Történelem | Tudomány és Technika » Bíró Tünde - A paksi atomerőmű technikatörténete

A paksi atomerőmű technikatörténete Készítette: Bíró Tünde Szeged 2003 2 A maghasadás Az atommagba zárt energia gyakorlati hasznosításának lehetőségét két német fizikus, Hahn és Strassmann 1938-ban tett felfedezése teremtette meg. Azt észlelték, hogy neutron hatására az urán magja széthasad és ekkor igen sok energia és 2-3 neutron szabadul fel. A neutronok felszabadulása teszi lehetővé, hogy az egyszer megindult folyamat ne álljon meg, hanem tetszés szerinti ideig tovább folytatódjék, ún. láncreakció jöjjön létre Kiderült, hogy egy gramm uránból egymilliószor annyi energia nyerhető, mint egy gramm szén elégetéséből, tehát egy gramm urán egymillió gramm, azaz egy tonna szenet pótolhat. Ha egy urántömbben széthasad egy atommag, akkor a keletkező neutronok az atommagokat elválasztó légüres térben nem biztos, hogy találkoznak uránmaggal. A maghasadásnál nagy energiájú (gyors) neutronok keletkeznek, amelyek még

telitalálat esetén is csak ritkán hasítják szét az uránmagot. Csak a lassú neutronok képesek hasításra, tehát valamilyen módon le kell lassítani őket. Lassító anyagok: - hidrogén: magjának, a protonnak ugyanakkora a tömege, mint a neutroné, így ha a neutron nekiütközik átadja teljes energiáját; hátránya, hogy bizonyos mértékig elnyeli a neutronokat. - grafit és a nehézvíz : rosszabb lassítóképességű, de kevésbé nyeli el a neutronokat. A tudósoknak azonban a legnagyobb gondot az okozta, hogy az urán két izotópból áll, az urán-235-ből és az urán-238-ból. Az előbbi alkalmas a maghasadásra, az utóbbi nem. A természetes uránban a hasadásra alkalmas urán-235 aránya csak 0,7%, ami igen kedvezőtlen arány. 3 A kétféle uránt el lehet különíteni ún. dúsítóművekben, de ezek működtetése igen költséges. Az atomerőműben tehát uránrudakat vízbe (nehézvízbe) helyeznek, ahol a lelassult neutronok megakadnak az

uránban, a víz pedig a termelődő hőt el tudja szállítani. Az atomerőművek Az atomerőmű tulajdonképpen egy kazán, amelyben a hőt nem a szén égése , hanem az urán hasadása termeli. A reaktor hője segítségével előállított gáz vagy gőz turbinát, a turbina pedig áramfejlesztőt hajt. Az atomreaktor az urán hasadásával energiát termel, amelynek elsődleges felhasználása a villamosenergia-termelés. Járművekre helyezve mind Oroszország, mind az USA gyártott atommeghajtású tengeralattjárókat, hajókat. A reaktorok a neutronsugárzást is hasznosíthatják: - fizikai kísérletekhez - sugárbiológiai kísérletekhez - orvosi célra (rákos betegek gyógyítására) - radioaktív izotópok előállításához. A világűrben is használatos az atomreaktor, ahol a mesterséges égitestek áramellátását biztosítják ezzel a módszerrel. Katonai alkalmazásakor pedig meg kell említeni az atombombát, melyet urán-plutónium keverékből

állítanak elő reaktorokban. 4 Atomerőművek fajtái: - lassító- és hűtőanyaga egyaránt víz ( víz-víz rendszerű) : az uránt dúsítani kell az természetes 0,7 % arányról 1,5-4 % -ra. - nyomottvizes erőmű: a hűtővíz a reaktorban nem forr fel, nyomás alatt tartják - vízforraló: a víz felforr, így víz-gőz keverék távozik a reaktorból lassító- és hűtőanyaga nehézvíz : ilyenkor a természetes urán a hasadóanyag. - lassítóanyaga grafit, hűtőanyaga gáz (szén-dioxid, hélium): itt is lehet természetes uránt használni, ezek a gáz-grafit reaktorok. - lassítóanyaga grafit, hűtőanyaga víz: enyhén dúsított urán lehet használni (ilyen az obnyinszki, csernobili atomerőmű) A csernobili atomreaktor 4-es blokkja a katasztrófa után 5 A reaktorok szabályozása Az atomerőműbe számos neutronelnyelő anyagból (bór, kadmium stb.) készült rudat helyeznek, melyek a neutronokat elnyelik, így nem alakulhat ki

