Gazdasági Ismeretek | Államháztartás » Közpénzügy tételek

Közpénzügy tételek I. Piaci lehetőségek és elméleti receptek Pareto-i optimum 1. Minden egyént saját jóléte legjobb barátjának tekintünk 2. A társadalom nem organizmus, csupán az egyének összessége 3. A társadalom jóléte akkor növekedet ha egy egyén hasznossági szintjét úgy tudjuk növelni, hogy közben egyetlen más egyén hasznossági szintje sem csökken -nem érvényesülnek szó szerint a mindennapi életben Méltányosság és a társadalmi jóléti függvény -Neoklasszikus közgazdaságtan –az egyéni hasznosság számit -Arrow-rendszer: az egyén hasznosságérzete az összes jószág, szolgáltatás és erőforrás teljes (összes egyén közti) eloszlásától függ. Bergson-Samuelson-az egyén saját fogyasztói kosara képezi a hasznosság alapját Megtámadható piacok vagy tökéletes verseny Megtámadható piacok elmélete:Baumoling (1982)-Baumol-Panzer (1982) -a megtámadhatóság elmélete a költségoldalt hangsúlyozza -az elmélet

kulcspontja a piacra való belépés és az onnan történő kilépés szabadsága -kilép fontos kérdése: vissza nem szerezhető ,meg nem térülő költség -mindenki árait MC határköltség alatt,akát fölött határozza meg számíthat új belépőkre és arra, hogy elvesztheti piacát. Közösségi döntések elmélete -Buchanan: négy terület mely a közösségi döntések elmélete kialakulásának főbb sarokköveit alkotja: 1. közjavak iránti kereslet 2. szavazás 3. alkotmányosság 4. közjavak kínálatának vizsgálata Ezt kiegészítette két új témával: -közkiadások -kollektív döntések természetének és szerkezetének elemzése Wiseman (1985)-egy bizonytalan világban a döntés hatékonysága nem a végeredmény, hanem a döntéshozatali eljárás hatékonyságát jelenti. Hagyományos elmélet -a gazdasági hatékonyságot szemelőt tartó szereplőnek mit “kellene” tennie -az egyének jogai és preferenciái adottak Közösségi döntések

iskolája -arra is kiterjed hogy a kormányzatban tevékenykedők, mint haszonmaximalizáló egyének miként sértik meg a hatékonyság elvét és hogy lehetne őket ebbe korlátozni -a tulajdonjogokkal kapcsolatos egyéni preferenciáka is elemzi -a köz.-i döntések elméletének teoretikusai-ha egy új politikai programot egyöntetűen elfogadják,akkor az jobb mint az előző, a “döntés” helyes A köz.-i dönt elmélete szemben a hagyományossal a következőkre nagyobb hangsúlyt fektet:      nem adózási témák a nempiaci eredmény hatékonysággal szemben a piac (eljárás) hatékonyságának vizsgálata módszertani individualizmus,a nem individuális nézőpontoknak még a leghalványabb jelét is élesen elutasítva ( ez természetesen összefügg a köz-i dönt. Elméletének legfontosabb kgszai politikai értelemben-a szóhasználattól függően-“liberiánusak”-vagy jobboldaliak a gazdasági szereplőket saját “kicsinyes” érdekeik

vezetik a piaci allokáció korrigálását célzó kormányzati beavatkozás minimalizálását alátámasztó érvek II.A közpénzügyi politika értékelése, személyek: fogyasztói többlet,jóléti kritériumok, piaci kudarc -szükséges a jólét mérése,személyek közötti összehasonlítás -a kormányzat gyakran nem olyan politikát folytat amely a hagyományos jóléti kritériumok alapelveinek megfelelne Fogyasztói többlet: az árváltozásokkal járó hatások becslése -a kormányzati politikák többnyirebefolyásolják a gazdaságban felmerülő árakat Alfred Marshall-a fogyasztói többlet: -az az ártöbblet amit az egyén hajlandó lenne kifizetni egy dologért a tényegesen kifizetett áron felül -a jószág piaci árának esésével növekszik a fogysztói többlet -a fogyasztói többlet attól függően más és más hogy melyik változót tekintjük adottnak -ha az árak csökkennek és a pénzjövedelem vátozatlan-nő a reálbér.Ha a fogyasztók

reáljövdeleme növekszik,többet megadnak az árváltozásért. Ha a kormányzat olyan változatás bevezetését mérlegeli amely javítja az adózók körülményeit, akkor célszerű kipuhatolni, hogy az adózók mennyit fizetnének a szóban forgó változatásért. Árekvivalens változás-azon pénzösszeg amit az egyénnek kellene adni ahhoz, hogy jóléte ugyanolyan legyen mintha egy árcsökkenés következett volna be Ugyanígy: -menniségkompenzációs változás-az egyén mekkora mennyiségről kellene lemondjon ha az árválozás életbe lépne mennyiségekvivalens változás-az az összeg amit az egyén azért kérne,hogy jóléte elérje azt a szintet amelyet egy árcsökkenés eredményezne A fogyasztói többlet elméletének korlátai -feltételezzük, hogy X jószág árának megváltozatása esetén minden egyéb ár változatlan marad -a fogyasztói többletet lehetőleg maximalizálni kell ez feltételezi,hogy a gazdaság minden területén az ár =

határköltség; ha ez nem következik be, a második legjobb elméletének alkalmazása -ha P = MC a jólét még nem feltétlenül növekszik mivel a második legkűjobb elmélete azt követeli,hogy a határköltsé alapú árazástól optimális mértékben térjünk el 5. a fogyasztói többlet nem megfogható-nincs módunkban megtudni azt,hogy valamilyen gazdasági változást követően növekdett-e vagy elérte a maximumát; A fogyasztói többlet hasznosnak bizonyulhat: a. lehetővé teszi,hogy a jólét maximalizálásánakösszes feltételeit vizsgálljuk b. az oszthatatlan javak fogyasztása soeán lehetővé teszi hogy megállapítsuk kell-e termelni a jószágot vagy sem c. bizonyos esetekben a fogyasztói többlet megmutatja,hogy még akkor is megéri a termelés ha a jószág termelés veszteségesnek tűnik d. a kormányzati kiadások hasznainak értékelésekor a fogyasztói többlet a költség-haszon elemzés egyik fontos részét képezi e. alapot szolgállhat

az egyének közötti összehasonlításhoz ( ha ténylegesen megmutatja,hogy kinden személy esetében mennyit lenne hajlandó felálldozni,hogy kilátásna helyezett változás megtörténjen vagy éppen elkerüljék azt Jóléti kritériumok: pareto-i értelembe vett javulás és a potenciális Pareto-javulásvezérfonal a politikák elfogadhatóságának megítéléséhez Ua Pareto-kritérium: A és B egyén hasznossági szintjét jelölik 1-es a jelenlegi helyzet 5 2 3 1 4 6 Ub A Pareto-I optimum értelmében csak az a lehetősé elfogadható ha a 2,3,4 pontokban történő változás következik be; Mindkét olyan új eset megfelel a Paret-kritériumnak ami az 1-estől északkeletre helyezkedik el,mivel így csak egyetlen egyén jóléte növekszik,miközben más nem jár rosszul (az 5,6 pontokban már a másik személy rosszabb helyzetbe kerül) A potenciális Pareto-javulás kritériuma Ua U1 5 U 3 1 F1 F Ub -enyhébb feltétel -az 1-ből 5-be való elmozdulás

elfogadható lehet ha: - a redisztribúció költségmentes akkor mindig lehetséges olyan újraelosztás amely az egyéneket 5-ből 3-ba mozditja Ha ezt az utat megtehetjük,akkor a nyertesek haszna meghaladja a vesztesek veszteségét (ha kompenzálná őket akkor is jól járnak) Scitovsky-kritérium Ua U U1 -ha a haszonlehetőséggörbék metszik egymást, akkor az 1-ből 7-be való elmozdulás kiállja a K-H próbát,a visszalépésnek azonban az új helyzetből a kiindulópontba,el kell buknia azon 8 7 9 1 F F1 Ub Externáliák -ha egy másik személy(ek) is befolyásolják z egyén jólétét pozitiv externália- jó irányba befolyásolja negativ externália-rossz --------/-----------az externális megkülönböztető jegye-a két egyén függ egymástól -fontos az,hogy ez „ármechanizmuson kívül” jöjjön létre,vagyis nem internalizálják.Pl B cigizik, A nem : -ez A számár negativ externália.Ha A plelköltözik,akkor ez ármechanizmuson kivüli döntés

