Gazdasági Ismeretek | Közgazdaságtan » Vizsgakérdések gazdasági ismeretekből

Vizsgakérdések gazdasági ismeretekből 1. A szükségletek és javak A gazdasági erőforrások alaptípusai és jellemzői A termelés szűkebb és tágabb értelmezése (a termelés általában). 2. A gazdálkodás három alapkérdése A gazdasági rendszer fogalma, elemzése (tulajdon-érdekviszonyok, intézményi rendszer és gazdasági koordináció). 3. A háztartás fogalma és gazdasági funkciói A fogyasztói döntés tényezői Értelmezze a határhaszon fogalmát és a csökkenő haszonélvezet törvényét. A javak csoportosítása haszonélvezet szerint 4. A fogyasztói kosár értelmezése – preferenciarendezés Elemezze a fogyasztói igényeket, valamint a jövedelemváltozás, ill. árváltozás hatását a fogyasztói keresletre (kereslet jövedelemrugalmassága, árrugalmassága, paradox árhatások). 5. Az üzleti vállalkozások alapvető jellemzői, szereplői és érdekeltségi rendszere A vállalkozásokat általánosan motiváló belső célok. A

tulajdonos(ok), menedzser és a munkavállaló érdekeinek jellemzése A vállalkozások tevékenységeinek általános jellemzői. 6. Elemezze a vállalati gazdálkodást jellemző döntési időtávokat! Jellemezze a technikai és gazdasági hatékonyságot! Értelmezze a határtermék, az átlagtermék fogalmát és összefüggésüket az összoutput alakulásával! 7. Értelmezze a termelési ktgket! (Stock, flow ktgk, explicit, implicit ktgk, számviteli ktg, állandó és változó ktg, átlagktg és a határktg összefüggése.) A vállalkozás profitja és formái (számviteli profit, normál profit, gazdasági profit). 8. A piac fogalma és alapkategóriái Az áru fogalma és tulajdonságai A pénz kialakulása és a klasszikus pénz funkciói. 9. A mai (modern) pénz létrejöttének oka, jellemzői, a pénz funkcióinak módosulása A pénzteremtés és a pénzkínálat szabályozása. 10. A piac működése A piaci kereslet és kínálat értelmezése A keresletre és a

kínálatra ható tényezők Az egyensúlyi ár értelmezése. Hasonlítsa össze a tökéletesen versenyző piacot és a tiszta monopóliumot! 11. Profitmaximalizálás tökéletesen versenyző (kompetitív) piacon és monopólium esetén Milyen hatása van a monopóliumnak a társadalmi jólét szempontjából? 12. A termelési tényezők piacainak sajátosságai A munkapiaci kereslet és kínálat alakulására ható tényezők A föld kínálata és a földjáradék elemzése. A föld ára A tőkejavak piacai 13. A nemzetgazdasági teljesítmények mérése – számítás sajátosságai (hazai és nemzeti jelleg – bruttó, félbruttó és nettó jelleg – folyó, ill. változatlan árak) Az SNA mutatóinak értelmezése A nemzeti vagyon fogalma. 14. A gazdasági növekedés fogalma, mérése, tényezői, típusai, feltételei 15. Konjuktúra-ciklusok szakaszai, jellemzői és csoportosításuk (jelentkezési területük és okaik szerint) 16. A munkanélküliség A

munkakeresletet és a munkakínálatot meghatározó tényezők A munkanélküliségi ráta. A munkanélküliség típusai, okai formái 17. Az infláció fogalma (értelmezése), fajtái, okai és társadalmi-gazdasági hatásai 18. Az állam makrogazdasági funkciói és eszközei A ktgvetési politika fő eszközei (automatikus stabilizátorok és diszkrecionális eszközök). A monetáris politika fő eszközei (nyíltpiaci műveletek, kötelező tartalékrátapolitika, viszontleszámítolási kamatláb-politika) 19. A magyar gazdaság fő problémái, feszültségei napjainkban A magyar gazdasági válság fő megnyilvánulásai a ’80-as évektől kezdődően. 20. A magyar stabilizációs gazdaságpolitika intézkedései és hatásai Külgazdasági feltételek kialakulása – a legfontosabb gazdaságpolitikai feladataink. -1- 1. A szükségletek és javak - - - szükséglet: hiányérzet, mely az emberi biológiai és társadalmi létéből fakad, és cselekvést vált

ki önmaga megszüntetésére - csoportosítása: magasabb rendű (kultúra, oktatás) alapvető (létfenntartás) termelőerők fejlesztésének következménye  effektív – teljes mindig bővül a látens mindig marad (ábra a füzetben) - effektív: a társadalom adott fejlettségi fokán ki tud és ki is kell elégítenie  1re bővül a társadalom fejlődésével - látens: 1esek számára már kielégíthetőek, mások számára még nem anyagi és nem anyagi jell. éhség művészetek - egyéni vagy közösségi saját könyvtár, eü, stb. - a szükségleteket javakkal elégítjük ki - csoportosítása szabad javak - korlátlanul állnak rendelkezésre - természet, levegő, ellenszolgáltatás nélkül - gazdasági vagy termelt javak - szűkös javak - korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre - föld - újra nem termelhetők (bányák) - újratermelhetők (erdők) az emberi szükségletek rangsora a preferencia rendszer A gazdasági erőforrások

alaptípusai és jellemzői - a termelés során erőforrások felhasználására kerül sor erőforrások vagy termelési tényezők: 1. természeti erőforrások 2. munkaerő – a termelés szubjektív feltétele (humán erőforrás) 3. tőkejavak 4. vállalkozó - munkaerő: az ember fizikai, szellemi munkavégző képessége, melyet a termelés során mozgásba hoz - tőkejavak: termelt tőkejavak a gépek, berendezések, anyagok, de ide tartozik a pénz és az értékpapírok - vállalkozó: speciális tényező, az előző 3at fogja össze, kombinálja, egységbe szervezi, miközben kockázatot vállal és profitmaximalizálásra törekszik A termelés szűkebb és tágabb értelmezése (a termelés általában) - termelés: az ember és a természet kapcsolata, kölcsönhatása, melyben az ember a természet javait átalakítja, felhasználja szükségletei kielégítéséhez tágabb kategória, mint a munkafolyamat társadalmi jellegű elosztás, csere, fogyasztás folyamata -

termelés folyamata:munkafolyamatok összessége + a termelési folyamatok anyagi javak előállítása a) termelés-fogyasztás kapcsolata a termelés teremti meg a fogyasztás tárgyát, de a fogyasztásban termelődik meg az igény a termelés továbbfolytatására, a fogyasztó ingere révén egyik a másik eszköze, feltételeként van jelen b) termelés-elosztás kapcsolata ha a termelést szűkebben értelmezzük, akkor az elosztás 1 követőmozzanat, ha a termelést tágabban értelmezzük, akkor magában a termelésben is van elosztás – anyagok, munkaeszköz, munkaerő c) termelés-csere kapcsolata a csere, amikor a termék eljut a fogyasztóhoz, szintén követő mozzanat szűken értelmezve, azonban magában a termelésben is van csere – termékek cseréje a tovább-feldolgozás során, szakemberek cseréje - termelés, elosztás, fogyasztás folyamata ismétlődik – újratermelés a) normál körülmények között bővített újratermelés jellemzi a gazdaságot b)

szűkített újratermelés háború vagy katasztrófa miatt c) 1xű újratermelés esetén azonos szinten az előző időszakbelivel - munka: céltudatos emberi tevékenység, előre megtervezett, korrigálható -2- 2. A gazdálkodás három alapkérdése A gazdasági rendszer fogalma, elemzése (tulajdonérdekviszonyok, intézményi rendszer és gazdasági koordináció) a gazdaság működési rendszere magában foglalja a gazdaság szervezeti kereteit, a tulajdonosi és érdekviszonyokat vmint a gazdasági koordinációs rendszert 1. a gazdaság szervezeti keretei: - az emberek gazdasági tevékenységeket végző szervezetekbe tömörülnek - háztartás – a fogyasztás színtere - termelés – vállalatok, vállalkozók - intézmények – minisztériumok, kórházak - lehetnek köztük jogilag szabályozott, vagy egyedi, nem szabályozott kapcsolatok 2. tulajdon és érdekstruktúra: - a tulajdon emberek közötti viszony, a tulaj a tárgyat birtokolja, rendelkezik

