Irodalom | Középiskola » A cseh irodalom a XX. században

Alapadatok

Év, oldalszám:2006, 7 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:64

Feltöltve:2009. augusztus 27.

Méret:74 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

1 A cseh irodalom a XX. században A XX. századi cseh irodalmi személyiségek közül, főleg prózai írókat ismerhetünk, például Bohumil Hrabalt, Karel Capeket, Jaroslav Hašek vagy Milan Kunderát. A korszakra jellemző a realista ábrázolásmód, amit átszőnek a groteszk, illetve szatírikus elmek és az irónia. Ez adja a hamisítatlan cseh humort Bohumil Hrabal egyik legnagyobbika a cseh irodalomnak. 1914 március 28-án született Brünn Zidenice nevű külvárosában Törvénytelen gyermek volt, apja nem vette el állapotos anyját Néhány évig nagyszüleinél nevelkedett, majd anyja és annak férje, Frantisek Hrabal magukhoz vették. 1919-ben Nymburkba költöztek, ahol apja a sörgyár gondnoka, majd igazgatója volt. 1924-ben ismerte meg apai nagybátyját, Pepin bácsit, aki eredetileg két hétre jött hozzájuk, de végül negyven évig maradt. Bohém nagybátyja, aki megállás nélkül mesélte érdekesebbnél érdekesebb történeteit, rendkívül közel

állt Hrabalhoz. Nagyon gátlásos fiú volt, viszont rájött, hogy a sör rendkívül jól oldja zavarát, s elkezdett kocsmákba járni, ahol imádta hallgatni az embereket, a harmadik sör után pedig kezdte magát olyan jól érezni, hogy be is kapcsolódott a beszélgetésekbe. Miután leérettségizett, 1934-ben beiratkozott a prágai egyetem jogi karára, de a jog egyáltalán nem érdekelte. Helyette inkább filozófiával, irodalommal, képzőművészetekkel és zenével foglalkozott. Verseket kezdett írni, néhányuk meg is jelent a nymburki Polgári Lapban Miután 1939-ben bevonultak a németek, bezáratták az összes egyetemet és főiskolát Azalatt közjegyzőgyakornok és pályamunkás is volt, majd 1942-től forgalmistaként dolgozott, itt szerzett élményei alapján írta meg a hatvanas években a Szigorúan ellenőrzött vonatok című elbeszélését. A háború után befejezhette az egyetemet, és 1946-ban megszerezte a doktorátust Jogi képzettségét azonban

soha nem hasznosította 1946-48 között biztosítási ügynökként dolgozott, az így szerzett élményeit többek közt az Angyali szemek című elbeszélésében örökítette meg. A második világháború után belépett a kommunista pártba, nem is annyira politikai okból, hanem kedvenc szürrealista írói iránti tiszteletből. Egy év múlva, miután megismerte a vezetők politikáját, kilépett Ezután a kladnói vasműben helyezkedett el fémmunkásként, de egy súlyos balesete következtében 1954-ben ott kellett hagynia a kohót A libeni Gát utcai lakásában rendszeresen írókból, képzőművészekből, filozófusokból álló társaság jött össze. Hrabal nemcsak a társaságot szerette, hanem a napsütést is, hogy ha kisütött a nap, felment az udvaron lévő fészer tetejére, és ott írt. Egyhuzamban írt, úgy hogy a napsütéstől nem is látta mit ír, majd szövegeit szétvagdosta és újra összeállította. Különböző képeslapokból kivágott

