Földrajz | Tanulmányok, esszék » Népességföldrajz

Alapadatok

Év, oldalszám:2002, 13 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:438

Feltöltve:2006. szeptember 13.

Méret:189 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

1 Népességföldrajz Népességföldrajz alapfogalmai A népességföldrajz tekintetében két nagyon fontos alapfogalmat kell megemlíteni: • Népességtudomány (demográfia): A népességre vonatkozó jellemzők egy-egy meghatározott területen belüli alkalmazásával foglalkozó tudomány. • Népességföldrajz: A társadalomföldrajz egyik ága, amely a népesség mennyiségi alakulásával, annak időbeli és térbeli változásaival, mozgásaival, életkori, foglalkozási, nemzetiségi, nyelvi, vallási összetételével foglalkozik. A népességföldrajz a társadalmi-gazdasági földrajz nagy hagyományokkal rendelkező önálló, napjainkban is fejlődő ága. A népességföldrajz az embert, mint az egyik legfontosabb termelési tényezőt vizsgálja (népesség számának gyarapodása, térbeli eloszlása, mozgásromáira, jellemzőire) A népességföldrajz vizsgálja a foglalkoztatottsági szintet, foglalkoztatottak számát, szakképzettségét, kor és nemek

szerinti megoszlását, műveltségi szintjének változását, nemzetiségi, vallás és lakhely szerinti összetételét, vándorlását, stb. Egy-egy ország népességszámára vonatkozó legpontosabb információt a népszámlálások adnak. A népszámlálás az egyes államok területén élő népesség minden tagjára kiterjedő, egy adott időpontra vonatkozó egyidejű adatgyűjtés és eredményének feldolgozása és közzététele. Két népszámlálás között időnként egyes országokban tartanak ún. mikrocenzust (népösszeírást), amely nem teljeskörű felvétel, hanem csak mintákra terjed ki, és ebből vonnak le következtetéseket az egész sokaságra nézve. Magyarországon 10 évente tartanak népszámlálást. (1949, 1960, 1980, 1990, 2000) A Föld népességszáma 1997-ben 5,9 milliárd fő volt. Magyarország népességszáma 1987-ben 10,6 millió, 1997-ben pedig 10,1 millió fő volt. A születési arányszám az élveszületések számát az egész

lakosság számához viszonyítva fejezi ki és ezrelékben adja meg. (Magyarországon 1996-ban ez a szám 10,4 ezrelék volt) A halálozási arányszám (mortalitás) az egész lakosság számához viszonyítva fejezi ki a halálozások számát és ezrelékben adja meg. Hazánkban ez az ezrelék 14,1 ezrelék volt 1996ban Magyarországon, ha a halandóság ok-struktúráját tekintjük, minden ötödik férfi szívkoszorúér betegségben hal meg. Halálozási gyakoriságukat tekintve ezt követik az agyérbetegségek, a tüdõrák és a májzsugor Másfél évtized alatt a májzsugorodásból származó halandóság két és félszeresére, ezen belül az alkoholos eredetû májzsugoré csaknem négyszeresére, a tüdõrák okozta halálozás csaknem másfélszeresére nõtt. A nõk halandóságában is a szívkoszorúér betegségnek van a legnagyobb súlya, az összes betegségen felüli részaránya is csaknem eléri a férfiaknál megfigyelhetõ gyakoriságot. A nõknél is az

agyérbetegségek következnek, minden hatodik nõnek ez okozza a halálát. Ezt követi a májzsugorodás és az emlõrák. A nõk körében is számottevõen nõtt a májzsugorodáshalandóság, csaknem ugyanolyan számban, mint a férfi populációban, ezen belül az alkoholos májzsugoré még valamivel nagyobb arányban nõtt, mint a férfiaknál. A tüdõrák halálozási gyakorisága 60 százalékkal nõtt 15 év alatt, az agyérbetegségeké azonban 30 százalékkal csökkent. 2 A 35-69 éves férfiak halálozásának kétharmadában az alkoholizmusnak és a dohányzásnak kimutatható szerepe van. A természetes szaporodás volumene az élveszületések és a halálozások különbsége. Az országok többségében az élveszületések száma meghaladja a halálozásokét, ezért évről évre nő a népesség száma, s így a természetes szaporodás pozitív. Európa nyolc országában azonban a természetes szaporodás negatív, azaz fogyó: Németország, Szlovénia,

