Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Gáspár Mónika - A Pápai Hús Rt. vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének elemzése

http://www.doksihu BUDAPESTI GAZDASÁGI F ISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI F ISKOLAI KAR A PÁPAI HÚS RT. VAGYONI, PÉNZÜGYI, JÖVEDELMI HELYZETÉNEK ELEMZÉSE Küls szakmai konzulens: Kiss Zoltánné Operatív konzulens: Simonné Romsics Erika Gáspár Mónika Nappali tagozat Számvitel szak Vállalkozásszervez1 szakirány 2002 http://www.doksihu TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés .3 1. A társaság bemutatása 4 1.1 A Pápai Hús Rt. történeti fejl dése 4 1.2 A társaság f tevékenységi köre . 5 1.21 F tevékenységi köre. 5 1.22 A társaság szervezeti felépítése. 6 1.23 Felvásárlás. 6 1.24 A termelés technológiai feltételei. 7 1.25 Környezetvédelem a Pápai Hús Rt-nél. 8 1.26 Belföldi értékesítés. 9 1.27 A Pápai Hús Rt. a külföldi piacokon 11 2. A vagyoni helyzet átfogó elemzése 12 2.1 A mérlegsorok eltéréseinek elemzése . 12 2.11 Az eszköz oldal eltéréseinek vizsgálata . 12 2.12 Forrás oldal eltéréseinek

vizsgálata. 18 2.2 A vagyoni helyzet elemzése mutatók alapján. 21 3. Pénzügyi-likviditási helyzet elemzése 25 3.1 A likviditás alakulása . 25 3.2 A vev k és szállítók forgási sebességének alakulása . 28 3.3 A vállalkozás adósságvisel képességének alakulása . 31 3.4 A cash flow kimutatás elemzése. 32 4. Jövedelmi helyzet elemzése34 4.1 A gazdasági hatékonyság elemzése. 34 4.11 Hozam mutatók alakulása . 34 4.12 A komplex gazdasági hatékonyság alakulása. 36 4.13 Részhatékonyság vizsgálata . 37 4.2 Az egyes eredménysorok elemzése . 39 4.21 Üzemi tevékenység eredménye . 39 4.22 Pénzügyi m6veletek eredménye . 41 4.23 Rendkívüli eredmény . 41 4.24 Mérleg szerinti eredmény. 42 4.3 Fedezet vizsgálat . 42 4.4 A vállalkozás jövedelemtermel képességének vizsgálata mutatók alapján . 44 http://www.doksihu Bevezetés A magyar mez gazdaság, ezen belül az élelmiszeripar az utóbbi két évtizedben

hazánk gazdaságának kiemelked ágazatává n tte ki magát. A húsfeldolgozó cégeket, valamint az alapanyag-termel ket a rendszerváltást követ években ellentmondásos, de összességében inkább negatív tendenciájú gazdasági események érték. A kelet-európai piacok összeomlása, a szabályozatlan piaci viszonyok miatt a meglév kapacitás kihasználatlanná vált. A folyamatokat er sítette a belföldi kereslet visszaesése, valamint a fogyasztói szokások kedvez tlen változása. A rendszerváltást követ en a nagy húsipari vállalatok privatizációja megtörtént, a legtöbb esetben külföldi t ke bevonásával. A feldolgozók között verseny alakult ki, egyrészt az alapanyag biztosítása, másrészt az értékesítési lehet ségek tekintetében. Az 1990 után kialakult versenyhelyzetben különösen nagy szerepet játszanak a vagyon, pénzügyi és jövedelmez ségi számítások. A vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet stabilitása létkérdés, nem

beszélve arról, hogy jelent s mértékben befolyásolja a vállalkozásról kialakított képet. A Pápai Hús Rt. nehézségek nélkül túljutott a privatizáción A társaság viszonylag alacsony hitelállománnyal biztosítani tudja a folyamatos, színvonalas termelést, fejlesztéseket, beruházásokat abban a világban, ahol a legtöbb húsipari vállalatra az eladósodottság a jellemz . Az élelmiszeriparban a vagyoni, pénzügyi és jövedelmez ségi helyzet vizsgálata napjainkban aktuális téma. Témaválasztásomat egyrészt az indokolja, hogy az éves beszámoló elemzésével lehet egy vállalatot a legjobban bemutatni, hiszen a mai piacgazdaságban a tulajdonosok és a piaci szerepl k információkkal kell, hogy rendelkezzenek a vállalkozások tevékenységér l, vagyoni, pénzügyi és jövedelmez ségi helyzetér l. Másrészt földrajzi közelsége és az élelmiszeriparban betöltött jelent s szerepe miatt esett a választásom a Pápai Hús Rt.-re 3

http://www.doksihu 1. A társaság bemutatása 1.1 A Pápai Hús Rt történeti fejl5dése A Pápai Hús Rt. a magyar húsipar egyik legjelent sebb és legnagyobb hagyományokkal rendelkez képvisel je. Századunk elején a közellátási és állategészségügyi követelmények szigorodása arra késztették a város vezet it, hogy egy ellen rizhet közvágóhídon történjen azon állatok vágása, melyek húsát a hentesek a lakosság részére értékesítették. A városi közvágóhíd létesítése 1913-ban fejez dött be. A vágóhíd területén azonban az alapítást követ években készítménygyártást nem folytattak. 1933-ben Poels és Társa, mely belga és kanadai érdekeltség6 cég volt, vette bérbe a vágóhidat. 1935-ben kezd dött meg a konzervgyártó üzem kialakítása, melyben dobozolt sonkát és lapockát gyártottak f leg külföldi piacra. A bacon és sonkagyártáshoz megfelel húsjelleg6 sertéstenyésztés elterjesztése után a fejl dés

következ lépcs foka a konzervek sterilizálással történ tartósításának kidolgozása volt. 1949-ben a Poels és Társa céget is államosították. Így jött létre a Pápai Húsipari Vállalat, amelynek feladata ebben az id ben a lakosság zökken mentes ellátása volt. A fejl dés 1953-tól indult meg újra, amikor az export feltételeket is kielégít dobozsonka gyártó üzem építése megkezd dött. 1963-ban 3 vállalat: a Pápai, Veszprémi és a Keszthelyi Húsipari Vállalat összevonásával –pápai központtal- létrejött a Veszprém Megyei Húsipari Vállalat. 1968-69-ben került sor az állatforgalmi és húsipari vállalatok egységes összevonására. E fejl dés eredményeként 1977 január 1-jét l a Mez gazdasági és Élelmezésügyi Miniszter kombináttá nyilvánította a vállalatot. 1987-ben megsz6nt a tröszt, ett l kezd d en önálló kereskedelmi joggal rendelkezik a cég. 1992. október 1-jét l a kombinát részvénytársasággá alakult át,

melynek tulajdonosai 97%ban az Állami Vagyonügynökség, 3%-ban pedig Pápa Város Önkormányzata lett A társaság jelenleg a rendelkezésre álló technológiai berendezésekkel, munkaer ellátottságával, beszerzési illetve értékesítési piacaival a magyarországi és külpiacokon 4 http://www.doksihu tartósan tudja a helyét tartani. Az EU csatlakozás feltételeinek megfelel, hiszen az eddigi export, illetve a belföldi higiéniai feltételek már jelenleg is azon a szinten állnak. A Pápai Hús Élelmiszer Feldolgozó Részvénytársaság részvényeit 2001. december 31-én a tulajdonosok az alábbi részarányban birtokolták: 1-es számú ábra 7% 9% Iványi és Társai Kft. International Bullion Executive Pension Scheme 25% 59% SOVEREIGN International Investment LTD Egyéb belföldi természetes személy 1.2 A társaság f5 tevékenységi köre 1.21 F5 tevékenységi köre 1. Vágóállatok felvásárlása, belföldi és export célú forgalmazása 2.

Húsipari tevékenység (vágás, hús- és szalonna feldolgozás, húskészítmények gyártása, zsírolvasztás, h6t házi tárolás) 3. Tartósítóipari tevékenység (húskonzerv-gyártás) 4. Konzervdoboz gyártás 5. Tehergépjárm6vek üzemeltetése 6. Élelmiszer nagy- és kiskereskedelmi tevékenység 7. Külkereskedelmi f vállalkozói, képviseleti, ügynöki tevékenység 5 http://www.doksihu 1.22 A társaság szervezeti felépítése A Pápai Hús Rt. amint a nevéb l is látszik – részvénytársaság A szervezeti felépítése így egyrészt követi a társasági törvény által el írt szervezeti sémát, azaz rendelkezik a legf bb döntéshozó szervvel, közgy6léssel, igazgatósággal, stb. Másrészt azonban a Pápai Hús Rt az elmúlt évtizedek során hazánkban kialakult munkaszervezeti felépítéssel rendelkezik. A társaság munkaszervezetének a felépítését az 1-es számú melléklet tartalmazza. 1.23 Felvásárlás A társaság kiemelten

foglalkozik a mez gazdasági kapcsolatokkal az alapanyag folyamatos biztosítása érdekében. A részvénytársaságnak mintegy 40 mez gazdasági nagyüzemmel van kapcsolata, az általuk megtermelt vágósertés és szarvasmarha biztosítja a folyamatos termelést. A felvásárlásnál jelent s szerepet játszik a Pápai Hús Rt saját tulajdonú illetve érdekeltség6 telepeinek termelése (Pápa-Pig Kft. H gyész, Pápa-Ser Kft Harta, Pig-Coop Kft. Nyárád, Sertéstenyészt és Hizlaló Bt Ihász) A sertés és szarvasmarha felvásárlás alakulása (adatok ezer db-ban) 1-es számú táblázat Megnevezés 1999 2000 2001 Sertés 326,0 326,5 302,3 6,1 4,8 2,9 332,1 331,3 305,2 Szarvasmarha Összesen Az él sertés piacán jelent s változások zajlottak le az elmúlt évben. A társaság által felvásárolt állatok mennyisége 24,2 ezer db-bal, 7,4% csökkent, ugyanakkor a felvásárlási ár drasztikusan 35,2 %-kal, 87,5 Ft/kg-mal emelkedett. A jelent sen

elmaradó felvásárlás mellett további problémát okozott a kínálat éves id szakban való egyenetlensége, valamint az árak széles határok közötti mozgása. Az év els hónapjaiban a kereslet és a kínálat még egyensúlyban volt, de hasonlóan a 2000. évi 6 http://www.doksihu folyamatokhoz, tavasszal fokozatosan keresleti többlet alakult ki. Az április végét l kialakuló hiány legf bb oka a csökken hízóállomány, a jelent ssé váló él sertés-export, a magyar sertéshús iránti növekv kereslet. A szezonálisan jelentkez sertéshiányt a környez országokba irányuló exporton túl jelent sen befolyásolták a nyugat-európai járványok. A marha BSE kór fokozta a sertések iránti keresletet, míg a sertés járványok okozta nyugat-európai kínálat csökkenés hatásaként emelkedett a magyar sertéshús iránti nemzetközi kereslet. A szarvasmarha felvásárlás és feldolgozás a társaság életében 2001. év folyamán sem játszott jelent

s szerepet. A vágómarha felvásárlása szerz dött formában továbbra sem volt biztosítva, felvásárlását az igényeknek megfelel en szabad felvásárlásként kezelte a társaság. A marhafelvásárlás az el z évinek csupán 60%-a volt, mely a szarvasmarha nyugateurópai BSE járvány miatt fellép kereslet visszaeséséb l ered. A járványok hatására nem csupán a nyershús fogyasztás csökkent le jelent sen, hanem a marhahúsból készült készítmények kereslete is drasztikusan visszaesett. A csökken keresletet a piac rugalmas árakkal sem tudta kompenzálni. Ennek oka, hogy a kereslet visszaesésével nem járt együtt a felvásárlási árak lényeges változása, s t a betegségek megel zésére hozott intézkedések jelent s többletköltségeket róttak a feldolgozókra. Emelkedtek a higiéniai követelmények, n tt a kobzásra utasított melléktermékek aránya, emelkedtek a hulladékmegsemmisítési díjak. 1.24 A termelés technológiai feltételei A

termelésirányítás legfontosabb feladata, hogy a kereskedelmi igényeknek megfelel en szervezze meg a gyártási folyamatokat. Teremtse meg az összhangot a feldolgozás különböz területei között, és használja ki optimálisan a tárolókapacitásokat. A termelés ütemezése azonban jelent s feladatokat rótt a termelésirányításra, mivel az él sertés kínálat nem volt egyenletes. Az év elején általános volt a heti 5500-6000 db-os sertésfeldolgozás, mely július, augusztus hónapban 5000 db-ra, év végére azonban 6250 db-ra emelkedett. A Pápai Hús Rt. m6szaki tevékenységének legfontosabb feladata, hogy a termelés m6szaki feltételeit folyamatosan biztosítsa, a termelés és az egyéb területek fejlesztési igényét 7 http://www.doksihu kielégítse. A feladatok megvalósítása a beruházási, az üzemfenntartási, a szállítási, járm6javítási és a dobozgyártási tevékenységeken keresztül érhet tetten. A társaság 2001. évben 229

millió Ft érték6 beruházást hajtott végre, amely az el z évinek valamivel több, mint 50 %-a. 1.25 Környezetvédelem a Pápai Hús Rt-nél A környezetvédelmi el írások betartása a társaság m6ködési alapfeltétele. A környezetvédelmi feladatokat környezetvédelmi megbízott mérnök alkalmazásával tervszer6en végzi a társaság. A társaság min ségbiztosítási politikájának szerves részét képezi az ISO-9001. A rendszer megújító auditjára a 2002. év elején került sor Az utolsó jelent sebb környezetvédelmi beruházás a 2000. évben került megvalósításra Az üzem teljes területén elvégzett zajszintmérés alapján, különböz technológiai módszerek alkalmazásával zajvédelmi beruházás történt 33,8 millió Ft értékben. A beruházás megvalósításához a környezetvédelmi alapból 9 millió Ft támogatás került igénybevételre. A következ id szak feladatai közül a föld alatti olaj és üzemanyag tartályok

