Betekintés: Juhász László - Fizikai kisokos, oldal #3

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!

/>9

10
r2
C2



Ohm törvény
U
= állandó
I

Fémes vezető ellenállása
l
, ρ a fajlagos ellenállás, l a vezető hossza, A pedig a keresztmetszete, kör esetén:
A

R= ρ ⋅

A = r 2π

Elektromos teljesítmény és munka
teljesítmény: P = UI = I 2 R =
munka: W = P ⋅ t

U2
R

Kirchoff I. törvénye, a csomóponti törvény
Σ I be = Σ I ki

Kirchoff II. törvénye, a huroktörvény
Σ RI + Σ U 0 = 0

Telep
Rb belső ellenállású, U0 elektromotoros erejű telep:
U 0 = IRb + IRk vagy U 0 = IRb + U k ( U k = I ⋅ Rk a kapocsfeszültség, Rk a külső
ellenállás) átrendezve:
U k = − Rb I + U 0 vagyis Uk I-nek lineáris függvénye -Rb a meredekség, U0-ban metszi a
függőleges tengelyt
Rövidzárási áram folyik, ha Rk = 0Ω
Mérőműszerek méréshatárának kiterjesztése n-szeresére
RA
• árammérő műszer: a műszerrel párhuzamosan kell R s =
sönt ellenállást
n− 1
beiktatni.
• feszültségmérő műszer: a műszerrel sorosan kell Re = ( n − 1) RV előtét-ellenállást
beiktatni.
megjegyzés:
• a mérésnél ügyelni kell a polaritásra és a legnagyobb méréshatárral kell kezdeni
• az árammérő műszert sorosan kell bekötni
• az ideális árammérő műszer ellenállása 0 ohm
• a feszültségmérő műszert párhuzamosan kötjük
• az ideális feszültségmérő műszer ellenállása végtelen ohm
Ellenállások eredője



soros kapcsolás: Re = Σ Ri
R1 ⋅ R2
1
1
párhuzamos kapcsolás: R = Σ R ; két ellenállás esetén: Re =
R1 + R2
e
i



Ha ellenállásokat párhuzamosan kapcsolunk, akkor az eredő ellenállásuk értéke kisebb
mindegyiknél.
Áramjárta vezetőre ható erő
F = B1 ⋅ I ⋅ l , ahol B1 az indukció vektornak a vezetőre merőleges komponense
I, B1 és F iránya jobbcsavart alkot
Lorentz erő
F = Q ⋅ v ⋅ B1 , ahol B1 az indukció vektornak a töltés sebességének irányára merőleges
komponense
v, B1 és F iránya jobbcsavart alkot
megjegyzés: m tömegű, q töltésű részecske v sebességgel érkezik a B indukciójú térbe (v
és B merőlegesek), akkor r sugarú körpályán fog mozogni: Σ F = ma vagyis qvB = m

v2
r

Mozgási indukció
U = B1 ⋅ l ⋅ v , ahol B1 az indukció vektornak a vezetőszakasz sebességének irányára
merőleges komponense
Nyugalmi indukció
Ui = − N ⋅

változása

∆Φ
, ahol ∆ Φ a tekercs egyetlen menete által körülvett mágneses fluxus
∆t

Önindukció
∆Φ
, ahol L a tekercs önindukciós együtthatója, mértékegysége H (henry)
∆t
N2A
L= µ0⋅
l

Ui = − L ⋅

Lenz törvénye
Az indukált áram iránya olyan, hogy mágneses hatásával akadályozza az őt létrehozó
hatást.
Váltakozó feszültség
U = U max ⋅ sin ( ω ⋅ t ) ; U eff =

U max
2

; I eff =

I max
2

Transzformátor (ideális)
I
N
U1
N
= 1 ; 1 = 2 ; P1 = P2 ; U 1 I 1 = U 2 I 2
N1
U2
N2 I2
A visszaverődés törvényei
• A beesési szög megegyezik a visszaverődés szögével.
• A beeső fénysugár, a visszavert fénysugár és a beesési merőleges egy síkban van.



Leképezési törvény
1 1 1
kt
= + ⇔ f =
f
t k
k+ t

Előjelek:
• f negatív domború tükör és homorú lencse esetén
• t negatív, ha a tárgy látszólagos
• k negatív, ha a kép látszólagos
Homorú és domború tükör
f =

R
K
k
= , ahol N a nagyítás
; N=
2
T
t

A domború tükör képe látszólagos, kicsinyített, egyező állású. (pl. az autó visszapillantó
tükre)
A homorú tükör képalkotása:
• ha t < f , akkor a kép látszólagos, egyező állású, nagyított (fogorvosi tükör
használata)
• ha f < t < 2 f , akkor a kép nagyított, fordított állású, valódi
• ha 2 f = t , akkor a kép és tárgy egyező nagyságú, fordított állású, valódi
• ha 2 f < t , akkor a kép kicsinyített, fordított állású, valódi
Homorú és domború lencse
N =

1
K k
1
= , ahol N a nagyítás; D =
, ahol D a dioptriát jelöli, mértékegysége:
f
T
t
m

A homorú lencse képe látszólagos, kicsinyített, egyező állású.
A domború lencse képalkotása:

«« Előző oldal Következő oldal »»