Olaszország, Magyarország, Csehország, Románia, Bulgária, Oroszország. A népességszám mutatói között megjelenik a természetes szaporodási mutatószám. Természetes szaporodáson a születési és a halálozási arányszám különbségét értjük %-ban kifejezve. Hazánkban 1996-ban a születési arányszám 10,9%, a halálozási 14,1% volt, így a természetes szaporodás –3,2% volt. Adott ország népességszámának alakulását alapvetően a születések és a halálozások száma határozza meg, de befolyásolja az állandó ki- és bevándorlások egyenlege is. A tényleges szaporodás egy adott országban különböző mértékben befolyásolja a természetes szaporodáson kívül a be- és kivándorlás mértéke, az állandó külső vándorlás egyenlege. A belső vándormozgalom az országon belüli regionális eloszlást módosítja A csecsemőhalandóság azt mutatja meg, hogy az egyéves koruk előtt meghatlak száma hogyan viszonyul az élveszületettek

számához ezrelékben. Az egészségügyi ellátás javulásával és az egészségügyi kultúra színvonalának emelkedésével a csecsemőhalandóság csökken. A csecsemőhalandóság az anya- és csecsemővédelmen kívül függ a család gazdasági, társadalmi, kulturális helyzetétől, a csecsemő születési idejétől és súlyától, az esetleges veleszületett rendellenesség mértékétől, a csecsemő táplálásától, a higiénés viszonyoktól, az anya életkorától és életmódjától. Aránya Európában nagyon eltérő Pl Albániában 32,9; Svédországban 3,4‰ (1991-ben). Mo-on 1930-ban 152,5; 1940-ben 130,1; 1950-ben 85,7; 1960-ban 47,6; 1970-ben 35,9; 1980-ban 23,2; 1990-ben 14,8; 1995-ben 10,7‰ volt. A hazai ~ intenzív csökkenése elsősorban az egészségügy területén bekövetkezett pozitív változásoknak köszönhető ( anya- és csecsemővédelem). Hazánkban a csecsemőhalandóság dinamikus csökkenést mutat, de még 1-2 ezrelékkel az

Európai életszínvonal mögött vagyunk. 1921-ben 1000 élveszülöttre jutó egy éven aluli korban meghalt csecsemő száma 192 volt, 1948-ban 94, 1980-ban 20, és 1995-ben 11. A legfejlettebb országokban ez az érték 10% alatt van. A születéskor várható átlagos élettartam, az egyik legfontosabb összesítő mutató, mert az életkorra ható valamennyi fontos tényezőt számításba veszi. Ez az évszám Magyarországon csökkenőben van, férfiaknál 64,55, nőknél 73.73 év a születéskor várható élettartam (1992) A Világlista viszonylatában Magyarország ezen lista alsó szakaszában foglal helyet ellentétben Japánnal, Svájccal, Svédországgal, ahol ez az érték férfiaknál 76-78 év, nőknél 83-84 év. 3 A Föld népességének növekedése A Föld népessége a kezdetektől gyarapszik és a növekedés üteme is gyorsul. A történelmi demográfiai adatok számításokon és becsléseken alapulnak, a világ népességének számáról viszonylag

pontos adatok csak a XX. század második felétől állnak rendelkezésre A becslések szerint az újkőkor (neolitikum) kezdetén (Kr.e 10000 körül) a világ népessége kb 5 millió fő lehetett. Jelenleg kb 5,9 milliárd ember él a Földön A kezdetektől 1985-ig a Föld népessége tízszer duplázódott meg és az egyes kétszereződések között egyre rövidebb idő telt el. Míg az első megduplázódáshoz még kb 3000 év kellett (Kre 10000 - Kre 7000), az utolsóhoz már csak 35 év volt szükséges (1950 - 1985). A XX század második felében a világ népességének átlagos évi növekedési üteme 1,7-2,0 %. A Föld népességének dinamikus növekedésével együtt nő a termelő tevékenysége, fogyasztása is, amely jelentős mértékben hat a környezetre (levegő, föld, víz minőségére). A népességtudományi (demográfiai) tényezők figyelembevétele a globális fejlődés és környezetvédelem, azaz a földi élet fennmaradása szempontjából is