környezetvédelmi el írásoknak megfelel átalakítása, cseréje szükséges. Fontos feladat a társaság tulajdonában lév állattartó telepek trágyakezelésének fejlesztése az új jogi szabályozásnak megfelel en. A felsorolt környezetvédelmi teend k el készítése folyamatban van, megvalósításuk a következ években fokozatosan történik. Küls környezetvédelmi ellen rz szervezetek bevonásával rendszeresen mérések történnek. A feladatok megvalósítási sorrendje a kapott eredmények birtokában, a társaság rendelkezésére álló saját er , valamint az igényelhet különböz támogatások alapján kerül meghatározásra. 8 http://www.doksihu 1.26 Belföldi értékesítés 2000-ben párhuzamosan a kialakult él állat hiánnyal mind belföldön, mind az export piacokon jelent s keresletemelkedés volt a húsipari termékekre, különösen a nyers húsokra. Ez teremtette meg annak a lehet ségét, hogy megszakadjon a korábbi évek kedvez tlen

tendenciája, a Pápai Hús Rt.-nek sikerült emelni a belföldi értékesítés volumeneit. Az értékesítési lehet ség javítása érdekében a társaság folyamatosan szélesíti termékválasztékát. A társaság 2001. évi értékesítését ellentmondásosság jellemezte Összességében csökkent a társaság teljesítménye. Az értékesítés mennyiségének csökkenése a belföldi és az export relációban is megfigyelhet . Az exportértékesítés mennyiségét némileg korlátozta a rendelkezésre álló alapanyag mennyisége, de a belföldi értékesítés visszaesése mögött más okok állnak. A belföldi élelmiszerkereskedelem 2001. évi alakulása egyértelm6en kedvez tlen volt a Pápai Hús Rt. számára A kedvez tlen viszonyok egyrészt a kereskedelmi láncok egymással vívott versenyének származékos hatásaként, másrészt a kereskedelemnek a feldolgozóval szembeni er fölényéb l, harmadrészt a hazai sertéshús és marhahús fogyasztás jelent s

visszaeséséb l következnek. A húsfeldolgozó ipar továbbra is jelent s kapacitás többlettel rendelkezik. Ebb l adódóan az áruházláncok er fölényben vannak a feldolgozókkal szemben, melyet teljes egészében ki is használnak. A feldolgozóipar kiszolgáltatottságát a hazai versenyjogi szabályozás is segíti, mivel a kereskedelmi szerepl knek bizonyos feltételekkel engedélyezi a beszerzési társulások létrehozását, de a feldolgozók részér l ugyanezt kategorikusan megtiltja. A versenypozíció romlása a forgalomhoz kötött kondíciós feltételek romlásában, a reklámköltségek, az utólag adott engedmények (bonusok), az egyéb jogcímeken kikényszerített pénzeszközátadások emelkedésében, a szállítási feltételek, a számlázási, adatszolgáltatási kötelezettség el írásának szigorodásában mutatkoznak meg. Ebben a piaci környezetben a Pápai Hús Rt-nek a 2001. évben nem sikerült elérni sem a tervezett, sem a bázis évi

értékesítési mennyiséget. 9 http://www.doksihu A termékek belföldi értékesítése (tonna) 1-es számú táblázat Megnevezés 1999 2000 2001 1999-2000 2000-2001 Nyers termékek összesen 9.310 9.988 9.895 678 -93 15.300 15.291 13.477 -9 -1.814 24.610 25.279 23.372 669 -1.907 Belföldi készítmények összesen Belföldi értékesítés összesen A Pápai Hús Rt. legjelent sebb partnereinek részesedése a belföldi értékesítés árbevételében (%) 3-as számú táblázat Megnevezés 1999. 2000. 2001. Match / Smatch (Csemege JM Rt.) 15,9 16,3 12,7 METRO Kft. 7,8 10,9 11,1 CBA 3,9 7,6 10,9 Saját bolti hálózat 7,4 7,2 9,7 Auchan Magyarország Kft. 3,2 5,7 7,1 Spar Kft. 4,6 4,9 4,7 Cora+Profi 3,7 4,0 4,7 Penny Market Kft. 3,0 3,2 3,1 Tesco-Globál Rt. 1,6 2,4 2,6 Plusz Élelmiszer Diszkont Kft. 1,9 1,8 1,5 Csopak Rt. (TEMPO) 3,6 1,7 0,8 10 http://www.doksihu 1.27 A Pápai Hús Rt a

külföldi piacokon Az export értékesítés területi megoszlása (%) 4-es számú táblázat Régió Export árbevételb5l való részesedés 1999. év 2000. év 2001. év Nyugat-Európa 33,3 32,4 31,9 Kelet-Európa és FÁK 13,2 11,0 5,3 Egyéb országok 53,5 56,6 62,8 Összesen 100,0 100,0 100,0 Az export értékesítés feltételeit ellentmondások jellemezték. A piaci kereslet szinte egész évben kedvez volt, de az exporttermékek jövedelmez ségi problémái számos oldalról jelentkeztek. Az export jövedelmez sége romlott, mely az exporttámogatások csökkenése, kései megjelenése, a hazai fizet eszköz sávszélesítése, valamint a hazai sertésárak egész éven át tartó magas szintje miatt következett be. A társaság export árbevétele a 200. évi 7032 millió Ft-ról 7730 millió Ft-ra emelkedett A 698 millió Ft-os többlet 109,9 %-os teljesítésnek felel meg. 11 http://www.doksihu 2. A vagyoni helyzet átfogó elemzése A

mérlegelemzés feladata a vállalkozás vagyoni- és pénzügyi helyzetének, az abban bekövetkezett változásoknak az elemzése. A mérlegelemzés módszerei: - átfogó pénzügyi elemzés a vagyoni- és pénzügyi helyzetre vonatkozóan - az egyes mérlegtételek alakulásának részletes elemzése.1 2.1 A mérlegsorok eltéréseinek elemzése Az éves beszámoló összeállítását illetve az ezeket meghatározó f gazdálkodási döntési pontokat a társaságok a számviteli törvény adta választásokat figyelembe véve a számviteli politikában kell, hogy rögzítsék. A mérleg és eredménykimutatás formájának megválasztását a kiegészít mellékletben kell meghatározni. A Pápai Hús Rt. által választott illetve alkalmazott mérleg mindhárom évre vonatkozóan a 2-es számú mellékletben kerül bemutatásra, az évek közötti eltérések adataival együtt. A társaság a 2001. évi Számviteli törvény változásait a vizsgált id szak valamennyi

mérlegsorán átvezette, így a bemutatott adatoknál az összemérés alapelve teljes kör6en érvényesül. 2.11 Az eszköz oldal eltéréseinek vizsgálata Befektetett eszközök 1999-r l 2000-re 286.582e Ft-tal növekedett a befektetett eszközök értéke, míg 2000-r l 2001-re 38.532e Ft-tal csökkent az értéke Ez az alábbi tényez kre vezethet vissza: 1 659-A/1997 Dr. Bíró Tibor - Dr Pucsek József - Dr Sztanó Imre: A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése 29. oldal 12 http://www.doksihu A Pápai Hús Rt. eszközeinek változása 1999-2001 év között, bázis a megel z év adata (adatok ezer forintban) 5-ös számú táblázat Megnevezés 1999-2000 2000-2001 I. Immateriális javak -202 10.529 II. Tárgyi eszközök 237.936 -47.135 III. Befektetett pénzügyi eszközök 48.848 -1.926 -286.582 -38.532 A./ Befektetett eszközök 1. Immateriális javak, szellemi termékek 1999-r l 2000-re 202e Ft-tal csökkent az értéke. Oka, hogy

2000 évben az elszámolt értékcsökkenés nagyobb, mint a beszerzésre került érték. 2000-r l 2001-re pedig 10.529e Ft-tal n tt az értéke Oka, hogy egy nagyobb beruházást hajtottak végre 2001-ben. 2. Tárgyi eszközök 1999-r l 2000-re 237.936e Ft-os növekedés mutatkozik, mely az alábbi tényez kb l adódik: -2000. évben aktivált eszközök értéke 388930e Ft Ingatlanok: 64.276e Ft - Ipari földterület . 1524e Ft - Ipari épület .57744e Ft - Ipari építmény .4946e Ft - Szolgálati lakás .60e Ft M6szaki gépek, berendezések 259.786e Ft - Élelmiszeripari gépek .185184e Ft - Húsipari gépek.55444e Ft - Él állat-szállító gépjárm6vek .19158e Ft Egyéb berendezés, gép 64.870e Ft 13 http://www.doksihu - 2000. évben elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírás: -254863e Ft - Értékesítés, selejtezés, egyéb.-7122e Ft A 2000. évi beruházások zömmel az élelmiszeripari gépeknél és az épületeknél (húsboltok nyitása)

valósult meg, mely a belpiaci pozíció stabilitását adja. 2000-r l 2001-re 47.135e Ft-tal csökkent a tárgyi eszközök értéke -2001. évben aktivált eszközök értéke 342192e Ft Ingatlanok: 172.193e Ft - Ipari földterület .141759e Ft - Ipari épület .29368e Ft - Ipari építmény.1066e Ft M6szaki gépek, berendezések 84.480e Ft - Élelmiszeripari gépek .66186e Ft - Gyártóeszközök .40e Ft - Húsipari gépek.8251e Ft - Él állat-szállító gépjárm6vek. 3e Ft Egyéb berendezés, gép 85.519e Ft - 2000. évben elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírás: -280583e Ft - Értékesítés, selejtezés, egyéb.-5352e Ft Összességében kedvez en alakultak a fent szerepl eszközök, bár az el z évhez képest nagyobb arányt képvisel az ingatlanok beszerzése. Ez a beszerzés viszont az új telephely létesítésével kapcsolatos. 14 http://www.doksihu 3. Befektetett pénzügyi eszközök A befektetett pénzügyi eszközök jelent s része a

sertéstenyészt - és hizlalótársaságokba befizetett törzst ke összegét tartalmazza. A társaságok a sertésvágás biztos piaci hátterét szolgálják. 1999-r l 2000-re 48.848e Ft-tal n tt a befektetett pénzügyi eszközök értéke. A részesedések csoportjánál megfigyelhet 50.000e Ft-os növekedés, melyet a 2000 februárjában alakított Pápa-Ser Kft törzst kéjének befizetése eredményezte. Forgóeszközök 1999-r l 2000-re növekedett a forgóeszközök értéke 696.361e Ft-tal, 2000-r l 2001-re szintén növekedés realizálható, 320.868e Ft-os A Pápai Hús Rt. forgóeszközeinek alakulása 1999-r l 2001 évre (adatok ezer forintban) 6-os számú táblázat Megnevezés 1999-2000 2000-2001 I. Készletek -9.456 35.745 II. Követelések 601.638 65.812 III. Értékpapírok 6.180 -6.180 IV. Pénzeszközök 97.999 225.491 B./Forgóeszközök 696.361 320.868 15 http://www.doksihu 1. Készletek A Pápai Hús Rt. készletállományának

változása a vizsgált id szakokban (adatok ezer Ft-ban) 7-es számú táblázat Megnevezés 1999-2000 2000-2001 Anyagok -89.315 2.809 Befejezetlen és félkész termékek -60.020 19.290 Késztermékek 141.460 35.578 -1.081 -21.742 -500 -190 Áruk Készletekre adott el legek Az alapanyagokban a 2000. évre történt változást a vásárolt húsok, húsipari alapanyagok (f6szerek, bél), segédanyagok csökkenése adja jórészt. Ezek csökkenése a készletszint betartását jelentette. A késztermékek növekedése az önköltségváltozás és a külpiaci pozíciók változása miatt jelentkezett. A 2001. évi szerény mérték6 alapanyag növekedést a társaság az alapanyag árak emelkedésével magyarázza. Az áruk csökkenésének az oka pedig az, hogy a társaság az egyik jelent sebb forgalmú üzletében boltátalakításba kezdett az id szak végén, ezért az árukészletek eladásra kerültek. 2. Követelések 1999-r l 2000-re növekedés mutatkozik

a követelések csoportjában 601.638e Ft értékben • Az áruszállítással és szolgáltatással kapcsolatos vev követelések összegében növekedés mutatkozott 469.966e Ft értékben A belföldi vev kiszállítások miatt 451 millió Ft növekedés volt. A vev követelés ily nagymérték6 növekedése a nagy kereskedelmi cégek futamid növekedésével függ össze. A belföldi vev kön belül a kétes követelések összege csökkent, e követelésekre a Pápai Hús Rt. céltartalékot képzett. Az export vev állománynál bekövetkezett 19 milliós növekedés a 2000 decemberi export kiszállításhoz kapcsolódik. • Az egyéb követeléseknél növekedés mutatkozik 131.672e Ft értékben Ez egyrészt: 16 http://www.doksihu - A költségvetési támogatások növekedése 50 millió Ft, az igényelt, ki nem folyósított piacra jutási és agrártermelést finanszírozó támogatás miatt. - A Pápa-Ser Kft részére nyújtott kölcsön miatt 334 millió Ft-os

növekedés. - Az áfa visszaigénylés miatt 151 millió Ft-os növekedés realizálható. 2000 december 31-én a költségvetést l visszaigényelt összeg 2 havi igényt tartalmaz, míg az el z évi összeg csak 1 havi. - A gazdasági társaságoktól járó osztalék csökkenést mutatnak 11,4 millió Ft értékben. - A váltó elszámolás csökkenése 390 millió Ft. - Egyéb követelések 2 milliós csökkenést eredményeztek. 2000-r l 2001-re 65.812e Ft-os növekedés realizálódott • A vev követeléseknél 20.816e Ft-os csökkenés volt • A követelések kapcsolt vállalkozással szemben 177.214 e Ft-os csökkenést mutat, mely a Pápa-Ser Kft-nek nyújtott kölcsön összegének csökkenéséb l adódik (2000-ben 343 millió Ft, 2001-ben 166 millió Ft). A kétes követelések összege az el z évi szintet tartja. • Az egyéb követelések 263.842e Ft-os növekedés mutatnak Ez a növekedés nagymértékben az áfa visszaigénylés növekedéséb l

adódik. 3. Követelések Az értékpapírok összege 1999-r l 2000-re 6.180e Ft-os növekedést mutat, melyet forgatási célú részvényvásárlás eredményezett. 2001-ben e részvények értékesítésre kerültek 4. Pénzeszközök A pénzeszközök növekedése 1999 és 2000 között 115.278e Ft-os volt A bankbetéteknél jelent s volt a növekedés (99.526e Ft), a pénztár és a csekkek kis mérték6 csökkenést mutatnak (-1527e Ft). 2000-r l 2001-re a pénzeszközök 225.491e Ft-tal n ttek Ezen belül a készpénzállomány további csökkenést, míg a bankbetétek további növekedést mutatnak. Ennek egyik oka az, hogy a vállalatnál a készpénzforgalom fokozatosan kiszorul, míg a pénzügyi tranzakciók 17 http://www.doksihu áttev dnek a banki forgalomba. A bankbetétek esetében pedig megn tt a rövid futamidej6 lekötések összege. 5. Aktív id5beli elhatárolások Aktív id beli elhatárolások alakulása (e Ft-ban) 8-as számú táblázat: Megnevezés

