Gazdasági Ismeretek | Befektetés, Tőzsde » Pénz és tőkepiacok

Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II. Gazdálkodás és Menedzsment szak EA 1. – A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTŐ INTÉZMÉNYRENDSZER I Pénzügyi közvetítés: ? MEGTAKARÍTÁSOK VÉGSŐ FELHASZNÁLÓI MEGTAKARÍTÓK Komoly feladatot jelent annak megszervezése, hogy a felek egymásra találjanak. A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTŐK SZEREPE ÉS FELADATA  A felek egymásra találásának segítése  A legkülönfélébb elvárások összehangolása – a hozammal, a kockázattal és a futamidővel kapcsolatosan  A szétszórt megtakarítások összegyűjtése  A források gyors, hatékony áramoltatása A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS TÍPUSAI o Közvetlen o Közvetett I. KÖZVETLEN PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS  Tőke megtakarítója átadja a felhasználónak az összeget, ezért kap elsődleges értékpapírt  A befektetési döntést a megtakarító hozza  A megtakarítás közvetlenül cserél gazdát  Pl.: cégek kötvény és részvény kibocsátása II. KÖZVETETT

PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS MEGTAKARÍTÓK PÉNZÜGYI KÖZVETÍTŐK BERUHÁZÓK TŐZSDE NEM MONETÁRIS KÖZVETÍTŐK 1. Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II. Gazdálkodás és Menedzsment szak II. A KÖZVETETT PÉNZÜGYI KÖZVETÍTŐK TEVÉKENYSÉGÉNEK LÉNYEGE:  A befektetési döntést az intézmény hozza meg  A megtakarító személy vagy cég nem tudja pontosan, hogy pénze végül is hol landolt Pénzteremtés szempontjából a pénzügyi közvetítő rendszer Jegybank Monetáris közvetítők Nem monetáris közvetítők Bankszerűen működök Nem bankszerűen működök Lakástakarékpéntárak Befektetési Alapok Lízingtársaságok Biztosító Társaságok Jelzálogbankok Nyugdíj Alapok Fejlesztési bankok Egészség pénztárak MONETÁRIS KÖZVETÍTŐK  Azok az intézmények tartóznak ide, amelyek a pénzteremtés folyamatában, ill. a pénzforgalom lebonyolításában játszanak jelentős szerepet  Ide tartoznak a bankok, amelyek

működésén keresztül érvényesíthetők a monetáris politika szabályai  MULTIPLIKÁTOR HATÁS NEM MONETÁRIS KÖZVETÍTŐK  amelyek azért gyűjtik össze a megtakarítók pénzét, hogy abból speciális projekteket vagy befektetéseket finanszírozzanak.  Csoportjába tartozik a BANKSZERŰEN MŰKÖDŐ KÖZVETÍTŐK: o alapvetően betét jellegű forrásokat gyűjtenek, s a felhasználhatóságot tekintve speciális, finanszírozási szolgáltatást nyújtanak. o Tevékenységük sok tekintetben emlékeztet a bankokéra, de vagy a finanszírozás tárgya vagy pedig a forrásszerzés módja tekintetében fontos megkülönböztető ismérveik vannak. 2. Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II. Gazdálkodás és Menedzsment szak BANKSZERŰEN MŰKÖDŐ KÖZVETÍTŐK I. Lakás-takarékpénztárak  Működésüket a lakás-takarékpénztárakról szóló 1996.évi CXIII Törvény (Ltptv) szabályozza, a Hpt.-vel összhangban  Segítik ügyfeleik lakáshoz

jutásának esélyeit, s lakáscélú beruházásainak megvalósítását  Egy pénzügyileg zárt rendszerben igyekszik a megtakarítások és a kihelyezések között összhangot teremteni. A konstrukció lényege, hogy a szerződő ügyfeleknek a piacinál alacsonyabb betéti kamatlábakat ígér, de biztosítja számukra a jogot, hogy meghatározott idő múlva a piacinál alacsonyabb kamatláb mellett lakáscélú felhasználást szolgáló hitelt vehessenek fel.  Lakás-előtakarékossági szerződés egyben betét-és hitelszerződés  1997. január 1-jén lépett hatályba a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény megalakult az első 3 lakás-takarékpénztár: o Lakáskassza Első Általános Lakástakarékpénztár (névváltozás után Lakáskassza-Wüstenrot Rt.) o Fundamenta Magyar-Német Lakástakarékpénztár Rt. o OTP Lakástakarékpénztár Rt.  A piac 4. szereplőjeként jelent meg 1998 szeptemberében az OTTHON Lakástakarékpénztár

Rt. Aztán 2002 0901-jén a Lakáskassza-Wüstenrot Rt átvette az OTTHON Lakástakarékpénztár teljes szerződés-és ügyfélállományát. A 2003-as év ismét jelentős mérföldkő a pénztárak életében: júliusban a  Fundamenta Magyar-Német Lakástakarékpénztár Rt. és a Lakáskassza-Wüstenrot Lakástakarékpénztár Rt. fúziójával közel félmilliós ügyfélkörrel létrejött a Fundamenta-Lakáskassza Lakástakarékpénztár Rt. II. Lízingtársaságok  Speciális finanszírozási szolgáltatást nyújtanak.  A lízing valamilyen befektetett eszköz hosszú lejáratú finanszírozása.  A lízing cégek a forrásaikat nem betétformában szerzik, hanem egyrészt saját forrásaikra, másrészt a kereskedelmi bankok hiteleire támaszkodnak.  FŐBB ÜGYLETEK o Pénzügyi lízing és főbb jellemzői  A lízingbeadó a lízingbevevő megbízása alapján vásárolja meg az eszközt, amelyet a lízingbevevő határozott idejű használatába adja

át.  Az eszköz a lízingbevevő könyveiben kerül kimutatásra.  A használatba adással a lízingbevevő viseli a kárveszély kockázatát, s a közvetlen terheket (fenntartási ktg., ÉCS, stb)  Viszont jogosult lesz a hasznok szedésére s a szerződés lejáratával, a lízingdíj és a szerződésben rögzített maradványérték (A le nem írt eszközérték) megfizetésével az eszköz teljes megvásárlására az eszköz a tulajdonába kerül  Ha a lízingbevevő nem él a jogával a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába és könyveibe. A felek szerződésben kötik ki a lízingdíjat, ami tartalmazza a fizetendő tőkerész törlesztő összegét és a kamatrészt is. o Operatív lízing és főbb jellemzői  A lízingbevevő csak a tőke és az üzemeltetés költségeit vállalja magára.  A rendszeres karbantartás, javítás, stb. költségei a lízingbeadót terhelik 3. Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II. Gazdálkodás és