meghatározó jelentőségű. A világ népességének alakulása 1950-2000 év népesség fő) 1950 1955 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 (millió 2516 2751 3019 3336 3698 4079 4448 4851 5292 5770 6200 Az emberiség történelme során három olyan fontosabb időszak volt, amikor a népesség intenzívebben nőtt: 1. Kre 10000 körül, a neolit forradalom idején, amikor a gyűjtögető-vadászó életmódot felváltotta a mezőgazdasági termelés és ezzel összefüggésben megkezdődött a letelepedés. Az állandó települések kialakulása és a mezőgazdasági termelésből adódó biztonságosabb megélhetés a népesség intenzív növekedését eredményezte. 2. A XVIII század közepétől az ipari forradalom nyomán javuló életfeltételek, közegészségügyi ellátás, a visszaszoruló gyermekhalandóság, a növekvő várható élettartam Nyugat-Európában a népességszám ugrásszerű emelkedését eredményezte (első demográfiai forradalom). 3. A

XX század második felében az ipari forradalom vívmányai a fejlődő országokban is elterjedtek, így itt is javultak az életkörülmények, a közegészségügyi ellátás, ezáltal a halálozások jelentős mértékben csökkentek, viszont a születések száma továbbra is magas maradt. Mindezek következtében egy addig nem tapasztalt mértékű népességnövekedés zajlott (zajlik) le ezeken a területeken, például Kelet-Ázsiában, Afrikában (második demográfiai forradalom). Ez a világ népességének robbanásszerű növekedését eredményezte, amit népességrobbanásnak nevezünk. A népességnövekedés történelmi (Az évszámok a fejlett országokra, elsősorban Nyugat-Európára vonatkoznak) szakaszai: 1. Átmenet előtti szakasz (a XVIII századig): születési arány magas, halálozási arány magas, várható élettartam alacsony lassú növekedés. 4 2. Demográfiai átmenet első szakasza (1780-1880): születési arány magas, halálozási arány

csökken, várható élettartam növekszik gyorsuló népességnövekedés. 3. Demográfiai átmenet második szakasza (1880-1950): születési arány csökken, halálozási arány tovább csökken, várható élettartam tovább növekszik a népesség gyarapodása mérséklődik. 4. Átmenet utáni szakasz (1950-2000): születési arány alacsony, halálozási arány alacsony, várható élettartam magas a népesség növekedése lelassul, esetleg csökkenésbe vált át. A fejlődő országokban a demográfiai átmenet időszaka később következett be, a XX. század második felében még mindig magas a születések száma és ez csak lassan mérséklődik, ugyanakkor a halálozási arány lecsökkent. Ez okozza a népességrobbanást A világ népessége így csak később jut majd el az alacsony születési és halálozási arányú stagnálás állapotába. A prognózisok szerint a XXI. század végén 10 milliárd körül fog stagnálni a világ népessége Világ

népességszámának alakulása A világ népességének és a szaporodás ütemének alakulását csak az utóbbi két évszázadban lehet népszámlálási adatokkal vagy viszonylag pontos becslésekkel nyomon követni. Az i.e 5-10 évezred körül csak néhány millió ember élt a Földön és a népesség jelentősebb szaporodása csak a kedvezőbb természeti (megélhetési) feltételeket biztosító területeken volt számottevő (pl. Nílus völgye, Mezopotámia, stb) A termelőerők fejlődésével, az öntözési módszerek elterjedésével egyre inkább benépesült a Föld, de ez a folyamat igen lassú volt. (járványok, természeti katasztrófák, háborúk) A népesség növekedése a 17. században gyorsult fel és vált dinamikussá Ez az időszak a népesedési forradalom (demográfiai robbanás) kezdete, amely NyugatEurópában előbb, hazánkban a 19. és 20 század fordulóján, a fejlődő országokban napjainkig is zajlik. Az ugrásszerű népességnövekedést