-ha A meggyőzi B-t,hogy szokjon le,akkor ez már ármehanizmuson belüli döntés lesz,vagyis az externáliát internalizálták -ha az externáliát internalizálljuk legalább egy szemály jóléte növekszik,miközben más nem jár rosszabbul (Pareto-releváns) pl.környezetszennyező gyár,és a körülötte lakó emberek Problémák: -tranzakciós költségek (alkudozással járó időveszteség és fáradozás -„potyautas”probléma (mindenki a másiktól várja el,hogy fizessen,de a jólétet mindenki élvezi) -tökéletes verseny megléte esetén lesz csak társadalmi optimum -külső határköltség és profitfüggvények alakulása -mindkét félnek ismernie kell az összes rendelkezésre álló információt (csalás,zsarolás) -az alkuban résztvevő személyeket azonositani kell(kit ért sérelem kitől) -más külső hatásnak nem szabad fellépnie Receptek az externáliák problémájának megoldására: a közszektor szerepe és a tranzakciós költségek

jelentősége 1. 2. 3. 4. adóztatás a termelő kibocsájtásának szabályozása a másik fél támogatása(pl. a környéken lakóké,hogy elköltözzenek onnan) egyesités-a termelőket és áldozatokat egyazon döntéshozatali egységbe vonják. Igy létrehozzák a közösség nettó profit vagy nyereséggörbéjét Minden lehetőség addig fogadható el amig a nyertesek haszna (a legnagyobb összeg amit a változásért fizetnek) nagyobb mint a vesztesek vesztesége ( a legnagyobb összeg amit a változás elfogadására költenek),vagyis: A nyertesek jólétének kompenzált változása meg kell haladja a veszetesek jólétének kompenzéllt változását.Ebben az esetben a változás potenciáélis Pareto-javulást jelent.Mindazonálltal egyik közösségi megoldás esetén sem biztos,hogy mindenki jóléte növekzik (pl.adózás esetén a termelő mint vesztes kevesebb adót fizessen mint amennyivel a szomszédok mint nyertesek jobban járnak hogy nincs szennyezés)

Másrészt ha a kormány beavatkozik,arra kell törekednie,hogy az intervenció azon formáját válassza amely a lehető legkisebb tarnzakciós költséggel helyesbiti az erőforrások hibás allokációját A közszektor alternativ lehetőségei az externáliák kezelése: 1.adók/támogatások mechanizmusa 2.kvótaszabályozás Adózás vagy szabályozás: a hatékonyság összehasonlitása A szabályozással szemben jobbak az adók,mert: - a kvótákat elenőrizni kell,be kell tartani őket-az információ azonvban költséges - annyiféle adóra és szabályozásra lene szükség ahány externáliát előidéző vállalat létezik - ha az adózást és szabályozást mindenkire egységesen lehet csak alkalmazni,a kgszok az árrendszer segitségével történő befolyásolást részesitik előnyben.Választásuk azon alapul hogy az érintetteknek nagyobb mozgásterük marad arra,hogy az adó szabta új korlátokhoz optimálisan alkalmazkodjanak A termelői externáliák esetén

miért a jogi szabályozást választják: -a szabályozás esetén a vállalatok gazdasági járadékhoz jutnak (megmondják hogy mennyit termelhetnek+támogatják őket) -adózás esetében a termelői költségek növekednek-sokan elhagyják a piacot,a hosszú távon bentmarad vállalatok csak normálprofitot érnek el Árkompenzációs változás-az a maximális összeg emit az egyén hajlandó felálldozni valamilyen változtatásért cserébe Árekvivalens változás-az a maximális összeg amit az egyén elfogad azért,hogy jóléte úgy alakuljon mintha a változás megtörtént volna illatev kifizet azért,hogy jóléte úgy alakuljon mintha a változás nem történt volna meg III. Közjavak -„olyan jószág amit közösen élvezünk”,minden egyén a jószág egészét fogyaszthatja,egyik egyénnek sem jut kevesebb belőle-pl.honvédelem -nem versengő a fogyasztásuk-az egyik egyén fogyasztása nem csökkenti a többi egyén hasznát -egy jószág aggregállt

kereslete esetében nem horizontális,hanem vertikális összegzés következik. Haszonelvű adózás elve -a termelés optimális mennyisége az ahol az egyének határhasznainak összege egyénlő a termelés határköltségeivel és mindenkit a közjószágból eredő határhaszna alapján adóztatnak meg. -a pareto-i optimum érvényesül : a termelők határköltségen szabják meg az árat- a fogyasztók hajlandóak növelni fogyasztásukat a termékből újabb egységgel (azonos áron) Kizárhatóság hiánya -nincs kizárva senki a fogasztásból (esetleg telitődhet) -a fogyasztóket nem lehet kizárni a hasznokból -magánjószág esetében meg kell fizetnünk az árát-a közjószágnál nem -fellép a „potyautas” probléma-mindenki csendben meghúzúdna,h a költségeket a többiek állják,hiszen ha ő nem is fizet bele, az akkor is létrejön Ha mindenki igy gondolkozik,a jószágot nem is lehet előállitani,mert nem lesz rá pénz. Tiszta és nemtiszta közjavak

-elméletben léteznek inkább,hiszen sinte bármelyik esetben z egik egyén haszna csökkenti a másikét pl. ha más nem várnia kell a szolgáltatásra(plegészségügy) Versengő Kizárás Tiszta magánjavak Nem versengő Útidij és az autók Kizárás hiánya Méhek és a virágai Tiszta közjavak szomszéd -felléphetnek itt is externáliák,pl. a magánjószág fogyasztásával együtt járó külső hatás a közjavak tulajdonságait viselheti magán,pl. az oktatás növeli az egyén kereseti potenciálját,de a tanuló kutatásaiból olyan információk születhetnek,amelyek mindenki számára hozzáférhetőek lesznek,és nem kizáró jellegű közjavknak is tekinthetőek Vannak olyan közjavak melyeket közös fogyasztás jellemez pl.rovarirtás-de mindig kadhatnak olyanok akik nem fizetnek.Külkategóriák szerint rangsorolhatjuk a javakat,aszerint h mennyire oszthatóak ill.magán vagy közjónak számitanak-e.Pl 1.tiszta magánjavak pl.szúnyogirtás-teljes

mértékben oszthatatlan 5.tiszta közjavak pl.külső támadástól elrettentő honvédelmi kiadások 2.kevés szomszéd használ közösen -pl.tömbházi szemetesládák 3. védőoltásmindenkinek pótlólagos hasznot nyújt 4.Uszoda-ha kevesen használják nem zsúfolt -az egyének nem fedik fel a preferenciáikat-ez az ok miért nem mindig lehet a közjavakat megvalósitani -önkéntes alapon lehet-e közjavakat szolgáltatni,vagy rávenni az embereket h önkéntesen feltárják preferenciáikat -egy kisérlet során (Bohm) bebizonyitották,hogy amelyben az emberek úgy érezték,hogy egy nagyobb csoport tagjai,feltárták preferenciáikat(pl TV műsorokról) -javak önkéntes szolgáltatása és megegyezés létrejöhet kis csapat,iletve nemtiszta közjavak esetében -Lindahl&Johansen-a közjavak optimális mennyisége és az adó optimális megosztásának elemzése-az embereknek érdekében áll,hogy adott közjószágmennyiség mellett minimalizálják