Menedzsment szak   o o o o Jellemzően rövid távú szükségletek kielégítését szolgálja. Többnyire nem szerepel a szerződésben a tulajdon megváltására vonatkozó opció sem. Visszlízing (Sale and lease back)- főbb jellemzői  Ebben a konstrukcióban valaki valamilyen jószágát eladja egy lízingtársaságnak, majd azt attól azonnal lízingbe is veszi.  Pl.: igénybe veszik nehéz finanszírozási helyzetbe került vállalkozások Allízing - főbb jellemzői  A lízingbevevő a lízing tárgyat továbbadja lízingbe.  Feltétel: meg legyen a jogosítványa a lízingbe adásra Alvisszlízing - főbb jellemzői  Azok alkalmazzák, akik nem elég erősek az operatív lízing szolgáltatás nyújtásához, de bizonyos okok mégis erre kényszerítik. (pl konkurencia harc)  visszlízingeli az eszközt egy lízingtársaságtól és tovább lízingeli azt az ügyfélnek. Egyéb lízingkontstrukciók  Szinte lehetetlen minden lízing fajtát

felsorolni, hiszen a fentiekben felsoroltakon kívül számtalan egyedi szerződés létezik különleges lízing fajtákkal, igazodva az adott üzlet legeredményesebb megvalósításához. III. Jelzálog-hitelintézetek  A jelzálog-hitelintézet olyan Működésüket az 1997. évi XXX Törvény szabályozza”A jelzálog-hitelintézetről és jelzáloglevélről szóló törvény”-(Jht.)  szakosított hitelintézet, amely pénzkölcsönt nyújt Magyarország területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett, melyhez forrásait alapvetően jelzáloglevél kibocsátásával gyűjti.  Szerepük elsősorban a hosszú lejáratú jelzáloghitelek nyújtásában jelentős. a teljes hitelállományban a legalább 5éves lejáratú jelzáloghitelek aránya nem lehet kevesebb 80 %-nál.  Lényeges prudenciális előírás, hogy a jelzálog-hitelintézetnek mindenkor rendelkeznie kell legalább a forgalomban lévő jelzáloglevelek még nem

törlesztett névértéke és kamata összegével megegyező értékű fedezettel.  Működésük leszabályozásánál nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy az beilleszkedjen az európai jogharmonizációs programba, ennek megfelelően 3 lényeges vele szemben támasztott követelmény: o jelzáloglevelet csak jelzálog-hitelintézet bocsáthat ki o A felügyeleti funkciókat egyrészt a PSZÁF látja el, amely évenként ellenőriz, másrészt egy független vagyonellenőr folyamatosan ellenőrzi a jelzáloglevelek fedezetének mindenkori rendelkezésre állását o A jelzáloglevél tulajdonosok a kibocsátó jelzálog-hitelintézet csődje vagy az ellene indított végrehajtás esetén elsőbbséget élveznek a kielégítésben.  A jelzálog-hitelezésen kívül csak a Jht-ben meghatározott tevékenységeket végezheti: o jelzálogjog kikötése nélküli kölcsönök nyújtása állami készfizető kezességvállalás esetén, o kezesség és bankgarancia vállalása, o

saját kibocsátás értékpapírhoz (jelzáloglevél) kapcsolódó befektetési szolgáltatások (pl. értékpapír-letétkezelés, letéti őrzés, értékpapírszámlavezetés, stb) o Minimális jegyzett tőkéje: 3 milliárd Ft 4. Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II. Gazdálkodás és Menedzsment szak IV. FEJLESZTÉSI BANKOK  Ezek az intézmények többnyire közvetett vagy közvetlen állami tulajdonlás és forrásellátás mellett a kormányzati gazdaságpolitika által preferált projektek finanszírozását végzik.   Magyar Fejlesztési Bank: olyan bankszerű tevékenységet végző szakosított hitelintézet, amelynek feladatai sajátosak, de o tevékenységében az üzleti bankok döntési, elemzési módszereit és piaci mechanizmusait, a prudens működésre vonatkozó követelményeket és a megtérülési szempontokat egyaránt alkalmazza. o A gazdaságfejlesztési célokat 3 forrásból finanszírozza:  állami tőkejuttatásból,  a nemzetközi

szervezetek fejlesztésekre juttatott forrásaiból,  a saját - hazai és nemzetközi pénz- és tőkepiaci-hitelfelvételeiből és kötvénykibocsátásaiból.  A magyar bankrendszer szerves részeként, a kereskedelmi bankok tevékenységének kiegészítésére törekszik. partner bank  Feladatait részben önállóan, részben a kereskedelmi bankokon keresztül látja el. EA 2. – A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTŐ INTÉZMÉNYRENDSZER II NEM MONETÁRIS KÖZVETÍTŐK – NEM BANKSZERŰEN MŰKÖDŐ KÖZVETÍTŐK I. BEFEKTETÉSI ALAPOK  A gazdaságban szabadon lévő tőkét speciális értékpapírok, ún. befektetési jegyek értékesítése ellenében gyűjtik össze.  Az így megszerzett forrásokat az alapot menedzselő társaság szakemberei a pénzügyi és egyéb eszközök (értékpapírok, ingatlanok, devizák, stb.) piacán különböző konstrukciók keretében befektetik és a működési költségek levonása után a realizált hozamot a jegyek tulajdonosai

között szétosztják.  A befektetők a befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyeket megvásárolva adják össze az alap tőkéjét.  E megtakarítási forma lényege, hogy egy speciális szakértelemmel rendelkező cég befektetési jegyek kibocsátásával a kis-és nagybefektetők megtakarításait összegyűjti, ezt az összegyűjtött vagyont nevezzük befektetési alapnak, amelynek tőkéjéből és elért hozamából (a pénzünkkel való gazdálkodás hozadéka) a befektetők (résztulajdonosok) eredeti befektetésük arányában részesülnek.  Lakossági és intézményi befektetők által egyaránt szívesen alkalmazott befektetési forma.  A befektetők nagy részének nincs megfelelő szakértelme, vagy ideje a szükséges információk begyűjtéséhez.   Egy szakértelemmel rendelkező, a befektetésekkel magas szinten foglalkozó csapatot bíznak meg.   A befektető nem közvetlenül vállalja fel egy-egy értékpapír magasabb

