Ezoterika | Tanulmányok, esszék » Hamvas Béla - Scientia Sacra

Alapadatok

Év, oldalszám:2005, 2 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:154

Feltöltve:2009. június 18.

Méret:55 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

Hamvas Béla - Scientia Sacra Hamvas Béla: 1897-1968 Legfontosabb művei, Karnevál, Scientia Sacra, Patmosz Az emberi történet az i.e 600 évig összefüggő A i.e 600as év előtti és utáni kort egy láthatatlan függöny választja el ~ ami előtte volt: nem ismerjük ~ ami utána volt: azt ismerjük pl. Lao-ce + Pythagoasz -- kevés információnk van róluk Kung-ce + Hérakleitosz -- sokat tudunk róluk, pedig csak pár év választja el őket Aranykor = lét, szó szerint üdvözült boldogság Nagy Közösség: nem volt hazugság, lopás, csalás Apokalypsis = élet, szó szerint: megnyilatkozás (revelatio) Kicsinyke Jólét: megjelent a hazugság, lopás, csalás, a világ már nem közös hanem egyéni tulajdon A lét, életté süllyedt. Aranykor: Zend Avestá idézet alapján - őskirály Jiam Shid birodalma a Ver (csodálatos birodalom) nem voltak uralkodók, koldusok, csalók, ellenség, erőszakosak a birodalmat 9 híd teszi aranykorrá, ebből 8 híd az aranykor

végén leomlott, csak egy maradt meg a Chinvat - az angyalok lejártak a földre, a szellem az anyagi világba 9szeresen áramlott az aranykor a béke, a szépség, a termékenység ideje tehát megvalósult a tényleges realitás. Ez a látható világ kiegészült a láthatatlannal -- így teljessé vált - a Chinvat azért maradt fenn, hogy a lelkek visszatérhessenek a láthatatlan szellemvilágba Apokalypsis: Henóché = apokaliptikus próféta - a korszak rossz, ítélettel végződik: leszállnak a földre az angyalok, a bűnösöket egy helyre gyűjtik, s ítélkeznek az ítélet azért következik be, mert ebben a korszakban hiányzik a láthatatlan - minden szenvedés azért van, mert az emberekben él az aranykor tudata a szenvedés csak a boldogsággal összehasonlítva szenvedés - az aranykor, a lét minden emberben a sóvárgás tárgya az aranykor utáni emberiségnek az apokaliptikus jellege az, hogy ítélet alatt áll Indián mese: Az indián asszony a

folyó partjára megy, hajlékony fűzfavesszőt szed és fonni kezdi. Megfonja az első kosarat, maga elé teszi, letérdel, és megáldja. Ezeket mondja: - az indián nemzetségért fonta - valahány asszony kosarat fon, annak az egy, az első eszébe fog jutni - csak az ügyesekért tette - ha a hajnal feldereng, szavam feléled és elméjükben meg fog világosodni Ő az első asszony, aki először szedett fűzfavesszőt és először fonta meg az első kosarat -ezzel valami új keletkezett. Az élet megsegítő eszközök, már valahol megvoltak, csak nem voltak megvalósítva. Ez a kosár az egész emberiséget fogja szolgálni. Azért imádkozott, mert még érzi annak a birodalomnak a harmatát, ahonnan leszállt. Minden találmány áthoz valamit a láthatatlan birodalomból. Minden tettnek egyetemes következménye és jelentősége van. Minden tett, mégha kicsiny is, akkor is világjelentőségű. A tett minden esetben valami újat hoz, a szellemi valóság realizálása.

A tett ősképe Prométheusz tevékenysége, amikor lehozta az égből a tüzet. Ez a mese az emberi tevékenység metafizikáját mondja el. „De senki se higgye, hogy azt mindenkiért tettem! Nem! Csak az ügyes asszonyokért, akik majd a jövőben élni fognak.” - mintha kettéválasztaná az emberiséget: az ügyes és az ügyetlen emberekre - azonban ez ilyen formában nem igaz - A Római levél alapján értelmezve -- Római levél azt mondja, hogy nem a tett tárgyi tartalma, hanem a tevékenység megszentelt volta dönt. -- tehát, tulajdonképpen ez azt jelenti, hogy: - Nem az irigyekért, a sötétekért, a gonoszakért, a bosszúállókért, hanem a szelídekért, a mosolygókért, a melegszívűekért, a tisztákért tette. - hiszen az indián asszony tudta, hogy nem a tevékenység tárgyi tartalma, hanem annak megszentelt volta dönt