelkezők közötti “közvetítéssel”, találkozók szervezésével. A termékek, termékcsoportok fejlesztésének katalizálása a megyei önkormányzat eszközeivel • Tematikus turisztikai termékek összeállítása és kiajánlása – természetvédelmi értékek látogatása, – műemléktúrák, történeti emléktúrák, – gasztronómiai és bortúrák – lovas túrák stb. Ezzel a megye idegenforgalom által eddig kevésbé érintett települései és területei is bevonhatók lennének a turizmusba. • A nemzetközi, határ menti, megyehatár menti együttműködések fokozottabb kihasználása a turisztikai

kapcsolatok kölcsönös fejlesztésére. • A megyemarketing részeként fontos feladat az idegenforgalmi marketingtevékenység javítása, a megyei marketingstratégia és operatív program részeként, operatív turisztikai marketingterv kidolgozása és az abban foglaltak végrehajtása. • Az alap- és idegenforgalmi infrastruktúra további kiépítése. A fenntartható fejlődés követelményeinek megfelelően a természet- és környezetvédelem, valamint a t urizmus sajátos érdekeit egyaránt figyelembe vevő arányos fejlesztés. • A bel- és külföldi tőke fokozottabb bevonása érdekében idegenforgalmi projektek kidolgozása és eljuttatása befektetési konferenciákra. Vállalkozásbarát környezet kialakítása 17 • A helyi adóbevételek (különösen az idegenforgalmi adó és a hozzá kapcsolódó központi költségvetési támogatás) “visszaforgatása”, tervszerű felhasználása az idegenforgalom feltételrendszerének javítására. • Az

idegenforgalom kistérségi menedzselése, sajátos turisztikai arculat kialakítása, kistérségi programkínálat összeállítása, közös finanszírozású marketingje. • Az utazási irodák tevékenységében a beutaztatás erősítése, komplex turisztikai termékek kínálatának ösztönzését megcélzó program kidolgozása. • Az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli idegenforgalmi oktatás – a szakma igényeinek és követelményeinek megfelelő – továbbfejlesztése. A korábban megszerzett tudás aktualizálása, az Európai Uniós elvárásoknak való megfelelés érdekében továbbképzések szervezése. Szükséges a nyelvoktatás fejlesztése, szaknyelvi képzések indítása • Az idegenforgalom információs rendszerének javítása: – a települési vonzerők, turisztikai szolgáltatások, programok részletes megismertetése a beutaztatást végző utazási irodákkal. – Fontos, hogy a turizmusszervezők és -bonyolítók, az idegenforgalom

fogadásában érintett települési és kistérségi szervezetek rendelkezzenek a turizmussal kapcsolatos, naprakész, központi (Heti Turizmus, Hírmondó, Turisztikai Értesítő, Magyar Idegenforgalmi Web-oldal), regionális (DARIB Hírlevél, Web-oldal) és megyei (körlevelek, megyei Web-oldal) információkkal a különböző szintű elképzelésekről és számukra is hasznos lehetőségekről. • A szálláskapacitás mennyiségi és minőségi javítása, különösen, ahol a magasabb színvonalú szolgáltatásokat igénylő termékcsoportok (kongresszusi, üzleti turizmus, gyógyturizmus) fejlesztése a cél: szállodai férőhelyek létesítése, a szálláshellyel egyáltalán nem rendelkező, egyébként jó idegenforgalmi adottságú településeken a vendégfogadás feltételeinek megteremtése. • Az idegenforgalmi és a turisták fogadásához szükséges egyéb szolgáltatások (vendéglátás, személyi szolgáltatások, gépjárművekhez kapcsolódó