kockázatát, hanem egy értékpapír-csomagba fekteti pénzét.  5. Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II.  Gazdálkodás és Menedzsment szak A jól összeállított értékpapír-csomagban lévő különböző értékpapírok eltérő mértékű és irányú kockázatai ellensúlyozzák egymást, s így teszik lehetővé viszonylag magas hozam elérését alacsonyabb kockázati szint mellett. A BEFEKTETÉSI ALAPOK csoportosítása  A befektetési jegyek visszaválthatósága alapján: o Zártvégű befektetési alapok befektetési jegyeit az alapkezelő a futamidő alatt nem váltja vissza, és a jegyzési idő lezárta után új befektetési jegyeket sem hoz forgalomba. Jelentőségük évről évre csökken o Nyíltvégű befektetési alapok: befektetési jegyeit az alapkezelő folyamatosan hozza forgalomba, illetve folyamatosan vissza is vásárolja azokat. A befektetési jegyek vétele és eladása a letétkezelő által naponta kiszámított árfolyamon (követi

az állampapír-vagy részvénypiac aktuális eseményeit) történik. Nincs lekötési idő  folyószámlához hasonló likviditást biztosítanak  A befektetés típusa szerinti csoportosítás: o Ingatlanalapok: az alapkezelő a befektetési jegyek kibocsátásával szerzett tőkét ingatlanok vásárlására és bérbeadására fordítja. Az ingatlanalapon belül megkülönböztetünk: ingatlanforgalmazó alapokat, ahol egy ingatlan értéke nem haladhatja meg az alap saját tőkéjének 20 %-át, az építés alatt álló ingatlanok aránya pedig a saját tőke 15%-át.ingatlanfejlesztő vagy projektalapokat, amelyeknél az előírt fenti két arány 30 % és 60 %. o Értékpapír-alapok: elsősorban állampapírok szerepelnek a portfoliójában.  A befektetési politika szerinti csoportosítás: o Pénzpiaci alapok: a rövid-legfeljebb fél éves- futamidejű állampapírokba és bankbetétekbe fektető, igen biztonságos, kiszámítható hozamú, elsősorban a

rövid ideig rendelkezésre álló pénzek lekötésére alkalmas alapok. 6. Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II. Gazdálkodás és Menedzsment szak Kötvényalapok: állampapírokat, vállalati kötvényeket és legfeljebb 10 %-ban részvényeket tartó, alacsony kockázatú, kiszámítható hozamú, kevésbé ingadozó árfolyamú alapok. o Részvényalapok: a portfolióban átlagosan legalább 50 százaléknyi részvényt tartó, jelentős árfolyamingadozású, az átlagosnál kockázatosabb, elsősorban a hosszú ideig rendelkezésre álló pénzek lekötésére alkalmas alapok. o  A befektetési politika szerinti csoportosítás: o Vegyes alapok: a fenti kategóriákba nem sorolható, részvényekbe is fektető, de magas kötvényhányadot fenntartó alapok. o Nemzetközi alapok: amelyekben a hazai értékpapírok aránya nem éri el folyamatosan az 50 %-ot. Ld. BAMOSZ ajánlást a piacon fellelhető kategóriákról! A BEFEKTETÉSI ALAPOK - fontosabb fogalmak 

Alapkezelő: a rá bízott pénztömeg kezelését, befektetését végzi, tehát ő határozza meg a törvényi kereteken belül, hogy az alap milyen értékpapírokba fekteti vagyonát.  értékpapír, azaz befektetési jegyek kibocsátása tőkegyűjtés,  befektetések megszervezése, lebonyolítása tőkekihelyezés,  az alap befektetéseinek folyamatos kezelése vagyonkezelés.  Letétkezelő: a befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok letéti őrzése, kezelése, továbbá a befektetési alap folyószámlájának, illetve értékpapírszámlájának vezetése. Feladatai közé tartozik a nettó eszközérték megállapítása, valamint az alapkezelők ellenőrzése (PSZÁF mellett).  Nettó eszközérték: a befektetési alap vagyonának- az alapot terhelő költségekkel csökkentett-aktuális értékét mutatja. A nettó eszközértéket a befektetési jegyek darabszámával osztva alakul ki az 1 jegyre jutó nettó eszközérték, ami

nem más, mint a befektetési jegyek napi árfolyama. o Mitől függ a befektetési jegyek árfolyama?  A befektetési jegyek árfolyama közvetlenül az alap tulajdonában lévő befektetések piaci értékének napi változásától függ, ezért az árfolyam napról-napra – akár jelentősebb mértékben is - ingadozhat. Az egyes befektetési jegyek árfolyamának ingadozásának mértéke egyben a befektetés kockázatának mértékére is utal. Magasabb kockázatokhoz jellemzően magasabb elérhető hozamok párosulnak, és fordítva, ezért a befektetési döntés meghozatalánál ajánlatos a két tényezőt együttesen figyelembe venned.  Befektető-védelmi Alap (BEVA): azért jött létre, hogy korlátozott vagyoni védelmet nyújtson a befagyott követelések miatt kártalanításra jogosult befektetőknek. Befagyott követelésnek minősül, ha a befektetési alap a meghatározott ügyletből eredő követelést az esedékességet követő 5 munkanapon belül nem

tudja a befektetőnek 7. Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II. Gazdálkodás és Menedzsment szak kifizetni. A kártalanítás mértéke személyenként: - 2 M Ft 2007 december 31-ig, -6 M Ft 2008. január 1-től o A BEVA csak akkor fizet, ha a bíróság a BEVA-tag felszámolását elrendeli. o A BEVA nem véd a részvények, befektetési jegyek árfolyamesése, vagy törvénytelen pénzügyi manőverek következményeitől sem. o A BEVA vagyona főként tagjai befizetéseiből (egyszeri csatlakozási díj + éves tagdíj), valamint a PSZÁF tőkepiaci szektorban kiszabott bírságainak 80%.ából képződik o Amennyiben a rendelkezésre álló vagyon nem elegendő, az állam készfizető kezessége mellett a szervezet hitelfelvétellel biztosítja a szükséges fedezetet, esetleg tagjai terhére rendkívüli befizetést rendelhet el. II. BIZTOSÍTÓ TÁRSASÁGOK  A biztosítás lényege: előre nem látható, de bizonyos valószínűséggel bekövetkező káresetek elleni