láncreakció. A szabályzórudak kihúzásával el lehet indítani a láncreakciót, majd a neutronsugárzást mérő műszereken megfigyelhető, hogy mikor éri el az erőmű a kívánt teljesítményt. Ekkor a szabályzórudakat kicsit visszaengedik és a maghasadások száma állandósul, a reaktor állandó teljesítményen üzemel. A teljesítmény nem attól függ, hogy hol állnak a szabályzórudak, hanem attól, hogy az állandó szint elérése előtt mennyi ideig nőtt a teljesítmény. Az atomreaktorok A világ első atomerőműve a Moszkva melletti Obnyinszk városkában 1954. július 27-én kezdte meg működését, ezzel új korszak vette kezdetét a villamosenergia termelés történetében. Az obnyinszki erőmű grafit-víz rendszerű volt (ezáltal plutónium termelésére is átállítható) és 5 megawatt villamos teljesítményt ért el. 1957-ben indult el az USA-ban az első atomerőmű, mely 60 megawattot szolgáltatott először Pittsburgh városának. Ez

nyomottvizes reaktor, mely a mai napig a legbiztonságosabbnak tartott reaktorfajta. 6 Harrisburgi atomerőmű Magyarországon az első reaktor 1959-ben a Kísérleti Fizikai Kutatóintézetben épült, 2 megawatt hőteljesítményű kutatóreaktor volt, csak fizikai kutatások céljait szolgálta. Többször átépítették, teljesítménye jelenleg 10 megawatt, de ma is csak a tudományt szolgálja. 1971-ben helyezték üzembe a Budapesti Műszaki Egyetem oktatóreaktorát, mely jelenleg is működik, teljesítménye 100 kilowatt, oktatási és kutatási célokat szolgál. A Budapesti Műszaki Egyetem oktatóreaktora 7 A paksi atomerőmű Hazánkban is felismerték az atomenergia villamosenergia-termelésben történő felhasználásának lehetőségét. Létrejött az Országos Atomenergia Bizottság, mely fokozni kívánta az atomenergia felhasználására történő előkészületeket. - 1966-ban szovjet-magyar államközi egyezmény született az atomerőmű

létesítéséről. - 1967-ben kiválasztották a telephelyet, elkezdődött a tervezés. - 1968-ban a Szovjetunióban elkészültek a műszaki tervek. - 1969-ben a tereprendezési munkákat végezték. - 1970-ben a kormány elhalasztja az építkezést a szénhidrogén program megvalósítása miatt. - 1974-ben döntenek az építkezés folytatásáról, az 1., 2 számú blokk műszaki tervei elkészülnek, megkezdődnek a földmunkálatok. - 1975-ben az üzembe helyezés ütemének meghatározása történik. - 1976-ban megalakul a Paksi Atomerőmű Vállalat. - 1982-ben üzembe helyezik az 1. blokkot - 1984-ben üzembe helyezik a 2. blokkot - 1986-ban a 3. blokk, - 1987-ben a 4. blokk kezdi meg működését - 1992-ben megalakul a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság. 1967-ben döntöttek a szakemberek az építendő erőmű helyéről. A frissvizes hűtés és egyéb szempontok szem előtt tartása után döntöttek Paks (pontosabban Paks és

Dunaszentgyörgy közötti terület) mellett. A kiválasztott telephely legfontosabb jellemzői: - a telephely környezete síkvidéki jellegű, a feltöltési és egyéb földmunkák a talajjellemzők miatt könnyen elvégezhetők. - a terepszint speciális kialakítása miatt az árvíz- és belvízvédelem biztosított. 8 - a Duna átlagos vízhozama magas az erőmű hűtési célokra való felhasználásához képest. - a meteorológiai jellemzők kedvezőek - a település az erőmű szélárnyékában fekszik - az erőmű körzetében a népsűrűség az országos átlagnál kisebb. - kedvező elhelyezkedése miatt javítja a déli országrész villamosenergiaellátását. - arányosabb a teljesítmény országrészek közötti eloszlása. - a telephely gazdaságosan csatlakoztatható az országos villamos távvezeték hálózathoz. - vízi úton szállíthatók a berendezések, anyagok - a telephely adottságai lehetővé teszik a kapacitás

