Történelem | Felsőoktatás » Géza fejedelem és I. István király államszervező tevékenysége

A magyar nép eredete, vándorlása, a honfoglalás és a kalandozások; Az államalapítás Géza fejedelem és I. István király államszervező tevékenysége Géza fejedelem államszervező tevékenysége (972-997): 973-ban küldöttség Quedlingburgba, Ottó székhelyére (12 előkelő, vezetőjük Béld vitéz); megállapodás a vitás kérdésekben; térítő papok kérése; (az erdélyi gyula és lánya, Sarolt már korábban fölvette a görögkeleti kereszténységet). Brúnó Sanct Gallen-i szerzetes 974 előtt megkereszteli katolikusnak Gézát, Géza fiát Vajkot (Istvánra), Géza öccsét, Mihályt, valamint 500 előkelő magyart. Géza célja a nagyfejedelmi hatalom nemzetségében ill. családjában való megtartása (nemzetsége erős maradt, a kalandozásokban nem szenvedett jelentős veszteségeket). Géza letörte a lázadó horka (a magyarok főbírója, a honfoglalás után a Dunántúl ura) hatalmát; az erdélyi gyula lányát, Saroltot feleségül véve a

gyula támogatását is megnyerte. Fiát, Istvánt keresztény szellemben neveltette, részére megkérte II. (Civakodó) Henrik lányát, Gizellát; papok és lovagok bejövetele Nagyszabású szövetségi rendszer kialakítása lányai férjhez adásával: − egyiket egy kabar törzsfőhöz, Aba Sámuelhez, − a másikat Orseolo Ottó velencei dózséhoz, − a harmadikat Gavril Radomir bolgár trónörököshöz, − a negyediket Vitéz Bolaszláv lengyel fejedelemhez (később visszaküldik); ott később trónharcok. Hatalmát a gyepűk és a korábban meg nem szállt területek elfoglalásával tovább erősítette. Politikájával biztosította az ország határait; fegyveres kíséretére, katonai segédnépeire támaszkodva hódoltatja a törzseket, nemzetségeket. Udvarházakat, földvárakat építtet a fontos stratégiai pontokon, érvényesül a nagyfejedelmi nehézpáncélos lovasság fölénye. Fiának, Istvánnak a keresztény öröklési rend

(primogenitúra=elsőszülöttségi jog) alapján biztosítja az utódlást 997-től. I. István fejedelem 997-1000: hatalma harc az utódlás jogszerűségét vitató rokonokkal és idegenekkel Unokabátyját, Koppányt már Géza mellőzte (a korábbi jog alapján neki járó bihari dukátus (hercegség) akkor Istvánnak jutott); Géza halála után Koppány követeli a seniorátus-levirátus alapján Sarolt kezét és a hatalmat. A somogyi nagyúr leverése Veszprém közelében sikerült német-bajor lovagok segítségével Koppány büntetése a felnégyeltetés (keresztény felfogásban a levirátus paráznaság, ennek büntetése a felnégyelés); testrészei kitűzése Esztergom, Győr, Veszprém és Gyulafehérvár falára. II. Szilveszter pápától korona kérésre (III Ottó császárral egyeztet, egykori tanítványával; a koronát Asztrik hozza el). Istvánt 1000 december 25-én koronázzák királlyá a székesfehérvári Boldogasszony-székesegyházban. I. István

király államszervező tevékenysége: megkezdi az egyházszervezet és a feudális államszervezet kiépítését. Ellenfelei elkobzott birtokaiból feudumot oszt híveinek Feleségének, Gizellának Veszprémet és környékét, kísérő lovagjainak és papjainak birtokokat adományozott. István hívására érkezik (Szent) Adalbert prágai érsek, térít, tanít, tanítványaival együtt. Asztrik 996-ban érkezik (1036 körül hal meg), segít az egyházszervezésben. (Szent) Gellért (980k-1046) itáliai származású bencés szerzetes akit István követe hívott Magyarországra. Térít, Imre herceg nevelője, majd bakonybéli remete. Az erdélyi gyula megkérdőjelezi István hatalmát, ezért 1003-ban a király haddal vonul ellene; vérontás nélküli győzelem, a gyula behódol, rövid fogság után elengedik -később külföldre szökik. A Maros-vidék ura, Ajtony is ellenáll a királynak - 1008-ban fő erősségét Marosvárt elfoglalja Csanád, a király vezére.

