Gazdasági Ismeretek | Államháztartás » Vojtek Antal - Székesfehérvár városgondnokságának tevékenységei

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Városgondnokságának tevékenységei Miként azt már tudjuk, a helyi önkormányzatokról szóló, 1990. évi LXV törvény, az úgynevezett Önkormányzati törvény szabályozza az önkormányzatok jogait és kötelességeit, részletezi az önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatait. „A Városgondnokság Székesfehérvár Megyei Jogú város közterületeinek, illetve beépítetlen Önkormányzati tulajdonú területeinek kezelője. Ellátja a városi utak, hidak, parkolók, járdák, zöldterületek valamint a városi csapadékvíz elvezető rendszerek (zárt csapadékcsatornák, nyílt árkok) üzemeltetését, illetve fenntartását is. Ugyancsak a Városgondnoksághoz tartozik a városi közvilágítás és díszvilágítás ellátása. A feladatok egy részének nem csak üzemeltetését, hanem kisebb egyedi munkák beruházását is elvégezik. A Városgondnokság nagyrészt Székesfehérvár Megyei Jogú Város

Önkormányzata által biztosított költségvetésből gazdálkodik. ” áll Székesfehérvár honlapján A Városgondnokság szervezeti felépítésénél általánosságban bemutattam, hogy mely feladatok melyik szervezeti egységekhez tartoznak. Ahhoz még annyit tennék hozzá, hogy a Városgondnokságnak nincs olyan apparátusa, kivitelezői gárdája, amely az adott feladatok technológiai lebonyolítását végzi, ezeket a közbeszerzésekről szóló törvények és rendeletek alapján és útján kiválasztott vállalkozások teljesítik. (Érdekes tény, hogy ezért pl egy elromlott zár cseréje sem saját karbantartó által történik – ennek minden következményével.) Van tehát főkertész, de nincsenek kertészeti dolgozók. Van közvilágítási szakfelelős, de nincs villanyszerelő stb. A Parkolási Csoport esetében azonban nem csak a döntéshozói, felső- és középvezetői szint „van helyben”, hanem a végrehajtói szint is. Többek között ezért

is választottam a Parkolási Csoport tevékenységének részletes ismertetését. A székesfehérvári fizetős parkolásról A tanács-rendszer után létrejött önkormányzati rendszer Magyarországon nem svájci – alulról építkező – modellen alapul. Ebből következően a befolyt adók is ilyen irányú mozgást végeznek: fentről lefelé irányuló visszaosztást. Minthogy ezek bevételek évről-évre egyre kevésbé elegendőek a feladatok ellátására, a helyhatóságok kreativitásán múlik bizonyos forrásteremtési formák bevezetése. A bevált ötletek futótűzként terjednek aztán az országban. Így történt ez a fizető parkolási rendszer bevezetésével is. Először Budapesten, majd a nagyobb városokban (Szeged, Miskolc, Dunaújváros, Kaposvár, Székesfehérvár stb.) jelent meg a Tel-Park rendszerű fizető parkolás Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az autós az adott település meghatározott kereskedelmi egységeiben megvásárolta a

„biankó” parkolási jegyet, majd parkoláskor „kezelten” kihelyezte azt az autójába. Sok hátránya volt a rendszernek, nagy ellenérzést váltott ki a felhasználókból már a fizetős parkolás is, hát még a kártyák beszerzésének nehézkessége, sokszor a megfelelő tájékoztatás hiánya stb. Ezért néhány év elteltével elkezdődött a nyugat-Európában bevált parkolóautomaták beszerzése. (Ez is szinte egy időben történt az ország városaiban) Székesfehérváron ez 1994-ben kezdődött, azóta a fizető parkolás rendszere szinte minden évben valamiféle fejlesztésen megy át. Először is fontos tényként kell megállapítani, hogy alapvetően kétféle fizetőparkoló-rendszer van az országban: önkormányzati üzemeltetésű és más gazdasági társaság által üzemeltetett fizetőparkolás. Míg egy vállalkozás alapvetően profit-orientált, addig az önkormányzati társulások „megengedhetik” maguknak az ügyfélbarát rendszert, a