felette, használja, eközben mindenki mást kizár - alanya egy vagy több személy (magántulajdon, társasági, vagy állami) - tárgya többféle dolog – áru szolgáltatás, gép, épület, föld, találmány, hírnév - ha a tulajdonos több személy (pl. Rt) változnak a funkciók – tőketulajdon, tőkefunkció külön - érdekstruktúra: - a gazdasági érdek, mint ösztönző erő, h. a szükségletek minél magasabb szinten legyenek kielégítve - gazdasági érdek: - olyan érdekérvényesülés, amelyben jobb társadalmi, gazdasági helyzet elérése a cél, ill. egy rosszabb helyzet bekövetkezésének elkerülése 3. gazdasági koordináció: - 4féle koordinációs rendszer - 2 v. több egyén v szervezet egymásra hatásával járó mikrofolyamat szabályozása – magatartás-mechanizmus - összehangolás megoldó rendszer – koordinációs forma - fajtái: I. piaci koordináció II. bürokratikus III. etikai IV. agresszív I. piaci - mindig magántulajdonhoz

kötődik - a piaci szereplők között, ahol a szereplők önállóak, egyenrangúak, de egymástól nem dönthetnek függetlenül - a piaci szervezetek egymásra utaltak, összhang, aktív résztvevők a tulajdonosok – áru vagy pénz tulajaként - egymásra utaltak – piac mechanizmusa - fő információs eszköze az ár II. bürokratikus - állami tulajdonhoz kötődik - alá&felérendeltségi viszony, koordináló és koordinált személyek, szervezetek - 1968-ig Mo gazdasága tervutasításos rendszer alapján - fő info sys az utasítás  érdekütközések és a tartalékok eltitkolása a jellemző - 1968: - az új gazdasági mechanizmus éve - indirekt gazdaságirányítási sys, közvetett - az állam továbbra is szabályoz, közgazdaságot szabályozó rendszerként, minden vállalat és vállalkozó köteles figyelembe venni, mindenkit egy meghatározott irányba terel, mely az állam által kívánt irány III. etikai - az emberek gazdasági kapcsolataiban az

erkölcsi normák érvényesülnek (hagyomány, szokás, erkölcsi elv) - pl. határidők betartása IV. agresszív - alá-felérendeltségi viszony - nyílt erőszakkal kényszerítik az alárendeltet a cselekvésre - etikai koordináció körét bővíteni kell modern gazdaságok: - a vegyes koord. vegyes tulaj a jellemző  vegyes gazdaság, melyben döntően a piaci és a bürokratikus koord. egymás mellett élése a jellemző - -3- 3. A háztartás fogalma és gazdasági funkciói háztartás: egy házban, lakásban együtt élő emberek közössége, akik egymástól függenek, egy jövedelmi egységet képeznek, de nem feltétlenül egy család - gazdasági funkciói: - végső fogyasztója a megtermelt javaknak (fogyasztás-centrikus) - munkaerő-kínálatot teremt - hitelkínálatot teremt megtakarításaival A fogyasztói döntés tényezői - fogyasztói magatartás - a döntés tényezői: - szükségletek rendszere - áruk hasznossága és ára - a fogyasztó

jövedelme - az áru hasznossága: - kardinális - ordinális megközelítés - kardinális: a kiindulás a fogyasztó, pontosan, szám szerint meg tudja mondani, mekkora hasznot képvisel számára az adott jószág Értelmezze a határhaszon fogalmát és a csökkenő haszonélvezet törvényét - UTILITY: hasznosság (U), vmely jószág hasznos tulajdonságainak összessége - TOTAL UTILITY: összhaszon, meghatározott jószágmennyiség elfogyasztása esetén keletkezik - nő a telítettségi szint  telítettségi pont - jószág azon mennyisége, amelynél többet elfogyasztva az összhaszon már nem nő tovább - MARGINAL UTILITY: határhaszon, haszonnövekményre utal, amellyel 1-1 újabb jószágegység elfogyasztása növeli az összhasznot: MU = ΔTU Δx - teljes haszon = a határhasznok összegével - a fogyasztó összhaszna akkor éri el a maximumot, amikor a határhaszon nullává válik összhaszon fgv határhaszon fgv a) 1 termék esetén - Gossen I.: az egymást

követő pótlólagos jószágegységek elfogyasztásakor a teljes haszon egyre kisebb mértékben nő - többféle termék fogyasztása esetén: fogyasztói optimum jellemzése b) több termék esetén - előnykiegyenlítődés elve: a fogyasztó mindaddig növelheti összhasznát fogyasztási szerkezetének átrendezésével, ameddig a nyert haszon meghaladja a feláldozott haszon mértékét, optimális esetben a nyert és feláldozott hasznok kiegyenlítődnek - Gossen II.: a fogyasztó akkor költi el optimálisan jövedelmét, ha az utolsó pénzegység által nyerhető határhaszon bármely termékre vonatkozóan azonos A javak csoportosítása haszonélvezet szerint - egymást helyettesítő javak: fogyasztó számára azonos haszonélvezetet eredményeznek, egymáshoz képest közömbös jószágok - egymást kiegészítő javak: egyik elfogyasztása feltételezi a másik felhasználását, ill. ha ez elmarad, csökken a haszonélvezet (pl. tea és citrom) - egymástól

független hasznossággal bíró javak: haszonélvezet szempontjából nincsen köztük összefüggés - -4- 4. A fogyasztói kosár értelmezése – preferenciarendezés - ordinális megközelítés: - XX. századi megközelítés - nem számszerűsítésen alapul, feltételezés, h. a fogyasztó a jószágkombinációkat sorrendbe tudja állítani a szükséglet-kielégítés mértéke szerint - jószágkombináció: fogyasztói kosár (különböző termékek meghatározott mennyisége - rangsor: preferencia-rendezés – hasznosságuk megítélhető közömbösségi görbe: azon pontok mértani helye, amelyek egymással közömbösségi viszonyban álló fogyasztói kosarakat jelölnek egy 2termékes modellben, az ezen elhelyezkedő fogyasztói kosarak összhaszna egyenlő - h. a fogyasztó melyik fogyasztói kosarat választja szükséglet-kielégítéséhez, azt meghatározza a fogyasztó jövedelme, a javak árai és a szükségletek rendszere Elemezze a fogyasztói

igényeket, valamint a jövedelemváltozás, ill. árváltozás hatását a fogyasztói keresletre (kereslet jövedelemrugalmassága, árrugalmassága, paradox árhatások) ktgvetési egyenes, v. budget egyenes: - - - - - - - azon jószágkombinációk összessége, amelyet a fogyasztó adott pénzjövedelméből megvásárolhat, annak teljes elköltésével, rögzített árak mellett - ha a jövedelem változik, a ktgvetési egyenes párhuzamosan mozdul el - csökken le, - nő  fel a ktgvetési egyenes és a közömbösségi görbe viszonya - akkor választ optimálisan a fogyasztó, ha jövedelmét úgy költi el, h. az adott pénzösszegből elérthető legmagasabb közömbösségi görbe érintési pontjánál lévő fogyasztói kosarat választja ha az egyik termék ára változik, az a ktgvetési egyenes meredekségében jelentkezik ha mind2 termék ára változik, akkor a ktgvetési egyenes az eredetivel párhuzamosan mozdul el jövedelem változása esetén -

normál javak, luxus javak – jövedelem növekedése esetén többet vásárolunk - alárendelt v. inferior javak – jövedelem növekedés esetén kevesebbet - egy termék milyensége az adott fogyasztó jövedelemszintjétől függ a jövedelem rugalmassága: - %-os változás, mint minden rugalmassági vizsgálat - a kereskedelem jövedelemrugalmassága azt mutatja meg, h. hány %-kal változik adott áru keresett mennyisége a fogyasztó 1%-os jövedelemváltozása esetén - általában +érték normál és luxusjavak, -érték alárendelt javak esetében kereslet árrugalmassága: - 1%os árváltozás hány %-os keresletváltozást eredményez egy adott áru keresett mennyiségében - x kereslet % változása x árának % változása kivéve paradox árhatások: - presztizs v. sznob hatás (Veblen-hatás) - státuszszimbólumként vásárolt áru - spekulációs hatás - raktározható áruk, áremelkedést megelőzi a keresletnövekedés - minőségi hatás - ár alapján

