Jogi ismeretek | Gazdasági jog » Európai Közösségek Kereskedelmi Joga II

Európai Közösség Kereskedelmi Joga 2. Inotai I. KÖTET III. fejezet: Az európai integráció politikái 1.§ Az európai integráció politikái általában - Római Szerzõdésbõl (RSZ), Párizsi Szerzõdésbõl (PSZ) és az Euratomot alapító Római Szerzõdésbõl következik, hogy alapvetõ feladat az x T-ken saját hatáskörrel éa jogrendszerrel rendelkezõ, a nemzetközi jogviszonyokban önálló jogalanyként fellépõ Közös Piac létrehozása  feltételezi az ezt elõsegítõ ill. támogató közösségi pol-k megalkotását - RSZ konkrét formában elõírja (és gyakran határidõhöz is köti) - közös kerpol bevezetését (3b) - közös mezgazpol bevezetését (3c) - közös közlekedéspol bevezetését (3d) - közös versenypol bevezetését - közös monetáris pol bevezetését - közös szocpol bevezetését - pol-k részletezése: Tanács és Bizottság; ha a felhatalmazás nem elég, akkor a 235. cikk alapján: ha az EK vmely ténykedése

szükségesnek látszik ahhoz, hogy a közös piac keretében vmely céját megvalósítsa és a RSZ nem irányozta elõ a szükséges jogosítványokat, akkor a Tanács - a Biz. javaslatára és az EP meghallgatása után - egyhangú határozattal hozza meg a megfelelõ intézkedéseket - az is közösségi pol, amikor a tagállami együttmûködés közös érdeke eléri az együttes fellépéshez szükséges integrációs szintet (pl: energiapol) - alapokmányok érdemi módosításai: - 1967: három közösség szerveinek egyesítése - költvet-i és pénzügyi rend korrekciói - 1987: Egységes Európai Okmány: belsõ határok nélküli egységes piac kialakítása (ehhez új pol-k kellenek) - 1992 feb 7. (hatálybalépés: 93 nov 1): Maastrichti Szerzõdés; cél: gazd-i és pénzügyi unió létrehozása, a pol-i unió alapjainak lefektetése, az EU deklarálása  - gazd-i jellegû pol-k elmélyítése, kiegészítése - új pol-k a külügy, védelem, bel- és ig.ügy

T-én: nem épülnek be a RSZ-be, csak "uniós célú" jogviszonyok (EU Bír nem jogosult eljárni ilyen jogviszonyban) - a pol-k általános jellemzõi - a pol-k hordozója az EK (mint a nemzetközi jog különleges alanya), érvényesítõi számos esetben a tagállamok; hatáskör lehet - kizárólagos: a nemzeti szuverenitást átadták a Közösségek szervei részére meghatározott T-n, de a nemzeti érdekek még ígyis képviselhetõk: a Tanács a tagállamok kormképvis-ibõl áll és létezik az 1966-os luxemburgi kompromisszum (tagállami vétójog, vitális tagállami érdekekre hivatkozva - párhuzamosan: változó hatásköri megoszlás - uniós célú jogviszonyok: kötelezettségvállalás jogi úton nem kényszeríthetõ ki - tárgya: közös, ill. közösségi pol-k, 2 fajta (csak rendszerbeli különbség) - elsõdleges jog szerint kifejezetten elõirányzottak (RSZ, az elsõdleges célhoz kellenek) - gyakorlatban kialakított pol-k (235 cikk alapján) -

pol-knak van belsõ és külsõ oldala - belsõ: közösségi pol tagállamokon belüli, ill. tagállamok közötti érvényesítése (közös piac, egységes belsõ piac, unió céljaihoz kapcsolódik) - külsõ: az integráció nemzetközi fellépésével kapcsolatosak (az EK szervei e pol-k érvényesítése céljából a közösségi jog alapján alkalmazzák) - pol-k csoportosítása - lehet idõbeli létrejött szempontjából (alapító szerzõdésekben, EEO, MSZ) - lehet gazd-i v. pol-i jellegû - rendszertanilag - a Közösségek alapjaihoz tartozó, az alapító szerzõdésekben lefektetett pol-k - ker (RSZ 9-37 cikk; 110-116. cikk) - mezgaz (RSZ 38-47. cikk) - közl (RSZ 74-84. cikk) - szén- és acéltermékek (ESZAK) - atomenergia (Euratom) - az integráció elmélyülését szolgáló további közösségi pol-k - eszköz jellegû általános pol-k - verseny (RSZ 85-94. cikk) - adózás (RSZ. 95-99 cikk) - jogi harmonizáció (100-102. cikk) - gazd-i és gazdfejlesztõ

pol-k - gazd-i és monetáris együttmûködés (102-109. cikk) - gazd-i és szociális összefogás (130. cikk) - kutatás és mûszaki fejlesztés (130. cikk) - környezetvédelem (130. cikk) - fogyasztóvédelem (129. cikk) - transzeurópai hálózatok (129. cikk) - ipar (130. cikk) 1 - fejlesztési együttmûködés (130. cikk) - energia (nincs szabályozva az elsõdleges jogban - humánpol-k - szociális ügyek, oktatás, szakmai képzés, ifjúság (117-127. cikk) - kultúra (128. cikk) - közegészségügy (129. cikk) - uniós célú jogviszonyok körébe tartozó pol-k - külügy és védelem (MSZ) - igazságügyi és belügyi együttmûködés (MSZ) 2.§ A Közösségek alapjaihoz tartozó közös politikák - kereskedelem - belsõ és külsõ oldala - belsõ oldal - 9. cikk: a közös piac alapja a vámunió (egységes külsõ vámtarifa, tagállamok között 0 kiviteli és behozatali vámok) - mennyiségi korlátozások és azonos hatású intézkedések teljes

lebontása - külsõ oldal - alapja az egységes vámtarifa - 110-116 cikkek - 110: a vámok csökkentésével majd megszüntetésével megvalósul a vámunió célja - 111-112: kerpol fokozatos egymáshoz közelítését írják elõ a tagállamok számára - 113: (közös kerpol jogalapja) átmeneti idõszak után közös kerpol, kifejezett köre: - vámtételek módosítása - vám- és ker-i megállapodások megkötése - liberalizációs intézkedések egységesítése - exportpol - ker-i védelmi intézkedések (dömping, szubvenciók esetén) - 113: a közös kerpol megvalósítója a Tanács, minõsített többséggel (Bizottság javaslatára)  kizárólagos kompetencia - 113, 114, 116: belsõ döntéshozatali, eljárási rendelkezések - 115: korlátozott körben a tagállamok önálló védelmi intézkedéseket tehetnek (MSZ: Bizottság kifejezett felhatalmazása kell) - a közös kerpol tartalmi elemei a 113. cikk szerint: - közössé vált vámtételek módosítása a

közös vámtarifa segítségével - egységes külsõ importrendszer kialakítása (mennyiségi korlátozások liberalizálása, védelmi intézkedések) - egységes exportpol (fõleg exporttámogatás és ösztönzés formájában) - vám és ker-i tárgyú nemzetközi szerzõdések létrehozása és megkötése a Közösség nevében - kerpol lehet szerzõdéses, autonóm v. ezek keveréke - szerzõdéses: az adott állam ker-i eszközeit behatárolják a harmadik országokkal létrehozott korábbi megegyezések - legjellemzõbb, pl: GATT (Általános Vám- és Ker-i Egyezmény, 1947) - célja: nemzetközi ker-t gátló vámok és akadályok csökkentése, felszámolása - szabályozza a kerpol-i eszközök felhasználhatóságát - fõ szabályozási elv: diszkriminációmentes legnagyobb kedvezményes elbánás (egy ország által egy másiknak v. saját vállalkozásainak adott behozatali és kiviteli engedményeket az adott országnak a többi szerzõdõ félnek is meg kell

adnia) - EK, mint vámunió tagja a GATT-nak + számos két-, ill. többoldalú társulási szerzõdés, ill vámés kerpol-i megállapodás alanya - autonóm: egyoldalúan létrehozott kerpol-i döntések - vámok és vámjogszabályok - az EK behozatali vámjai - a vám a gazdpol közvetett, a vámpol közvetlen eszköze (az adott T-re történõ áruszállításokat befolyásolja) - vámunió  importvám használata a Közösséget illeti meg; 1968: hatálybalép az EGK közös vámtarifája - autonóm vámtételek: csak vámfelfüggesztés v. vámkontingens esetén, ha alacsonyabbak a szerzõdéses vámoknál - GSP: Általános Kedvezmények Rendszere - szerzõdéses vámtételek: jellemzõbb - szerzõdések jogalapja: Közösség által létrehozott megállapodás közzététel, ill. a végrehajtásról rendelkezõ közösségi jogszab - átlagos közösségi vámtételek ipari termékekre: 3-4% - közösségi vámjogszabályok (vámtarifából, vámjogi, vámtechnikai, ill.

vámeljárási szabályokból áll) - 1992: Közösség vámkódexe - behozatal mennyiségi szabályozása - leggyakoribb megjelenési formái: behozatali kontingensek, importengedélyezési rend - fõleg védelmi funkció - indokolhatja a gazd-i erõforrások szûkössége, a fizetési mérleg nehéz helyzete is  a GATT elismeri legitim használatát - EK: eltérések a vámok szerepéhez képest 2 - nem kizárólagos az EK hatásköre a behozatal mennyiségi szabályozásánál  hátrányos lehet a közös kerpol számára  a 115. cikk nemzeti védelmi intézkedéseket engedélyez, feltétel: a tagállamok közötti forgalmat az ilyen intézkedést alkalmazó ország rovására térítették el és a hozott intézkedés súlya arányos az elszenvedett gazd-i nehézséggel - autonóm importrendszer (vámok: szerzõdéses) - általános: GATT-al összhangban (már csak formailag autonóm) - specifikus: - pl. az állami ker-û országokra (hajdani KGST országai)

alkalmazzák, többletkorlátozásokat tartalmaz; - szektoriális önkorlátozási megállapodások (állami ker-û országokkal, Japánnal, fejlõdõ országokkal): Közösség által biztosított kontingens felett nem szállíthatnak - az EK autonóm importrendszere és védelmi intézkedései - autonóm importrendszerre vonatkozó szabályok - GATT tag és azokkal egy tekintet alá esõ piacgazd-i országokból származú behozatal szabályai: 1994-es rendelet - állami ker-t folytató országokkal szembeni különleges importrezsim: 1994-es rendelet - új mennyiségi kontingensek állapíthatók meg (GATT-nál nem) - számos termék behozatalára felügyeleti rend érvényesül - piaczavarás esetén egyszerûbb eljárásban hozható védelmi intézkedés - ker-i védelmi intézkedések (antidömping, kiegészítõ vámok v. azonos hatású és értékû mennyiségi szabályozások) - a GATT szabályrendszerén alapulnak - intézkedések meghozatalára irányuló eljárás:

közig-i jellegû eljárás, mindig meghatározott országból származó termék behozatala ellen irányul - dömping: vmely terméket rendes értéken alul importálnak a Közösség T-re - szubvenció: ha az importált árucikk közvetlen v. közvetett termelési, export v szállítási támogatásban részesült a származási v. az exportáló országban, így export ára alacsonyabb, mint rendes értéke - eljárás feltétele: az import kárt okozzon egy közösségi iparágnak v. késleltesse ilyen iparág létrehozását - eljárás kulcskérdése: normál érték meghatározása (fõszabály: árösszehasonlítás az exportár és a hazai eladási ár között) - védelmi intézkedések - fõleg minimális eladási ár v. maximálisan szállítható mennyiség meghatározása - ritkán: dömpingellenes, ill. kiegyenlítõ vám kiszabása 5 évig - kivitel szabályozása és ösztönzése - 0 kiviteli vám, az export szabadsága - szabályozás alapja csak a közrendi

záradék, ill. a 235 cikk lehet (egyébként csak információs, konzultációs, felügyeleti rendszerek) - mezgaz - az EK egyik alapja (38-47. cikk) - mezgaz-i termék: a termõföld, az állattenyésztés és a halászat produktumai, ill. az élelmiszeripari félkésztermékek - mezgaz sajátosságai: - a tagállamok integrációja itt kiterjed a termelés és a forgalmazás, ill. a külker kérdéseire - különleges bánásmód - 38. cikk: a közös piac mûködésének a mezgaz-i termékeket illetõen együtt kell járnia a közös agrárpol kialakításával: jogi bázis a közösségi agrárszabályozáshoz - 44-46.cikk: kivételek (átmeneti idõszak spec védelmi intézkedéseinek jogalapja) - pl. minimális árak rendszere, behozatal leállítása, korlátozása - nemzetközi szerzõdéseket köthetnek 3. országokkal, feltétel: - belföldi termelõk termékeinek forgalmazását garantálják - tényleges behozatali szükséglet legyen - közös mezgaz célja, elemei -

közös mezgazpol iránya: mezgaz-i termékek termelése, tagállamok közötti, ill. 3 országokkal folytatot ker - a közös pol célja (39. cikk): - mezgaz termelékenységének növelése (mûszaki haladás, ésszerûsítés, termelési tényezõk legjobb felhasználása) - megfelelõ életszínvonal biztosítása a mezgaz-i lakosságnak - piac stabilizálása - ellátás biztosítása - fogyasztók ellátása megfelelõ ár ellenében - a közös mezgazpol eszközeinek figyelembe kell vennie - az agrárágazat szociális helyzetébõl, a T-k természadta különbözõségébõl adódó sajátosságokat - a kiigazítások szükségességét - a mezgaz összefonódását a teljes nemzetgaz-gal a tagállamokban - 1957: közös formák és eszközök meghatározásáról még nem tudnak dönteni - 40. cikk: a 39 cikk céljainak elérése érdekében a szervezési formák: - közös versenyszabályok - nemzeti piacszervezések kötelezõ összehangolása - a piac európai szervezése -

RSZ: Bizottság dolgozza ki a javaslatokat a tagállami rendszabályok közösségi jogi szabályokkal való felváltására, a Bizottság minõsített többséggel dönt - közös mezgazpol eszközeinek kialakulása 3 - 1958: stresai konferencia: egységes piacszervezési rendszerek kidolgozásában állapodnak meg - elsõ szakasz: egymással szembeni vámok és mennyiségi korlátozások csökkentése - 1962-71: egyes termékekre vonatkozó rendtartások, közösségi mechanizmusok létrehozása - alap: a termelõk jövedelmét biztosító termelési és forgalmazási árak  világpiaci szint feletti árak - közösségi jogalkotás nagyobb része, a költvet-i kiadások kétharmada a közös agrárpol megvalósítását szolgálja - a közös mezgaz-i pol elvei - közös piacszervezés; formái: - közösségi termelés és forgalmazás T-én - árrendszer - közösségi intervenció - jövedelembiztosítás egyéb formái - készletezési adó - termelés korlátozása -

külker T-én - árszabályozási eszközök - kerpol-i eszközök - ágazati strukturális pol - jövedelemtámogatások rendszere - jogszabályok harmonizációja - mezgazi orientációs és támogatási alapok - piaci rendtartások - közösségi rendeletek, termékenként külön-külön - a közösségi agrárpol gyakorlati megvalósításának eszközei - a közös mezgaz-i pol gazd-i szabályozó eszközei - árpol-i eszközök és ármechanizmusok - kettõs cél: mezgaz-i lakosság jövedelmének növelése, ill. a piaci stabilitás javítása - prob: magas ár kell a piaci stabilitáshoz  termelésre ösztönöz  készletfelhalmozódás  levezetése csak veszteségekkel lehetséges  termelés csökkentésére ösztönzõ prémiumok  személyes jövedelmek csökkenrése - árkategóriák: - irányár (gabonafélék, tej, stb): egyes termékekre egy gazd-i évre elõre határozzák meg nagyker-i szinten (nem árgarancia, csak cél; cél, hogy a tényleges piaci

ár ezt meghaladja) - tájékoztató ár: irányát a vágómarhánál, bornál, stb - intervenciós ár: a tagállami intervenciós szervezetek ezen az áron kötelesek felvásárolni a termelõk által felajánlott termékeket (alacsonyabb mint a fenitek, de garantált minimális ár) - küszöbár (gabonafélék, tej, stb): alsó határ, amelyem egy 3. országból származó termék a közös piacra beléphet (figyelembe veszik az értékesítési költséget, a fuvarozási költséget) - zsilipár (sertéshús, tojás, baromfi): ha 3. ország ajánlati ára ez alatt volt, korábban pótlefölözést vetettek ki - referenciaár (zöldség, gyümölcs, bor): ez alatti szállításnál a közösségi forgalombahozatalkor pótadót vetnek ki - kerpol-i eszközök 1995. júl 1-ig (új GATT szabályokig) - lefölözés és pótlefölözés (95-ig) - cél: fedezze a közös piaci belsõ ár és a világpiaci ár közötti különbséget (akár naponta és változtatták) -

pótlefölözés (pl. sertéshús): a zsilipár és az ajánlati ár különbsége; nem kell alkalmazni, ha az exportõt árgaranciát ad (vállalja, hogy az ajánlati ár magasabb lesz a zsilipárnál) - importbizonylatok és okmányok - cél: megfigyelés, ellenõrzés; piacvédelmi intézkedések esetén engedélyezõ szerep - lefölözéskedvezmény - pl. marhahús, kukorica, banán esetén adják 3 országoknak, elõsegítendõ azok Közösségbe irányuló exportját - 95-tõl vámkedvezmény lesz - restitúció - a Közösség fedezi a Közösségbõl exportált termékek teljes v. részleges veszteségeit (x körben és feltételekkel) - pénzügypol-i eszközök - 1962: FEOGA (Európai Mezgaz-i Orientációs és Garanciális Alap) létrejötte; az EK költvet-e része, 2 részalapja: - Garanciális Alap (piaci és ártámogatási pol eszköze) - magas ár miatt exporttámogatás - belsõ árszínvonal fenntartása érdekében állami intervenciós vásárlások - forrásai: -

tagországok által beszedett lefölözések - tagállamok fix költvet-i befizetései - Orientációs Alap (agrárstruktúrát átalakító pol-t finanszírozza) - termelési feltételek javítása - agrártermelés struktúrája és a termékek minõsítésének javítása - agrártermékek értékesítési feltételeinek és piaci értékesítési szervezetének javítása - közlekedés - elkülönült szabályozás okai 4 - versenyjogi szempont: a szállítási költségek befolyásolhatják a termékárakat  diszkriminációs eszközök lehetnek - önmagában is jelentõs iparág - egyes tagállamok már korábban közös rendszereket hoztak létre, fõleg a légi- és a tengeri közl T-n  ezek általános kivételek lesznek (a közösségi jog rájuk való kiterjesztéséhez a Tanács döntése kellett, csak az EEO óta elég a minõsített többség) - kettõs szabályozás: - közös közl-i pol létrehozását célzó rendelkezések - fuvarozási szolgáltatásokra

vonatkozó versenyjogi jellegû szabályok - egyik cél: a közös piac megvalósítását segítse elõ - másik cél: a nemzeti támogatások általános versenyszabályokkal való összeegyeztethetõségét biztosítani - közlpol: korlátozott - csak törekedni kötelesek a tagállamok a közös közlpol létrehozásában (eredeti nemzeti struktúrák megõrzése, különbözõ támogatás élvezéze), nincs végsõ határidõ sem - csak vasúti, közúti, belvizi fuvarozás (tengeri és légi közl: tanácsi döntés kell) - az alapszerzõdés csak általános jellegû keretfelhatalmazást ad a Tanács számára (75. cikk): kiadhat a célnak megfelelõ minden más elõírást (2 konkrét joga is volt az átmeneti idõszakban) - 1962: elõzetes konzultációk rendszere: a tagállamok nemzeti jogalkotás v. közig-i döntéshozatal elõtt kölcsönösen tájékoztatták egymást és a Bizottságot; amennyiben az ügy érinthette a közl pol-t  a Bizottság véleményt v.

ajánlást adott a tagállamoknak, rendszerint javasolta közös szabályok megalkotását  nincs szó közös közlpol kialakításáról, a hatáskörök döntõ része a tagállamok kezében maradt - közös közlpol létrehozását szolgáló jogi jellegû intézkedések - jogharmonizáció (szárazföldi és belvízi közl technikai-szervezési kérdéseiben) - nem tarifa jellegû intézkedések a vasúti, közúti, belvízi közl-ben - gazd-i és versenyfeltételek harmonizálására - infrstrukturális költségek csökkentésére - általános versenyjogi intézkedések érvényesítésére - fuvarozási szakmához ill. piachoz való hozzáférésre - tarifaintézkedések a közúti, ill. a vasúti áruszállításokra - tengeri hajózás T-n létrejött konzultációs, ill. közös védelmi jogi mechanizmusok; a forgalom biztonságát, a szolgáltatások szabad igénybevehetõségét célzó, vmint versenyjogi természetû közös szabályok - a légi közl hasonló

tárgyú jogi mechanizmusai és jogszabályai - szén és acéltermékek - 1951: párizsi szerzõdés  ESZAK - háború sújtotta ny-i gazdaságok helyreállításának jogi, gazd-i feltételei - késõbbi integrációhoz modellként szolgáló intézmény - Tanács és Fõhatóság (Bizottság): csak koordinatív feladatok - az ESZAK pol-jának jellemzõi - termelés és elosztás korrdinálása (elosztási rendszerek üzemeltetése, eladási kvóták megállapítása, exportkorlátozások) - szén- és acéltermékek forgalma - vámok, adók, illetékek, mennyiségi korlátozások tilalma, de 0 vámunió - Tanács csak a legmagasabb és legalacsonyabb vámokat állapíthatja meg - a Közösség kizárólagosan jogosult a 3. országokkal szemben piacvédelmi, vmint dömping- és szubvencióellenes intézkedések meghozatalára - az ESZAK speciális ágazati fennmaradását (miután az EK majdnem minden szabályoz) az eltérõ versenyjogi rendszer indokolhatja: az EK versenyjogi

szabályainál elnézõbb a szén- ill. az acélszektor szubvencionálása tekintetében; a közösségi termelõket maga a Fõhatóság is jogosult pénzügyi segítségben részesíteni - atomenergia - nukleáris közös piac okai: általános energiaszegénység, tagállami péneszközök egységesítésének szükségességre, párhuzamos kutatások elkerülésének kívánalma - az EURATOM jellemzõi - közösségi kutatások, programok lefolytatása, kutatási kzp-k létesítése - a Bizottság koordináló szerepet tölt be az atomkutatásban (tanácsadás, egészségvédelmi alapnormák meghatározása) - közös beszerzési pol: közösségi ügynökség elõvételi joga a közösségi országokban termelt, v. oda importált alapanyagokra - az atomenergia felhasználására szolgáló termékek EGK-tól elkülönített közös külsõ vámtarifája 3.§ Az integráció elmélyülését szolgáló közösségi politikák - gazdaság és pénzügy - RSZ: cél a Gazdasági és

Pénzügyi Unió létrehozása - kezdetben: cask minimális koordináció, tagállamok nem mondanak le hatásköreikrõl a monetáris és fiskális pol T-n - 2. cikk: elõírja a tagállamok gazdpol-jának fokozatos egymáshoz közelítését - eredetileg: Gazdpol-i részen belül: - konjunktúrapol - általános koordinációs kötelezettség - Tanács egyhangúlag dönt - fizetési mérleg - olyan gazdpol folytatandó, amely biztosítja a fizetési mérleg egyensúlyát és megõrzi a saját valuta iránti bizalmat 5 - Közösségi Valutabizottság elõsegíti a gazdpol-k összehangolását - árfolyampol: csak "közös érdekeknek megfelelõ" tagállami magatartást ír elõ - külsõ kerpol - az Európai Monetáris rendszer - 1969: hágai csúcsértekezleten külön bizottság jön létre a Gazd-i és Pénzügyi Unió létrehozásának vizsgálatára  a bizottsági állásfoglalás (Werner-jelentés) a közös pénz bevezetéséhez 3 szakaszt irányoz elõ - a

valutakígyó kezdeményezésbõl kifejlõdik az Európai Pénzügyi Rendszer (EMS), megalkotják az ECU-t (European Currency Unit) - EMS célja: a nemzeti valuták egymáshoz viszonyított árfolyamainak x határok között tartása, stabil monetáris zóna létrehozása - ECU: valutakosár (vmennyi tagország valutája az adott ország gazd-i súlyának megfelelõen szerepel; értékét a Bizottság naponta állapítja meg; az ECU 4 funkciója: - pénz az EMS váltási mechanizmusaiban - a tagállamok közötti gazd-i különbözõségek meghatározásának alapja - devizanem az intervenciós és hitelmûveletek során - hitelezõk és adósok egyenlegrendezésének eszköze a pénzügyi hatóságok szintjén - EEO: kötelezettség az EMS keretében szerzett tapasztalatok felhasználása és továbbfejlesztése - 1989 júl-i madridi csúcsértekezlet dönt az elsõ szakasz 1990 júl 1-i beindításáról, majd okt-ben döntenek a második szakasz 1994 jan 1-i megkezdésérõl - a

monetáris unió létrehozásának feltételei - nemzeti valuták teljes és visszafordíthatatlan konvertibilitásának biztosítása - tõkemozgások teljes liberalizálása; a bankrendszerek, vmint a pénzpiacok teljes integrációja - nemzeti valuták árfolyamingadozásának megszüntetése és visszavonhatatlan rögzítése - MSZ: - elsõ szakasz 1993 végéig: a tagállamok a meglevõ keretek között erõsítik a monetáris pol-k koordinációját - második szakasz (1994-1998 dec 31): közig-i szervek nem finanszírozhatók tovább kedvezményesen, költvet-i hiány nem haladhatja meg a GDP 3%-át, az eladósodás a GDP 60%-át; átmenet pénzügyi szerv: Európai Monetáris Intézet (majd az EKB-nak adja át helyét), vizsgálja a konvergenciakritériumokat (árstabilitás magas foka, államadósság korlátok között tartása, konvergencia tartós jellege) - harmadik szakasz: 1999 jan 1-én kezdõdik, ha az adott tagállam megfelel a feltételeknek - tagállamok gazdpol-i