Ezután erőszakos térítés az Al-Dunáig terjedő területeken („fekete magyarok”) - Gellért püspökséget szervez (Csanádi püspökség). A királyi hatalom megszilárdítása után 10 egyházmegye szervezése (ebből 9 püspökség, 1 érsekség) az esztergomi, később a kalocsai is), 5 apátság a bencések részére (pl. Pannonhalma, Pécsvárad, Zalavár stb) Már az 1001-1003 közötti kiadott első törvénykönyve segíti az egyházszervezést . I. István II törvénykönyvében (1030-1038 között): 1§ templomépítések elrendelése: „ tíz falu építsen egy templomot, amelyet két telekkel s ugyanannyi rabszolgával lássanak el, lóval és kancával, hat ökörrel és két tehénnel, 30 aprómarhával. Ruhákról és oltártakarókról a király gondoskodjék, papról és könyvekről a püspök.” A 18§ a dézsmafizetésről (az egyházi tized fizetéséről rendelkezik) A királyi vármegyerendszer szervezése: ellenfeleinek birtokait elvéve a király a

legnagyobb birtokos (több mint 50%-a a földbirtokoknak az övé: patrimoniális királyság (A nemzetségi szállásföldek egyharmadát hagyta csak meg, 2/3-át elkobozta. 44 királyi vármegye létrehozása (megye=határ), területi, gazdasági, katonai, bírói és rendfenntartói szervezet élén a megyésispán (comes) (ispánság=comitatus). Az ispán a király képében jár el, beszedeti természetben a királyt illető adót (részesedik belőle az ispán, 1/3, később 50%-ban), a király távollétében bíráskodik, ellátja a közigazgatás teendőit, háború esetén a király seregébe vezeti a megye katonaságát. A királyi adó a füstadó (egy család=egy kémény gyakorlata) A megye tisztviselői a királytól ill. az ispántól függtek Várak és udvarházak rendszere A várakban (civitas): várnép (civis) élt, várkatonák és tiszjeik (miles), a várjobbágyok kiemelkedőik (servientis regis). Ellátó szereppel a várszolgák serege. Tízes rendszerbe

szervezett várnép, (hadnagyok, tíznagyok, száznagyok, őr, kapus, lövő, csősz, várbíró tisztségek), százas rendszerben telepített emberek. Az udvarházakban: (megyénként 2-3 udvarház) udvarnagy-udvarispán (feladatuk az udvar, az államapparátus élelmezése, ellátása, kiszolgálása. Az udvarházak közelébe szolgálónépek telepítése: 1. udvari szolgálónép 2. vadászok 3. állattenyésztők 4. bortermelők, szőlőművelők, méhészek, halászok 5. kézművesek Országos főméltóságok: nádorispán (comes palatinus), főlovász, főtárnok, főpapok: a király mellett tanácsadó testület, senátus püspökökből és főrangúakból. Középréteg: várjobbágyok - feudumot kapnak, a miles réteg differenciálódik. A király kíséretében lévők szolgálataikért vármegyénként 2-3 falunyi kisebb birtokok kaptak. Legfelsőbb rétegük (királyi szolgák (servientis regis) nem tartozott az ispánok joghatósága alá. A lecsúszott harcos

közrendűek függésbe kerültek, a jobbágyság soraiba kerültek a felemelkedő rab családokkal együtt. Falvak (3-4000), falvanként 25-40 épület; lakóhely és család (mansio) 40-50 holdas jobbágytelkek. Legelőváltó gazdálkodás, rideg állattartás, a falvakban nyomáskényszer; kétnyomásos gazdálkodás is megjelenik. Kereskedelem: kivitel királyi engedéllyel: ló, ökör, viasz, só, hal, gabona, bor, prém, rabszolga; behozatal: selymek, posztó, fűszerek, ékszerek, fegyverek; 1020-ban konfliktus a lengyelekkel - elhárítja István. 1030-31-ben ellentétek II. Konrád német-római császárral Gizella bajor öröksége miatt Fegyveres összeütközés; Imre hg. is áldozata I. István utódlási gondjai: fiai közül Ottó korán meghalt, Imre (Hemerich) - a német sógor Henrik után kapta nevét: húszas éveiben bihari herceg (a régi jog szerint Vazult illette volna) és István orosz-varég testőrségének parancsnoka. 1030-ban apja mellett felvonul

seregével II Konrád ellen -közben vadkanvadászat, halál. István nagybátyjának, Mihálynak a fia, Vazul nyitrai hg, amikor István Orseolo Pétert jelöli utódjának, megint megelőzve őt, a régi jog szerinti örököst; merényletet tervez a király ellen (sikertelen; büntetése a megvakíttatás és fülébe ólmot öntenek). Fiai (András, Béla és Levente) külföldre menekülnek (Lengyelországba és Kijevbe). István halála 1038. augusztus 18-án Életművében a törvények szerepe: az egyház védelmében, a magántulajdon, az özvegyek és árvák védelme, a földesúr jogainak védelme, boszorkányok és varázslók büntetése; összeesküvésről, dézsmafizetésről, cselszövésről, erőszakos cselekményekről (megtalálásuk egy 12.sz-i admonti kódexben, két 15-16. sz-i kéziratban)