való döntés - Giffen-hatás - alárendelt javak - áremelkedés - keresletnövekedés árrugalmas termék: 1%-os árváltozás esetén a keresletük több, mint 1%kal változik árrugalmatlan termék: 1%-os árváltozás 1%nál kisebb keresletváltozással jár -5- 5. Az üzleti vállalkozások alapvető jellemzői, szereplői és érdekeltségi rendszere - - - - nyereségben érdekelt önfinanszírozó termelő, árukat termelő egységként kapcsolódik a gazdasági körfolyamathoz alapvetően önellátó jellegű volt jellemzői: - önmagukat finanszírozzák – minél nagyobb profit elérésében érdekeltek - más vállalkozásoktól és fogyasztási egységektől függetlenül működnek, de a piacon keresztül kapcsolódnak egymáshoz, kapcsolataikat a piac révén, annak közvetítésével önállóan alakítják - folyamatos kockázatvállalás szereplői: - tulajdonosok (pénz v. egyéb forrásaival a vállalkozás létrehozása) - vállalkozó (tulajok

megbízásából döntéseket hoz és kockázatot vállal) - menedzser (nagyobb vállalkozásoknál, feladata a vállalkozás működtetése, szervező, végrehajtó, ellenőrző és értékelő munkák irányítása) - munkavállalók (a kialakított munkamegosztás és kooperáció rendszerében a rájuk háruló feladatokat megoldják érdekeltségi rendszere: függ: - likviditás - nagyság - piaci helyzet - erőviszonyok likviditási nehézségekkel küzdő vállalat célja, h. minden áron a fizetési nehézségeit áthidaló bevételhez jusson adott időpontban likvid, de bizonytalan vállalkozás célja, h. javítsa piaci kapcsolatait jó pozícióban lévő vállalkozás célja a hatékonyságnövelés, jövedelmezőség növelése nagyméretű, már piaci befolyással bíró vállalat célja, h. kisebb veszteségek árán is, de befolyását még tovább növelje - részérdekek: - likviditás megőrzésében való érdekeltség - vállalat fennmaradása, bővülése -

innováció, tech. színvonal fejlesztése, modernizálása - jobb image, PR, külső kép A tulajdonos(ok), menedzser és a munkavállaló érdekeinek jellemzése - tulajdonos: - első számú érdeke a profithoz, ill. a lehető legnagyobb arányú jövedelmezőséghez kötődik - akár tőkekivonás, vállalkozás felszámolása is lehet érdek - nem az elért nyereség nagysága, hanem a befektetés arányában a jövedelem alakulása a fontos - menedzser: - közös a tulajdonossal jövedelem, jövedelmezőség növelése - elsősorban a vállalkozás fennmaradásában, növekedésében, fejlődésében érdekelt - közös a menedzsmenttel vállalkozás fennmaradása, növekedése, fejlődése - munkavállalók: - munkajövedelem nagysága, reálértéke, vásárlóereje - kedvező munkafeltételek kialakítása - kedvezőtlen munkapiaci helyzet esetén munkahely megőrzése az elsődleges A vállalkozások tevékenységeinek általános jellemzői - vállalatok: kínálat

felelősei - termelői szervezeti keret, ahol a vállalkozás zajlik - a XX. szd-ban jelennek meg a nonprofit szervezetek (eü-i, alapítványi, stb) - input output naturális folyamat V - termelési tényezők(L) 1. reálfolyamat, anyag átalakul - emberi tudás - tőke(K) termékeket állít elő  output - munka - eredmény: árbevétel, nyereség 2. monetáris folyamat - az a vállalat sikeres, ahol a dolgozók magukénak érzik a vállalat dolgait, nincsenek kiosztott feladatok, sablonok -6- szocializmus legfőbb szervezete volt - több termelési módot kiegészít - nem a vállalat a tulaj, hanem az állam - kemény ktgvetési korlát - nem kezdeményezhet olyan dolgot, amelyre nincs pénzügyi kerete, h. nem menjen csődbe - önfinanszírozás: a keletkező bevételt visszaforgatja, ezzel kockázatot vállal - külső elvárások - piaci és bürokratikus koordináció - 1930 óta vegyes gazdálkodás - piac: jó, hatékony legyen a vállalat, képes legyen

fejlesztésekre - állam: tartsa be a tvket, rendkívüli helyzetben hajtsa végre az utasításokat (célfeladatokat) - termékek, szolgáltatások kibocsátása, értékesítése, ez a vállalkozás outputja, az előállított javak értékesítése által fedezni tudja ktgeit, pótolhassa, esetlegesen növelni tudja az elhasznált javak mennyiségét - erőforrások beszerzése, a vállalat inputja, amikor vevőként jelenik meg a piacon, ekkor a pénzforrásokat az értékesítés során már megszerzett jövedelme kell, hogy fedezze, fő célja, h. minél alacsonyabb áron és a legkedvezőbb kombinációban jusson hozzá a szükséges anyagokhoz, gépekhez, stb. - input és output folyamatok egyszerre reálfolyamatok és pénzfolyamatok, ám a pénzmozgás irány a második esetben ellentétes (output – jövedelem, input – kiadás) A vállalkozásokat általánosan motiváló belső célok 1. profitmaximalizálás 2. tartalékok, raktárkészletek (túlbiztosítás,

ktgtöbblet) 3. fejlesztés – piaci működéshez - beruházás – nem anyag, csak állóeszköz (gép, ingatlan) - felhalmozás – több munkaerő, anyag, stb. - innováció – minőségi változás - bővítés, pótlás – újítás, nem mennyiségi - goodwill, image – vállalatról kialakuló jó kép - export cél – külpiaci értékesítés - fő célja, hogy ne szűnjön meg - -7- 6. Elemezze a vállalati gazdálkodást jellemző döntési időtávokat! - nagyon rövid, ún. piaci időtáv: - feltételeit, adottságait a vállalat tevékenységével sem befolyásolni nem tudja, sem saját működésében érdemben nem tud reagálni ezek változásaira - csak a korábban már meghozott döntései és működése alapján folytathatja mind az eladói, mind a vásárlói tevékenységét - ezen időtartam alatt egyes beszerzéseket, eladásokat és termeléssel kapcsolatos - rövid táv: döntéseket a feltételektől függően már módosítani tud, másokon azonban

nem tud változtatni - hosszú táv: - már valamennyi korábbi döntését, beszerzésekkel, termelésekkel és értékesítéssel összefüggő elhatározását megváltoztathatja, de a kialakult tech folyamat gyökeres átalakításához, alapvető stratégiái célkitűzések jelentős módosítására nincs elég idő - nagyon hosszú táv: a vállalkozás teljesen új technológiát és technikát is bevezethet Jellemezze a technikai és gazdasági hatékonyságot! - 2 alapvető szempont mérlegelése technikai hatékonyság esetén: - azon technológiai eljárás kiválasztása, amely technikailag a leghatékonyabb és amely a kibocsátás (output) mennyiségét illetően is a legeredményesebb, tehát a vállalkozás által kibocsátani kívánt termékmennyiséget a lehetséges legkisebb létszám, gépanyag, stb. felhasználásával éri el - a legnagyobb tech hatékonyságot eredményező kombináció nem feltétlenül a legelőnyösebb a vállalkozás számára anyagi

szempontból, tehát azt a kombinációt kell keresnie a vállalkozásnak, amely a kívánt és szükségesnek tartott outputot a legkisebb ktggel hozza létre - konkurencia miatt olykor nem mellőzhető - a gazdasági hatékonyság követelményének nagyobb a jelentősége - az elérni kívánt kibocsátást, ill. az adott piaci árak alapján várható eredményt a lehető legkisebb ktggel elérni - akár a technikai hatékonyságot is háttérbe szoríthatja - felhasznált erőforrások mennyiségi növelése  kibocsátott termékek mennyisége is nő kibocsátott termékek menny. csökken kib. termékmenny stagnál - a munkamennyiség egységnyi növelésének hatására eleinte növekszik a vállalkozás termelése, a szolgáltatások volumene Értelmezze a határtermék, az átlagtermék fogalmát és összefüggésüket az összoutput alakulásával! - a termelési fgv egy input-output kapcsolat - Q=f (K;L) - a termelési tényezők szűken állnak rendelkezésre, ha az