Bevételek aktív id beli elhatárolása 1999-2000 2000-2001 -181.410 83.190 -5.245 -751 - - Költségek, ráfordítások aktív id beli elhatárolása Halasztott ráfordítások A növekedést a 2001. évi december hónapban kiszállított export termékekhez kapcsolódó, a mérlegzárás id pontjáig igényelt exporttámogatás, illetve a sertés felvásárlási árához kapcsolódó intervenciós támogatás emelkedése okozta. 2.12 Forrás oldal eltéréseinek vizsgálata A Pápai Hús Rt. forrás állományának változása 1999 és 2001 év között (adatok e Ft-ban) 9-es számú táblázat Megnevezés 1999-2000 2000-2001 D./ Saját t ke 258.203 205.913 E./ Céltartalékok -2.016 -21.599 II. Hosszú lejáratú kötelezettségek 1.040 -8.753 III. Rövid lejáratú kötelezettségek 513.459 212.666 F./ Kötelezettségek 514.499 203.913 G./ Passzív id beli elhatárolások 25.602 -21.950 18 http://www.doksihu 1. Saját t5ke A saját t ke 1999-r

l 2000-re növekedett 258.203e Ft-tal • Az eredménytartalék összege 96.861e Ft-tal növekedett A változást az 1999 évi mérleg szerinti eredmény 229 millió Ft összegének átvezetése, a Pápa-Pig Kft és a Pápa-Ser Kft részére 132 millió Ft eredménytartalék átadása eredményezte, alapítási határozat alapján. • Az értékelési tartalék csökkenése 949e Ft. Az értékesített és selejtezett eszközök értékhelyesbítése kivezetésre került. • A mérlegszerinti eredmény növekedése 162.291e Ft 2000-r l 2001-re 205.913e Ft-tal n tt a társaság saját t kéje • Az eredménytartalék összege 341 millió Ft-tal n tt. Ez a növekedés a 2000 évi mérleg szerinti eredmény átvezetése és az átadott eredménytartalék visszavezetéséb l adódik. • A mérleg szerinti eredmény 135.246e Ft-tal csökkent 2. Céltartalékok 1999-hez képest 2000-re csökkenést mutat a céltartalékok értéke 2.016e Ft-tal A kétes vev követelések után

képzett céltartalékok 2001-re feloldásra kerültek. A lejárt kétes követelések után értékvesztés került elszámolásra a Számviteli törvény változásából adódóan. 4. Kötelezettségek A kötelezettségek növekedésének összege 514.499e Ft 1999-r l 2000-re - A hosszú lejáratú kötelezettségek csoportjánál 1.040e Ft növekedés realizálható, mely a 2000. évben felvett hitel illetve a hiteltörlesztés közel azonos nagyságrendje miatt keletkezett. - A rövid lejáratú kötelezettségek csoportjánál 513.459e Ft-os növekedés mutatkozik • A vev kt l kapott el leg csökkenése 3.745e Ft 19 http://www.doksihu • Az áruszállítással és szolgáltatással kapcsolatos kötelezettség növekedése 109.089e Ft Az él állat-szállító állomány csökkenése 24 millió Ft, mivel a 2000 decemberi felvásárlási mennyiség kevesebb az 1999. évihez képest A vásárolt anyagok szállítóállománya 17 millió Ft-tal csökkent, a készletek

meghatározása miatt. Egyéb szállító állomány növekedése 150 millió Ft. A kereskedelmi partnerek részér l a szerz déses bonus és marketing költségek kiszámlázása az év végével történt. Ezek rendezése 2001-re húzódó tétel. • A váltótartozás csökkenése 340.000e Ft Mint fizetési eszközt a társaság a bankok szigorodó politikája miatt nem folytatta. • A rövid lejáratú hitelek és kölcsönök 597.503e Ft-tal n ttek • Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek összege 150.612e Ft-tal n tt A kötelezettségek összege 2000-r l 2001-re 203.913e Ft-tal növekedtek - A hosszú lejáratú kötelezettségek csökkentek a visszafizetett hitelekkel és a törleszt részletekkel. - A rövid lejáratú kötelezettségek viszont 212.666e Ft-os növekedést mutatnak • A szállítók állománya 205.322e Ft csökkenést mutat Ennek oka az, hogy a kereskedelmi szállító láncoknak fizetend bonus elszámolás technikáján változtatást

hajtott végre a társaság. • A kapcsolt vállalkozásokkal szemben viszont jelent s kötelezettség növekedés figyelhet meg: - Pápa-Pig Kft. felé 112100e Ft-os növekedés, a 8 napos futamid 22 napra módosult - Pápa-Ser Kft. felé 126781e Ft, itt a banki fizetési id 22 napra n tt - Pig-Coop Kft. fizetési futamideje átlagosan 65 nap, a fizetések a Kft folyamatosan felmerül igénye szerint történik, a növekedés 225.927e Ft 20 http://www.doksihu 3. Passzív id5beli elhatárolások A passzív id beli elhatárolások alakulása (e Ft) 10-es számú táblázat Megnevezés 2000-1999 2001-2000 - - Költségek, ráfordítások passzív id beli elhatárolása 17.140 -20.488 Halasztott bevételek 8.462 -1.462 Bevételek passzív id beli elhatárolása A passzív id beli elhatárolások között szerepelnek azon tételek, melyek tárgyid szakra vonatkoznak, de számlázása csak a következ id szakban jelenik meg. A csökkenés a kereskedelmi

költségek elszámolásából adódik. 2.2 A vagyoni helyzet elemzése mutatók alapján A vagyon helyzet alakulásának elemzése során többféle mutató kiszámolható. Ezek közül szeretném a vállalkozásra leginkább jellemz mutatószámokat kiemelni. Az eszközstruktúra vizsgálata (adatok %-ban) 11-es számú táblázat Megnevezés 1999 2000 2001 2000/1999 2001/2000 Tartósan befektetett eszközök aránya 37,8 37,6 35,1 99,4 93,2 Tárgyi eszközök aránya 30,8 30,7 28,4 99,6 92,5 Forgóeszközök aránya 58,3 61,9 63,2 106,1 102,2 Készletek aránya 24,0 19,7 19,1 81,9 96,8 Követelések aránya 71,9 74,3 70,4 103,5 94,7 Pénzeszközök aránya 4,1 5,8 10,5 141,3 180,9 21 http://www.doksihu A tartósan befektetett eszközökben történt változás 1999-r l 2000-re minimális. A 2000 évi befektetett eszközök ráfordításai az el z évhez viszonyítva növekedést mutatnak, azonban a forgóeszközök csoportjánál

nagyobb arányú a növekedés. A forgóeszközök alakulásánál kedvez hatásként jelentkezik a készletek arányának csökkenése, hiszen a vev állomány növekedése a likviditási helyzetre pozitívan hat. 2000-r l 2001-re a befektetett eszközök aránya jelent sen csökkent, melyet a tárgyi eszközök arányának csökkenése okozott. A 2001 évben az elszámolt értékcsökkenés, a selejtezés és az értékesítés bruttó érték kivezetése meghaladja az aktiválások értékét. A forgóeszközök aránya viszont növekedett, mely a likviditást alátámasztó pénzeszközök jelent s mérték6 növekedéséb l adódik. A bankbetét állomány növekedése a társaság likviditására pozitív tényez ként hat. 2-es számú ábra Az egyes eszközcsoportok megoszlása a vizsgált három évben 100% 90% 80% 70% 60% % 50% Aktív id beli elhatárolások 40% Forgóeszközök Befektetett eszközök 30% 20% 10% 0% 1999 2000 2001 Évek 22 http://www.doksihu

T kestruktúra vizsgálata (adatok %-ban) 12-es számú táblázat Megnevezés 1999 2000 2001 2000/1999 2001/2000 Saját t ke aránya 50,7 48,5 48,9 95,7 100,8 3,9 5,9 3,7 151,3 62,0 49,3 51,5 51,1 104,5 99,2 0,6 0,5 0,2 83,3 45,8 99,4 99,5 99,8 100,1 100,3 24,7 39,0 36,2 157,9 92,9 39,9 37,0 28,9 92,7 78,1 Mérleg szerinti eredmény aránya Idegen t ke aránya Hosszú lejáratú kötelezettségek aránya Rövid lejáratú kötelezettségek aránya Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök aránya Szállító állomány aránya A saját t ke csökkenése minimális 1999-r l 2000-re. A mérleg szerinti eredmény aránya az el z évhez viszonyítva 51,3 %-kal n tt. Az idegen t ke aránya kismértékben növekedett. Ezen belül a hosszú lejáratú kötelezettségek 16,7 %-kal csökkentek, míg a rövid lejáratú kötelezettségek 0,1 %-os növekedést mutatnak. A rövid lejáratú kötelezettségeken belül a hitelek, kölcsönök 57,9 %-kal n

ttek, a szállító állomány 7,3%-kal csökkent. 2000-r l 2001-re a saját t ke aránya minimális növekedést mutat annak ellenére, hogy csökkent a mérleg szerinti eredmény aránya a saját t kén belül, az el z évhez viszonyítva 62,0 %-ra. Az idegen t ke aránya ezzel párhuzamosan kis mértékben csökkent. A kötelezettségeken belül a rövid lejáratúak a meghatározóak. A rövid lejáratú kötelezettségek szerkezetében csökkent a hitelek és kölcsönök aránya a szállító állomány arányának növekedésével szemben. A szállító állomány lejárt kötelezettséget nem tartalmaz 23 http://www.doksihu 3-as számú ábra A forrás oldal részarányainak vizsgálata 100% 90% 80% 70% 60% % Céltartalék és p asszív id.elh 50% Idegen t ke 40% Saját t ke 30% 20% 10% 0% 1999 2000 2001 Éve k A fenti ábra alapján megállapítható, hogy a mérleg forrás oldalát képez f csoportokra az alábbi tényez k gyakoroltak hatást. - A saját t ke

a vizsgált három id szakban összegében növekv tendenciát mutat, hiszen a mérleg szerinti eredmény minden évben az iparági szint felett realizálódott. A saját t ke többi elemében jelent s változás nem történt. - A céltartalékképzés1999-2000 évben a Számviteli törvény el írásainak megfelel en került elszámolásra, 2001-ben a törvényi változás miatt képzés nem történt. A céltartalékot minden esetben a vev követeléseknél jelentkez kétes követelésekre kellett képezni. A vev állomány nagyságához viszonyítva a céltartalék jelentéktelen összeget képez. - A kötelezettségek csoportja növekv tendenciát mutat, ezen belül pozitív tényez , hogy a hosszú lejáratú kötelezettségek állománya egyik id szakban sem volt jelent s. A rövid lejáratú kötelezettségeknél növekedés mutatkozik minden évben, a rövid hitelek állománya jelent sen növekedett 1999-r l a 2000. évre Ez az összeg azonban a társaság

árbevételéhez viszonyítva a nemzetközileg elfogadott mérték alatt van jelenleg is. - A passzív id beli elhatárolások a mérlegf összeghez viszonyítva jelent s mértéket nem tesznek ki, az elszámolástechnikához alkalmazkodva minden id szakban közel azonos összeget mutatnak. 24 http://www.doksihu 3. Pénzügyi-likviditási helyzet elemzése 3.1 A likviditás alakulása A likviditás a legfontosabb feltétel egy vállalat egzisztenciájának biztosításához. Sem egy látványos forgalomnövekedés, vagy egy dinamikus marketingkoncepció, sem egy példás portfolió management, sem a legmodernebb gyártási technika nem tudja megakadályozni egy vállalat összeomlását, ha a fizetési kötelezettségeinek nem tud eleget tenni. A likviditás biztosítása els rend6 fontosságú feladat minden egyes vállalkozás vezetése számára. A likviditási mutatók alakulása a Pápai Hús Rt.-nél a vizsgált három évben 13-as számú táblázat Megnevezés 1999

2000 2001 2000/ 1999 2001/ 1999 Általános likviditási mutató 120,6 122,9 124,9 101,7 101,6 Rövid távú likviditás I. 121,3 123,5 125,2 101,8 101,4 Rövid távú likviditás II. 34,1 31,7 37,0 93,0 116,7 Rövid távú likviditás III. 5,0 7,4 13,2 148,0 178,4 Gyorsráta 0,92 0,99 1,01 107,6 102,0 Hitelfedezettségi mutató 86,6 91,8 88,1 106,0 96,0 Dinamikus likviditás 19,4 27,07 17,24 139,5 63,7 Hosszú távú likviditási mutató 19,3 25,03 17,2 129,7 68,7 Az általános likviditási mutató azt fejezi ki, hogy az egész forgóeszköz állomány mekkora fedezetet nyújt az összes kötelezettségre. A társaságnál az arány a vizsgált három évben kedvez en alakult, mivel értéke meghaladta a 100%-ot. A mutató nem nyújt valós képet a társaság likviditásáról, egy id pontra vonatkozóan nem lehet megítélni a likviditási helyzetet. A rövid távú likviditási mutatók közül a legtágabb kategória az els

fokú likviditás. Ez megmutatja, hogy mekkora fedezetet nyújt a teljes forgóeszköz állomány a rövid lejáratú 25 http://www.doksihu kötelezettségekre. A vizsgált években a mutató értéke alapján a vállalkozást fizet képesnek lehet min síteni. Most nézzük meg, hogyan alakult a forgóeszközök összetétele A likvid eszközök alakulása a társaságnál (adatok %-ban) 14-es számú táblázat Megnevezés 1999 2000 2001 Készletek 24,0 19,7 19,1 Követelések 71,9 74,3 70,4 Értékpapírok 0 0,2 0 Pénzeszközök 4,1 5,8 10,5 100,0 100,0 100,0 Összesen 3-as számú ábra A forgóeszközök megoszlásának alakulása a vizsgált három évben 100% 90% 80% 70% 60% % 50% Pénzeszközök 40% 30% Követelések Készletek 20% 10% 0% 1999 2000 2001 Évek 26 http://www.doksihu A forgóeszközök között a készletek értékének részarányában folyamatos csökkenést figyelhetünk meg. A követelések részesedése 2000-re 2,4