adórészesedésüket,s ezért preferenciáikat alacsonyabbnak tüntessék fel -A klubok elmélete-olyan jószágokat ,melyek fogyasztása nem versengő,de a kizárás lehetséges piaci körülmények között,fogyasztás-megosztó egyezmények révén elő lehet állitani-meg lehet állapitani a fogyasztók haszonmaximalizálása és egy főre jutó költségek alapján,hogy mi az optimálius megoldás A tiszta javakat magánúton is előállithatják, úgy hogy:  Nash-egyensúly-a két fél olyan stratégiát választ,hogy mindkettő döntése optimális ha adottnak veszik a másik fél stratégiáját -Nash egyensúlyban a közjószág mennyisége az optimálisnál kisebb. -a Nash-egyensúly független a jövedelem-újraelosztástól  Jövedelem újraelosztás  Stackelberg-egyensúly-egyik személy dominanciájára épül-az első lépés megtételét jelenti -hozzájárulás,támogatás A tiszta javak közösségi szolgáltatása:  Clark-adó-nagy csoport esetén is

olyan helyzetet kell teremteni hogy elvezessen egy kiscsoportos helyzetkialakulásához tiszta közjavakat szolgáltatunk nagy csoportoknak amikor ezek úgy érzik,hogy saját döntésük nem befolyásolja a csoport döntését.Alkalmazása: 1. megkérdezni a szavazóket,hogy mennyit hajlandóak fizetni egy bizonyos problémamegvalósitásáért 2. az egyes értékeket összegezzük és azt valósitjuk meg amely a legnagyobb értékelést kapja 3. adót vatünk ki minden szavazóra,melynek összege minden esetben egyenlő legyen a két lehetőség közötti abszolút különbséggel Preferencia feltárása nagy és kiscsoportban Léthozam Kis csoport Nagy csoport Magánjavak Prferenciafeltárás A kereslet Nem valószinű kinyilvánitása befolyásolja az egyensúlyi árakat A stratégia Valószinű keresletkinyilvánitása nem befolyásolja az árakat,kicsi az ösztönzés a preferenciák meghamisitására Közjavak Preferenciafeltárás A költség- Nagyon megosztás

valószinű-nem fontos,az egyfőre biztos hogy eső költség valós feltárás tetemes ha a keresletet nem tartják fel Az egyfőre eső Nem valószinű költség elenyésző,gyenge a hatás a preferencia feltárására. A meritórikus javak és szükségletek -a szükségleteket olyan javak és szolgáltatások elégitik ki amelyből a kizárás lehetséges -közszükségletté alakulnak -a magánszektor vásárlásain túl az állami költségvetést is felhasználjuk vásárlásukra pl.információ-racionalitás A magánjavak összmennyisége az egyéni fogyasztások összege,míg a közjószág mennyisége egyenlő mindenki számára. A magánjavak előállitás akkor hatékony ha a fogyasztók általában ugyanazt az árat fizetika jószágért és különböző mennyiséget fogyasztanak-a közjavak esetében a fogyasztók különböző árat fizetnek és ugyanakkora mennyiséget fogyasztanak. Tiszta magánjavak esetében a piac akkor működik jól ha sok a vásárló és sok

az eladó. -a potyázás magyarázatul szolgálhat az állam létére-egyes egyénk jobban járnak ha azt választják,hogy kényszeritsék őket adófizetésre IV.A kollektiv döntéshozatal Miért szavaznak az adófizetők? -„a racionális szavazó hipotézise”-a racionális szavazóról feltételezzük,hogy a várható haszon alapján dönt a szavazásáról(mennyivel jár jobban ha elmegy szavzni,és ezáltal a kívánt eredmény kerül ki győztesen E(U) = P[U(X)]-C C-költség E(U)-az egyén haszna P[U(X)]-hasznosság -az adott téma hasznossága nagyobb mint a költség ami a szavazással párosul -az egyénnek a szavazáson való részvétele néha nem csak a hasznosság elérésére irányul, pszichikai haszna is lehet belőle (pl.jobb közérzet,az állampolgári kötelessége teljesitése): E(U) = P[U(X)]-C+D Szavazás és a minimax stratégia -a szavazók más döntéshozatali stratégiát alakalmaznak,ha valamilyen bizonytalansággal kerülnek szembe-ez a

minimax-veszteségminimalizáló stratégia(minimális veszteség,maximális nyereség elérése a cél) -ha feltételezzük,hogy a szavazó mindig a lehetséges legrosszabb eredmény minimalizálására törekszik,akkor szavazni fog-anak az esélye,hogy az egyén szavazata döntő-e nem játszik jelentős szerepet. Az erkölcsös szavazó -törődik a közösség más tagjainak hasznosságával is,nem csak a sajátja foglalakoztatja Arrow lehetetlenségi tétele Arrow bebizonyította,hogy nem létezik olyan alkotmányos szabály amely egyidejűleg kielégítene néhány ésszerűnek tűnő feltételt.Minden egyénnek van saját társadalmi jóléti függvénye,és a társadalmi döntéshozatal érdekében ezen egyéni preferenciákat összegezni kell-ha nem létezik olyan,minden szempontból kielégítő alkotmányos szabály amivel az egyéni preferenciákat összegezni lehetne,akkor ez a közösségi döntéshozatal komoly problémája. Arrow feltételei amelyeket minden

alkotmányos szabálynak ki kellene elégíteni: 1.Kollektív racionalitás A kollektív döntés folytán kialakuló preferenciarendezésnek meg kell felenie azon követelményeknek amelyeket egy racionális egyén preferenciarendezésével szemben állítanak.Ebben az esetben a preferenciarendszernek teljesnek,illetve tranzitívnak kell lennie (ha A nem rosszabb mint B,és az nem rosszabb mint C,akkor A-nak is legalább olyan jónak kell lennie mint C-nek. 2.A Pareto elv Amennyiben a közösség minden tagja egyénileg is A-t preferálja B-vel szemben,akkor az alkotm.szabály révén kialakított kollektív döntésnek is A-t kell preferálnia B-vel szemben. 3.Az irreleváns alternatíváktól való függetlenség Ha két alternatíva A és B között kell választani e döntést nem befolyásolhatja ezeknek a lehetőségeknek más alternatívákhoz pl.C-hez vagy D-hez viszonyított rangsora(ha vki megváltoztatja A és C között felállított rangsorát,az nem befolyásolhatja

A és B közötti kollektív döntés során kialakuló sorrendjét) 4.A diktatúra hiánya Nem létezhet olyan egyén akinek a preferenciáit automatikusan a közösség preferenciájának kellene tekinteni. 5.Korlátlan kör-univerzális értelmezési tartomány Egyetlen egyént sem lehet megfosztani választójogától ha preferenciarendezés tranzitív,még ha nem is ért egyet a többséggel. Arrow lehetetlenségi tétele azt bizonytja be,hogy nincs olyan alkotmányos szabály amely ezen feltételek közül valamennyinek megfelelne. A többségi szavazás néhány jellemzője -ciklikus eredmény Többségi szavazás és a medián szavazó -különböző alternatívák társadalmi értékelése akkor lehet tranzitív ha az egyéni preferenciák bizonyos tulajdonságokkal rendelkeznek -a “medián” szavazó preferenciái határozzák meg a többségi szavazás végeredményét,amit többségi szavazással is kiválasztanak -a többségi szavazás önkényes eredményt

produkálhat,minden a felkínált választási lehetőségeken,a szavazás sorrendjén múlik A többségi szavazás és a jóléti kritériumok -nincs garancia arra,hogy a többségi szavazás Pareto javulásra vezethet -nem a többségi döntés garantálja a Pareto-javulást,henem az egyhangúság A többségi szavazás költségei -azok a költségek számítanak amelyek a döntés meghozatalával elkerülhetetlenek A többségi szavazás és a preferenciák intenzitása -a többségi szavazás nem tükrözi a preferenciák intenzitását,így stratégiai cselekvésre ösztönöznek,pl.azok a szavazók akik úgy érzik,hogy első számú választásukat a többiek elutasítanák,készleltetést éreznek arra,hogy eltorzítsák az általuk adott pontokat,és így kíséreljék meg biztosítani,hogy legalább a második választásuk nyerjen-minél kifinomultabb a szavazási rendszer annál inkább kitett a stratégiai manipulációknak szavazatcsere-szavazatokról folyatatott

