Betekintés: Juhász László - Fizikai kisokos, oldal #4

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!

>• ha t < f , akkor a kép látszólagos, egyező állású, nagyított (nagyító funkció)
• ha f < t < 2 f , akkor a kép nagyított, fordított állású, valódi (diavetítő)
• ha t = 2 f , akkor a kép a tárggyal egyező nagyságú, fordított állású, valódi
• ha 2 f < t , akkor a kép kicsinyített, fordított állású, valódi (fényképezőgép)
Fénytörés
1
n2
c
sin α
= 1 = n2,1 ; n2 ,1 =
; n2,1 =
n
n1
sin β
c2
1, 2
Teljes visszaverődés határszöge: sin α h =

1
, ahol n >1
n

A fény a beesési merőleges felé törik, ha a 2. közeg törésmutatója nagyobb, mint az első
közegé.
Fénytörés planparalel lemezen
A fénysugár az eredeti irányával párhuzamosan folytatja útját, de Δ távolsággal odébb.
Δ számítása (α a beesési szög, d a lemez vastagsága, s a lemezben megtett út, n a lemez
törésmutatója):


sin α
= n⇒ β
sin β



cos β =

d
⇒ s
s






⇒ ∆
s

sin (α − β ) =

Fénytörés prizmán
Adatok: n törésmutató, ϕ törőszög, α a beesési szög
A fény iránya δ szöggel eltérül
δ számolása:



sin α
= n ⇒ β , ahol β az első törési szög
sin β
ϕ = α ' + β ⇒ α ' , ahol α’ beesési szöggel érkezik a fény a prizma falához



sin α ' 1
= ⇒ β ' , ahol β’ a második törési szög
'
sin β
n



δ =α + β '−ϕ

megjegyzés: δ minimális, ha α = β

'

Fényelhajlás optikai rácson
Az erősítés irányai: sin α =


; k=0, 1, 2, …; d a rácsállandó
d

Ha x a 0. és 1. erősítés távolsága, L pedig a rács és az ernyő távolsága, akkor:
sin α =

λ
x
és tgα =
d
L

Fotoeffektus
f frekvenciájú foton hatására elektron lép ki a fémből (ha fh<f ):


hf = Wki +



eU z =

1
mv 2 vagy hf = Wki + E k
2

1
mv 2
2
hf h = Wki


• c = λf
Wki kilépési munka, v az elektron sebessége, fh határfrekvencia, Uz a zárófeszültség, E k
pedig a kilépő elektron mozgási energiája
megjegyzés1: az első két egyenletből: hf = Wki + eU z
megjegyzés2: ha a megvilágító fény intenzitását növeljük, színét (frekvenciáját) nem
változtatjuk, akkor a kilépő elektronok száma nőni fog, feltéve, hogy fh<f
Anyaghullámok
λ =

h
mv

Radioaktivitás
t

 1  T1 / 2 , ahol T a felezési idő (az az idő, amely alatt az atommagok száma
1/2
N (t ) = N ( 0) ⋅  
 2

megfeleződik), N az atommagok száma
t
N − Nt
T
A= 0
, ahol A az aktivitás; további képletek: A( t ) = A( 0 ) ⋅  1 
t
 2

1/ 2



N0
, ha az adott idő alatt a bomlások száma jóval kisebb, mint a kezdeti
T1 / 2
magok száma
A ≈ 0,693 ⋅

A radioaktív bomlás főbb típusai




A
A− 4
4
α-bomlás: Z X → Z − 2Y + 2 α
A
A

β-bomlás: Z X → Z + 1Y + β (egy neutron protonra és elektronra hasad)
γ-bomlás: nincsen magátalakulás

Speciális relativitás elmélet
kidolgozás alatt
fogalmak
út
jele: s
SI mértékegysége: m
más mértékegység: fényév (az az út, melyet a fény egy év alatt tesz meg)
meghatározása: a pálya hossza
megjegyzés: az utat megkapjuk, ha a v-t (sebesség-idő) grafikon alatti területet
kiszámítjuk
sebesség
jele: v
m
s
km 
km  m

más mértékegység:
;  1 = 3,6
h 
h
 s
∆s
meghatározása: v =
∆t

SI mértékegysége:

megjegyzés1: vektormennyiség

megjegyzés2: átlagsebesség kiszámítása: v =
utak megegyeznek (s) , akkor:
gyorsulás
jele: a
SI mértékegysége:
meghatározása: a =

m
s2

∆v
∆t

megjegyzés: vektormennyiség
szög
jele: α , ϕ

v=

2
1
1
+
v1 v 2

s összes
; ha a mozgás két szakaszból áll és az
t összes



SI mértékegysége: radián
más mértékegység: fok
meghatározása: az egység sugarú körben az egységnyi ívhosszhoz tartozó középponti szög<

«« Előző oldal Következő oldal »»