későbbi növelését. Turbinacsarnok A világ villamosenergia-termelésében az atomerőművek 17%-kal részesednek. Európában a villamos energia 30%-át állítják elő atomerőművekben. Magyarországon a paksi atomerőmű a villamosenergia 40%-át termeli meg. 9 Az atomerőmű tiszta, környezetbarát létesítmény. Nem fogyaszt oxigént, nem bocsát ki szén-dioxidot, kéndioxidot, nitrogént, port, pernyét és salakot. Nem járul hozzá a globális felmelegedést okozó üvegházhatás fokozásához. Jó termelési eredményeket azonban csak tartósan biztonságos atomerőművel lehet elérni. A paksi atomerőmű elsőként elégítette ki a keleti tömb atomerőművei közül a legkorszerűbb előírásrendszereket. Tervszerűen, folyamatosan hajtják végre a szakemberek a kidolgozott biztonságnövelő intézkedéseket, többszintű ellenőrzés biztosítja a naprakész információkat. Az üzemeltetést végzők szimulátor berendezésen gyakorolják az

optimális üzem beállítását, az esetlegesen előforduló üzemzavarok elhárítását. A blokkokon tervezett átalakításokat is a szimulátoron lehet kipróbálni. A paksi atomerőműben 4 darab VVER-440/213 típusú reaktor működik. A név a víz-vizes energetikai reaktor orosz megfelelőjének rövidítéséből adódik. A 440 pedig arra utal, hogy eredetileg egy ilyen atomerőművi blokk névleges villamos teljesítménye 440 megawatt volt. 10 Ma ez a szám a különböző fejlesztéseknek köszönhetően 460 megawattra, a 4. blokkon pedig 470 megawattra nőtt, így a paksi atomerőmű elektromos összteljesítménye 1850 megawatt. A reaktorok hőteljesítménye 1375 megawatt, így a hatásfok kb. 34% A VVER-440-es reaktorral szerelt atomerőmű legfontosabb részei: 1- reaktortartály 2- gőzfejlesztő 3- átrakógép 4- pihentető medence 5- biológiai védelem 6- kiegészítő tápvízrendszer 7- reaktor 8- lokalizációs torony 9- buborékoltató

tálcák 10- légcsapda 11- szellőző 12- turbina 13- kondenzátor 14- turbinaház 15- gáztalanító tápvíztartály 16- előmelegítő 17- turbinacsarnok daruja 18- szabályozó és műszerhelyiségek 11 Az aktív zóna A reaktor üzemanyaga urán-dioxid, amit 9 mm maga és 7,6 mm átmérőjű hengeres pasztillákká préselnek. A pasztilla középvonalában egy hengeres furat található, ami megakadályozza, hogy a fűtőelem pálcában magas legyen a nyomás és alacsonyabb lesz a maximális hőmérséklet az üzemanyagban. Az uránpasztillákat cirkónium-nióbium ötvözetből készült 2,5 mm hosszú, 9mm széles csőbe ( a burkolatba) helyezik, amit feltöltenek hélium gázzal és hermetikusan lezárják, így megakadályozzák a hasadványok kijutását a hűtővízbe. Az üzemanyag-tabletta és a burkolat jelentik együtt a fűtőelem pálcát. A burkolat és az uránpasztillák között egy vékony gázrés található, annak érdekében, hogy üzem

közben legyen elég hely a pasztilla hőtágulására. A több tízezer fűtőelem pálca mozgatása egyenként gyakorlatilag lehetetlen, tehát a fűtőelemeket kötegekbe foglalják. A fűtőelem kötegek (kazetták) hatszöges keresztmetszetűek (csak ennél a típusnál, a többi reaktoré négyszögletű) és egyenként 126 fűtőelemet tartalmaznak. Fűtőelemkazetta makettje 12 A kazettákban levő urán-dioxid dúsítása 1,6 %, 2,4 % vagy 3,6 % lehet, de egy kazettában rendszerint csak azonos dúsítású fűtőelemek vannak. Az aktív zónában összesen 349 kazetta fér el, ebből az üzemanyagkötegek száma 312. A VVER-440 típusú reaktorban a láncreakció szabályozásához a fűtőelem köteggel azonos abszorbens (bóracélból készült) kazettákat használnak. 37 darab ilyen szabályozó és biztonságvédelmi kazetta van, amelyek közül 30 állandóan kihúzott állapotban az aktív zóna fölött helyezkedik el. Ezek a biztonságvédelmi (BV) rudak,