kereskedelmet jelenti-az egyik szavazó megállapodik a másikkal,hogy szavazatát adja a másik alternatívájához olyan kérdésben ami csak kevéssé érdekli,cserébe a másik szavazó támogatja az elsőt egy annak számára fontos kérdésben A többségi szavazás értékelése -a nyugati demokráciák védelmezik a többségi rendszert Frey más alternatívái a többségi szavazásról: 1.Jóváhagyó szavazás A szavazó annyi jelöltet hagyhat jóvá amennyit csak akar,minden jelöltre csak egy voksot adta le.A legtöbb szavazatot kapó alternetíva győz 2.Valószínűségi választás népszavazás nyomán Összeszámolják a két alternatívára adott szavazatokat.A társadalmi döntést úgy állapítják meg,hogy a szavazat arányának megfelelő valószínűségeket rendelnek az egyes alternatívákhoz, a végső döntést a véletrenre bízzák.Ennek előnye,hogy a kissebbségben levő jelölt szavazatai habár nagyszámúak nem vésznek el,egyszerűen csak

kevesebb lesz az esélyük a győzelemre. 3.Vétószavazás Mindenki megteheti a maga javaslatát,a társadalmi döntést pedig úgy határozzák meg,hogy a lehetőségek közül mindenki kiszavazhatja a legkevésbé tetsző javaslatot. A képviseleti demokrácia Ahhoz hogy a politikusok hatalmukat maximalizálhassák,maximalizállni kell a szavazataikat-nem mindíg a közérdek győz,előfordulhatnak olyan népszerűségi mutatók amelyek megelőzik(a politikusok melyek nem a közjóra,hanem a népszerűségre hajtanak) -a politikai programokban is érvényesül a szavazatcsere amelyet sokszor a pol.-i pártok is előidéznek -a medián szavazó szabálya itt is érvényesül-mindegyik jelölt meg szeretné szerezni a medián helyet,vagyis azon szavazók szavazatát is akik az őáltaluk képviselt nézetekhez a legközelebb álló álláspontot képviselik. A szavazás és a Leviathan hipotézis -a többségi szavazás csak igen szigorú feltételek mellet eredményez

Pareto-optimális állapotot -az alul-vagy a túlínálat problémáját a preferenciák eloszlása okozza Adóár és a többségi szavazás Tullock-a többségi szavazás miatt a közszektorban a magánjavakat nagyobb mennyiségben nyújtják mint amennyit a magánszektoban állítanának elő Fiskális illúzió – a szavazók alábecsülik a közkiadási programok költségeit 1.Az adóár egyes emberek számára alacsonynak tűnhet 2.Mivel az államnak nem minden jövedelme adókból származik,ez oda vezet,hogy a szavazók a kormányzati programok költségét alulbecsülik 3.A gazdaságban léteznek olyan erők,amelyek az állami bevételeket automatikusan növelik,anélkül hogy új adókat kellene bevezetni.Plaz infláció növeli a nominálbért, ezáltal az adózókat magasabb jövedelemsávba tolja,és akaratlanul is több adót kell fizessnek,hiszen nő az adók reálértéke. adóár-az adott költségvetési programnak mennyi az egy főre eső kiadása Az egyszerű

többségi szavazás kudarcot vallhatna akkor is,ha a szavazók tökéletesen tájékozottak lennének és semmilyen politikai párt,nyomásgyakorló csoport vagy politikus sem térítené el a helyzetet a tökéletestől.A becsületes,közvetlen többségi döntés még akkor is ciklikus eredményhez vezethet ha a szavazók tökéletesen tájékozottak A közkiadások túlzott növekedését sokkal inkább a politikai folyamatok hibái és nem magának a szavazási rendszernek a tökéletlenségei okozzák. V. Járadékvadászat,közszolgáltatás és “visszatérés a piachoz” A járadékvadászat költségei és a politikai folyamat -a közösségi döntések elmélete szerint az egyének tevékenységét elsősorban a járadékvadászat motiválja -neoklasszikus elemzés:a piaci árhatások milyen befolyást gyakorolnak a fogyasztókra és a termelőkre -közösségi döntések isk.képviselői:a politikai koalíciók hogyan hoznak létre tulajdonosi jogokat a politikai

folyamatok során - a pénzekért,kiadásokért mindíg harc van-hova kerüljön - a lobbyzásokna,politikai harcoknak költségük van - kgsági értelemben az erőforrások tulajdonosa járadékot kap ennek fejében járadék = kínálati ár – ténylegesen megkapott ár - a folyamat lényege-monopol helyzet,monopol ár teremtése,így járadékben részesülhet - a neoklasszikusoknál az a járadék amelyből senki nem profitál az a holtteherveszteség (pl.adók beszedésének költsége-minél bonyolultabb az adórendszer,annál több ilyen költség van) - ha nagy a holtteher-veszteség meginiog az adórendszerbe vetett bizalom - neoklasszikus elemzési körben-az árhatások milyen befolyással vannak a fogyasztókra,termelőkre - járadékvadászat-mind a köz-mind a magánszektorra jellemző A magánszektorban a monopóliumok hatási költségeit a túl kicsi kibocsájtás miatt kieső fogyasztási töblettel becsülik. A közösségi döntések képviselői abból a

feltevésből indulnak ki,hogy az államnál egyéni érdekek mentén hoznak döntéseket.A politikai csoportok olyan jogszabályozásokért,engedélyekért lobbyznak a kormánynál amelyek jövőbeli jövedelemáramlásokat növelnek. A lobbyzás során legfeljebb annyi összeget hajlandóak kiadni,amely megfelel a várható jövedelemfolyam diszkontált tőkésített értékének tőkésítés-emeljük az értékét A kiadás abból ered,hogy az erőforrásokat arra használják fel,hogy a jövedelem-transzfert biztosítsák A nem X-hatékony állapot költségei A nem X-hatékony állapot azt jelenti,hogy a monopolhelyzetben levő termelőt semmi nem ösztönzi arra,hogy a költségeit a lehető legkisebbre csökkentse.A monopólium határköltségei ezért magasabbak. Az X-hatékonyság hiányából származó költségeket a járadékvadászat költségei nélkül számítjuk ki. Nem termelő profitvadász tevékenység-a belföldi termelők járadékát növeli pl. az importot

terhelő adó bevezetése-nő az importált termékek ára-csökken az irántuk való kereslet és nő a belföldi termelők termékének kereslete. A vállalkozói hozam A járadékvadászat elméletének egyik jelentős problémája a járadékvadász és a profitra törekvő tevékenységek megkülönböztetése-az előbbi ugyanis csökkenti a jólét szintjét míg az utóbbi növeli azt. A korai munkák a járadékvadászatot az állam tevékenységéhez kötötték,azóta a fogalom szélesebb értelmet nyert és magában foglalja a magánszektor mindazon tevékenységének kiadásait is,amelyek monopol jellegű hozamhoz vezethetnek,mint pl. a reklámozás és a túlzott termékdifferenciálás. Egyesek viszont a járadékvadászatot a vállalkozók ösztönzőjének tekinti,tehát pozitívnak. Ricketts-„az erőforrások olyan felhasználása ami a fennálló tulajdoni jogok ellen irányul.Felfogása szerint a vállalkozók elfogadják a tulajdonosi jogok fennálló

elosztását,míg a járadékvadászok megpróbálják azt megváltoztatni. Egy másik szempont,hogy egy tevékenység vállalkozói-e vagy járadékvadász: az alkotmány megengedi-e,és a hatékonyság növekedéséhez vagy csökkenéséhez vezet? A járadékvadászat és a szabályozási eljárás -a szabályozás az anyagi javak transzferéről szól,jól körülhatárolt termelői csoportok politikai támogatásának megszerzése érdekében-ezt a szabályozott iparágba történő belépés és az ott folyó verseny korlátozásán keresztül érhetik el. Kelman állítása szerint az empirikus kutatások célja az volt,hogy: -bizonyítsák: a jogi szabályozás nem a közérdek egyértelmű céljait szolgálja -kimutassák:miként teszi lehetővé a jogi szabályozás a ngy termelők számára,hogy visszaszorítsák a kisebb termelők vagy az új belépők versenyét Javak és szolgáltatások nyújtása a közszektorban Finanszírozás Magán Állami Magán 1 3 Termelés