outputokat realizálja, bevételhez jut - a vállalat nem lehet veszteséges, ennek fgvben kell kombinálni az outputokat és inputokat - határtermék: - mennyivel változik a kibocsátott összmennyiség valamely erőforrás egy egységnyivel növelt felhasználása esetén - egy termelési tényező növelésének határa ott található, ahol egy újabb egység felhasználása már semmiféle hozadékkal nem jár, tehát a határtermék értéke nulla ΔQ= nem abszolút számok, hanem növekmények ΔL Qmax = MP=0 - növekvő hozadék időszaka: a befektetett munka hatásfoka a gazdasági hatékonyságot növeli - csökkenő hozadék időszaka: egy vállalkozás összkibocsátása egy adott ponton túl már a felhasznált erőforrásnál lassabban növekszik (még nő az output, de a termelési tényező felhasználásánál kisebb ütemben) - átlagtermék: - 1 dolgozóra eső kibocsátás Qdb= átlagtermék= AP – a munka termelékenysége, abszolútértelemben vett érték x

fő - amíg a határtermék nagyobb, mint az átlagtermék, addig a munkatermelékenység kedvező, 1 dolgozó nagyobb bevételt eredményez, mint a fizetése MP>AP - MP<AP kisebb lesz a határ, mint az átlag, a közgazdasági határa itt van ott éri el a maximumát, ahol nullává válik a határtermék - skálahozadék: a tőke és a munka együttes eredménye, mekkora kibocsátást produkál -8- 7. Értelmezze a termelési ktgket! (Stock, flow ktgk, explicit, implicit ktgk, számviteli ktg, állandó és változó ktg, átlagktg és a határktg összefüggése) - a vállalat alapvető célja a termék maximalizálása - eredménynövelés stratégiája: output input ktgminimalizálás, mivel szűkösen állnak rendelkezésre, hatékonyan kell termelni, gazdálkodni kell - ktg: pénzbeli ráfordítás (L, K, A) - csak az output érdekében merül fel - ktgosztályozás folyó felhasználás 1. tartós lekötés állóeszközök forgóeszközök több évig vesznek részt

az újratermelésben anyag, energia, munkavégző képesség STOCK=leltárkészlet, állomány 2. milyen kapcsolat van input és output között - FC + VC = TC - fix ktg: bérleti díj - változó ktg: munkabér - átlagktg: mindig 1db kibocsátásra vonatkozó ktg AVC=VC/Q - átlagfixktg: AFC=FC/Q - átlagteljesktg: ATC=TC/Q - határktg: MC=ΔC/ΔQ növekményt kell jelöljön mennyivel nő a ktg, a termelt mennyiség 1 darabbal történő megváltoztatása esetén pótlolagso output érdekében felmerült ktg, növekmény, ráfordításnövekmény - határktg menete: 1. MC=AVCmin – üzembezárási pont 2. MC=ATCmin – fedezeti pont, 0ás a mérleg 3. explicit és implicit ktgk - explicit v. kifejezett ktgk: adott naptári évhez kapcsolódnak, mint a bérfizetés, számla – a vállalat pénzállományát mozgatja - implicit v. rejtett ktgk: könyvelésben ktgnek minősül, de nem kifizetés - amortizáció: - azok az erőforrások, eszközök, amelyeket a beszerzést

követően huzamosabb ideig használtak - állóeszköz-értékcsökkenés - gyorsított amortizáció – egész géppark csere, pl. - vállalkozó saját ktgei - számviteli ktg: explicit + adott évben elszámolt implicit - gazdasági, bruttó v. teljes ktg: explicit + adott év elszámolt és következő év inputja nem csak a számviteli ktgk, hanem az adott időszakban vizsgált ágazat normálprofitja A vállalkozás profitja és formái (számviteli profit, normál profit, gazdasági profit) - a bevétel nagyobb, mint a ktg - realizáláskori pénzbevétel nagyobb, mint a termelés során felmerült ktg - számviteli profit: bevétel – számviteli (explicit és implicit) ktg - gazdasági profit: árbevétel - bruttó ktg mikor a vállalkozás a meghatározott gazdasági ktgnél nagyobb profitot realizál - normál profit: bárki által megszerezhető jövedelem - pénz: - vállalkozás útján - bankon keresztül - kamatjövedelem: bárki által megszerezhető -9- 8. A

piac fogalma és alapkategóriái - piac: valóságos eladási és fizetőképes vételi szándékok megnyilvánulásainak színtere - osztályozása: termék jellege szerint - fogyasztási cikkek piaca - termelési tényezők piaca - hatósugár szerint - regionális - országos - szereplők száma, viszonya, súlya alapján - piaci szerkezet - piaci forma – szélesebb fogalom - kereslet-kínálat egyéni - versenypiac – sokszereplős - 1850 előtt klasszikus - piaci önszabályozás - árak nem alakítják a szereplőt - árelfogadó – információ - állam csak éjjeliőr, nem szól bele - info többször eladható - családi vállalat, a tulajdonos felügyel mindenkit - nincs kizsákmányolás - több áru, mint szolgáltatás - XX. szd-tól tulajdon és munkafunkció elválik – menedzserek igénybevétele - kizsákmányolás lehetősége - sokprofilú, diverzifikált - több szolgáltatás, mint áru - állam beavatkozik, szabályoz - táguló információk - vegetatív

szabályozás (reklám) - monopólium – egyszereplős - egyeduralom, 1870től létezik - koncentráció – profit felhalmozás - centralizáció (nagyhal megeszi a kishalat) – újraelosztás - tiszta v. természetes monopólium - szerves kiválasztódás mesterséges monopólium kijelölés nonprofit tevékenységek áralakítás, árdiktálás állam próbál szabályozni több profit – monopolprofit - társadalomkárosítás - oligopólium – kevés szereplő - tökéletes összejátszás esetén, külső szemmel mintha monopólium lenne - kartell – érdekük, h. magas legyen az ár  mesterséges mennyiségkorlátok - áralakulás stabil legyen - nem tökéletes az összejátszás, túlkínálat lép fel, csökken az ár Az áru fogalma és tulajdonságai - áru: a gazdaság azon egysége, melyen nem saját felhasználásra, hanem csere, eladás céljából hoznak létre, hozzá felhasználója cserekapcsolat útján, ellenérték fejében juthat létre - használati

érték: áruvá csak olyan szolgáltatás v. jószág válhat, amely emberi szükségleteket elégít ki a felhasználók számára különböző mértékben hasznosak használati értéke egyre tágul, soha nem lehet befejezett meghatározott arányban cserélhető másik áruval - csereérték: az áru csereértéke az az ellenérték, amiért adott áru elcserélhető, amit a piacon kínálnak érte mennyiségi viszony (arány 2 termék között) marginalizmus (szubjektív érték-elem) - a fogyasztó előnyöket szerez - hasznosság szerint alakulnak az arányok - 10 - a használati és a csereérték akkor válik egymással egyenlővé, amikor a megvásárolni kívánt áru hasznossága pont akkora, mint amekkoráról a cserében ennek érdekében lemond A pénz kialakulása és a klasszikus pénz funkciói - a pénz a csere lebonyolító eszköze - történelmileg először arany - áruvilág fejlődéseként jön létre - csereformák: 1. egyszerű v véletlen csere –

eladás-vétel közvetlen 2. teljes v kifejtett csere – nagyobb a variáció 3. általános csereforma 4. pénzforma (arany) - klasszikus aranypénz - különleges áru, amely az általános egyenértékes társadalmi szerepét tölti be - funkciói: értékmérő: önmaga is munkatermék, meghatározott mennyiségével mérni tudja más áruk értékét nem szükséges jelen lennie, csak eszmeileg funkcionál, a cserearányok már korábban kialakultak ár: az áru értékével egyenesen arányos - a pénz értékével fordítottan arányos (kereslet-kínálat) forgalmi eszköz: - árucserét közvetíti - áruforgalom mozzanatai: A1 – P – A2 - pénzhelyettesítőként megjelenik a papírpénz, melyet az állam bocsát ki, kényszerárfolyammal ruház fel, elfogadását mindenki számára kötelezővé teszi - meg kell határozni a forgalom lebonyolításához szükséges pénzmennyiséget: áruk összege/pénzforgási sebesség - pénz forgási sebessége: meghatározott idő

alatt 1 pénzegység hányszor cserél gazdát - sok csere: kevesebb pénzkibocsátás szükséges kincsképzés eszköze: - a forgalomból kicsapódott arany – pénzforgalmi tartalék, a pénz mennyiségi szabályozójává válik a gazdaságban - áruk köre bővül – képzett tartalék felélésre kerül - áruk köre nem változik – a tartalék megmarad fizetési eszköz: - amikor önállóan mozog - adó-& járulékfizetés - hitelre történő vásárlás - elválik az áru és a pénzmozgás - adós és hitelező áll szemben egymással - adós kiállít egy kereskedelmi váltót - fizetési ígéret - értékpapír - forgatható, fizetésre felhasználható - kereskedelmi bank levonja a kamatot és a kezelési ktgt - ezután a bank saját váltója lesz – bankjegy 2ős fedezettel, arany és árufedezet világpénz: - ha elhagyja az országhatárt és nemzetközi forgalmi eszközként működik áruimport esetén - nemzetközi fizetési eszköz külföldi adósság