%-kal n tt, majd 2001-re csökkent 3,9 %-kal. Ebb l következ en 1999-r l 2000-re a másodfokú likviditási mutató értéke alacsonyabb, 2000-r l 2001-re magasabb szinten realizálódott. A másodfokú likviditási mutató azt mutatja, hogy a forgóeszközök a követelések nélkül mekkora fedezetet nyújtanak a rövid lejáratú kötelezettségekre. A harmadfokú likviditási mutató a pénzeszközök és az értékpapírok együttes fedezetét mutatja a rövid lejáratú kötelezettségekre. Ez a két eszközcsoport meglehet sen alacsony részt képvisel a forgóeszközök között. 1999-ben az értékpapírok állománya teljesen megsz6nt, 2000-ben azonban újra megjelentek az értékpapírok, és a pénzeszközök aránya 1,7 %-kal n tt. Ennek eredményeként a harmadfokú likviditási mutató kedvez en alakult, 2,4 %-kal n tt 1999-r l 2000-re. 2001-ben újra megsz6ntek az értékpapírok, a pénzeszközök aránya jelent s mérték6 növekedést mutatott, így a harmadfokú

likviditási mutató értéke tovább javult 5,7 %-kal. A gyorsráta mutató a teljesen mobil pénzeszközök arányát mutatja a rövid lejáratú kötelezettségekhez képest. Likvid pénzeszközök közé sorolhatjuk: - Követeléseket - Értékpapírokat - Pénzeszközöket Kedvez a mutató, ha 1,6-1,8 körüli értéket vesz fel. A Pápai Hús Rt-nél a gyorsráta ezt az értékhatárt nem érte el. Az egyre növekv arány azonban a hitel nélküli fizet képesség javulását jelzi. A hitelfedezettségi mutató kifejezi, hogy a vállalat adósai mennyiben tudják fedezni a rövid lejáratú kötelezettségeket. Kedvez a mutató értéke, ha 100 felett van. A társaságnál megfigyelhet , hogy a követelések a vizsgált három évben nem fedezik teljes egészében a rövid lejáratú kötelezettségeket. A mutató értéke 1999-r l 2000-re - a követelésállomány növekedése miatt - javult, majd 2000-r l 2001-re 96%-ra csökkent, aminek oka, hogy a kötelezettségek

a követelések növekedésénél magasabb arányban emelkedtek. 27 http://www.doksihu A dinamikus likviditási mutató kifejezi, hogy a rövid lejáratú kötelezettségek mennyiben térülnek meg az alaptevékenységben képz d üzleti tevékenység eredményéb l. Akkor vesz fel kedvez értéket, ha az 50 %-ot meghaladja. A Pápai Hús Rt-nél ezt a szintet a vizsgált évek egyikében sem éri el a dinamikus likviditási mutató. 1999-r l 2000-re 7,7 %kal n tt a mutató értéke, majd 2001-re 9,9 %-kal csökkent Az üzemi tevékenység eredményére a sertés felvásárlási ár ingadozása jelent s befolyással bír, mivel az összes ráfordítás 70%-át teszi ki ez a költségnem. A hosszú távú likviditási mutató annyiban különbözik az el z ekben kifejtett mutatótól, hogy segítségével azt vizsgáljuk, hogy az üzleti tevékenység eredménye mekkora fedezetet nyújt a rövid és a hosszú lejáratú kötelezettségek együttes összegére. A mutató értéke

kedvez nek mondható, ha 30% feletti értéket vesz fel. A vizsgált három évben a mutató értéke elmaradt az elvártaktól. 3.2 A vev5k és szállítók forgási sebességének alakulása A forgási sebesség mutatók nem éves átlagot mutatnak, hanem a december 31-én fennálló helyzetet. A vev k és szállítók forgási mutatóinak alakulása 15-ös számú táblázat Megnevezés 1999 2000 2001 Vev k forgási sebessége fordulatokban 8,3 8,3 9,2 Vev k forgási sebessége napokban 44,0 44,0 39,6 - Belföldi vev k forgási sebessége 32,1 33,8 35,6 - Külföldi vev k forgási sebessége 48,4 48,2 45,6 Szállító forgási sebessége fordulatokban 12,0 13,7 18,1 Szállító forgási sebessége napokban 30,6 26,6 20,2 28 http://www.doksihu 2000-ben a vev futamid knél a fizetési futamid növekedett. A belföldi vev knél a fizetési futamid növekedése 1,7 nap, mely egész éven át tartósnak min sül. A külföldi vev k fizetési

futamideje változatlan. 2001-ben is változtak a fizetési futamid k. A belföldi vev knél 1,8 nappal n ttek, míg az export vev knél 2,6 nappal csökkentek. Eszközökkel kapcsolatos forgási sebességek alakulása 16-os számú táblázat Megnevezés 1999 2000 2001 2000/1999 2001/2000 Összes eszköz forgási sebessége 1,8 1,9 2,0 105,6 105,3 Tárgyi eszközök forgása (nap) 63,7 59,8 53,0 93,9 88,6 Készletek forgása (nap) 29,0 23,8 22,5 82,1 94,5 A fenti tábla mutatóinak alakulásából megállapítható, hogy a forgási sebességek n ttek, mivel a nettó árbevétel növekedett. Különösen kedvez 2000-re a likvid eszközök – készletek- forgási sebességének nagyobb arányú változása. 4-es számú ábra A napokban számított vev k és szállítók forgási sebességének alakulása 80 70 60 szállítók forgási sebessége Nap 50 40 vev k forgási sebessége 30 20 10 0 1999 2000 2001 Évek 29 http://www.doksihu A

követelések és kötelezettségek viszonyítása (adatok ezer Ft-ban) 17-es számú táblázat Megnevezés 1999 2000 2001 Követelések 2.424168 3.025806 3.091618 2.111002 2.027998 2.365308 +313.166 +997.808 +726.310 Kötelezettségek rövid lejáratú hitel nélkül Eltérés 5-ös számú ábra A követelések és kötelezettségek állományának összehasonlítása 3500000 3000000 Ezer Ft 2500000 Követelések 2000000 Kötelezettségek rövid lej. hitel nélkül 1500000 1000000 500000 0 1999 2000 2001 Évek A követelések összege meghaladja a fizetend kötelezettségek összegét, mely a fizetési kötelezettségek teljesíthet ségének realitását támasztja alá. Ebb l viszont jól látható, hogy a vev állomány finanszírozza a szállítóállományt. Ez kedvez hatás a vállalat stabilitását tekintve, f ként, ha figyelembe vesszük, hogy a szállítói futamid k jóval meghaladják a vev futamid ket. 30 http://www.doksihu 3.3 A

vállalkozás adósságvisel5 képességének alakulása Az eladósodottság mérésére szolgáló mutatók alakulása (adatok %-ban): 18-as számú táblázat Megnevezés 1999 2000 2001 1999/ 2000 2001/ 2000 Eladósodottság mértéke 104,7 96,2 96,5 91,9 100,3 Nettó eladósodottság 12,8 9,0 12,5 70,3 138,8 Adósságszolgálat 29,5 38,1 65,3 129,2 171,4 Eladósodottság mértéke Az eladósodottság mértéke a vállalat megítélésében fontos szerepet játszik. A mutató kifejezi, hogy a saját forrás milyen mértékben nyújt fedezetet a kötelezettségekre. Kedvez , ha a mutató értéke 150 %-180 % körül mozog. 1999-r l 2000-re a mutató 91,9 %-ra csökkent, melynek oka, hogy az összes kötelezettség növekedése –rövid lejáratú hitel és kölcsönállomány miatt – nagyobb mérték6, mint a saját t ke növekedése. 2000-r l 2001-re az eladósodottság mértékének mutató változása minimális. A hitelállomány csökkentése

maradéktalanul fontos a cég m6ködésében Nettó eladósodottság mértéke Azt jelzi, hogy a kintlév ségekkel csökkentett kötelezettségek milyen mértékben fedezik a saját forrást. Ez feltételezi, hogy a követelések pénzügyileg el bb realizálódnak, mint a kötelezettségek. Az országos átlag 20 % körül alakult, a társaságnál mindhárom évben az átlag alatt maradt a mutató értéke. 1999-r l 2000-re a mutató 70,3 %-ra csökkent, ami kedvez tendenciát mutat, viszont 2000-r l 2001-re 30,2 %-kal n tt a mutató értéke, ami kedvez tlen. Adósságszolgálati fedezeti mutató A mutató arra vonatkozóan ad jelzést, hogy a vállalkozás következ üzleti évben esedékes adósságszolgálata (törleszt rész + kamatok) fedezett-e az erre fordítható forrásokból.2 A vállalkozás hitelképességét legátfogóbban kifejez mutató. 2 659-A/1997 Dr. Bíró Tibor – Dr Pucsek József – Dr Sztanó Imre: A vállalkozások tevékenységének komplex

elemzése 35. oldal 31 http://www.doksihu 3.4 A cash flow kimutatás elemzése A beszámoló készítés id szakában éppúgy, mint a következ id szak gazdálkodásának el készítése, tervezése során kiemelt figyelmet kap a vállalkozás készpénz szükséglete, illetve készpénzforgalma, azaz a cash flow tervezése. A cash flow nem más, mint pénzforrások képz désének és felhasználásának folyamata egy meghatározott id szak alatt.3 Értéke megegyezik a pénzbevételek és a pénzkiadások különbségével. A kimutatás tagolásával képet alkothatunk, hogy az egyes tevékenységek milyen hatást gyakorolnak a vállalkozás pénzeszközeire, ezáltal pénzügyi helyzetére. A vállalkozás pénzeszközeinek képz désével és azok felhasználásával összefügg információk a beszámolót hasznosítók mindegyike számára fontosak, azok ismerete gazdasági döntéseik meghozatala során elengedhetetlenek. A cash flow kimutatás készítésének több

megoldási módja van. A számviteli törvény és a nemzetközi gyakorlat is az indirekt módszert helyezi el térbe. E módszer szerint a kiindulási alap az adózás el tti eredmény és ezt kell korrigálni a valóságos pénzmozgással nem járó tételekkel. A nemzetközi gyakorlatban többé-kevésbé azonos kategorizálás szerint a vállalkozás - m6ködési (üzleti operatív) tevékenysége - befektetési (beruházási) tevékenysége - pénzügyi tevékenysége (m6veletei) befolyásolják a cash flow alakulását. A Pápai Hús Rt. a kiegészít mellékletben a törvény által el írt cash flow kimutatást készíti el. A pozitív egyenlegb l adódik, hogy a társaság pénzbevételei nagyobbak, mint a kiadások. A cash flow kimutatás f taglalásából adódóan az alábbi következtetések vonhatók le: 3 659-A/1997 Dr. Bíró Tibor – Dr Pucsek József – Dr Sztanó Imre: A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése 38. oldal 32

http://www.doksihu - A m6ködési cash flow mutatja a legnagyobb pozitív pénzbeáramlást. Itt jelenik meg a társaság eredménye, a pénzmozgással nem járó, de elszámolt amortizáció, értékvesztés, valamint az eredménykimutatáshoz kapcsolódó eszköz és forrás számlák változásai. A m6ködési cash flow a tiszta, nettó pénzt tartalmazza az adó és osztalékfizetés leszámítása után. - A befektetési tevékenységb l származó pénzeszközök mind a három id szakban negatív egyenleget mutatnak, mivel a befektetett eszközök értékesítése és a kapott osztalék nagyságrendileg nem jelent s tétel. A pénzeszközváltozás legjelent sebb eleme a befektetett eszközök ráfordításai (beszerzési költség). - A pénzügyi m6veletekb l származó pénzeszköz változások legjelent sebb eleme a hitelfelvétel ill. törlesztés Mivel a Pápai Hús Rt a gazdálkodásához éven belüli folyószámlahitellel rendelkezik, lehet ség nyílik a

hitelfelvétel és törlesztés nettó módon történ kimutatására. A 3-as mellékletben bemutatott cash flow kimutatásból megállapítható, hogy a m6ködési tevékenységb l származó pénzeszközváltozás minden esetben pozitív, mely a pénzügyi m6veletekb l származó pénzeszközváltozásokkal együtt minden esetben fedezetet adott a befektetett eszközök fedezetére. A 2000. évi társaság üzleti döntése alapján nagyobb összeg került az élelmiszeripari gépek és húsipari szállítóeszközök beszerzésére. A finanszírozás forrását azonban a m6ködési cash flow mellett szükségszer6 volt idegen forrással (hitelfelvétellel) kiegészíteni. A gazdálkodás vonatkozásában mindenképpen szükségszer6 a cash flow kimutatások folyamatos készítése és a társaság vezet i információs rendszerébe történ legalább negyedéves szint6 beépítése, hiszen a folyamatos gazdálkodás, valamint a piaci feltételeknek való termelési-technológiai

feltételek megfelelése els dlegesen fontos feladat, melynek azonban a finanszírozását minden esetben biztosítani kell. 33 http://www.doksihu 4. Jövedelmi helyzet elemzése 4.1 A gazdasági hatékonyság elemzése Az utóbbi években megjelen közgazdasági irodalomban és a különböz közgazdasági fórumokon el térbe kerül termelés hatékonyság fogalmát a mindennapi életben nagyon sokrét6 eredmény jellemzésére használjuk. A hatékonyság fogalma alatt az er források felhasználásának gazdaságosságát értjük. A hatékonyság vizsgálható a nemzetgazdaság szempontjából és a vállalkozás szempontjából, s t a vállalkozáson belüli (önelszámoló) egységek szintjén is. Makroszinten van jelent sége a nemzetgazdasági szemlélet6 hatékonyságnak is, az egyes termel egységek számára azonban a vállalkozási szemlélet6 hatékonyság és jövedelmez ség válik hajtóer vé.4 A hatékonyság és a jövedelmez ség szoros összefüggésben áll

egymással. A mindenkori elemz munka feladata a gazdasági hatékonyság alakulásának elemzése. Ez fontos abból a szempontból is, hogy a számviteli beszámoló üzleti jelentés részében indokolt összefoglalóan értékelni a hatékonyság színvonalát és annak alakulását. 4.11 Hozam mutatók alakulása Az értékesítést, a bruttó és az anyagmentes termelést, a nemzeti jövedelemhez és a makroszint6 tiszta jövedelemhez való hozzájárulást mérik a hozam mutatók. 4 Dr. Bíró Tibor – Dr Pucsek József – Dr Sztanó Imre: A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése 81. oldal 34 http://www.doksihu A hozam mutatók a Pápai Hús Rt.-nél (adatok eFt-ban) 19-es számú táblázat Hozam mutatók Értékesítés nettó árbevétele 1999 2000 2001 15.450550 19.345007 21.303388 +SEEAÉ 598.770 685.888 92.585 +STKÁV -11.111 81.440 54.868 1.926242 2.295698 1.718243 - - - =Bruttó termelési érték 14.134189 17.816637