Állami 2 4 A magánfinanszírozás -ha a jószág versengő és fogyasztásából a kizárás lehetséges,a jövedelmek elosztása igazságos-akkor ezt a módszert kell alkalmazni -minden fogyasztó az ár és a határhaszon kiegyenlítése révén szabadon maximalizálhatja hasznosságát,így hatékony és eloszlási szempontból méltányos állapot. Állami finanszírozás -szerepe akkor jelentős ha a jószág nem versengő,jelentékeny extern hatást idéz elő,vagy ha a politikának az újraelosztás a célja Magántermelés -ideális megoldás-a profit maximalizálása mind az X hatékonyságot,mind az allokációs hatékonyságot biztosítja Állami termelés -ha túl nagy a beruházás akkor csak a közszektor tudja megvalósítani -egy esetleges nagy beruházás a magánszektorban gazdasági hatalmat idézhet elő A javak fajtái és nyújtásuk módjai(biztosításuk-amely termelést és finanszírozást is jelent egyben) Javak fajtái Biztosítás módjai A)

Közjavak (nem versengő;nincs kizárás) Közszolgáltatás B) Zártkörű javak/díjak (telítettségi szintig 1.Termelés a közszektorban,használói díj nem versengő;kizárás lehetséges) nélkül (ingyenes javak) C) Kvázi közjavak (versengő;kizárás 2.Termelés a közszektorban,használói díjjal lehetséges;jelentős externáliák) D) Közös készlet (versengő;kizárás 3.Termelés a közszektorban használói lehetséges,de ennek hiányában díjjal,utalvány-vagy támogatási rendszer a telítettség/kimerülés/megszűnés) fogyasztóknak E) Magánjavak (versengő;kizárás 4.Állami szerződések magántermelőkkel lehetséges) javak vagy szolgáltatások nyújtására,amiért a kormányzat díjat szed vagy “ingyen” biztosítja azt F) Meritórikus javak (a tipikus 5.Mint a 4.-dik pont, de fogyasztónak nincs elég információja “ingyenesség”.Támogatás a termelőknek és/vagy értékelésük túl bonyolult) vagy fogyasztóknak-utalvány vagy támogatás

a díjak fedezésére 6.Vegyes állami/magántermelés és/vagy finanszírozás 7.Magánúton és/vagy kormányzati támogatásból finanszírozott önkéntes,nonprofit termelés (jótékonyság) 8.Magánúton finanszírozott magántermelés Magánúton történő szolgáltatás Az állami termelést alátámasztó pozitív indokok A tranzakciós költségek gazdaságtana -az állami termelés mellett szól: 1. bizonyos javak a természetükben hordanak valamit,ami miatt a közszektor alkalmasabb,hogy előállítsa őket 2. az emberek információfeldolgozó képessége korlátozott,ami arra utal,hogy jólétük szelektív állami termelés révén növelhető 3. az egyének indítékai olyanok,hogy amennyiben az a) vagy b) pontban leírtak felmerülnek,akkor a létrejövő üzletekből az egyik fél nagy hasznot húz,míg a másik félnek hátrénya származik A paici mechanizmus csak nagy nehézségek közeptette tudműködni minden olyan helyzetben amikor az alábbi három feltétel

fennáll: - a tőkét csak meghatározott felhasználható veheti igénybe,vagy csak meghatározott célokra használható - a racionalitása korlátozott,vagyis az egyének kalkulációs és adatfeldolgozási képessége véges - opportunista magatartásmód A paic bármelyik kettővel képes megbirkózni ha : - a tőke,az eszköz nem specializált-könnyen használatba lehet venni - a korlátozott racionalitás hiányzik-minden eshetőséget előre lehet sejteni és fel lehet rá készülni - ha az opportunista magatartás nincs jelen Az állami szerepvállalás szempontjából az állam: -az a szereplő amely a szuverenitást gyakorolja (meghatározza a tuljadonosi jogokat,eldönti a vitákat és ellenőrzi a teljesítményt) Mi az állam szerepe a cseretranzakciók intézményesítésében?-a tulajdonosi jogok jellemzőinek definiálása és azok eloszlása,meghatározott információs csatornák biztosítása,piaci infrastruktúra kialakítása. Mi az állam szerepe a vitás

cseretranzakciók elbírálásában?(pl. a vásárlók által megvett áruk minősége amit már előre kifizettek) -közjavak biztosítása-honvédelem Az erkölcsi kockázat Biztosítás esetén (biztosítási díj = az esemény bekövetkezésének valószínűsége x a fedezendő kiadás)-az emberek kisebb gondossággal járnak el,ha bekövetkezik a kár,akkor a veszteség értékét pedig igyezkeznek nagyobbra felbecsülni mint amilyen valójában. -magán hadsereg vagy adóbérlés(az adóbeszedés joga)-nem vezetnek jóhoz A tranzakciós költségek: -keresési költségek-üzleti ajánlatok eloszlásának megállapitásával járó költségek -tárgyalási és megállapodási költségek-a kölcsönösen előnyös üzleti megállapodás feltételeinek kidolgozásával kapcsolatos költségek -szerződési költségek-az üzlet feltételeinek világos és szabatos megfogalmazásával járó költségek (pl.ügyvéd igénybevétele) A piac intézményesitett és nem

intézményesitett módon is csökkenti a tranzakciós költségeket: -informális mód-a fogyasztó a piac működése során információkat szerez a javakról,stb. -formális mód-bizonyos piaci szereplők arra specializálódnak hogy csökkentsék az információk megszerzésével járó tranzakciós költségeket(pl.ingatlanügynökök) A magánjavak közösségi biztositását a tranzakciós költségek is indokolhatják A meg nem térülő tőkeköltségek és a piacok megtámadhatóvá tétele -akkor ösztönzi a ternelőket maradásra egy bizonyos iparág,ha vanak meg nem térülő költségek e kilépéskor-ha nincsenek,semmi nem ösztönzi őket minőségi termék előállitására -ha viszont túl nagyok a kilépési költségek,akkor a belépők száma is alacsony (pl. Vasúthálózat)-ez vezethet a monopol helyzet kialakitásához Az állami termelés és a pszichológia-az emberek szeretik ha saját szavaik és cselekedeteik összhangban állank egymással,tehát ha az

egyének nézetei és magatartásuk között ellentét feszül,valamelyiket meg kell változtatniuk. A kormányzati intézmények mellet szól,hogy olyan intézményeket hoznak létre amelyeknek egyik célja az,hogy kivédje az emberek által okozott anomáliákat-az emberek sokszor irracionálisan hatása,lehetőségköltség-hatás gondolkodnak,pl. Elsűlyedt költségek Az állami termelés mellett szóló negativ érvek -a szabályozásokra az egyéni döntéshozók előre nem látható és nem hatákony módon reagálhatnak -az egyéni termelők előbb-utóbb megtanulják:a veszteséges működés is kifizetődő lehet.Ilyenkor a támogatás sokkal rosszabb mint az állami termelés Az államositott iparágak A második legjobb problémája -csak akkor lehetünk biztosak abban,hogy a jólét maximalizálva van,ha az összes feltétel teljesül (azaz az első legjobb helyzet érvényes).Ha csak egy határegyenlőség nem teljesül,lehetséges,hogy a többit is fel kell

adni-ez nagy nehézségekbe ütközhet -ha olyan árképzésről van szó amely célja a jólét növelése/maximalizálása,akkor az ár változatatását addig kell folytatnunk,ameddig elérjük a megfelelő jóléti szintet.Tehát az árakat kell a jóléti szinthez igazitani és nem forditva Következtetések az államositott iparágak működéséről 1.az államositott iparágakban lekötött tőkének nincs közvetlen tulajdonosa,ezért senkinek nem fűződik közvetlen érdeke a tőke jövedelmezőségéhez 2.a tulajdonosnak a felelős miniszter felel meg,de ő sem tud olyan szankciókat alkalmazni mint pl. A vagyon értékesitése,amit a magánvállalkozásokban meg lehet tenni 3. mivel nincs hatákony tőkepiac ami meghatározná a tőke értékét,nehéz a szükséges tőkekövetelményeket meghatározni 4.a miniszterek önkényes lépéseket tehetnek-az egyes döntéshozók között sokkal nagyobb lesz a különbség mint a magánválalkozások esetén 5.a verseny