esetén - - 11 - 9. - A mai (modern) pénz létrejöttének oka, jellemzői, a pénz funkcióinak módosulása belső érték nincs, hitelpénz (már nem arany) hitelnyújtással keletkezik és a hitel visszafizetésével szűnik meg a modern pénz egyidős a modern piacgazdasággal - 1929 – 33as gazdasági világválság előtt klasszikus, utána modern pénz - túltermelési válság: - szükség van az állami beavatkozásra a gazdaságban - a „látható kéz”, kiegészítve ezzel a piaci automatizmust - államnak az irányításhoz eszközrendszerre van szüksége - monetáris politika, ktgvetési pol., külgazd pol - az eszközrendszer működéséhez teremtett pénzre van szükség - olyan pénz, amit az állam teremt a bankrendszerén keresztül - módosult funkciók: - nem értékmérő, nincs belső értéke - csak képviseli az értéket ár-érték arányok kifejezésével - forgalmi eszköz - árucserét irányítani, közvetíteni tudja - kp v. kpkímélő

módon - nem kincsképző, csak felhalmozási eszköz - fizetési eszköz - hitelműveletekre - önálló mozgásra képes - világpénzként csak a konvertibilis valuták képesek működni A pénzteremtés és a pénzkínálat szabályozása - monetáris politika - a pénzügypolitika, pénzkínálat szabályozása - modern állam eszközrendszere - 2szintű bankrendszert feltételez - központi bank rendelkezik a bankjegykibocsátás jogával - alsó szint: kerbankok, ezek csak szlapénzt teremthetnek - eszközrendszerek: refinanszírozás - kerbankok nem teremthetnek bankjegyeket, ezért minden vállalati hiteligényt finanszíroztatniuk kell a kp-bankkal - 2 hitelkamatláb: kerbank  vállalat: finanszírozási kamatláb kpbank  kerbank: refinanszírozási kamatláb - mechanizmus: több pénz kerüljön ki, könnyebb hitel  refin kamatláb kicsi pénzteremtés szűkítése  magas refin kamatlábak rediszkontláb politika - viszontleszámítolási kamatláb-pol -

váltóknál - vállalat váltóját kerbankhoz nyújtja be - kerbank diszkontlábat állapít meg, leszámítolja a váltót, majd ezt a kpbankhoz viszontleszámítolásra nyújtja be - emelkedik a rediszkontláb – kerbank is emel – drága lesz a váltó leszámítolása, kevesebbet váltanak majd be kötelező tartalékráta - bankszlapénz-teremtés mennyisége - kpbank meghatározza a köt. tartalékrátát – ezt a kerbank nem kölcsönözheti ki nyílt piaci műveletek - értékpapírok kibocsátásának növelése – már kintlévő kpmennyiség csökken - állam visszavásárolja – ezáltal növeli a forgalomba kerülő pénz mennyiségét - 12 - 10. A piac működése - kereslet – vevői oldal: negatív lejtésű - kínálat – termelői oldal: pozitív meredekség - ár (érték pénzben kifejezve) – összeköti a keresletet és a kínálatot, döntő információ - túlkínálat esetén árcsökkenés - túlkereslet esetén áremelkedés - cél: egyensúly

felé terelődés - jövedelem - funkciói: utólagos termelésszabályozás differenciált, piacon kívüli módszerek alkalmazása technikai fejlesztés, esélyegyenlőség - külső hatások: negatív externáliák (szennyezések termelés közben) A piaci kereslet és kínálat értelmezése - keresett mennyiség: vmely jószág v. szolgáltatás iránti, adott ár mellett megjelenő fizetőképes kereslet - kereslet: egy áru iránt jelentkező vásárlási szándék, változó árak mellett - kínálat: a termelők által egy adott helyen és időben eladásra kínált árucikkek száma - kínált mennyiség: amelyet az eladók egy adott áron kívánnak eladni A keresletre és a kínálatra ható tényezők - a keresletre ható tényezők - helyettesítő termékek – egyik árának módosulása változást fog előidézni a másik termék keresletében - kiegészítő termékek – melyek együtt járnak, ha az egyik ára nő, akkor a másik iránt is csökkenni fog a kereslet

- időjárás - termék hasznosságának változása - jövedelem változása - a kínálatra ható tényezők - változás a termelés ktgeiben - egyéb profitszerzési lehetőségek – új termékek előállítása - jövőre vonatkozó várakozások – ha úgy látják, h. a termék ára nőni fog, többet gyártanak belőle Az egyensúlyi ár értelmezése - egyensúlyi ár: amely mellett a kereslet és a kínálat éppen megegyezik egymással - a keresleti és a kínálati görbe metszéspontja - más néven piactisztító ár Hasonlítsa össze a tökéletesen versenyző piacot és a tiszta monopóliumot! tiszta monopólium - tökéletes verseny sok szereplő egyetlen eladó szereplők árelfogadók egyetlen megállapított ár (magas) szabad a be- és kilépés szinte lehetetlen a be-ki lépés infok szabad áramlása infok is monopolizáltak - 13 - 11. Profitmaximalizálás tökéletesen versenyző (kompetitív) piacon és monopólium esetén - Q=f (K;l) - bevételek

nagyobbak, mint a ktgk - határbevétel: az utolsóként eladott termék mennyivel növelte az összbevételt - ΔTR(Q·P)/Δq=MR - határktg: MC=MR – eddig lehet az inputokat tágítani - az eladóként megjelenő vállalat helyzete, feltételrendszere és mozgástere döntően a piac formájától függ - versenypiac - egy áron veszik figyelembe az összes árut - MR=P – ahol a keresleti fgv találkozik a határktg-fgvvel addig lehet tágítani az inputigényeket - profitmax: határktg=határbevétel - monopólium - a monopólium kevesebbet termel - árai magasabbak - bevétele nem növekszik az output mennyiségével arányosan - értékesítés kínálatnöveléssel és árleszállítással jár - csillagos égig nincs értelme emelni – nyereségtöbblet jelentkezik, csökken a fizetőképes kereslet - határ: profitmaximalizálás Milyen hatása van a monopóliumnak a társadalmi jólét szempontjából? - fogyasztói többlet vizsgálata - rezervációs ár: a fogyasztó

eldönti, h. max mennyit fizet a haszonélvezet alapján - ha a piaci ár magasabb, a fogyasztó nem veszi meg - ha alacsonyabb, fogyasztói többlet keletkezik I. fogyasztói többlet II. profit normálprofitnál nagyobb III. holtteher-veszteség – meg nem termelt mennyiség - 14 - 12. A termelési tényezők piacainak sajátosságai K – tőke – kamat - 3 inputtényező: L – munka – munkabér A – természeti tényező – bérleti földjáradékos rendszer - szabad javak: levegő, napfény, stb. - vállalkozót érinti – outputot gyárt - nem önmagában kellenek – származékos kereslet (az input feltétel az output gyártásához) - A – megújíthatók nem megújíthatók - hasznosítás: bérbeadás (használati jog megvétele) eladás lízing - termelési tényezők - tőke: van tárgyi alakja van pénzalakja beruházás, állóeszköz, amortizálódik – ktgként számolja el a cég beruházás pótlása (gépcsere) egyszerű újratermelés amortizációs

alapból fizetik elválik a lekötés és a hozam hatékonyság – bevétel/ráfordítás jövőérték-számítás bankrendszer – kamatjövedelem passzív: kamat aktív: hitelezés – más-más kamatlábbal értékpapírok piaca – értéktőzsde kötvény – fix határidő, hitelkapcsolat részvény – nincs lejárati ideje, pénz betársítása – jövedelem az osztalék munkabér, nominálbér (bizonyos névleges pénzmennyiség) - munka: reálbér – vásárlóerő munkapiacon nincs egyensúly – munkanélküliség jövedelem szélesebb – magasabb jövedelemnél több lehetőség humántőke: ismeretanyag, tudás, vállalkozói véna – rövid távon nem változtatható szakszervezetek létrejötte munkapiaci kínálatot megélhetési kényszer motiválja a keresletet támasztók előnyösebb helyzetben vannak földterület - természeti tényezők: tulajdonos – művelő különválik (normálprofit) bérleti díjat kér - földjáradék A munkapiaci kereslet és

