Kereskedelem | Turizmus » Szegedi kistérségi helyzetkép

Dél-Alföld Csongrád megye Szegedi kistérség Dél-Alföld Csongrád megye SZEGEDI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP A kistérség települései 2006. január A kistérség elhelyezkedése # 1 2 3 Településnév Algyő Deszk Dóc Dél-Alföld Csongrád megye Szegedi kistérség Fő 5 388 3 439 806 # 4 5 6 Településnév Domaszék Kübekháza Röszke Fő 4 633 1 639 3 317 # 7 8 9 Településnév Sándorfalva Szatymaz Szeged Fő 8 096 4 502 162 889 # 10 11 12 Településnév Tiszasziget Újszentiván Zsombó Fő 1 766 1 669 3 458 Főbb területi folyamatok az ezredfordulón A társadalmi-gazdasági fejlettség területi képe az 1990-es évek közepéről az ezredfordulóra alig módosult, de 2000 után egyes, a területi különbségekre ható folyamatok felerősödtek. A leggyorsabban fejlődő térség a főváros, valamint az azt övező agglomeráció, az ország központi térségének súlya tehát tovább nőtt. A gazdasági növekedés fontos

színterei továbbá a Dunántúl északi és nyugati sávja, valamint a regionális gazdasági és tudásközpontként funkcionáló megyeszékhelyek (elsősorban Pécs, Szeged, Debrecen és Miskolc). A legfejletlenebb kistérségek nagyobb hányadának fejlődési üteme messze átlag alatti, a leszakadó térségek az északkeleti országrészben és a Dél-Dunántúlon koncentrálódnak. Az egy főre jutó GDP területi különbségeinek tekintetében 2002-höz képest 2003-ban kisebb mértékű kiegyenlítődés figyelhető meg, azonban ez nem befolyásolja a korábban is meglévő jelentős területi különbségeket. Akár csak a 1998-2002-es időszakban, 2003-ban is Komárom-Esztergom, illetve Zala megye mutatta a legnagyobb felzárkózást, ahol a működő tőke befektetések is segítették a nagyobb gazdasági teljesítményt. Budapest kiugró növekedése 2003-ban valamelyest megtorpant. Az ipari termelés továbbra is rendkívül koncentrált, a termelés közel

kétharmadát a KözépMagyarország, a Közép- és Nyugat-Dunántúl régióiban állítják elő, ide összpontosulnak a külföldi tőkebefektetések is. A csökkenő nemzetgazdasági súlyú mezőgazdaság továbbra is jelentős szerepet játszik a kedvező agráradottságú déli országrész, és számottevő ipar híján a periferikus helyzetű, elmaradott, döntően aprófalvas kistérségek életében. A kedvező folyamatok ellenére a magyar turizmust továbbra is a nagy vendégforgalomhoz képest szerény gazdasági hozam jellemzi. A stagnáló külföldi vendégforgalom egyre nagyobb hányada irányul Budapestre (2004-ben 49%), míg a dinamikusabban bővülő belföldi turizmus növekvő arányban vidéki területeket részesít előnyben. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok, a folytatódó népességfogyás eredményeként 2004 elejére a magyarországi lakosok száma 10 millió 116 ezerre csökkent. A természetes fogyást a főváros Pest megyén is túlnyúló

agglomerációjában képes ellensúlyozni a bevándorlás annyira, hogy összességében nő a népességszám. Az elvándorlás leginkább Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyék kistérségeit sújtja. A hazai munkaerőpiac változatlan jellemzője az egyszerre alacsony munkanélküliségi ráta, illetve alacsony szintű foglalkoztatottság, és hogy a területi különbségek a régiók, megyék, kistérségek és településkategóriák szintjén egyaránt nőttek. A munkanélküliek aránya a DélDunántúl illetve Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék határmenti kistérségeiben két-háromszorosa az országos átlagnak. 2004 végén a regisztrált munkanélküliek száma 48 ezerrel haladta meg a 2003. év végi értéket, arányuk a 15-59 éves korú lakossághoz képest 5,1-ről 5,9 százalékra nőtt. A növekedés a DélDunántúlon volt a legnagyobb, ahol már 1998-2003 között is a legkedvezőtlenebbül alakult a

