Gazdasági Ismeretek | Vállalkozási ismeretek » Adóparadicsomok, Off-shore cégek működése a világban

Adóparadicsomok, Off-shore cégek működése a világban Adóparadicsomok Adóparadicsomnak nevezi a magyar köznyelv azokat az államokat vagy területeket, amelyek az oda bejegyzett Offshore státuszú cégek számára rendkívül széleskörű adókedvezményeket biztosítanak. (Az eredeti angol kifejezés „tax haven” adómenedéket jelent) Tehát csak akkor működhet egy Offshore cég kedvező adózási feltételek között, ha egy adóparadicsomi területen van bejegyezve. (természetesen csak a cégbejegyzés területén kívül) A klasszikus adóparadicsomi területeken a cégek működését jól szabályozott törvénykezési mechanizmus biztosítja. Ez azt jelenti, hogy az adott országban törvények teszik lehetővé a kedvező adózási státuszt az offshore cégek számára. Tehát nem arról van szó, hogy a cég illegálisan nem fizet adót, hanem ellenkezőleg, törvények által biztosított módon mentik fel az adózás, (vagy annak egy része) alól.

Off-shore cégek Az „off-shore” angol kifejezés partonkívülit, parttól távol esőt jelent. Az off-shore cég tehát olyan vállalkozás, amely valamely országban (vagy az ország törvénykezésileg önálló, független területén) bejegyzésre került, de nem folytat gazdasági tevékenységet az adott területen. Az ilyen státuszú cégnek tehát nem származik bevétele a bejegyzés országából, csak annak határain kívülről. (Elvileg tehát off-shore cég a világ bármely országában létezhet, de távolról sem biztos, hogy ehhez adókedvezmények is társulnak.) Adót fizetni, vagy nem fizetni minden vállalkozó, cégtulajdonos és üzletember fantáziáját megmozgató, sokszor a vállalkozás létét jelentő kérdés. Különösen azok számára lényeges, akik már tulajdonosai, igazgatói saját országukban egy vagy több cégnek. Az adóparadicsomban levő Offshore cég megalapítása felé azonban rendkívül nehéz megtenni az első lépéseket

Ezek a lépések a vállalkozó számára számtalan bizonytalanságot rejtenek, első ránézésre technikailag nehéznek, pszichikailag nyomasztónak tűnnek. 1 Az sem könnyíti meg a helyzetet, hogy a Magyar Média (a Televízió és az írott sajtó is) párhuzamot von az adóparadicsomban bejegyzett Offshore cégek és a bűnözés (pénzmosás) között, pedig ez nem így van. Nagyságrendekkel több pénzmosási műveleteket hajtanak végre nem offshore cégekkel. Kevesen gondolnák, hogy Magyarország Offshore helyszín és hogy a Világ Tőzsdéin a tőzsdeforgalom 90%-át az Offshore cégek bonyolítják. Az Offshore tevékenységet és az adóparadicsomok státuszait nemzetközi szerződések garantálják. Magyarországon azért ilyen az Offshore cégek megítélése, mert hazánkban nagyon magasak az adók és a járulékok, amit a (nem offshore) belföldi vállalkozásoknak fizetni kel, és nem támogatható nyíltan az offshore tevékenység, és státusz, ahol

lényegesen alacsonyabbak a cégek ilyen jellegű költségei. Az offshore cég alapítása, működtetése sem bonyolultabb, mint a magyar cégé, sőt, számos esetben sokkal egyszerűbb. Lehet a cégben alaptőkét emelni, illetve leszállítani, átruházni a cég részvényeit, leválthatóak az igazgatók, és újak nevezhetők ki. Megoldható az is, hogy több off-shore cég egyesüljön, vagy egy konkrét cég szétváljon. Lehetőség van a hivatalos bezárásra anélkül, hogy az adott helyszín adóhivatalával és cégbíróságával végelszámolást kellene végezni. Végeredményben elmondható, hogy mindenre lehetőség van amit például a magyar társasági törvény lehetővé tesz, sőt ennél sokkal többre is. Egy offshore cégből több minőségben is lehet hasznot húzni. A cég haszonélvezője lehet az igazgató, a tulajdonos, vagy az anonim tulajdonos. Az ilyen személy előnyei kézenfekvőek: teljes rendelkezési joggal bír egy olyan cégben, melynek