és költvet-i döntései kötelezõ közösségi fegyelem alatt állnak (egyedi védelmi intézkedés: csak kivételes esetben) - egységes pénz (visszavonhatatlanul egymáshoz kötött valutaárfolyamok) - létrejön az Európai Központi Bankok Rendszere (EK egységes pénzügyi pol-t dolgozza ki) - megalakul az Európai Központi Bank (kibocsátja az egységes pénzt) - NB, Dánia, Svédo önként, Görögo a feltételek nem teljesítése miatt marad ki a 3. fázisból - szociális ügyek, oktatás, szakmai képzés, ifjúság - RSZ preambuluma: cél a szociális haladás biztosítása - 117, 118. cikk: - egyetértenek, hogy a közös piacnak szociális dimenziója van - a Bizottság a foglalkoztatottság, a munkajog és a tb, ill. az ezekkel összfüggõ szociális kérdésekben koordinálásra jogosult - 119, 120. cikk: férfiak és nõk azonos bérezésére, ill a fizetett szab-ok egyenértékûségére vonatkozó elvek - RSZ elõirányozza az Európai Szociális Alapot, ami

1960 úta mûködik (elhelyezkedési lehetõségek megkönnyítése, földrajzi és szakmai mobilitás esélyeinek növelése) - EEO: önálló közösségi kompetenciákat teremt szociális T-eken  az egységes belsõ piac bevezetése szempontjából elengedhetetlen ún. technikai minimumnormák irányelvek formájában hozhatók létre a munkavállalók biztonságának és egészségének védelme céljából - MSZ: - az EK hozzájárul a nevelés fejlesztéséhez, szakmai képzési pol-t alakít ki - EK és a tagállamok együtt is fellépnek az oktatás T-n a 3. országokkal és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokban - Tanács minõsített többséggel bátorító akciókról rendelkezhet (nem terjedhetnek ki a tagállamok nemzeti szabályainak harmonizálására) - az Európai Szociális Alap támogatja a tagállamokban bekövetkezõ piaci változásokhoz való alkalmazkodást elõsegítõ szakmai képzét és átképzést - 1989: A dolgozók alapvetõ szociális

jogainak Közösségi Chartája (NB nem csatlakozik): protokollként csatolják a MSZ-hez  az acquis communautaire része lesz - jobb élet és munkakörülmények - munkavállalás szabad áramlása - jog a mh szabad megválasztásához - minden munka megfelelõ díjazása - TB - szakszervezet alakításának joga - sztrájkjog - munkavállalók döntéshozatali körének fejlesztése - nõk és férfiak egyenlõ bérezése - az EEO-nyal az elsõdleges jog részévé vált Közösségi pol-k - gazd-i és szociális összefogás, regionális ügyek (- még korábban létrejön a Regionális Fejlesztés Európai Alapja (FEDER)) - a Közösség általános feladata a gazd-i, szociális, földrajzi kohézió biztosítása 6 - hatáskörök felosztása Közösség és tagállamok között, alapvetõ felelõsség az egyes nemzetekre hagyva - regionális pol fõbb közösségi eszközei (FEDER kiemelkedõ szerepe) - a regionális alkalmazási kör: - ipari kzp-októl távol esõ

periferikus régiók - ipari kzp-tól nem túl távollevõ, de egyedi problémájú mezgaz-i övezetek - hanyatlásban lévõ ipari zónák - túlzott városi koncentráltságú térségek - határmenti övezetek - a regionális pol célja: - a fejlõdési különbségek csökkentése, megszüntetése - helyi erõforrások célszerû kihasználása - a hátrányo helyzetû régiókból való nagymértékû elvándorlás csökkentése - MSZ: Kohéziós Alap felállítása (hozzájárul azon tagállamok költségeihez, melyeknek GNP-je a közösségi átlag 90%-a alatt van) - kutatás és mûszaki fejlesztés - pol-i alap: EURATOM - 1974: a Tanács a kutatási tev-t kiterjeszti a tud és technika vmennyi szférájára (kivéve katonai titkos kutatások), megbízza a Bizottságot, hogy hozzon létre szektoriális kutatási programokat (elsõk: környezetvédelem, energia; második generáció: információs technológia, biotechnika) - EEO újításai: - az EK egyhangú tanácsi

döntéssel többéves kutatási és technológiai fejlesztési keretprogramokat készít - a keretprogramok célja az ipar versenyképességének megõrzése, megerõsítése - közösségi akciók megvalósulása: - EK kutatási kzp-jaiban (Ispra, Geel, Karlsruhe, Petten) - kutatási szerzõdések egyetemekkel, ipari vállalatokkal, tagállamokkal (költségek megoszlanak) - EK Bizottság által koordinált egyeztetett akciók - környezetvédelem - EEO elõtt: a 235. cikkely alapján a Közösség alkalmazkodott a környezetvédelem T-n az integrációt ért kihívásokra - EEO módosítása - körny.véd-i pol célja: környezet megóvása, javítása, emberi egészség védelméhez vlaó hozzájárulása, természetes erõforrások racionális felhasználása - alapelv: megelõzés - Közösség fellépéséhez egyhangú döntés kell, de a Tanács minõsített többséggel dönt az elhatározható akciók körérõl - közösségi védõintézkedések: minimum intézkedések 

a tagállamok ehhez képest fokozott intézkedést hozhatnak - a MSZ által bevezetett új, ill. ténylegesen mûködtetett közösségi pol-k - kultúra - Közösség csak bátorít, jogi harmonizációt kizár - elõtérben a közös kulturális örökséget biztosító akciók (minõsített többséggel) - közegészségügy - hasonló a kultúra szabályozásához - akciók célja: nagy betegségek (kábítószerélvezet is!) megakadályozása (Parl-tel közös tanácsi határozat) - fogyasztóvédelem - jogi harmonizáció egyik tárgya, a versenyjogban a tilalom alóli felmentés egyik elõfeltétele - hasonló a fenti 2-vel - transzeurópai hálózatok - ösztönzõ, biztosító, koordináló Közösségi szerep a nemzeti hálózatok (távközlés, energia, közl-i infrastruktúra) összekötésében - ipar - a Közösség és a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a Közösség iparának versenyképességéhez szükséges feltételek biztosítva legyenek és megfeleljenek egy

nyitott és versenyre épülõ piaci rendszernek - cél: versenyképesség az USA-val és Japánnal - a tagállamok kooperációra kötelezettek - fejlesztési együttmûködés - a fejlõdõ országok gazd-i és társ-i felzárkózását és integrálást célzó intézkedések  nemzetközi szerep kiterjesztése - energia - MSZ sem irányoz elõ rendelkezéseket - 70-es évek olajválsága  egyeztetett akciók kellenek az energiafüggõség miatt - 1995: Energia Charta (EK, USA, Kanada, Japán, stb): energiatermelés és felhasználás együttmûködési rendszere IV. fejezet: Társasági jogi szabályok a közösségi jogban 1. § Bevezetés és jogalkotási alapok - alap: RSZ - belsõ piac lehetõségei, gazd-i szereplõkre alkalmazandó szabályok eltérése  szükséges a társasági jog harmonizálása 7 - integrációs gazdpol eleme: a társaságok mûködési-szervezeti fõbb jellemzõinek összehangolása (kiegyenlített mûködési költségek, társaság és

tagjai viszonya hasonló, tõkevédelem összehangolt szabályai, azonos feltételek melletti informálódás a társaságokról) - alapok: - letelepedés szabadsága (gazd-i társaságok számára nemzeti elbánás biztosítandó) - 58. cikk: társaság, v cég: vmely tagállam polgári és ker-i joga szerint létrejött társaságok, ideértve a szövetkezeti társaságokat és a profitorientált közjogi v. mgnjogi személyeket is - társasági jogi harmonizáció alapja: 54(3) g) cikk: - társasági jogi harmonizáció jogalkotási eljárása a 189b. cikk alapján (kodecíziós eljárás) + szubszidiaritás elve alapján - RSZ 100-102. cikkek: jogharmonizációs alapoknak mindig megfelelõ jogalkotási alapon kell nyugodniuk Jogharmonizációs technika története: - 100-102. cikkek: Tanács egyhangú döntése, miután konzultált a Gazdasági és Szociális Bizottsággal - 1986-os EEO után 100a cikk: Tanács minõsített többségû döntése, konzultációs jogkör

kiterjesztése az EP-re is. A Bizottság javaslata szerint megszületett harmonizációs irányelv ellenében fenn lehet tartani x tagállami szabályokat, v. átmeneti tagállami intézkedéseket lehet bevezetni - MSZ: új 189/b cikk eljárási rendje - RSZ 220. cikk: tagállami tárgyalások kezdõdnek, biztosítandó a T-ükön honos társaságok, cégek kölcsönös elismerését, ezek székhelyének másik tagországba történõ áthelyezésekor a jogi személyiség automatikus fennmaradását és az eltérõ tagállami honosságú társaságok nemzetközi méretû fuzionálásának lehetõségét - 1968: kölcsön elismerés elfogadása (de Hollandia nem ratifikál) - nemzetközi fúziók: 1972-es egyezmény tervezetét alá sem írják - RSZ 235. cikke: nevesített hatáskörök hiányában a szükségessé váló intézkedések meghozatalára a Tanács jogosult, de csak egyhangúan - 81/87 Daily Mail-ügy: - angol jog szerint alakult és bejegyzett társaság kzpi igazgatási

helyét Londonból Hollandiába akarja áthelyezni. Az angol jog szerint ez az adójogi honosság (fiscal residence) megváltozását is jelenti  x angol adófajták alól mentesülne, így az angol adóhatóság hozzájárulása kéne, de a Daily Mail a RSZ 52. cikke alapján kéri a jóváhagyási feltétel mellõzését - EuB: letelepedés-e az igazgatási székhely transzfere? Igen, mert eleget tesz a fizikai jelenlét és az adott tagállamhoz érdemi gazd-i kapcsolatot jelentõ gazd-i tevékenység feltételének. A RSZ szerint nem válaszolható meg, hogy egy társaság igazgatási székhelyének áthelyezhetõ-e másik tagországba az eredeti országbeli honosság fenntartásával.  a Daily Mail nem negligálhatja az angol jog szabta feltételeket, ami az adózási kötelezettségek teljesítéséhez köti a székhely áthelyezését (mintha felszámolták volna) 4.§ Az irányelvek értékelése, az Európai Bíróság döntései - EK társasági joga: egyes kérdéseket

szabályozó társasági jogi tárgyú harmonizációs jogalkotás (közösségi harmonizációs források, irányelvek) - tagállami társasági jog forrásai: - harmonizációs irányelvek (tagállamok belsõ jogaként tekinthetõk) - tagállami bírói jog (értelmezi a társasági jogot) - EK Bír mindazon döntése, jogértelmezési határozata, mely az irányelvekre, v. az azokból eredõ tagállami belsõ szabályokra vonatkozik (tagállami bír-k indítványozzák) - tagállami társasági jog maga - háttérjogként: ptk-k - az irányelvek jellemzõi: - harmonizációs képességük szerint 3 féle irányelv: - vannak az irányelv szerinti pontos tartalommal megjelenõ tagállami jogszabályok (publicitási elõírások, könyvviteli technikai elõírások, alapítók felelõsségének szabálya) - minimum-szabályozás: pozitív irányban eltérhet a tagállam (társasági tõke mértéke, részvényes-, hitelezõ- és tõkevédelmi szabályok) - maximum-lista (lehetséges

semmisségi okok maximálása, kisrészvényesi kategóriához szükséges részvények maximuma) - vannak derogációs v. opciós lehetõséget biztosító irányelvek (ezek is szûkítik a tartalmi jogözelítés esélyét) - opciós pl. az apport értékvizsgálatának garanciális rendje - derogációs lehetõség pl. az osztalékfizetés szabályától való eltérés lehetõsége - egyes irányelvek mellõzhetõk, mások alkalmazási köre kiterjeszthetõ - technikai megoldások: több ponton utaló szabályok beépítése ("adott kérdésben a belsõ jog alkalmazandó")  indirekt harmonizáció ha nemzetközi elemet tartalmazó kérdésre vonatkoznak - utalhat korábbi harmonizációs jogalkotásra v. pusztán a belsõ jogra - a társasági jogi harmonizációs irányelvekkel kapcsolatos ügyek - Ministere public v Guy Blanguernon ügy - 4. társasági jogi irányelv: az éves mérleget, üzleti beszámolót és könyvvizsgálói jelentést az elfogadásukat

követõen csatolni kell a társasági regiszterhez a hozzáférhetõség érdekében - francia leányvállalat nem teljesít (az irányelvet a francia jogba megfelelõen átírták), indok: a cég olasz és német versenytársaira a saját joguk szerint ilyen követelmény nem vonatkozik  francia társaságokra hátrányos - francia bír kérdése az EK Bír-hoz (177. cikk alapján): megfelel-e az a harmonizációs célkitûzéseknek, hogy az irányelv alapján megalkotott tagállami szabályok tagállamonként külön-külön lépnek hatályba? - EK Bír: - a tagállami implementáció nem tehetõ függõvé egy másik tagállam eljárásától - RSZ 54(3) g): nem a tagállami szabályok teljes azonosságáról, hanem ekvivalens megoldásokról beszél - akkor is érvényes, ha az implementációs határidõ már letelt (ettõl függetlenül ekkor a mulasztó tagállam ellen eljárás kezdeményezhetõ) 8 - Ubbnik Isolatie BV v. Daken Wandtechniek BV - az Ubbnik cég

(alapítás alatt álló kft) az alapítás alatt álló Ubbnik kft nevében köt szerzõdést, majd amikor partnere érvényesíteni akarja a szerzõdésre alapozott igényt, akkor az Ubbnik arra hivatkozik, hogy a szerzõdés érvénytelen, mert az Ubbnik mint kft nem létezett a szerzõdéskötés pillanatában - holland bír: amíg a semmisség bírói kimondását követõen fel nem számolják, addig létezik az Ubbnik kft, még ha jog szerint nem is volt megalakítva - holland LB: az elsõ irányelvben írt szabályok azt jelentik-e, hogy a társaság létezõként tekintendõ addig, amíg semmisségét bírói eljárásban megállapítják (habár a belsõ jog szerint még nem alakult meg)? - EK Bír: - az irányelv nem rendelkezik arról, hogy mikor tekintendõ létrejöttnek egy társaság  a tagállami szabályok irányadóak (holland jog: a jogi személyiség a bejegyzés elõtt megszerezhetõ, a cégregiszterbe be lehet vezetni: "megalakulás alatt"; de: az

Ubbnik be volt vezetve, de nem volt jogi személy  holland jog szerint ekkor közkereseti társasági szabályok élnek) - az irányelv a kft-re igen, a kkt-ra nem alkalmazható  az irányelvi semmisségi szabályok nem alkalmazhatóak (alkalmazásukkal a társaság jogi személyiséget nyerne idõlegesen) - Friedrich Haaga GmbH ügy - ha a tagállami jog szerint egy társaság képviseletét egyetlen fõ is elláthatja, elégséges-e csupán az egyetlen képvis tényét és kilétét közzétenni, v. pedig arra is ki kell térni, hogy az egyetlen képvis képviseleti joga önálló és teljes? - német jog: egyetlen képvis esetén ezt a jogot önállóan gyakorolja - irányelv: "a közzétételbõl ki kell tûnnie, hogy a képviseletre jogosult személyek ezt a jogukat önállóan v. közösen eljárva gyakorolhatják" - EK Bír: - a képviseleti jog tartalmát, gyakorlásának módját pontosan kell közzétenni egy képvis esetén is; cél: egyértelmûség,

jogbiztonság - Marleasing ügy - egy cég döntõ szerepet játszik a La Commercial Rt alapításában, vagyonát hitelezõitõl elvonandó a fedezetet vitte be az Rt-be - Marleasing: az alapító cég jelentõs hitelõje, állítja a fedezetelvonás egyedüli céljából alapított La Commercial létrehozatalának jogellenességét - spanyol jog: kauzát követel a szerzõdések érvényességéhez  Marleasing szerint a társaság érvénytelen, mert a szerzõdéses kauza jogellenes - La Commercial: az elsõ társasági jogi irányelv által felsorolt lehetséges semmisségi okok között nem szerepel a jogellenes kauza  a tagállamok nem mondhatják ki a társaságok érvénytelenségét emiatt - irányelv: semmisségi kategória a társaság tárgyának, tev-i körének jogellenessége v. közrendbe ütközése - prob: ügy elbírálása idején Spanyolo még nem implementálta az irányelvet - EK Bír: - a tagállami jogba nem transzportált irányelvi rendelkezés a mgnjogi

alanyok között nem alkalmazható közvetlenül - de: a tagállami bír-okra a nem implementált irányelv irányadó - a "társaság tárgya" megfogalmazás: a társaságnak az alapítási dokumentumokban leírt tárgya, tev-i köre  Marleasing törekvése bukik - Karella eset - 2. társasági jogi irányelv: - az alaptõke felemelésérõl fõszabály szerint a részvényesek közgyûlése dönthet kizárólagosan - az azonos pozíciójú részvényesek számára a tagállami jogoknak biztosítaniuk kell az egyenlõ elbánás érvényesülését - pénzügyi nehézségekkel küzdõ görög vállalat irányítását egy állami szervre ruházzák át ideiglenesen, ez a szerv elhatározta az alaptõke felemelését  2 részvényes eljárást indít, hivatkozva a 2. társasági jogi irányelvre - EK Bír (177. cikk alapján jár el): az irányelvi szabály sérelme megvalósult, indok: - irányelv közvetlen hatálya (mivel egy tagállammal szemben hivatkoztak az

irányelvi rendelkezésre) - az irányelvi szakasz egyértelmû megfogalmazásban pontosan megállapítható tartalommal és céllal, határozott szabályt ad - prob: a görög jogszab célja: nehéz helyzetû vállalat kisegítése állami beavatkozás útján nemzetgazd-i érdekbõl (az állami közbelépéseknek vannak közösségi jogi feltételei az ilyen helyzetekre, úgy látszik ezek a társasági jogi irányelveknél nem érvényesültek) - Meilicke ügy - felperes pert indít egy hannoveri tartományi bír-on, hogy kiderítse az EK Bír-nak álláspontját (visszaélés a 177. cikkellyel) - Meilicke: kisrészvényese egy alaptõke emelést végrehajtó társaságnak, érdekli, hogy mire fordítja a társaság az új kibocsátások hozamát; célja kideríteni, vajon nem álcázott apportról (az új kibocsátások hozamát közvetlenül a részvényjegyzõ felé fennálló tartozás kiegyenlítésére fordításáról) van szó az adott alaptõkeemelés során - 2. irányelv:

két alapvetõ ellenszolgáltatás: pénzbeni érték, tárgyi apport (nem ismeri az "álcázott apport" kategóriát); az irányelv minimum védelmi szintet állapít meg  német LB nem tartja szükségesnek az EK Bír-hoz fordulni értelmezésért - EK Bír advocate general-ja: a közösségi jogra tartozik a pénzbeni és az apport ellenszolgáltatás között különbséget tenni  a fenti "álcázott apport" elv által érintett tranzakció nem kifogásolható  nem érvényesíthetõk a tárgyi apportra vonatkozó (egyébként szigorúbb szabályok) 5.§ A közösségi jog kooperációs társasági formája - 1985: European Economic Interest Grouping (EEIG, Európai Gazd-i Érdekcsoport) 9 - szabályozás elsõ szintje: a közösségi jog alkotta társasági forma  szabályozása lényegében egységes az EK T-n (közösségi jogalanyiságú forma, sui generis közösségi jogi forma) - társasági jogi létét megõrzi, ha székhelyét egy

másik tagállamba helyezi át (vmely belsõ jog szerint alakult társaságnak meg kell szûnnie a jelenlegi és újjá kell alakulnia az új székhelyországban); a korábbi székhelyország nyilvántartásából való törlés közzétételéig az EEIG a korábbi székhelyországban is létezõnek tekintendõ + a székhelyáthelyezési javaslat publikálása után 2 hónapig nem születhet döntés az áthelyezésrõl - 2. szint: technikai szempontokat (regisztráció, publicitás), egyes tartalmi pontokat (hány tagja lehet, jogi személyiséggel való felruházás) a tagállami jogalkotás határoz meg - 3. szint: alapító szerzõdés - követelmény: - tagjainak a tagállamokban kell rendelkeznie székhellyel - legalább 2 tag eltérõ tagállamból válik az EEIG alapítójává (nem lehet tagja egy másik EEIG) - cél: tagállami határon átnyúló kooperáció, együttmûködési forma - alapítás: alapító szerzõdés - társaság neve, utalás az EEIG formára - cím (e

szerinti országban veszik nyilvántartásba), cél, alapítók adatai, mûködés idõtartama (ha nem határozatlan) - publicitási követelmények: nyilvántartás helye és száma, képviseleti jogosultságok, semmisség megállapítása, stb közzététele kötelezõ (regisztrációs ország belsõ joga szerint) - létrehozását és felszámolása befejezését az EK hivatalos lapjában közzé kell tenni - saját nevében jogokat szerezhet, kötelezettségek alanya lehet, szerzõdéseket köthet, más jogcsel-eket végezhet, perelhet, perelhetõ - semmisség: székhely országa szerinti jog szerint bírói eljárásban állapítják meg - végezhetõ nem gazd-i tev is - gazd-i hat nem ruházható az EEIG-re (pl. nem gyakorolhat ellenõrzési v irányítási hat-t a tagjai tev-e felett, külsõ vállalkozásban nem lehet részesedése (csak az egyesülés céljainak megfelelõ mértékben) - nem lehet 500-nál több alkalmazottja - célja nem lehet saját részére való nyereség

szerzése, az elért profit tagjai kezében realizálódik - alapításához nem szükséges alaptõke rendelkezésre bocsátása (viszont tagjai egyetemlegesen és korlátlanul felelnek az EEIG tartozásaiért) - kötelezõ szerv: közgyûlés (egy tag nem birtokolhatja a szavazatok többségét), igazgató - egyhangúság kötelezõ: székhely, tev, szavazati arányok, döntéshozatal módjának, tagok kötelezettségeinek megváltoztatása, új tag felvétele - személyegyesülés-jelleg: - tagok részesedésüket másik tagra v. külsõ személyre csak a többiek egyhangú hozzájárulásával - bármely tag részesedését tartozása biztosítékaként csak a többiek egyhangú hozzájárulásával használhatj fel - új tag felelõssége - fõszabály szerint - kiterjed a társaság olyan tartozásaira is, amelyek a tag felvétele elõtt keletkeztek - kilépés: egyhangú beleegyezéssel, jelentõs okból és jogos érdekbõl - tag kizárható (bír-i határozattal), ha súlyosan

megsérti kötelezettségét, v. súlyosan zavarja az EEIG mûködését - mgnszemély tag halálával örököse - fõszabály szerint - nem lesz tag - EEIG-t tagjai bármikor megszüntethetik (meg kell ha lejárt az idõtartam, v. megvalósult, ill lehetetlen lett a cél) 6.§ Az európai részvénytársaság - elõzmény: EURATOM szerzõdés (tagállamok feletti jogi státusú társaságot lehet létrehozni a nukleáris energiaipar fejlesztése céljából) - 50-es évek: "európai vállalatok" létrejötte, de mindegyik külön nemzetközi egyezménnyel - ma: még mindig csak feltételes; az EK Tanácsa rendeletben adná ki a szabályozást  a nemzeti jogokban kidolgozott rt-tõl független, közösségi síkon megjelenõ jogintézmény, kidolgozott rt-i forma jönne létre: societas europaea, SE - bizottsági indok: a határokon átnyúló üzleti stratégiai legmegfelelõbb keretét egy nem a nemzeti jogokban gyökerezõ társasági forma jelentené, ezáltal a

tõkeegyesítés új mechanizmusa lenne lehetséges - európai rt: szabadon változtatható székhely - az alapítás 3 útja: - a tagállamok vmelyikének joga szerint alakult részvénytársaságok (amelyeknek székhelyük és kzp-i ügyvezetésük is az EK-ban van) létrehozhatnak eu-i rt-t akár fúzióval, akár mint holding társaság (legalább 2 alapítónak különbözõ tagországban legyen a székhelye; 91-es módosított javaslat: elég, ha 2 alapító rt-nek székhelyén kívüli tagállamban van leányvállalata v. fiókvállalata) - közös leányvállalat (joint subsidiary) szervezése (alapítók lehetnek közjogi v. mgnjogi jogalanyiságú, profitorientált jogi személyek, ha vmely tagállam joga szerint jöttek létre és székhelyük, kzp-i ügyvezetésük az EK T-n van + legalább 3 kzp-i ig-i helye különbözõ államban található) - a fenti 2 felállás, csak az alapítók között szerepelhet eu-i rt is; az alapítók egy másik eu-i rt-t hoznak létre (az

