Gazdasági Ismeretek | Vállalatgazdaságtan » Külpiacra lépés fokozatai

Külpiacra lépés fokozatai Az alábbi fokozatok annak módjai, hogy egy vállalat hogyan léphet külpiacra, milyen módon. Ahogy haladunk előre a fokozatokban, annál nagyobb vállalati méretre van szükség, annál több pénzbefektetés szükséges és természetesen nagyobb a várható nyereség is, valamint nő a kockázat. (Természetesen nemcsak az exportra, hanem az importra is vonatkoznak ezek a lehetőségek.) A fokozatok tehát: 1.) Közvetett export: közvetítő segítségével történik a külpiacra lépés, gyakorlatilag annyiról van szó, hogy a vállalat termékét valaki külföldre viszi. Az is elképzelhető, hogy más márkanév alatt. A vállalat számára ez megfelel egyszerű értékesítésnek, akár az is elképzelhető, hogy nem is tudja: külföldre került a terméke. 2.) Közvetlen export: a vállalat saját termékeit saját maga forgalmazza külföldön Nem arról van szó, hogy kint boltot nyit, hanem arról, hogy külföldi nagykereskedőknek,

bolthálózatoknak árusítja a termékét, így kerül ki a külpiacra. Általában saját néven 3.) Licencek, know-how-k eladása: gyártási eljárások értékesítése külföldre Ezzel a módszerrel úgy kerül külföldre a termék és a márkanév, hogy a vállalatnak nem kell megjelennie az adott piacon. Tipikusan ilyen módszer a franchise, mint pl a McDonalds és társai. A márkanév ismert, ezért könnyen megvásárolják Aki ezen a néven akar termelni, komoly szabályoknak kell megfelelnie, a gyártás és az értékesítés során is. A licence eladója biztos bevételre tehet szert, ismertségét növelheti oly módon, hogy a hírnevére ő maga vigyázhat a folyamatos ellenőrzésekkel. 4.) Vegyes vállalat létrehozása: a terméket, a pénzt viszi a külpiacra lépő, a helyi ismereteket adja hozzá a helyi vállalat. A helyi ismeretek alatt értem a helyi jogrendszer, adórendszer, szokások, hagyományok, nyelv és egyéb ismeretét. 5.) Közvetlen külföldi

beruházás: vagy teljes vállalat megvásárlása külföldön, vagy ún zöldmezős beruházás - azaz telekvásárlás és ott nulláról egy vállalat felépítése. Esetleg e kettő kombinációja is szóba jöhet: egy vállalat megvásárlása majd átalakítása vagy épületek megvásárlása stb. Sok pénzbe kerül, lassan térül meg, de magas profitot jelenthet, ha a megfelelő helyen történik a beruházás. Leggyakrabban azért települ ily módon külföldre egy cég, hogy kihasználja az olcsóbb munkaerő vagy nyersanyag beszerzésének lehetőségét, esetleg nagy piacot sejt az adott országban. 6.) Teljeskörű nemzetközi termelés és marketing: minden külföldön ill az adott országhoz igazodva történik. Ott termelnek, ott értékesítenek, a marketinget is az országban élő hagyományokhoz, szokásokhoz alakítják. Pl a Coca-Cola cég busójárásos reklámja a világon sehol máshol nem mondott volna semmit, csak itt, Magyarországon. A termékpalettát

is az országban felmért igényekhez és lehetőségekhez alakítják, ennek köszönhetően a különböző üdítőital-gyártók más-más ízű termékeket gyártanak a világ különböző tájain. Nálunk jellemzően almát, szőlőt és málnát, míg máshol mondjuk papayát, mangót és egyéb egzotikus - esetleg számunkra teljesen ismeretlen - gyümölcsöket választanak. Bármely fokozatot is választja a vállalat, jól meg kell ismernie a körülményeket, a helyi szokásokat, jogrendszert, adórendszert stb, és a saját lehetőségeit is. Kis vállalatok csak az első egy-két fokozatot választhatják, a nagyobbak bármelyiket, a célnak megfelelően