kínálat alakulására ható tényezők - a munkapiacon a vállalkozások a munkavállalóktól munkát bérelnek olyan mennyiségben, h. az utolsóként felhasznált többletmunka révén megszülető többletkibocsátás is kifizetődő legyen számukra - a vállalkozások keresletét a termelési tényezők piacain az elérhető haszon határozza meg – a munkapiacon az utolsó többletmunka ktge nem haladja meg a határbevétel nagyságát - a munkapiaci kínálat függ: munkaképes korú lakosság elérhető jövedelem munkafeltételek és a munkavállalással elvesztett szabadidő A föld kínálata és a földjáradék elemzése - a föld egy szűkös természeti tényező, korlátozottan áll rendelkezésre a megművelhető rész - további korlát a jobb minőségű föld - a föld kínálata merev, nem növelhető - aki a föld tulajdonjogával rendelkezik, az monopolhelyzetben van a bérlőkkel szemben - akik bérlik, fizetnek a földtulajnak bérleti díjat - bérleti

díj összessége nagyobb, mint a földjáradék - tartalmaz egy kamatjellegű jövedelmet is (mezőgazdasági gépek, épületek használata) - földjáradék a bérlő fizeti a föld tulajának a még megművelhető föld alapján - abszolút: minden művelhető föld után élvezi a tulaj - 15 - - különbözeti: oka: még oka: nem a föld magántulajdon-monopóliuma művelés alatt álló legrosszabb minőségű földtől jobb földek alapján lehet elérni a földnek, mint gazdálkodás tárgyának monopóliuma csak minőség, hanem piactól való távolság alapján is A föld ára - tőkésített földjáradék – legalább annyi pénzt szeretne érte kapni, amely pénz összességét bankban elhelyezve a kamatnagyságú jövedelem legalább annyi legyen, mint az előző évi földjáradékok összessége A tőkejavak piacai - reáltőkék piacain a vállalkozások az általuk kibocsátott termelés tárgyi feltételeivel jelennek meg eladóként (tárgyi alakot nem

öltők is, pl. szoftver, szolgáltatások) - nyersanyagok, energiahordozók központi helye az árutőzsde - tőzsdék működésében meghatározó az árakkal történő spekuláció - itt kialakuló árak az egyéb piacok áraira is hatást gyakorolnak - közvetlen hitelügylet – a pénz használója kamatot fizet a pénztulajdonosnak - hitellevelek, kötvénykibocsátás – előre meghatározott kamatláb és kamat - részvénypapírok forgalmazása: meghatározott címletben kibocsátásra kerülő értékpapír, mely alkalmas a felhasználatlan tőke és a megtakarított pénzek összegyűjtésére, majd a hasznosítás mértékétől függően osztalék jár értékesítéséért, változó árfolyamon - különböző országok valutájának, devizájának adás-vétele, szintén változó árfolyamokon - tőkebefektetések határktge: az utolsó vásárolt vagy bérbe vett tőkeegység felhasználása mekkora bevételt eredményezhet - 16 - 13. A nemzetgazdasági

teljesítmények mérése – számítás sajátosságai (hazai és nemzeti jelleg – bruttó, félbruttó és nettó jelleg – folyó, ill. változatlan árak) - makrogazdasági teljesítménymérés kialakulása - szoc és tőkés – külön-külön elszámolási rendszer a KGST összeomlásáig - 1993 óta érvényes elszámolási rendszer - SNA – system of national accounts I. megkülönböztet hazai és nemzeti jellegű mutatókat - hazai: adott országban bárki által megtermelt termelési értékeket tartalmazza országhatáron belül nem tesz különbséget magyar és külföldi állampolgár között - nemzeti: a magyar állampolgárok által bárhol a világon megtermelt termelési értékek II. bruttó, félbruttó v. nettó jellegű mutatók - bruttó: az 1 év alatt megtermelt teljes termelési értéket tartalmazzák, amely térbeli és időbeli halmozódást is magában foglal - félbruttó: amelyek a térbeli halmozódástól mentes termelési értékeket

mutatják félbruttó=bruttó – térbeli halmozódás térbeli halmozódás: a termékek a feldolgozás során az egyik üzemből a másikba kerülnek, és így az anyag többször kerül számbavételre bruttó mutató – termelőfelhasználás=félbruttó mutató - nettó: félbruttó – időbeli halmozódás (amortizáció) térbeli és időbeli halmozódástól mentes már csak az élőmunka eredményét tartalmazza – új érték Az SNA mutatóinak értelmezése - kiinduló számítási segédadat - GO (Gross Output) bruttó kibocsátás – egy ország adott évi teljes termelése - SNA alapmutatók rendszere - I. hazai jellegű mutatók - 1. GDP (Gross Domestic Product) bruttó hazai termék - GDP=GO-termelő fogyasztás (hozzáadott értékmutató) - GDP: adott országban 1 év alatt létrehozott végső felhasználásra kerülő késztermékek ill. továbbfeldolgozásra már nem kerülő félkész v. befejezetlen termékek - exporttermékek - félbruttó jellegű mutató

- 2. NDP (Net Domestic Product) nettó hazai termék - NDP=GDP-amortizáció - II. nemzeti jellegű mutatók - 3. GNI (Gross National Income) bruttó nemzeti jövedelem - GNI=GDP+külföldről kapott munka és tőkejövedelemek - külföldre utalt munka és tőkejövedelem - 4. NNI (Net National Income) nettó nemzeti jövedelem - NNI=NDP+külföldről kapott munka és tőkejövedelem - külföldre utalt munka és tőkejövedelmek - III. nemzeti rendelkezésre álló jövedelem (Disposable Income) - 5. GNDI - bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem (Gross National Disposable Income) - GNDI= GNI+külföldről kapott transzferek, segélyek, juttatások - külföldre kiutalt transzferek - 6. NNDI – nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem (Net National Disposable Income) - NNDI=NDI+külföldről beérkező transzferek - külföldre transzferek - vagy GNDI – amortizáció - flow-jellegű mutatók: ezek a teljesítménymérés-mutatók 1 adott év nemzetgazdasági

teljesítményét jellemzik A nemzeti vagyon fogalma - stock-jellegű mutatók: 1 adott időpontra vonatkozik - a nemzeti vagyon 1 adott ország történelmi fejlődése során felhalmozott és adott időpontban rendelkezésre álló vagyonát tartalmazza - alkotóelemei: 1. rendelkezésre álló termelő és nem termelő állóalapok – állóeszközök 2. háztartások tartós fogyasztási cikkei 3. feltárt és használatba vett erőforrások 4. külfölddel szembeni tartozások és követelések egyenlege, vmint az adott ország készletei és műkincsei - 17 - 14. A gazdasági növekedés fogalma, mérése, tényezői, típusai, feltételei - a gazdaság állandó mozgásban van - gazdasági növekedés: - ha 1 nemzetgazdaságnak nem csak a kibocsátása, hanem a termelési kapacitása is nő  a termelési lehetőségek görbéje is kifelé mozdul el - termelési lehetőségek: azon pontok mértani helye, amelyek 2 árukibocsátás vmilyen kombinációjának lehetséges

maximumát fejezi ki - ha az egyiket növelem, a másikat csökkentenem kell - elérhetetlen elérhető legyen, növelni kell a beruházásokat - szakképzettség, innováció  gazdasági növekedés - TLH=potenciális kibocsátás majdnem maximális – eléri, ha rendkívüli kibocsátási szintet kívánnak meg a körülmények - munkanélküliség természetes rátája mellett érhető el, ami 5,5 – 6% - általában magasabb, mint a termelési ráta, ezért a gazdaság normál helyzetben a potenciális kibocsátás alatt teljesít - gazdasági növekedés mérése a GDP éves növekedési ütemével történik - évi 4 – 5%os növekedési ütem - 1 főre jutó GDP alakulása – országok gazdasági fejlettsége - jövedelem megoszlás fontos – Mon differenciált  jövedelemkülönbség akár 1:10hez is lehet társadalmi feszültség - gazdasági növekedés tényezői - 1. mennyiségileg mérhető tényezők, erőforrások - természeti erőforrások - föld -