kollázsokkal kiegészített műveit barátai között terjesztette. 1955-ben ismerkedett meg a huszonnyolc éves Eliska Plevovával, aki gazdag szudétanémet családból származott, de a háború után lakásukat elvették, szüleit kitelepítették. Egy évvel később elvette feleségül. Hrabalt annyira megrémítette a házasság gondolata, hogy az esküvő előtti három napra szabadságot vett ki, arra hivatkozva, hogy gyászeset történt a családban. Kocsmáról kocsmára járt, és végül majdnem lekéste saját esküvőjét 1959-ben majdnem megjelent első elbeszéléskötete, de az utolsó pillanatban a cenzúra betiltotta. 1963-ban, negyvenkilenc éves korában végre megjelenhetett első könyve, a Gyöngy a mélyben című elbeszéléskötet. A könyv hatalmas sikert aratott, elnyerte a Csehszlovák Írószövetség kiadójának a díját, az év könyve címet 1964-ben jelent meg második kötete, a Táncórák idősebbeknek és haladóknak. A kötet elképesztő

siker lett, nem sokkal megjelenése után több nyelvre is lefordították. 1965-ben jelent meg Szigorúan ellenőrzött vonatok, 1966- 2 ban pedig elkészült belőle Jiri Menzel 1 világhírű filmje, mely 1967-ben elnyerte a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjat. Hrabal végre utazhatott, a világ számtalan helyére hívták előadói körutakra, felolvasóestekre, sajtókonferenciákra. Eljutott Bécsbe, Párizsba, Londonba, Berlinbe, New Yorkba. Nem sokkal korábban meghalt szülei ifjúkorát örökítette meg az 1970-ben írt Sörgyári capriccióban. 1973-ban írta meg a történet folytatását, a Pepin bácsit központba állító A városka, ahol megállt az idő című elbeszélését A nyolcvanas években nagyszabású önéletrajzi trilógiájában (Házimurik, Vita nouve, Foghíjak) tekintett vissza életére. 1987-ben meghalt felesége, majd megismerte April Giffordot, akihez írott leveleiből áll össze a Levelek Áprilkának című kötete. Az 1989-es

bársonyos forradalom után végre hazájában is megkapta a megfelelő elismerést, 1991-ben megkezdték összegyűjtött műveinek kiadását. Utolsó éveit felváltva töltötte kreskói házában és kedvenc prágai kocsmájában, az Arany Tigrisben. 1997 januárjában köszvénnyel korházba került Már éppen kijöhetett volna a kórházból, mikor 1997. február 3-án kiesett a kórterem ablakából A híradások szerint Hrabal galambetetés közben szenvedett balesetet, valószínűbb azonban, hogy az öngyilkosság gondolatával gyakran foglalkozó író úgy érezte, hogy elég, és önként távozott az életből. Főbb művei: - Bambini di Praga 1947 (1964) - Táncórák idősebbeknek és haladóknak (1964) - Szigorúan ellenőrzött vonatok (1965) - A városka, ahol megállt az idő (1973) - Sörgyári capriccio (1976) - Harlekin milliói (1981) Bohumil Hrabal: Sörgyári capriccio A csodálatos, aranyló hajfürtjeiről híres Maria valóságos jelképe lett a Cseh

kisvárosnak, ahol férjével, a sörgyári gondnokkal (Francinnal) él. A fiatalasszonynak kedvesen szeszélyes természete van és fittyet hány társadalmi szerepe szigorú követelményeinek A történetet egyes szám első személyben mondja el Maria; nem nagy eseményekről számol be; disznóölésről például, vagy sógorának, Pepin bácsinak hirtelen betoppanásáról, egy szerencsétlen lábtörésről, a gipszkötés eltávolításán bajmoló idős orvos szenilitásáról és sokszor visszatérően a férj szemérmes-ragaszkodó szeretetének megannyi jeléről. Ám az asszonyt is eléri a modernizálás láza, a mindent megkurtítani akaró kordivat. Szoknyáját, hosszú haját rövidre vágatja, mindenki nagy megdöbbenésére Híres cseh regényíró, elbeszélő Jaroslav Hašek, aki 1883-ban született Prágában és 1923-ban hunyt el Lipniceben. Apja középiskolai tanár volt, de korán meghalt Anyja nehéz körülmények között nevelte fel. Kereskedelmi