amelyekkel a reaktor bármikor biztonságosan leállítható. Az aktív zónát 312 darab üzemanyag kazetta, 37 darab abszorbens-rúd és a moderátor szerepét betöltő hűtővíz alkotja. Az ábrán az aktív zónának beindítás előtti térképe látható. Minden kis hatszög egy kazettának felel meg Az atomerőművet indulása után egy évvel leállítják és kiszedik a már kiégett 1,6 % dúsítású kazettákat. Helyükre az eredetileg 2,4 % dúsítású kazettákat rakják Az 13 eredetileg 3,6 % dúsításúakat a 2,4 %-osak helyére teszik és helyettük friss 3,4 %-os üzemanyagot helyeznek a zónába. Az erőművet évente leállítják és kiveszik a leginkább kiégett üzemanyag kazettákat, az előzőek szerint átrakják és friss üzemanyaggal is feltöltik. Primer kör Az aktív zóna a függőleges elhelyezésű, hengeres reaktor tartályban található. Az acélból készült tartály teljes magassága 13,75 méter, külső átmérője 3,84 méter,

falvastagsága az aktív zóna magasságában 14 centiméter, belülről pedig 9 milliméter vastagságú rozsdamentes acélbevonattal van ellátva. A tartályon különböző magasságban helyezkedik el a hűtőközeg be-és kivezetésére szolgáló hat belépő és hat kilépő csonk. *// reaktortartály képe Az atomreaktor teljes élettartamát a reaktortartály élettartama határozza meg, mert ezt a hatalmas berendezést nagyon költséges lenne kicserélni. A tartály anyagának kristályszerkezete az állandó neutronsugárzás miatt rongálódik ún. „ridegedik” Ezt azonban vissza lehet fordítani, ha a tartály anyagát magas hőmérsékleten felhevítik, a kristályhibák helyrejönnek és egy olyan új anyagszerkezet jön létre, mintha a tartály új lenne. Ilyen módszerrel a világ több reaktorának élettartamát hosszabbították már meg az eredetileg tervezett 30-40 évhez képest. A Paksi Atomerőműben az élettartam meghosszabbítása érdekében a zóna

szélére kiégett kazettákat tesznek, amelyekben a neutronsugárzás már csekély mértékű, így kevesebb károsító hatás éri a tartály falát. Az aktív zónában felszabaduló hő elszállítása a reaktor körül levő 6 darab hűtőkör feladata. 14 A 297 Celsius fokra felmelegített víz eljut a gőzfejlesztőbe, ahol hő egy részét átadja a szekunder kör vizének, miközben a primer köri víz lehűl 267 Celsius fokra. A lehűlt hűtőközeg visszajut a rektorba. A VVER típusú reaktorok nyomottvizes rendszerűek, ahol a primer körben nagy nyomás fenntartásával biztosítják, hogy a hűtőközeg ne forrjon fel. Szekunder kör Itt történik a reaktorban megtermelt hő átalakítása mozgási, majd villamos energiává. A gőzfejlesztőben levő 223 Celsius fokos vizet a primer köri víz 258 Celsius fokra melegíti, felforralja. A keletkezett gőzből a cseppleválasztó zsaluk segítségével lecsapódnak a vízcseppek és a kilépő gőz

nedvességtartalma kevesebb, mint 0,25 %. A gőz a turbinába kerül, ahol meghajtja a turbina lapátjait, majd a nagynyomású és kisnyomású házakon keresztül a kondenzátorba kerül, ahol a Dunából származó hűtővíz áramlik. A reaktor hűtőköre 15 Egy hűtőkör részletesen A lekondenzálódott, cseppfolyósított gőzt a tápszivattyúk visszajuttatják a gőzfejlesztőbe. A szekunder kör részei: 1- köpeny, 2- hidegági kollektor, 3- melegági kollektor, 4- búvónyílás, 5- hőátadó csövek, 6- függőleges távtartó, 7- vízszintes távtartó, 8- tápvízelosztó, 9- cseppleválasztó, 10- perforált lemez, 11- gőzgyűjtő, 12- primerköri fedél, 13- szekunderköri fedél, 14- tömörítő gyűrű a primer és 15,16- szekunder köri tömítés, 17- primerköri tömítés 18- primerköri légtelenítés, 19- periodikus leürítés, 20- gőzfejlesztő periodikus leiszapolás, 21- gőzfejlesztő folyamatos leiszapolás 16 22-