munkanélküliség. A területi különbségek növekedését mutatja, hogy 2004-ben csakúgy, mint 1998 óta eltelt időszakban, Pest és Komárom-Esztergom megyék kistérségeiben csökkent leginkább a munkanélküliség. 2002-höz képest 2004-re kis mértékben csökkent a jövedelemadót fizetők aránya (100 lakosból 42), az egy lakosra jutó jövedelmek 9 százalékkal nőttek. Átlagon felüli növekedés jellemezte az egyébként is kedvező helyzetű térségek közül Komárom-Esztergom és Pest megyéket. Ugyanakkor a korábbi évek kis mértékű területi kiegyenlítődése is folytatódott, mivel az alacsony jövedelmű, keleti határmenti megyékben átlagon felüli volt a növekedés. Az alacsony jövedelemszintű kistérségek másik csoportja (Dél-Dunántúl és Észak-Alföld) ugyanakkor a Dél-Alföld Csongrád megye Szegedi kistérség legkisebb mértékű felzárkózást mutatta. Az ország környezeti állapota az elmúlt években érezhetően javult,

egyrészt az államilag is támogatott környezetvédelmi intézkedéseknek és az infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően, másrészt a szigorodó környezeti követelményrendszer hatásainak következtében, harmadrészt a tisztább termelési technológiák és rendszerek elterjedésének következményeként. A környezeti állapotot tekintve a leginkább terheltek a nagyvárosi központokkal és jelentős agglomerációval rendelkező térségek, ahol a közlekedési légszennyezés jelentős és a területhasználat intenzív. Még mindig problémásak a jelentős szennyezés-felhalmozó volt nehézipari, kitermelő-ipari és energetikai körzetek,(közép-dunántúli ipari tengely, a Dunántúl Duna menti területei, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén iparvidékei). A jó környezetállapotú térségek összefüggően elsősorban Magyarország észak-keleti felében, és egyes határmenti területeken találhatók. E területek iparszerkezetében a kevésbé

szennyező szakágazatoknak van túlsúlya, a közúti közlekedés negatív hatásai csekélyebbek, az intenzív mezőgazdasági termelés sem jellemző, országos és helyi jelentőségű védett természeti területekben nagyrészt igen gazdagok. A kommunális infrastruktúra területén a kilencvenes évek végére a települések vezetékes ivóvízzel történő ellátása teljes körűvé vált és megkezdődött a szennyvízcsatorna-hálózatok kiépítése. 2004-re csupán egy kistérsége maradt az országnak (Bodrogközi), ahol továbbra sincs csatorna egyik településen sem. Mivel az alföldi kistérségek gázellátása a 1990-es évek elején, közepén megoldottá vált, 1998 és 2004 között a háztartási bekötések esetében a legnagyobb arányú fejlesztések a dunántúli kistérségekben (főként Győr-Moson-Sopron, illetve Zala megyékben) történtek. Mára csak a Dél-Dunántúlon és Észak-Borsodban maradtak bekötetlen települések A települési

szilárd hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma 2004-re meghaladta a 91%-ot, azaz 1998-hoz képest több mint 10%-kal emelkedett az ellátott lakások aránya, köszönhetően a korszerű hulladékgazdálkodási rendszerek elterjedésének és a települési és regionális hulladékgazdálkodás tervekkel is alátámasztott fejlesztésének. Az ország térszerkezetét alakító közlekedési hálózat főváros központú, sugaras jellege továbbra is megmaradt. Az elmúlt évek hálózatfejlesztései ezt nem voltak képesek oldani, ugyanakkor jelentősen felgyorsult (illetve részben már meg is valósult) a regionális központok bekapcsolása a gyorsforgalmi hálózatba (Miskolc, Debrecen, Nyíregyháza, Szeged). Impresszum: Kiadja a Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság (VÁTI) Címünk: 1016. Budapest Gellérthegy utca 30-32 Felelős kiadó: Csanádi Ágnes Készült a Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer

(TeIR) felhasználásával A kiadványban szereplő adatok forrása: KSH, APEH, OMMIK, HFH, MÁK, VÁTI. Az kiadványban szereplő adatokat 2006. januárban zártuk le Dél-Alföld Csongrád megye Szegedi kistérség A kistérség bemutatása statisztikai adatokkal Dél-Alföld Csongrád megye Szegedi kistérség Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer db) 2004 Forrás: KSH TSTAR Kistérségi alapadatok Terület (km2) 753 Lakónépesség (fő, 2004. dec 31) 201602 Területfejlesztési szempontból kedvezményezett térség (64/2004. Korm rendelet szerint) Nem Típus szerint Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térség Nem Ipari szerkezetátalakítási térség Nem Vidékfejlesztési térség Nem Hátrányos helyzetű Nem Leghátrányosabb helyzetű Nem Mérték szerint Települések száma Jogállás szerint 12 Város 2 Község 10 Területfejlesztési szempontból kedvezményezett települések száma (7/2003. Korm

rendelet szerint) 0 Típus szerint Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott település 0 Országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott település 0 Leghátrányosabb kistérséghez nem tartozó leghátrányosabb helyzetű település 0 Dél-Alföld Csongrád megye Szegedi kistérség Hazai és uniós támogatások adatai (2002-2005 között megkötött szerződések) Hazai támogatások 2002-2005 évben Cél kategória Projektek száma Támogatás (eFt) Költség (eFt) 1 443 2 009 508 5 270 131 Műszaki infrastruktúra 198 533 839 1 020 031 Emberi erőforrások fejlesztése 181 147 379 199 046 Humán infrastruktúra 31 139 002 280 408 Környezetvédelem, környezetvédelmi infrastruktúra 16 62 545 242 426 Egyéb, nem besorolható Gazdaságfejlesztés 15 54 292 57 457 Települési életminőség 2 39 490 104 225 Tervezés 6 36 710 47 517 Kulturális örökség védelme 6 7 990 11 327 1 898 3 030

755 7 232 568 Összesen PHARE területfejlesztési célú támogatások 2002-2005 évben Tipus Projektek száma Támogatás (eFt) Költség (eFt) 1 745 533 9 1 296 676 Külső határok 22 619 503 701 082 Összesen 31 1 916 179 2 446 615 Területfejlesztés Uniós támogatások 2004-2005 évben Operatív program Projektek száma Támogatás (eFt) Költség (eFt) 227 4 764 317 7 054 441 Humán Erőforrás Fejlesztés OP 16 3 385 056 5 177 650 Agrár és Vidékfejlesztés OP 32 659 284 1 491 292 Regionális Fejlesztés OP 8 636 515 768 017 Környezetvédelmi és Infrastruktúra OP 1 147 070 367 675 284 9 592 242 14 859 075 Gazdasági Versenyképesség OP Összesen PHARE projektek 2002-2005 évben Pályázó neve Projekt célja (év) Megvalósítás helye Támogatás (eFt) Költség (eFt) Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Szent István téri Víztorony - és térrehabilitáció (2004) Szeged 749 590 832 878 Unicotec Kht.

Megújuló Energia- és környezet-technológiai innovációs központ létrehozása (2003) Szeged 150 000 249 957 Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Szent István téri Víztorony - és térrehabilitáció (2004) Szeged 194 682 216 313 Szegedi Tudományegyetem Határmenti Tanácsadó, Képző és Innovációs Központ- Tanfolyamokkal, konzultációs és információs szolgáltatásokkal előmozdítani a régió kkvinek növekedését, versenyképességét. (2004) Szeged 124 838 141 953 Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Szeged Vízkárelhárítási Infrastruktúra fejlesztése a Maros magyarországi vízgyűjtőjén Korszerű diagnosztikai mérőrendszerek beszerzése, Védelmi információk továbbításának adatforgalmi hálózatának korszerűsítése, valamint Informatikai fejlesztések. (2005) Szeged 121 892 137 209 O.KFT Kft Hulladékcsökkentő faipari technológia fejlesztése (2003) Algyő 24 900 99 600 VOTEC