így létrejött eu-i rt tovább alapíthat leányvállalatokat eu-i rt formájában) - 91-es tervezet szerint: a létezõ rt-k átalakulhatnak eu-i rt-vé - alaptõke: a legutóbbi koncepció szerint min. 100000 ECU - az eu-i rt székhelye (bejegyzett kzpja): az alapszabályban meghatározott hely (az EK T-n kell lennie) - extra publicitási követelmény: létrejövetel, áthelyezés miatti bejegyzés, felszámolás befejezõdése az EK hivatalos lapjában (Official Journal) közzé teendõ - a létrehozatal lehetséges konstrukciói - fúzióval - hatályosulás: új társaság bejegyzésével - holdingtársaságként - az alapító társaságok részvényeiket a holdingra ruházzák, cserébe a holding részvényeiért - kell holding alapítási terv (alapítók adatai, részvénybecserélési arány, stb) - kizárólag a székhely kapcsolat alapján alkalmazandó belsõ jogban meglévõ okokból kerülhet sor a semmisség megállapítására 10 - mint közös leányvállalat

- létezõ rt-k átalakulásával létrejövõ eu-i rt - tõkeszabályok - alaptõke és részvény is ECU-ben kifejezendõ - a tõkevédelmi irányelv szempontjai érvényesülnek (névérték alatti kibocsátás tilalma, befizetési kötelezettség alóli mentesülés tilalma) - pénzbeni ellenérték fejében történõ részvénykibocsátáskor a meglévõ részvényeseket részesedésük arányában elõvásárlási jog illeti meg - saját részvény jegyzése tiltott - ellenõrzött és uralkodó társaság: - a részvényesek szavazati jogainak többségével egy másik társaság (uralkodó társaság) rendelkezik, v. birtokolja a szavazati jogok többségét (más részvényesekkel kötött megállapodás alapján) - v. az igazgatóság, ill felügyelõ szerv tagjainak többségét a másik társaság képes kinevezni v elmozdítani - részvényjogi szabályok - fix kamat nem ígérhetõ, nem fizethetõ ki a részvényekre - a szavazati jogot nem biztosító részvények

összesített névértéke nem haladhatja meg az alaptõke felét - különbözõ részvényosztályok külön szavazhatnak az õket érintõ kérdésekben - az eu-i rt részvényeseinek nem bocsáthat ki más olyan értékpapírt, ami a társaság profitjában v. vagyonában való részesedésre jogot ad - szervezeti kérdések - dolgozói részvétel külön irányelvben, a rendeletben nem - közgyûlés, igazgatótanács, felügyelõ bizottság - irányító testületi tagság: max 6 év, de újra kinevezhetõ - irányító testület tagja jogi személy is lehet (helyette természetes személy jár el) - képviseleti jog - az igazgatóság tagjai v. együttesen, v külön is gyakorolhatják képviseleti jogaikat, ez azonban mindig teljes (csel-ik a társaságot kötelezik, még ha a vállalt kötelezettség nem esik a társaság tev-i körébe) - közgyûlés: - összehívási mód, szavazási összeférhetetlenség: székhelyország szabályozása - csõd, felszámolás: - a

rendelet elfogadásáig a székhelyország belsõ joga szerint, de: a felszámolás befejezõdéséig a társaság megõrzi jogi személyiségét - eu-i rt fúziós lehetõségei más eu-i rt-vel, v. más rt-vel, kft-vel, amely vmely tagállam joga szerint jött létre és ott bejegyeztetett: - új eu-i rt - eu-i rt általi vállalatfelvásárlás - az eu-i rt másik társaság általi felvásárlásával - új kft alapításával - dolgozói participáció (a társaság irányításában való munkavállalói részvétel) - összehangolás szükséges, hogy ez azonos módon érvényesüljön a tagállamokban - irányelv koncepciója: a tagállamok 3 modell közül választhatnak: - felügyelõ bizottságban, ill. az igazgatótanácsban való dolgozói részvétel - külön testületben megvalósuló dolgozói érdekképviselet - kollektív megállapodásban kidolgozott más módozat - munkavállalók képvis-i a tagállami szabályok szerint választandóak, de közös garanciák: -

az eu-i rt minden szervezetének mûködési országában választhatnak - titkos szavazás, minden munkavállalónak szavazati jog - megválasztott képvis-k száma legyen arányos a munkavállalók számával II. KÖTET V. fejezet: Az egységes közösségi piac versenyjoga 1.§ A közösségi versenyjog megalapozása, hatóköre, funkciója - EK versenyjoga: RSZ + ESZAK + EURATOM szerzõdés versenyjogi cikkelyei - EURATOM: nukleáris anyagok kínálatát, ker-ét, árait szabályozza - ESZAK: eltér az RSZ-tõl a vállalati koncentrációk kezelésében, az állami támogatások programjának kidolgozásában (a tárgyát képezõ szektorok vonatkozásában) - a mezgaz mellett a legjobban kidolgozott közösségi pol - versenyjogi jogforrások - RSZ cikkelyei - másodlagos jogforrások (Tanács és Bizottság rendeletei és irányelvei), legfontosabbak: - versenyhatósági eljárásról - vállalati koncentrációk preventív kontrolljáról - egyes gazd-i szektorokra

megállapított különleges szabályozások - kartelltilalom alóli mentesülési kategóriákról - EU Bír, Elsõfokú Bír döntései - nemzetközi egyezmények, szabker-i, társulási egyezmények - EU Bizottság (mint Közösségi Versenyhatóság) döntései (+ fontosak közelményei: Commission Notice) - a tisztességtelenségi szabályok (hitelrontás, üzleti titoksértés, szédelgõ feldicsérés tilalmai) nem részei a közösségi versenyjognak - a közösségi versenyjog tagállamokra is megállapít kötelezettségeket (mármint a regulatív funkciót gyakorló államra is, nem csak mint gazd-i szereplõre) 11 - 85. cikk: - fõszabályként tilos a vállalkozások közötti olyan megállapodás és egyeztetett üzleti tev, vmint a vállalkozások szövetségeinek olyan döntései, amelyek érinthetik a tagállamok közötti ker-t és amelyek célja v. hatása a közösségi piacon a gazd-i verseny megakadályozása, korlátozása, torzítása - a fenti tilalomba

ütközõ megállapodás, ill. döntés automatikusan érvénytelen (semmis) - mentesülés a fõszabály alól (konjunktív feltételek; a mentesítésre a Bizottságnak van kizárólagosan lehetõsége): - a megállapodás, döntés, egyeztetett gyakorlat hozzájárul a javak elõállításának, ker-ének fejlõdéséhez, ill. a technikai, gazd-i haladáshoz - a fogyasztókat megfelelõen részesíti az elért elõnyökbõl - nem jelenti a verseny legszükségesebb mértéket meghaladó korlátozását - nem jár a verseny kiiktatásának lehetõségével a piac jelentõs részén - 86. cikk: - a gazd-i erõfölényben (domináns pozícióban) lévõ egy v. több vállalkozás által megvalósított visszaélés tilalma, amennyiben az érintheti a tagállamok közötti ker-t a közös piac egészén v. lényeges részén - 0 mentesíthetõség - 87. cikk: felhatalmazza a Tanácsot, hogy a 85, 86 cikkekben lefektetett elvek alkalmazásához megalkossa a szükséges rendeleteket,

irányelveket; ezek tartalma: - eljárási rend és szankciórendszer - állandó mentesítések szabályozása - a fenti cikkek érvényesülése x gazd-i szektorokban (mezgaz, közl, energia, stb) - versenyhatóság és EK Bír funkcióinak pontosítása - tagállami belsõ versenyszabályok viszonyának rendezése - 88-89. cikk: átmeneti intézkedések az eljárási keretek kidolgozásáig - nem volt közös versenyhatóság (lásd EM: Gazd-i Versenyhivatal - EK Bizottság) - 90. cikk: - az állami vállalatokra és az állam által különleges v. kizárólagos jogokkal felruházott vállalkozásokra a versenyszabályokat ekvivalens módon alkalmazni kell (ennek biztosítása a Bizottság feladata) - a cikk és az egész RSZ különösen alkalmazandó az ált. gazd-i érdekû (közérdekû) tev-k folytatásával megbízott vállalkozásokra + az állam jövedéki jogaihoz kapcsolódó monopolvállalkozásokra; csak abban a mértékben érvényes, amíg ezeket a vállalkozásokat a

számukra rendelt tev-ük folytatásában a közösségi szabályok nem akadályozzák - 91. cikk: az átmeneti idõszakban a közös piacon belüli dömpinget tiltotta - 92. cikk: - a gazd szereplõi számára az állam, az állam szervei bármilyen forrású közpénzbõl nem juttathat olyan támogatásokat, amelyek x vállalkozásokat elõnyhöz juttatnak v. x termék elõállítását segítik és így torzítják a versenyt v a verseny torzításával fenyegetnek a tagállamok közötti ker-re való tényleges kihatásukkal - összeegyeztethetõk a fogyasztóknak, felhasználóknak egyénileg nyújtott támogatások, amennyiben azokat az áru eredetére, származására tekintettel nem diszkriminatív módon ítélték oda - megengedettek a természeti katasztrófák felszámolására adott állami segélyek - a Bizottság, ill. a Tanács döntése alapján lehetnek megengedettek az állami támogatás x esetei - jelentõsen elmaradott térségeknek adható állami pénz - közös

eu-i projektum megvalósítására, ill. vmely tagállam gazd-ában beállt komoly zavarok elhárítására fordítható állami támogatás - szektoriális, regionális segélyek - versenyjog és RSZ szorosan összefügg, segítik egymás érvényesülését - 85., 86 cikk: a vállalkozásokra (undertaking) állapítanak meg rendelkezéseket  elõsegítik az egységes közösségi piac érvényesülését - kezdeti ügyekben: az áruk szabad mozgása (30-36 cikk) és a 85., 86 cikk közös hivatkozási alap volt (Deutsche Gramophon, Centrafarm ügyek) - Merck ügy: a versenyjogi cikkekre már nem hivatkoznak - a holland szabadalomjogosult azért nem akadályozhatja meg az általa Olaszo-ban forgalomba hozott termék Hollandiába történõ reimportját, mert sérti az áruk szabad mozgásának elvét - Dansk Supermarked ügy: a megállapodás, hogy csak elsõ osztályú termék kerülhet forgalomba az adott tagállamban, a szabad mozgás elvébe ütközés miatt érvénytelen (nem

a kartell-tilalom miatt) - Consten/Grundig eset - exkluzív disztributori szerzõdés - Consten vállalja, hogy kizárólag Grundig terméket forgalmaz - Grundig vállalja, hogy csak a Constennek szállít, ill. hogy biztosítja, hogy más tagállamból ne kerüljenek Grundig termékek importálásra - kérdés: - a 85 cikk vonatkozik-e a vertikális kartellre is (nem versenytársak, különbözõ szinten mûködnek),v. csak a horizontálisra (versenytársak kötik)? - versenykorlátozás történt-e, ha nem is érintette szerzõdésük a többi termék, gyártó, márka közötti versenyt? - EK Bír: - döntõ szempont: gazd-i szab-k érvényesülése és a közösségi versenyjog funkciója közötti összefüggés - a 85. cikk "vállalkozást" említ, nem versenytársat  alkalmazható a 85 cikk - korlátozza a versenyt, mert a megállapodás érintheti a tagállamok közötti ker-t (lezárja a francia piacot, ott csakis a Consten forgalmazhat + 3. országból nem

importálható + Consten nem re-exportálhat) - háttérmagyarázat: a kizárólagos ker-i jogosítványok a közösségi piac határok mentén való újrafelosztását eredményezik - verseny lehet: - interbrand competition (gyártók, márkák közötti verseny) - intrabrand competition (egyazon termék forgalmazói közötti verseny) 12 - EK Bír: - intrabrand competition alapja: a szabad áruforgalom alapelve  az elszigetelt piac létrehozása sérti a 85. cikkelyt - USA LB döntése a Continental TV v. GTE Sylvania ügyben: - a vertikális kapcsolatokban érvényesülõ korlátozások nem feltétlenül ütköznek tilalomba; indok: - az antitrust law alapja az interbrand verseny  ha ez fennáll, akkor korlátozza az intrabrand pozíciók káros kiaknázását (mivel a vásárló vehet más terméket is) - alap: fogyasztó érdeke - közösségi versenyjog és szabad áruforgalom különbsége: - versenyjog tágabb: akár a tagállamon belüli tev-re is vonatkozhat, ha az

érinti a tagállamközi ker-t + ker-n kívüli gazd-i-piaci aktivitásokra is vonatkozik - eltérõ célok: - szabker: áruk és szolgáltatások korlátozások nélküli forgalma a cél - versenyjog: komplex (hagyományos versenyjogi célok + közösségi célok, pl. integráció) - eltérõ alkalmazás - gazd-i szab-k: a tagállamokon kérhetõ számon (bár hivatkozhatnak rájuk mgnjogi felek) - versenyjog: közvetlenül a mgnjogi szereplõkre alkalmazza (tagállamokra csak korlátozottan) - derogáció lehetõsége: - gazd-i szab-k: 0 lehetõség - közösségi versenyjog: mentesítések - a közösségi versenyjog egy szupranacionális szervezet jogának része  jellemzõi: - 37. cikk: ker-i jellegû állami monopóliumok körébe esõ termékek, szolgáltatások esetében nem érvényesülhet diszkrimináció  a nemzeti monopólium nem érvényesítheti kizárólagossági jogait a tagállamok közötti ker-ben  más tagállambeli exportõr a monopólium alá esõ

termékeket közvetlenül beviheti az adott tagországba - ide tartoznak azok a szervek, intézmények is amelyeken keresztül a tagállam közvetve v. közvetlenül felügyeli, meghatározza v. érzékelhetõen befolyásolja a tagállamok közötti import-export kapcsolatokat; ideértve azokat a monopóliumokat is, melyeknek gyakorlását nem állami szervre delegáltak (pl. Budespost monopóliuma telefonok szállítására) - nem vezethetnek be a cikk elveivel ellentétes intézkedéseket (pl. Bundespost nem terjeszthette ki monopóliumát a vezeték nélküli telefonokra) - a cikk közvetlen hatályú - tagállami jogalkotás, ill. az állam egyedi aktusai kompatibilisek a versenyjoggal  sajátos kontroll - mennyiben hivatkozhatnak a 85. és a 86 cikket sértõ vállalkozások az állami szabályozásokra, mint piaci magatartásukat meghatározó forrásokra? - Suiker Unie ügy: a nemzetközi kartellben részt vevõ olasz cukorgyártók eltérõ bánásmódban részesültek, mert

az olasz szabályozás kiiktatta a verseny lehetõségét az olaszországi gyártók számára  ha az állami jogszabályok a versenyt eliminálják, ez a közrehatás a közösségi versenyjog szankciói alól felmentést ad az érintett vállalkozás számára - Rendo ügy: ha a versenykorlátozás egyaránt eredeztethetõ a tagállami jogszabályból és a vállalkozások megállapodásából, akkor a jogszabály vizsgálandó elõször (hogy az adott tagállam megsértette-e a közösségi jogot), de a jogszabály által teremtett versenykorlátozáson túli többletért a vállalkozások szankcionálhatók - FEDETAB-ügy: - kimentést célzó hivatkozás: az egyeztetett üzleti lépések (hazai és import dohánytermékek árrésének egységesítése) nem szankcionálhatók, mert a belga jogszabályok már amúgy sem hagytak teret a piaci verseny érvényesülésének - EK Bír: a belga jogszabályok nem tiltották, hogy a belga gyártók és az importõrök eltérõ árakat

érvényesítsenek  az importõrök közötti versenyt csak a FEDETAB elõírások korlátozták  a verseny lehetõsége fenn állt volna  hivatkozás nem elfogadható - nem szolgálhat védekezésül, hogy a vállalkozások versenyjogba ütközõ magatartása a tagállami jogszabályok torzító hatását volt hivatott kiküszöbölni, mégha ez a közös piaci verseny elõsegítésével is jár; indok: a közösség céljait megvalósítandó fellépés nem engedményezhetõ a gazd mgnjogi szereplõire - mi van, ha a gazd szereplõinek egymás közötti versenyjogi vitáiban jelenik meg vmely versenyellenes jogszabály v. állami intézkedés?  a tagállamok a piaci szereplõk közötti verseny torzítására alkalmas intézkedéseket milyen korláttal hozhatnak? - 85., 86 cikkek: a gazd mgnjogi szereplõire alkalmazandók - RSZ alapelvi rendelkezések - 3f) cikk: alapvetõ célkitûzés a torzításoktól mentes közös piaci verseny megteremtése - 5(2) cikk: a

tagállamoknak tartózkodniuk kell minden olyan intézkedés megtételétõl, ami veszélyeztetheti a Közösség céljainak megvalósulását  a tagállamok nem alkalmazhatnak olyan jogszabályokat, melyek megfoszthatják a 85., 86 cikkeket hatékonyságuktól (ezek egyébként az RSZ 30-34 cikkébe is ütköznek általában) - INNO v. ATAB eset - az INNO szupermarket a belgiumi jogszabály által meghatározott értékesítési módszert (a gyártó v. az importáló által meghatározott áron kell eladni) megszegve adott el; az ellene indított eljárásban az 5(2) cikkre hivatkozott - EK Bír: az 5(2) cikk az állami jogszab ellen, a 86. cikk a megvalósuló versenyellenes tényállás ellen érvényesítendõ - Leclerc ügy - francia jogszab: az eladóknak azon az áron kell adni (+/- 5%) amilyen árat a kiadók és az importálók meghatároznak - Leclerc nem tartja be  eljárás - Leclerc: a francia jogszab hiányában a kiadók és az importálók nem tehetnének ilyen

ármeghatározást  versenytorzító a jogszab a 3f) cikk értelmében; a 85. cikk szerinti megállapodásról nem volt szó 13 - EK Bír: - kzpban a közösségi pol  a "könyvértékesítési pol" és a közösségi jog adott állapotában a tagállamok kötelezettségei nem elégség konkrétak ahhoz, hogy ki lehessen mondani a francia jogszab jogellenességét - a 30. cikk alapján az importált könyvek eladási árának meghatározása a közösségi jogba ütközik - Cullet ügy - francia szabályozás meghatározza a benzin minimumárát (haszonrést épít be) - EK Bír: - a 85. és az 5(2) cikk nem alkalmazandó (a jogszab nem fosztja meg a versenyszab-okat hatékonyságuktól + nincs jogszab-i kényszer a 85. cikkbe ütközõ magatartás kifejtésére) - a 30. cikkbe ütközik, mert a frao-i eladóknak értékesítõ más tagállambeli importálók nem tudják érvényesíteni versenyelõnyként a saját beszerzési forrásuk szerinti alacsonyabb árakat

- Vlaamse ügy - belga jogszab: a megállapodott v. jogszab-okban meghatározott árak be nem tartása, ill. x kedvezmények nyújtása az üzleti gyakorlattal ellentétben a tisztességes üzleti tev követelményébe ütközik - egyik iroda jogszab-ba ütközõ kedvezményt ad ügyfelének  eljárás - Ek Bír: - a 85. cikkbe ütközik az utazási irodák közötti szerzõdések hálózata (azonos jutalékok, azonos engedmények) - az 5(2) cikkbe ütközik a jogszab, mert a fentit megerõsítette (a szövetség normáit stabilizálta, végrehajtását biztosította a szövetségen kívüli irodákkal szemben is) - Aubert eset - francia bizottság termelési kvótákat határoz meg (a bizottság döntései min-i rendeletek  általánosan kötelezõek) - egy ültetvényes túllépi a kvótát  eljárás - EK Bír: - a bizottságra alkalmazandó a 85. cikk  az alapján viszont a termelési kvótát elõíró döntés ütközik a versenyjoggal - a francia jogszab

megerõsítette ezt  az 3f) és az 5(2) cikkbe ütközik - Asjes ügy, Ahmed Saeed ügy: a repülõjegyek rögzített árai alatt értékesítõ, ezzel nemzeti tarifamegállapodásokat megszegõ vállalkozások ügyei; ítéletetek a fenti mintára - Van Eycke ügy - belga korm.r: korlátozza a lakossági megtakarítások után a bankok által fizethetõ kamatot (a rendelet elõtt a bankok maguk között már megállapodtak errõl) - EK Bír: - 2 fajta tagállami szabály van a versenykorlátozás elõsegítése szempontjából: 1. megköveteli, elõsegíti, megerõsíti az adott magatartást 2. az intézkedések megtételét a gazd-i szféra mgnjogi alanyaira delegálják (ezek jelenthetik az 5(2) cikk megsértését, amennyiben a piaci szereplõk a 85., 86 cikkbe ütközõ regulákat állítanak - az ügyben nem állapítható meg a kamat-maximum meghatározás átengedése - 104. cikk: tagállami kompetencia a fizetési mérleg egyensúlyának biztosításához és a hazai

devizában való bizalom fenntartásához kapcsolódó intézkedések  a rendelet nem tartozik az 5(2) cikkely alá - kettõs jelleg - hagyományos versenyjog - közösségi jog - piacralépési akadályokat fokozott mértékben igyekszik megszüntetni - funkciója lesz a gazd-i integráció megvalósulásának elõmozdítása 2.§ A vállalkozások versenykorlátozó együttmûködése - 85. cikk: (1) A közös piaccal összeegyeztethetetlen és tilos minden olyan vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások szövetségeinek döntése és összehangolt magatartás, amely alkalmas a tagállamok közötti ker befolyásolására, és a közös piacon belüli verseny akadályozását v. eltorzítását célozza v ilyen hatást fejt ki, különösen a) a vételi v. eladási árak, egyéb üzleti feltételek közvetlen v közvetett rögzítése b) az elõállítás, forgalmazás, mûszaki fejlesztés v. befektetés korlátozása v ellenõrzése c) a piac v. a beszerzési

források felosztása d) azonos ügyletek esetén eltérõ feltételek alkalmazása a különbözõ ker-i partnerekkel szemben, hogy azok így hátrányos versenyhelyzetbe kerüljenek e) a szerzõdés megkötésének olyan többlet-szolgáltatásokhoz kötése, amelyek sem természetüknél fogva, sem a ker-i szokások szerint nem állnak kapcsolatban a szerzõdés tárgyával (2) A jelen cikkely szerint tiltott megállapodások és határozatok semmisek (3) Az (1) bek. rendelkezéseinek alkalmazásától el lehet tekinteni, ha ezek hozzájárulnak az árutermelés és a forgalmazás javításához, a mûszaki v. gazd-i haladás elõmozdításához, miközben az ebbõl származó elõny megfelelõ része a fogyasztóknak jut anélkül, hogy az érdekelt vállalkozások a) a célok eléréséhez szükséges mértéket meghaladóan korlátoznák a versenyt b) lehetõséget teremtenének a verseny megszüntetésére az érintett piacon - fogalmak - alanyi kör - vállalkozások,

vállalkozások szövetségei, egyesülései 14 - jogi megjelenési formájuk közömbös, lényeg: gazd-i értelemben vállalkozás legyen - EK Bír: bármilyen jogi és finanszírozási formájú jogi személy, amely ker-i, gazd-i tev-t folytat és az áruk, szolgáltatások piacán ezáltal jelen van, a versenyjog alanyának minõsül - nem feltétel a profit-elvûség - lehet ök, kikötõi hatóság, posta is, ha mgnjogi kapcsolataiban jár el - vállalkozások szövetségei: önállóan kezelt vállalkozásnak minõsül - vállalkozások szövetségei: a vállalkozások tartós együttmûködésének v. összehangolásának számos szervezeti formája - CNSD ügy - CNSD: vámügynökök szakmai szervezete; meghatározza a szolgáltatás díjának minimumát - Bizottság: a vámügynököket a "vállalkozás" fogalma alá vonja  a CNSD vállalkozások szövetsége  a közösségi versenyjog alá tartozik - mivel a CNSD önállóan döntést hozó szakmai

kamaraként szerepel, a Bizottság eljárhat a versenykorlátozás esetén - tulajdonlás v. ellenõrzés folytán összekapcsolódó több, jogilag különálló gazd-i társaság v gazdálkodó szervezet megítélése - egyetlen vállalkozás; megállapítást meghatározó tényezõk: - tulajdonlási hányad - irányító testületek összetétele - az üzleti tev tényleges befolyásolásának mértéke - Beguelin ügy: az anyavállalat és a leányvállalat közötti szerzõdés a 85. cikkellyel szemben immunis, mert a leányvállalat gazd-ilag nem önálló - economic entity (gazd-i-funkcionális egység), ill imputation (az irányítónak betudott magatartás) elv  az egységes irányítás alatt álló vállalkozások közötti megállapodások immunisak a 85. cikk alól; de: a vállalatcsoport irányítója felelõsségre vonható azáltal, hogy a leányvállalat csel-ét az anyavállalat versenyeszközének tekintik - vállalkozások megszûnése, jogutódlás: - a

jogutód versenyjogi szankcionálhatósága nem függ a tagállami társasági jogokra tartozó szervezeti változásoktól - vállalkozások versenyjogi azonosságának eldöntésekor a gazd-i-funkcionális folyamatosság megléte dönt - együttmûködési formák a 85. cikk-ben - vállalkozások közötti megállapodások - akár elég a gentlemens agreement is - megállapodás a gazd-i kényszer hatására kötött és súlyosan egyoldalú elõnyöket tartalmazó szerzõdés is - szankcionálható akkor is, ha az adott résztvevõ megszegi a megállapodást v. nem minden elemének meghatározásában vesz részt - egyeztetett üzleti gyakorlat - vállalkozások informális együttmûködése (amikor nem állapítható meg a "megállapodás") - számos megfontolás szerint történik megállapítása, példák: - ICI ügy - x festék majd mindegyik elõállítója gyakorlatilag egyidejû és azonos mértékû áremeléseket hajtott végre, ezek több piacra kiterjedtek -