19.732598 -Anyagköltség 10.946869 13.366827 15.323717 380.234 975.907 1.206724 2.807086 3.473903 3.202157 242.958 257.322 284.823 =Nettó termelési érték 2.564128 3.216581 2.917334 -Bérköltség 1.324235 1.542740 1.680074 -Személyi jelleg6 egyéb kifizetések 268.494 308.250 282.820 =Tiszta jövedelem 971.399 1.365591 954.440 -ELÁBÉ -Eladott szolgáltatások értéke -Anyagjelleg6 szolgáltatások értéke =Anyagmentes termelési érték -Értékcsökkenés A bruttó termelési érték a vállalkozás teljes hozamértékét jelenti. Ennek alapján megállapítható, hogy a társaság termelési számai növekedést jeleznek. Ennek oka nemcsak az év közbeni áremelkedés, hanem a vev kör szélesedése. A bruttó termelési érték kiszámításánál a legjelent sebb tétel az értékesítés nettó árbevétele, amelynek 1999-r l 2000-re 25,2 %-os, 2000-r l 2001-re pedig 10,1 %-os növekedése figyelhet meg. Az anyagmentes termelési érték

a termelést jellemzi, vagyis arról tájékoztat, hogy a társaság az új értékhez mekkora többletet ad hozzá. Összehasonlítva az el z mutatóval az lenne kedvez , ha az anyagmentes termelési érték jobban n ne, mint a bruttó termelési érték. Sajnos ez a társaságnál nem mondható el Az anyagköltség drasztikus növekedése a 2001. évben a sertés felvásárlási árak évközi folyamatos emelkedéséb l adódik A nettó termelési érték közelít leg a vállalkozásnak a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulását méri. Kiszámítása során az anyagmentes termelési értékb l az amortizációt 35 http://www.doksihu le kell vonni. Az értékcsökkenés emelkedése a termelési vertikum b vülése, a piacon maradás feltételeinek megteremtése miatt szükséges. A tiszta jövedelem a nettó termelési érték a személyi jelleg6 ráfordításokkal csökkentve. A bérköltség növekv tendenciája a mindkét évi 10 %-os béremelésekb l adódik. A tiszta

jövedelem 1999-r l 2000-re 40,6 %-kal n tt, míg 2000-t l 2001-re 30,11 %-kal csökkent. A mutató tendenciája az anyagmentes termelési érték szintjénél teljesen kimutatható, a sertés alapanyagárak 2001. évi emelkedését teljes egészében a társaság önmaga finanszírozta, állami szabályozó oldalról intervenciós támogatás nem került jóváhagyásra. 4.12 A komplex gazdasági hatékonyság alakulása A termelési folyamat eredménye több tényez együttes hatására jön létre, ezért a komplex gazdasági hatékonyság mutatói alkalmasak a teljes hatékonyság mérésére. Lekötött termelési tényez k alakulása (adatok ezer Ft-ban) 20-as számú táblázat Megnevezés 1999 2000 2001 Ingatlanok 932.652 981.412 1.137003 M6szaki berendezések 596.987 662.750 543.052 Egyéb berendezések 173.133 185.555 205.919 Tenyészállatok 13.300 7.500 5.000 1.716072 1.829717 1.885974 810.845 801.389 837.134 2.526917 2.631106 2.723108

Aktivált tárgyi eszközök Készletek Lekötött termelési tényez5k A lekötött termelési tényez k a termelés technikai feltételeinek biztosítását szolgáló épületek, gépek, berendezések, valamint a termelés folyamatosságához szükséges vásárolt illetve saját termelés6 készleteket tartalmazzák. 36 http://www.doksihu Az él és holt munka ráfordítás levezetése a vizsgált években (adatok eFt-ban) 21-es számú táblázat Megnevezés 1999 2000 2001 Anyagjelleg6 ráfordítások 13.253345 16.692474 18.299427 Személyi jelleg6 ráfordítások 2.134105 2.530077 2.644337 Értékcsökkenés 242.958 257.322 284.823 Egyéb ráfordítások 367.560 558.432 500.942 15.997968 20.038305 21.729529 Él5 és holt munka ráfordítás A fenti táblázatok adatainak felhasználásával ki lehet számolni a komplex gazdasági hatékonyság mutatóit. A komplex gazdasági hatékonyság mutatóinak alakulása (adatok Ft-ban) 22-es számú

táblázat Megnevezés 100 Ft él és holt munka ráfordításra jutó tiszta jövedelem 1999 2000 2001 6,07 6,81 4,39 A ráfordítás hatékonyság a vizsgált három évben az országos átlag (10 Ft) alatt maradt. 1999-r l 2000-re a tiszta jövedelem nagy mérték6 (40,58%) növekedése, valamint az él és holt munka ráfordítás 25,25%-os növekedése a ráfordítás hatékonyság növekedését eredményezte. 2000-r l 2001-re viszont 30,11 %-kal csökkent a tiszta jövedelem, viszont az él és holt munka ráfordítás 8,44%-kal n tt, így összességében a ráfordítás hatékonyság alacsonyabb szinten realizálódott. 4.13 Részhatékonyság vizsgálata A vállalkozási gyakorlatban a termelés hatékonyság vizsgálata során a különböz er források hatásfokát külön-külön is vizsgálhatjuk. Az így kiszámított úgynevezett részhatékonysági mutatók a parciális hatékonyságot fejezik ki. A termelés hatékonyságának 37 http://www.doksihu

jellemzésére a különböz parciális hatékonysági mutatók rendszerét szükséges felhasználni. Az eszközhatékonyság alakulása (adatok Ft-ban) 23-as számú táblázat Megnevezés 1999 2000 2001 100 Ft aktivált tárgyi eszközre jutó nettó term.-i érték 149,42 175,08 154,28 100 Ft készletre jutó nettó termelési érték 316,23 401,38 348,49 100 Ft „összes” eszközre jutó nettó termelési érték 101,47 121,90 106,94 Az eszközhatékonyság a 100 Ft összes eszközre jutó nettó termelési értéket mutatja. Megfigyelhet , hogy a mutatóra 1999-r l 2000-re a növekedés volt jellemz , viszont 2000re romlott az értéke. A kiváltó okok jobb megértéséhez célszer6 kiszámolni a tárgyi eszköz és a készlet hatékonyságát. 1999-r l 2000-re mindkét mutató pozitívan járult hozzá az eszközhatékonyság alakulásához. 2000-r l 2001-re viszont csökkent a nettó termelési érték, így mindkét mutató értéke is

csökkent. A tárgyi eszköz hatékonysági mutató alakulását természetesen a nettó termelési érték és a lekötött tárgyi eszközök alakulása határozta meg. A mutató értéke mindhárom évben meghaladta az ipari átlagot (115 Ft). Az eszközigényességi mutatók alakulása (adatok Ft-ban) 24-es számú táblázat Megnevezés 100 Ft nettó termelési érték el állításához szükséges tárgyi eszköz lekötés 100 Ft nettó termelési érték el állításához szükséges készlet felhasználás 100 Ft nettó termelési érték el állításához szükséges „összes” eszköz lekötés 1999 2000 2001 66,93 57,12 64,82 31,62 24,91 28,70 98,55 82,03 93,51 38 http://www.doksihu Az eszközigényességi mutató azt fejezi ki, hogy 100 Ft nettó terméket mennyi eszközlekötéssel lehetett el állítani a vállalkozásnál. Ezek a mutatók tulajdonképpen a reciprokai az eszközhatékonysági mutatóknak, tehát itt is ugyanaz a tendencia

érvényesül. A mutatók 1999-r l 2000-re történ csökkenése javulást jelent, míg a mutatók 2000-r l 2001-re történ növekedése a termelés színvonalának romlását jelzi. A 100 Ft nettó termelési érték el állításához szükséges tárgyi eszköz lekötés elmarad az országos átlagtól (86 Ft) mindhárom évben, a készletigényességi mutató ezzel szemben az átlagos 20 Ft felett alakul, ez az érték kedvez . Bérhatékonyság és bérigényesség alakulása (adatok Ft-ban) 25-ös számú táblázat Megnevezés 1999 2000 2001 100 Ft kifizetett bérre jutó nettó termelési érték 160,99 173,78 148,62 100 Ft nettó term. érték el állításához szükséges bér 62,12 57,55 67,28 A bérhatékonyság a vállalkozásnál felhasznált bér új értéket létrehozó képességét fejezi ki. A mutató értékének növekedése kedvez nek mondható. Az arány 1999-r l 2000-re csökkent, majd 2001-re ismét növekedett. A bérigényesség (reciprok

mutató) megmutatja, hogy 100 Ft nettó termelési érték el állításához mennyi bért kell felhasználni. Természetesen követi a hatékonysági mutató tendenciáját. 4.2 Az egyes eredménysorok elemzése 4.21 Üzemi tevékenység eredménye A Pápai Hús Rt. összköltség eljárású „A” eredménykimutatása a 4-es számú mellékletben található. 39 http://www.doksihu Az üzemi tevékenység eredménye 1999-r l a 2000. évre 288,792 millió Ft-tal növekedett, 2000-r l 2001-re 224,292 millió Ft-tal csökkent. Az eltérések okai: Az értékesítés árbevétele 1999-r l a 2000. évre 3894,457 millió Ft-tal növekedett, ezen belül a belföldi értékesítés 2.111,289 millió Ft, az export 1783,168 millió Ft-tal n tt Az értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége 4.656,671 millió Ft-tal n tt, ennek oka a sertésfelvásárlási árak jelent s növekedése. Az értékesítés közvetett költségeinél a növekedés 495,860 millió Ft, mely a bérek, az

energia illetve fenntartási költségek növekményéb l adódik. Az egyéb bevételek csökkenése 188,504 millió Ft, mely a belföldi kereskedelmi partnereknél jelentkez bonus elszámolásokból következik zömmel. 2000-r l 2001-re az értékesítés nettó árbevétele 1.958,381 millió Ft-tal n tt, a belföldi értékesítés árbevétele 1.261,143 millió Ft-tal n tt, melyben az árváltozás jelent s hányadot képviselt. Az értékesítés közvetlen önköltsége 2.455,504 millió Ft-tal n tt, melynek okát a július hónaptól év végéig folyamatosan emelked sertésfelvásárlási árak jelentették. A közvetett költségek növekedése 490,540 millió Ft, melynél munkabér, energia, fenntartási költségek jelentkeznek. Egyéb bevételek növekedése 128,426 millió Ft, melyet az exporttal összefügg támogatások eredményeztek. Az egyéb ráfordítások eltérése –57,490 millió Ft, mely a kereskedelmi szerz dések változásaiból adódik. A felvásárlási

árak alakulása a vizsgált id szakokban: 26-os számú táblázat Megnevezés Érték (Ft/kg) Index (%) Index (%) 1999 2000 2001 2000/1999 2001/2000 Sertés 204,45 248,52 336,00 121,6 135,2 Szarvasmarha 209,09 202,90 202,70 97,0 99,9 40 http://www.doksihu 6-os számú ábra A belföldi és az export értékesítés árbevételének alakulása a vizsgált három évben (adatok ezer Ft-ban): 16000000 14000000 12000000 Ezer Ft 10000000 Belföldi értékesítés árbevétele 8000000 Export értékesítés árbevétele 6000000 4000000 2000000 0 1999 2000 2001 Évek 4.22 Pénzügyi mLveletek eredménye A pénzügyi m6veletek eredményénél 1999-r l 2000-re jelent s változás nem volt. 2001ben a növekedés 24,908 millió Ft, mely a hitelállomány növekedésével összefügg kamatköltség növekedés, valamint a forint sávszélesedéssel kapcsolatos árfolyam veszteségek jelentették. 4.23 Rendkívüli eredmény A rendkívüli eredmény

tartalmazza az átadott pénzeszközöket, valamint a térítés nélküli eszköz átadásokat. A növekedés a 2000 évnél jelent s A társaság a vizsgált id szakban 60% Társasági adókedvezménnyel számol a Társasági adótörvény el írásainak megfelel en. 41 http://www.doksihu 4.24 Mérleg szerinti eredmény Az adózott eredmény a 2000. évben 236,414 millió Ft-os növekedést, 2001-ben 205,246 millió Ft-os csökkenést mutat. A tulajdonosoknak jóváhagyott osztalék az adózott eredmény nagyságával összhangban a 2000. évben 74,123 millió Ft növekedést, 2001-re 70 millió Ft-os csökkenést jelent. A fentiek összevetése alapján a társaság mérleg szerinti eredménye az 1999. évi 228,861 millió Ft-ról 2000-re 391,152 millió Ft-ra, 2001-re 255,906 millió Ft-ra alakult. 7-es számú ábra: 800000 700000 600000 Ezer Ft 500000 Adófizetési köt. Fizetett osztalék 400000 Mérleg szerinti eredmény Adózás el tti eredmény 300000 200000 100000

0 1999 2000 2001 Évek 4.3 Fedezet vizsgálat Az árbevétel és az értékesítés önköltsége különbözeteként számított fedezet segítségével fedezeti hányad mutatók képezhet k. A fedezeti hányad a fedezet értékesítési árbevételben kifejezett százaléka.5 5 Tompa Miklós: Mérlegkészítés és mérlegelemzés 117-118. oldal 42 http://www.doksihu A fedezeti összeg illetve a fedezeti hányad vizsgálatánál relációnkénti bontásban kerül bemutatásra a társaság f tevékenysége. A Pápai Hús Rt vonatkozásában évek óta meghatározó az export piacokon való részvétel illetve a hazai kereskedelemben mind a kereskedelmi nagyláncok illetve a kisebb kiskereskedelmi egységekben való folyamatos megjelenés. A piaci részesedése országos viszonylatban 10-13%-ra tehet , mely nagyságrendileg jó pozíciót jelent. A fedezet vizsgálatnál a belföldi értékesítés illetve az export értékesítés vonatkozásában külön-külön kell az