adóterhei minimálisak, senki nem lát bele az üzleti könyveibe, vagyona biztonságban van. Off-shore cég alapításakor a leglényegesebb kérdések:  Mi a célja az offshore cég megalapításának?  Milyen előnyök és hátrányok származhatnak az új vállalkozás megalapításából?  Mely országban, milyen cégformában célszerű bejegyezni az off-shore céget?  Hogyan tud működni ez a cég, ha esetleg távol van bejegyezve?  Hol lehet, illetve hogyan érdemes bankszámlát nyitni a vállalkozás számára, és hogyan lehet távolról irányítani a bankszámlát? 2 Az off-shore cég megalapításának célja Számtalan cél lehetséges, ahogy a piacgazdaságban szövődő üzleti kapcsolatok is végtelen sok kombinációt rejtenek magukban. Az off-shore cégek leggyakoribb felhasználási lehetőségei:  külkereskedelmi ügyletek lebonyolítása,  ingatlanvásárlás,  befektetés off-shore cég segítségével,  hajó és repülőgép

regisztráció,  holdingtársaságok alapítása,  biztosító társaságok létrehozása,  bankalapítás,  presztízs-szempontok érvényesítése,  magánvagyonok biztonságba helyezése. Az adóparadicsomban bejegyzett off-shore cég csak egy széleskörűen felhasználható gazdasági forma, melyet konkrét tartalommal a tulajdonosok, és a cégvezetők töltenek meg. Az off-shore cégek előnyei Az adóparadicsomokban bejegyzett off-shore cégekkel kapcsolatos előnyöket két egymástól jól elkülöníthető csoportba sorolják.  Közvetlen adózási előnyök.  A kedvező adózási státusztól független, járulékos előnyök. Közvetlen adózási előnyök: Ezek az előnyök a gazdálkodásból befolyó nyereség és jövedelemtömeg az offshore Cég bejegyzésének helyszínén adózik. Kihasználva azt, hogy ezek az országok az ilyen vállalkozásoknak széleskörű törvények által garantált adókedvezményeket biztosítanak, így jelentős

adómegtakarítást érhetünk el. 3 Járulékos előnyök: Az előnyök e másik csoportját azok az adózástól független előnyök alkotják, amelyek egyes vállalkozások számára, bizonyos helyzetekben egyáltalán nem elhanyagolhatóak. Ide tartoznak:  Devizagazdálkodási előny: Az off-shore cég pénzügyi műveleteit (általában) bármely valutában, devizában végezheti, illetve pénzügyi tartalékait is külön engedélyek nélkül tarthatja bármely devizában. A kötött, illetve félkötött devizagazdálkodás keretei között az árfolyamveszteség hatásait ezáltal jelentős mértékben lehet csökkenteni  A könyvvezetési kötelezettség hiánya: Számos adóparadicsomban nem kell könyveket vezetniük az off-shore cégeknek. Ezzel ismét jelentős összeg takarítható meg, hiszen, ha egy hasonló méretű hazai (nem off-shore) vállalkozás adatait tekintjük, akkor az éves könyvelési díj általában (átszámítva) több ezer dollárt tesz

ki.  Presztízs-szempontok érvényesítése: Előfordulhat, hogy bizonyos üzleti szituációkban egy külföldi cég előnyösebb feltételekkel léphet fel. Egy "külföldi befektető" részesedése a magyar vállalkozásban néha lényegesen nagyobb bizalmat kelt a lehetséges üzleti partnerekben is, vagy bizonyos esetekben vámmentességet is biztosíthat, stb. Off-shore cég alapítása A világon jelenleg több mint 40 olyan helyszín létezik, amely adóparadicsomi területként komoly kedvezményeket kínál az off-shore cégek számára. A klasszikus adóparadicsomok általában valamely szigetcsoporton (pl: Brit Virgin-szigetek) szigetköztársaságban (pl: Naurui Köztársaság), vagy valamely kis országban (pl.: Panama) helyezkednek el Ezek az országok, illetve területek önálló törvénykezése arra ösztönzi a külföldi befektetőket, hogy céget alapítsanak az adott területen. A legtöbb komoly off-shore zónában önálló törvénykönyv