EK Bír: - paralell piaci lépések önmagában nem elegek, kivéve, ha ennek eredményeként a piaci verseny feltételei az adott piacra, termékre, gyártókra tekintettel normális versenytõl eltérnek  egyeztetett magatartásnak minõsül - összehangolt magatartás megvalósulhat információcserével v. egyszerû közléssel is - Suiker Unie ügy - EK Bír: két holland és egy belga cukorgyár együttmûködik, mivel a Hollandiába irányuló exportját a belga gyártó kizárólag a két hollandiai gyártón keresztül bonyolítja - a versenytársi viszonyban lévõ piaci szereplõk nem léphetnek olyan kapcsolatba, ami a versenytárs informálódását biztosítja a szándékolt piaci lépésekrõl (fent ez történt)  jogellenes - Pioneer ügy - Pioneer eu-i leányvállalatának kizárólagos disztributorai vannak mindegyik tagállamban, de a paralel ker-t nem zárja ki semmi - a francia disztributor a Pioneer által összehozott találkozón kéri a német és a brit

disztributort, hogy akadályozzák meg országaikból a francia piacra irányuló értékesítést  a francia és a német több olyan megrendelést visszautasít, amelyek a Frao-ba való továbbeladással fenyegettek - EK Bír: egyeztetett gyakorlatnak minõsül + a Pioneer is sáros, mert megszervezte a megbeszélést  külön bírság a gyártónak is - tehát az egyeztetett gyakorlat megállapításának feltételei: - vmilyen formájú tényleges és céltudatos kapcsolat megléte - ami a verseny kockázatának kiiktatására irányul v. hatása szerint az érintett vállalkozások magatartását a versenykonformtól eltérõvé teszi - bizonyítási teher: a Bizottságon (mint versenyhatóság) - vállalkozások szövetségének döntései - cél: a szövetség legyen felelõsségre vonható anélkül, hogy az egyeztetett gyakorlat meglétét bizonyítani kéne - szándékos koordináció nélkül is lehet versenykorlátozó hatású - döntésnek minõsülnek az

ajánlások, szándékösszefoglalások, szabályzatok is 15 - IAZ International Belgium ügy: a vízszolgáltatók szövetsége ajánlja tagjainak, hogy csak a belgiumi gyártók megfelelõségi cimkéjével ellátott mosogatógépet kössék rá a rendszerre  alkalmas a verseny korlátozására - Fire Insurance ügy: német biztosítók szövetségének ajánlása x kötvényfeltételek díjainak emelésérõl  jogellenes - egyoldalú aktusok - tipikus, hogy az egyoldalú eset eredõje vmilyen disztributori szerzõdés - AEG-Telefunken ügy: a gyártó megtagadta a feltételknek megfelelõ nagykereskedõtõl a szállítást; EKBír: ennek alapja a gyártó és disztributorai között meglévõ szelektív disztribuciós viszony (egyetértenek, hogy nem szabad beengedni azt, aki nem igazodna a magas értékesítési árakhoz) - Ford-ügy: a Ford megtagadja a jobbkormányos kocsik szállítását Németo-ba (alap: Ford és brit disztributorai közötti viszony) - az EKBír

gyakran a hallgatólagos elfogadás alapján mondta ki az együttmûködést - tagállamok közötti ker érintettsége v. ennek lehetõsége - ezen múlik, hogy a közösségi v. a tagállami versenyhatóság jár el - fontos, ez alapján dõl el, hogy hol születnek a versenypol-i döntések (tagállam v. Bizottság) - közösségi jogi irányadó azokra a megállapodásokra, egyeztetett gyakorlatokra, amelyek alkalmasal lehetnek a tagállamok közötti szabker korlátozására oly módon, hogy a gazd-i integráció kiépülését veszélyeztetik a verseny struktúrájának, a ker mûködésének befolyásolásával v. tagállami piacok felosztásával - potenciális érintettség is elég - Vacuum Interrupters Ltd ügy: termékgyártásra létrehozott közös vállalatról való megállapodás érinti a tagállamközi ker-t, mert megállapodás hiányában az illetõ terméket külön-külön, versenytársakként gyártották volna (csak a közösségi versenyjog alkalmazhatósága

a lényeg) - Zanussi-ügy: a termékekhez adott garancia érvényesíthetõségét arra az országra korlátozzák, ahol a vásárlás és a használat is történt  gátolja a termékek használattól eltérõ tagállamból való beszerzését - Commercial Solvents ügy: a ker dinamikája mellett a piaci-gazd-i pozíciók, kapcsolatok és az ezekre gyakorolt hatás is megalapozhatja a közösségi versenyszabályok alkalmazását - a vállalkozások azonos honossága v. az, hogy a magatartás kifejtése egyetlen tagállamban történik, önmagában nem vezethet a közösségi versenyszabályok elkerülésére - Cementhandelaben ügy - holland cementgyártók többsége a hollandia értékesítésben árkartellt hoz létre - EK Bír: egy tagállam egész T-re kiterjedõ megállapodás a közös piac tagállami határok mentén történõ megosztásaként hat  az integráció ellen hat - Salonia ügy: olasz piac egészére kiterjedõ hírlap-terjesztési megállapodás (ítélet

ua, mint fenn) - Hugin ügy: nem alkalmazható a közösségi jog, mert a korlátozott javító-szolgáltatásnak nem volt közösségi dimenziójú piaca - de minimis (jelentéktelenségi v. bagatell) szabály - Völk v. Vervaecke ügy - kizárólagos forgalmazási jog és teljes védelem a párhuzamos importtal szemben (lásd Costen/Grundig tényállás); a gyártó részesedése fél százalék alatti a piacon  EK Bír: jelentéktelen befolyás a piacra, nem alkalmazható a 85. cikk - Bizottsági közelmény a de minimis szabály alkalmazásáról: fõleg mennyiségi paramétereket határoz meg - verseny megakadályozása, korlátozása, torzítása - EK versenyelmélete: mûködõképes verseny elve  gazd-i pragmatizmus (akkor mûködõképes a verseny, ha kielégíti a piacgazd értékeit és teljesíti a gazd-i integráció érdekében is a funkcióját) - versenytorzító tartalom v. hatás - EK Bír: elõször a tartalom vizsgálandó, ha az nem sérti a versenyt, akkor

fel kell tárni az esetleges versenyellenes hatásokat  de ha a versenysértõ tartalom megállapítható, akkor már nem feltétel a hatás megállapíthatósága - Societas Italiano Vetro-ügy: EK Bír: nyilvánvaló és egyértelmûen kimutatható versenykorlátozó cél esetében is el kell végezni a piac vizsgálatát - a hatásvizsgálat tartalmi mércéje: a versenykorlátozás megállapíthatósága - közömbös, hogy a versenykorlátozó célt elérték-e, v. hogy a versenykorlátozó hatást szándékolt volt-e - versenykorlátozás - minden fajta versenykorlátozásra vonatkozik-e a 85. cikk (x mentesülést jelentõ körülményekkel)? - elõkérdés a verseny létezése (elvileg a verseny hiányára hivatkozva kikerülhetõ a 85. cikk) - horizontális és vertikális kapcsolatok és szankcionálhatók - Bír: szûkebben értelmezi a 85. (1) hatókörét, mint a Bizottság - x versenykorlátozások nem tartoznak a 85. cikk alá - horizontális korlátozás - kivétel:

pl. Remia ügy (a vállalati vagyon eladóját a vevõ kötelezi, hogy az adott terméknek a meghatározott földrajzi piacon 10 évig nem támaszt versenyt)  e nélkül nem jelenhetne meg kellõ számú piaci szereplõ (a vállalat eladója tapasztalatai alapján lehetetlenné tudná tenni a vevõ piaci pozícióját) - vertikális korlátozások - az üzleti kockázatok csökkentése, a gazd-i szempontú szükségesség indokolhat korlátozást - a korlátozások megengedettségére további magyarázat lehet azok járulékos természete - a szelektív forgalmazói szerzõdések is jelenthetnek elfogadható versenykorlátozást, hiszen elõmozdítja a termékek közötti versenyt; de feltételek: a szelektív forgalmazói rendszer tagjainak kiválasztása diszkriminációtól mentesen történjen - kooperációs megoldások nem esnek a 85. cikk alá, pl: közös piackutatás, raktárkapacitás megosztása, közös hirdetés - mentesíthetõség - 2 pozitív, 2 negatív feltétel -

Bizottság dönt, döntése a Bír elõtt megtámadható 16 - gyakorlat: csoportmentességek (automatikusan megadják, nem kell a Bizottságnak vizsgálnia), ezeken kívül a Biztól kell kérni az egyedi mentesítést (megítélése kb 2 év) - pozitív feltételek: - hozzájárulás a javak (értelmezés kiterjed a szolgáltatásokra is) elõállításának és forgalmazásának fejlõdéséhez v. a technikai gazd- haladás elõsegítése (gazd-i elõnyök) - ide tartozik sokszor a foglalkoztatás fenntartása, a mh-k stabilizálása - pl. mentesített lehet a technológiai transzfer, választékbõvítés; minõség kontrollja - a létrejövõ elényökbõl a fogyasztók, használók megfelelõ részesülése - üzleti partnerek, a terméket használó más vállalkozások is - az elõnynek meg kell haladnia a verseny korlátozása nélkül elérhetõ elõnyt - pl. ellátás folyamatosságának biztosítása - negatív feltételek - csak az elengedhetetlenül szükséges módon

és mértékben járjon versenykorlátozással - Bizottsági fekete-lista: általában nem mentesítõ korlátozás-típusok (pl. továbbeladási árra vonatkozó korlátozás, közösségi piac egy részének elszigetelése); vizsgálat 2 lépésben: - a korlátozásnak magának a megmérettetése (a versenykorlátozás mértékére tekintettel nem kap mentesítést) - elengedhetetlen volt-e a korlátozás? - a felek együttmûködése nem járhat a verseny kiiktatásának lehetõségével az illetõ termék (szolgáltatás) piacának jelentõs részén - általában a gazd-ilag elõnyös együttmûködésekkel szemben ellensúlyoz (de pl. a PhilipsThomson-Sagem együttmûködés a likvid-kristály képernyõk kifejlesztésében az EK gazd-ának stratégiai érdeke  mentesíthetõ) - Bizottság vizsgálja a releváns piacot, a verseny kiiktatásának hiányát (feleknek kell bizonyítani, a Bizottság indokolja döntését) - a Bizottság a mentesítést feltételekhez kötheti és

meghatározott idõtartamra adja meg - ha a megállapodás nem tartozik a 85. cikk alá  a Bizottság nemleges nyilatkozatot (negative clearance) ad ki - Bizottság versenyjogi igazgatósága comfort letter-t adhat ki: az ügyet lezárja, mert az eljárás végén úgy is mentesítésre v. nemleges nyilatkozatra kerülne sor - csoportmentesítési kategóriák (bizottsági rendeletek határozzák meg) - a bizottsági rendeletnek megfelelõ megállapodás mentesítését nem kell kérni - szürke-lista: a Bizottság addigi gyakorlatában többnyire mentesítésben részesített kikötések  ezek is általánosan mentesítenek - részleges megfelelés esetén egyedi mentesítés lehetséges csak - pl: K+F szerzõdések, franchise szerzõdések, kizárólagos forgalmazói szerzõdések 2 fél részvételével 3.§ Visszaélés a domináns piaci pozícióval - 86. cikk: a közös piaccal összeegyeztethetetlen és tilos a gazd-i erõfölénnyel való visszaélés a közös piac T-n v

annak egy jelentõs részén akár egy, akár több vállalat által, amennyiben ez a tagállamok közötti ker akadályozásához vezethet; spec formái: - méltánytalan eladási v. vételárak, egyéb üzleti feltételek közvetett v közvetlen kikényszerítése - a termelésnek, a forgalmazásnak v. a mûszaki fejlesztésnek a fogyasztók kárára történõ korlátozása - azonos ügyletek esetén az üzleti partnerekkel szemben eltérõ feltételek alkalmazása, hogy egyesek ezáltal a versenyben hátrányba kerüljenek - a szerzõdés megkötésének olyan többlet-szolgáltatásokhoz kötése, amelyek sem természetüknél fogva, sem a keri szokások szerint nem állnak kapcsolatba a szerzõdés tárgyával - tagállam is jogot sért, ha olyan helyzetet teremt közjogi aktusaival, hogy egy tev folytatására kizárólagos jogot kapott szervezet ezzel a monopolhelyzetével a 86. cikket megsérti - feltétel: potencálisan v. ténylegesen érintse a tagállamok közötti ker-t;

Hugin-ügy - svéd gyártó megtagadja, hogy alkatrészt szállítson egy london környéki angol cégnek - EK Bír: nem érinti a tagállamok közötti ker-t, mert - nem volt hatással az angol cég más tagállambeli tev-ére (az nem is akar máshol piacra lépni) - nem volt az illetõ alkatrészeknek ker-i forgalma a tagállamok között (aminek az angol cég részese lehetett volna) - domináns piaci pozíció - Bizottság: ha egy vállalkozásnak hatalmukban áll "teljesen függetlenül" a versenytársakra, a vásárlóikra v. szállítóikra tekintet nélkül meghatározni és véghezvinni üzleti-piaci lépéseiket (nem kell, hogy minden más gazd-i faktort kiiktató erõ legyen) - EK Bír: számottevõ mértékben való függetlenedés - vizsgálati lépcsõk: releváns piac meghatározása, piaci részesedés és befolyás alakulása, létezõ v. potenciális verseny hatásának felmérése - releváns piac - releváns termékpiac - fõ szempont: termékek

helyettesíthetõsége  azonos termékpiac részei - United Brands ügy: a banán nem helyettesíthetõ más gyümölccsel  a releváns piac a banán értékesítési piaca  domináns pozíció megállapítható - CSC ügy: a CSC megtagadja egy gyógyszer alapanyagaként szolgáló termék szállítását egy olasz vállalatnak, és az csak jelentõs kiadásokkal tudott volna más alapanyagra átállni  releváns piac a konkrét felhasználás szempontja szerint - Michelin ügy: a gyártók által a kocsikra felszerelt gumi és a használók által külön vásárolt gumik: 2 külöbözõ termékpiac - helyettesíthetõség lehet: 17 - keresleti: vásárló tényleges választási lehetõsége - kínálati: gyártók erõforrásaikat át tudják alakítani - Tetra Pak I. ügy: a tejeszacskókat elõállító gépsorok gyártói nem tudják termelésüket átalakítani a dobozokat elõállító berendezések felé - releváns földrajzi kiterjedésû piac - 86. cikk:

legalább a közös piac jelentõs része legyen releváns földrajzi piac - meghatározása - ha a termék értékéhez képest a szállítási költségek jelentõsek  földrajzi piac kisebb kiterjedtségû - kellõ idõtartamú domináns pozíció kell; ok: piaci fluktuáció (termékpiac és földrajzi piac folyamatosan változhat) - a meghatározó piaci pozíció vizsgálatának tényezõi: - vállalkozás részesedése a releváns piacon - nem elégséges vizsgálni, de nem is feltétlenül szükséges a nagyobb részesedés (pl. x vállalkozás technikai fölénye miatt is korlátozhatja a versenyt) - EK Bír: igen nagy piaci részesedés (40-45, de néha akár 20% is elég) elég lehet - piacralépési akadályok megléte - pl. szellemi tul formái, jogszab-i feltételek, tv-i monopóliumok - pl. technológiai elõny, jól kiépített forgalmazói hálózat, márka image - pl. átállási költség (opportunity cost): annak a vagyonnak, tev-nek az értéke, amelyet fel kell

számolni az adott piacra való áttérés érdekében - vállalkozásokat kell vizsgálni (vállalatcsoport tagjai nem versenyjogi jogalanyok) - közös dominancia: több, jogilag és gazd-ilag különálló vállalkozás meghatározó helyzetben vannak - ha a pozíció fenntartása együttmûködésük eredménye: 85. cikk - Biz: megosztott domináns pozíció + hallgatólagos (passzív) együttmûködés  alkalmazható a 86. cikk - Flat Glas ügy: 85. és 86 cikkely egymás melletti alkalmazása - domináns piaci pozíció mellett visszaélés is kell - 0 általános definíció; 2 irányban jelenhet meg: - a domináns pozíció piaci szereplõket közvetlenül károsító kiaknázása - versenyellenes tev a már dominanciával terhelt piacon - kizárólagossági igények eszközei - szállítások indok nélküli megszüntetése, v. üzletileg ésszerûtlen egyoldalú kikötésekkel való fenntartása  86. cikkbe ütközik; de: új üzleti kapcsolat megtagadása? - felfaló

v. kiszorító árak alkalmazása (predatory pricing), pl célirányos, szelektív árcsökkentés (cél a versenytárs kiiktatása, gyengítése) - a költség-ár viszony mellett egyéb körülmények is vizsgálandóak - árengedmények - lojalitás miatt: x mennyiség jövõbeni vásárlásakor csak az engedményt adó vállalkozáshoz lehet fordulni - jövõbeni lépésektõl függõ engedmények visszaélések (szimpla árengedmény nem) - vállalatok egyesülése - a domináns piaci pozíció erõsbítését okozó fúzió visszaélésnek minõsülhet - 1973: Continental Can eset: versenytárs felvásárlása visszaélés; EK Bír indokai: - 0 különbség a piaci viselkedés és a piaci struktúra megváltoztatása között, ugyanúgy kihat a fogyasztókra - 3f) cikk (torzításmentes verseny követelménye)  gazd-i verseny teljes kiiktatása nem megengedett  alap a 86. cikk alkalmazásához - 85. és 86 cikk egymással ellentmondásban nem értelmezhetõk - a 86. cikk

példái nem kimerítõ listák, de maguk is utalnak a struktúra változáson keresztül történõ versenykorlátozásra - a Continental Can döntés csak a dominanciával együtt alkalmazható - Warner-Lambert/Gillette ügy: a versenytárs felvásárlásával megvalósult a dominancia " bizonyos határa"  alkalmazható a 86. cikk - domináns pozíció tisztességtelen kiaknázása (unfair exploitation) - közvetlenül az üzleti partnerek, fogyasztók hátrányára történik a visszaélés - nem = a tisztességtelenségi versenyjoggal (ott nem feltétel a dominancia) - pl: tisztességtelen árak és üzleti feltételek alkalmazása, passzivitás - 0 mentesítés 4.§ A versenyszabályok alkalmazása - alkalmazás 2 kerete: - Bizottság, mint versenyhatóság eljárása, a hozzá kapcsolódó bírói felülvizsgálattal - 85 (1) és 86. cikk tagállamok bír-ain való érvényesítése - versenyhatósági eljárás - kivételi szektorok (Bizottság vizsgál, javaslatot

tesz, ill. eredmény hiányában megállapítja a jogsértést és felhatalmazza a tagállamot, hogy intézkedjen; ekkor a mentesség megadása is a tagállami hatóság feladata) - a közösségi versenyhatóság hivatalból, a felek megállapodásukról küldött értesítése, ill. panasz alapján v a nemleges megállapítás kérelmezésére válaszul indíthat eljárást - a negative clearance a tagállami bizottságokat nem kötelezi - értesítés: cél a mentesítés elnyerése (csoportmentesítés ellen a Biz 6 hónapon belül tiltakozhat) - nemleges megállapítás, egyedi mentesítés: a Biz pozitív döntései 18 - comfort letter - Biz versenyjogi igazgatóságának vezetõje írja alá - jelzik, hogy nem látnak alapot a 85., 86 cikkek alkalmazására, ill mentesítésre vonatkozó határozat születne az eljárás végén - nem köti a tagállami bír-t - panasz útján - tagállam, természetes és jogi személy indíthatja, ha jogos érdekeit sérti az adott

magatartás - Bizottság dönt, hogy elbírálja-e - a Bizottság minden szükséges információt megszerezhet a korm-októl, hatóságoktól, vállalkozásoktól, azok szövetségeitõl - információ kérdés: - informális út - formális út (bírsággal fenyeget) - informálási kötelezettség: az eljárás alá vont informálása írásban kötelezõ - Bizottsági elmarasztaló döntés lehet: - jogsértés befejezésének elrendelése - bírság kiszabása (max a megelõzõ üzleti év forgalmának 10%-a) - a Bizottság az eljárás során közbensõ intézkedéseket tehet - Bizottság határozatai fellebbezhetõk - tagállamok: általános lehetõség a fellebbezésre - a felülvizsgálat jogalapja lehet - 172. cikk: bírság kiszabása esetén korlátlan felülvizsgálat és a bírság módosításának lehetõsége - 173. cikk: Bizottság döntései ellen általános felülvizsgálati klauzula, alap lehet: - kompetencia hiánya - lényeges eljárási szabály megsértése -

RSZ megsértése - hatósági-eljárási jogkör nem megfelelõ használata - 175. cikk: a Bizottság idõbeli mulasztása miatt - Bír felülvizsgál (emellett is jelentõs szerep a versenyjog értelmezésében) - helybenhagy v. megsemmisít - Versenyügyekben az Elsõfokú Bír-hoz lehet fellebbezni (innen csak jogkérdésben lehet fellebbezni az EK Bír-ra - tagállami eljárások - tagállami versenyhatóság - közösségi intézkedés hiányában dönt a 85., 86 cikk alkalmazásáról, de: - nem dönthet a 85(3) szerinti mentesítésrõl - nem alkalmazhatja a 85(1) és 86. cikket, amint a Biz megindítja saját eljárását - a Biz. továbbítja a tagállami versenyhatóságnak a dokumentumok  ezek alapján a tagállami jog megsértése miatt a tagállami versenyhatóság elõtt is eljárás kezdõdhet - egyidejûleg alkalmazható a közösségi és a tagállami versenyjog - határozatok konfliktusa esetén elsõ a közösségi versenyjog - ugyanaz a magatartás kétszer nem

bírságolható - Guerlain ügy: ha a Biz szerint az adott magatartás nem sérti a 85., 86 cikket, azt a tagállami versenyhatóság - a tagállami versenyjogba ütközése miatt - megtilthatja + bírságot szabhat ki - a Bizottság által adott mentesítés ellenében a tagállami versenyhatóság nem határozhat ugyanazon magatartás tilalmazásáról a tagállami versenyjogot alkalmazva - jogi feltételek - 85., 86 cikk: közvetlen hatályú  a tagállamok bír-ain (mint a közösségi jog bír-án) érvényesíthetõ, a jogkövetkezmény érvénytelenséget jelent - az érvénytelenség megállapításának formájára, a kártérítés feltételeire a tagállami jog alkalmazandó - tagállami bír a 177. cikk alapján az EK Bír-hoz fordulhat, ill párhuzamos eljárás esetén felfüggesztheti saját eljárást a Bizottság döntéséig - a tagállami bír-ra sem a negative clearance, sem a komfort levél, sem a Bizottság ténymegállapításai nem kötelezõk - mentesítés:

Bizottság dönt; csoportmentesítés: közvetlenül alkalmazandó, a tagállam dönt, hogy az adott megállapodás megfelel-e a csoportmentesítési kívánalmaknak - Delimitis ügyben megfogalmazott elvek - ha a tagállami bír elõtt hivatkozott megállapodás a 85(1) tilalma alá tartozik, de a mentesíthetõség felmerül, akkor a tagállmi bír lehetõségei: - eljárás felfüggesztése, közbensõ intézkedés a Biz döntéséig - információ kérése a Biz-i vizsgálat állásáról, a formális határozat szándékáról - tájékoztatás kérése a Biz-tól a figyelembe veendõ gazd-i és jogi körülményekrõl - cél: a közösségi versenyjogon alapuló igények tagállami bír-k elõtti érvényesítése  ennek érdekében szorosabb konzultációs-információs kapcsolat alakuljon ki a Bizottság és a tagállami bír között - territoriális hatály kérdése - a közös piacon mûködõ vállalkozások a közösségi versenyjogra tekintet nélkül korlátozhatják

a Közösségen kívüli piacokon érvényesülõ versenyt (fõszabály szerint); de vizsgálandó, hogy ez mennyire érinti a közös piacon belüli versenyt (pl. reimport lehetõsége az exportkartellek esetén) - a közös piacon társasági jogi értelemben jelen nem lévõ vállalkozások magatartása érintheti a közös piacon mûködõ versenyt  a védelemhez extraterritoriális jogalkalmazás kell; - joghatósági T-n elkövetett csel-k az objektív T-iség koncepciója szerint az a csel is, amelynek eredete külföldön volt, de befejezetté (teljessé) az adott joghatósági T-n belül lett 19 - védelmi elv: az állam joghatósága elismert a biztonságát fenyegetõ csel-k felett (de ez nem használható a gazdpol érdekében) - kzp-i kérdés: gazd-i következmények, kihatások megítélése, minõsítése - hatáselv: USA (lásd Berke tanulmány) - a közösségi jog pozícója: lásd Berke tanulmány) 5. § A társaságok egyesülésének ellenõrzése -

egyesülések kontrollja: 85., 86 cikk, 1989-es Tanács-rendelet - kartell és vállalategyesülés: - kartell: függetlenségüket megõrzõ vállalkozások együttmûködése, ami piaci mûködésükre vonatkozóan állít kötelezettségeket - vállalategyesülés (koncentráció): önállóság felszámolása, közös irányítás alá kerülés tartós idõtartamra; típusai: - részesedés szerzése más vállalkozásban - vmely vállalkozás vagyonának teljes v. részleges megvásárlása - vállalkozások összeolvadása új társaság létrehozásával - vállalkozások összeolvadása közös vállalkozás alapításával - Biz: a 85. cikk általában nem alkalmazható a koncentrációk ellen - de: ha önállóan is tovább élnek az érintett vállalkozások  vizsgálandó a kapcsolatuk - Biz: a részvények átruházása önmagában kívül esik a 85. cikken - de: 1987-es döntése: a versenytárs részvényei kisebbségének megszerzése alkalmas a verseny

korlátozására (befolyásolni tudja a másik társaság lépéseit) - a 86. cikk nem alkalmazható a domináns piaci pozíció megelõzésére, csak a már dominancia-helyzetbõl történt részesedés szerzésére korlátozódik - a 4064/89-es Tanács rendelet: nem engedélyezhetõ az olayn közösségi dimenzióval bíró koncenctrációja a vállalkozásoknak, amely a közös piac jelentésével, céljával össze nem egyeztethetõ - koncentráció, esetei: - több önálló vállalkozás fúziója (merger), elõtte függetlenek voltak - ellenõrzési lehetõség megszerzése más vállalkozások felett (pl. részvények, v üzleti vagyon megvásárlása); lényeg: meghatározó befolyás (lehet közvetett is, pl. vertikálisan többszintû vállalatcsoportok) - közös ellenõrzés (több vállalkozás közösen szerez ellenõrzést vmely kívülálló társaság felett v. joint venture-t alapít, amely fölött ellenõrzést gyakorol) - közös vállalatok (joint venture) -

koncentratív (csak ez tartozik a rendelet alkalmazási körébe) - funkcionálisan önálló szereplõ, önálló kerpol-i döntések - nem célja az alapítók piaci magatartásának koordinációja - pl: a közös vállalat átveszi az alapítók korábbi tev-ét - kivétel pl: pénzintézetek által értékesítés céljával történõ részvényszerzés - kooperatív - feltétel: "közös piac méretû" koncentrációk - résztvevõk összesített világpiaci forgalma nagyobb mint 5000 millió ECU (min 2 résztevõjé nagyobb mint 250 millió ECU) - nem közösségi dimenziójú, ha mindegyik vállalat forgalmának több, mint kétharmadát egyazon tagállamon belül bonyolítja - ha 2 éven belül több tranzakció a vállalkozások között  egynek tekintendõk - koncentrációk értékelésének egyik kzp-i kategóriája: domináns pozíció (ált. 35-40%, de ellentételezõ hatás esetén lehet akár 80% is); - ellentételezõ hatások: - fennmaradó kiépült

versenytársi pozíciók - vásárlóerõ nagysága és rugalmassága - potenciális verseny megléte - a versenykorlátozások 2 csoportja a tranzakció vizsgálatakor - a koncentráció kivitelezéséhez objektíven szükséges korlátozások - közvetlenül kapcsolódnia kell a koncentrációt megvalósító ügylethez (arányossági + ésszerûségi limitek) - többlet-korlátozást jelentõ elemek - a rendelet eljárási joga - Bizottság versenyjogi igazgatóságán belül: Merger Task Force - kötelezõ notifikáció, 15 példányban (minden tagállam kap); ezt követõen 3 hétig a tranzakció felfüggesztett - gyakran informális egyeztetés az MTF és a vállalkozások között, cél: kipuhatolni az ítéletet - kétszakaszkos eljárás - elsõ szakasz (1 hónapon belül), lehetséges döntések: - a tranzakció nem tartozik a rendelet alá - a közös piaccal összeegyeztethetõ - a tranzakció komoly vizsgálata szükséges - második szakasz (4 hónap alatt); eredmény

lehet (fellebbezés az EK Bír-hoz): - feltételek szabása a tranzakció engedélyezéséhez - feltételek nélküli engedélyezés - megtiltás - korábban adott engedély visszavonása - a rendelet hatálya alá tartozó koncentrációk megengedhetõségérõl csak a Bizottság hozhat döntést, a tagállamok saját szabályaikat nem alkalmazhatják; tagállami érdekérvényesítés lehetõségei: - angol klauzula: érdekeik védelmében (pl. köz- és állambiztonság) intézkedéseket hozhatnak 20 - német klauzula: kérheti a Biz-tól, hogy a tagállami hatóság a tagállam joga szerint járjon el a koncentráció elbírálásában (feltétel: elkülönült tagállami piac, melyen önállóan érzékelhetõ a versenykorlátozás); ezt a fent említett tagállamoknak küldött bejelentés után 3 hétig tehetik meg (ha a Biz nem határoz idõben  a tagállam jogosult eljárni); Biz-i döntés megtámadható a Bír elõtt - holland klauzula: egy tagállam az MTF

vizsgálatát és a Biz döntését kérheti olyan koncentráció esetén, amely nem tartozik a rendelet hatálya alá és ami a tagállamon belül produkálja a versenykorlátozó körülményeket (versenykorlátozás megállapítása esetén a Biz eljárást indíthat) VI. fejezet: Iparjogvédelem, szerzõi jog 1.§ Nemzeti jog, nemzetközi jog, közösségi jog - nemzetközi egyezmények, melyek tagja Mo is - Párizsi Uniós Egyezmény (találmányok, ipari és használati minták, védjegyek, ker-i név, származásmegjelölés nemzetközi védelme) - Berni Uniós Egyezmény (irodalmi és mûvészeti mûvek védelme) - Egyetemes Szerzõi Jogi Egyezmény - "fonogram" Egyezmény (szomszédos jogokról) - Római Egyezmény (elõadómûvészek, hangfelvételt elõállítók és mûsorsugárzó szervezetek védelme) - RSZ (1957): nem tér ki érdemben a szerzõi jogokra - 36. cikk: lehetõvé tesz olyan áruforgalomra vonatkozó korlátozást, amelyet az ipari és ker-i tul

védelme indokol - Bír-nak kell értelmeznie, kiterjesztenie - a MSZ-be foglalt Európai Közösség Alapításáról szóló Szerzõdés (EKSZ) módosítja a RSZ-t 2.§ Egyezményközi kollíziók lehetõsége - PUE: az Unió államai külön megállapodásokat létesítenek az ipari tul védelmére, ezek nem ellentétesek a PUE-val - BUE; Római Egyezmény: az Unió államai olyan külön megállapodásokat létesíthetnek, amelyek székesebb körû jogokat nyújtanak v. nem tartalmaznak a BUE-val/Római Egyezménnyel ellentétes rendelkezéseket - PUE, BUE: belföldiekkel egyenlõ elbánás elve, RE: korlátozásokkal - PUE: az egyes országokban biztosított szabadalmak és védjegyek függetlenek ugyanannak a találmánynak ill. védjegynek más országokban biztosított védelmétõl - BUE: az Egyezmény által biztosított jogok élvezete és gyakorlása független attól, hogy a mû származásának országában védelem alatt állnak-e  védelem T-i megosztottsága - PUE,

BUE  a tv által kötelezõvé tett v. kényszerûen megadandó engedélyek nem érinthetik a jogosult kizárólagos engedélyezési jogait, aki a forgalomba hozatal államán kívül megakadálozhatja a szellemi terméke felhasználásával készült áru szabad mozgását  EKSZ-be ütközik - EKSZ 234. cikk: a Szerzõdés hatályba lépését megelõzõen létrejött megállapodást (tagállamok v tagállam és 3 ország között) nem érinti az EKSZ, de a tagállamoknak kötelességük arra törekedni, hogy az összhang esetleges hiányát megszüntessék - EK Bír: ha vmely tagállam számára korábbi nsz-ben biztosított jog ellentétes az EKSZ-szel, az másik tagállamban nem gyakorolható (a külsõ állammal szemben vállalt kötelezettséget teljesíteni kell) - EK Bír értelmezõ döntéseivel és egységes közösségi jog alkotásával harmonizál - 1992-es tanácsi határozata a szerzõi és szomszédos jogok védelmének megerõsítésérõl  minden tagállam

(ha még eddig nem tette meg) köteles 1995-ig csatlakozni a BUE-hez és a RE-hez 3.§ A "szellemi tulajdon" fogalma - közösségi jog: a szellemi alkotásokon fennálló jog tulajdonjog (az alkotók személyhez fûzõdõ jogainak kérdését elhanyagolja) - különbség a dolgokon fennálló tuljoghoz képest: - nem birtokolható, bárki hozzáférhet, csak felhasználása tiltható - minden újabb felhasználáshoz külön engedély kell (a dolgoknál az új tul szabadon rendelkezik vele) - a tvhozások idõben korlátozzák a szellemi termékeken fennálló kizárólagos jogokat - magyar Ptk: a szellemi alkotásokat létrehozójuk személyes alkotótev-ére tekintettel helyezi a tv védelme alá 4.§ A szabad árumozgás követelményének alkalmazása a szellemi tulajdonra - EKSZ 222. cikk: a Szerzõdés érintetlenül hagyja a különbözõ tagállamokban fennálló tulajdoni rendet - Deutshsche Grammophon ügy: - ipari tuljogra hivatkozva megtiltja, hogy a Frao-ban

forgalmazott termékeit Németo-ban terjesszék (párhuzamos import kizárása) - EK Bír: párhuzamos import kizárásának tilalma, indok: - nem a 36. cikkben tartalmazott lehetséges áruforgalmi korlátozások, hanem a 30, 34 cikkbe foglalt mennyiségi korlátozások és azzal azonos hatású intézkedések tilalma - a kizárólagos jogot az EKSZ nem érinti, de gyakorlása beleütközik az EKSZ tilalmába  a közösségi jog alkalmazandó - továbbfejleszti a Parke-Davies elvet (a szabadalmi jogok szerzõdések, vállalkozások, összehangolt gyakorlatok keretében, v. piacuralmi helyzettel való visszaélés útján történõ kiaknázása a 85, ill 86 cikkbe ütközik) - védjegyek - "közös eredet" tana: közös eredetû, ám az eredeti jogosult engedélyétõl független állami intézkedés folytán különbözõ országokban másokat megilletõ azonos védjegy alapján nem akadályozható meg az eredeti jogosult termékének behozatala - Hag AG ügy: a német

Hag belgiumi vállalatát elkobozzák, de az új belga tulaj nem akadályozhatja meg, hogy Hag védjeggyel Németo-ból kávét hozzanak be 21 - a gyártó termékét különbözõ országokban forgalmazhatja eltérõ védjeggyel, de (ha ezáltal államhatárok mentén részekre bontaná a közös piacot) nem tilthatja meg az importált áruk származási országaikban használatos jelölését - Musik-Vertrieb Membran ügy: EK Bír: 0 különbség copyright és egyéb ipari és ker-i jogok között  az EK Bír ipari tul-ra vonatkozó elvi állásfoglalásai a szerzõi jogra is érvényesek - EK Bír: a védett növényfajtákon fennálló jog is az ipari és ker-i tul fogalma alá tartozik - a közösségi jogkimerülés elve - a szabadalmas v. védjegyjogosult kizárólagos jog illeti meg a találmánya megvalósításával v védjegye alkalmazásával készült termékek elsõ forgalomba hozatalára, akár közvetlenül, akár 3. személynek adott engedély útján

(párhuzamos import kizárása ezután már tilos) - 1980: kiterjesztik a szerzõi jogra - 1981: kiterjesztik az ipari mintákra - nem alkalmazható, ha: - ha az elsõ forgalomba hozatal államában a felhasználás idején már lejárt az irányadó védelmi idõ és emiatt nem kérték a jogosult hozzájárulását, viszont a terméket olyan tagállamban is forgalmazni k1vánják, ahol az érintett jog még védett - az elsõ forgalomba hozatalra tv-i v. kényszerengedély alapján került sor - az elsõ forgalomba hozatal nem az EK vmely tagállamában történt 5.§ A szolgáltatások és a verseny szabadságának követelményei a szerzõi alkotások felhasználása körében - EKSZ 60. cikk: nyilvános elõadások, mû távolbaközvetítése, mûpéldányok bérbeadása szolgáltatásnak minõsül (mivel általában ellenszolgáltatás fejében történnek, de nem vonatkoznak rájuk az áru, tõke, személyek szabad mozgásának elõírásai)  szellemi tulajdont érintõ

szolgáltatások engedélyezése nem jár jogkimerüléssel (párhuzamos engedélyezés is ok) - Coditel I ügy: francia film Németo-i sugárzása után egy belga kábeles továbbközvetítõ társaság Belgium T-n sugározza, a szolgáltatások szab-ára hivatkozik; EK Bír: a szolgáltatások korlátozásának tilalma nem zárhatja ki a sugárzást engedélyezõ szerzõdések országhatárok szerinti korlátozását (+ egy többször sugározható mû nem azonos egy több példányban készített mûvel, mint pl. könyv, kazetta) - Coditel II ügy: x film nyilvános sugárzására vonatkozó kizárólagos engedély feltehetõen nem zárja ki, korlátozza v. torzítja a versenyt - Cinéthéque: nem diszkriminatív az a jogszab, amely a filmek videováltozatának behozatalát tiltja a film bemutatásától számított 12 hónapon belül - Basset ügy: a jogkimerülés nem terjed ki az azonos mûvön fennálló másféle szerzõi jogokra a forgalmazott termék felhasználásával

járó esetekben való gyakorlására  tagállamokban szabadon forgalmazható hanglemez nyilvános elõadásáért szerzõi jogdíj fizetendõ (tulkép nyilvános elõadási díj) - Warner ügy: videokazetták eladás formájában való forgalmazásának engedélyezése nem meríti ki a szerzõ jogát a videokazetták bérbeadásának engedélyezésére; az eltérõ piaci felhasználás külön jogdíjat indokol 6.§ Vállalkozás és elõadómûvészi teljesítmény - mûvészek vállalkozói tev-t fejtenek ki, amikor mûvészi teljesítményeiket üzletszerûen értékesítik  a teljesítményük kiaknázására kötött kizárólagos szerzõdéseknek lehet versenyjogi kihatása 7.§ A verseny szabadsága, piacuralmi helyzettel való visszaélés és a szerzõi vmint szomszédos jogok - Magill ügy: 3 tv csak saját mûsorfüzeteiben adja ki tv-mûsorait, nem engedélyezik a mind3 mûsort közzétevõ újságot; EK Bír: a szerzõi jogi hozzájárulás megtagadása a

termelésnek a 86b) cikk szerinti, fogyasztók kárára történõ korlátozásában álló visszaélésnek minõsül - szerzõi jogok kollektív jogkezelése (pl. azonos mû nagy számú párhuzamos felhasználása esetén külön jogkezelõ szerv, pl Közalapítvány és Egyesület jogkezelése) ugyan piaci monopolhelyzetet teremt, de csak az azzal való visszaélés ütközik a közösségi jogba - GEMA ügy - a GEMA (kollektív jogkezelõ) tev-e szolgáltatás - szükséges, hogy a kezelt jogok mindig egy kézben maradjanak - a jogok kezelésére a GEMÁ-nak felhasználási módonként külön kell jogosítást kapnia a szerzõktõl (a szerzõ összes mûvére kiterjed) - a szerzõk jogdíjából a mûveiket felhasználók csak akkor lehet részesíteni, ha ez szükséges a szerzõi jogi társaság mûködésképességéhez - jogai szerzõi jogi társaságra ruházásával a szerzõ a kzpilag megállapított tarfiáknál alacsonyabb v. magasabb jogdíjért nem engedheti mûve

felhasználását - SABAM (belga jogkezelõ) ügy - a zeneszerzõk zenefelhasználókkal szembeni jogainak kezelése szükségképpen kíván monopolhelyzetet - ha a fenti közösségi érdek  közhat-i aktussal kell megalapozni - jogkezelõ tev gyakorolható a közös piac T-i megosztásával is - SACEM (francia jogkezelõ) ügye - az elõadási díjak esetében a jogvédõ társaság igényét érvényesítheti a tényleges v. valószínû elõadások számához viszonyítva - a piacuralmi helyzettel való visszaélés vizsgálatánál csak a más tagállamokban fennálló körülményekkel való összehasonlítás O.K - a különbözõ államokbeli jogkezelõ szervek kölcsönös képviseleti szerzõdései nem ütköznek a 85. cikkbe (nem "egyeztetett", hanem csak "nem egyeztetett párhuzamos gyakorlat") 8.§ Közösségi normatív iparjogvédelmi szabályozás - 1973: müncheni egyezmény az Európai Szabadalmak Megadásáról 22 - nem csak EU tagok -

lényege: egyetlen szabadalmi eljárással, egységes elõírások szerint lehet találmányok nemzeti oltalmait elérni - az elnyert szabadalom eu-i szabadalom (kérhetõ akár vmennyi tagállamra vonatkozóan), oltalmi ideje 20 év - ha a szabadalom tárgya eljárás  az oltalom kiterjed az ilyen eljárással közvetlenül elõállított termékre is - nevesíti - a találmánynak nem tekinthetõ szellemi termékeket (pl. adatfeldolgozó berendezésekhez készült programok) - azon találmányokat, amelyre nem adható eu-i szabadalom (pl. új növény- és állatfajták) - egységes szabadalmi eljárás - eu-i szabadalom: egy jogi aktussal elnyert nemzeti szabadalmak foglalata  bejelentése egyenértékû az érintett országokban történõ nemzeti bejelentésekkel (vonatkozik a használati minták bejelentésére is) - az eu-i szabadalom igényléséhez nem kell vmely szerzõdõ államhoz tartozni - Európai Szabadalmi Szervezet jön létre Münchenben, feladata az

engedélyezés; szervei: - Európai Szabadalmi Hivatal - Igazgatótanács - nem megerõsített luxemburgi egyezmény a közös piaci eu-i szabadalomról - az eu-i szabadalom szupranacionális jog lenne - egységes lenne (minden állam T-re kiterjed, amely csatlakozott az Egyezményhez) - autonóm lenne (nem függne a tagállamok nemzeti jogától) - az EU Tanács 1993-as rendelete a Közösségi Védjegyrõl - olyan áruvédjegy v. szolgáltatási védjegy, amelyet a rendeletben elõírtaknak megfelelõen jegyeztek be - egységes: a Közösség egész T-n azonos hatályú, tul-ával csak a Közösség egész T-re nézve lehet rendelkezni - nem lép a nemzeti védjegyjogok helyébe - bármilyen megjelölésbõl állhat, amely - alkalmas grafikus megjelenítésre (lehet csomagolás alakja is) - alkalmas megkülönböztetésre - nem jegyezhetõ be (abszolút elutasítási ok) - hang- v. fényjel - ami szokásossá vált megjelölésbõl, ill. utalásból áll - ami az áru v.

szolgáltatás sajátosságának jelölésére szolgál - amely az áru meghatározó lényegébõl adódó alakból áll . amely közrendbe ütközik v egyébként jogsértõ - relatív elutasítási ok: korábbi védjegy tulajdonosának kifogása - védjegy funkciója: más hasonló terméktõl v. szolgáltatástól való hatékony megkülönböztetés - kizárólagos jog  a tulaj engedélye nélkül nem használható a ker-ben olyan megjelölés - amely azonos a Közösségi Védjeggyel (azonos áru v. szolgáltatás esetén) - amely azonos v. hasonló a Közösségi Védjeggyel (azonos v hasonló áru v szolgáltatás esetén) és ezért fennáll a nyilvánosság megtévesztésének valószínûsége - amely azonos v. hasonló a Közösségi Védjegyhez (nem is hasonló áruk v szolgáltatások esetén), ha a védett árunak v. szolgáltatásnak a Közösségen belül jó híre van és ezt csorbítaná v tisztességtelen elõnnyel járna azonos v hasonló védjegy használata -

a jog kimerül azon áruk v. szolgáltatások védjegye esetén, amelyek ilyen védjeggyel való forgalmazását a tulaj engedélyezte - a jogsértés következményeire a nemzeti jog alkalmazandó - az általa jelzett árutól v. szolgáltatástól független tul tárgya - átruházás: csak a Közösség egész T-re vonatkozhat; licenc (használat engedélyezése) történhet a Közösség x részére kiterjedõen is - Belsõ Piaci Harmonizációs Hivatal alakul, székhely Alicante (Spao) - ipari minták jogvédelme - meghatározó: nem a szerzõk eredeti alkotási elképzelései, hanem a termék funkciói és értékesítésének piaci szempontjai - jogalkotás folyamatban 9.§ Közösségi normatív csoportmentesítések az ipari és ker-i tul versenyszabályokba ütközõ felhasználási módjára nézve: Franchise és technológia átadás - A Biz. 1988-as rendelete a RSZ 85 (3) cikk bekezdésének a franchise szerzõdések kategóriáira való alkalmazásáról - franchise:

ipari-ker-i tev más által való gyakorlása (más ker-i nevének, szabadalmának, védjegyének, knowhowjának, stb használatát engedi és arra kötelez) - lehet ipari, forgalmazási, szolgáltatási - önálló gazdálkodó szervek között tartós együttmûködésre létrejött megállapodás, az egyik fél (rendszergazda) ellenérték fejében feljogosítja a másikat (jogosított), hogy üzleti tev-ét és azzal összefüggõ jogait az õ ker-i neve alatt és üzletviteli elõírásait betartva, de saját számlájára gyakorolja - prob: a franchise vertikális kartellt hoz létre - EK Biz: csoportmentesítést ad a franchise meghatározott körében olyan szerzõdésekre nézve, amelyek alkalmasak a tagállamok közötti ker befolyásolására - forgalmazási és szolgáltatási franchise-ra vonatkozik - a franchise-szerzõdésnek tartalmaznia kell - közös név v. üzletjel, a szerzõdés alá esõ helységek és szállító eszközök azonos kialakítása - know-how

közlése - a szerzõdés tartalma alatt folyamatos ker-i és mûszaki segítség nyújtása - mindenképpen mentesített tiltott korlátozások fehér listája: - kizárólagos mûködési T kijelölése a jogosított számára (T-n kívül aktív versenyt nem végezhet) - a jogosított ne gyártson v. értékesítsen a jogosítónak versenyt jelentõ terméket 23 - általában nem versenykorlátozó kötelezettségek (ha korlátoznák, akkor mentesülnek a 85. cikk alól) - mentesülés feltétele lehet: a jogosító szellemi tul-ának védelméhez v. a franchise hálózat közös identitásának és jó hírének fenntartásához szükséges kötelezettségek (pl. minimális minõségi követelmények) - mindeképpen mentesül pl. a know-how-ra vonatkozó titoktartási kötelezettség; a tapasztalatok jogosítóval való közlése - csoportmentesség feltételei - a jogosított lehetõsége a franchise tárgyát képezõ termékek más jogosítottaktól való beszerzésére - a

jogosítottnak a hálózat más tagja által szállított termék vonatkozásában is helyt kell állnia - a jogosított köteles önálló vállalkozói minõségét feltüntetni - fekete lista: tilos a franchise megállapodás - versenytársak között (horizontális kartell lenne) - a jogosított eltiltása attól, hogy a Közös Piacon belül megkeresésre a kizárólagos T-én kívül esõ végsõ felhasználóknak is szállítson v. szolgáltasson - a jogosult korlátozása a termék v. szolgáltatás árának meghatározásában - EK Biz 1996-os rendelete az RSZ 85 (3) bek-ének a technológia átadására vonatkozó megállapodások x kategóriáira való alkalmazásáról - engedélyezett technológia: az a gyártási know-how v. szükséges termék- és eljárási szabadalom, amelyek a rájuk vonatkozó elsõ licenc megállapodás megkötésekor adva voltak + a know-how és a szabadalmak késõbbi tökéletesítései - megengedett korlátok fajtái - T-i: pl. az engedélyezõ

vállalja, hogy az engedélyesnek biztosított T-n másnak nem ad engedélyt a technológia kiaknázására; az engedélyes nem aknázza ki a technológiát az engedélyezõ közös piaci T-én - versenykorlátozás: engedélyes kötelezhetõ, hogy más engedélyes T-én aktív marketing tev-t ne végezzen, sõt a passzív versenytõl (spontán megrendelésre történõ szállítás) is eltiltható 5 évre - védjegy: az engedélyes kötelezhetõ az engedélyezõ védjegyének használatára (ha ez nem zárja ki önmaga megjelölését) - a mentesítés korlátai: - tiszta szabadalmi licenc: csak addig érvényes a mentesítés, amíg az engedélyezett terméket párhuzamos szabadalmak védik a forgalmazás T-én - tiszta know-how szerzõdés: elsõ közös piacbeli forgalombahozataltól számított 10 évig él a mentesítés, és csak ha a know-how titkos és lényeges marad - vegyes szabadalmi és know-how szerzõdés: a 10 év után is mentes azokban a tagállamokban, ahol az