bőségük általában nem biztosít automatikusan gyors növekedést - mit és mennyit tett a társadalom azért, h. ezek rendelkezésre álljanak - munka - növekedés fontos tényezője - foglalkoztatottak száma, ledolgozott munkaidő - munka hatásfoka, termelékenysége - függ: munkaerő minősége - önmagában a népességszám nem meghatározó - tőke - munkaerő hasznosítása a rendelkezésre álló tőkeállománytól is függ - beruházások alakulása növekedési tényező - álló tőke pótlása, bővítése - bruttó beruházás=pótló beruházás + bővítő beruházás - nettó beruzázás=bruttó – pótló nettó - mennyiségük és minőségük is növekedési tényező - 2. technikai, műszaki haladás - olyan növekedési tényező, amelynek hatására az output adott ráfordítás mellett is nő - nő a többi tényező hatékonysága - megjelenési formái - megtestesült műszaki haladás (új gép, tech eljárás) - meg nem testesült haladás (jobb

irányítás) - forrásai - autonóm műszaki haladás (spontán) - indukált műszaki haladás (megrendelés alapján) - a növekedés alaptípusai - intenzív (az erőforrások hatásfoka növekedik) - extenzív (kibocsátás növekedése a felhasznált erőforrások mennyiségi növekedésének eredménye) - növekedés feltételei - belső: mennyiségileg meghatározható erőforrások (tőke, munka, term. tény) - külső: világgazdasági adottságok fgvei - hiányuk a növekedés korlátjává válik - növekedési tényezők egyben a feltételek is – hiányuk korlát - a képzési rendszer feleljen meg a műszaki haladás követelményeinek - földrajzi adottság - jövedelmkorlátok - 18 - 15. Konjuktúra-ciklusok szakaszai, jellemzői és csoportosításuk (jelentkezési területük és okaik szerint) - a gazdaság teljesítményei rövid és hosszú távon kilengéseket mutatnak - az ingadozások típusai - véletlenszerű ingadozások (katasztrófák) - szabályos

ritmusú, nem gazdasági eredetű ingadozások (szezonok) - ciklikus jellemző (a lemenő ág teremti meg a felmenő ág feltételeit és fordítva) ezek a konjunktúra ciklusok - konjunktúra ciklusok csoportosítása - ciklikus mozgások területe - üzleti - pénzügyi - agrár - beruházási - ciklusok okai - túltermelési válság (kínálat és a fizetőképes kereslet között keletkezett ellentmondás - gazdaságpolitikai (állami döntések következtében) - monetáris ciklus (pénzkínálat – pénzkereslet eltérései) - politikai tényezők által meghatározottak (választások) - beruházási ciklusok (ráfordítások és az eredmények) - ciklusok szakaszai - válság v. recesszió - termelés csökkenése - munkanélküliség növekedése - pangás v. depresszió - termelés stagnál - elfogynak a fölösleges készletek - ezen időszak végére a fogyasztás állandó jelenléte ösztönözni fogja a termelés újraindítását (beruházás-ösztönzés) -

megélénkülés - az új beruházások érdekében a termelés ismét nő - amíg a termelés eléri a válság előtti szintet - fejlődés - a termelés meghaladja a válság előtti termelési szintet - az új beruházások magasabb tech színvonalon történnek - lehetőség van a válság előtti szint meghaladására - ennek következtében ismét kiéleződik a termelés (kínálat) és a fizetőképes kereslet közti ellentmondás  újabb túltermelési válság oka lehet - ilyen klasszikus ciklusok 1828-ban kezdődtek, azóta folyamatos - legnagyobb visszaesés az 1929-33-as gazdasági világválság – a magára hagyott gazdaság működésképtelen, szükségszerű az állam irányító, szabályozó szerepe a gazdaságban - fordulópont után a modern piacgazdaság időszaka következik - piac és az állam együtt koordinál, hatására a válságok mélysége csökken - további válságok már csak a gazdaság részterületeire terjednek ki - 1973-75ös gazdasági

válság - termelés visszaesett - munkanélküliség nőtt - a termelés stagnálása mellett inflációval párosult – stagflációs időszak - 19 - 16. A munkanélküliség - napjainkban vmennyi ország egyik legsúlyosabb gazdasági és társadalmi problémája - az egyensúlytalanság 2 fő oka - munkaerő hiánya – a munka iránti kereslet nagyobb a munkaerő kínálatánál - a technológiákat bevezető, alkalmazó ágazatokban még nem áll rendelkezésre a megfelelő számú és szakképzettségű munkaerő - kapun belüli munkanélküliség fogalma a tervgazdálkodásos szocialista jellegű országokban volt jellemző egykor A munkakeresletet és a munkakínálatot meghatározó tényezők - a munka kereslete alapvetően a munka hatékonyságától függ - pótlólagosan alkalmazott munka ktge kisebb, ill. megegyezik az általa elért többletkibocsátásból származó árbevételnél – többre nincs szükség, mert az már nem nyereséges - ez társadalmi

méretekre is igaz, a munkakeresletnek szigorú korlátai vannak - munkakínálatot meghatározó tényezők - elemi megélhetés - fogyasztási szükségletek - elérhető jövedelem - szakképzettség megszerzéséhez szükséges időtényezők - a népesség adott számából kell kiindulni - munkaképes korúak (Mo-n az alsó határ 14év, de inkább 18ra tolódik ki, felső határ 62 év) - nem munkaképes korúak - aktív népesség: a munkát vállalók, aktívan keresők – ők a munkaerőállomány - inaktív csoport: munka mellett tanulók, egészségügyi okokból munkaképtelenek, eltartottak, tulajdonhozadékból élők A munkanélküliségi ráta - nincs munkanélküliség, amennyiben az aktív népesség egésze foglalkoztatott különböző munkahelyeken - az aktív népesség egy része nem talál munkát, nem tud elhelyezkedni – munkanélküliség áll fenn - a munkanélküliség fokát a munkanélküliség rátája fejezi ki - munkanélküliek száma az aktív

népességhez viszonyítva - Mon jelenleg 10%os - probléma: nem mindenki része a statisztikáknak – feketegazdaságban dolgozók, szezonális, vagy félmunkaidőben bejelentettek is munkanélküliként vannak számon tartva – nehéz a tényleges arányt megállapítani A munkanélküliség típusai, okai formái - önkéntes munkanélküliség - vmilyen okból nem vállal munkát - kedvezőbb munkahely keresése - helyi konfliktusok, feszültségek munkahely elhagyására késztethetnek (súrlódásos munkanélküliség) - magasabb szakképzettségre tettek szert – összhangban lévő munkakör - megállapodás a foglalkoztatás ideiglenes szüneteltetésében - kényszerű munkanélküliség - a gazdaság ciklikussága, konjunkturális ingadozások – kényszerű konjunkturális munkanélküliség - az egész gazdaságra kiterjed, állandósul - természetes munkanélküliség - a gazdaság legkedvezőbb állapotában is meglévő mérték - kényszerű strukturális

munkanélküliség - a gazdaság ágazati-szakmai és/vagy regionális szerkezetének átalakulása - az ekkor tömegessé váló munkanélküliség nem terjed ki az egész gazdaságra, csak egyes ágazatokat, régiókat jellemez - oka a rendszerváltozás előtti rossz gazdálkodási módokban is kereshető - okok kereshetők még: - a piaci automatizmusok, kereslet-kínálat között egyensúlyt teremtő mechanizmusok korlátaiban - a fizikai létminimum alatti bérszínvonalon nem, de e felett a tényleges bérszínvonal nagyságától függetlenül hajlandók munkát vállalni - merev munkapiaci kínálat - 20 - 17. Az infláció fogalma (értelmezése), fajtái, okai és társadalmi-gazdasági hatásai - infláció: a pénz vásárlóerejének folyamatos romlása, az árszínvonal tartós és többnyire jelentős növekedése - infláció esetén a gazdaság szereplői azt tapasztalják, h. fogyasztási igényeik kielégítéséhez, ill a termeléshez szükséges tényezőket

csak egyre több pénzért tudják megszerezni - 1930 óta, az aranypénzrendszer megszűnésével, a saját értékkel nem rendelkező hitelpénz az infláció lehetőségét, mint az egyensúly hiányának megjelenési formáját adta - alapja, h. a forgalomban lévő pénzt nem lehet többé aranyra váltani - ezzel a pénzkereslet-kínálat egyensúlyának hiánya többletpénz esetén általános és önmagát gerjesztő árszínvonal-emelkedést idéz elő - folyamatosan újrateremti önmagát - világméretű válságtünet: gazdasági növekedés lassulása országok fizetési mérlegének romlása eladósodás infláció felerősödése - okai: - viharos ütemű technikai fejlődés – beruházások gazdasági növekedésben játszott szerepe csökken - megnőtt a tartós fogyasztási cikkek súlya, melyeket a háztartások hitelből vásárolnak – ezek a reálgazdaság pénzmozgásaitól független pénzmozgások - nagyvállalatok ár- és bérbefolyásoló hatása