értékelést elvégezni. A fedezet évenkénti alakulását az 5/a és 5/b számú melléklet tartalmazza. A melléklet adataiból az alábbi változások számíthatók: A belföldi értékesítés vonatkozásában 1999-r l 2000-re a fedezeti összeg 675.654 eFt növekedést, a fedezeti hányad 1,6%-os növekedést mutat. A növekedésnek jelent s eleme a hazai piacon megjelen árbevétel illetve értékesítési árak növekedése. A közvetlen költségek vonatkozásában tömegét tekintve növekedés mutatkozik, azonban a folyamatos termékösszetétel vizsgálatok illetve termeléshatékonysági vizsgálatok alapján a belföldi reláció eredményességénél javuló tendencia mutatkozik Az export értékesítés fedezeti összege 322.456e Ft növekedést mutat, melyhez az export volumennel összefügg árbevétel növekmény jelent sen hozzájárult. Az export árak növekedése is az árbevétel többletet mutatja. Az export vonatkozásában azonban a fedezeti hányad

százaléka 1999-2000-2001 vonatkozásában csökken tendenciát mutat. Ennek legnagyobb problémája az export támogatások folyamatos csökkenése, hiszen az EU csatlakozás feltétele a feldolgozott termékek export támogatásának folyamatos leépítése. Az átmeneti támogatás csökkenéseket a jelenleg is m6köd Termékpálya Szabályozási Rendszer keretén belül a terméktanácsok a saját kereteikb l kompenzálják. A belföldi értékesítés fedezete illetve fedezeti összege a 2001. évben 306614 e Ft-tal növekedett, a fedezeti hányad százaléka az el z évi szinten realizálódott. A 2001 évben a belföldi árbevétel 1.261143e Ft-tal növekedett, ugyanakkor a közvetlen költség is jelent s növekedést mutat. A közvetlen költségek között jelenik meg, mintegy 70%-os nagyságrendben a sertés felvásárlási ár, mely a 2001. évben január 1 és december 31 közötti id szakban 28%-os növekedést mutatott, e költségek ellentételezését a belföldi

kereskedelem több évközi áremeléssel hajtotta végre. 43 http://www.doksihu Az export fedezet vizsgálatánál az export árak illetve az export értékesítés volumene az el z évi szinten realizálódott, azonban a 2001. május 4-ei forint sávszélesítés miatt a devizaárfolyamok jelent sen csökkentek. Az exporttámogatás is 235312 eFt-tal kevesebb az el z évihez viszonyítva, melyet a költségvetési szabályozók határoznak meg. A fedezetvizsgálat vonatkozásában mindenképpen szükséges a termék-f csoportonkénti el - illetve utókalkulációs folyamatok vizsgálata, hiszen a gazdaságos termékrangsort illetve a piaci árakra –felvásárlási ár, kereskedelmi ár, árengedmény- kell id ben szükséges a társaságokban a megfelel intézkedéseket megtenni. 4.4 A vállalkozás jövedelemtermel5 képességének vizsgálata mutatók alapján A gazdálkodók vonatkozásában a jövedelemtermel képesség mér számait az üzleti tevékenység illetve a

mérleg szerinti eredménykategóriákhoz szükséges felmérni. A két számítási módszer között jelent s pénzkiáramlási folyamat is megjelenik mind a pénzügyi m6veleteknél a fizetend kamatok, illetve a társasági adófizetési kötelezettség, illetve a tulajdonosoknak jóváhagyott osztalék vonatkozásában. Véleményem szerint a gazdálkodók vonatkozásában a mérleg szerinti eredményszint alkalmazása mutat valós képet, hiszen a tiszta, a társaság finanszírozására fordítható eredmény jelenik meg. Mutatók az üzleti tevékenység eredménye alapján 27-es táblázat Megnevezés 1999 2000 2001 2000/1999 2001/1999 Árbevétel arányos eredménymutató 3,5 4,4 2,8 125,7 63,6 T kearányos jövedelmez ség 18,4 26,8 17,8 145,7 66,4 Eszköz arányos jövedelmez ség 9,3 13,0 8,7 139,8 66,9 Bérarányos jövedelmez ség 40,8 55,5 36,0 136,0 64,9 44 http://www.doksihu Mutatók a mérleg szerinti eredmény alapján 28-as

táblázat Megnevezés 1999 2000 2001 2000/1999 2001/2000 Árbevétel arányos eredménymutató 1,5 2,0 1,2 133,3 60,0 T kearányos jövedelmez ség 7,8 12,3 7,5 157,7 61,0 Eszköz arányos jövedelmez ség 4,0 6,0 3,7 150,0 61,7 Bérarányos jövedelmez ség 17,3 25,4 15,2 146,8 59,8 Az árbevétel arányos üzleti tevékenység eredménye az alaptevékenység jövedelmez ségét mutatja. A társaságnál a vizsgált mutató az 1999 és a 2000 évben az élelmiszeripari átlag körül (3-5 Ft) alakult, míg 2001-re kisebb csökkenés következett be. Ennek oka, hogy 2000-r l 2001-re az üzemi, üzleti tevékenység eredménye 224.292e Ft-tal csökkent A t kearányos jövedelmez ség megmutatja, hogy egységnyi lekötött saját t ke mennyi üzleti tevékenység eredményének létrehozásához járul hozzá. 1999-r l 2000-re jelent s növekedés tapasztalható, majd 2001-re szintén az üzemi tevékenység csökkenése miatt visszaesett a mutató

értéke. Az eszközarányos jövedelmez ség azt mutatja, hogy a mérleg összes eszközének 1 egysége mennyi üzemi (üzleti) tevékenység eredményéhez járul hozzá. E mutató esetében is az els id szaki növekedést visszaesés követte. A bérarányos jövedelmez ség az 1 Ft bérköltségre jutó üzleti tevékenység eredményét mutatja. Az el z három mutatóval szinkronban e mutató is n tt 2000-re, majd 2001-re csökkent. A fenti két táblázatból megállapítható, hogy a jövedelemtermel képességet tükröz mutatók a 2001. évben romló tendenciát mutattak Az eredménycsökkenés, mely a sertés felvásárlási árakból és a forint er södéséb l adódik, így a bels tartalékok ellentételezésével a társaság a 2000. évi eredményét nem tudta realizálni Iparági viszonylatban a fenti mutatók mértéke jónak mondható, azonban mindenképpen szükséges kiemelni a feldolgozóipar magas lekötött eszközigény szükségletét, melynek

folyamatos 45 http://www.doksihu újrab vítése illetve a kereskedelmi igényeknek megfelel eszközigényesség sokkal nagyobb eredményhányadot tenne szükségessé. Mindezen problémát tovább sújtja az exporttámogatások csökkenése, mivel a WTO egyezmény alapján az uniós csatlakozáshoz el írt támogatásokat túllépni nem lehet. Mindezt figyelembe véve az ország költségvetési fejezeteinek nagyobb támogatást kellene szerepeltetnie a sertéstartók felé a felvásárlási ár vagy a takarmányárakhoz szükséges termelési támogatások jóváhagyására. 46 http://www.doksihu Értékelés, javaslatok A téma választását a bevezet részben is említettek indokolják, vagyis a mai piacgazdaságban a tulajdonosok részére szolgáló, vállalkozások tevékenységének vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetér l adott valós gazdasági megítélés a legfontosabb. A szakdolgozatban bemutatott információk alapján lehet a piaci döntéseknél

megalapozott, gazdaságos eredményeket elérni, valamint a gazdálkodás vonatkozásában, a mai viszonylatban a finanszírozásokat biztosító szerveknél támogató döntést kieszközölni. A társaságok vezet i számára nélkülözhetetlen a folyamatos információáramlás, melynek legfontosabb eszköze a gazdasági elemzés. A gazdasági elemzés célja feltárni és számszer6leg értékelni azokat a körülményeket, amelyek befolyásolják a vállalkozás - gazdálkodását, - a vezetés döntéseinek el készítését valamint - a megtett intézkedések végrehajtását.6 A gazdasági döntés el készítésekhez nélkülözhetetlenek az elemzések, minden gazdasági folyamatra vetítve teljes kör6 vizsgálatra kell törekedni. Az eredmények mellett minden esetben fel kell tárni a hiányosságok, a veszteségek okait és javaslatokat kell kidolgozni a hibaforrások megsz6ntetésére. A témaválasztásom a Pápai Hús Rt. éves beszámolói elemzéseire épül A

rendelkezésre álló beszámolók, kiegészít mellékletek, illetve üzleti jelentések alapján év végi állapotra vonatkozó id szaki elemzést végeztem. A szakdolgozatban felhasznált mutatók számítási menetét a 6-os számú melléklet tartalmazza. Az elemzés során a mérlegbeszámolók adatai illetve az ezekre ható tényez k kerültek bemutatásra. Ezt követ en került vizsgálat alá a pénzügyi-likviditási helyzet. A fenti vizsgálatnál a rendelkezésre álló ismeretanyag alapján a legjellemz bb mutatók és összefüggések kerültek elemzésre. 6 Birher Ilona: Vállalkozások tevékenységének gazdasági elemzése 14. oldal 47 http://www.doksihu A Pápai Hús Rt. nagyságrendje miatt a likviditási illetve forgási sebességek, valamint az adósságvisel -képesség mutatóinál a nemzetközileg elfogadott arányszámok alatt vannak a vizsgált id szakban. A társaságnak szükséges a stratégiai tervekkel összehangolt vev fizetési futamid k

csökkentésére intézkedéseket kidolgozni, e feladat eléréshez mindenképpen szükséges a legkülönböz bb fizetési módozatok bevezetése mind a külföldi, mind a belföldi vev knél. A készletgazdálkodásra jelenleg utalványozói szintre lebontott készletszintek kerültek meghatározásra, melynek értékelése havonta megtörténik. Az értékelésnél a saját termelés6 készletek vonatkozásában éves id tartamot vizsgálva nagy hullámzások mutatkoznak. Mindenképpen szükséges a készletszintek tartására a folyamatos intézkedések megtétele. Mivel a feni mutatók statikusak, az éves forgalmi adatok vizsgálata alapján a rövid lejáratú kötelezettségek állományát figyelembe véve megállapítható, hogy az éves idegen források nagyságrendje az árbevételhez viszonyítva jó arányt mutat. A hazai pénzintézeti finanszírozási elveknek a társaság mindenben megfelel, a folyamatos gazdálkodás feltételei az id szakosan jelentkez

többlettermelés esetén is biztosítottak. A készletgazdálkodás vonatkozásában az input (beérkez ) oldalon a legjelent sebb tétel az él állat, így a hazai szabályozó változásokból - nem kell id ben való alkalmazás- adódó többlet levezetését is a feldolgozó iparnak kell megoldania. Ugyanakkor az értékesítési oldalon jelentkez piaci túltelítettséget, illetve a szabályozásból adódó jövedelmez ségi kiegészítések elmaradását is a feldolgozóipar viseli. Így a készletgazdálkodás vonatkozásában az ezzel összefügg vev -szállítói fizetési futamid k növekményeit is a feldolgozóipar viseli. Az átmeneti készletezési többletterhet idegen pénzintézeti forrásokkal tudja fedezni a társaság. A költségvetési szabályozókat megvizsgálva mindenképpen szükségessé válna bels intervenciós alap létrehozása, melyb l a hazai illetve export piacok értékesítési problémáit kompenzálná. A vizsgált id szakban jelent sen

csökkent a társaságnál a költségvetési forrásból adott export támogatás összege. Az uniós csatlakozás feltételei közé tartozik a WTO egyezmény betartása, melynek alapján exporttámogatás nem adható. Az élelmiszeripar valamennyi 48 http://www.doksihu területére (hús, tej, gabona) szükségessé válna a mindenkori aktuális termékpályaszabályozó rendszerek kialakítása. Ezen feladatok koordinálása, mivel az egyes vertikumok teljesen egymásra épülnek, mindenképpen központi irányítási hatáskörben kell, hogy bonyolódjon. A jövedelmi helyzet elemzésénél az eredményszintek kerültek els sorban elemzésre, majd ezt követ en a komplex mutatók alapján lett a társaság gazdálkodása vizsgálat alá véve. A gazdasági elemzések minden esetben relációnkénti bontásban készültek, melyb l a belföldi illetve export termékek gazdaságossága önállóan is valós képet mutat. Az állami támogatások nagyságrendje fokozatosan

csökken, ezért az eredmény vizsgálatánál minden egyes mozzanatra figyelni kell, ha a társaság el akarja kerülni az eredmény csökkenését. A vezetés számára a társaságnál folyamatosan történik az adatszolgáltatás. A felhasznált beszámolók alapján megállapítható, hogy minden vizsgált id szakban utólagos, revíziós jelleg6 elemzések történnek. A kialakított információs rendszer biztosítja az alsó szint6 elemzésekkel összefügg teljes kör6 információs rendszer m6ködését. Ez alapján a gazdálkodás valamennyi folyamatában az operatív döntések után a mindenkori legjobb intézkedéseket lehet meghozni. A kialakított információs rendszer teljességében a nemzetközi számviteli standardekre, illetve a Számviteli törvény alapelveire épül, a változások folyamatosan aktualizálásra kerülnek, ezáltal a vezetés a tulajdonosok (külföldi-belföldi) teljes elvárását és folyamatos tájékoztatását biztosítani tudja. 49

http://www.doksihu Irodalomjegyzék Mellékletek 1. A Pápai Hús Rt szervezeti felépítése 2. Mérleg 3. Cash flow kimutatás 4. Összköltség eljárással készült „A” típusú eredménykimutatás 5/a. Értékesítés árbevétele, közvetlen önköltsége és fedezete relációnkénti bontásban 1999-2000 5/b. Értékesítés árbevétele, közvetlen önköltsége és fedezete relációnkénti bontásban 2000-2001 6. Alkalmazott mutatók számítási menete http://www.doksihu Irodalomjegyzék 1. Birher Ilona: Vállalkozások tevékenységének gazdasági elemzése 696/2001 Perfekt 2. Dr Bíró Tibor, Dr Pucsek József, Dr Sztanó Imre: A vállalakozások tevékenységének komplex elemzése 659/A/1997 Perfekt 3. Éva Katalin: Számvitel elemzés 021-1/2001 Perfekt 4. Éva Katalin, Kovácsné Soós Piroska: Számvitel elemzés 021-2/2001 Perfekt 5. 2000 évi C törvény a számvitelr8l 6. Némethné Futás Csilla, Dr Szepesi István: Beszámoló készítés 2001 7.