érintett szabadalmak védelme még nem járt le - általában nem versenykorlátozó, de mindenképpen megengedett pl. a know-how titokban tartására való kötelezés a szerzõdés lejártát követõen is - mindenképpen tilos (fekete lista), de egyedi mentesítésért lehet folyamodni - bármelyik fél korlátozása saját árai képzésében - bármelyik fél korlátozása az egymás közötti versenyben K+F, versenyzõ termékek gyártása és forgalmazása terén, stb. - továbbá a csoportmentesítés (mint a franchise-nál) kiterjed olyan kikötésekre, amelyeket a Biz-nál bejelentettek és onnan negative clearance-t kaptak 10.§ Közösségi normatív szerzõi és szomszédos jogi szabályozás - kezdetek: - alap: Bizottság 1984-es zöld könyve "Televízió sugárzás határok nélkül" címmel - 1988: zöld könyv "Szerzõi jog és mûszaki kihívás - haladéktalan intézkedéseket igénylõ szerzõi jogi kérdések" címmel - 1991: a zöld könyv

folytatása: a Bizottság munkaterve a szerzõi és a szomszédos jogok terén (szubszidiaritás elve szerint) - Irányelv a számítógépi programok jogi védelmérõl (1991) - védelem feltétele: a számítógépi program eredetisége (szerzõjének saját szellemi alkotása legyen) - a BEU értelmében vett irodalmi alkotásként részesítendõ védelemben - alkotó: természetes személy, azok csoportja, jogi személy (munkaviszonyból folyó kötelezettség esetén: munkáltató joga) - jogosult kizárólagos jogai (ezek gyakorlása ill. engedélyezése): - maradandó v. idõleges másolás, részben v egészben - átfordítás, átdolgozás, megváltoztatás - nyilvános terjesztés minden módja - az eladás kimeríti a példány terjesztésének jogát, kivéve a program v. példánya azt követõ bérbeadására vonatkozó engedélyezési jogot - nem lehet kizárni - back-up copy készítése - program hibáinak a jogosított általi kijavítása - felfejtés abból a

célból, hogy biztosítsa a program interoperabilitását (más programokkal való együttes alkalmazását); feltételei: - jogosított legyen a program használatára - az interoperabilitáshoz szükséges info másképpen ne álljon rendelkezésére - a felfejtés csak a program releváns részeit érintse - Irányelv a bérbeadás jogáról és a kölcsönzés jogáról, vmint meghatározott, a szerzõi joggal rokon jogokról a szellemi tul T-én (1992) - a szerzõi v. rokonjogok (related rights) által védett mûre bérbeadási és kölcsönzési jog vonatkozik - bérbeadás: x idõre, közvetlen v. közvetett gazd-i elõny céljából történõ használatba adás - kölcsönzés: ingyenes használatba adás, a nagyközönség által hozzáférhetõ intézmény révén 24 - a bérbeadási és kölcsönzési jogokat nem merítik ki az adott mûvek eladása v. más módon való terjesztése - kizárólagos engedélyezési jogok - alanyai: szerzõk, elõadómûvészek,

audiovizuális mûvek elsõ rögzítésének elõállítói - átruházhatók v. engedélyezés (licenc) formájában értékesíthetõk - tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem irányoznak elõ kizárólagos jogot közcélú kölcsönzés esetén - rokonjogok - rögzítésre irányuló kizárólagos jog (elõadómûvészt elõadására, mûsorsugárzó szervezetet mûsora átvitelére) - kizárólagos többszörözési jog (elõadómûvészeket, hanfelvételek elõállítóit, film elsõ rögzítésének készítõit, mûsorsugárzó szervezeteket) - kizárólagos mûsorsugárzási és közönséghez közvetítési jog (elõadómûvészeket) - egyösszegû méltányos díjazásra irányuló jog (hangfelvétel bármilyen nyilvánossághoz közvetítése esetén; elõadómûvész és hangfelvétel elõállítója is részesüljön) - általános jellegû kizárólagos terjesztési jog elõadómûvészek, hangfelvétel elõállítói, mûsorsugárzó szervezetek javára,

teljesítményeik rögzítései tekintetében - a rokonjogok védelme nem befolyásolhatja a szerzõi jog védelmét - Irányelv a szerzõi jog és meghatározott szomszédos jogok védelmi idejének összehangolására (1993) - szerzõi jogok védelmének megszûnése: a szerzõ halálának esztendejét követõ 70 év elteltével (ismeretlen szerzõ esetén a nyilvánosságra hozatal éve után) - audiovizuális mû szerzõje: a fõrendezõ (de védelmi idejénél a szerzõtársakra vonatkozó szabály az irányadó - fénykép: feltétel a mû eredetisége (a szerzõ saját alkotása legyen) - rokonjogok védelmi ideje: 50 év - vmely kiadatlan mû védelmi idejének lejárta után az elsõ jogszerû kiadást v. egyéb nyilvánosságra hozatalt végzõ személy 25 évig szerzõi vagyoni jogokat élvez - nem tagállamból származó mûvek, teljesítmények: tagállami védelmi idõ, de nem lehet hosszabb a közösségi oltalom idejénél - Irányelv a szerzõi jog és a szomszédos

jogok néhány, a mûholdas mûsorszórásra és vezetékes átvitelre alkalmazható szabályának összehangolásáról (1993) - sürgetõ körülmények - elmosódik a különbség távközlési (nem a nagyközönségnek szánt, adótól adóig sugárzott átvitelek) és mûsorszóró mûholdas sugárzások között - rádió és tv sugárzás szerzõi és szomszédos jogainak eltérõ szabályozása tagállamonként; prob: tagállamokat átfedõ mûholdas sugárzások - csak a kezdeményezõ adó, v. a besugárzott országok joga is irányadó? - sugárzások vezetékes átvitelének engedélyezési jogai különbözõk - mûhold a távközlési mûhold is (feltétel a nyilvános vétel lehetõsége) - nyilvános mûholdas átvitelben való felhasználás: kizárólag abban a tagállamban, amelyben a mûsorsugárzó szervezet felelõsségére és ellenõrzésével a mûsorhordozó jeleket a mûholdra sugározzák - szerzõnek kizárólagos jog mûve nyilvános mûholdas

átvitelére, mûholdas sugárzás csak szerzõdéssel engedélyezhetõ - vmely tagállamból sugárzott mûsor vezetékes átvitele: szerzõdés útján adott engedély alá esik (az engedélyezés jogdíjbehajtó társaság útján történik  tv-i engedély kizárva) - Az EP és a Tanács Irányelve az adatbázisok jogi védelmérõl (1996) - adatbázis: mûvek, adatok és egyéb anyagok rendszeresen és módszeresen elrendezett, elektronikus v. más formában kialakított és hozzáférhetõ gyûjteménye - párhuzamos védelem: - szerzõi jogi védelem (szerzõ: ha saját alkotása a válogatás, ill. az elrendezésre nézve; munkaviszony  munkáltatóé a jog) - kizárólagos joga (gyakorlás v. engedélyezés) - idõleges v. maradandó többszörözés - megváltoztatás - nyilvános terjesztés - nyilvánossággal való közlés - változtatással létrejött eredmény felhasználása - az elsõ példány eladása a Közösségen belül kimeríti a további eladásának

engedélyezésére irányuló jogot (az on-line service nem von maga után jogkimerülést) - az irányelv nem érinti a szerzõ személyhez fûzõdõ jogait - engedélyköteles felhasználások kivételei: - jogszerû használó számára szükséges - nem elektronikus adatbázis mgncélú másolása - oktatás és tud-os kutatás illusztrálása - közbiztonság, adminisztratív v. bírói eljárás - nemzeti szerzõi jogokban mentesített felhasználások - sui generis védelem: olyan adatbázis készítõjét (kezdeményezõ, befektetés kockázatának vállalója) illeti meg, amely lényeges beruházásról tanúskodik - tartalma (15 évre szól) - kimásolás (állandó v. ideiglenes átvitel) - újrafelhasználás (nyilvánosság számára való hozzáférhetõvé tétel); nyilvános haszonkölcsönzés nem - versenyjogi vonzata: - nem könnyíthet meg esetleges piacuralmi helyzettel való visszaélést  a készítõ nem akadályozhatja meg, hogy vmely jogszerû használó az

adatbázisból nem lényeges részeket másolhasson ki; de utóbbi meg nem hasznosíthatja ezeket úgy, hogy aláássa készítõje tv-s érdekeit 25 VII. fejezet: Brüsszeli Egyezmény a bírósági joghatóságról és a határozatok végrehajtásáról a polgári és ker-i ügyekben 1.§ Az egyezmény létrejötte - egységes belsõ piachoz al kell érni a bírói ítéletek kölcsönös elismerését és végrehajtását - RSZ 220. cikk: a tagállamok tárgyalnak annak érdekében, hogy a fentit elérjék - 1968: Brüsszelben aláírják az egyezményt (2 jelentõs alkotó: Bülow, Jenard) - 1973 feb 1: hatályba lép - egységes értelmezés: EK Bír (RSZ 177. cikke alapján); 1971-es jegyzõkönyv rendelkezik errõl - újonnan belépõ tagállamoknak csatlakozniuk kell  de módosítani is kell a BrE-t és a jegyzõkönyvet  1978: kommentár (Schlosser) - 1988: Luganoi Egyezmény (EK és EFTA között a BrE mintájára) - 1989: Donastia-San Sebastiani Egyezmény: a

spanyol és a portugál csatlakozás után, a luganoit továbbfejlesztve 2.§ Az egyezmény általános jellemzõi - az egyezmény fõ kérdései: - külföldiek belföldi bír-ok elõtti jogegyenlõségének biztosítása - bír-i joghatóságra vonatkozó szabályok - külföldi ítéletek elismerésére vonatkozó szabályok; általában 2 nagy egyezménytípus: - közvetett joghatóságon alapuló egyezmények - belsõ joghatósági szabályok alapján hozott ítélet elismertetése másik államban (utóbbi állam bír-a vizsgálhatja, hogy volte joghatósága az elõbbinek, ennek hiányában megtagadhatja az elismerést) - közvetlen joghatóságon alapuló egyezmények (BrE is) - az egyezmény állapít meg joghatósági szabályokat az egyezményes államok bír-ai számára, az elismerõ bír nem vizsgálhatja a joghatóságot - jogsegélyre vonatkozó elõírások 3.§ Az egyezmény tárgyi hatálya - csak nemzetközi elemmel rendelkezõ polgári és ker-i ügyekben

alkalmazható (ugyanabban az államban lakóhellyel v. székhellyel rendelkezõ peres felek ügyei nem) - "polgári" és "ker-i" jellegûv minõsítés: az eljáró fórum joga  nemzeti jog szerint - Eurocontrol ügy - EK Bír:a fenti minõsítés nem tehetõ függõvé az eljáró bír jellegétõl - belga ítélet nem hajtható végre Németo-ban (tárasággal szemben egy közjog hatálya alá tartozó szerv állt) - Rüffer ügy: Holland állam követelése német mgnszeméllyel szemben; EK Bír: nem minõsül mgnjoginak (habár a holland LB annak mondta!  egységes eu-i értelmezés elsõbbsége) - kifejezetten nem tartoznak az egyezmény hatálya alá (ha fõtárgyak): - természetes személyek személyi állapotára, jog- és csel.kép-ére, házassági vagyonjogi kérdésekre, öröklésre vonatkozó ügyek - csõdeljárásra, egyezségi és hasonló eljárásra vonatkozó ügyek - tb-i ügyek - választottbíráskodással kapcsolatos ügyek 4.§ Az

egyezmény joghatósági szabályainak rendszere - joghatóság lehet - általános joghatóság - különös joghatóság - speciális joghatóság - kizárólagos joghatóság - kikötött joghatóság - alany: akik vmely szerzõdõ államban székhellyel v. lakóhellyel rendelkeznek (RSZ: állampolgárság) - lakóhellyel nem rendelkezõ fél vonatkozásában: negatív diszkrimináció: bármely szerzõdõ állam bír-ainak illetékességét az adott állam belsõ illetékességi szabályai határozzák meg  - nemzeti joghatósági szabályok is érvényesülhetnek - joghatóság alapjától függetlenül az ellenük hozott ítélet másik szerzõdõ államban is végrehajtható - lakóhely: a bír saját joga szerint dönt, ill. ha másik szerzõdõ államban van lakóhelye, akkor azt a jogot alkalmazza (Anglia: a Civil Jurisdiction and Judgments Act a hagyományos angol domicile fogalom helyett ordinary residence-jellegû fogalmat vezet be) - általános joghatóság: a

szerzõdõ állam T-n lakóhellyel rendelkezõ személyek perelhetõk ezen állam bír-ai elõtt - tilos azon illetékességi szabályok alkalmazása, amelyek a perlést az alperes lakóhelyétõl különbözõ hely bír-a elõtt teszik lehetõvé - különös joghatóság: a felperes más bír-k elõtt is megindíthatja a pert az általános joghatósági szabályokban foglalt illetékességi ok mellett; esetei: - szerzõdéssel kapcsolatos ügyek - lehet ott is perelni, ahol a szerzõdésen alapuló kötelezettséget teljesítették, ill. azt teljesíteni kell - egyéni munkaszerzõdések: perelni lehet a munkavégzés helye v. a munkavállalótt alkalmazó telephely szerint - Effer v. Kantner ügy: ha az alperes vitatja a szerzõdés fennállását, akkor is indítható per a teljesítési hely bír-a elõtt - tartási ügyek - a tartásra jogosult lakóhelye v. szokásos tartózkodási helye szerint is lehet perelni 26 - szerzõdésen kívüli károkozási ügyek - ha az

eljárás tárgya vmely tiltott csel, v. tiltott csel-nyel azonos elbírálás alá esõ csel, v az ilyen cselekbõl származó igény  a károkozó esemény bekövetkezte szerinti hely bír-ánál is lehet perelni - károkozás helye (Bier ügy)?: a károsult a károkozó tev kifejtésének a helyén v. a kár bekövetkezésének helyén egyaránt perelhet - bûncsel-bõl eredõ károk megtérítése iránti perek - polgári igény érvényesítésére per indítható az elõtt a bír elõtt, amelynél vádat emeltek (ha jogosult ilyen igények elbírálására) - NB: az így következõ polgári perben megítélt dolog nem jelent ítélt dolgot - fióktelep, képviseleti iroda v. telephely mûködésével kapcsolatos ügyek - társaság ellen ott is indítható per, ahol fiók, képviselet ill. telephely található - Somafer ügy: fiók, képviselet, telephely: állandó jellegû, menedzsmenttel rendelkezik, el van látva olyan anyagi eszközökkel, amelyek lehetõvé teszik a

helybeli felekkel való üzletkötést - bizalmi átruházás (trust) alapítójával, meghatalmazottjával v. kedvezményezettjével szemben támasztott igények iránti perek - a trust székhelye szerint is indítható per - hajórakományok tengeri mentésével kapcsolatos mentési díj iránti perek - indítható ott is, ahol a rakományt ideiglenes foglalási záradákkal látták el - másik eljárással összefüggésben lévõ perek (cél: együttes elbírálás lehetõsége) - több személy elleni per: ahol az alperesek vmelyikének lakóhelye van - fõper mellett a fõper bír-án lehet ezzel összefüggésben lévõ pert indítani - viszontkereset: ahol a keresetet indították - hajótulaj felelõsségkorlátozása - speciális joghatósági szabályok - biztosítási ügyek - székhelye, biztosított lakóhelye, társbiztosítás esetén a fõbiztosító perelhetõ helyein is lehet - de: a szabály nem alkalmazható, ha az alperes a szerzõdõ államban nem rendelkezik

lakóhellyel - felelõsség- és ingatlanbiztosítás - a kár bekövetkezése helyén is perelhetõ a biztosító - felelõsségbiztosítás - a biztosító elleni per összekapcsolható a károsultnak a biztosított elleni perével (ha az eljáró bír joga erre módot ad) - biztosító keresetindítási lehetõsége: csak az alperes lakóhelye szerinti bír - megállapodással el lehet térni az illetékességi szabályoktól - megállapodás: csak a vita keletkesése után lehetséges - ugyanabban a szerzõdõ államban is létrejöhet (ezen állam bír-a járjon el külföldön bekövetkezõ káresemény esetén) - fogyasztóvédelem - fogyasztó: aki nem foglalkozása v. hivatása körében köt ügyletet (védelem oka: gyengébb gazd-i pozíció) - a fogyasztó saját lakóhelyén v. a vele szerzõdõ fél lakóhelyén is indíthat pert a következõ ügyletekben: - ingó dolgok részletre történõ vétele - a fenti dolgok vételének finanszírozására szolgáló kölcsön

v. hitelügyletek (ha visszafizetésük részletekben történik) - szolgáltatás teljesítésére, ill. ingó dolgok szolgáltatására irányuló szerzõdések, ha a szerzõdés megkötését a fogyasztó lakhelye szerinti államban határozott ajánlat v. hirdetés elõzte meg és a fogyasztó ebben az államban a szükséges jogcsel-eket elvégezte - a fogyasztóval szembenálló fél csak a fogyasztó lakhelye szerinti szerzõdõ állam bír-a elõtt indíthatja meg - megállapodásokkal itt is el lehet térni (l. fenn) - kizárólagos joghatósági szabályok - más bír elõtt pert indítani nem lehet (nem lehet eltérni, még megállapodással sem) - kizárólagos joghatósággal rendelkeznek - ingatlan szerinti állam (ingatlanon fennálló dologi jog, bérlet, haszonbérlet) - bérlet, haszonbérlet: az alperes lakóhelye szerint is, ha a tulaj és a bérlõ/haszonbérlõ természetes személyek és lakóhelyük ugyanabban a szerzõdõ tagállamban van, ill. max 6 egymást

követõ hónapra történik a használatba adás - társaság v. jogi személy székhelye (ezek v szervei határozatának érvényessége, semmisége, v a társaság/jogi személy megszüntetése) - azon állam T-e, ahol a lajstromokat vezetik (nyilvános lajstromba történõ bejegyzések érvényessége ügyében) - a letétbe helyezés v. nyilvántartásba vétel kezdeményezésének, elvégzésének helye (szabadalmak, védjegyek, ipari minták, más letétbe helyezése, nyilvántartásba vétele érvényessége) - határozatok végrehajtásának T-e szerinti bír-ok - joghatóság kikötése: kizárólagos joghatóságot eredményez - feltétel: min 1 félnek vmely szerzõdõ állam T-én van lakóhelye - formai követelmények - írásbeliség v. - felek között kialakult szokások szerint v. - ismert nemzetközi ker-i szokás szerint - ha csak az egyik fél érdekeit szolgálja  a másik más bír-hoz fordulhat - egyéni munkaszerzõdések esetén: csak a vita keletkezése

után köthetõ ki - tovább alaki igények a nemzeti jogok elõírásai értelmében sem támaszthatók - joghatóság alapulhat az alperes perbe bocsátkozásán is (amely elõtt perbe bocsátkozik) - kivétel: ha kifejezetten azért jelent meg a bír elõtt, hogy vitassa annak joghatóságát v. másik bír-nak kizárólagos joghatósága van 27 - adott bír-nak hivatalból meg kell állapítania joghatóságának hiányát, ha az adott jogvitára a másik szerzõdõ állam bír-ának kizárólagos joghatósága van + annak a bír-nak, amely elõtt az alperes nem bocsátkozik perbe, ha az alperes lakóhelye másik szerzõdõ állam T-én van - ha különbözõ szerzõdõ államok bír-ainál ugyanazon igény miatt ugyanazon felek között indítanak pert  a késõbb indított per bír-a felfüggeszti az eljárást, majd az elsõként megkeresett bír joghatóságának bizonyossá válása után megállapítja joghatóságának hiányát - összefüggõ eljárások esetén

(közös tárgyalás és döntés látszik célszerûnek): a késõbbi bír az egyik fél kérelmére is megállapíthatja joghatóságának hiányát, ha joga szerint lehetséges a perek egyesítése és az elsõ bír-nak mind2 perre joghatósága van - ideiglenes intézkedés joghatóság nélküli bír elõtt is kezdeményezhetõ 5.§ A határozatok elismerése - az egyik szerzõdõ államban hozott határozatokat a többi szerzõdõ államban külön eljárás nélkül el kell ismerni - a határozatot nem lehet elismerni - ha azon állam közrendjébe ütközik, amelyben érvényesítik - ha az eljárásba nem bocsátkozó alperesnek a periratot v. ezzel egyenértékû iratot nem szabályszerûen és nem olyan idõben kézbesítették, hogy védekezni tudjon - ha a határozat összeegyeztethetetlen egy olyan határozattal, amelyet ugyanazon felek között abban az államban hoztak, amelyben az elismerést érvényesítik - ha a határozat az "elismerõ" állam nemzetközi

mgnjogi szabályaival összeegyeztethetetlen elõképességet, tv-s képviseletet, házassági vagyonjogot v. az öröklési jog T-ét érinti (kivéve ha ugyanazt az eredményt lehetett volna elérni az elismerõ állam nemzetközi mgnjogi szabályainak alkalmazásával) - ha a határozat nem egyeztethetõ össze olyan korábbi határozattal, amelyet egy nem szerzõdõ államban ugyanazok a felek között, ugyanazon igénybõl eredõ jogvita eldöntésére hoztak - ha megsértették a biztosítási, fogyasztói ügyekre vonatkozó spec joghatósági, ill. kizárólagos joghatósági szabályokat 6.§ A határozatok végrehajtása - ha a bír-i határozat végrehajtható abban az államban, ahol hozták  vmennyi szerzõdõ államban végrehajtható (ha indítványozzák) - indítvány benyújtása: lakóhely szerint v. (ha nincs abban az államban) a végrehajtással érintett vagyonnak a fekvési helye szerint - végrehajtás elrendelése után 1 hónapos jogorvoslati idõ

(másodfokú bír-oknál) IX. fejezet: Az Európai Közösség külkapcsolatai 1.§ Az Európai Közösség nemzetközi jogalanyisága - gazd-i közösség: nemzetközi jogalannyá válik - nem primer alanya a nemzetközi jognak, hatásköre abban a körben áll fenn, amelyben azt a tagállamai ráruházták - nemzetközi jogalanyisága: külsõ hatásköre - kizárólagos hatásköre - kerpol meghatározása - vámtételmódosítások - vám- és ker-i megállapodások kötése - Bizottság ajánl, Tanács felhatalmaz, Bizottság tárgyal, Tanács minõsített többséggel dönt - liberalizációs intézkedések egységesítése - exportpol - dömping és szubvenció esetén alkalmazandó intézkedések - mezgazpol - versenypol - szén- és acélpol - közlpol x T-i - párhuzamos hatáskör (szubszidiaritás tétel a választóvonal) - nemzetközi jogi jogalanyiság széles köre; a bõvítés módszerei - 1977-es bizottsági vélemény: belsõ hatáskör esetén az adott cél

eléréséhez szükséges külsõ hatáskörrel is rendelkeznek a közösségi szervek, külön rendelkezés hiányában is - 235. cikk-re alapozza a Közösség a kívülállókkal kötött gazd-i együttmûködésre vonatkozó megállapodásokat (mivel az nem a kerpol része) - Biz és Bír kiterjesztõen értelmezi a Közösséget kizárólagos hatáskörrel felruházó rendelkezéseket - nemzetközi jogalanyiság: a tagállamok helyett saját nevében köt nsz-eket, szerez és vállal nemzetközi jogi jogosultságokat és kötelezettségeket 2.§ Az EK által kötött nemzetközi szerzõdések fõbb típusai - osztályozási szempontok: - kétoldalú v. többoldalú (résztvevõk száma alapján) - közösségi részévétel kizárólagos v. tagállamokkal párhuzamos volta (utóbbi: ha a tagállamok hatáskörébe tartozó kérdésekre is kiterjed) - a fenti alapján 4 kategória: - vegyes hatáskörök alapján kötött többoldalú megállapodások - áruegyezmények (búza-,

kakaó-, cukor-, gumiegyezmény) 28 - vegyes hatáskörök alapján kötött kétoldalú megállapodások - társulási egyezmények a kö-ke-eu-i országokkal (Európai Megállapodás) - EGT megállapodás az EFTA országokkal - kizárólagos többoldalú megállapodás - elõször: 1973-as textilegyezmény - jogi álláspont: az EK jogutódként örökli a GATT-ból fakadó, tagállamait illetõ és terhelõ jogokat és kötelezettségeket - EuB: csak amennyiben a Közösség átvette a tagállamok által gyakorolt hatáskört - EuB: közösségi jog és GATT ütközésének jogkövetkezménye a közösségi jogi norma érvénytelensége; de: GATT szabályok közvetlen hatályát nem ismeri el - kizárólagos kétoldalú megállapodás - ker-i megállapodás alapja a 113, gazd-i együttmûködésé a 235. cikk - a hagyományos legnagyobb kedvezmény elvén alapuló ker-i megállapodások fokozatosan ker-i és gazd-i megállapodásokká alakultak (horizontális evolúció) -

EFTA-országokkal kötött szabker-i megállapodások is - 80-as évek végén 4+1 csoportja: - társulási - jogalap: 238. cikk (kölcsönös jogokat és kötelezettségeket, közös fellépést és különleges elvárásokat magában foglaló társulás létrehozásának joga) - szabker-i - preferenciális (magasabb szintû, mint a nem preferenciális) - jogalap: 113. cikk - állomás a szabker-i folyamat felé, gyakran magasabb szintre emelkedik a ker-i elbánás minõsége (vertikális evolúció) - nem preferenciális (legnagyobb kedvezmény, azaz az egyenlõ elbánás elvén alpauló) - szocialista országok (kedvezményes elbánás a vámok T-n, de alacsony fokú behozatali liberalizáció) - legnagyobb kedvezményes elbánást sem kapják meg, specifikus mennyiségi korlátozások fennmaradnak - 1988: Mo elsõként bejut a legnagyobb kedvezményes csoportba (1990: eltörlik a specifikus mennyiségi korlátozásokat) - 1994: Partneri és Együttmûködési Megállapodás