több tényező együttes hatása eredményezte: - tudomány és technika térhódítása - népességeltartó képesség növelése - egészségügyi tényezők fejlődése (járványok, betegségek leküzdése) Napjaink népességnövekedését az jellemzi, hogy a gyors ütem elsősorban az amúgy is gazdaságilag fejletlen területeken kiugró és további gátját jelenti a fejlődésnek. (Afrika, Ázsia, Dél-Amerika) A népszaporulat üteme ma Afrikában 3,5%. A jelenlegi kb. 650 milliós kontinens lakossága 2020 körül eléri a 1,2 milliárdot Különösen nagy a népesedés a Szaharától délre és a Dél-Afrikai Köztársaságtól északra elterülő hatalmas területeken (Fekete-Afrika), amelyen közel negyven ország fekszik. 5 Az országok egy fejlettebb gazdaságú csoportjainál a népességnövekedés üteme lelassult (Nyugat-Európa, Észak-Amerika), másutt stagnál. Magyarországon sajnos a népességszám folyamatosan csökken. Magyarország

népességszámának alakulása A honfoglaló magyarok száma becslések szerint kb. félmillió lehetett, míg az itt talált népeké kb. 200ezer A 10-12. Században a dinamikus szaporodás és jelentős bevándorlás (német, olasz) következtében növekvő népességet súlyos pestisjárványok tizedelték. A 13. Században a legnagyobb tragédiát a tatárjárás jelentette A mohácsi csata idején az ország népessége közel 5 millió lehetett, de a török megszállás miatt 1700-as években 4 millió alá csökkent. Az első népszámlálást 1784 és 1785 között hajtották végre Magyarországon, melynek eredménye 8,1-8,2 millió volt. (1869-ben 11,5 millió) Az első világháború az ország területét több mint a kétharmadával csökkentette (trianoni béke), így a lakosság is egyharmadára csökkent. A két világháború között a természetes szaporodás közepes volt, majd a második világháború ideje alatt negatív előjelűvé vált. 1960-tól a

halálozási arányszám trendje enyhén emelkedő volt, a születési arányszám pedig 1974-75-ig nőtt (szociálpolitikai intézkedések) 1980 óta a természetes szaporodás negatív. 1980-ban Magyarországon a természetes szaporodás 0,3% volt, 1990-ben –1,9%, 1995-ben – 3,2% lett. Tehát 1980 óta természetes fogyás a jellemző. A halálozási arányszám az 1960-as 10,2%-ról 1996-ra 14,4%-ra emelkedett és 1990 óta tartósan magas. A rendkívül rossz halálozási adatok mögött bonyolult társadalmi, gazdasági és politikai okok húzódnak meg, de jelentős életmódbeli negatívumok is közrejátszanak (dohányzás, alkoholfogyasztás, korszerűtlen táplálkozás, mozgáshiány, stb.) Gazdasági szempontból rendkívül jelentős a népesség országon belüli mozgása. A hazai ingavándorlás figyelhető meg (lakóhely és munkahely között). 6 A népesség földrajzi eloszlása A népesség területi megoszlása számszerűen a népsűrűséggel

jellemezhető. Egy ország népsűrűsége az egy négyzetkilóméterre jutó népességszámot fejezi ki. A Föld jelenlegi kb. 5,9 milliárd főnyi népessége 150 millió négyzetkilóméter szárazföldön oszlik meg, természetesen nem egyenletesen. Vannak egészen ritka (Mongólia, Kongó), és nagyon sűrű népességű területek (Banglades, Belgium) Magyarország a közepes népsűrűségű országok közé tartozik (108fő/négyzetkilométer) Hazán az egyenletesen benépesült országok közé tartozik, bár a megyék népsűrűsége eltéréseket mutat. Népsűrűség: Az 1 km2-re jutó átlagos népességszám (fő/km2). • A szárazulatok átlagos népsűrűsége 38-40 fő/km2. • A szárazföldek kb. 80%-a az emberiség településteréhez tartozik A világnépesség elhelyezkedése a Földön rendkívül egyenlőtlen: • A népesség 88%-a az északi, 12 %-a a déli félgömbön él. • Az Óvilágban (Európa, Ázsia, Afrika) 86 %-a, az Újvilágban (Amerika,