csonk, 23- vízszintjelző cső. A VVER-440-es blokk gőzfejlesztőinek felépítése A hulladék Az atomerőművekben-így Pakson is - a működés során keletkeznek szilárd és folyékony radioaktív hulladékok, amelyeknek kezelése, feldolgozása, végleges elhelyezése a világ atomenergia-iparának egyik legfontosabb feladata. A kis és közepes aktivitású hulladékok kezelése és végső tárolása éveken keresztül Váchoz közel, a Püspökszilágy és Kisnémedi községek határában létesült Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló telephelyén történt. 17 Mivel ez nem a paksi hulladék befogadására létesült, így kapacitása korlátozott, a hosszú távú hulladék elhelyezéséről egy kifejezetten Paks igényeire méretezett tározót kell építeni. A feladat megoldására tárcaközi program indult az Országos Atomenergia Bizottság összefogásával 1992-ben. Az egész ország területére kiterjedő tudományos vizsgálat után a

program első lépcsőjének eredményeképp egy tároló befogadására alkalmas telephely kiválasztására került sor. Hosszas egyeztetések, lakossági aláírásgyűjtések, tudományos vizsgálatok után az Országos Atomenergia Bizottság 1997 elején hozott döntése alapján Üveghuta határában kezdődtek részletes kutatások. A tároló feladata, a radioaktív anyag biztonságos és tökéletes elszigetelése a bioszférától hosszú időn át. Funkciójának ellátásához nincs szükség energiára, gépekre és sugárvédelmi kockázata gyakorlatilag elhanyagolható. A paksi atomerőmű fűtőanyaga urán-dioxid, amelyből a reaktorban mennyiséget elhasználódás nukleáris áthelyezik 42 tonnányi helyeznek el. (kiégés) után Az a fűtőanyag-kötegeket egy pihentető medencébe ahol víz alatt tárolják azokat. Ilyenkor nincs már nukleáris A kiégett üzemanyagok elszállítása láncreakció csak kismértékű radioaktív bomlások jöhetnek

létre. Öt évnyi tárolási idő elteltével a kiégett kötegeket az eddigi gyakorlat szerint biztonságos konténerekben a Szovjetunióba, később Oroszországba szállították újrafeldolgozás céljából. 1994-ben azonban olyan határozatlan időre szóló keretegyezmény kötött az orosz és a magyar kormány, amely minden szállítmánynál külön megegyezést igényel. Az Ukrajnán keresztül történő átszállítás pedig háromoldalú szerződést igényelt. 18 Megnyugtató és biztos megoldást a paksi atomerőmű területén épülő, 50 éves élettartamra tervezett átmeneti tároló üzembe helyezése hozott. A tárolóra kiírt nemzetközi pályázaton az angol GEC-Altshom cég nyert, mely igen nagy tapasztalatokkal rendelkezik hasonló típusú tárolók létrehozásában. A két évig tartó építkezés műszaki próbái 1996 decemberében befejeződtek. Az átmeneti tárolót 1997 márciusában adták át, feltöltése az igényeknek megfelelően

folyamatosan történik. Itt a kiégett fűtőelemek szigorúan ellenőrzött feltételek mellett tárolhatók addig, amíg a végleges megoldás módja kialakul. 1995 végén az Országos Atomenergia Bizottság kezdeményezésére kormányprogram indult a végleges elhelyezés megoldására. Eszerint 2040-re kell Magyarországon mélységi tároló helyet találni. A baleset 2003. április 10-én egy ideiglenesen telepített fűtőanyag tisztító rendszerből radioaktív gáz kezdett szivárogni a Paksi Atomerőmű 2. blokkjában 19 Víz alatti kamerák segítségével állapították meg, hogy a 30 darab fűtőanyag-köteg többsége megsérült. Valószínűsítették, hogy a hűtési hiányosság okozta az eseményt Az elsődleges megállapítások szerint a hétfokozatú Nemzetközi Nukleáris Esemény Skálán a 2. fokozatba, később a 3 fokozatba sorolták A fűtőelemeket körülvevő több száz köbméter vízhez borsavat adagoltak, amely elnyeli a maghasadást

