Betekintés: A len és a kender betakarításának gépei, oldal #1

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!



A len és a kender
betakarításának gépei



• A lent rostjáért és magjáért termesztik.
• A rostlenbıl vászonáru, a lenmag lenolaj készül.
• A kendertermelés célja a rostnyerés.
• A hazai vetésterület és terméshozam 1980-ban a
következı volt: olajlen (mag) 9000 ha, 1,25 t/ha; rost
4000 ha, 5,0 t/ha; kender 7500 ha, 6,6 t/ha.



• A rostlent nyüvik, azaz gyökerestül „kitépik" a földbıl, hogy
minél hosszabb rostszálakat nyerjenek. Ezért a rostlent nem szabad
kaszálni. A levágott len ugyanis a tarlómagassággal és a
gyökérzettel megrövidült rostszálak miatt már csak másodosztályú
áruként értékesíthetı.

• Fontos agrotechnikai követelmény, hogy a gép ne szakítsa
és ne mángorolja a lenszálakat, a kinyőtt szálak a haladásra
merılegesen, rendezetten kerüjenek a talajra. Ez a
rendfelszedı és a -forgató gépek zavarmentes üzemeltetése
végett fontos. Munkájuk után a kinyüvetlen szálak száma
legföljebb 2...5 lehet.



• Az olajlent, ha csak a magjáért termelik, kaszálják. Amennyiben
rostjára szükség van, nyüvik, majd a szárról letépik a gubókat és
belılük kicsépelik lenmagot. Ugyanígy járnak el a vetımagnak
termesztett lennel is.

• A rostlenszál hossza 0,7...0,8 m, vastagsága 1...3 mm.
Elszakításához a felsı harmadnál 10. 20 N, alul 20...30 N szükséges.

• Egy szál kinyüvésének erıigénye optimális talajnedvesség esetén
5... 10 N/szál, átlagos mőnk; igénye 0,15...0,25 Nm/szál. A
nyüvıszerkezetek általában az alsó 2/5 szálhosszúságnál fogva
húzzák ki a földbıl a lent.



• A szárak száma 1000...4000 db/m2; a magsúly a teljes termés súlyának
40...50%-a, a magtok átmérıje 5...8 mm, egy magtok leszakításához
szükséges átlagos erı 3 N. Az ömlesztett mag sőrőség 150 kg/m3, a száré
(16% nedvességtartalom mellett) 70...75 kg/m3. A 12 cm átmérıjő lénkévé
átlaga tömege 2 kg.

• A lenkévék átlagos száma 3000 db/ha. Rézsőszögek: kidörzsölt termés
38...40, pelyva 43...46°, mag 17...20°.

• A szár súrlódási tényezıje: acéllemezen µ=0,51...0,55, festetlen fán
µ =0,49., 0,55, festett fán µ =0,55...0,65, ponyván µ =0,70...0,81,
gumin µ =0,85...0,90.

• A len betakarítására a következı gépek alakultak ki. A nyüvı-rendrakó, a
rendfelszedı-forgató vagy kötözı, a rendfelszedı-bálázó, a rendfelszedıgubózó, a nyüvı-gubózó.



A szalagpáros nyüvıszerkezet
mechanikája
• A lenszálakat a szíjpárok húzzák, nyüvik ki a talajból.
Hozzájuk elırenyúló terelık 35.. .45 cm széles sávról
terelik a szálakat (1. ábra).

• Szokásos értékek: υb=0,9...1,7 m/s; υsz=2,5...3 m/s;
• υ sz (1,4...1,9). A nyüvıszalagoknak a talajjal
υh

bezárt szöge állítható, értéke általában α = 30...60° (egyes
típusokon a 80°-ot is eléri).



A frontálisan függesztett, tárcsás nyüvıgépek (TLN—1,5 típus) haladási
sebessége nagyobb (1,5...2,5 m/s), ennek megfelelıen nagyobb a
szalag sebes-sége is. A szalagok dılésszögét viszont csökkentették: α =
10... 15°. E gép nyüvési elve is azonos a szalagoséval. A nyüvıszerkezet
a V alakú vonaldarabokon nıtt szálakat, az úgynevezett elemi nyalábot
egyszerre húzza. Mivel a nyalábba fogott szálak dılése különbözı, a
kihúzóerı iránya is szinte szálanként eltérı. Az elemi nyalábot és az
átlagos irányú húzóerıt (F) a 301. ábra szemlélteti.

1. ábra. A szíjpáros nyüvıszerkezet mőködési vázlata



2. ábra. Az egy idıben húzott szálak (elemi nyalábok) és az eredı nyüvıerı helyzete



• Egy nyüvırészleg teljesítményigénye a 3. ábra jelöléseit
követve a következı kifejezésekkel határozható meg:

Pö=FvR* cosζ

[W].

• Ebbıl a szalagokra:
Psz=Fvszcos (ζ+γ-α )

[N],

• Ebbıl a szalagokra:
Ph = Fvh cos ε

[N] jut.



• A sebességnek az átlagos húzóerı vonalán mutatkozó
vetületei arányosak a teljesítményekkel, így az ábra azok
megoszlását is szemlélteti (Ph, Psz, Pö).

• Az ábráról látható, hogy az összes nyüvési teljesítmény (Pö)
megoszlása a vonóhorogra (Ph) és a szalagra (Psz), illetve rajta
keresztül a kardántengely) az átlagos nyüvıerı (F) irányától
(ε)függ. Ez a szálak dıltségének, illetve a bef

  Következő oldal »»