Ausztrália, Óceánia) 14%-a él az emberiségnek. Az egyenlőtlen megoszlás okai: • Földrajzi tényezők: az Óvilág kontinensei közötti szárazföldi kapcsolat, az Újvilág óceánokkal való elszigeteltsége az Óvilágtól. • Történelmi tényezők: az emberiség kialakulásának és az első civilizációk megjelenésének színtere az Óvilág. A legsűrűbben lakott területek: • tengerpartok (a világnépesség 25%-a lakik itt) • folyóvölgyek (a világnépesség 25%-a lakik itt) • A legsűrűbben lakott ország: Bangladesh (760 fő/km2) • A legsűrűbben lakott kontinens: Ázsia (80 fő/km2) A legritkábban lakott területek: • sarkköri területek • sivatagi területek • esőerdők • magashegységek ( az emberiség 80%-a 500 m-nél alacsonyabban él) A legritkábban lakott ország: Mongólia (1fő/km2) A legritkábban lakott kontinens: Ausztrália (3fő/km2) A Föld felszínének megoszlása a népsűrűség fokozatai szerint, 1995

Benépesültség foka Nagyon sűrűn lakott térségek Fő/km2 200 fő A Föld felszínének %-a felett 1 Sűrűn lakott térségek 100-200 fő 2 Jelentősen lakott térségek 50-100 fő 9 Mérsékelten lakott térségek 10-50 fő 9 7 Ritkán lakott térségek Alig lakott és lakatlan térségek A szárazulatok átlagos népsűrűsége 1-10 fő 1 fő alatt 1 38 78 100 A világ népességtömörülései: 1. Ázsiai kettős góc: 2. - Kelet-Kína, Korea, Japán 3. - India, Bangladesh, Indonézia 4. Európai koncentráció: (magterülete Nyugat- és Közép-Európa) 5. Észak-Amerikai koncentráció (az USA észak-keleti része, az Atlanti-part és a Nagytavak vidéke) Ezek átlagos népsűrűsége 250-300 fő/km2, de Ázsiában helyenként 1000 fő/km2 is előfordulhat. 8 A népesség mozgásai A népességföldrajz foglalkozik a népmozgalom elemeivel, a népesség területi eloszlásával, mozgásával, összetételével és a népesedés különböző

kérdéseivel. A népmozgalom elemei közül a legfontosabb a születések és a halálozások száma, valamint a vándorlás és a migráció. A vándorlás lehet belső (országon belüli) és külső (országon kívüli), amely országok, vagy kontinensek között is lebonyolódhat. A belső lehet állandó, ideiglenes és inga-vándormozgalom. A külső lehet ki- és bevándorlás, idegenforgalom, átmenő forgalom. Ezek a népességmozgás-formáknak különböző intenzitásai vannak a különböző időszakokban. Egy adott terület népességét a természetes szaporodás, a bevándorlás (immigráció) és a kivándorlás (emigráció) szabályozza. A népesség vándorlása (migráció) a népesség területi elhelyezkedésének megváltozásával jár. A vándorlások társadalmi szerepe általában a kiegyenlítésre való törekvés. a. kontinensek közötti (interkontinentális) vándorlások: nagyobbak: népvándorlás Ázsiából Európa felé (4-9. század); -

kivándorlás Európából Amerikába (15-16. századtól napjainkig, a legintenzívebb időszak 1800-1950) kisebbek: - a gyarmatosítás során Európából Afrikába (angolok, franciák, németek, olaszok) Európából Ázsiába (angolok, franciák); a feketék behurcolása Afrikából Amerikába a zsidók kivándorlása Izraelbe; - a kínaiak kivándorlása Európába és Amerikába. b. országok közötti vándorlások: Elsősorban a 20. századra jellemző jelenség. - politikai indítékú önkéntes vagy kényszerű áttelepülés illetve kitelepítés (pl. ukránlengyel népességcsere, németek kitelepítése Közép- és Kelet-Európa országaiból, indiai-pakisztáni népességcsere, kínaiak kivándorlása Ázsia különböző országaiba, palesztinok menekülése Izraelből a szomszédos országokba). - munkavállalás miatti áramlások (pl. vendégmunkások vándorlása Törökországból, Dél-Európából, Észak-Afrikából elsősorban Nyugat-Európába) c. országon