garantálja a cégek működését, a külföldiek befektetéseinek védelmét, és a titoktartást. (Például, ilyen törvénykönyvet fogadott el 1984-ben a Brit Virgin-szigetek törvénykezése International Business Companies Ordinance néven.) Nyereségadó csökkentése 4 Az egyik legáltalánosabb felhasználása az adóparadicsomokban bejegyzett offshore cégeknek az, hogy csökkentsék anyaországban magas vállalati adóterheket. Nem véletlen, hogy a legtöbb offshore céget olyan országok állampolgárai jegyeztetik be, ahol ezek az elvonások eléggé magasak A vállalati nyereségadó közvetlen (az esetek többségében lineáris) kapcsolatban áll a képződő vállalati nyereséggel. Ezt a nyereséget át kell csoportosítani az alacsony - vagy éppen nulla - adózású adóparadicsomba. A vállalati nyereséget egyrészt a ráfordítások és költségek oldaláról (kiadási oldal) lehet befolyásolni, másrészt árbevétel oldaláról (bevételi oldal)

Adózási szempontból a tulajdonosi érdek azt diktálja, hogy az anyaországban „helyben” tevékenykedő cég bevételi oldala a lehető legalacsonyabb legyen, a kiadási oldal pedig a lehető legnagyobb. Forrásadó csökkentése Miután a vállalkozás a lehető legkevesebb adót kifizette az év során képződött nyereségéből, azt a nyereséget, amit nem kíván forrásbővítésre használni - azaz amit a részvényeseinek osztalék címén kifizet - újabb, ún. forrásadó terheli A legtöbb nyugati országban - hazánkkal ellentétben - a forrásadó nem vagy nem csak személyi jövedelmi kategória, azaz a vállalatok is megfizetik a más vállalkozásból származó tőkejövedelmük után. Forrásadó terhüket elsősorban azok a nagyobb multinacionális cégek tudják sikerrel optimalizálni, amelyek komolyabb tőkéket mozgatnak a világban Jogdíj, szabadalom, védjegy Azok vállalatok, cégek, magánszemélyek, akik valamilyen szabadalom, védjegy, bejegyzett

márka felett rendelkeznek, azok haszonélvezői - akár cégként, akár magánszemélyként - hazájukban gyakran igen tekintélyes adófizetési kötelezettségük keletkezik. Viszonylag széles körben alkalmazott eljárás az, amikor az ilyen - az adóztató ország területéhez nem kötött - immateriális javak tulajdonosai azok hasznosítási jogát, tulajdonjogát esetleg csak egy jelképes összegért - egy offshore cégnek ill. holdingnak átadják Az átadás után ezekből származó bevételek, hasznosításuk kapcsán keletkező jogdíjak az offshore cégnél adómentesen jelennek meg, míg az eredeti haszonélvező csak a vásárló által fizetett – jelképes vételár után adózik le. Vagyonvédelem A különböző adómegtakarítási, adócsökkentési felhasználásokon kívül másra is használhatók az adóparadicsomban bejegyzett cégek. Speciális konstrukciók léteznek például arra az esetre, 5 ha valamely személy vagy vállalkozás, vagyonát az

üzleti kockázat alól ki akarjuk vonni, illetve ha a tulajdonos haszonélvező személyét a lehető legnagyobb titokban kívánjuk tartani. Ezen célokat szolgálják a trösztök, a holdingok, illetve speciális (pl. családi) alapítványok Működési elvük lényege az, hogy a meglévő személyek illetve vállalatok vagyonukat beviszik egy ilyen szervezetbe. A szervezetet külső vagyonkezelők irányítják, kizárólag a haszonélvező tulajdonosok utasításai szerint Így, a konkrét vagyon, illetve vállalatok tulajdonosaként egy szervezet jelenik meg, a haszonélvezők személye teljesen anonim marad. Például egy liechtensteini Trust vagy Stiftung kezelésére bízott magánvagyonhoz a tulajdonoson kívül senki nem tud hozzáférni, az akár egy Jogerős bírói ítélettel, vagyonelkobzással szemben is védett maradhat. Különösen igaz ez akkor, ha a vagyonról a tulajdonosán kívül más nem tud. Válás esetén például a vagyonmegosztás nem vonatkozik -