iskolában érettségizett, megtanult magyarul is Rövid ideig banktisztviselőként dolgozott, de hamar otthagyta a hivatalt. Tárcákat és riportokat írt saját nevén és különböző álnevek alatt a prágai lapokban Gyalogszerrel bekóborolta Közép-Európát. Prágában ő volt a legnagyobb bohém, kutyakereskedő volt, politikai pártot alapított, s fellépett képviselőjelöltként, hogy bosszantsa az osztrák hatóságokat és megnevettesse a cse1 Jirí Menzel cseh filmrendező, forgatókönyvíró, színész, színházi rendező. Prágában a Filmfőiskolán diplomázott A legtöbb filmjét Bohumil Hrabal novelláiból, regényeiből készítette Világsikert a Hrabal kisregényből készült Sörgyári capriccio (1980) hozta meg neki. Jirí Menzel a cseh filmművészet egyik legkiemelkedőbb alakja, aki a hatvanas évek második felében a Szigorúan ellenőrzött vonatok című alkotásáért Oscar-díjat is kapott, emellett több más művét is jelölték az

Amerikai Filmakadémia díjára. 3 heket. Szerkesztette a cseh anarchisták folyóiratát 1916-ban belépett a cseh légió tagjai közé, de 1918 elején elszökött, s belépett a Vörös Hadseregbe. Magyar hadifoglyok közé került, magyar lapot szerkesztett, agitált. 1920-ban hazakerült Prágába, de nem találta helyét a polgári demokráciában Barátai tanácsára vidékre vonult, s írni kezdte fő művét (Svejk Egy derék katona kalandjai a világháborúban. 1920-23) Nem talált kiadót, saját kiadásában füzetenként jelentette meg, s Prágában a kávéházakban árusította. Betegség hatalmasodott el rajta, regénye írása közben halt meg, negyvenéves korában Regényét Karel Vanĕk, újságíró barátja fejezte be Hašek korai munkássága ezernél több elbeszélésből, humoreszkből, szatirikus rajzból áll, könyörtelen szatírával gúnyolta kora polgári társadalmát, álszent erkölcsét, az osztrák rendőrséget és militarizmust. Főbb

művei: - Svejk. Egy derék katona kalandjai a világháborúban - Fekete-sárga panoptikum - Vidám állatkert - A Balaton partján (magyar vonatkozású írások) Jaroslav Hašek: Svejk (Egy derék katona kalandjai a világháborúban) A regény hőse, mint az alcím is állítja, egy "derék katona". Furcsa tisztesség a Svejké: részt vehet az első világháborúban, először a hátországban (katonai fogdákban és egészségügyi intézményekben), majd a fronton, végül a fogságban. Ő a készséges kisember, aki roppantul igyekszik a tisztesség és becsület látszatát kelteni, azonban menti a bőrét, mégpedig úgy, hogy addig hülyéskedik, amíg a bolondok közé zárják, mert tohonyaságával és furfangjaival terhére van a katonai feljebbvalóinak. A szatírikus regény, amely ezt az alakot teszi hősévé, háborúés monarchiaellenes élű Svejk észjárása a cseh nép történeti tapasztalatait sűríti, leleplezi a háborút, a császárság

korhadt rendszerét és általában az emberi ostobaságot. A regény befejezetlenül maradt, ám így is egésznek tűnik Magyarul először Karikás Frigyes fordításában látott napvilágot, külföldön, a két világháború között. A teljes és hiteles fordítás (Réz Ádám) 1956 óta jelenik meg. A nagy múltú, gazdag, sokszínű cseh irodalom egyik legjelentékenyebb és leginkább sokoldalú írója volt Karel Čapek (1890 – 1938). Apja művelt, vidéki orvos, aki idővel családjával együtt Prágába költözött, s ott írók, tudósok, művészek megbecsült barátja volt Idősebbik fia - Karel bátyja - Josef Čapek szintén megbecsült író is volt, de főleg festőként lett jelentékeny alakja a cseh képzőművészetnek. A már kamasz korában humoreszkekkel, olykor versekkel feltűnő Karel egyetemi éveit Prágában, Berlinben és Párizsban töltötte, filozófiai doktorátust szerzett 25 éves korában. Čapek egyetemista kora óta baráti és egyben