kizárása csökkenti a vállalat jövedelmezőségére való törekvést-nő a bürokrácia 6.a dolgozók felismerik,hogy veszteség esetén nem vállank munkanélkülivé,hanem az állam adókból finanszirozza ezeket-ezt kihasználják -ennek alapján tért hóditott a privatizáció: -a közszektor szerepének mérséklését célozza meg -a tulajdonjog átruházása -legfőbb indoka a hatékonyságnövelés-a közszektor ösztönzési rendszere nem eredményezi a hatékony állpot kialkulását -az állami vállalatokra a politikusok önkényesen is hathatnak(pl.olyan földrajzi környezetbe kell helyezni a vállalatot ahol nagyobb választási támogatást biztosit,és nem ott ahol nagyobb profit van kilátásban) -a magánszektorban alacsonyabbak a termelési költségek,viszont 1. a magán és a közszektorban nyújtott szolgáltatások minőségét nem lehet összehasonlitani 2. sokszor nem attól függenek a költségek hogy állami vagy magán vállalatról van szó,hanem

hogy a vállalt versenyhelyzetben van-e vagy sem A tulajdonjog egyszerű átruházása nem jelent garanciát a hatékonyság növelésére.Annak érdekében,hogy ez biztosan bekövetkezzen,nagyobb hangsúlyt kell fektetni a versenyhelyzet kialakitására. Alternativák 1. átszervezés-az államositott iparág egyes tevékenységeit át lehet helyezni a magánszektorba ha azok magánjavakat ternelnek és ott könnyebben érvényesülhet a verseny 2. franchise-a megállapodás értelmében a magánvállalatoknak olyan szolgáltatást kell nyújtaniuk amely megfelel bizonyos minimális minőségi előirásoknak Ha a vállalatokat közösségi kézből magánkézbe tesszük át,fennáll a veszélye,hogy a privatizációval magánmomopóliumot hozunk létre.Védekezésként az USA-ban szabályozási hatóságokat hoztak létre a monopolhelyzetek szabályozására.plhozamráta szabályozása-korlátizzuk a vállalat profitját,ársapka-a vállalat éves áremelésének felső határát

szabja meg A kvázi (belső) piacok(pl.a GB-i NHS) A kvázi piacok általános tulajdonságai: - a szolgáltatásokat az állam finanszirozza tehát az állam a vásárló - a finanszirozás forrásai pl.utalványok,fogyasztókat képviselő szervezetek - kinálati verseny a szolgáltatások nyújtására-pl.állami,nonprofit,magánvállalatok versenye -a kvázi piacok lehetőséget biztositanak a jólét növelésére VI. A közkiadások vizsgálata: a költség-haszon elemzés -számit az, hogy egy illető beruházás a jövőben fog megvalósulni, de a jelenben készül a terve -annak érdekében, hogy az adott beruházás kapcsán a jövőben várható hasznokat (vagy költségeket) összegezni tudjuk, számolni kell azzal, hogy azok különböző időpontokban merülnek fel -a jövőbeni hasznokat jelenértékükre kell diszkontálni: 1 (1+r)n r- kamat vagy diszkontláb n- az évek száma -a különböző években szerzett hasznok mindegyikét át lehet számítani

jelenértékükre, és akkor össze lehet őket adni. A jövedelemfolyam jelenértéke: PV = B 1 + B 2 + B 3 +.+ B n (1+r) (1+r)2 (1+r)3 (1+r)n -az a legjobb befektetés, amelyiknek legnagyobb a nettó jelenértéke NPV = -I0 + (B-C) 1 + (B-C) 2 + (B-C) 3 + .+ (B-C) n (1+r) (1+r)2 (1+r)3 (1+r)n -a költség-haszon elemzés más a magánvállatok és más az állam esetében -a k-h elemzés egyik legfontosabb jellemzője, hogy nem csak az egyéni, hanem a társadalmi költségeket és a társadalmi hasznokat is figyelembe veszi -közvetlen és közvetett, dologi (a költségeket és hasznokat a piac értékeli) és nem dologi (ha nincs piacuk) költségek és hasznok, pénzbeli és technika (reál) externália (204 o) -fogyasztói többlet-figyelembe kell venni mennyit hajlandók az emberek “fizetni” a változásokért Árnyékár-a piaci ár torzulásai, vagy megállapíthatatlansága esetén lép fel (217o) Társadalmi időpreferencián alapuló diszkontláb -STP

ráta-társadalmi időpreferencia ráta (pozitív) Társadalmi lehetőségköltségen alapuló diszkontláb-tükröznie kell azon magánszektorbeli programok megtérülési rátáinak súlyozott átlagát, amelyek akkor valósultak volna meg, ha az erőforrásokat ott használták volna fel -nem lehet minden jószágot ugyanolyan módon kezelni, ezért kétségbevonható a diszkontálás és a diszkontláb -fellép a kockázat veszélye is-a kockázatot olyan helyzetként foghatjuk fel, amelyben valószínűségi eloszlást lehet készíteni bizonyos lehetséges állapotok bekövetkezési esélyeinek modellezésére-ennek alapján a várható eredményt számszerűen előre lehet jelezni. Bizonytalanság esetén erre nincs mód VII. Az adózás Alapvető elméletek Az adózás többletterhe-parciális egyensúlyi elemzés -adózás többletterhe (holtteherveszteség) –az az összeg, amely azon felül veszlik el, amit az állam behajt Ekvivalens változás-amikor vmilyen adó

bevezetését és az árváltozás hatásai mérlegeljük ezt megadhatjuk úgy, mint az a jövedelem amelyet adó bevezetése nélkül kellene levonni az egyéntől ahhoz, hogy a jóléte megegyezzen azzal a jóléti szinttel ami az adó bevezetése esetén alakulna ki. Az egyén által fizetett adó általában kisebb mint az adó bevezetéséhez kötődő ekvivalens változás. Ezt a különbséget nevezik az adózás „többletterhének” -Px = -MUx MU Py MUy -minél többet fogyaszt egy adott termékből annál többet fizet Kompenzációs változás-az adó utáni reáljövedelem helyett az adó bevezetése előtti reáljövedelmet használjuk kiindulópontként. A kérdés: mekkora az az összeg amely az adó bevezetése esetén kompenzálná az egyént azaz biztositaná,hogy visszatérhessen az adó előtti jóléti szintre (mennyi pénzre lenne szükség ahhoz,hogy jóléte az adó bevezetésével ne változzon)-mekkora összeggel lehetne kompenzálni az adó változásai

miatt bekövetkezett jólétcsökkenést. A jólét megállapításának ez a változata a fogyasztói többlet kompenzációs változása. -a szelektív fogyasztási adónak erősebb torzító hatásai vannak(nagyobb holtteher és allokációs veszteséget okoz) mint az egykulcsos, általános jövedelemadónak -a fogyasztási adó többletterhet okoz, ha teljesülnek a köv.feltételek is:  A két jószág egymással helyettesíthető  A második legjobb elméletét véve alapul – olyan alapfeltételekből kell kiindulni amelyben a tökéletes verseny biztosítja a Pareto optimumot  Nincsenek jelen torzítást előidéző externáliák  A munkaerő és a megtakarítások kompenzált kínálatrugalmasságának nagyon alacsonynak kell lennie A jövedelemadó esetében az arányos jövedelemadó nettó hatása csökkenti a szabadidő tartalmát,azaz a munkavégzésre forditott idő növekszik A parciális egyensúlyi elemzés szerint ha még más tényezők is

fennállnak(pl.kötelező munkafelszerelések viselete) - ha nő a jövedelemadó,csökken a munkaerőkinálat. A közösségi források határköltsége és a közpolitikai döntések A döntéshozók azon hibája,hogy az adózásnak nem a teljes költségét veszik figyelembe,illetve,hogy azt az adóbevételek nominális költségeivel azonositják, „túlzott” kormányzati kiadásokhoz vezet.A közpolitika számára fontos az is,hogy az adózás jóléti határköltsége nem az egyetlen adózással kapcsolatos költség.A jóléti (holtteherveszteség) mellett más költségek is felmerülnek,pl.: - adminisztrativ költségek-a nyilvántartás,az adóellenőrzés és a beszedés a közösség számára mind költséget jelent - teljesitési költségek- az adófizetőket terhelik,pl. formanyomtatványok kitöltésére forditott idő, iratok megőrzése - lobbiköltségek (járadékvadászat)- a transzferek megszerzése érdekében folytatott lobbizás amely költséggel jár