(monopolhelyzetben lévő akár inflációkiváltó is lehet bérpolitikájával) - nemzetgazdaságok között kialakult sokoldalú kapcsolatrendszer és a termelési tényezők szabad mozgása miatt az egyik országban bekövetkező inflációs folyamat hatással van más nemzetgazdaságok működésére is - nonprofit szervezetek súlyának növekedése a gazdaságban – állami ktgvetés finanszírozza – felpuhul a ktgvetési korlát – a piac igényeinél nagyobb pénzmennyiség kerül a forgalomba - megnőtt a monetáris szféra szerepe és a gazdaság függősége az állami ktgvetéstől - állam túlméretezett szerepe a gazdaságban - nem megfelelő nagyságú kínálat, túlméretezett kereslet - beruházás-ösztönzés – gazdasági növekedés - nagyobb GDP – csökkenthető egyensúlyhiány - inflációs ráta: az árszínvonal százalékban kifejezett növekedése - társadalmi-gazdasági hatásai: - kedvezőtlenül hat az életszínvonalra - vállalkozások

termelési szerkezete kényszerből átalakulhat - fogyasztási javak és termelési tényezők arányainak módosulása - jövedelem- és vagyon újraelosztó hatás - adóterhek növelése, vállalkozási feltételek romlása - kuszává teszi és korlátozza a hitelkapcsolatokat - reálkamatláb=nominális kamatláb-inflációs ráta - vagyonok értékösszetételének megváltoztatása – leértékelés - általános bizonytalanságot szül, megnehezítve a döntéseket, táptalajt adva visszaéléseknek - az egész gazdaságtól erőforrásokat von el - fajtái: áremelkedés mértékétől, módjától, gazdasági hatásaitól függően: - tehetetlenségi vagy anticipált infláció - egy ország nemzetgazdasága be tud állni egy állandó, alig néhány %os inflációs ütemre árszínvonal-emelkedés mértékétől függően: - kúszó infláció - az árszínvonal emelkedése 1számjegyű, tehát 10% alatt van - vágtató infláció - a mérték már 2 v. 3 számjegyű -

ilyenkor az emberek igyekeznek megszabadulni pénzüktől, növekszik a pénz forgási sebessége - hiperinfláció - az árszínvonal naponkénti vagy óránkénti változása - a kialakult jövedelem- és vagyonarányok teljesen felborulnak - a pénz alkalmatlanná válik funkciói betöltésére - legsúlyosabb jelenséggé a stagfláció vált: gazdasági növekedés stagnálása inflációval párosul - 21 - 18. Az állam makrogazdasági funkciói és eszközei - a XX. szd-i helyzet az állam szerepvállalását teszi szükségessé a gazdaságokban - feladatai: - a gazdálkodás jogi kereteinek kialakítása, módosítása és változó körülményekkel történő összhangba hozása - a magánszféra számára nem gazdaságos területek (infrastruktúra) fejlesztésének megindítása - szolgáltatások – a háztartások fogyasztási szükségleteinek kielégítésében, személyi feltételek megteremtése a humán tőke biztosításában (közoktatás, orvosi ellátás)

- állami garancia nyújtása - a rendelkezésre álló ktgvetési és monetáris eszközök segítségével a gazdaságba többletpénz juttatása, túlságosan felhevült konjunktúra lehűtése A ktgvetési politika fő eszközei (automatikus stabilizátorok és diszkrecionális eszközök) - ktgvetési v. fiskális eszközök - az állam az államháztartás keretében gazdálkodik - központja a ktgvetés – kapcsolódnak az önkók, a tbrendszer és az elkülönített alapok ktgvetései - állami ktgvetés: az állam gazdálkodásának, várható bevételeinek és tervezett kiadásainak éves pénzügyi terve, a nemzetgazdasági összjövedelem egy részének elvonása, központosítása, majd újraelosztása - bevételi forrásai: - adók - közvetlen: SZJA - adókulcsok: - progresszív: magasabb jövedelemsávhoz nagyobb adókulcs - lineáris: az adózott érték nagyságától függetlenül állandó - regresszív: ha a magasabb sávokban egyre kisebb az adókulcs -

közvetett: ÁFA – központilag megállapított kulcs alapján - társadalombiztosítási befizetések – járulékok - részben a munkavállalókat terhelik, biztosítás jellegű szolgáltatások - ktgvetési kiadások legnagyobb köre a közkiadások (pótlékok, segélyek, táppénzek) - automatikus stabilizátorok: olyan eszközök, amelyek automatikusan, tehát külön állami döntés nélkül reagálnak a gazdaság körülményeiben végbement változásokra (SZJA progresszív kulcsa, munkanélküli segélyek rendszere) - diszkrecionális eszközök: - külön állami döntést igényelnek - közmunkák, munkahelyteremtő programok - nem rugalmas eszközök A monetáris politika fő eszközei - a pénzügypolitika, pénzkínálat szabályozása - modern állam eszközrendszere - 2szintű bankrendszert feltételez - központi bank rendelkezik a bankjegykibocsátás jogával - alsó szint: kerbankok, ezek csak szlapénzt teremthetnek - eszközrendszerek: refinanszírozás -

kerbankok nem teremthetnek bankjegyeket, ezért minden vállalati hiteligényt finanszíroztatniuk kell a kp-bankkal - 2 hitelkamatláb: kerbank  vállalat: finanszírozási kamatláb kpbank  kerbank: refinanszírozási kamatláb - mechanizmus: több pénz kerüljön ki, könnyebb hitel  refin kamatláb kicsi pénzteremtés szűkítése  magas refin kamatlábak rediszkontláb politika - viszontleszámítolási kamatláb-pol - váltóknál - vállalat váltóját kerbankhoz nyújtja be - kerbank diszkontlábat állapít meg, leszámítolja a váltót, majd ezt a kpbankhoz viszontleszámítolásra nyújtja be - emelkedik a rediszkontláb – kerbank is emel – drága lesz a váltó leszámítolása, kevesebbet váltanak majd be kötelező tartalékráta - bankszlapénz-teremtés mennyisége - kpbank meghatározza a köt. tartalékrátát – ezt a kerbank nem kölcsönözheti ki nyílt piaci műveletek - értékpapírok kibocsátásának növelése – már kintlévő

kpmennyiség csökken - állam visszavásárolja – ezáltal növeli a forgalomba kerülő pénz mennyiségét - 22 - 19. A magyar gazdaság fő problémái, feszültségei napjainkban A magyar gazdasági válság fő megnyilvánulásai a ’80-as évektől kezdődően. - 23 - 20. A magyar stabilizációs gazdaságpolitika intézkedései és hatásai - a magyar gazdaság tevékenységét meghatározó alapvető feladatok - a gazdaság stabilizációja a piac (láthatatlan kéz) nem képes folyamatos és fenntartható növekedéshez szükséges egyensúlyt biztosítani, ezért az állam feladata az egyensúlyromlás ellensúlyozása - elosztó, újraelosztó funkció - a kormányzat a gazdaság szereplői által realizált jövedelmek egy részének elvonásával, átcsoportosításával teremti elő a közigazgatás működéséhez szükséges ktgeket - allokációs funkció - a kormányzati és kapcsolódó szervek különböző jogi, gazdasági eszközök

felhasználásával elősegítik a rendelkezésre álló források, tőkék áramlását - az állam tulajdonában lévő termelési tényezők, források vállalatok és intézmények működtetése - legfontosabb célok: - hatékonyság - ahol a verseny nem elegendő, a piac kudarcot vall, ott az állam célirányos beavatkozása javíthat a szűkös erőforrások felhasználásán - igazságosság - életesélyek közötti egyenlőtlenségek egyre nagyobbak – ezek csökkentése, méltányosság - stabilitás - az állami szerepvállalás köre (ld. fentebb) Külgazdasági feltételek kialakulása – a legfontosabb gazdaságpolitikai feladataink - 24 -