nem vonatkozhat egy offshore cég vagyonára A gyakorlatilag az összes angolszász jogrendszerű adóparadicsomban lehet trösztöt létrehozni -pl. más adóparadicsomokban működő cégek tulajdonlására is, azonban hallatlanul kifinomult jogrendszere miatt Liechtenstein az ilyen működés klasszikus terepe. Presztizs cég Bizonyos adóparadicsomi helyszínek alkalmasak presztizs feladatok ellátására is pl. földrajzi elhelyezkedésük, vagy egyéb előnyeik miatt. Sok volt kelet-európai üzletember előnyben részesíti az Egyesült Államokbeli offshore helyszíneket (Delaware, Oregon) Előszeretettel bérelnek meglevő adóparadicsomi offshore cégük számára presztizs irodacímet Londonban vagy New Yorkban. Üzleti tárgyalásokon sokkal jobb benyomást kelt a névjegyen egy irodacím a Bond Streeten, mint mondjuk a moszkvai Kalinyin sugárúton, vagy a Bahamákon. Offshore bankok, biztosítók A hagyományos értelemben vett offshore cégeken kívül, amelyek

legfőbb előnye, hogy használatukkal jelentős mértékű adó takarítható meg, sok adóparadicsomban lehetőség van offshore bankok és biztosítók alapítására is. Az ilyen helyszíneken bejegyzett biztosítók többnyire ún korlátozott státusszal bírnak, amelyeket főleg a nemzetközi ügyletekkel foglalkozó 6 cégcsoportok ill. cégek hoznak létre egy speciális ügylet biztosítására ill viszontbiztosítására Az adóparadicsomokban létrehozott biztosítók fő előnye az (adómentességen kívül), hogy segítségükkel az alapítók egy sor befektetési, biztosítási, és pénzügyi korlátozástól szabadulnak meg, amelyeknek esetleg saját hazájukban meg kellene felelniük. Az offshore biztosítók elsődleges helyszínei a Holland Antillák, Bermudák, Bahamák, Man szigete, Luxemburg és a Kajmán-szigetek. A bankokra vonatkozó szabályozások alapelveiket tekintve nagyon hasonlítanak egymásra. Az adóparadicsomokban alapvetően kétfajta bank

jegyezhető be, az “A" és a “B" típusú, vagyis az unrestricted (korlátozás nélküli) és a restricted (korlátozott) jogosítvánnyal rendelkezők. A korlátozott engedéllyel rendelkező bankok kizárólag ún területen kívüli tevékenységet végezhetnek, s általában képviseletüket is csak egy regisztrációs iroda vagy megbízott látja el. Ennél nagyobb kört ölelhet fel az “A" kategóriájú bankok tevékenysége, õk gyakran már helyi cégekkel is foglalkozhatnak. Utóbbiaknak szigorúbb előírásoknak, feltételeknek kell megfelelniük (magasabb alaptőke követelmény, tartalék szabályozások), és magasabb éves fenntartási díjat is kell fizetniük. Az offshore bankok előnye, hasonlóan a biztosítókhoz, nem csupán a minimális és gyakran nyereségtől független adózásban rejlik, hanem a rájuk vonatkozó követelményrendszer és törvényi szabályozás engedékenységében is. Ezeken a helyszíneken rendszerint minimális

vagy nincs is a tartalékráta képzési kötelezettség, mód van maturity transfer (lejárat átcsoportosításra) stb., amelyek kétségtelenül veszélyesebbé, de egyúttal rugalmasabbá is teszik az üzletágat és, ami a lényeg, jövedelmezőbbé. Legkedveltebb adóparadicsomi offshore bankközpontok: Anguilla, Nauru, Kajmán-szigetek, Bahamák, Turks & Caicos szigetek, St. Vincent, Vanuatu Ezenkívül ismert egy olyan állam (Dominion of Melchizedek) is, amely ugyan fizikailag nem létezik, azonban pl. konzulátusa van az Egyesült Államokban és rendkívül olcsón ($10.000-tõl), kedvező feltételekkel lehet bejegyezni offshore bankot. Természetesen az adóparadicsomban történő offshore bankok bejegyzése esetében különös óvatossággal kell eljárni a szakértő, a helyszín, és egyéb körülmények megválasztásával kapcsolatban. A 80-as években a karibi szigeteken végigsöprő pénzmosási és bank botrányok óta, az adóparadicsomokban bejegyzendő