Pápai Hús Rt Éves beszámoló 1999, 2000, 2001. 8. Pápai Hús Rt Üzleti jelentés 1999, 2000, 2001. 9. Dr Sztanó Imre, Korom Erik: Hogyan változott a Számviteli Törvény 2000 10. Tompa Miklós: Mérlegkészítés és mérlegelemzés Analízis Kft. 1992 http://www.doksihu 1-es számú melléklet A PÁPAI HÚS RT SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE KÖZGY LÉS Könyvvizsgáló Felügyel$ bizottság Bels$ ellen$rzés, szervezési osztály IGAZGATÓSÁG VEZÉRIGAZGATÓ Titkárság Min$ségfelügyeleti osztály PÁPA-SER Kft. Rendészeti osztály PÁPA-PIG Kft Jogi osztály Termelési igazgató Kereskedelmi igazgató Gazdasági igazgató Termelési f osztály • Vágóhídi üzemek • Farmerüzem • Sonka, konzervüzem • Bacon, szeletel üzem • Félsertés daraboló, csontozó üzem, h"t ház • Belföldi húskészítmény gyártó üzem Technológiai csoport Higiénia csoport Belkereskedelmi f osztály • Belkereskedelmi értékesítési osztály o

Értékesítési csoport o Számlázási csoport o Boltok Budapesti kirendeltség Külkereskedelmi osztály Marketing csoport Anyag- és Közgazdasági f osztály o Tervosztály o Üzemgazdasági osztály Pénzügyi és számviteli f osztály o Pénzügyi osztály o Számviteli osztály Munkaügyi, ellátási, igazgatási f osztály o Bérelszámolási, társadalombiztosítási osztály o Munkaügyi, igazgatási osztály és Gondnokság o Normacsoport o Szakoktatási csoport Számítástechnikai osztály Termelési, felvásárlási igazgató Felvásárlási f osztály o Felvásárlási kirendeltségek o Él állat átvételi csoport Termeltetési osztály Adminisztrációs csoport M6szaki f$mérnök M6szaki f$osztály o M"szaki anyaggazdálkodási osztály, Központi TMK o Üzemviteli TMK o Energiaellátási osztály Beruházási, fejlesztési osztály Dobozellátó üzem Járm6forgalmi, szállítási üzem http://www.doksihu 2-es számú melléklet Mérleg (adatok ezer

Ft-ban) MEGNEVEZÉS 1999. 2000. 2001. A. Befektetett eszközök 2187874 2474456 2435924 286582 -38532 6028 2955 3073 5826 0 0 2409 3417 0 0 0 16355 0 0 1864 14491 0 0 0 -202 0 0 -546 344 0 0 0 10529 0 0 -545 11074 0 0 0 1779309 932652 596987 173133 0 16650 642 59245 2017245 981412 662750 185555 7500 38401 83331 58296 1970110 1137003 543052 205919 5000 20840 0 58296 237936 48760 65763 12422 7500 21751 82689 -949 -47135 155591 -119698 20364 -2500 -17561 -83331 0 402537 386456 0 0 451385 436456 0 0 0 14929 0 0 449459 434137 0 0 0 15322 0 0 48848 50000 0 0 0 -1152 0 0 -1926 -2319 0 0 0 393 0 0 3373988 4070349 4391217 696361 320868 810845 368197 111629 0 272412 57917 690 801389 278882 51609 0 413872 56836 190 837134 281691 70899 0 449450 35094 0 -9456 -89315 -60020 0 141460 -1081 -500 35745 2809 19290 0 35578 -21742 -190 2424168 1862256 0 3025806 2332222 343327 3091618 2311406 166113 601638 469966 343327 65812 -20816 -177214 561912 0 350257 0

614099 0 -211655 0 263842 I. Immateriális javak Alapítás-átszervezés aktivált értéke Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Vagyoni érték jogok Szellemi termékek Üzleti vagy cégérték Immateriális javakra adott el+legek Immateriális javak értékhelyesbítése II. Tárgyi eszközök Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni érték jogok M szaki berendezések, gépek, járm vek Egyéb berendezések, felszerelések, jár. Tenyészállatok Beruházások, felújítások Beruházásra adott el+legek Tárgyi eszközök értékhelyesbítése III. Befektetett pénzügyi eszközök Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban Egyéb tartós részesedés Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban Egyéb tartósan adott kölcsön Tartós hitelviszonyt megtestesít+ értékpapír Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése B. Forgóeszközök I. Készletek Anyagok Befejezetlen és félkész termékek

Növendék-, hízó- és egyéb állatok Késztermékek Áruk Készletre adott el+legek II. Követelések Vev+k Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Követelések egyéb részesedési viszonyban Váltókövetelések Egyéb követelések 16081 ELTÉRÉS 2000-1999 2001-2000 http://www.doksihu III. Értékpapírok Részesedés kapcsolt vállalkozásban Egyéb részesedés Saját részvények, saját üzletrészek Forgatási célú hitelviszonyt megtestesít+ értékpapírok 0 0 0 0 0 6180 0 0 0 6180 0 0 0 0 0 6180 0 0 0 6180 -6180 0 0 0 -6180 IV. Pénzeszközök Pénztárak, csekkek Bankbetétek 138975 7098 131877 236974 5571 231403 462465 2240 460225 97999 -1527 99526 225491 -3331 228822 C. Aktív id=beli elhatárolások Bevételek aktív id+beli elhatárolása Költségek, ráfordítások aktív id+beli elhatárolása Halasztott ráfordítások 222097 206007 16090 35442 24597 10845 0 119383 107787 11596 0 -186655 -181410 -5245 0 83941 83190 751 0

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN: 5783959 6580247 6946524 796288 366277 D. Saját t=ke 2929943 3188146 3394059 258203 205913 I. Jegyzett t=ke II. Jegyzett, de még be nem fizetett t=ke III. T=ketartalék IV. Eredménytartalék V. Értékelési tartalék VI. Mérleg szerinti eredmény 1100000 1100000 1100000 0 0 525773 1016064 59245 228861 525773 1112925 58296 391152 525773 1454084 58296 255906 0 96861 -949 162291 0 341159 0 -135246 23615 21599 21599 0 0 0 0 0 0 -2016 21599 0 0 -21599 -21599 0 0 2798271 3312770 3516683 514499 203913 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 17040 0 0 0 8000 0 0 0 9040 8287 0 0 0 0 0 0 0 8287 1040 0 0 0 -8000 0 0 0 9040 -8753 0 0 0 -8000 0 0 0 -753 E. Céltartalékok Céltartalék várható kötelezettségekre Céltartalék a jöv+beni költségekre Egyéb céltartalék F. Kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt váll.sal szemben Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési v.

lév+ Hátrasorolt kötelezettség egyéb gazdálkodóval szemben I. Hosszú lejáratú kötelezettségek Hosszú lejáratra kapott kölcsönök Átváltoztatható kötvények Tartozások kötvénykibocsátásból Beruházási és fejlesztési hitelek Egyéb hosszúlejáratú hitelek Tartós kötelezettségek kapcsolt váll-sal szemben Tartós kötelezettség egyéb részesedési viszonyban Egyéb hosszúlejáratú kötelezettség 16000 16000 http://www.doksihu II. Rövidlejáratú kötelez 2782271 Rövidlejáratú kölcsönök 0 Ebb+l: az átváltoztatható kötvények Rövidlejáratú hitelek 687269 Vev+t+l kapott el+leg 21837 Szállítók 1109120 Váltótartozások 390000 Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben128772 Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban Egyéb rövidlejáratú kötelez. 445273 G. Passzív id=beli elhatárolások Bevételek passzív id+beli elhatárolása Költségek, ráfordítások passzív id. elhat

Halasztott bevételek FORRÁSOK ÖSSZESEN: 693905 513459 97289 0 500214 -3745 109089 -340000 100325 212666 22227 0 -36108 4517 -205322 -50000 464808 495560 508104 50287 12544 32130 0 57732 0 49270 8462 35782 0 28782 7000 25602 0 17140 8462 -21950 0 -20488 -1462 5783959 6580247 6946524 796288 366277 32130 3295730 97289 0 1187483 18092 1218209 50000 229097 3508396 119516 0 1151375 22609 1012887 http://www.doksihu 3-as számú melléklet CASH-FLOW KIMUTATÁS 1999. év 467074 2000. év 161554 2001. év 534222 429463 242958 -9207 -2978 746638 117129 23380 -495268 -278030 -94487 -32524 -180000 697817 257322 0 -2016 -4408 -234656 150612 25602 -469966 -135896 186655 -55389 -254123 411558 284823 21435 -21599 -6870 214003 12544 21950 20816 -116193 -83941 -40181 -184123 II. Befektetési tevékenységb l származó pénzeszköz változás (14-16. Sorok) -255891 -530098 -192197 14. Befektetett eszközök beszerzése 15. Befektetett eszközök eladása 16. Kapott

osztalék -281392 10601 14900 -544328 6975 7255 -257776 14399 51180 III. Pénzügyi m&veletekb l származó pénzeszköz változás (17-24. Sorok) -107315 466543 3934 17. Részvénykibocsátás bevétele 18. Kötvénykibocsátás bevétele 19. Hitelfelvétel 300000 20. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése, beváltása 21. Véglegesen kapott pénzeszköz 22. Részvénybevonás, t kekivonás (t keleszállítás) 23. Kötvény és hitelviszonyt megtestesít értékpapír visszafizetése 24. Hitel és kölcsön törlesztése, -visszafizetése 25. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek -362315 26. Véglegesen átadott pénzeszköz -45000 27. Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejár Kötelezettségek változása 0 0 598543 0 0 53934 0 0 0 0 0 0 0 0 0 -132000 -50000 97999 345959 I. Szokásos tevékenységb l származó pénzeszköz) változás (M&ködési cash

flow 1-13. Sorok 1. Adózás el tti eredmény 2. Elszámolt amortizáció 3. Elszámolt értékvesztés 4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözet 5. Befektetett eszközök értékesítésének egyenlege 6. Szállítói kötelezettség változása (váltó, el leg) 7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása 8. Passzív id beli elhatárolás változása 9. Vev követelés változása 10. Forgóeszköz (vev és pénzeszköz nélkül) változása 11. Aktív id beli elhatárolások változása 12. Fizetett adó (nyereség után) 13. Fizetett osztalék, részesedés IV. Pénzeszköz változása 103868 http://www.doksihu 4-es számú melléklet "A" EREDMÉNYKIMUTATÁS Összköltség eljárással MEGNEVEZÉS Belföldi értékesítés nettó árbevétele Export értékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele 1999. 2000. 2001. 10201222 12312511 13573654 5249328 7032496 7729734 15450550 19345007 21303388 (adatok ezer

Ft-ban) eltérés 2000-1999 2001-2000 2111289 1783168 3894457 1261143 697238 1958381 Saját termelés& készletek állományváltozása Saját el*állítású eszközök aktivált értéke 598770 -11111 81440 685888 54868 92585 -517330 696999 -26572 -593303 II. Aktivált saját teljesítmények értéke 587659 767328 147453 179669 -619875 V. Egyéb bevételek Ebb*l: visszaírt értékvesztés 943506 858966 883428 -84540 24462 Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 10946869 13417333 15323717 747794 963812 1206724 0 50743 1926242 2302473 1718243 0 0 0 2470464 216018 0 376231 0 1906384 242912 50743 -584230 0 IV. Anyagjelleg+ ráfordítások 13620905 16683618 18299427 3062713 1615809 Bérköltség Személyi jelleg& kifizetések Bérjárulékok 1324235 268494 541376 1542740 308250 627689 1680074 282820 681443 218505

39756 86313 137334 -25430 53754 V. Személyi jelleg+ ráfordítások 2134105 2478679 2644337 344574 165658 VI. Értékcsökkenési leírás 242958 257322 284823 14364 27501 VII. Egyéb ráfordítások Ebb*l: értékvesztés 443507 696199 500942 252692 -195257 A. ÜZEMI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE 540240 855483 604740 315243 -250743 http://www.doksihu 14900 7255 51180 0 -7645 0 43925 11649 5919 11931 -5730 6012 24696 8025 95739 -16671 87714 51245 21199 158850 -30046 137651 97648 0 0 107275 0 0 135275 17184 0 4996 0 113104 IX. Pénzügyi m+veletek ráfordításai 114832 112271 248379 B. PÉNZÜGYI MCVELETEK EREDMÉNYE -63587 -91072 -89529 C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY 476653 764411 515211 4023 1595 67533 39291 65342 102534 D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY -35268 -63747 -35001 E. ADÓZÁS ELITTI EREDMÉNY 441385 700664 480210 0 0 9627 0 0 -12188 0 -2561 0 -27485 0 287758 0 -2428 0 26051 0 -28479 0 259279 0 0

28000 0 0 108108 0 136108 0 1543 0 -249200 0 65938 0 37192 0 28746 0 -220454 0 22865 0 236414 0 74123 0 162291 0 -15208 0 -205246 0 -70000 0 -135246 Kapott osztalék és részesedés Ebb*l: kapcsolt vállalkozástól kapott Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Ebb*l: kapcsolt vállalkozástól kapott Befektetett pénzügyi eszközök kamatai Ebb*l: kapcsolt vállalkozástól kapott Egyéb kapott kamatok és kamatjelleg& bevételek Ebb*l: kapcsolt vállalkozástól kapott Pénzügyi m&veletek egyéb bevételei VIII. Pénzügyi m+veletek bevételei Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Ebb*l: kapcsolt vállalkozásnak adott Fizetend* kamatok és kamatjelleg& ráfordítások Ebb*l: kapcsolt vállalkozásnak adott Részesedések, értékpapírok értékvesztése Pénzügyi m&veletek egyéb ráfordításai X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások XI. Adófizetési kötelezettség 32524 55389 40181 F. ADÓZOTT

EREDMÉNY 408861 645275 440029 180000 254123 184123 228861 391152 255906 Jóváhagyott osztalék, részesedés G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY http://www.doksihu 5/a. számú melléklet Értékesítés árbevétele, közvetlen önköltsége és fedezete relációnkénti bontásban 1999-2000 év 1999. Árbevétel 2000. Közvetlen Szubvenció költség Megnevezés Belföldi értékesítés Export Fedezeti összeg eFt eFt % eFt eFt eFt 10.201223 - - 10.201223 7.929921 2.271302 5.249327 758.210 14,4 6.007537 4.591572 1.415965 értékesítés Összesen Árbevétel Összes Szubvenció hányad % eFt 22,3 12.312511 23,6 eFt % - 7.032496 599.067 8,5 22,7 19.345007 599.067 - 79,0 - Közvetlen Fedezeti árbevétel költség összeg hányad eFt eFt eFt % 12.312511 9.365555 2.946956 23,9 7.631563 5.893142 1.738421 22,8 19.944074 15258697 4.685377 23,5 127,1 103,5 . 15.450550 Telejesítés %-a a bázis évhez 758.210 -