Kereskedelmi Kft. Összhangban Európával- Innováció a hangzáskultúrában (2003) Szeged 24 760 99 040 DABIC Kht. Élemliszerbiztonsági és Innovációs Központ (2003) Szeged 50 025 83 375 Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Szent István téri Víztorony - és térrehabilitáció (2004) Szeged 73 894 82 301 Szegedi Tudományegyetem Képzés és innováció a növénybiológiai felsőoktatásbanNövénybiológiai tananyagfejlesztés, Phd hallgatók cseréje a Temesvári egyetemmel együttműködésben, kutatási infrastruktúra fejlesztése (2005) Szeged 71 743 81 043 Dél-Alföld Csongrád megye Szegedi kistérség Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégiós Fejlesztési Ügynökség Kht (Szeged) Az Európai Unión innen és túl - határmenti szakkiállítás és konferenciasorozat - Rendezvénysorozat gazdaságfejlesztés témakörben, különböző ágazatok részére. (2005) Szeged 62 418 70 843 SZEVIÉP Rt. GPS rendszerek alkalmazása

vízépítési projektekben (2003) Szeged 15 325 61 300 Csongrád Megyei Agrár Kht. Eurorégiós agrár- és vidékfejlesztési program központ- Az agrár kkv-k EU csatlakozást követő sikeres alkalmazkodásának elősegítése. (2004) Szeged 41 623 46 498 Szeged és Térsége Turisztikai Szolgáltató Kht. (Szeged) Érintőképernyős turisztikai info-terminálok Szegeden - Szeged és Temesvár, valamint környékük turisztikai látniavalóit bemutató érintőképernyős turisztikai info-terminálok (5 db) elhelyezése Szegeden. A rendszer bemutatása, népszerűsítése különböző marke (2005) Szeged 22 019 25 019 Tiszasziget Községi Önkormányzat Határmenti falusi turizmus fejlesztése - Falusi turizmus fejlesztése Tiszaszigeten. Turistaútvonalak felújítása, kerékpárkölcsönző kialakítása, mobil WC-k felállítása, 6 turisztikai rendezvény szervezése, marketing anyagok készítése. (2005) Tiszasziget 19 491 21 698 Fürdővizek Szeged

Kft. Termálgyűrű a Dél-alföldön - Szeged (2002) Szeged 13 500 20 769 Szegedi Tudományegyetem Növényélettani Tanszék Nagy adaptációs képességű növényi génforrások jellemzése - Szegedi és Temesvári Egyetem között együttműködés a kutatás és PhD képzés területén (2002) Szeged 18 100 20 350 Szegedi Tudományegyetem Szeged Innováció és szakemberképzés az alkalmazott növénybiológiában Korábbi kutatási és képzési együttműködés továbbfejlesztése a növénybiológiai kutatás és PhD képzés területén a Szegedi Tudományegyetem és a Temesvári Egyetem együttműködésével. (2003) 12 500 14 100 Dél-Magyarországi Civil Szervezetek Szövetsége Az ifjúság és regionalitás. EU konform térségfejlesztési menedzserek képzési és tréningprogramja. (2004) Szeged 12 499 13 899 Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Határmenti üzleti kapcsolatépítés elektronikus támogatással. Határmenti kis- és

