Gazdasági Ismeretek | Államháztartás » Önkormányzatok

Önkormányzatok Önkormányzat: 1. Az önkormányzati joggal felruházott település és/vagy terület népessége, az ott lévő minden vagyontárgy, függetlenül azok tulajdonjogától. 2. Az önkormányzás jogát gyakorló és annak alárendeltségében lévő szervek Döntésre csak a jogot gyakorló szerv jogosult. A mai önkormányzati rendszer kialakulása: 1950: az első tanácstörvény megfogalmazásában a tanácsok a szocialista államhatalom helyi szervei. Kötelesek végrehajtani a törvényeket, a felsőbb rendelkezéseket, utasításokat Szovjet mintára egy teljesen centralizált rendszert hoztak létre. 1954: Nagy Imre miniszterelnöksége alatt megkezdődött a tanácsok mérsékelt önállóságának megteremtése. Létrehozták a községi és városi tanácsok saját fejlesztési alapját, amely helyileg képződött a lakosság, ill. a vállalatok befizetéseiből, és a tartalékolást is lehetővé tette. Később ezek tapasztalatai alapján lehetett

átalakítani az egész tanácsi gazdálkodást 1971: a tanácstörvény kimondta, hogy a tanácsok a nép hatalmát megvalósító szocialista államnak a demokratikus centralizmus alapján működő népképviseleti-önkormányzati és államigazgatási szervei. A centralizmust a törvény szervezeti és hatásköri intézkedésekkel biztosította. A tanácsrendszer nem biztosított valóságos politikai mozgásteret a helyi törekvések számára. A központi ellenőrzés politikai ellenőrzéssel is kiegészült 1990: a rendszerváltás során az önkormányzatok demokratikus rendszerét is ki kellett alakítani. 1990 augusztusában hirdették ki azt a törvényt, amely a helyi önkormányzatok elvi alapjait fogalmazza meg. (LXIII Tv) Az önkormányzatok típusai: Község: az önkormányzatok egyik alaptípusa. Számuk megközelíti a 3000-et Város: városaink száma kb. 200 Kiemelt város Budapest főváros és 22 megyei jogú város A városi önkormányzat funkciója

szélesebb a községi önkormányzatoknál: intézményei körzeti igényeket is kielégítenek. Megye: a megyei önkormányzat a megye választópolgárai közösségének önkormányzata. A megyei önkormányzat olyan közszolgáltatásokat szervez, amelyek a megye lakosságának középfokú szükségleteit elégítik ki, és amelyeket egyik város vagy önkormányzati társulás sem tud egyedül hatékonyan és demokratikusan ellátni (megyei kórházi ellátás, középiskolák, múzeumok fenntartása, speciális szociális vagy egészségügyi ellátás). A megyei önkormányzat döntési jogosítványokat kapott és koordinációs feladatokat lát el a területfejlesztés és –rendezés terén. A magyar önkormányzati szektor szereplői: • • • • • • • Főváros Fővárosi kerület Megye Megyei jogú város Egyéb város Nagyközség Község 1 23 19 22 233 185 2704 Megyei jogú városok: megyeszékhelyek + Dunaújváros, Hódmezővásárhely,

Nagykanizsa, Sopron. Megyei jogú város csak 50.000-nél nagyobb lakosságszámú város lehet (kivéve a megyeszékhely). A megyei jogú várossá nyilvánítást a képviselő testületnek kell kérvényeznie. Amennyiben a képviselő testület úgy gondolja, hogy a város rendelkezésére állnak azok az intézményi feltételek, amelyek alkalmassá teszik a várost arra, hogy a területén ellássa – saját hatáskörként – a megyei önkormányzati feladat-és hatásköröket is, akkor kérvényezheti ezt. A megyei jogú városi cím tehát elsősorban a kötelességteljesítés tekintetében jelent többletet, hiszen a városnak önmagának kell gondoskodnia pl. a középfokú oktatási intézmények fenntartásáról, a könyvtári szolgáltatásról, a levéltár működéséről, a társadalombiztosítás finanszírozása mellett a kórházi és a rendelőintézeti feladatok ellátásáról. Ezeket a feladatokat (intézményeket) a megyei jogú város – más

városoktól eltérően – nem adhatja át a megyei önkormányzatnak. Természetesen a megyei önkormányzattal megállapodhat a feladat megosztásában is. Főváros A főváros és kerületei is a helyi önkormányzatok közé tartoznak. Fontos: a fővárosnak vannak kerületei, és nem a kerületek összessége a főváros. A főváros önkormányzati rendszere kétszintű. A kerületek települési önkormányzatok, az Ötv II. fejezete vonatkozik rájuk A fővárosnak az országban betöltött különleges szerepe és sajátos helyzete a település nagyságából adódó kétszintű önkormányzati rendszere az általánostól eltérő szabályozást igényel, ezt az Ötv. VII fejezete tartalmazza A kétszintű rendszer nem jelent hierarchikus rendszert, nincs alá-fölé rendeltség. A főváros és a kerületek alapjogai egyformák. Feladat- és hatáskörükben van közöttük eltérés Az önkormányzatok általános jellemzői Az önkormányzat közszolgáltatásokat