szolgáltatások, sportszerkölcsönzés, ajándéktárgyak értékesítése stb.) körének bővítése, színvonalának emelése, az ár és a színvonal összhangja • A megye közlekedési lehetőségeinek javítása, kiterjesztve ezt a közutakra, a vasúthálózatra, a kis repülőterekre és a kerékpárutakra egyaránt. • A környezet minőségének javítása (köztisztaság, vizek tisztasága, szúnyogirtás stb.), a települések rendje, tisztasága, fásítás, virágosítás, parkok gondozása • A közrend és a közbiztonság javítása. A rendőrség, a polgárőrség, az önkormányzat és az idegenforgalmat bonyolítók közötti fokozottabb együttműködés. • A megyében működő idegenforgalmi szervezetek tevékenységének koordinálása, hatékonyabb együttműködésének szorgalmazása, valamint a jelenleg rendelkezésre álló elavult turisztikai ismertetők helyett új, évről-évre aktualizált, igényes, informatív kiadványok készítése,

folyóiratok megjelentetése. 18 • A megyei hivatalon belül vagy attól függetlenül idegenforgalmi szakemberek alkalmazása a megye koordináló szerepének erősítésére. 2. 4 1 Eredménymutatók • A megyei határátkelőhelyek száma, forgalma, részesedése a határszakasz forgalmából • A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása, vendégforgalma, a vendégéjszakák száma • A magánszálláshelyek kapacitása, vendégforgalma, a vendégéjszakák száma, ebből a külföldiek forgalma • A megyébe közlekedési eszközökkel érkező és innen induló, illetve átutazók száma • Kiemelt rendezvények látogatottsága • Idegenforgalmi szervezetek (utazásszervezők, idegenforgalmi egyesületek) száma, területi megoszlása • Új turisztikai szolgáltatások bevezetése • Az idegenforgalmi adót kivető települések száma, az adóbevételek alakulása • Turisztikai fejlesztésre irányuló benyújtott és nyertes pályázatok száma, az elnyert

támogatás fejlesztési célonként és területenként • Turisztikai kiadványok száma, színvonala, terjesztése • Nemzetközi és hazai idegenforgalmi kiállításokon, vásárokon való megjelenés • Az idegenforgalmi kínálat Interneten való megjelenése, web-lapok száma 2. 5 ban A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat feladatai a k oncepció megvalósításá- A megyei önkormányzat kötelező feladata az önkormányzati törvény alapján – többek között – a térségi területrendezéssel kapcsolatos feladatok összehangolása, a megyei idegenforgalmi értékek feltárása, a megyei idegenforgalmi célkitűzések meghatározása, a teljesítésükben részt vevők tevékenységének összehangolása. A kötelező megyei feladatok között szerepel továbbá az önkormányzat részvétele a területi információs rendszer kialakításában. A hatásköri törvénynek megfelelően a megyei önkormányzat közgyűlése összehangolja az idegenforgalom területi

érdekeit az országos érdekekkel, gondoskodik az idegenforgalmi értékek feltárásáról, bemutatásáról, propagálásáról, továbbá összehangolja az idegenforgalom helyi fejlesztését és elemzi a terület idegenforgalmának alakulását. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerint a megyei önkormányzat feladata többek között a megye területére vagy térségére vonatkozó területrendezési terv készítése, kötelezően ellátandó feladatainak a megyei gazdaságfejlesztési és foglalkoztatáspolitikai koncepciókkal való, valamint a t elepülésrendezési terveknek a megyei területrendezési tervekkel való összehangolása. A kötelező idegenforgalmi feladatok pontos tartalmát, mélységét sem az önkormányzati, sem a hatásköri törvény nem határozza meg, ezért a kötelező és önként vállalt feladatok elhatárolása nem könnyű. Az idegenforgalmi feladatok ellátásának finanszírozására a m egyei

önkormányzat éves költségvetési rendeletében idegenforgalmi céltartalékot hagy jóvá, melynek felhasználásáról – 19 átruházott hatáskörben – a közgyűlés elnöke gondoskodik. A megyei önkormányzat költségvetéséből származó forrásokhoz, pl közös programok szervezésekor, kiadványok megjelentetése esetén más önkormányzati, alapítványi, stb hozzájárulások is társulhatnak A saját források szűkössége miatt szükséges a különböző pályázati lehetőségek igénybe vétele is A kötelező és önként vállalt megyei idegenforgalmi feladatok ellátásának rendszerét – a megyei önkormányzat 2006-ig szóló munkaprogramjának megfelelően – át kell értékelni és a korszerűsítésre több variációs javaslatot kell készíteni