középvállalkozások együttműködéseinek fejlesztési E-piactér adatbázis létrehozásával. (2004) Szeged 12 500 13 889 Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Magyar-Román határvízi kapcsolatok fejlesztése a Maros-völgyben- HU- Szeged RO árvízvédelmi szabályzat digitalizálása (2005) 12 031 13 704 Gabonatermesztési Kutató Kht. Együttműködés fejlesztés a búza stressz-rezisztenciájának növelésére. Búza és egyéb gabonafélék felkutatása, valamint fiziológiai, kórtani és molekuláris genetikai jellemzése. (2004) Szeged 12 289 13 684 Szegedi Tudományegyetem - Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Környezetvédelmi oktatói adatszolgáltatói rendszer megvalósítása. A Szeged projekt célja egyetemi hallgatók EU kompatibilis oktatása környezetfizikai oktatókabinet és laboratórium létrehozásával. (2004) 11 250 12 500 Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar ITC Intézményi

együttműködési tanulmány készítése (2005) Szeged 10 770 11 970 A Dél-alföldi Régióért Szervező Közhasznú Társaság Gazdasági hálózatok, vállalkozói együttműködések segítése - Vállalkozói Szeged és szaktanácsadói tréningek a határmenti területeken működő vállalkozások fejlesztése érdekében. (2003) 10 456 11 856 Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Határmenti kapcsolatépítés - fejlesztés a közlekedés és a szállítmányozás területén-konferencia, szemináriumok (2005) Szeged 9 283 10 559 Katedra Alapítványi Szakközépiskola Zöld Szállás Projekt - Környezetvédelmi menedzserképzés a turisztikai szálláshelyek vetezőinek, alkalmazottainak, tulajdonosainak részére. (2003) Szeged 8 842 10 424 Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégiós Fejlesztési Ügynökség - Ablak a szomszédra - médiakép a DKMT Eurorégióról - Térségi sajtóSzeged Közhasznú Társaság együttműködés kialakításaa

nyomtatott sajtóban időszakosan megjelenő kiadvánnyal és az Internet révén (2003) 8 054 9 429 Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Kht. Híd a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére - A projekt célja a két országot összekötő Maros folyó egykori hídjának újjáépítését célzó tanulmány és tervek elkészítése. (2003) Szeged 7 639 8 792 Progress Vállalkozásfejlesztő Alapítvány Csatlakozásra felkészítő gyakorlatorientált tananyag - Európai uniós témájú gyakorlatorientált képzési anyag kidolgozása, képzés megvalósítása mikro- kis- és középvállalkozások részére. (2003) Szeged 6 764 8 239 Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Szeged-Temesvár városrehabilitációs csereprogram - A két város építészeinek együttműködési programja, kiállítás fiatal építészek munkáiból, városrehabilitációs konferencia. (2003) Szeged 2 506 3 427 1 916 183 2 446 618 Összesen ROP projektek 2004-2005 évben

Pályázó neve Projekt célja (év) Megvalósítás helye Támogatás (eFt) Költség (eFt) Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Szegedi 4-es villamos vonal kapacitásnövelő fejlesztése (2005) Szeged 100 000 220 000 DARFT Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Társaság SZIKRA Projekt - Szakterület-specifikus Integrált Képzés a Regionális Abszorpció-növelésért (2005) Szeged 166 244 166 244 Baktói Életmód és Szabadidősport Egyesület A tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek napközi otthonos kiegészítő Szeged jellegű képzése (2005) 126 949 129 414 DARFT Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Társaság A ROP Közreműködő Szervezeti feladatok ellátása a 2005. évben, a Dél-alföldi régióban (2005) Szeged 66 000 66 000 Szegedi Tudományegyetem KARRIER IRODA MŰKÖDTETÉSE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN (2005) Szeged 60 000 60 000 Szegedi Tudományegyetem Gyakorlati képzés és

készségfejlesztés az egészségügyi felsőoktatásban (2005) Szeged 60 000 60 000 Szegedi Tudományegyetem GEO-KARRIER. Partnerség és komplex szolgáltató-struktúra építés a régiófejlesztésben képzett fiatal diplomások Dél-Alföldön való megtartásáért. (2005) Szeged 41 037 49 941 Szegedi Tudományegyetem Összesen Dél-Alföld Csongrád megye Szegedi kistérség Területfejlesztés a jövő generációja szemével (2005) Szeged 16 285 16 419 636 515 768 018