érdekvédelem.  A biztosítás módszere: kollektív tartalékképzés veszélyközösség létrehozásával. A veszélyközösség hasonló kockázatokra vonatkozó biztosítások olyan együttese, amelyen belül a kockázatkiegyenlítődés végbemegy.  Az ügyfelek rendszeres befizetéseik révén jelentős forrásokra tesznek szert, amit igyekeznek a lehető legésszerűbben befektetni. a befektetési tevékenység jelentősége!  Adóévben befizetett díjrész 20 %-a vehető igénybe adókedvezményként és az előző évhez képesti díjnövekmény 10 %-a.  A szja-bevallásban érvényesíthető biztosításhoz kapcsolódó adókedvezmény összege nem haladhatja meg adóévenként a 100.000,- forintot III. NYUGDÍJALAPOK, NYUGDÍJPÉNZTÁRAK  Az alaphoz csatlakozók a befizetéseikkel és az elért hozamokkal arányos nagyságú, rendszeresen folyósított vagy egyösszegű kifizetésre számíthatnak nyugdíjba vonulásuk után. A befizetett összegeket a

törvények által részletesen szabályozott módon, viszonylag kockázatmentes pénzügyi eszközökbe fektetik.  TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS- 1. pillér  MAGÁNNYUGDÍJRENDSZER- 2.pillér o a kötelező társadalombiztosítási rendszerhez kapcsolódó kötelező járulékfizetésen alapuló nyugdíjrendszer, mely a társadalombiztosítási rendszerhez kapcsolódva gondoskodik időskor és megrokkanás esetén az állampolgárok biztonságáról. o Az állampolgárok tagdíjfizetésen és egyéni számlán alapuló magánnyugdíját és a magánnyugdíj-pénztári rendszert az 1997. évi LXXXII törvény szabályozza o A magánnyugdíjpénztár, a hivatkozott törvény szerint létrehozott, önkormányzatiság elvén működik. o A tagok tulajdonában lévő olyan intézmény, amely a kötelező nyugdíjjárulék egy részét, az esetleges kiegészítő befizetéseket, tagdíjként gyűjti, a tagdíjbefizetéseket befekteti és a tagdíjat, valamint annak hozamát, a tag egyéni

számláján jóváírja. o A pénztár a nyugdíjkorhatár elérésekor az egyéni számlán jóváírt fedezet alapján nyugdíjszolgáltatást nyújt. 8. Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II. o  Gazdálkodás és Menedzsment szak Magán-nyugdíjpénztárak  magán-nyugdíjpénztári megtakarításoknál 2009-től minden pénztár köteles tagjai számára legalább három befektetési összetétel (portfolió) közötti választási lehetőséget biztosítani, melyek között az elsődleges különbséget a részvénybefektetések aránya jelenti.  Egy értesítő levélben kér fel a választásra a pénztár. Ekkor az alábbi lehetőségek kínálkoznak:  Nem él a tag a választás lehetőségével, így megtakarításai a törvényi előírások alapján automatikusan a legmagasabb részvényarányú, ún. növekedési portfolióba kerülnek besorolásra. (A növekedési portfolióban a részvények arányának 2011 közepéig legalább 40%-ot kell elérnie.)

 Kérhető a besorolás módosítása, ha a biztonságosabb, ugyanakkor hosszú időtávon valószínűleg kisebb hozamot elérő befektetési összetételek (klasszikus, kiegyensúlyozott) egyike kerül előnybe részesítésre, melyek legfontosabb közös jellemzője a növekedési portfoliónál alacsonyabb részvényarány. (A klasszikus portfolió előírt részvényaránya 10% alatti, a kiegyensúlyozott portfolió esetében 1040% közötti.) ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁRAK- 3. pillér o Az önkéntes befizetéseket és az esetleges munkáltatói hozzájárulásokat gyűjti össze és fekteti be. o A befizetéseket és hozamukat egyéni számlán jóváírja. o A nyugdíjkorhatár elérése után, az egyéni számlán nyilvántartott összegből a pénztár nyugdíjat fizet egy összegben v. járadék formájában, esetleg vegyesen o Az összegyűjtött megtakarítások további sorsáról viszont legkorábban 10 éves tagság után lehet dönteni. o Adóévben befizetett

összeg (egyénileg teljesített) 30 %-a, legfeljebb 100 ezer Ft, ill. 130 ezer Ft (2020 január 1-je előtti nyugdíjkorhatár elérés esetén) o Aki az előtakarékoskodás 12. évében veszi fel tőkéjét, annak az összeg kilencven százaléka után kell adót fizetnie, s az ezután következő időszakban évi tíz-tíz százalékkal csökken ez a fizetendő mérték. Ez azt jelenti, hogy 21 évi pénztártagság után a tag teljesen adómentesen juthat hozzá tőkerészéhez, még akkor is, ha nem érte el az öregségi nyugdíjkorhatárt. Ha tehát valaki 1994-ben lépett be pénztárába, akkor 2004-ben vagy 2005-ben történő kivét esetén a teljes összeg után adózna, 2006-ban viszont már csak a kilencven százalék után. A teljes adómentességre e pénztártagnak 2015-ig kell várnia o NYUGDÍJPÉNZTÁRAK - Tartalékok  fedezeti tartalék a szolgáltatások fedezetének gyűjtésére és finanszírozására szolgál. (Ebbe kerül tehát, a pénztártag

tagdíjának az a része, amely a majdani nyugdíjszolgáltatása fedezetéül szolgál, és ide kerül az erre az összegre eső nettó hozam is. A felhalmozás időszakában a fedezeti tartalék összege az egyéni számlán nyilvántartott összeggel egyezik meg.)  A működési tartalék a bevételek működési tevékenységre elkülönített része, a pénztár működésének a tagok által közösen megteremtett forrása.  A likviditási tartalék a pénztár fizetőképességének biztosítására szolgáló, a tagok által közösen finanszírozott tartalék. 9. Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II. Gazdálkodás és Menedzsment szak  NYUGDÍJ-ELŐTAKARÉKOSSÁGI SZÁMLA- 4. pillér o Mögötte pénzszámla és értékpapírszámla is található o A pénzszámlára pénz helyezhető, emellett ezen íródik jóvá  a nyugdíj-értékpapírszámlán keletkezett hozam;  az APEH által átutalt előtakarékossági támogatás,  egyéb