tanítványi viszonyban volt a nála 40 évvel idősebb Tomaš Garrigue Masaryk, cseh filozófussal. Masaryk hamar felismerte a tevékeny fiatalember tehetségét Az pedig szeretett szellemi atyjának tudta a tekintélyes profeszszort A húszas évektől Masaryk haláláig (1928 és 1935 között) Čapeknek négy könyve jelent meg „Beszélgetések T. G Masarykkal" címen Ez a barátság döntő volt Čapek politikaitársadalmi szemléletére Tanulmányai után rövid ideig könyvtáros volt Prágában, majd az I. világháború alatt nevelő. 1917-20-ig egy konzervatív napilap belső munkatársa, majd 1921-től haláláig egy haladó polgári lap szerkesztője Prágában. A 30-as években Čapek a közép-európai antifasiszta szellemi front egyik vezető képviselője volt. 4 Élete vége felé drámáival és cikkeivel élesen támadta a fasizmust, maga ellen gerjesztve a csehszlovák társadalmi és politikai reakciót. Temetése nagy tüntetés volt 1908-ban tette

közzé első írását. Fiatalkori elbeszéléseiben különös eseteket ír meg, azt vizsgálja hogyan tükröződik az eset a szemtanúk és az érdekeltek felfogásában. A 20-as évek végén „bűnügyi” történeteket írt, melyeket saját maga „noetikai elbeszéléseknek” nevezett, vagyis hogy az eseményről annyiféle igazság állapítható meg, ahány ember próbálkozik a felderítésével. Legérettebb két regénye illusztrálja bölcseleti felfogását: Hordubal (1933) és Meteor (1934). Mindkettő története egy-egy magányos ember tragédiája, szükségszerű pusztulása az ellenséges világban Megírta a fasizmus nagyszabású szatíráját, a Harc a szalamandrákkal (1936) című regényét. Élete végén realista, harcra késztető drámákat írt (Fehér kór, 1937) Francia költőktől fordított egy versgyűjteményt. Čapek a leggyakrabban fordított cseh író Magyarországon Főbb művei: - R.UR (1920) - Krakatit (1924) - Egy mindennapi élet

(1937) - Barangolások Európában (1937) - Foltyn zeneszerző élete és munkássága (1938) Karel Čapek: R.UR Ez az első igazán világhíres irodalmi műve egy különös színjáték, amelynek témáját idővel regényben is megírja. Fantasztikus téma, de világosan érthető, hogy az elgépiesedő jövőtől való rémületet fejezi ki. A R U R egy gyár nevének a rövidítése Ebben a gyárban gépembereket készítenek Pontosan olyanok, mint a hús-vér emberek, kitűnő munkaerők, minden tevékenységre alkalmasak, csak éppen nem emberek: gépek Robotok És ezt a szót, amely azóta világszerte ismeretes és használatos, Čapek találta ki ebben a művében. Karel Čapek a kerékpárokról és a kutyákról „ No és aztán a kerékpárok. Már láttam egy és mást, de annyi kerékpárt, mint például Amszterdamban, még nem láttam; ezek már nem is kerékpárok, hanem kerékpártömegek, kerékpárfalkák, kerékpárkolóniák, olyasvalami, mint a baktériumok