16.208760 12521493 3.687267 125,2 123,0 121,9 http://www.doksihu 5/b. számú melléklet Értékesítés árbevétele, közvetlen önköltsége és fedezete relációnkénti bontásban 2000-2001 év 2000. Árbevétel 2001. Közvetlen Szubvenció költség Megnevezés Belföldi értékesítés Export eFt eFt % 12.312511 - 7.032496 599.067 8,5 19.345007 599.067 - Fedezeti összeg Árbevétel Összes Szubvenció hányad eFt eFt eFt % eFt eFt % 12.312511 9.365555 2.946956 23,9 13.573654 - - 7.631563 5.893142 1.738421 22,8 7.729734 363.755 4,7 19.944074 15258697 4.685377 23,5 21.303388 363.755 - 110,1 60,7 Közvetlen Fedezeti árbevétel költség eFt eFt összeg hányad eFt % 13.573654 10320084 3.253570 24,0 8.093489 6.809887 1.283602 15,9 21.667143 17129971 4.537172 20,9 96,8 89,1 értékesítés Összesen Telejesítés %-a a bázis évhez 108,6 112,3 http://www.doksihu 6-os számú melléklet Tartósan

befektetet t eszközök aránya = = Mérleg / A sor Mérleg / Eszközök összesen Tárgyi eszközök aránya = Forgóeszközök aránya = Készletek aránya = Forgóeszközök Mérleg / B sor = Eszközök összesen Mérleg / Eszközök összesen Követelések Mérleg / B / II . = Forgóeszközök Mérleg / B sor Pénzeszközök aránya = Saját t"ke aránya = Tárgyi eszközök Mérleg / A / II . = Eszközök összesen Mérleg / Eszközök összesen Készletek Mérleg / B / I . = Forgóeszközök Mérleg / B sor Követelések aránya = Pénzeszközök Mérleg / B / IV . = Forgóeszközök Mérleg / B sor Saját töke Mérleg / D sor = Források összesen Mérleg / Források összesen Mérleg szer int i eredmény aránya = = Befektetet t eszközök = Eszközök összesen Mérleg szer int i eredmény = Források összesen Mérleg / D / VII . Mérleg / Források összesen Idegen t"ke aránya = 1- saját t"ke aránya Hosszú lejáratú kötelezettségek

aránya = = Mérleg / F / II . Mérleg / F sor Rövid lejáratú kötelezettségek aránya = = Hosszú lejáratú kötelezettségek = Kötelezettségek Mérleg / F / III . Mérleg / F sor Rövid lejáratú kötelezettségek = Kötelezettségek http://www.doksihu Rövid lejáratú hitelek , kölcsönök aránya = = Mérleg / F / III . / 1 2 Mérleg / F / III . Szállítók Mérleg / F / III . / 4 = Rövid lejáratú kötelezettségek Mérleg / F / III . Szállító állomány aránya = Általános likviditási mutató = Rövid távú likviditás I . = Forgóeszközök Követelések * 100 = Rövid lerjáratú köteleztettségek Mérleg / B sor B / II . * 100 Mérleg / F / III . Rövid távú likviditás III . = = Forgóeszközök Mérleg / B sor * 100 = *100 Kötelezettségek Mérleg / F sor Forgóeszközök Mérleg / B sor * 100 = * 100 Rövid lejáratú kötelezettségek Mérleg / F / III . Rövid távú likviditás II . = = Rövid lejáratú hitelek , kölcsönök =

Rövid lejáratú kötelezettségek Értékpapírok + Pénzeszközök * 100 = Rövid lejáratú kötelezettségek Mérleg / B / III + IV . *100 Mérleg / F / III . Gyorsráta = Forgóeszközök Készletek Mérleg / B sor B / I . = Rövid lejáratú kötelezettségek Mérleg / F / III . Hitelfedezettségi mutató = Dinamikus likviditás = Követelések Mérleg / B / II . * 100 = * 100 Kötelezettségek Mérleg / F sor Üzemi tevékenység eredménye * 100 = Rövid lejáratú kötelezettségek Eredménykimutatás / A sor * 100 Mérleg / F / III . Üzemi tevékenyésg eredménye Hosszú távú likviditás = * 100 = Kötelezettségek Eredménykimutatás / A sor = * 100 Mérleg / F sor = Vevök forgási sebessége fordulatokban = = Eredménykimutatás / I . Mérleg / B / II / 1. Értékesítés nettó árbevétele = Vevök http://www.doksihu Vevök forgási sebessége napokban = = Vev" állomány * 365 = Értékesítés nettó árbevétele Mérleg / B / II / 1. * 365

Eredménykimutatás / I . Szállítók forgási sebessége fordulatokban = = Eredménykimutatás / IV . Mérleg / F / III . / 4 Szállítók forgási sebessége napokban = = Értékesítés nettó árbevétele = Összes eszköz Eredménykimutatás / I . Mérleg / Eszközök összesen Tárgyi eszközök forgása = Készletek forgása = Tárgyi eszközök Mérleg / A / II . = 1 napi árbebvétel Eredménykimutatás / I . sor / 365 Készletek Mérleg / B / I . * 100 = * 100 1 napi árbevétel Eredménykimutatás / I . sor / 365 Eladósodottság mértéke = Saját töke Mérleg / D sor * 100 = * 100 Kötelezettségek Mérleg / F sor Nettó eladósodottság mutató = = Szállítói állomány * 365 = Anyagjelleg5 ráfordítások Mérleg / F / III . / 4 Eredménykimutatás / IV . Összes eszközforgási sebessége = = Anyagjelleg5 ráfordítások = Szállítók Kötelezettségek Követlések * 100 = Saját töke Mérleg / F sor B / II . * 100 Mérleg / D sor Mérleg szer

int i eredmény + Értékcsökkenési leírás = Hosszú lejáratú kötelezettségek Eredménykimutatás / G sor + VI .sor = Mérleg / F / II . Adósságszo lg álat = Ráfordítás hatékonyság = 100 Ft élö és holt munka ráfordításra jutó tiszta jövedelem = = Tiszta jövedelem Élö és holt munka http://www.doksihu 100 Ft aktivált tárgyi eszközre jutó nettó termelési érték = 100 Ft készletre jutó nettó termelési érték = Nettó termelési érték * 100 Aktivált tárgyi eszközök Nettó termelési érték * 100 Készletek 100 Ft " összes" eszközre jutó nettó termelési értékre jutó nettó termelési érték = Nettó termelési érték = * 100 "Összes" eszköz 100 Ft nettó termelési érték elöállításához szükséges tárgyi eszköz lekötés = = Tárgyi eszközök * 100 Nettó termelési érték 100 Ft nettó termelési érték elöállításásához szükséges készlet felhasználás = = Készletek * 100 Nettó

termelési érték 100 Ft nettó termelési érték elöállításához szükséges " összes" eszköz lekötés = = "Összes" eszköz * 100 Nettó termelési tényez" 100 Ft kifizetett bérre jutó nettó termelési érték = Nettó termelési érték * 100 Bérköltség 100 Ft nettó termelési érték elöállításához szükséges bér = Árbevétel arányos eredmény mutató = Tökearányos jövedelmezöség = Üzleti tevékenység eredménye *100 Értékesítés nettó árbevétele Üzleti tevékenység eredménye *100 Saját töke Eszközarányos jövedelmezöség = Bérarányos jövedelmezöség = Bérköltség * 100 Nettó termelési érték Üzleti tevékenység eredménye *100 Összes eszköz Üzleit tevékenység eredménye * 100 Bérköltség http://www.doksihu ÖSSZEFOGLALÁS A PÁPAI HÚS RT. VAGYONI, PÉNZÜGYI, JÖVEDELMI HELYZETÉNEK ELEMZÉSE GÁSPÁR MÓNIKA NAPPALI TAGOZAT, IV/1-ES CSOPORT SZÁMVITEL SZAK

VÁLLALKOZÁSSZERVEZ! (SME) SZAKIRÁNY http://www.doksihu A szakdolgozatom témáját a közvetlen földrajzi környezetemb:l (a Pápai Hús Rt. éves beszámolóinak elemzését) választottam. A gazdasági elemzések alapján levont következtetések el:segítik a hatékony gazdálkodást. A vállalkozások eredményes m@ködéséhez olyan eszközöket kell kialakítani illetve összhangba hozni, amelyek révén valamennyi gazdasági folyamat komplex vizsgálat alá kerül. Alapkövetelmény a gazdaság tevékenységeire vetítve minden lényeges folyamat teljes kör@ és mélyre ható vizsgálata. E feladatok egyik legfontosabb eszköze a gazdasági elemzés, mellyel a gazdasági vezetés részére biztosítható a vállalkozási tevékenység alapos megismer:, bírálható és fejleszthet: megítélése. A gazdasági elemzések alapján az alábbi feladatokat kell meghatározni: - a vállalkozás gazdasági feladatainak el:készítése, megalapozása - a fejl:dés

tendenciájának mérése - a kit@zött feladatok végrehajtásának min:sítése, elemzése - a kapacitás kihasználás, er:források hasznosításának színvonala - a termelés hatékonyságának, jövedelmez:ségének vizsgálata - a gazdálkodás ellen:rzése. A fent bemutatott szempontok alapján szükséges valamennyi ma m@köd: gazdasági társaságnak mind az éves beszámolóknak, mind az éves folyamatos gazdálkodásnak megfelel:en az elemzéseket elvégezni, illetve a teljes kör@ zárt vezet:i információs rendszerek m@ködését biztosítani. Az elemzéseknél minden esetben a jelenleg már alkalmazott integrált számítógépes feldolgozások alapján a számvitelben rögzített adatokból kell kiindulni. A számviteli rendszereknek teljes kör@en zárt rendszerben való m@ködése elengedhetetlen a döntés el:készítések illetve a küls: szervek megítélése szempontjából. E feladatok egyik legfontosabb módszere az éves beszámolók törvényi

el:írásainak megfelel: összeállítása. A mérleg illetve a kiegészít: melléklet teljes kör@ képet mutat a társaság teljes gazdálkodásáról. Az üzleti jelentésben rögzített események a tulajdonosok számára adnak el:remutatást. 1 http://www.doksihu A szakdolgozat témaválasztásánál a megszerzett szakmai tudásomra illetve a környezeti tényez:kre támaszkodtam. A Pápai Hús Rt 1999, 2000, 2001 évi mérlegbeszámolói illetve ezek részletes elemzése került bemutatásra. A dolgozatom els: részében bemutattam a kiválasztott gazdasági társaságot a legf:bb jellemz:ivel együtt. A mérlegsorok részletes alakulása illetve az évek közötti eltérések is külön vizsgálatot képeztek. Ezen elemzésekhez kapcsolódóan került összeállításra a pénzügyi-likviditási helyzet elemzése. E fejezetben bemutatásra kerültek az általános likviditási, rövid távú likviditási I-II-III, gyorsráta, hitelfedezettségi, dinamikus likviditási,

hosszú távú likviditási mutatók, a vev:k-szállítók forgási sebességeinek alakulása, a vállalkozás adósságszolgálati képességének alakulása, valamint a cash flow kimutatás. A likviditási mutatóknál a készletek, követelések, értékpapírok és pénzeszközök évek közötti alakulásait is megvizsgáltam. A vev:k forgási sebességénél külön elemzésre került a belföldi illetve a külföldi futamid:k alakulása, hiszen a társaság gazdálkodásában e két reláció jelent:s arányt képvisel. Az eszközökkel kapcsolatos forgási sebességet mind a tartósan befektetett eszközökre (tárgyi eszközök), mind a forgóeszközökre külön vizsgáltam. A pénzáramlási folyamatok elemzése egyre jelent:sebb folyamat a gazdálkodók részére, így a vállalkozás készpénz szükségletét illetve a készpénz forgalmát a cash flow kimutatás alapján vizsgáltam. A jövedelmi helyzet vizsgálatát a hozammutatók különböz: szintjére - a

bruttó termelési érték - az anyagmentes termelési érték - a nettó termelési érték - a tiszta jövedelem szintjére külön – külön bemutattam. A komplex gazdasági hatékonyság alakulását az él: és holtmunka ráfordításai alapján elemeztem. A különböz: eszközhatékonyság alakulását a hozammutatóknál bemutatott szintekre külön-külön vizsgáltam. Az eredmény alakulását az összköltség eljárás alapján elkészített eredménykimutatás támasztja alá. Ez alapján került elemzésre - az üzemi tevékenység eredménye - a pénzügyi m@veletek eredménye - a rendkívüli eredmény 2 http://www.doksihu - a szokásos vállalkozási eredmény - az adózott eredmény - a mérleg szerinti eredmény. A termelés nagyságrendjét figyelembe véve, mely az anyagköltség és árbevétel nagyságrendje alapján alakul, került sor a termékek relációnkénti fedezetvizsgálatára. E fejezetben az értékesítési fedezeti összegek

és az erre ható tényez:k külön-külön bemutatásra kerültek. A dolgozat utolsó fejezetében összefoglalásképpen bemutattam a társaság vonatkozó mérleg, jövedelemtermel:-képességét alátámasztó mutatókat illetve ezeket elemeztem. Mellékletben került bemutatásra a vizsgált id:szakra eredménykimutatás, cash flow illetve fedezet számítás adatai. A szakdolgozat összeállításánál a szemléletesebb, áttekinthet:bb külalaki forma megjelenítésénél a szövegszerkesztés adta lehet:ségeket kihasználva a táblázatos és grafikus módszereket alkalmaztam. Az elemzésekhez szükséges, valamennyi id:szakra vonatkozó beszámoló illetve kiegészít: melléklet és üzleti jelentés a rendelkezésemre állt. A mindenkori hatályos számviteli törvény alapelvei, valamint a vezet:i információs rendszerhez kapcsolódó nemzetközi számviteli standardek alkalmazásra kerültek. Ezáltal mind a vezetés, mind a tulajdonosok, illetve a

hitelez:k valamint a piaci szerepl:k részére valós, megbízató kép áll rendelkezésre. 3