nyugdíjszámlájáról érkező átutalások, valamint  az értékpapírszámlán nyilvántartott eszközök értékesítéséből származó ellenérték. o Az értékpapírszámlán pedig értékpapír-befektetések jelennek meg, amelyekre pénzszámla nyújt fedezetet. TOVÁBBI ELŐNYÖK: o Szabadság: a döntés az előtakarékoskodók kezében van, hogy milyen befektetésekközül választanak. o Rugalmasság: nincs kötelező, időszakosan befizetendő összeg. o Állami támogatás: évente a befizetett összeg 30%-át, maximum 100 000 Ft-ot nyugdíj-előtakarékossági támogatásként kapható az államtól. Sőt, ha valaki 2020 előtt éri el a nyugdíjkorhatárt, a támogatás összege évi 130 000 Ft is lehet! o Alacsony kockázat: miután a befektetési idő hosszú, így a tőkepiaci kockázat lecsökken. Magas hozam: a rendkívül hosszú távú befektetések magas hozamlehetőséget kínálnak. o A számlán nyilvántartott eszközökön elért hozam adómentes. 

A BEFEKTETÉSI PORTFOLIÓBA VÁLASZTHATÓK: o Befektetési alapok o Budapesti Értéktőzsdére bevezetett részvény o Magyar Államkötvény o Jelzáloglevél o Fontos szabály, hogy nem vásárolhatók határidős és opciós termékek, amellyel a gyors vagyonvesztés megakadályozható egy esetleges tőzsdei áresés esetén. Ezért tiltott az is, hogy a nyugdíj-előtakarékossági számlákon nyilvántartott értékpapírok lombard hitel fedezeteként kerüljenek felhasználásra. IV. EGÉSZSÉGPÉNZTÁRAK  Az önkéntes egészségpénztárak alapfeladata - a törvény alapján - az egészség védelmét szolgáló programok szervezése és finanszírozása, egészségügyi szolgáltatások megvásárlása. Ezek mellett, az egészségpénztár egészségügyi célú önsegélyező feladatokat is elláthat, úgymint: a gyógyszer és gyógyászati segédeszközök árának támogatását, a pénztártag betegség miatti keresőképtelensége esetén a kieső jövedelmének

teljes vagy részbeni pótlását, valamint a pénztártag halála esetén a hátramaradottak támogatását.  A tagok által fizetett tagdíjat, a munkáltatói tag (munkáltatói tagok) által fizetett hozzájárulást, a vagyon értékesítéséből származó összeget és a tagok egyéb befizetéseit a pénztár - a működési szükségleteinek megfelelően - a fedezeti, működési és likviditási tartalékba helyezi. A befektetések hozamát abba a tartalékba kell helyezni, amelynek befektetéséből származik.  A tartalékok kizárólag a törvény előírásai szerint használhatók fel. A befizetések tartalékok közötti felosztásának mértékét, a pénztár az alapszabályában szabályozza. 10. Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II.    Gazdálkodás és Menedzsment szak EGÉSZSÉGPÉNZTÁRAK – Tartalékok o A fedezeti tartalék az egészségügyi célú szolgáltatások finanszírozására szolgál. Ezen belül külön kell kezelni az egyéni

egészségszámlákat és a szolgáltatási számlákat. o A likviditási tartalék a pénztár fizetőképességének biztosítására szolgáló, a tagok által közösen finanszírozott tartalék. o A működési tartalék a bevételek működési tevékenységre elkülönített része, a pénztár működésének a tagok által közösen megteremtett forrása. adóévben a pénztártag által befizetett összeg együttes értékének 30 %-a kedvezményként igénybevehető, legfeljebb azonban évente összesen 100 ezer forint, de önkéntes nyugdíjpénztári befizetéssel együttesen legfeljebb évente 120 ezer forint. 2020. január elseje előtt öregségi nyugdíjkorhatárt elérők esetében évente 130 ezer forint, önkéntes nyugdíjpénztárral összevontan évente legfeljebb 150 ezer forint. 11. Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II. Gazdálkodás és Menedzsment szak EA 3. – A BANKOK MINT PÉNZÜGYI KÖZVETÍTŐK VÁLLALATOK Tőkepiac Pénzpiac Hitelek Forrás

BANKOK Tőkepiaci közvetítők TŐZSDE Betétek Részvény Kötvény MEGTAKARÍTÁSOK A pénzügyi közvetítő rendszer Befektetési szolgáltalások Pénzügyi intézmények a Hpt. felosztása alapján Pénzügyi intézetek Hitelintézetek Pénzügyi vállalkozások Bankok Lízing cégek Szakosított hitelintézetek Faktorcégek, stb. Lakástakarék pénztárak Jelzálog hitelintézetek Fejlesztési hitelintézetek Szövetkezeti hitelintézetek Takarékszövetkezetek Hitelszövetkezetek 12. Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II. Gazdálkodás és Menedzsment szak BANKI MŰKÖDÉS Az üzleti bankok mérlegszerkezetéből kiindulva megkülönbözettünk:  Passzív bankügyleteket: amelyek a banki mérleg forrásoldali tényezőit módosítják. A bankok mérlegének jobb oldalán a kötelezettségeket találjuk. A passzív bankügyletek a bak forrásszerzését szolgálják, és arra irányulnak, hogy a bank valamilyen kötelezettségvállalás ellenében

pénzeszközöket vonjon be a mérlegébe. Ilyenek: betétgyűjtés, értékpapírok kibocsátása, bankközi hitelfelvétel, váltók viszont leszámíttatása, értékpapír fedezet mellett felvett hitelek, nemzetközi közvetlen hitel felvét, tőkeemelés, alárendelt kölcsöntőke igénybevétele  Aktív bankügyleteket: amelyek a banki mérleg eszközoldali tényezőit módosítják. A bankok mérlegének baloldalán a követeléseket, a különböző befektetéseket és egyéb eszközöket találjuk. Az aktív bankügyletek révén a bank finanszírozza a gazdasági szereplőket. Az aktív bankügyletek sok félék lehetnek, de tipikusan olyan hitelnyújtást jelentenek, amelynek révén a bank követelést szerez  az ügyfelek oldaláról nézve ez pedig kötelezettségvállalást jelent. Ilyenek: hitelnyújtás, bankközi hitelkihelyezések, nemzetközi közvetlen hitelkihelyezés, tőkekivonás vagy leszállítás  Semleges, egyéb (indifferens) bankügyletek:

