Gazdasági Ismeretek | Vállalkozási ismeretek » Korlátolt felelősségű társaság

Korlátolt felelősségű társaság A gazdasági társaságok áttekintését kezdjük a korlátolt felelősségű társasággal (kft-vel), ami talán a legismertebbnek tekinthető, bár az emberek többsége így sem tud róla sokat. Pl a legtöbben azt sem tudják, hogy minek a rövidítése a kft, és ha véletlenül tudják, a jelentését akkor sem igazán. Ezen persze nem is kell csodálkozni, mert a név egy kicsit megtévesztő Ugyanis nem a társaság a korlátolt felelősségű, hanem a tagoknak van korlátolt (pontosabb korlátozott) felelőssége. A kft előre meghatározott törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, ezt nevezzük a jegyzett tőkének. A kft tagjainak felelőssége (azaz kötelezettsége a társasággal szemben) csak a vagyoni betét erejéig terjed. A társaság kötelezettségeiért a tag ezen felül nem felel A kft átmenet a betéti társaság és a részvénytársaság között, ami azt jelenti, hogy egy családias jellegű vállalkozási

formáról van szó, amely ennek ellenére nagyon nagy is lehet. A tagokat tilos nyilvános úton toborozni, tehát alaphelyzetben a kft-t alakító tagok ismerik egymást. Az alapításkor előre meg kell határozni az egyes tagok törzsbetéteinek összegét, és az ehhez kapcsolód szavazati jog mértékét is. A törzsbetétek együttes összege el kell érje legalább a hárommillió Ft-ot. A törzsbetét lehet pénzbeni és nem pénzbeni (apport) hozzájárulás is, ezek arányáról a jogszabály külön rendelkezik. Nem pénzbeni hozzájárulás lehet pl. tárgyi eszköz, szellemi termék, a lényeg, hogy a többi tag hozzájáruljon ehhez és általában szükséges könyvvizsgálói értékelés. Amennyiben ez elmarad, a tagnak nyilatkoznia kell arról, hogy a hozzájárulásának értéke megfelel a társasági szerződésben foglaltaknak. A törzsbetétek nagysága legalább 100.000 Ft és összege 10000 Ft-tal osztható kell legyen Minden tagnak egy törzsbetéte van, de

közös tulajdonban is lehet törzsbetét. Ha valamely tag el akarja adni törzsbetétét, akkor azt először a többi tagnak kell felajánlania (elővásárlási jog), és amennyiben ők nem élnek jogukkal, akkor lehet külső jelentkezőnek eladni. Ebben az esetben azonban a többi tagnak hozzá kell járulni az eladáshoz a vevő ismeretében (ez a szabály is a családias jelleget erősíti). A törzsbetétet üzletrésznek nevezzük kft esetében. Az üzletrész felosztására csak akkor van lehetőség, ha azt a tag eladja (nem egy személynek), ha házasságkötés révén közös tulajdonba megy, ill. örökléskor A kft legfőbb szerve a taggyűlés. A taggyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni, meghatározott feladatai vannak. A tag a taggyűlésen személyesen vagy meghatalmazott személy által jelenhet meg. A taggyűlés akkor határozatképes, ha a törzstőke legalább fele vagy a szavazatok többsége képviselve van. A taggyűlést az ügyvezető

hívja össze, a jogszabályban foglaltaknak megfelelően. A taggyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni. Bizonyos esetekben a törvény eltérő szabályokat is előírhat a taggyűlésre vonatkozóan, ill. a társasági szerződésben is megfogalmazhatnak eltéréseket a tagok. A kft ügyeinek intézése és képviselete az ügyvezető(k) feladata. Az ügyvezetőt vagy ügyvezetőket a tagok választják a taggyűlésen, megválasztható bármelyik tag vagy kívülálló személy is. A kft egyszemélyes is lehet. Egyszemélyes társaság alapításáról alapítói okiratot kell megfogalmazni és a cégbírósági bejelentés előtt a teljes pénzbeni hozzájárulást be kell fizetni, ill. a nem pénzbeni rendelkezésre kell bocsátani (többszemélyes kft esetén erre határidőt szabnak). A kft-re vonatkozó összes többi szabályt részletesen a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény tartalmazza