Betekintés: Róka László - Kriminálpszichológia, oldal #2

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!

i megjelenése a társadalomban:
 A fiatal, és stabil egzisztenciával nem
rendelkező (=nőtlen, ismeretlen,
munkanélküli) férfiak hajlamosak leginkább:
 Kiemelkedő művészeti/tudományos eredmények

produkálására
 Erőszakos bűncselekmények elkövetésére



A nő, mint áldozat
 Az áldozat szerepet játszik áldozattá
válásában
 Az elkövető valamilyen praktikus

szempont alapján választ áldozatot
 Egyedülálló, ill. hierarchiában alul álló
nők veszélyeztetettebbek
 Az áldozatok 2/3-a ismeri az
elkövetőt, korábban tesztelték őket



Nemi erőszak
 Akut fázis (Kb. 2 hétig)
 Érzelmi reakciók széles skálája (zokogás, dühroham,











zavart kacagás, stb.), ezek hirtelen váltakozása
Nem tudja felfogni, hogy mi történt
Túlkontrolálja érzelmeit
Egész testre kiterjedő erős fájdalomérzet
Alvási zavarok, rémálmok
evészavarok
Külső elcsúfítása
Bűntudat, megbélyegzettség érzése



Nemi erőszak
Reorganizációs fázis
 Az élettér beszűkül (nem megy el

otthonról)
 Mindenhová kísérő kell → fóbiás
tünetzavar
 Túlzott óvatosság, szorongás
 Lemond a hobbijairól
= Elkerülő viselkedés
 Sokan lakhelyet váltanak
 Nehéz kitalálni, hogy ki legyen a
segítő, általában nőt választanak



Kihallgatás
 Addig kell növelni a feszültséget, amíg kész
nem lesz az összefüggő vallomástételre
 Ha belefogott, ne kérdezzünk közbe, ne

zavarjuk meg, és ne csökkentsük a feszültséget
 Mindig kell az indíték!



Kihallgatás menete
 Felkészülés (ügy alapos
ismerete, több verzió

felvázolása)
 Kezdéskor személyazonosság
tisztázása
 Érdemi rész
 Eredmények rögzítése és
értékelése (a gyanúsított is
aláírja)



Kérdéstípusok kihallgatáskor
 Nyílt kérdés
 elgondolkodtat, kitárulkozásra bíztat

 Zárt kérdés
 információk pontosítása (igen/nem, számadatok, stb.)

 Alternatív kérdés
 állásfoglalásra kényszerít



Kérdéstípusok kihallgatáskor
 Tükörkérdés
 a kihallgatott véleményét tükrözzük, hogy

pontosítsuk a sztorit

 Staffétakérdés
 Korábbi, felszínes infók tisztázása, a

történet továbbgördítése

 Csapdakérdés
 Valótlant állítunk, hátha elszólja magát

 Polemikus kérdés
 A kihallgatott helyzete súlyosságát

hangsúlyozzuk



Poligráfos hazugságvizsgáló
 Nem a hazug gondolatokat méri,







hanem a szorongásra utaló
fiziológiaijeleket
Minimum 3 mérési mód: légzés,
pulzus, bioáram, vérnyomás,
verejtékezés, stb.
Új alternatívák: mikromimika,
szemmozgások detektálása
Kiskorúakkal nem végezhető el
A kérdezőnek az ügy minden
részletét ismernie kell



Legismertebb poligráfos
módszerek
 Feszültségcsúcs-módszer

 A bűnügyek nem minden részletét hozzák

nyilvánosságra, helyenként direkt
torzítanak a sajtóban
 Különböző részletek közül mi az, amit csak
az elkövető ismerhet

 Kontrollkérdés-módszer
 Mely kérdések okoznak nagyobb

feszültséget

 R/1- módszer (1947-ig)
 Keverték az ártatlan és az agresszív

kérdéseket
↔Magában a kérdés is szorongáskeltő volt



Hogyan csapjuk be a
hazugságmérőt?






Lazítás, relaxáció
Önámítás
Önkarmolás, tű a zokniban, stb.
= fájdalom okozása
Köhögés, kar feszítése

DE: Ezek is max. összezavarják az
eredményeket, nem láttatják a
hazugságot igazságnak!



Túsztárgyalás
 Véletlen túszhelyzet

 Áltúsz-helyzet
 Öngyilkos-jelöltek
 A túszhelyzet egy rövid és rendkívül
intenzív pszichoterápia
 3 kategóriába sorolják: őrült, bűnöző vagy

fanatikus
 Stockholm-szindróma



Túsztárgyalás
 Minden esetben csapatmunka (válságkezelő

parancsnokság)
 Igazodni ke

«« Előző oldal Következő oldal »»