sem követelés vagy vagyonra szóló jog, sem kötelezettség nem keletkezik. A bankszolgáltatások kiteljesedésével a semleges bankműveletek közül számos a passzív vagy aktív banktevékenységre utaló jellemzőkkel is bír. Ilyenek: fizetési forgalom lebonyolítása, elektronikus szolgáltatások, széfszolgáltatás, letéti szolgáltatás, hitelreferencia szolgáltatás, stb. PASSZÍV BANKÜGYLETEK  Forrásgyűjtés  Betétgyűjtés  Értékpapírok kibocsátása  Bankközi hitelfelvétel  Váltók viszontleszámíttatása  Értékpapír fedezete mellett felvett hitelek  Nemzetközi közvetlen hitelfelvét  Tőkeemelés  Alárendelt kölcsöntőke igénybevétele AKTÍV BANKÜGYLETEK hitelkihelyezés  Hitelnyújtás  Bankközi hitelkihelyezések  Nemzetközi közvetlen hitelkihelyezés  Tőkekivonás vagy leszállítás SEMLEGES BANKÜGYLETEK  Fizetési forgalom lebonyolítása  Elektronikus szolgáltatások 

Széfszolgáltatás  Letéti szolgáltatás  Hitelreferencia szolgáltatás, stb. 13. Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II. Gazdálkodás és Menedzsment szak A Bankok működésének alapelvei: a bank működés bűvös háromszöge:  Jövedelmezőség: a bank azon törekvését fejezi ki, hogy bevételei tartósan haladják meg a kiadásait, profitja képződjön, ami a bank növekedésének és az osztalék fizetésének a forrása.  Likviditás: o rövidtávon: azonnali fizetőképességet jelent, o hosszútávon: a mindenkori fizetőképesség megőrzése  szolvencia. o A fizetőképességük minden időpontban való fenntartása, azaz a bank elégséges pénzeszközzel rendelkezik a vele szemben aktuálisan felmerülő jogos követelések kielégítésére. o A likviditás fenntartása érdekében a bankok pénzeszközöket és gyorsan pénzzé konvertálható likvid értékpapírokat tartanak. o A likvid eszközök hozama alacsony  a jövedelmezőséget

rontja:  ha azonban a bank likviditása elégtelen, az ugyancsak ronthatja a bank jövedelmezőségét, hiszen drágán kell pótlólagos forrásokat beszereznie.  Biztonság: o A fizetőképességre, szolvenciára való törekvés: a bank elégséges tőkével rendelkezik a nem várt veszteségek fedezésére, tehát nem veszélyezteti a betétesei és hitelezői pénzét. o Cél: a jövedelmezőség növelése  gyengébb hitelképességű ügyfeleknek is nyújt hitelt, túl kockázatos üzleteket köt. o Következmény lehet: a bekövetkező veszteségek miatt tőkéje egy és fizetésképtelenné (inszolvenssé) válik. o Ha nem vállal kockázatot: tőkéjét megőrizheti, azonban nem bankként működik és nem lesz jövedelmező. Banki kockázat:  A pénzügyi szektorban kialakult élesedő versenyben a bankoknak alkalmazkodniuk kellett a környezeti változások hoz, másrészt az eddigieknél kockázatosabb üzleteket kénytelenek vállalni.   A banki

kockázatok megértésére és kezelésére kiemelt hangsúlyt kell fektetni.  A bank kockázatos üzem, működésük során sokféle kockázattal szembeülnek.  A kockázatok egy része olyan, amelynek minden gazdasági szereplő ki van téve, függetlenül attól, hogy a gazdaság, mely ágazatában működik, vannak azonban tipikusan banki kockázatok.  Kockázatról akkor beszélünk, ha tudatában vagyunk annak, hogy számunkra nem kívánatos jövőbeli események is bekövetkezhetnek. Gyakorlati szempontból a kockázat egy többé-kevésbé előrelátható lehetéses veszély. A banki döntés kockázatainak elemei:  Veszteség minimalizálása, ill.  jövedelem-kockázat: elérhető haszon, amelyről lemondani is kockázat. 14. Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II. Gazdálkodás és Menedzsment szak A banki kockázatokat többféle módon lehet rendszerezni:  Likviditásra ható kockázat  Jövedelmezőségre ható kockázat 

Működési-szabályozási kockázat  Hitelezési kockázat Védekezés a kockázatok ellen  Belső védőhálók: o ALCO, Treasury (likviditásmenedzselés) o Bankbiztonság, belső ellenőrzés o Humánpolitika o Átlátható számviteli rendszerek  Intézményes védelem: o PSZÁF o OBA o BEVA o Pénzmosási törvény o Hitelintézeti törvény 15. Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II. Gazdálkodás és Menedzsment szak EA 4. – Az MNB szerepe és feladatai Az MNB szerepe és feladatai:  Részvénytársasági formában működő jogi személy,  Részvényei az állam tulajdonában vannak  Az államot, mint részvénytulajdonost a pénzügyminiszter képviseli  Jegyzett tőkéje. 10 000 000 000 FT  Törvény: 2001. évi LVIIIszámú többször módosított Jegybanktörvény Az MNB fő funkciói: 1. Az állam bankja funkció:  Az MNB vezeti a kincstári egységes számlát, a pénzügyminiszter által kijelölt egyéb állami számlákat, továbbá

az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. Pénzforgalmi számláját is.  Az MNB az állam megbízása alapján, ill. az állam tulajdonában lévő értékpapírok – ide nem értve a részvényeket – tekintetében az állam megbízottjaként az értékpapírpiacon eljárhat.  Az állam megbízása alapján az MNB közreműködhet az állam devizában történő hitelfelvételeiben és külföldi értékpapír-kibocsátásaiban, valamint az állam külföldi követeléseinek kezelésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Az MNB az állammal, illetőleg az állam megbízottjaként határidős és fedezeti ügyleteket köthet. 2. A bankok bankja funkció:  Ennen a szerepkörben elsődleges feladatuk az üzleti bankok hitel kihelyezéseinek és likviditásának alakítása.  Az MNB vezeti – ha más hitelintézetet nem hatalmaz fel – a hitelintézetek pénzforgalmi számláját.  Az MNB vezeti az elszámolóházak pénzforgalmi számláját.  Az MNB