beindító neutronokat. A tisztítótartály fölé fóliasátrat is építettek, hogy felfogják és eltávolíthassák a kis mennyiségben ugyan, de még szivárgó radioaktív gázt. Másfél hét alatt 280 (!) nyilatkozatot, interjút adtak a paksi tájékoztatóközpont szakemberei az üzemzavarral kapcsolatban. Rengeteg téves információ, rémhír kelt szárnyra, felemelte szavát a nemzetközi környezetvédő társaság, a Greenpeace is. Az akna, amelyben a tisztítótartály elhelyezkedik 15 méter mély és az akna aljában áll a 7 méter magas tartály, amely fölött 10 méteres átlagos magasságú víz van. Itt helyezték el a 44 tonna fűtőanyagot, amikor az éves, szokásos karbantartásra leállított reaktor fűtőanyag kazettáit tisztították. A Fromatome ANP, egy német-francia cég szállította a tisztítótartályt, amelynél az gázszivárgást észlelték. Az atomiparban hírneves, tapasztalt céget 1999-ben nyílt pályázaton választotta ki az

atomerőmű. A megsérült darabonként kell elképzelések műveletek fűtőelemeket eltávolítani. szerint során víz Az alatti manipulátorokkal emelik át a darabokat hermetikusan lezárható kapszulákba, melyeket a reaktor melletti pihentető blokkba belsejéről készült helyeznek. A tartály háromkamerás vizsgálat azt mutatta, hogy mind a harminc fűtőcella megsérült, de nem egyforma és nem a korábban 20 feltételezett mértékben. A tartály középső szektoraiban nagyobbak a sérülések, 4 kazetta teljesen, 4 csak részben tört össze, 16 cella egyben maradt, bár bizonyos fokban deformálódott és károsodott, 6 cellát nem láttak, de feltételezhető, hogy azok nem károsodtak. Kihullott uránpasztillák előfordulnak, de nem jellemzőek, a tartály alsó részén cirkónium- törmeléket észleltek. Az 5-10 centiméter vastag törmelék eltávolítása víz alatti porszívózással történik, majd hasonlóan a fűtőelem darabokhoz

hermetikus kapszulákba zárják. Az erőmű rendelkezik ugyan hermetikus tokokkal, de ezek nem alkalmasak ehhez a művelethez. Vállalkozókhoz fordultak, akik legyártják ezeket Valószínű, hogy az orosz Tvel Rt fogja elvégezni a munkát az előzetes megállapodások szerint 4 millió 550 ezer amerikai dollárért. Júniusban az Országos Atomenergia Bizottság kérésére megérkezett hazánkba a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) 11 tagú amerikai, angol, finn, kanadai, osztrák, szlovák szakemberekből álló delegációja. A csoport a magyar kormányt segítette az üzemzavar kapcsán felmerült kérdések tisztázásában, a probléma megoldásában alkalmazandó nemzetközi gyakorlat és a biztonsági szabványok figyelembevételével. Ez év július 5-én leállították az 1-es blokkot, hogy a négyévente esedékes főjavítást elvégezzék, amely általában 2 hónapot vesz igénybe. Október 24-én elérte a hármas blokk is a 100%-os terhelést, így

szükség esetén az egyenként 470 megawatt teljesítmény rendelkezésre áll és folyamatosan adhat áramot. A kettes blokk várhatóan 1-1,5 év múlva lesz alkalmas újra a termelésre. 21 Arcképcsarnok Szilárd Leó Szilárd Leó Einsteinnel Magyar fizikus, 1989-ban született Budapesten Spitz vezetéknévvel, amit 1900ban a család Szilárdra magyarosított. Elhagyta az országot és a berlini Műegyetem hallgatója lett. Itt ismerkedett meg Albert Einsteinnel és Max von Laueval. 22 1922-ben lefekteti a modern információelmélet alapjait azzal, hogy az entrópiaelvet alkalmazza az információra is. 1927-ben mozgó alkatrész nélküli hűtőszekrényre tesznek szabadalmi bejelentést Einsteinnel közösen. Ezt az elvet használják ma tenyészreaktoroknál , folyékony fémmel való hűtésre. Később még hét közös szabadalmat jegyeztek 1933-ban előadásán Angliába hallottakon költözött, ahol elgondolkodva Rutherford kialakította a