nyújt. Az önkormányzati közszolgáltatások igen sokrétűek. Ide sorolhatók pl az egészségügyi ellátás, a nevelés, oktatás, a közművelődési, közgyűjteményi, művészeti tevékenység, testnevelés és sport. Saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik. Az önkormányzatok ugyanolyan tulajdonosok, mint a gazdasági élet más szereplői. A gazdasági vállalkozásokban való részvételüket azonban korlátozza, hogy rosszul gazdálkodás esetén veszélyeztethetik a kötelező feladataik ellátását. Az önkormányzati vagyon egy része a törzsvagyon, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja. A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon vagy forgalomképtelen (pl. közutak, terek, parkok) vagy korlátozottan forgalomképes (pl. közművek, intézmények, középületek) Az önkormányzatok költségvetése az

államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik. Az önkormányzati költségvetés az állami költségvetéstől elkülönül, ahhoz az állami támogatásokkal és más költségvetési kapcsolatokkal kötődik. Az önkormányzati képviselőtestülete minden év február 15-ig köteles dönteni a helyi költségvetésről (a jegyző eddig a határidőig köteles benyújtani a rendelettervezetet a testületnek, miután a központi költségvetést elfogadták, és ismertté vált, hogy a mennyi a központi támogatás. Amennyiben a költségvetési törvény kihirdetésére a költségvetési évben kerül sor, a benyújtási határidő a költségvetési törvény kihirdetését követő 45. nap Az önkormányzatok feladatai A törvény értelmében az önkormányzat lényegéhez tartozik, hogy szabadon vállalhat feladatokat, mindent megtehet, amit jogszabály nem tilt, vagy nem utal más szerv hatáskörébe. Természetesen vannak az önkormányzatoknak

kötelező feladataik, ezek ellátásának anyagi fedezetet központilag kell biztosítani, de ezek teljesítését szolgálja az önkormányzati tulajdon is, pl. az iskola A települési önkormányzat feladata: • • • • • a településfejlesztés és –rendezés az épített és a természeti környezet védelme a lakásgazdálkodás a helyi közlekedés és a köztisztaság biztosítása a tűzvédelem Az önkormányzat köteles gondoskodni • • • • az óvodai nevelésről az általános iskolai oktatásról és nevelésről az alapfokú egészségügyi és szociális ellátásáról a közvilágításról, a helyi utak, közterületek és köztemetők fenntartásáról Kötelező feladat • • a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetése, a csatornázás az egészséges ivóvízzel való ellátás biztosítása A helyi önkormányzat kötelező feladatokat lát el • • • • • a közbiztonság érdekében közreműködik a foglalkoztatás

megoldásában az energiaellátásban támogatja a közművelődést, a sportot, a tudományos és művészeti tevékenységet biztosítja a nemzetiségi és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését A főváros kiterjedése és lakosságszáma miatt indokolt, hogy kerületekben lássák el a lakosság alapszükségleteinek kielégítését, valamint a hivatali szervezet által a lakosságot közvetlenül érintő hatósági feladatokat. A fővárosi önkormányzat ellátja azokat a kötelező és önként vállalt helyi, települési önkormányzati feladat- és hatásköröket, melyek a főváros egészét vagy egy kerületet meghaladó részét érintik, valamint amelyek a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepköréhez kapcsolódnak. Ilyen feladatok: • • • • • • • • • • • • • • • • • városfejlesztés, városrehabilitációs program meghatározása, általános rendezési terv, városrendezési szabályzat

lakásgazdálkodás, lakbér-megállapítás, lakásfenntartási támogatás elvei, lakáshoz jutás feltételei katasztrófa megelőzés, -elhárítás gondoskodik az egy kerületet meghaladó víz-, gáz-, távhőszolgáltatási, vízrendezési, szenny- és csapadékvíz elvezetési, szennyvíztisztítási feladatokról energiaellátás, közvilágítás, ár- és belvízvédelem hulladékártalmatlanítás köztemetők létesítése, bővítése, üzemeltetése, fenntartása tömegközlekedés, főútvonalak, országos közutak, közúti hidak, alul- és felüljárók üzemeltetése parkolási rendszer, közterülethasználat, közterület-felügyelet a főváros idegenforgalmi koncepciója fogyasztóvédelmi feladatok ellátása, vásárcsarnokok, piacok létesítése városrészek elnevezése, nevek védetté nyilvánítása (kerületek véleményének kikérésével) levegőtisztaság-, vízminőségvédelem közreműködik foglalkoztatási gondok megoldásában középiskola,

szakiskola, kollégium, egészségügyi szakellátás, közművelődési, tudományos, művészeti, sport tevékenység stb. nemzeti és etnikai kisebbségi oktatási, nevelési és kulturális feladatok ellátása fővárosi információs rendszer