Gazdasági Ismeretek | Számvitel » Mérleg

Mérleg Ez egy kétoldalú kimutatás, amely a vállalkozás vagyonát kétféleképpen csoportosítja. Az egyik csoportosítás, amit eszközöknek vagy aktíváknak hívunk, a vagyont megjelenési forma szerint mutatja be, azaz pl. azt, hogy mennyi az értéke a székeknek, az ingatlanoknak vagy a pénznek. A másik csoport, a források vagy passzívák, a vállalkozás vagyonát eredet szerint mutatja be, azaz, hogy véglegesen a vállalkozás rendelkezésére áll a vagyon (saját tőke), vagy pedig a későbbiekben vissza kell fizetni, ill. ki kell fizetni valakinek (kötelezettségek) Mivel mindkét csoport ugyanazt a vagyont mutatja be másféleképpen, értelemszerűen az összes eszköz értékének meg kell egyeznie az összes forrás értékével, ezt hívjuj mérlegfőösszegnek. A mérleget ugyan kétoldalú kimutatásnak mondjuk, de a gyakorlatban előfordul, hogy "egyoldalú", pontosabban annak tűnik, mivel a számviteli törvény lehetőséget ad arra, hogy

felsorolásszerűen készítsék el a vállalkozások a beszámoló mérlegét. Van tehát ún "A" típusú és "B" típusú mérleg, ez utóbbit leginkább a nemzetközi (elsősorban EU-s) kapcsolatokkal rendelkező vállalatok szokták elkészíteni, a "B" változat elterjedtebb. Mindkettő természetesen ugyanazt tartalmazza, kis módosításokkal, amik a lényegen nem változtatnak. Most az "A" változatot fogom bemutatni, de mint mondtam, a "B" leginkább csak a sorrendiségben különbözik ettől, tartalmában nem. Eszközök A) Befektetett eszközök: azok az eszközök, amelyek a vállalkozás tevékenységét több mint egy évig szolgálják. I. Immateriális javak: nem anyagi eszközök, melyek tartósan (egy éven túl) szolgálják a vállalkozás tevékenységét. Ide tartoznak • • • • • a vagyoni értékű jogok (kivéve az ingatlanokhoz kapcsolódók), a szellemi termékek (pl. szoftverek), az üzleti vagy

cégérték (goodwill), az alapítás-átszervezés és a kísérleti fejlesztés aktivált értéke. II. Tárgyi eszközök: olyan anyagi eszközök, melyek közvetlenül vagy közvetve, tartósan szolgálják a vállalkozás tevékenységét. Ide tartoznak • • • • • az ingatlanok (épületek, telkek stb.), a műszaki eszközök (közvetlenül szolgálják a termelést, sokszor termelőgépeknek is nevezzük őket), egyéb eszközök (közvetetten szolgálják a termelést), beruházások (még el nem készült, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök) és a tenyészállatok. Egy tárgyi eszköz besorolása a műszaki vagy egyéb eszközök közé a vállalkozás tevékenységétől és a tárgyi eszköz jellegétől függ. Pl egy számítógép műszaki eszköz lehet egy programozással foglalkozó vállalatnál, viszont egyéb eszköz, hogyha csak adminisztrációs célokat szolgál. Egy személygépkocsi a legtöbb vállalatnál egyéb eszköz, viszont egy

taxi-vállalatnál műszaki eszköznek számít. III. Befektetett pénzügyi eszközök: olyan eszközök, amelyeket a vállakozás azzal a céllal fektetett be más vállalkozásnál, hogy ott tartós jövedelemre vagy befolyásolási, irányítási lehetőségre tegyen szert. Ezek lehetnek • • • kötvények részesedések adott kölcsönök A lényeg, hogy nem eladási célúak, hanem a vállalkozás több mint egy évig meg akarja ezeket tartani. B) Forgóeszközök: jellemzően egy termelési ciklusban vesznek részt, azaz elhasználódnak, vagy eladják őket, ill. egy éven belül szolgálják a vállalkozás tevékenységét I. Készletek: több fajtájuk is van Némelyiket felhasználási céllal vásárolnak (anyagok), némelyiket eladási céllal (áruk), és vannak olyanok is, amelyek a vállalkozási tevékenység keretei között állítanak elő. Ennek megfelelően csoportjaik: • • • anyagok áruk (göngyölegek és közvetített szolgáltatások is)