nukleáris láncreakció elvét, majd bevezette a kritikus tömeg fogalmát. 1953-ban megpróbálja elérni, hogy az atomtudósok és kutatók ne hozzák nyilvánosságra eredményeiket, megakadályozandó, hogy Németország is tudomást szerezzen róluk. Ezt tekintjük az első kísérletnek a nukleáris fegyverkezés ellenőrzésére. 1938-ban az Amerikai Egyesült Államokba költözött. Az urán vizsgálata során kiderítette, hogy az uránban neutronsokszorozás következik be. Ezután indult el az amerikai atombomba-kutatás a Manhattan-program keretében. Együtt dolgozott Wigner Jenővel, Neumann Jánossal, Teller Edével , Enrico Fermivel. 1940-ben leírta az urán-grafit rendszerű reaktort, de a háború alatt megtiltotta a közlését. 1942-ben üzembe helyezték a Fermivel közösen tervezett reaktort, de ezt akkor még kinézetére utalva atommáglyának nevezték. 1943-ban közre adta a tenyésztő reaktor tervét. Javaslata alapján jön létre az Atomenergia

Bizottság. 1959-ben rákot állapítanak meg nála. Személyesen tervezi és irányítja saját sugárkezelését és felgyógyul betegségéből. 1964-ben hunyt el. 23 Wigner Jenő Wigner Jenő paksi látogatásakor 81 évesen Magyar fizikus 1902-ben született Budapesten. A berlini egyetemen vegyésznek tanult, de a fizika nagyon érdekelte. Disszertációja a hidrogén molekula keletkezését taglalja, felismerte a tér-idő szimmetria szerepét a kvantummechanikában. 1930-ban az Amerikai Egyesült Államokba költözött. Részt vett Szilárd Leóval, Neumann Jánossal, Teller Edével, Enrico Fermivel az atomkutatásokban a Manhattan-terv keretében. A plutóniumot előállító (szaporító) reaktor megtervezésén dolgozott, amely az első atombomba üzemanyagát állította elő. Részt vett az első atomreaktor tervezésében és indításában. Az első olyan nagyteljesítményű reaktorokat tervezte, melyeknél vízhűtést alkalmaznak. Ezek az áramló víz hűtötte

reaktorok azok a biztonságos reaktor típusok, melyeket ma is használunk. A világ működő atomerőműveinek 80%-a ilyen Tanítványa mondta róla: „Wigner a világ első reaktormérnöke.” A kvantummechanikában ő alkotta meg a bariontöltés-megmaradási elvet. 1963-ban fizikai Nobel-díjat kapott. Mindent megtett, hogy az atomenergiát békés célokra használják. 1983-ban meglátogatta a paksi atomerőművet is. 1995-ben hunyt el. 24 Teller Ede Teller Ede a Paksi Atomerőmű vezérlőtermében Magyar fizikus, 1908-ban született Budapesten. A Budapesti Műszaki Egyetemen kezdte tanulmányait, de Németországban folytatta, ahol a megismerkedett a kvantummechanikával. Később Angliába, majd az Amerikai Egyesült Államokba költözött, ahol a George Washington Egyetemen tanít. Los Alamosban dolgozik az atombomba kutatásokon, de igazán csak a hidrogénbomba érdekli. Az atombomba ledobását ellenezte. Sokat foglalkozott az atomreaktorokkal is. Elnöke volt az

Amerikai Tanácsnak. Egyesült Államokban Felismerte az a urán-grafit Reaktorbiztonsági típusú reaktorok veszélyforrását (teller-effektus) és Amerikában be is zárták ezeket. Csernobilban a Teller-effektus vezetett a katasztrófához. Többször látogatást tett a paksi atomerőműben és megállapította, hogy az erőmű a világ élvonalába tartozik. 25 1994 júliusában Szegeden járt és az akkori József Attila Tudományegyetemen előadást tartott. Teller Ede 1990-ben Magyarországon Ez év szeptemberében, életének 95. évében a kaliforniai Stanfordban elhunyt Halálának hírét a kaliforniai Lawrwnce Livermore Laboratórium nevű nukleáris fegyverkutató intézet közölte, melynek 1952-es megalapításában nagy szerepe volt és egykor igazgatója is volt a világhírű atomtudós. 26 Irodalomjegyzék: Dr. Makra Zsigmond: Az atomreaktorokról és a radioaktivitásról Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1986 7-13 p.,19-20 p, Internetes

oldalak: Paksi atomerőmű , www.corynethu Bemutatkozik a paksi atomerőmű, www.atomeromuhu/bemutatkozás Délmagyarország Online, www.delmagyarhu