-bizonytalanság költsége- lehetséges,hogy a kormányváltások következtében az egyén várható jövedelme eltér majd a jelenlegitől Az adóteher viselése -fontos az,hogy ki kell adózzon,és ki adózik ténylegesen pl. egy termelő mennyiségi kibocsájtási adó esetében egy részét átháritja a fogyasztóra,hiszen emeli a terméke árát-ha a kereslet teljesen rugalmatlan,akkor az egész adót a fogyasztó állná.Viszont ha a kereslet árrugalmassága végtelen lenne,akkor az adók nem okoznának áremelést a termelő részéről Az adóterhet nem feltétlenül az a személy viseli aki az adó megfizetésére jog szerint köteles-fontos a kereslet és kínálat árrugalmasságának ismerete. Az adók és a piaci szerkezet Az egyösszegű adó független az adott időszak outputjának nagyságától,igy az állandó költségeket növeli,viszont a rövid távú átlagos állandó költség és ennek következtében az átlagköltség is emelkedik,ami azt jelzi,hogy

hosszú távon módositások szükségesek-a munkaerő nem viseli az adó semmilyen költségét sem, a tőke tulajdonosait terheli az adó. Különbséget kell tennünk rövid és hosszú távú hatások között: - nagyon rövid távon (amikor a tőke nem mozdulhat)-a teljes adó a társasági szektorban lekötött tőkét terheli - később amikor a tőkét már át lehet helyezni az adóterhet a teljes tőke viseli,függetlenül attól,hogy hol helyezkedik el X. A központi kormányzat Az adóalap meghatározásakor két folyó változó - jövedelem és fogyasztás egy állományi változó - vagyon közül választhatunk. Jövedelem-az a pénzmennyiség amelyet az egyén adott időszakban elkölthet úgy,hogy közben nettó vagyoni helyzete nem változik-ezt nevezik a jövedelem gyarapodási fogalmának. Adók: -jövedelemalapú-folyamatváltozó-egy adott periódusra értelmezhető -vagyonalapú-állományváltozó-egy adott pilanatban értelmezhető Jövedelmek

osztályozása Piaci-explicit Látható a) Bér,fizetés,járadék,kamat,profit (tőkenyereség képében is keletkezhet),transzferek Leplezett c) „Különmunka”,mellékesek Piacon kivüli-implicit b) Fizetésen kivüli juttatások:pl.cégautó,étkezési támogatás d) Saját termelés otthoni fogyasztásra(pl.mezgaz-i termelő) a) – rendszerint adó alá esnek Ha nem minden jövedelemforrást terhelnek egyforma adóval,akkor erős az ösztönzés,hogy az emberek jövedelmüket inkább adómentes formában szerezzék meg (pl.jutalomkeret-fizetésen kivüli juttatások) Két fajta adóalap: 1.tiszta jövedelemre vetik ki (árbevétel-összköltség)-háztartásoknál a kül.jövedelmek összegére 2.személyi kiadási adózás- a pénzügyi év során szerzett jövedelmek és a megtakaritások közötti különbözetre,azaz a jövedelem elfogyasztott részére vetnek ki.Vonzó,mert az egyén által elfogyasztott erőforrásokon alapul (vagyis azon,hogy mennyit von ki a

gazdaságból) nem pedig azon,hogy mennyivel járul hozzá vagyis a jövedelmén-nehézségekbe ütközik. Az adórendszer részleteitől is függ,hogy működése során a kiadási vagy személyi jövedelemadó adminisztrativ költségei magasabbak-e.-amelyiknek kisebb az adminisztrativ költsége az a jobb. Egyén vagyonának értéke-az egyén nettó jövedelemáramának diszkontált jelenértéke Fogyasztási adó-javakra és szolgáltatásokra kivetett specifikus vagy értékarányos (mennyiségi,vagy százalékos) adó. Közvetlen adók-jövedelemadó,személyi kiadási adó,vagyonadó-testre szabottabbak Közvetett adók-javak és szolg.értékesitésére kirótt adók-áthárithatóbbak Adam Smith adózással kapcsolatos törvényei 1. Igazságosság-mindenkinek legjobb tehetsége szerint kell hozzájárulnia a közteherviseléshez 2. Biztonság,kiszámithatóság-az adókötelezettséget nem szabad önkényesen vagy nem egyértelműen meghatározni 3. Alkalmasság- az

adófizetés módját és idejét úgy kell megállapitani,hogy az az adófizető számára megfelelő legyen 4. Gazdaságosság vagy hatékonyság-az adózás többletterhét minimalizáni kell(behajtási költségek,stb) Az adóreform által kiváltott magatartási reakciók: 1. időzitési reakciók-az adórendszer változása miatt megváltoztatjuk egyes cselekedeteink időpontját 2. alaki vagy adóosztály reakció-a körülmények arra ösztönöznek hogy az egyébként is megtenni szándékozott tranzakciót más formában,más tevékenységi csoportban hajtunk végre 3. reálreakciók-akkor lépnek fel ha a munka-szabadidő,megtakaritás-fogyasztás döntéseket változtatjuk meg az adórendszer változása következtében A személyi jövedelemadó -magas határkulcsú jövedelemadó esetén virágzik a „feketemunka”,vagyis a nem adózó területekből szerzett jövedelemek felé irányul Az a hatás amelyet a jövedelemadó rendszer az egyén költségvetési

korlátjára gyakorol,attól függ,hogy pontosan milyen az adórendszer.A progressziv adórendszerekben a magasabb keresetet rendszerint magasabb határadókulcs terheli. A munkaerőkinálat igen érzékeny az adóteher változásaira, s igy a jövedelemadó ellenösztönző hatásai igen jelentősek,viszont: - a munkaerő-kínálat több dimenziótól függ,az adók a mekin-ra másként is hathatnakcsökkenthetik a teljesitményt a munkahelyen,növelhetik a pihenőidőt -az emberek nem mindig csak a pénzbeni elégedettségért dolgoznak-olyan pszichológiai tényezők is közrejátszhatnak mint az elégedettségérzet,presztizs,stb. -a munkaidőt legtöbb esetben az ember nem tudja befolyásolni(fix munkaidő esetén) - az emberek nincsenek teljesen tisztába az adókulcsokkal,vagyis az emberek tudnak-e az adókulcs változásáról-befolyásolja-e ez őket a munkájukban vagy sem Társadalombiztositási járulékok -alapjuk a munkaviszonyból származó jövedelem A fogyasztási

adók - általában az országban előállitott termékekre és az importárukra kivetett adók három fő forrásból folynak be: dohányáru,szeszesitalok,szénhidrogének (benzin,dizel) -a jövedéki adózás alá tartozó javak kereslete viszonylag árrugalmatlan,az adót,bevételeket lehet növelni,ez csak kisebb mértékben hat ki a fogyasztókra A hozzáadottérték-adó ÁFA-olyan általános fogyasztási (hazai fogyasztásra kirótt) adó amely a javak széles skálájára terjed ki, és az előállitás minden egyes szakaszában a hozzáadott érték (az értékesitési ár és a vásárolt ráforditások különbözete) után kerül kivetésre. Amig az árut az ÁFA-körön kivüli személynek nem értékesitik,a termelési lánc következő regisztrált tagja visszaigényelheti az általa megfizetett ÁFÁ-t.Minden szakaszban az inputok továbbadásakor a bruttó adót beépitik az árba.Az adott szakaszban fizetendő nettó adó megállapitása érdekében a korábbi

