Betekintés: Hőmérsékletmérés, oldal #1

Figyelem! Ez a doksi automatizáltan exportált szöveges tartalma.
Kérlek kattints ide, ha kulturált formában szeretnéd megnézni!



Hımérsékletmérés





Hımérsékletmérés
A hımérséklet a levegı fizikai állapotának egyik
alapvetı termodinamikai jellemzıje.
Mérését a következı körülmények teszik lehetıvé:
A testek hımérsékletváltozásai során fellépı fizikai
jelenségek:
testek térfogatának megváltozása,
fémek elektromos ellenállásának megváltozása,
a termoelektromosság függése a hımérséklettıl,

Az egymással érintkezı testek hımérsékletének
kiegyenlítése,
Olyan folyamatok létezése, amelyek mindig ugyanazon a
hımérsékleten mennek végbe (pl. halmazállapotváltozások)



Hımérsékleti skála
Megfelelı mérıskálát kell felállítanunk, így az
számokban is kifejezhetı.
A ma használatos hımérsékleti skálának két
alappontja van:
-

az 1 bar (1 atm) légköri nyomáson olvadó jég,
a forrásban levı víz hımérséklete.



Réaumure-skála
Bevezetıje: Rene Antonie Ferchault de
Réaumure
0 pontja: a víz fagyáspontja
Másik alappontja: víz forráspontja
Alappont tartomány felosztása: 80 egység
Csak történeti jelentısége van



Fahrenheit-skála
Bevezetıje: Gabriel Daniel Fahrenheit
1700-as évektıl használják az amerikai kontinensen
Nulla pontja: legjobban lehőlı sós oldat fagyáspontja
(Így a víz fagyáspontja 32 fok)
Másik alappontja: emberi test hımérséklete
Alap-pontok tartományát 96 egységre osztotta
Mértékegysége:°F (Fahrenheit-fok)



Kelvin-skála
Bevezetıje: William Thomson Kelvin
Nulla pontja: abszolút nulla fok (-273,16 C°)
Skálája: abszolút hımérsékleti skála
Egysége: megegyezik a Celsius skála egy fokával
Mértékegysége:K (kelvin)
Jele: T



Rankine-skála
Bevezetıje: William John Macquorn Rankine
0 pontja: abszolút nulla
Egysége: megegyezik a Fahrenheit egységgel
Mértékegysége: °R (rankine-fok)
Ritkán használják



Hımérséklet átszámítása

[
(
F − 32)× 5]
C=
o

o

9



Hımérık osztályozása
Folyadékok, szilárd testek térfogatának,
méretének és alakjának megváltozásán alapuló
mérési eljárások, ezekhez mechanikai
hımérık:
Folyadéktöltéső hımérık
Bimetallhımérık
Dilatációs hımérık



Hımérık osztályozása
Nyomásváltozást érzékelı hımérık
Gázhımérık
Folyadéknyomásos hımérık
Gıznyomásos vagy páranyomásos hımérık

Termikus sugárzást felhasználó eszközök
Összsugárzásmérı pirométer
Részsugárzásmérı pirométer

Elektromos ellenállás hımérsékletfüggését
felhasználó eszközök
Termoelektromos jelenségeket felhasználó eljárások



Folyadékhımérık
Ezek a leggyakrabban használt hımérık. A
folyadékok közül bármelyik alkalmas
hıtáguláson alapuló hımérıkészítésre. Az
alkalmazott típust a folyadék hıtágulási
együtthatója, fagyás- és forráspontja dönti el.
Legtöbbször ez:
- higany
- szerves folyadék (metilalkohol, borszesz).



Folyadéktöltéső hımérık
Méréshatár 0C
Töltıfolyadék

Térfogati hıtágulási
együttható

alsó

felsı

β, 1/K

Higany

-38,78

+357

1,81*10-4

Toluol

-70

+100

1,08*10-3

Mőszaki
pentán
Etil-alkohol

-200

+30

1,62*10-3

-110

+50

1,1*10-3



Folyadékhımérık
∆V = V1∆Tβ m

3

∆V V1∆Tβ
=
L=
mm
Ak
Ak
L V1∆Tβ V1β
É=
=
=
mm
∆T
Ak ∆T
Ak



Minimumhımérı
Két észlelés közötti idıtartam legalacsonyabb
hımérsékletének meghatározására szolgál. Félfokos beosztású
és számlapja vízszintes irányban számozott.
A kapillárisban lévı sötét üvegpálcikát mérés elıtt az alkohol
felszínéhez húzzuk; ha a hımérséklet csökken, az alkohol
meniszkusza a felületi feszültséggel a pálcát magával húzza.
A hımérsékletnövekedés során az alkohol kitágul, így nem
képes a pálcát magával húzni.





Galileo Galilei elve alapján készült
hımérı
Már Galileo felfedezte, hogy a folyadékok sőrősé

  Következő oldal »»

Tanárajánló - kiemelt tanáraink

Szeretnél itt megjelenni? Tájékoztatónkat itt találod.