szolgáltatás-jelleget. (Választási kampányidőszakokban történnek is enyhítések a parkolási cégeknél) Székesfehérvárott először egy külső, tőkeerős vállalkozás vásárolta meg a fizető automatákat, cserében övé volt az ebből származó teljes bevétel. A szerződés lejárta után került a parkolási díjakból befolyó teljes összeg a Városgondnokság, azaz a város kasszájába. Ha a fizetős parkolási övezetek terjedése is a fejlesztés rovatba könyvelhető el, akkor e tekintetben is jelentős a székesfehérvári fejlődés. A kezdeti területhez elegendő volt 3 ellenőr-páros, – Székesfehérvárott párban dolgoznak az ellenőrök – ma már 6 páros dolgozik a városban. A székesfehérvári parkolási zónák (forrás: www.varosgondnoksaghu) A jelenkori helyzet A táblákkal kijelölt, fizető zónákban többféle módon lehet parkolni. 1. az automatákból készpénzzel vásárolt jeggyel 2. az automatákból chip-kártyával

vásárolt jeggyel 3. regisztrált felhasználóknak mobiltelefonos fizetéssel 4. előre megváltott, rövidebb-hosszabb érvényességű bérlettel 5. a helyben lakók kedvezményes árú lakossági bérlettel 6. mozgáskorlátozott igazolvánnyal A parkolást a Városgondnokság ellenőrei ellenőrzik. A páros egyik tagja a kézi tömböket felváltó terepi számítógépet kezeli, a másik tagja pedig videokamerával felvételt készít. A felvételek archiválását, az automaták pénztartályainak ürítését, valamint az automaták kisebb hibáit egy technikus munkatárs végzi. A szolgáltatások értékesítési feladatait egy fő pénzügyi előadó és egy adminisztrátor látja el. A bírságokkal kapcsolatos reklamációk az ügyfélszolgálati munkatárs feladatkörébe tartoznak. A csoportot egy középszintű vezető irányítja. A be nem fizetett bírságokkal kapcsolatban a következő módon járnak el Székesfehérváron: meghatározott időközökben egy

közvetlen kapcsolatú számítógépről elküldik a nem rendezett ügyű autók rendszámait a belügyminisztériumi adatszolgáltatóhoz, ahonnan megkapják az adott gépjármű tulajdonosának nevét, lakcímét. Levélben felszólítják az autóst a fizetés rendezésére, elutasítás esetén a Városgondnokság jogi képviselőjéhez kerül az ügy, aki intézkedik a bírósági eljárás megindításáról. Új lehetőség, hogy az 5000 Ft-os bírság három napon belüli, személyes kifizetése csak 2000 Ft-ba kerül – a tapasztalatok szerint ezzel az újítással sokkal kevesebb az elhúzódó, elbürokratizálódó eset, kevés a be nem hajtott kintlévőség. A nemrégiben létrehozott, városgondnoksági weboldalon online is befizethető a bírság. A lehetséges jövőkép A fizetőparkolókat rendszeresen használók többször tették már fel a kérdést a Városgondnokság illetékeseinek, hogy mire is költik a parkolásból, a bírságokból származó –

vélhetően: tekintélyes – summát. Erre is választ ad Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 13/2007. (V 3) rendelete, amely „a Belváros forgalmi rendjéről és a fizető parkolási rendszerről” szól: „7. § Az Önkormányzat a rendszer működéséből származó nettó bevétel 50 %-át köteles a parkolási lehetőségek bővítésének és korszerűsítésének céljából elkülöníteni és azt kizárólag ezen cél megvalósítására felhasználni, amelyről a Közgyűlés minden évben a költségvetési rendeletében dönt.” Időközben közgyűlési döntés született arról, hogy a Városgondnokság néhány csoportját – így a Parkolási Csoportot is - kiszervezik egy gazdasági társaságba. A cél a költségek optimalizálása. Így ugyanis ez a – tervezetten főként városi tulajdonú – gazdasági társaság jogosult lesz a forgalmi adó visszaigénylésére, amelyre az önkormányzatok nem jogosultak. A

kiszervezett dolgozók közalkalmazotti státusza is megszűnik – lehetőség nyílik olcsón olcsóbb munkaerőt alkalmazni. Ismerve azonban azt a sajnálatos hazai gyakorlatot, hogy a jó bevételt jelentő cégeknél sokszor ez a lépés vezet a gyanús privatizációhoz – érdeklődéssel figyelhetjük a közeljövő eseményeit, hogy mi történik majd a székesfehérvári Városgondnokság Parkolási Csoportjával