Oroszo-gal (vegyes megállapodás!) - 1991 dec 16: EM Mo-gal, Lengyelo-gal, Csehszlovákiával - társulási egyezmények - ipari termékek szabker-ét megvalósítják - kedvezmények a mezgaz T-n - a másik 3 szab: alacsony fokon - átveszik RSZ versenyjogi elõírásait - jogszabályok közelítésének követelménye - gazd-i, pénzügyi, kult-is együttmûködés - 1993: Koppenhágai nyilatkozat: a csatlakozás közös cél - EGT szerzõdés: átmenet a társulás és a csatlakozás között (EFTA országokkal) - cél: homogén gazd-i térség, 4 szabjog érvényesülése, letelepedés szab-a - horizontális pol-k (szocpol, fogyasztóvédelem, környezetvédelem) - versenyjog: átveszi a RSZ-t (de feltétel, hogy az egész EGT-t érintse) - lásd Berke tanulmány - az EK megállapodásai - EGT (tagság szintjét megközelíti) - Európai Megállapodások (átmeneti jelleg a csatlakozásig) - társulási megállapodások az EM-n kívül (238. cikk alapján) - mediterrán térség

országaival kötött megállapodások (ker-i, gazd-i, pénzügyi együttmûködés); Málta, Ciprus, Töröko - afrikai, karib-tengeri, csendes-óceáni fejlõdõ országokkal kötött megállapodások (preferencia nyújtás) - Lomei Egyezmény - legnagyobb kedvezmény elvén alapuló ker-i és gazd-i együttmûködési megállapodások ázsiai és latinamerikai fejlõdõ országokkal - csak horizontálisan fejlõdtek - a szerzõdéstõl függetlenül a GSP alapján vámpreferenciákat nyújt x országoknak - kivételes: 1985-ös Kínával kötött megállapodás - Kína: állami ker-û ország  legnagyobb kedvezményes elbánást nem alkalmazza az EK - Egyesült Államok, Japán: 0 kétoldalú megállapodások, hanem a GATT, ill. a WTO keretein belül (alapelv: egyenlõ elbánás) 3.§ Az EK és Magyarország kapcsolatainak története - technikai megállapodások (magyar részrõl a Külker-i Minisztérium) - az exportõr monopol külker-i vállalat x áron alul nem szállít a

közösségi piacra - Biz nem sújtja pótlefölözéssel (a lefölözéshez képest) x mezgaz-i termék importját - 1968: sertéshús, 1970: bor, 1971: juhsajt - 70-es évek vége: magyar önkorlátozások - acél-megállapodás - tagállamonként, ill. termékenként meghatározza a magyar acélkivitel min mennyiségét (max 4-6%-kal lehet alacsonyabb a közösségi termelõk árainál) - textil-megállapodás (már Korm és Tanács között, a GATT keretében) 29 - magyar textilexport mennyiségi korlátok között, de a tagállamok nem alkalmazhatják korlátozásaikat - juh- és juhhúskivitel - mennyiségi korlátozás, cserébe a lefölözés max 10% - 1988: semmitmondó nyilatkozat: EK és KGST kölcsönösen hivatalosan elismerik egymást, együttmûködési ígéret - 1988: magyar-EK ker-i, vmint ker-i és gazd-i együttmûködési megállapodás - legnagyobb kedvezményes elbánás (GATT elõírásai nyomán már korábban is ez volt a helyzet) - 4. cikk: mind2 fél

megadja a másik fél termékeinek behozatalára a liberalizációnak azt a legmagasabb fokát, amelyet 3. országokkal szemben általában alkalmaz, figyelembe véve a GATT és Mao ahhoz történt csatlakozásáról szóló jegyzõkönyv rendelkezéseit - EK eltörli a specifikus (diszkriminatív) korlátozásokat - mennyiségi korlátozások felszámolása 3 lépcsõben (hatálybalépést követõ 1 éven belül, 1992 végéig, 1995 végéig); rendeszerváltás  - 1990-ben az EK eltörli a spec. memmnyiségi korlátozásokat, megadja az általános vámpreferenciákat, elindítja a PHARE-t - lezárja a legnagyobb kedvezményes elbánás és az effektív reciprocitás vitáját (utóbbi: a szocialista országoknak plussz kötelezettséget kell vállalniuk a vámok eltörlésén felül, mert az úgy sem számít semmit) 4.§ Az EK-val és tagállamaival kötött társulási szerzõdésünk - 1991 dec 16: EM  külpol célja az integrációs folyamatba történõ teljes

beilleszkedés - a társulási szerzõdés magyar oldalról kezdettõl fogva a teljes jogú tagsághoz vezetõ eszköz - EK: nem ilyen egyértelmû (kelet No. tagsága a nemzetállam koncepción alapul), inkább a tagságot helyettesítõ megoldás + kondicionalitás tétele: a megállapodás 2 öt éves szakaszra szól, de a második szakasz az elsõ sikerétõl függ - tárgyalási felhatalmazás módosításai: - 1990: a kondiconalitás ne vonatkozzon az áruker T-re - a kölcsönös kedvezmények ne maradjanak jelképesek a mezgaz T-n - EM: vegyes szerzõdés (EK és tagállamok is szerzõdõ felek  ratifikáció elhúzódik); 1994. évi I tv (1994 feb 1-én lép hatályba) - preambulum: - Mo számára a csatlakozás stratégiai célú, határozott célja a tagság (az EK csak elismeri ezt, de nem jelenti ki célként; 93 Koppenhága: "a Tanács egyetért azzal, hogy a ke-kö-eu-i társult országok az EU tagjai lesznek, ha teljesítik a feltételeket, pl. demokrácia,

jogállamiság, emberi jogok, piacgazd, versenyképesség, kötelezettségek teljesítésének képessége") - politikai párbeszéd kikötése - 2. cikk: rendszeres pol-i párbeszéd (de nem része az EEO által létrehozott pol-i együttmûködésnek) - 3. cikk: indokolt esetben legmagasabb pol-i szinten tartanak konzultációkat - min-i szinten: Társulási Tanács - parl-i szinten: Parl-i Társulási Bizottság (EP és ogy hozza létre) (- hatálybalépés elõtti pol-i párbeszéd: EK Tanácsának Elnöksége, azaz a korábbi, jelenlegi és jövõbeli elnöki tisztet betöltõ országok képviselõibõl álló trojka és a visegrádi országok pol-i igazgatói, ill. min-i között + konzultáció multilaterális keretek között) - áruk szabad mozgása - max egyéves átmeneti idõszak alatt szabker-i övezet létrehozása Mao és az EK között a GATT elõírásainak megfelelõen (GATT: "lényegi" szabker  nem teljes, pl. a mezgaz T-én nem érvényesül) -

asszimetria: Közösség gyorsabban számolja fel a Mao-ról származó ipari termékekkel szemben vámjait és mennyiségi korlátozásait, de 2001. jan 1-én teljes egyensúly jön létre - EK: - egyes termékek azonnal, mások 3, ill. 5 év alatt érik el a vámmentességet - vámkontingens túllépése a vám visszaállításával jár, vámplafon túllépésénél a Közösség mérlegel, hogy visszaállítja-e - mennyiségi korlátozások és azonos hatású intézkedések: a hatályba lépéssel a Közösség felszámolja (kivétel: textil: 1997 végéig) - Mo: - elsõ csoport 1994. jan 1-ig - második csoport: 1995-tõl 2 év alatt - 3. csop: 1995-tõl 6 év alatt kell lebontani a vámokat (kb 60%-a behozatalnak) - mezgaz: Mao által kapott kedvezmények jelentõsebbek, mint az általunk adottak - Mo: vám-, ill. lefölözés kedvezmény (20, 40, majd 60% a 3 év végén), de x mennyiségek meghatározásával (ezek évente 10%-kal nõnek 5 évig) - hatályba lépés után

egyik fél sem vezethet be új vámot v. azonos hatású intézkedést (kivéve: Mo korlátozott idõtartamra emelhet vámot x iparág védelmében) - 93: a koppenhágai nyíl. után kiegészítõ jegyzõkönyv (Közösség gyorsítja a vámok lebontását, 1994 végéig vmennyi termék esetében el kell törölni, kivéve textil- és acéltermékek + 60%-os mezgaz vámcsökkentés más 1993 óta) - munkavállalók mozgása, letelepedés, szolgáltatások - alkalmazandó a kondicionalitás (áruk mozgásánál nem) - egymás T-én alkalmazott magyar, ill. közösségi dolgozók számára biztosítják az egyenlõ elbánás elvét - letelepedés (nemzeti elbánás elve) - vállalatok és állampolgárok letelepedése - Mo: elsõ 5 éves szakaszon belül biztosítja a nemzeti elbánást (kivétel: pénzügyi szolgáltatások, privatizáció, ingatlan-adásvétele; ezeket 10 év alatt kell biztosítani) - EK: 0 kivételek - más letelepedettek tev-e - nem kedvezõtlenebb elbánás 30

- Mo: legkésõbb az elsõ 5 éves szakasz végéig biztosítja az egyenlõ elbánást + 10 éves idõszak alatt stand-still (0 új megkülönböztetõ szabályozás) - 10 éves idõszak végéig sem érvényesül a nemzeti elbánás: mezgaz, halászat, ingatlan tul-a, szerencsejáték szervezése (közösségi vállalatok Mo-n ingatlant szerezhetnek, ha ez közvetlenül szükséges annak a gazd-i tev-nek a folytatásához, amelynek céljából letelepedtek - fizetés, tõkemozgás, verseny, jogszabályok közelítése - folyó fizetések szab-a (ha az alapjául szolgáló ügylet liberalizált) - versenyszabályok - összeegyeztethetetlen (ha érintik a Mo-EK ker-t) - vállalatok közötti megállapodás, vállalatok társulásai által hozott döntés, vállalatok közötti egyeztetett gyakorlat, amelynek célja v. hatása a verseny kizárása, korlátozása, torzítása - uralkodó helyzettel való visszaélés (Mo v. az EK min jelentõs részén) - minden olyan állami támogatás,

amely torzítja a versenyt v. azzal fenyeget - az említett rendelkezésekkel ellentétes gyakorlatot az EGK 85, 86, 93. cikkében foglalt szabályok alkalmazásából eredõ kritériumok alapján kell elbírálni  származékos jogot is alkalmaznunk kell - szellemi alkotások joga: 5 év alatt a közösségihez hasonló szintû védelem - jogszabályok közelítése - 67. cikk: Mo biztosítja jövõbeni jogszab-ainak a közösségi jogszabályokkal való összeegyeztethetõségét (amennyire lehetséges)  egyoldalú kötelezettség, de nem feltétlen és abszolút - 68. cikk: elsõdleges T-k (vámjog, társasági jog, bankjog, versenyjog, fogyasztóvédelem, környezetvédelem, stb) - Fehér Könyv a "kö- és ke-eu-i társult országok felkészülésérõl az Unió belsõ piacához való csatlakozásra" - általános referencia dokumentum (nem határozza meg a tárgyalásokat) - több lépcsõbe tartozó intézkedések - gazd-i együttmûködés -

beruházásfejlesztési és beruházásvédelmi együttmûködés - oktatási és képzési együttmûködés - környezetvédelmi együttmûködés - közl: elsõbbség a transzeu-i útvonalaknak (EGK támogat pénzzel) - monetáris pol: közösség - kérésre - segíti a forint teljes konvertibilitását - pénzmosás, kábszer: együttmûködés - kulturális együttmûködés - pénzügyi együttmûködés (PHARE, EIB kölcsönei, különleges pénzügyi segítség) - Társulási Tanács jön létre - min évente egyszer, min-i szinten - vizsgálja az EM-t - tagjai: EK Tanácsa és Bizottsága tagjai, magyar korm tagjai - elnök: felváltva az EK Tanács egyik tagja, ill. a magyar korm tagja - határozatokat hoz (kötelezõ a felekre), ajánlásokat tesz - sikertelen vitarendezés  választott bírói eljárás (3 tag, a 2 fél jelöl 1-1-t, ill. -t közösen) - feladatai végrehajtásában a Társulási Bizottság segíti - EP és magyar ogy közötti véleménycsere:

Társulási Parl-i Bizottság (ajánlást tehet a Társulási Tanácsnak) - közösségi preferencia megelõzi a társulási preferenciát: a magyar áruknak, munkavállalóknak, vállalatoknak, állampolgároknak nyújtott elbánás nem lehet kedvezõbb annál az elbánásnál, mint amelyet a tagállamok egymás között alkalmaznak (õk alkalmazhatnak kedvezõbb elbánást egymással szemben, mint a társult országgal szemben alkalmazott) - a társulási megállapodás a másik fél értesítésével 6 hónapi felmondási idõvel felmondható 5.§ A magyar csatlakozás esélyei és feltételei - RSZ 237. cikk: bármely eu-i állam kérheti felvételét a Közösségbe, a Tanács egyhangúlag dönt (Bizottság meghallgatása, EP abszolút többségû döntése után)  kell: - Bizottság kedvezõ véleménye - EP abszolút többséggel elfogadott hozzájárulása - tagállamok egyhangú pol-i döntése - koppenhágai kritériumok - gazd-i (piacgazd, versenyképesség) - Mo érdeke:

a gazd-i fejlettségi szintet kifejezõ mennyiségi kritériumok helyett a minõségiek játszanak szerepet - pol-i (demo, jogállam, emberi jogok, kisebbségek védelme) - Mo: a civil szférát kell erõsíteni - EU képessége a tagok befogadására Berke B: Versenyjog, nemzeti kapcsolatok, harmonizáció: kis magyar jogi imperializmus - a piacgazd egyik alaptv-e: versenyjog (célja: gazd-i, piaci magatartás szabályozása, verseny intézményének védelme) - nemzetközi versenyszabályozások csoportosítása: - multilaterális próbálkozások (világméretû v. interregionális) - EK versenyjoga (az egységes belsõ piac egyik szabályozási ága) - Európai Gazdasági Térség saját versenyjoga - társulási egyezmények (91 után, 3. generációjuk: sajátságos versenyszabályozási cikkely) - szabadker-i egyezmények (fõleg EGK és EFTA országok közöttiek, önálló versenyjogi rendelkezéssel) 31 - versenyjog: a gazdpol egyik szeletét képezõ versenypol része

 versenypol és versenyjog elválaszthatatlan (a versenyjog versenyhatósági-állami beavatkozás; Mo: kisebb versenypol-i háttér) - nemzetközi szintû versenyszabályozás elemei - versenypol a kétoldalú, ill. regionális államközi gazd-i kapcsolatokban: a kerpol-i érdekek védelmének v offenzivitásának támogatása a nemzetközi gazd-i kapcsolatokban, ill. a tagállamok nemzetgazd-ának összegyúrása - Le Chapelier tv: tisztességtelenségi versenyjog (nem része a nemzetközi szinten megfogalmazott versenyszabályoknak, mivel ez inkább a vállalkozások egymás közötti deliktumait jelenti) - döntõ elemek: gazd-i verseny intézményét magát védelmezõ versenyjogi komponensek (versenykorlátozás tilalma, meghatározott piaci helyzettel való visszaélés tilalma, fúziók preventív ellenõrzése, stb); a nemzeti szabályozások eltérése következtében egyes országok versenyelõnyre tehetnek szert - különbség kikényszeríthetõség szempontjából -

államközi, ker-t liberalizáló egyezmények esetében: ker-i védintézkedések (0 külön fórum) - EK, EGT: államok feletti kikényszerítési szerv és mechanizmus (EGT: EK tagállamok felett luxemburgi EK Bir; EFTA országok felett: Felügyelõ Hatóság + külön EFTA Bír) - fogyasztóvédelmi orientáció elhalványul (kivéve: EK, hiszen az 1 egységes piac) - állami támogatások tilalmazásának ill. ellenõrzésének szabályai (nemzeti versenyjogokban nincs benne); szankciók: - szabker-i, ill társulási egyezmények esetén: ker-i védintézkedések bevezetése - EK, EGT: állammal szembeni kikényszeríthetés és szankcionálás közvetlen lehetõsége - tehát duális szabályozás: - nemzeti-belsõ versenyjogok - nemzetközi egyezményes versenyszabályok - duális szabályozás jellemzi a nemzetközi szintû szabályozásokat is (nem vmely ország versenyjogát, v. az ahhoz való igazodást jelentenek, hanem közösen meghatározott normák) - nemzetközi

szerzõdések versenycikkelyeinek érvényesítése: részes államok (result oriented), szankció: tipikusan ker-i retorziós intézkedés - multilaterális fejlemények - alkalmazási konfliktusok nemzeti versenyjogok között  nemzetközi szervezetek koordináljanak - 1927: Népszövetség konferenciája: cél a monopóliumok korlátozása (a nemzetközi versenyszabályozás kezdeti okai: munkaügyi-foglalkoztatási okok, mint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet - ILO - esetében is) - VH után cél a békés (gazd-i) kapcsolatok kiépítése  terv a Nemzetközi Ker-i Szervezet (ITO) létrehozására, terv: - versenykorlátozó, monopóliumok káros hatásait erõsítõ magatartások korlátozása - komoly vizsgálati jog az ITO-nak, kötelezõ beszámolások - vitarendezés: Nemzetközi Bír v. ITO tagországok konferenciája v végrehajtó tanácsa - ENSZ: UNOTAD ajánlás (anyagi elvek soft law formában, 0 önálló jogérvényesítõ szerv) - GATT: szakértõi bizottság

vizsgálja a nemzetközi versenykorlátozások elleni fellépés lehetõségét, javaslata: a GATT célokat veszélyeztetõ versenyellenes gyakorlatok megszüntetésére konzultációs instrumentumok (GATT csak közremûködõ)  positive comity-elv: azon ország, amely joghatósággal bír a versenyjogába ütközõ magatartás elkövetõire, az érintett további országgal kérésére konzultációt kell, hogy folytasson az ügyrõl és ennek figyelembevételével kell eljárnia  nem szabad csak egy ország saját belsõ versenyjoga szerint eljárni - OEEC, majd utóda az OECD: ajánlások: - információközlésen és konzultáción alapuló kooperáció - OECD szakértõi bizottsága: békéltetõ-egyeztetõ szerep - mindegyik országnak törekednie kell annak biztosítására, hogy megfelelõ jogorvoslat áll a saját jogán belül rendelkezésre - negative comity: kötelezettség annak kérelmezése, hogy a másik ország tartózkodjon az eljárás indításától, amikor a

másik ország fontos érdekei érintve lehetnek vmely megindított eljárás összefüggésében - positive comity is - a megkeresett ország egyoldalú döntésén múlik, hogy az adott magatartás versenykorlátozó v. sem (nem kell megindokolnia a kérelmezõ ország felé) - Világker-i Szervezet (WTO) - Draft International Antitrust Code (tervezet): 15 szabályozás minimum-standardként; alapelvek: belsõ és nemzetközi versenyszabályozások egyenrangúságának elve, meglévõ GATT szankciók alkalmazása az alapelvek érvényesítése érdekében) - multilaterális versenyszabályozási kódex beépítése  a határátlépéshez kötõdõ kergátló intézkedéseken (crossborder measures) túl a verseny érvényesülésének ki kell terjednie az országokon belüli piacralépési akadályokra (entry barriers) is  közbeszerzés, állami támogatás kérdése is - államok feletti kikényszerítõ mechanizmus (enforcement agency): még a tervezetekben sem -

extraterritorialitás problémái - versenyjogi ügyek nemzetköziesedése  extraterritoriális alkalmazás + nemzeti versenyhatóságok kooperációja kell - az exportpiacokon ható magatartást elnézõen kezelik - EK ver.jog kartell-tilalmi szabálya: a közös piacon mûködõ vállalkozások versenyt befolyásoló tev-eire nem terjed ki, ha az az EK-n kívül érvényesül  export-kartellek, külföldi piacokra vonatkozó export-tilalmak, külföldi piacokon funkcionáló kizárólagossági kikötések kívül vannak a RSZ 85. cikkének hatáskörén - de: export-kartellre kiterjed a hatálya, ha fennáll a közös piacra történõ reimport lehetõsége - RSZ 86. cikk (domináns piaci pozícióval való visszaélés): csak akkor szankcionálható, ha az EK T-n történik - prob: hogy védheti magát a külföldi vállalkozások együttmmûkõdésének célországa, hiszen a magtartás nem az eljárni kívánó hatóság országában történt? Van-e joghatósága? -

objektív T-iség: azon cselekedetek is joghatósági T-n elkövetett csel-k, amelyek eredete külföldön volt, de befejezetté (teljessé) az adott joghatósági T-n belül lettek 32 - teljessé válás (kivitelezés): másik állam T-n  indok lehet a területiség elve (ahol az állami fõhatalom érvényesül) a joghatóság alapítására - hatáselv: pusztán a gazd-i kihatások miatt vonja joghatósága alá a külföldön lévõ vállalkozásokat a hatásország - kivitelezés: másik államban, de kihatás sérti az adott állam jogát - gazd-i kihatás esetém - szándékolt hatás  objektív T-iség kategóriáját jelenti - nem szándékolt, közvetett hatás  jogilag tiszta hatáselv (nemzetközi jogi elismertsége csekély, nem fogadja el joghatóság alapozónak) - amerikai hatáselv - ALCOA ügy: a Sherman Antitrust Act alkalmazandó a külföldiek külföldön tett csel-ére, amennyiben az hátrányos hatással jár az amerikai ker-re; feltétel:

érzékelhetõ-érdemi, szándékolt (a magatartásból ésszerûen elõrelátható) és ténylegesen bekövetkezõ hatás - korábban: több ítélet a hagyományos nemzetközi jogi T-iség elvre alapozott (külföldiek szembeni alkalmazás: csak ha az USA T-m tették ügyletüket) - Timberlane ügy: a hatás önmagában nem elégséges alap annak megítélésére, hogy az amerikai hatóságok eljárhatnak-e, meg kell vizsgálni a joghatóság gyakorlásának helyénvalóságát (vizsgálat: jurisdictional rule of reason)  függ a nemzetközi kapcsolatok tisztességes alakításának elvétõl, ill. a szuverének közötti udvariassági, szívélyességi megfontolások elvétõl - Foreign Trade Antitrust Improvements Act (1982): joghatóság feltétele a közvetlen, lényeges és ésszerûen elõrelátható hatás - 1986: Restatement of Foreign Relations Law of the US: extraterritoriális joghatóság akkor is fennáll, ha a hatás csak szándékolt, de ténylegesen nem

manifesztálódó - nem gyakorolható joghatóság, ha az ésszerûtlen (pl. más államok szabályozási érdekeit is vizsgálni kell) - joghatóság gyakorlása átengedhetõ, ha a másik állam eljáráshoz fûzõdõ érdeke egyértelmûen és jelentõsen nagyobb - mai doktrina alapja: Hartford ügy - ha hatás megállapítható, akkor a Timberlane-féle érdekegyensúlyozó szempontokat (pl. comity) nem kell annyira kötelezõen figyelembe venni, hogy azzal elvesszen az amerikai joghatóság - a fenti szempontok megítélésére: igazi-tényleges konfliktus (true conflict) igénye; true conflict: ha a csel országának joga bátorította, elõsegítette v. kényszerítõleg követelte az amerikai versenyszabályok szerinti jogellenes magatartást (ekkor mérlegelhetõ a joghatóság mellõzése) - EK jog koncepciója - EK versenyjog: a tagállamok közötti ker-t érintõ magatartások esetén alkalmazandó - Bizottság: versenyhatóságként is funkcionál - Beguelin ügy: EK jog

kartelltilalmi szabálya alkalmazható ha a megállapodást kötõ felek egyike a Közösségen kívüli vállalkozás, mivel a megállapodás a közös piac T-n funkcionál, a megállapodás szerinti teendõket a vállalkozások ott végzik - ICI (még az EK-n kívüli brit nagyvállalat volt) v. Commission ügy: a közösségi versenyszabályok megsértését a Közösség T-n kívüli bármely vállalkozással szemben meg lehet állapítani, a megállapodás v. egyeztetett gyakorlat közvetett gazd-i kihatásaira (consequential effect) alapozottan is - kérdés volt: meg lehet-e alapozni a joghatóságot az ICI közös piaci jelenléte, ill. az áremelések megvalósításának körülményei alapján?  hagyományos territoriálitás (az ICI EK-ban található leányvállalatának cselekedetét az economic entity, unity elv alapján az anyavállalaténak minõsítette  feltétel a jelenlét vmilyen képviseleten keresztül) - Woodpulp ügy (0 jelenlét): a megállapodás

hatása a közös piacon tényleges és szándékos volt, a hatások a megállapodás elsõdleges és közvetlen eredményeként jelentkeztek - Bizottsági álláspont: az EK Bír-a az EK versenyjogba ütközõ, külföldiek által külföldön tett csel-k EK T-n történõ kifejtésekor a T-iségre alapozott joghatóság szerint lép fel; de: önmagában a gazd-i hatásra építve is eljárhat (nyitva hagyott hatáselv), ha az lényeges, szándékolt, elõrelátható, elsõdleges és közvetlen (objektív T-iség felé visz)  magatartás és annak hatása - Bír-i döntés: a közvetlen értékesítést a Közösség T-ével való szoros, közvetlen kapcsolatnak értékeli  2 alkotórésze a jogsértõ magatartásnak: a megállapodás, egyeztetett gyakorlat létrehozatala + annak megvalósítása (implementation)  a magatartás bontja 2 elemre  hatáselvet nem fogadja el és tudatosan nem alkalmazza  a hatáselv nem része az EK jogának; a döntés értelmezési

módjai: - implementációs elv és hatáselv gyakorlati azonossága (amerikai kormányzati guideline szerint) - nem azonos a két elv (versenyjogi igazgatóság szerint)  az amerikai hatáselv szélesebb, mint az EK implemenrációs tesztje (utóbbi az objektív territorialitás elvének része) - megoldások - a tisztán gazd-i kihatásokra alapított joghatóságot el nem ismerõ országok blokkoló szabályai a bizonyítási és a végrehajtási eljárásban passzivitásra kötelezik saját versenyhatóságukat (megtiltják a vállalkozásoknak adatok, dokumentumok kiadását); pl: Anglia, Frao, Belgium, Olaszo, Németo, Svájc, Svédo, Dánia, Hollandia, Finno; maga az EK jog nem ismer ilyen gátló szabályokat - kétoldalú hatóságközi (adminisztratív) megállapodások: kölcsönös értesítés, együttmûködés, ha az egyik országbeli vállalkozással szemben a másik fél versenyhatósága jár el (alap: comity, de ettõl még a saját nemzeti versenyjog offenzíven,

extraterritoriálisan alkalmazható); pl: Bizottság és társult kö-ke-eu-i országok között - nemzeti versenyszabályok tartalmi összehangolása, majd kölcsönös elismerése - home state control-elv: pénzügyi szolgáltatásokat végzõ hitelintézetek és biztosítók körében, nemzeti tartalmi szabályozások és felügyeleti funkciók révén érvényesülõ kölcsönös elismerési megoldás a tagállamok között - a magyar versenytv (1996. évi LVII tv) - hatály: a vállalkozások külföldön tanúsított magatartása is, ha annak hatása a Magyar Köztársaság T-n érvényesülhet (kivétel: tisztességtelenségi és fogyasztóvédelmi tényállások)  hatáselv - kritika - objektív T-iség nem jöhet szóba (szûkebb, mint az "érvényesülhet" formula) 33 - hatáselv megköveteli a közvetlen, szándékolt, tényleges és lényeges hatást (egyik sem fogalmi komponense az "érvényesülhet" formulának) - ez tulkép az alcoa-formula