belüli népességmozgások: - nagy területű országok esetén jelentős, a nagyobb népsűrűségű körzetekből a kisebb népességű, gazdaságilag fejlődő körzetekbe való áramlás. (pl USA keleti partról a nyugati partra vándorlás, volt Szovjetunió európai részéről az Urálon túli területekre vándorlás, sokszor kényszerű áttelepítés) - szezonális vándorlások (pl. transhumance pásztorkodás, télen a síkvidéken, nyáron a hegyekben legeltetnek) - városokba áramlás 9 Népesség összetétele Kor és nem szerinti összetétel A népesség kor és nemek szerinti összetétele igen fontos demográfiai jellemzője egy országnak, mert ez az egyik meghatározó tényezője egy adott ország gazdaságának. gyerekkorúak: felnőtt korúak idősek: 65 év felett (kereső korúak = 0-15 munkaképes korúak): 15-64 év év A népesség kor és nem szerinti megoszlását korfával (=korpiramissal) ábrázolják: A vízszintes tengelyen bal oldalt a

férfiak, jobb oldalt a nők aránya %-ban, a függőleges tengelyen a korcsoportok szerepelnek. A korfa egy iker szalagdiagram, mely függőleges tengelyén az életkorokat, vízszintes tengelyén pedig a népesség-számok vannak feltűntetve. A korfa alakja alapján demográfiai típusok különböztethetők meg: • növekvő népesség korfája: széles alapú, fölfelé gyorsan keskenyedő korfa, a fiatal korcsoportok magas (a gyermekkorúak 40-50%), az idősebbek alacsony (2-4%) aránya jellemzi. A legszegényebb, mezőgazdasági jellegű országokra jellemző, ahol magas a születési és a halálozási arány is és alacsony a várható élettartam (pl: India, Kína, számos afrikai ország). • stagnáló népesség korfája: méhkas alakú, a fiatalok (gyermekkorúak: 20-25%) és a középkorúak aránya magas és közel azonos, csak az idősebb korosztályoknál (1015%) keskenyedik el a korfa. Egyenletesen nő a népesség száma és várható élettartama (pl. USA,

Ausztrália) • fogyó népesség korfája: keskeny alapú, fölfelé kissé szélesedő korfa, a fiatalok aránya csökken (gyermekkorúak: 15-20%), a várható élettartam hosszú, az idősek aránya nő (15-20%), eléri, majd meghaladja a fiatalok arányát. Gyorsan öregedik a népesség, a létszám stabilizálódik, majd csökken (pl. Svájc, Dánia, Németország, Olaszország, Magyarország). A születéskor várható élettartam a világnépesség egészét tekintve nő. A nők átlagélettartama általában magasabb, mint a férfiaké. A nemek aránya általában kiegyenlített (1000 férfira 900-1150 nő jut a világ különböző országaiban). Általában a világon kicsit több fiú születik (52%), mint lány (48%), ezért a fiatalabb korosztályoknál férfitöbblet mutatkozik, de mivel a nők halandósága idősebb korban alacsonyabb, mint a férfiaké, ezért az idősebb korcsoportoknál általában nőtöbblet mutatkozik. 10 Foglalkozási szerkezet A felnőtt

népesség munkát vállaló részét aktív kereső népességnek nevezzük. Az aktív keresők aránya a fejlett országokban 40-50%, a fejlődő országokban 30-40%. A foglalkozási szerkezet azt mutatja, hogy az aktív keresők milyen arányban oszlanak meg a gazdaság különböző szektorai között. Ez a megoszlás szoros kapcsolatban áll a gazdasági fejlettséggel A történelmi fejlődés során a foglalkozási szerkezet jellemző módon változott. Emberfajták, nyelvek, vallások Emberfajták Az egész emberiség egy fajhoz tartozik (Homo sapiens). Az emberfajták az egy fajt alkotó emberiségen belül természeti, környezeti tényezők hatására, öröklődő tulajdonságokkal elkülönült embercsoportok. Az emberfajtákat egy-egy külső jelleg alapján (bőrszín, haj, alkat, stb.) sokféleképpen lehet rendszerezni. Az emberiség döntő többsége három nagyrasszba sorolható be: europid, mongolid, negrid. Ezek földrajzi elkülönülésével, keveredésével sok