tenyészete, vagy mint az ázalékok hemzsegése, vagy a muslincák örvénylése; a legszebb az, amikor a rendőr egy pillanatra megállítja a kerékpárok rajzását, hogy át lehessen menni az utcán, és aztán nagylelkűen ismét utat enged: ilyenkor az egész bicikliraj, élén néhány vérbeli versenyzővel, galoppban előretör és tovanyüzsög fantasztikus szúnyogtáncot járva. A helybeli viszonyok ismerői azt állítják, hogy Németalföldön ma három és fél millió kerékpár forog, ami azt jelenti, hogy minden három lakos alá jut egy, a csecsemőket, tengerészeket, a királyi családot, valamint a lelenc- és szegényházak gondozottjait is beleértve. Én ugyan nem számoltam, de azt hiszem, egy parányival mégis több van belőlük. Azt mondják, itt elegendő ráülni a kerékpárra, és már magától megy; olyan sima és egyenes ez az ország. Láttam apácákat kerékpáron, és parasztokat, akik kerékpáron ülve vezették a tehenüket; az emberek

kerékpáron tízóraiznak, kerékpáron hordozzák gyermekeiket és kutyáikat, és a szerelmesek kerékpáron taposnak a csábos jövendő felé egymás kezét fogva; én mondom, kerékpárosított nép ez. Ha már a kerékpározás ilyen mértékben nemzeti szokássá válik, megfontolandó, milyen hatása van a nemzeti jellemre 5 Nos, szerintem: 1. a kerékpáros ember megszokja, hogy gondoskodjék önmagáról, és ne zavarja mások köreit, azaz karikáit; 2. vár a sorára, de azonnal beletapos, mihelyst egy körömnyi helyet kap; 3. előbbre jut anélkül, hogy túlságosan erőlködne, és hogy a legkisebb zajt is okozná; 4. a kerékpáros jobban el tudja magát különíteni, mint a gyalogos, és sokkal inkább önmagába zárt egység még párban és tömegben is; 5. a kerékpár valamiféle egyenlőséget és egyneműséget teremt az emberek között; 6. megtanítja őket bízni a tehetetlenségi nyomatékban; 7. végül kifejleszti a csend iránti érzéküket Ezzel

máris több jót mondtam a kerékpárosokról, mint amennyit gondolok róluk; most pedig, amikor már nem állhatnak rajtam bosszút, nyilvánosan kijelentem, hogy nem szeretem őket, mivel kissé természetellenesnek tartom, hogy az ember üljön és menjen egyszerre. Végül is az ilyen ülve menés is befolyásolhatja egy nemzet tempóját és fejlődését. Elképzelhető, hogy lehet lassan taposva is gyorsan előrejutni. Ezek a hollandusok legalábbis egész messzire jutottak, bár majdnem olyan álmosan taposnak, mint egy lassított filmen Ami engem, gyalogos és kézzel integető embert illet, nem fogom zavarni sem köreiket, sem karikáikat; minden nemzet olyan eszközzel vándoroljon a csillaga után, amilyennel jólesik. Még valami szembeötlik a németalföldi utcákon, éspedig a kutyák. Nincs ugyanis szájkosaruk; ennek következtében folyton nevetnek, majdnem hangosan, és nem marakodnak, senkit sem harapnak meg, és nem morogják meg egymást amolyan közép-európai

ingerültséggel; ebből az a tanulság, hogy nemcsak a kutyák, hanem az emberek is meg tudják hálálni a szájkosár nélküli szabadságot, és hogy a szabadság az isten pompás ajándéka, ámen” (Karel Čapek: Cestopisy (Barangolások Európában, Hollandiai képek (1932)) – fordította Szeberényi Lehel és Székely István) Milan Kundera 1929. április 1-jén született a morvaországi Brünnben Apja elismert zongorista és zenetudós, a Brünni Egyetem professzora volt. Kundera az egyetem előtt kétkezi munkásként és dzsessz-zenészként dolgozott A prágai Károly Egyetemen zenetudományt, irodalmat, filmművészetet és esztétikát hallgatott. Elsősorban a reneszánsz nagyjai, Boccaccio és Rabelais, a huszadik századi írók, gondolkodók közül pedig Musil, Gombrowicz, Broch, Kafka és Heidegger munkássága volt rá nagy hatással. Tagja volt a Literarni Noviny és a Listy című irodalmi folyóiratok szerkesztőségének. 1948-ban más értelmiségiekhez