(tiszta hatáselv) - a nemzetközi jogban nem ismert a potenciális jelleg elégségességére alapított joghatóság - EK implementációs elve és a magyar hatáselv 2 abszolút külön kategória  jogharmonizáció nem mûködött (Bizottság nem fog tiltakozni, neki szimpatikusabb a hatáselv) - nagyhatalmú versenyhatóság (jogi imperializmus)  magára hagyatott lesz (a csel helye szerinti ország nem fogja feláldozni joghatóságát) + blokkoló szabályok Berke Barna: A szabadkereskedelmi egyezmények jogi kérdéseibõl (Elõzmények és szempontok az EU-val kötött társulási szerzõdésünk elemzéséhez) - az Európai Megállapodás (1994. évi I tv) versenycikkelyének alkalmazásához szükséges végrehajtási szabályozás alapja: versenyhatóság-közi kooperációs megállapodások (kzp-ban: international comity elve) - EK-EFTA szabker-i szerzõdések (23. cikk) - összeegyeztethetetlen a szerzõdés megfelelõ mûködésével, amennyiben a kétoldalú ker-t

érintheti: - a vállalkozások versenykorlátozó v. torzító mûködése - vmely vállalkozás domináns piaci pozíciójával való visszaélése a szerzõdõ felek T-ét v. annak jelentõs részét jelentõ piacon - bármilyen állami támogatás, amely torzítja v. torzítással fenyegeti a versenyt adott vállalkozások v termékek favorizálása által - fenti esetekben (szöveg azonos az EM 62 cikk 1. pontjával) vegyesbizottsági eljárás kezdeményezhetõ, ill kerpol-i tartalmú védintézkedés hozható - 0 utalás a további végrehajtási szabályozás szükségességére - a szabker-i egyezmények bír-i alkalmazhatósága (közvetlen hatály) - érvényesíthetõ-e a hazai-belsõ jogalkalmazói fórumon a 23. cikk, közvetlenül alkalmazandó-e (közvetlen hatálydirect effect, bír-on való hatályosulás-judicial effect)? - szabker-i szerzõdések - diszkrimináció-tilalma: EUBír hajlik a közvetlen hatály kimondására (pl. Bresciani-ügy) - jogkimerülés elve

(a szerzõi jogok, védjegy, szabadalmak esetében az elsõ forgalombahozatalt követõen a nemzeti jog adta kizárólagossági pozíció nem lehet hivatkozási alap a tagállami határokat átlépõ árumozgás meggátolásához): vállalkozások nem érvényesíthetik egy másik jogalany ellen a nemzeti bír-on (Polydor ügy) - Kupferberg-ügy: az EUBír közvetlen hatályúnak ítél egy tisztán diszkrimináció-tilalmi cikkelyt - ellenérvek: a szabker-i egyezmény minõségileg kevesebb, mint az EK jog (ahol o.k a közvetlen hatály) + van külön vitarendezõ vegyesbizottság - EK érve a közvetlen hatály mellett: inkább policy érv (szerzõdés célja, funkciója szerint) + a vegyesbizottság jogaiból nem vesz el a közvetlen kikényszeríthetõség - közvetlen hatály: a tagállamok nem a külsõ ország, hanem az EK felé tartoznak azzal a kötelezettséggel, hogy az EK által kötött szerzõdést teljesítsék (az EK által kötött szerzõdések a belsõ jog részei

lesznek, egyenrangúak még az alapító szerzõdéssel is) - Pabst-ügy: az EK-görög társulási egyezmény célját-kontextusát tekintve több is, mint egy szabker-i szerzõdés  méginkább indokolt a közvetlen hatály - Ausztria, Svájc: a bír-i ítéletek szerint a nemzeti jogon alapuló kizárólagossági pozíció (védjegy, szabadalom, copyright) nem kényszerül kompromisszumokra az adott áru akadálytalan államközi kereskedelmével szemben - a versenyjogi cikkely közvetlen hatálya - Adams ügy: a svájci LB szerint a szabker-i egyezmény nem hordoz a mgnjogi alanyokra közvetlenül kiható jogokat, közvetlen bír-i érvényesítésre nincs lehetõség  a svájci vállalkozás versenyellenes csel-e csak a svájci belsõ versenyszabályokon alapulhat, ill. az EK saját eljárása alá vonható, ha feltételei meg vannak az EK jog szerint - miután az egyezmény nem mondja tilalmazottnak a kérdéses magatartást  csak a szerzõdéssel való

inkompatibilitást eredményezi  közvetlenül nem szankcionálhatók a vállalkozások  0 közvetlen hatály (svájci bír szerint csak a felek felhatalmazását teremti meg megfelelõ intézkedések megtételére); habár egyesek az "összeegyeztethetetlen"-bõl a tilalmazottságot vezetik le (de mentesítés és eljárási rend még így is hiányzik) - EKBír: a 23. cikk a szerzõdõ felekre kötelezõ, de a mgnjogi alanyokra nem; a versenyjogi cikkely megsértésekor a szerzõdõ felekre tartozik megfelelõ intézkedést hozni; indokok: - RSZ-hez képest hiányzik a tilalmazottság kimondása, nincs beépítve semmilyen mentesítési szisztéma, nincs meghatározva külön eljárási rezsim, ami a vállalkozások pozícióját meghatározná - EK: - a külön eljárási rend életbelépéséig 0 közvetlen hatály (a tagállami hatóságok döntöttek a tagállami jog és az EGK cikkelyek együttes figyelembevételével  a belsõ jog formálja csak kötelezõvé

az RSZ versenycikkelyeit) - vegyesbizottság: nincs hat-a a mgnjogi alanyokat kötelezõ határozatokat hozni, csak határidõt szab, amely alatt az illetõ szerzõdõ félnek el kell érnie, hogy az "összeegyeztethetetlen" magatartás véget érjen; ha ezt elmulasztja a szerzõdõ fél  a másik fél egyoldalú védintézkedéssel léphet fel - közvetlen hatály melleti érv: a belsõ versenyhatóság fellépése ezek után a szerzõdés versenyjogi cikkelyén alapul! - az értelmezési bizonytalanság következményei - az értelmezés tárgya: a szerzõdéses cikkely tartalmi töltete-jelentése, ill. annak meghatározási módja - nemzetközi szerzõdéses versenyszabály konstruálásának elméleti lehetõségei: - önálló szerzõdéses anyagi jogi normák és kötelezõ alkalmazási-értelmezési mechanizmus elfogadása (EK) - vmely szerzõdõ fél anyagi jogi szabályainak kiterjesztése a szerzõdéses rendelkezés értelmezési tölteteként (EGT, EK-magyar

egyezmény) - mindegyik szerzõdõ fél a maga belsõ anyagi versenyszabályait alkalmazza (a szerzõdésbeli versenyjogi cikkely saját tartalmi-értelmezési meghatározottság nélkül diplomáciai egyeztetésekre vár) 34 - EGK Bizottság egyoldalú deklarációja: a 23. cikk autonóm végrehajtása során a hatálya alá tartozó magatartásokat a RSZ vonatkozó versenyjogi rendelkezéseinek alkalmazásából eredõ kritériumok szerint fogja megítélni  csak az EGK, mint szerzõdõ fél oldalán határozza meg ezt, a másik szerzõdõ félre, annak belsõ hatóságaira nem hárítja azt a kötelezettséget, hogy a közösségi jogi kritériumok szerint kellene megítélnie az ügyeket - de a fenti alapján az EGK szerzõdõ partnere is konfliktus elé kerül: ha az EGK oldalon a közösségi jog a mérce és ezt a másik oldal elfogadja  a diplomáciai szintû vegyesbizottságban is mércéül jelenhetnek meg az EK jogi kritériumok konfliktus esetén - Ausztria

ellendeklarációja: az EGK deklaráció nem akadályozza Ausztria jogát saját értelmezést adni a 23. cikknek (általában nincs tiltakozás, mert hasonlóak a belsõ szabályozások a RSZ-hez) - az egyezmény versenycikkeje nem veszi el az extraterritoriális jogalkalmazás lehetõségét - Woodpulp ügy: az EK versenyhatóság eljárása alá vont finno-i cég szerint az õ magatartását a kétoldalú szabker-i egyezmény szerint kell megítélni - EKBír: az EK jog alkalmazását nem akadályozz az EK-finn szabker-i egyezményben írt versenyszabály, mert nincs önálló anyagi joga és önálló jogérvényesítési rendje  az EK jog versenyjogi kívánalmai önállóan érvényesítendõk  általánosan az a szerzõdõ fél, amelynek belsõ versenyjogát sértve a területén lényeges hatással jár vmely piaci magatartás, az adott vállalkozások ellen eljárhat és saját versenyszabályait alkalmazhatja - a szabker-i egyezményekhez nem kapcsolódott külön

végrehajtási szabályozás, helyette: versenyhatóságok közötti kétoldalú kooperációs megállapodások - a magyar-EU társulási szerzõdés versenyjogi cikke - a közvetlen hatály úgy tûnik tagadható a társulási egyezményünk kapcsán is (habár errõl 0 világos deklaráció)  mgnjogi jogalany vállalkozásokkal szemben a magyar jogalkalmazó szervek nem tudják alkalmazni közvetlenül - az inkompatibilitás szabály (62/1 cikk, azonos a fenti 23/1 cikkel) szintén nem érvényesíthetõ közvetlenül a mgnjogi alanyok felé - prob: a 62/2 cikk kijelöli a tartalmi-értelmezési pontosságot: a 62/1 rendelkezését az EK jogi alkalmazásából eredõ kritériumok alapján megítélendõnek mondja  mind2 oldalra kötelezõ, hogy az inkompatibilitás megítéléséhez a társulási egyezmény 62/1 cikkének alkalmazásakor az EK jogot vegyék alapul - "alkalmazásból eredõ kritériumok": megegyezik az EK versenyjog tartalmi lényegével (RSZ 85., 86

cikkén kívül a kiterjedt esetjogi gyakorlat is ide tartozik) - a 62/1 cikk alkalmatlan arra, hogy a szerzõdõ felek belsõ bír-ain (magyar, EK és tagállami) közvetlenül érvényesíthetõ legyen (nem mondja ki a tilalmazottságot, nem tartalmaz mentesíthetõségi megoldást, nem nevesíti a cikkelyt alkalmazni hivatott hatóságot, nem szól a vállalkozások eljárási pozíciójáról) - végrehajtási szabályozás: - alkalmazó hatóság: Gazd-i Versenyhivatal (GV) - mentesíthetõség alkalmazandó mércéje - eljárási pozíciók rendezettsége - de: 0 tilalmazottság (a tilalmat a belsõ jog kell kimondja és érvényesítse  a GV alkalmazza a tilalmi szankciót, de kizárólag magyar jog alapján - alk-ossági prob: a 62/2 cikk csak a jogalkotót v. jogalkalmazót is kötelezi az EK jogi kritériumok figyelembe vételére? (a végrehajtási szabály szerint a GV - mint jogalkalmazó - feladata az EK-jog meglévõ és jövõben formálódó jogalkalmazásbeli

kritériumainak-elveinek érvényesítése; ez csak az EU-tagállam viszonyban mûködõképes) - EK-magyar társulási egyezmény: intenzívebb, mint egy szabker-i megállapodás - kérdés: az EM egyértelmû tilalmi cikkelyeiben az EK jogi kategóriák mi szerint értelmezendõek? - EM lojalitási klauzulája: a felek gondoskodnak arról, hogy a Megállapodás céljait elérjék  mivel cél a csatlakozás, ezért az egyértelmû cikkelyeket az EK joghoz hasonló értelmezési tartalommal érvényesíteni kellene  a mgnjogi alanyok bír elõny hivatkozhassanak közvetlenül a társulási egyezmény cikkelyeire (private enforcement); a magyar vállalkozások az EU (tagállamok) illetékes bír-in érvényesíthetik a társulási egyezményen alapuló jogaikat az EU v. vmely tagállam szabályaival, intézkedéseivel szemben Berke B.: Az Európai Gazdasági Térség jogi konstrukciója és az EK-jog átvétele - tanulságok a társulási egyezményünk elemzéséhez és a

jogharmonizációhoz - EGT: 1992-ben az EGK, ESZAK, vmint tagállamaik és az EFTA országok (Ausztria, Finno, Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svédo, Svájc, utóbbi nem ratifikál), cél: közösségi gazd-i integráció kiterjesztése - minõségileg intenzívebb kapcsolat, mint a szabker-i egyezmények v. a társulási szerzõdések esetében - áruk, szolgáltatások, személyek és a tõke szabad áramlása (de: 0 vámunió, 0 közös külgazd-pol, 0 mezgaz termékek) - általános lojalitási klauzula: a szerzõdõ felek minden általános v. egyedi intézkedést kötelesek megtenni a szerzõdés teljesülése érdekében, ill. tartózkodni kötelesek mindattól, ami a szerzõdéses célkitûzések megvalósulását veszélyeztetheti (az állam minden szervére vonatkozik) - állampolgárságon alapuló megkülönböztetés generális tilalma - lényeg: az EK egységes belsõ piac kiterjesztése - az EGT elvetett tervezete - EGT Bíróság (8 tagjából 5 az EK Bír tagja),

mellette 5 tagú EGT Elsõfokú Bír (2 tagja az EK Bír-ból) - EGT Bír hatásköre: a szerzõdõ felek közötti konfliktusokban és x ügyekben az egyezmény kreálta Felügyelõ Hatóság által hozott döntések, pl. versenyjogi határozatok felülvizsgálata; 0 elõzetes határozat (preliminary ruling), de az EFTA országok bír-i fordulhattak volna az EK Bír-hoz (de határozata nem kötelezõ az EFTA országbeli bír-ra) - a tervezet az EK jog alapjaiba ütközik, indokok: - a célul kitûzött jogi homogenitást (EK jog és EGT szabályok tartalmi azonossága) nem biztosítja a szövegszerû hasonlatosság a EK és az EGT különbségei miatt; ellentétek: - cél: gazd-i szabjogok kiterjesztése (EGT) - hosszú távon eu-i pol-i egység (EK) - EGT: nincs jogalkotási transzfer, állami kompetenciák átruházása (EK: van) - EGT-jog: nem egyértelmû a közvetlen hatály (EK: egyértelmû) - nem elég az értelmezési instrukció (EGT szabályokat az EGT egyezmény

aláírása elõtt hozott EK Bír-i ítéletekre alapuló joggyakorlat szerint kell értelmezni, a késõbbiek nem számítanak) 35 - nem megengedhetõ, hogy az EGT Bír döntsön EK és tagállama közötti vitában (miután az EGT Bír joga lett volna a "szerzõdõ felek" közötti vitában való döntés az EGT egyezményre vonatkozóan, ami ismétli a közösségi jogi rendelkezéseket); mivel az EK vállalta az EGT jog alkalmazását, az EK Bír-a az EGT Bír által adott értelmezéshez lett volna kötve a közösségi jogi kérdésekben - az alapító szerzõdés módosítása sem eredményezheti a Közösségi rendszer alapvetõ jellemzõinek felborulását és konkrétan a 164. cikk (az EK Bír biztosítja a a jog betartarását az EK szerzõdés alkalmazásában és értelmezésében) sérelmét - megvalósult struktúra: - kétpillérû jogérvényesítési megoldás 1. EFTA Bír (EFTA országok külön egyezményben hozzák létre) - biztosítja az EGT

egyezmény egységes érvényesülését az EFTA országokon belül - dönt az EFTA országok közötti vitában - végrehajtó szerv: Felügyelõ Hatóság - felügyeli az egyezmény teljesítését - ellátja a versenyhatósági funkciót 2. EK fennálló intézményi-jogi konstrukciója - az EGT jogot az EK Bír érvényesíti az EK-n belül - a két pillér közötti kooperáció, konzultáció: diplomáciai vegyesbizottság - közös értelmezést talál, ha az EGT egyezményt a két pillér eltérõen értelmezi - a homogenitás bázisául az EK Bír joggyakorlata tekintendõ - idõszakonként külön jegyzõkönyvben állítja össze az EGT jogba beültetendõ közösségi irányelveket és rendeleteket - cél: dinamikus (az EGT egyezmény hatálybalépése után született EK jog is bázisul szerepel) és homogén egységes jogi térség; alapjai: - közösen megállapított függelék listázza az EGT jogba beépíteni szándékozott közösségi jogi instrumentumokat (EGT

jogként érvényesítendõk  az EFTA országok belsõ, de ott primátust évezõ jogaként) - EGT egyezmény 102. cikk: a késõbb keletkezett közösségi irányelvek, rendeletek x idõszakonként újabb listázásra kerültek, azokat a vegyesbizottság egy jegyzõkönyvbe foglalva fogadta el, mint az EGT jog újabb komponenseit (a rendelet belsõ jog részének tekintendõk a monista, ill. belsõ joggá teendõk a dualista EFTA országokban; az irányelv a nemzeti hatóságokra hagyja a célok megvalósításának módszerét)  az EFTA országokban az EK jog csak szimpla nemzetközi szerzõdéses forrás módjára érvényesülhet csak (az EFTA országok jogrendje nem egy egységes EFTA jogrend részei, az országok nem ruházzák át szuverenitásukat) - EGT egyezmény 6. cikk: az EGT jog szabályait az EK Bír által a hasonló szövegezésû EK szerzõdésbeli cikknek adott értelmezésnek megfelelõen kell értelmezni és alkalmazni; a luxemburgi joggyakorlatra nincs

befolyása az EGTbeli EFTA országoknak - csak azon joggyakorlatra vonatkozik, amely már megjelent az egyezmény aláírása elõtt meghozott luxemburgi ítéletekben (egyébként az adott EFTA ország bír-a idegen országban létrejövõ jogot kellett volna, hogy alkalmazzon)  mivel az EK Bír nem bír-a a magyar jogrendszernek, ezért közvetlenül nem határozhatja meg a luxemburgi ítéletek hozadéka a magyar hatóságokon érvényesítendõ jogot (egyik ország belsõ bír-ának jövõbeni joggyakorlata nem érvényesíthetõ automatikusan egy másik ország jogalkalmazó szervein keresztül) - megoldás az 1992 utáni ítéletekre: EFTA Bír - az EGT szabályainak alkalmazása során "kellõen vegye figyelembe" az EK Bír jövõbeni ítéleteit is - az EGT jogot értelmezõ döntései nem kötelezõek, pusztán tanácsadó véleménynek (advisory opinion) minõsülnek az EFTA országok belsõ bír-ai számára - elõzmény volt: - Brüsszeli egyezmény a

joghatóságról és a bír-i határozatok elismerésérõl és végrehajtásáról polgári és ker-i ügyekben (EK tagállamok között köttetik  nem közösségi jog  külön felhatalmazzák az EK Bír-t a cikkek értelmezésére) - Luganoi egyezmény: EFTA országok bevonása (Brüsszeli egyezmény azonos tartalmú kiterjesztése) - EGT egyezmény 107. cikk: az EFTA országok bír-ai az EK Bír-hoz fordulhatnak - ha ezt szükségesnek tartják - az EK jogi szabálynak megfelelõ EGT regula értelmezése érdekében és a luxemburgi döntés rájuk kötelezõ lesz (EK: kötelezõ a felterjesztés a legfelsõ fórum számára) - az EFTA országok fordulhatnak értelmezést kérve az EFTA Bír-hoz is, de annak véleménye csak tanácsadó jellegû - az EGT versenyjogi cikkelyei - a fentiek mind vonatkoztathatók ezekre - reprodukálják a RSZ rendelkezéseit - versenyszabályok alkalmazási köre: azonos konstrukció: "interstate clause" (az EGT-ben részes felek

közötti ker-et érintõ gazd-i aktivitásokra vonatkoznak az EGT szabályok) - versenyhatóság: EFTA Felügyelõ Hatóság (az EGT alkalmazási körében az EFTA országokra egységes és kötelezõ határozatokat alkot), ill. EK Bizottság (EK-ban); munkamegosztás: - lényege: egy ügyben egy eljárás és egy határozat keletkezzen ("one stop shop" elv) - kartelljog: - EFTA FH jár el, ha: - csak az EFTA országok közötti ker-t érintette - ha az adott vállalkozások az egész EGT T-re esõ forgalmuk min harmadát az EFTA országokban realizálták - EK Biz jár el, ha: - ha az EK tagállamok közötti ker jelentõs érintettségét megállapítja (a fenti 2. esetben) - minden eddig nem említett esetben 36 - domináns piaci pozíció: - azon hatóság hatásköre, melynek T-n a domináns piaci pozíció fennáll (ha azonos  lásd fenti forgalmi paraméterek) - tanulságok - 1/91-es luxemburgi EK Bír-i határozat: alkotmányos tételeket oltalmaz egy

szupranacionális modellben való részvétel során  egyes alk-os viszonyok még az alk-os charta (EK szerzõdés) módosításával sem sérülhetnek  nemzeti AB-i fejleményhez hasonlít - német, francia, olasz AB-i döntések: "keménymagok" az alk-ban, melyeket mindennel szemben meg kell védeni, pl: államiság, nemzeti szuverenitás gyakorlásának alapvetõ feltételei: ezek még alk.módosítással sem sérthetõk meg - nem szabad elpolitizálni egyes jogi problémákat - simmenthal-doktrína: a tagállamok minden jogalkalmazó szervének joga, hogy saját munkája részeként levonja az EK jog és a nemzeti jogszabályok konfliktusának következményét  az EK joggal ellentétes szabályok mellõzendõk (disregard); de a doktrína csak a közösségi jog tagállamokon belüli alkalmazására vonatkozik  a magyar AB (tagságtól függetlenül is) vizsgálhatja a jogszab-k nemzetközi szerzõdésbe (pl. a társulási egyezménybe) ütközését - magyar

AB egyik határozata: lehetõség van a nemzetközi szerzõdések utólagos alk-ossági vizsgálatára (indokként a német AB Maastrichti Szerzõdést megtorpedózó határozatára hivatkoznak) - prob: az EU-nak való alávetés folyamatos ellenõrzése nem azonos egy nemzetközi szerzõdés kontrolljával - jelenlegi vizsgálat az AB elõtt: nem a közösségi jogot vizsgálja, hanem azt a mechanizmust, amelynek során az EK jog alkalmazási kritériumai közvetlenül (minden befogadó aktus nélkül) érvényesítendõk a magyar jogalkalmazó hatóságon Elõadások Fogyasztóvédelem - története - Keynes-i gazd.elméletben jelenik meg elõször - neoklasszikus gazdpol: csak egyes esetekben szükséges az állami beavatkozás - hiánygazd: hangsúly a minõségvédelmen - állami beavatkozás 2 módja: - protektív jogvédelem (jogi szabályozás útján) - jogi segítségnyújtás (fogyasztó védelme oktatás, tájékoztatás útján) - fogyasztóvédelmi jogdogmatika -

interdiszciplináris jellegû - fogyasztó az EU-ban: nem üzleti célból kerül jogviszonyba a gazdálkodó szervezetekkel, nem végez gazdálkodó tev-et - magyar fogy.véd: fenti elmélet, de gyengébb pozíciójú jogi személyek is - RSZ: nem önálló cél a fogyvéd - 36. cikk: áruk szabad mozgásának egyik lehetséges korlátja a fogyvéd (pl szigorú cimkézési elõírások miatt nehezített import) - Bizottság szerint az 5 fogyasztóvédelmi alapjog - fogyasztók egészségének és biztonságának védelme, termékbiztonság - fogyasztói vagyoni érdekek védelme (árak, cimkézés, reklámozás) - jogorvosláshoz való jog - információjutáshoz, fogyasztók oktatásához való jog - fogyasztói érdekek képviseletéhez való jog - 1989-es Biz határozat: a fogyasztóvédelemnek más jogT-ken is érvényesülnie kell - eü - közbiztonság - mezgaz - fogyvéd - jogalkotási alap: - 100/A cikk - 235. cikk - 129/A cikk (MSZ-sel): önálló fogyasztóvédelmi pol - a

tagállamok az akcióprogramnál szigorúbb hatásfokot is bevezethetnek, de RSZ-sel nem lehetnek ellentétesek - a közösségi fogyvédelmi jog sajátosságai - nem egységes joganyag, csak jogharmonizációs próbálkozások (az 5 alapjog mentén) - különbözõ jogT-eket érint - ter 37