szakaszban befizetett adót levonják. Az ÁFA könnyen mozgósitható bevételi forrás,viszont magasak az adminisztrativ költségei. A társasági adó Céljáról két álláspont alakult ki: -integrációs nézet- arra szolgál,hogy a vállalati jövedelmeket igy épitsék bele a személyi jövedelemadó alapjába -abszolutista felfogás-a társasági adó a személyi jövedelemadótól független Kétszeres adózatatás- a vállalati profit adóköteles majd a kifizetett osztalék után a részvényeseknek is kell adózniuk mint szem.-i jöv adóEz inkább a profit visszatartására,mintsem osztalékfizetésre ösztönöz- beszámitásos rendszer.Ezt a kétszeres adózást úgy kompenzálják,hogy a megfizetett társasági adót beszámitják az osztalékban részesülő részvényes adókötelezettségébe.A beszámitás lehet teljes vagy részleges Részleges beszámitás-osztott kulcsú rendszerhez vezet-amelyben a felosztott jövedelem adózási szempontból kedvezőbb

megitélésben részesül mint a vállalat által visszatartott rész.A társasági adó kifizetői vitatottak-a termelők és vállalatok a fogyasztóval fizettetik meg ezt,vagy a term-i tényezőtulajdonosokkal (pl.kisebb munkabér) Egyszeri,visszaható hatályú adó alakalmazása lenne egy megoldás,de: -az adó vagy a fogyasztókat vagy a részvényeseket sújtaná -gátolhatja a jövedelemtermelést is Tőkeadózás - tőkenyereség-adó-a vagyontárgy vételi és eladási ára közötti különbségre fizetendő (kivétel magánautó, állandó lackcimű lakás,életbiztositási kötvény) -alkalmazásának egyik indoka,hogy igy próbálják megakadáylozni,hogy az egyének jövedelemadó-kötelezettségük alól úgy bújjanak ki,hogy a jövedelmüket tőkenyereséggé konvertálják -vagyonátruházási-adó-a halál időpontjában,illetve az azt megelőző hét évbentörténő átruházásra és ajándékozásra vonatkozik Államadósság -amikor a kormányzat kiadásai

meghaladják az állami bevételeket akkor a kormányzatnak deficites a költségvetése -deficit finanszirozása- kötvénykibocsájtás -a hitelfelvétel célja: -fogyasztás -beruházás -folyó költségek fedezése -államadósság-a jelen évi deficit +a múlt évekből felhalmozódott deficitek A Ricardo-ekvivalencia -az állam hitelfelvétele kötvénykibocsájtásból ugyanolyan helyzetet teremt az egyén számára mintha adót vetnének rá ki,hiszen ahhoz,hogy az állam visszafizesse a kötvénytartozásokat,adókat vet majd ki.Tehát az állam ugyanolyan helyzetben van ha kötvényt bocsájt ki vagy ha új adókat vezet be.Ez akkor áll fenn ha: pl -végtelen élettartam-az egyénnek addig kellene élnie ameddig az állam az adósságának törlesztése érdekében adót hajt be rajta -tökéletes tőkepiacok ahol az egyének ugyanolyan kamatlábbal kölcsönözhetnek és vehetnek kölcsönt mint a kormányzat -egyösszegű adó -bizonytalanság hiánya -gazdasági

növekedés szerepe-ha a gazdasági növekedés rátája meghaladja a kamatlábat,egyetlen generációnak sem kell a halasztott adók ráeső részét teljes egészében megfizetnie A kölcsön a jövő generációkra háritja át a terhet,és a kölcsönfelvétel a közszektor „túlzott növekedéséhez” vezethet.Teherátháritás: -közvetlen módszer: a jelen generációnak tagjai magasabb életszinvonalon élnek, fogyasztásukat növelik,mert nem ismerik fel,hogy az adósságot egyszer vissza kell fizetni,s úgy érzik,hogy nettó jólétük nőtt -közvetett módszer-a kamatlábra összpontosit-a kormányzati kölcsönfelvétel folytán a kamatlábak is emelkednek ami a kötvényeket a vásárlók számára vonzóbbá teszi-viszpnt a magasabb kamatláb csökkenti a magánbefektetéseket -Keynes-i felfogás szerint amikor az adófizetők az adott állam polgárai,semmilyen teher nem lép fel,hiszen „maguknak tartoznak” Hitel és a közszektor mérete Amikor az állam

kölcsönt vesz fel a közszektor által nyújtott javak és szolgáltatások pótlólagos egységének „adóára” alacsonyabbnak tűnhet a valós marginális lehetőségköltségnél(420 o.) Éves vagyonadó 1. hatékonyság-jövedelemadó emelése helyett vagyonadó bevezetése-kisebb ellenösztönző hatásai lennének mivel a múltbeli erőfeszitéseket érinti 2. horizontális méltányosság- a vagyonadó alapján számitásba lehet venni a vagyon tulajdonához kapcsolódó gazdasági erőt és ezzel az adófizetési képességet (pl.kis jövedelmű tőketulajdonos és kis jövedelmű hajléktalan) 3. egyenlőtlenség csökkenése-célja,hogy csökkentse a vagyonosoknál jelentkező önerősitő hatást-ezt nevezzük helyettesitő vagyonadónak,ezt a jövedelemből is ki lehet fejezni,a vagyont nem csökkenti.Az additiv vagyonadó kikényszeriti a vagyontárgyak értékesitését is.A kétféle terv a vagyon relativ illetve abszolút csökkenését irányozza elő 4. az

adminisztrativ ellenőrzés érdekében a vagyonadóhoz szükséges adatokat kell vizsgálni A családi adózás A család jövedelemadó-kötelezettségének megállapitásakor a fizetőképesség elvét,vagyis a horizontális méltányosságot és a többletteher minimalizálását kellene szemelőtt tartani.A családban egy személy,a férj jövedelme másfélszeres adókedvezményben részesülhet az egyedül élőkkel,vagy a dolgozó házas nőkkel szemben.Fő szempontok: - konzervativok – a nőket megpróbálják távoltartani a piaci munkától-az egykeresős házaspárok kedvezőbb bánásmódban részesülnek - mérsékeltek-a nem átruházható egyéni kedvezményeket és az eltartott gyermekek után járó készpénzjuttatásokat támogatják radikálisak-megszüntetnék a nős férfiak adókedvezményeit,megadóztatnák a „beszámitott” jövedelmet a megemelkedett adóbevételeket pedig családi támogatás formájában forgatnák vissza a rendszerbe A

közpénzügyek funkciói és gazdasági tartalma Az emberek egyénileg nem képesek arra, hogy minden szükségletet magánjavakkal fedezzenek, ezért szükség van olyan központi egységek-közhivatalok létrejöttére amelyek ezeket a problémákat megoldják. Egy nemzetgazdaság keretén belül két szektor van jelen: privát szektor illetve állami szektor. A privát szektorban az adás-vétel a két fél közös megegyezése alapján történik, míg a közszektorban a társadalmi javak előállítása és finanszírozása a közösség tagjai által megválasztott politikai intézmény döntésétől függ. A közszektorban jelenlevő közhivatalok mindazokat a javakat és szolgáltatásokat biztosítják az embereknek, amit különböző okok miatt nem tudnak máshonnan beszerezni: pl.közvilágitás,oktatás Itt kiemelkedő szerepe van az államnak,hiszen az egyik legfontosabb ok az a beruházások mértéke(pl.kinek van arra pénze,hogy egy egy város közvilágitását

saját zsebből finanszirozza) A közjavak biztosításához azonban szükség van bizonyos pénzügyi alapok létrehozására amelyeket majd aztán újra elosztanak. Ilyenek pl az oktatási egészségügyi alap. Ezek az alapok különböző forrásokból folynak be, úgy mint az adók,taxák,hozzájárulások A közszektor és a privát szektor között ún.pénzügyi kapcsolatok vannak jelen, amelyek olyan pénzügyi tranzakciókat jelölnek amiért nem várunk el, és nem is kapunk cserébe semmit (adóbefizetés),illetve ingyen hozzájuthatunk az állam részéről (munkanélküli segély)