hasonlóan lelkesen csatlakozott a kommunista párthoz, de miután tiltakozott a pártban kialakuló személyi kultusz ellen, 1950-ben kizárták. Miután 1952-ben diplomázott, a Prágai Film és Előadóművészeti Akadémián világirodalmat tanított. 1956-ban újra belépett a pártba Irodalmi pályafutása költőként indult. Az ötvenes években megjelent három verseskötete meg is hozta számára az elismertséget Első regénye, a Tréfa, melyben a sztálinizmus visszáságaival foglalkozott, 1965-ben látott napvilágot. Regényével Kundera hatalmas botrányt kavart, és a hatalom tett is róla, hogy a Tréfa eltűnjön a könyvesboltok és a könyvtárak polcairól. Kundera jelentős szerepet vállalt az 1968-as prágai tavasz eseményeiben, ezért kizárták a pártból, elbocsátották állásából, és általában eltiltották a tanítástól, könyveit az összes könyvtárból eltávolították, és természetesen nem publikálhatott. Második regénye, Az élet

máshol van (1973) a publikációs tilalom miatt Párizsban jelent meg francia nyelvű kiadásban. 1975-ben Kundera Franciaországba emigrált, ahol még ugyanabban az évben a rennes-i egyetem vendégprofesszora lett. Ebben az évben látott napvilágot a még 1972-ben Csehszlovákiában írt Búcsúkeringő című regénye 1979-ben A nevetés és felejtés című regénye miatt a cseh kormány megfosztotta állampolgárságától. 1981-ben megkapta a francia állampolgárságot. 6 Franciaországban ezután folyamatosan jelentek meg művei. Az 1982-ben megjelent A lét elviselhetetlen könnyűsége című regénye a kelet- és a nyugat-európai élet minőségének különbözőségét világítja meg sajátos nézőpontból. Az 1986-ban megjelent, francia nyelvű esszéit összegyűjtő A regény művészete című esszékötetében Kundera az írásról, a regényről vallott viszonyáról számol be. Kundera első francia nyelven írt regénye, a Halhatatlanság 1988-ban

látott napvilágot. A kilencvenes években két regénye jelent meg, a Lassúság (1994) és az Azonosság (1998). Kundera ma feleségével, Vera Hrabankovával Párizsban él. 2000-ben jelent meg legújabb regénye, a Nemtudás Főbb művei: - Tréfa (1965) - Az élet máshol van (1973) - Búcsúkeringő (1979) - Lassúság (1994) Milan Kundera: Tréfa Az ötvenes évek Csehszlovákiájában játszódó történet főszereplője, Ludvik Jahn egyetemista képeslapot küld pártiskolára vezényelt menyasszonyának. A nyitott képeslapra írt, tréfásnak szánt mondataiért barátjának vélt évfolyamtársa feljelenti, s Ludvikot kizárják a pártból, eltávolítják az egyetemről. Ezzel nem csupán az érvényesülés lehetősége szűnik meg számára, hanem különböző megpróbáltatások is kezdetüket veszik. Végül Ludvik elhatározza, hogy bosszúból gonoszul megtréfálja álnok barátját, ám tréfája ismét visszájára fordul. Milan Kundera mondta: „Az ember

bekötött szemmel halad át a jelenen. Nem tudhatja, hanem legföljebb sejtheti és találgathatja, mit is élt át. A kendő csak később hullik le a szeméről, és ő csak akkor, a múltba visszatekintve állapíthatja meg, mit is élt át és mi volt élményei értelme.” „.csak egy pókhálószál tart életben Elég egy semmiség, egy enyhe fuvallat, a dolgok arasznyi elmozdulása, és az, amiért az ember imént még az életét áldozta volna, egyszerre csak tartalmatlan butaságnak mutatkozik.” Vladimír Páral 1932-ben született cseh elbeszélő. Az Ústl nad Labem-i nagyüzem vegyészmérnöke volt. Szinte valamennyi hőse ebből a környezetből való, olyanok, mintha óriási lombikban élnének elsekélyesedett, mechanikus érzelmekkel. Az író a 60-as évek gépembereit támadja, akik ellenségei a világnak, minden szépnek és emberségnek A regénysorozat első tagja, a Teljesült kívánságok vására (1964), még a kérdés feltevése csupán, a saját