altípus és átmeneti típus alakult ki. Jelentősebb elterjedési területeik: - europid (a világnépesség kb. fele): eredetileg: Európa, Észak-Afrika, Nyugat-Ázsia később: Amerika, Dél-Afrika, Ausztrália, Új-Zéland - mongolid (a világnépesség kb. 1/3-a): eredetileg: Ázsia, Délkelet-ázsiai szigetvilág később: Amerika - negrid (a világnépesség kb. 1/10-e): eredetileg: Afrika Szaharától délre eső területei később: Észak-Amerika. Átmeneti típusok: 11 A népesség nemzetiségek szerinti megoszlása sajátos problémák forrása, mely hatással van az adott ország társadalmi, gazdasági, politikai helyzetére. A soknemzetiségű lakosság esetén fontos az etnikai kisebbségek helyzetének alakulása. A külföldön élő magyarok száma kb. 5 millió fő Nyelvek A világ népességének anyanyelv szerinti megoszlása sokszínű képet mutat. A kutatók által ismert több mint 5000 nyelv közül nagyon sok a kihaló nyelv, a legtöbb nyelvet

1milliónál kevesebben beszélik és csak 16 olyan nyelv van, amelyet 50milliónál többen beszélnek. Az ENSZ hivatalos nyelve az angol, orosz, francia, spanyol, kínai. A legjelentősebb nyelvcsaládok az indoeurópai (európai nyelvek, iráni és indiai nyelvek), a tibeti-kínai, az altáji (japán, török, koreai), a khoin nyelvek, és a semita-hamita (arab, héber, etióp) nyelvcsalád. A magyar nyelv az uralaltáji nyelvcsalád észak urali ágába, a finnugor nyelvek ugor csoportjába tartozik. A világon kb. 3000 nyelvet beszélnek (élő nyelvek), de egyes szakkönyvek 4000-et is említenek. A közös eredetű nyelveket egy nyelvcsaládba sorolják A 16 legjelentősebb nyelvcsalád: • indoeurópai (az emberiség 45%-a beszéli, ide tartoznak a kelta, az újlatin, germán, szláv, ind, iráni nyelvek) • kínai-tibeti (kb. 25%) • niger-kongói (kb. 6%) • afro-ázsiai (kb. 6%) • ausztronéz (kb. 5%) • dravida (kb. 3,5%) • altáji (kb. 2%) • ausztro-ázsiai •

koreai • thai • nílusi-szaharai • amerikai indián • urali (kb. 25 millióan beszélik, 0,6%) • miao-jao • kaukázusi • pápua A világ 10 legelterjedtebb nyelve Nyelv mandarin-kínai hindi A használók (millió fő) 800 400 hozzávetőleges száma 12 spanyol angol arab bengáli bahasa (indonéz) portugál orosz japán 380 330 190 180 175 165 142 125 Vallások A népesség vallási hovatartozása az adott ország sajátosságaitól függően több-kevesebb befolyással lehet politikai, gazdasági folyamatokra. A vallási különbségek súlyos társadalmi-gazdasági konfliktusok forrását képezhetik (Libanon, Írország, Afganisztán, Karabah) Vallások típusai: - többistenhívő (politeista) vallások (pl. hinduizmus, buddhizmus, természeti népek vallásai) - egyistenhívő vallások (pl. keresztény, iszlám, zsidó) A világ népességének vallási megoszlása: keresztény (32%, kb. 2 milliárd hívő) iszlám (muszlim) (16%, kb. 1 milliárd hívő)

hindu (12%, kb. 760 millió hívő) buddhista (5 %, kb. 315 millió hívő) zsidó szikh ermészeti, törzsi vallások felekezeten kívüli, ateista (kb. 20%) Felhasznált irodalom: - Társadalmi és Gazdasági Erőforrások c. tankönyv (ÁVF) - Sárfalvi -Tóth: Földrajz I. 252-267 o - Bernek - Sárfalvi: Általános társadalomföldrajz 14-33. o és 49-54 o Internetről: 13 - http://anno.vitalitashu/olvasosarok/online/eumen/1999/2/halandhtm http://human.kandohu/pedlex/lexicon/CSxml/csecsemohalalozashtml