saját termelésű készletek (befejezetlen termelés, félkész termék, késztermék + ide tartoznak a növendék-, hízó- és egyéb állatok) II. Követelések: jogszerű fizetési igények Különböző jogviszonyokból eredhetnek, pl szállítási szerződésből, vagy jogszabályból eredően az államtól, de lehet követelésünk a munkavállalóval szemben is. Pénzben kifejezhető az értékük, és egy éven belül lejárnak Főbb csoportjai: • • • • vevőkkel szembeni követelés váltókövetelés munkavállalókkal szembeni követelés állammal szembeni követelés III. Értékpapírok: valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő forgalomképes okiratok, amelyeket nem tartósnak szánt a vállalkozás, hanem forgatási céllal vásárolt, azaz egy éven belül jövedelemre számít belőlük. • • • kötvények részvények és a saját részvények is, amelyek éppen a vállalkozás tulajdonában/birtokában vannak IV. Pénzeszközök •

• • készpénz csekk bankbetétek C) Aktív időbeli elhatárolások: az összemérés és az időbeli elhatárolás elvéből következő (ld. Számviteli alapelvek), a megbízható, valós összkép pontosítását célzó elszámolások Az aktív időbeli elhatárolások az eredményt növelik, a költség (ráfordítás) csökkentésével vagy a bevétel növelésével. Források D) Saját tőke: olyat tőkerészek, amelyet a tulajdonos bocsátott a vállalat rendelkezésére (véglegesen), ill. az adózott eredményből a vállalatnál maradt Részei: • • • • • • • I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de be nem fizetett tőke (csökkenti a saját tőkét) III. Tőketartalék (pótbefizetések a jegyzett tőkén túl) IV. Eredménytartalék (az előző évek mérleg szerinti eredményének korrigált összege a számviteli törvény tételesen előírja, hogyan kell elszámolni) V. Lekötött tartalék (a számviteli törvény írja elő, hogyan, miből

keletkezik) VI. Értékelési tartalék (értékhelyesbítésekkel egyenlő) VII. Mérleg szerinti eredmény (a tárgyévi tevékenység eredménye, lehet negatív is) E) Céltartalékok: az óvatosság elvének érvényesítése érdekében kell képezni, különböző kötelezettségekre, mint pl. korengedményes nyugdíj, környezetvédelmi kötelezettségek stb F) Kötelezettségek: pénzértékben kifejezett elismert tartozások I. Hátrasorolt kötelezettségek: olyan kölcsönök, amelyek a törlesztések sorrendjében az utolsó helyen állnak, azaz csőd vagy felszámolás esetén csak a többi hitelező kielégítése után nyernek kielégítést. II. Hosszú lejáratú kötelezettségek: egy évnél hosszabb lejáratú hitelek, kölcsönök főbb csoportjai: • • • hosszú lejáratra kapott kölcsönök tartozások kötvénykibocsátásból beruházási és fejlesztési hitelek III. Rövid lejáratú kötelezettségek: egy éven belül lejáró kötelezettségek

Főbb csoportjai: • • • • • rövid lejáratú kölcsönök rövid lejáratú hitelek szállítókkal szembeni kötelezettségek váltótartozások egyéb kötelezettségek (pl. a költségvetéssel szemben, munkavállalókkal szemben) G) Passzív időbeli elhatárolások: az összemérés és az időbeli elhatárolás elvéből következő (ld. Számviteli alapelvek), a megbízható, valós összkép pontosítását célzó elszámolások A passzív időbeli elhatárolások az eredményt csökkentik, a költség (ráfordítás) növelésével vagy a bevétel csökkentésével