világába bezárkózó főszereplő nem tudja elszigetelni magát az élet sokszínűségétől, érzelmeitől; a Vihar a lombikban (1965) már teljesen „steril” világ. A következő rész, a Katapult (1967), egy fiatal, családos vegyészmérnök kitörési próbálkozásának leírása. A pentalógia negyedik része, a Gyilkosok és szeretők (1969), melyben újra bemutatja a kilátástalan világképet, amelyben a törekvők és becsvágyók tért hódítanak. A regénysorozat utolsó része, a A száz százalékos nő (1971), melyben a cselekmény vonzó, „ellenállhatatlan” női hősöket választó „művészi termékeket” parodizálva oda jut el, hogy a kispolgári fogyasztói életmód elleni gyógyírt meglepő módon éppen az ilyen életmódban véli megtalálni. Azok közé a szerencsés cseh írók közé tartozik, akik alkotói munkásságukat aránylag kedvező politikai időszakban és ennek megfelelő szellemi légkörben, a hatvanas évek derekán

kezdték. 7 Vladimír Páral: Kísértések Á-tól Cettig Az Agala bolygó titkos megbízottjai azzal a céllal lépnek a 21. századi Földre, hogy az intergalaktikus együttműködés egészen új típusát valósítsák meg: a földi civilizációt nem a hivatalos statisztikákból akarják megismerni, hanem az ember magánéletének mélyreható tanulmányozásával. A kísérlethez négy prágai lakost szemelnek ki: egy elnyomott kishivatalnokot és feleségét, a Prágai Vízművek egyik igazgatóhelyettesét, és egy testi-lelki komplexusokkal kínlódó diáklányt A titokzatos bolygó kísértése tökéletes A Kínálatok és borzalmak katalógusa című első részben görögországi üdüléssel, rengeteg pénzzel, a titkos vágyak teljesítésével akarják elérni, hogy a négy áldozat karkommunikátort viseljen a csuklóján, mely lehetővé teszi, hogy viselőjét bármikor, bármilyen körülmények között lehallgathassák, sőt vizuálisan is

megfigyelhessék. A kezdeti önfeledt játék egyre komolyabbá válik Nemcsak az a kérdés hogy ki csatolja fel először magára a műszert, hanem az is, hogy ezáltal ki mennyire veszíti el szabadságát. Miután mind a négyen feláldozzák szabadságukat, beindul a gépezet, A Kísértés mechanizmusa. Végig idegfeszítő események peregnek előttünk A végén derül fény mindenre: kegyetlen játszma nem volt más, mint egy pszichológiai kísérlet, az A-Z teszt, mely azt akarta megvizsgálni, hogy megállja-e helyét korunk embere egy abszolút módon manipulált korban, képes-e kitartani, hitet tenni az élet mellett, a megmaradás mellett az árulás, a megalkuvás, az erkölcs semmibe vétele ellen. Václav Havel, a cseh drámaíró, költő 1936-ban született Prágában. Változatos ifjúsága volt Laboránsnak készült, a dolgozók gimnáziumának érettségizett, és a prágai műszaki egyetemen is végzett két évet, majd segédmunkásként dolgozott prágai

színházakban, utoljára a Divadlo na Zábradlíban, ahol később dramaturg lett. Több cikluson keresztül volt Csehország köztársasági elnöke Fő témája: a mai kispolgári gondolkodásmód pellengérre állítása, amit a groteszk és a szatíra, az abszurd színház eszközeivel ér el. Ez az alkotásmód valósul meg a Kerti ünnepély (1963) című színművében. Művei még: a Leírat (1966) és A figyelemösszpontosítás csökkent lehetősége (1968)