vezeti az Országos Betétbiztosítási Alap és Befektetővédelmi Alap pénzforgalmi számláját. MNB céljai: Elsődleges célja: az uralkodó közgazdasági irányzattal és a maastrichti szerződéssel összhangban az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank egyéb célokat – így pl: a kormány gazdaságpolitikáját is – csak az árstabilitási cél veszélyeztetése nélkül támogathat.  Alapvető feladatai: a jegybanktörvényben rögzítettek szerint: a) A monetáris politika meghatározása és megvalósítása: stratégia kialakítása, az inflációs célkövetés rendszerének működtetése, a monetáris politika eszközök optimális megválasztása b) Bankjegy- és érmekibocsátás, a törvényes fizetőeszköz kibocsátása c) A deviza- és aranytartalékok kezelése: a devizatartalék jegybanki tartásának több oka is lehet:  A választott árfolyamrendszertől függően az árfolyam védelme  A túlzott árfolyam ingadozások

csökkentése (intervenciós cél),  A gazdasági szereplők devizaigényének kielégítése (tranzakciós cél)  Likviditásszabályozási vagy vagyon-felhalmozási cél. d) A fizetési forgalom zavartalanságénak biztosítása e) A statisztikai információgyűjtés 16. Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II. Gazdálkodás és Menedzsment szak f) A pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítására, a prudenciális felügyeletre vonatkozó politika kialakítása és a végrehajtás támogatása g) Az MNB részt vesz az árfolyamrendszer meghatározásában, annak ugyanis a kormány az MNB-vel egyetértésben dönt. h) Az MNB egyéb tevékenységet is folytathat, amennyiben az nem ütközik elsődleges, árstabilitási céljának teljesítésébe vagy az európai jogharmonizációban vállalat alapelvekbe. Az MNB alapvető feladatai A JEGYBANK PÉNZÜGYI STABILITÁSI ESZKÖZEI A monetáris politika céljai az inflációs célkövetés rendszerében:  Végső cél:

az árstabilitás elérése: 3% körüli infláció-középtávú inflációs cél  Közbülső cél: az inflációs prognózis az inflációs cél közelében legyen  Közvetlen cél: a rövid piaci kamatok összhangban legyenek a jegybanki kamattal és az arra vonatkozó várakozásokkal. Rövidtáv 3-6 hónap Az inflációs prognózis szerep:  Inflációs előrejelzés negyedévente 1-2 évre előre „Jelentés az infláció alakulásáról”, „Jelentés az infláció alkulásáról-időközi felülvizsgálat”  Monetáris Tanács az inflációs prognózis alapján dönt az irányadó kamat változásáról. Ha a várható infláció nagy valószínűséggel: o meghaladja az inflációs célt kamatemelés, o alulmúlja az inflációs célt kamatcsökkentés, o az inflációs cél körül alakul nem változtat Transzmissziós csatornák:  Transzmisszió: a monetáris politikai döntések milyen úton befolyásolják a makrokeresletet és az inflációt. 17.

Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II.  Gazdálkodás és Menedzsment szak Főbb transzmissziós csatornák: o Árfolyam, o kamat, o várakozások. Az árfolyam szerepe a monetáris politikában:  Kis nyitott ország  Árfolyam jelentős hatása az inflációra  Kamatok szerepe kisebb, de növekvő  Nagymértékű árfolyam-ingadozás káros hatásai  Árfolyamsáv nincs: lebegő árfolyamrendszer A jegybank fő eszköze:  A jegybanki kamat változtatása jelzés értékű, befolyásolja a piaci szereplők várakozásait o Kéthetes betét o A bankok korlátlanul helyezhetnek el, heti rendszerességgel o Ennek kamatát a jegybank határozza meg (irányadó kamat, alapkamat) o Célja: a pénzpiaci kamatszint jegybank által optimálisnak ítélt alakítása o Közvetlenül képes hatni a rövid lejáratú kamatokra (operatív cél) o Jelenleg az alapkamat mértéke: 9,5 % Kamat folyosó:  A jegybanki egynapos hitel és az egynapos betét kamata közötti

folyosó  A bankközi kamatok szélsőséges ingadozásainak korlátozására az MNB az egynapos lejáraton kamatfolyosót tart fenn. A kamatfolyosó szélessége az irányadó eszköz kamatszintje körül +/-1%.  Célja: a pénzpiaci kamatok ingadozását mérsékelje, ki eltérések a jegybanki irányadó kamattól  A bankközi piacon az egynapos kamatok a kamat-folyosó két széle között mozognak.  A kamatfolyosó tetején a jegybank az egynapos lejáratú hitellel – a bankok által felajánlott fedezet függvényében – korlátlan mértékben hajlandó biztosítani a kereskedelmi bankok átmeneti likviditáshoz jutatását, emiatt korlátozza a bankközi kamatlábak emelkedését.  A kamatfolyosó alját az egynapos lejáratú jegybanki betét kamata jelenti, amely az MNB korlátlan mértékben hajlandó befogadni az átmeneti likviditástöbbletet a bankközi piacról, meggátolva ezzel, hogy a bankközi kamatlábak ennél a szintnél alacsonyabbra

süllyedjenek. Egyéb eszközök:  Kötelező tartalék  Forintpiaci műveletek: tender, gyorstender, nyíltpiaci műveletek  Devizapiaci műveletek: sávszéli intervenció, sávon belüli intervenció, szóbeli iránymutatás 18. Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II. Gazdálkodás és Menedzsment szak EA 5. - Kamatadó Kamatadó  Kamatjövedelem adókötelezettsége  Tőzsdei ügyletből származó jövedelem adókötelezettsége VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK  2006. évi LXI Törvény: -“Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról”  2003. évi XCII Törvény az adózás rendjéről  1995. évi CXVII Törvény: A személyi jövedelemadóról (SZJA)  Nemzetközi egyezmények  A 2006. évi LXI Törvény 14§-a módosítja a személyi jövedelemadóról szóló 1995 évi CXVII. Törvény 65§-át, amelyben a kamatjövedelmek adóztatását szabályozza KIK A KAMATADÓ ALANYAI?  Kamatadó fizetési kötelezettség terheli: o az