offshore biztosítók és bankok alapításakor kérik a haszonélvező 7 tulajdonosok, a tisztségviselők részletes adatait, referenciáit, üzleti tervét és egyéb kimutatásokat. A szokásos eljárás szerint az adóparadicsomokban alapított offshore bank egy pénzügyi központban (pl. New York) képviseletet nyit, és ezen az irodán keresztül bonyolítja tranzakcióit Egyéb lehetőségek Nyilvánvaló, hogy az adóparadicsomok felhasználási lehetőségei igen szerteágazóak. Több adóparadicsomi helyszín lehetőséget nyújt repülőgépek és hajók olcsón való regisztrálására is. Mindenki előtt ismertek a hihetetlenül nagyméretű panamai, libériai vagy ciprusi kereskedelmi hajó flották, azonban, például egy egyesült államokbeli delaware-i cég tulajdonát képező hajó regisztrálása sem kerül többe $5-$45-nál (a hajó méretétől függően). A külföldi regisztráció további nagy előnye, hogy a vámköltségek nagy része ezzel az

eljárással megtakarítható Hasonló a helyzet a repülőgépek esetében is. A Magyarországon tevékenykedő repülőgép viszonteladók szinte kivétel nélkül külföldön regisztrált (többnyire USA) gépeket kínálnak eladásra, így spórolnak milliós nagyságrendű pénzmennyiséget vevőiknek. Működtetés A cég működtetése az off-shore jelleg miatt csak az alapítás helyén kívül folytatható, ezért nem szükséges sohasem odautazni. Mivel a cég bankszámlái a világon bárhol, tehát elvileg Magyarországon is lehetnek, azok kezelése sem igényel külön utazgatást. Az évente előírt adó- illetve jelentési kötelezettségnek postai úton lehet eleget tenni. Kötelező teendők:  Szinte minden államban kell évente egyszer valamilyen fix adót, illetéket fizetni.  A regisztrált iroda és képviselő fenntartása. Az offshore cégek menedzsmentje – a dolog jellegéből adódóan – általában az "anyaországtól" távol működik

Többnyire nem is kell az anyaországban bejelenteni, hogy kik az igazgatók, és hol vannak. Azért, hogy a hivatalos állami szervek az adózással kapcsolatos ügyekben megtalálják a céget, minden adóparadicsomban előírják, hogy regisztrált irodát és képviselőt kell fenntartani. Ez a képviselő tartja a kapcsolatot a menedzsmenttel, számukra különböző szolgáltatásokat teljesít, valamint gondoskodik az adó határidőre történő beszedéséről és megfizetéséről. Opcionális költségek: 8  Irodaszolgáltatások díja. Pl hivatalos igazolások, hiteles másolatok beszerzése, titkársági szolgáltatások, telefon, telefax, postai továbbítás stb  Könyvvitel díja. Bizonyos országokban (pl Ciprus, Írország, Liechtenstein) könyvviteli előírások is vannak, ehhez helyszíni könyvelőt, alkalmasint adószakértőt kell igénybe venni.  Névleges igazgatók, tulajdonosok díja. A cégek megszűnése Az offshore cégek megszűnésének

számos módja van, melyek nagymértékben függnek a bejegyzés helyétől. A legfontosabbak:  Nem fizeti meg az éves állami adókötelezettséget. Ez esetben általában azonnal felfüggesztik a céget, és bírsággal, késedelmi pótlékokkal sújtják. Amennyiben huzamos ideig (pl egy évig) sem egyenlíti ki a hátralékát, törlik a cégjegyzékből  Nem fizeti ki a regisztrált képvisel és iroda fenntartási díját. Ennek következtében a regisztrált képviselő jelzi a cégbíróságon, hogy a továbbiakban lemond erről a funkciójáról. Mivel a regisztrált képviselő és iroda fenntartása törvényi előírás, a cégbíróság vár egy ideig, hogy a cég pótolja-e a hiányt. Amennyiben hosszabb távon (pl 3 hónapig) nem történik meg a pótlás, a céget törlik a cégjegyzékből  A cég kérelemmel fordul a cégbírósághoz, hogy töröljék a cégjegyzékből. Ily módon viszonylag rövid idő alatt megszűnik a cég. A dolog szépséghibája,

hogy az ilyen eljárás díja megközelíti, sőt sok esetben meghaladja az alapítás költségeit FELHASZNÁLT IRODALOM SERES ATTILA - BOHNER TAMÁS: ADÓPARADICSOM II. (CONTRACTOR KIADÓ 1994) WWW.OFFSHORE-ONLINENET 9