Szja hatálya alá tartozó belföldi illetőségű magánszemélyeket, o a társasházakat (hisz az Szja tv. értelmében magánszemélyek közösségének minősülnek) o mezőgazdasági őstermelőket/kistermelőket o külföldi illetőségű magánszemélyeket  adókötelezettségük azonban korlátozott Kikre nem terjed ki a kamatadó hatálya?  a gazdasági társaságokra, jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiséggel nem rendelkező azon szervezetekre, amelyek jövedelemadót nem a személyi jövedelemadó törvény, hanem a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény alapján fizetnek,  az egyéni vállalkozók pénzforgalmi bankszámláján jóváírt vagy tőkésített, egyéni vállalkozó bevételként elszámolt kamatra.  DE: a kamatadó-mentesség nem vonatkozik viszont az egyéni vállalkozók értékpapír befektetéseire! Mi képezi a kamatadó alapját?  A kamatjövedelem:  a törvény értelmében kamatjövedelemnek

minősül: 1. bármely hitelintézeti betét (takarékbetét), folyószámla, bankszámla követelés egyenlege esetében a magánszemély és a hitelintézet között fennálló nyilvánosan meghirdetett feltételekkel kötött szerződés alapján jóváírt és/vagy tőkésített kamat, 2. a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a tőkepiacról szóló törvényben ilyenként meghatározott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, befektetési jegy esetében a beváltáskor, a visszaváltáskor, az átruházáskor elért bevételből az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések szerint megállapított rész 3. a biztosítási szerződéshez fűződő maradékjogból, vagy a tíz évnél rövidebb lejáratú életbiztosítás egyösszegű lejárati szolgáltatása címen, vagy a három évnél rövidebb lejáratú nyugdíjbiztosítás egyösszegű lejárati szolgáltatása címen keletkező bevételből az a rész minősül kamatjövedelemnek, amely meghaladja a

magánszemély, vagy javára más magánszemély által fizetett biztosítási díj összegét, vagy az adóköteles biztosítási díj összegét. Nem tekinthető azonban az említett bevételrész kamatnak, ha a biztosításra befizetett díj(ak) akár csak egy része e törvény szerint adómentesnek minősült. 4. Óvadékba, letétbe helyezett pénzeszközök esetében, ha a bank betéti kamatot fizet 19. Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II. Gazdálkodás és Menedzsment szak A kamatjövedelem megszerzésének időpontja:  A kamat esetében az a nap, amikor a magánszemély és a hitelintézet között fennálló szerződés szerint vállalt feltételek teljesülése alapján a jóváírás és/vagy a tőkésítés megtörtént.  Értékpapírok esetében az értékpapír megszerzésének az minősül, amikor az ügyfél az adott értékpapírról legelőször jogosult rendelkezni. Mely kamatjövedelem minősül adómentesnek?  Gyámhatósági betét kamata 

Lakástakarék-pénztár számlán jóváírt kamat  Nyugdíj-előtakarékossági számlán jóváírt kamat  Önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a befektetések hozama,  Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár nyugdíjszolgáltatásnak minősülő kifizetése. Átmeneti szabályok, rendelkezések  a 2006. augusztus 31-ig megkötött betét-, folyószámla, bankkártya-, és takarékbetétszerződések esetében a 2006 augusztus 31-e után induló első kamatperiódusra jóváírt, kifizetett kamat után kell először adót fizetni.  A nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a tőkepiacról szóló törvényben ilyenként meghatározott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és befektetési jegy beváltásakor, visszaváltásakor, az átruházáskor elért bevételnek az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések szerint megállapítandó részére csak az értékpapír 2006. augusztus 31-ét követően történő megszerzése esetén

kell alkalmazni az új szabályokat.  A maradékjogból, illetve a lejárati szolgáltatásból származó jövedelem után az adót csak akkor kell megfizetni, ha a biztosítási szerződést 2006. augusztus 31 után kötötték.  Az átmeneti rendelkezésekben külön nem említett esetekben, ha az ügyleteket 2006. augusztus 31-ig már megkötötték, akkor a 2006. augusztus 31 után elsőként megszerzett bevételekre a kamatjövedelmekre vonatkozó rendelkezések 2006. augusztus 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni, vagyis a kamatjövedelem után ezekben az esetekben nem kell adót fizetni Mennyi a kamatadó mértéke?  A kamatjövedelem illetve az árfolyamnyereség 20 %-a  Nyereménybetét esetén: a nyeremény piaci értékének 25 %-a Hogyan kell a kamatadót megfizetni?  A kamatjövedelem utáni adót, ha az kifizetőtől származik, akkor a juttató hitelintézet, befektetési szolgáltató állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be 

adóbevallást az ügyfeleknek nem kell készíteniük.  Amennyiben a kamatjövedelem nem kifizetőtől származik, akkor a 20 %-os adót a magánszemély a megszerzés időpontjának negyedévét követő hónap 12. napjáig köteles megállapítani, befizetni és az önadózás szabályai szerint az éves adóbevallásában szerepeltetni.  Az adóévben a tőzsdei ügyletekből bevételt szerző magánszemély köteles adóbevallást benyújtani, a befektetési szolgáltató által kiállított bizonylat alapján. 20. Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II. Gazdálkodás és Menedzsment szak Külföldi pénznemben megszerzett kamatjövedelem  Külföldi pénznemben megszerzett kamatjövedelemből az adót ugyanazon külföldi pénznemben kell megállapítani, levonni és a kamatjövedelem megszerzés időpontjában érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamán forintra átszámítva kell megfizetni Néhány külföldi példa kamatadó kapcsán  Hollandia: az adóhivatal

egy fiktív évi befektetési profitot feltételez- ez ma 4 %- és ennek 30 %-át veti ki adóként, függetlenül a tényleges hozamtól.  Belgium: csak akkor kell 15 %-os kamatadót fizetni, ha a kamatjövedelem meghaladja az évi 1.520 eurót  Németország: a kamatadó 30 %, a felmentés határa 1.421 euró  2005-től a tagállamok értesítik egymás adóhatóságát a nem rezidens befektetők betétjéről 2011-ig Luxemburg, Belgium és Ausztria mentességet kapott 21. Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II. Gazdálkodás és Menedzsment szak EA 6. - A PÉNZÜGYI PIACOK PÉNZÜGYI PIACOK  PÉNZÜGYI PIACOK FOGALMA: a pénzügyi eszközök cseréjének a helyszíne, ahol szabályok, szokványok, mechanizmusok lapján kereskednek.  FELADATA: a gazdaságban keletkező szabad pénzeszközök eljuttatása a felhasználókhoz  FONTOS FOGALMAK: o MEGTAKARÍTÁS o BEFEKTETÉS o PÉNZÜGYI KÖZVETÍTŐK A megtakarítások és a beruházások  A pénzügyi

piacok a pénz cseréjének „helyszínei”  Jellegzetes megtakarítók: háztartások (külföld)  Jellegzetes felhasználók: vállalatok, állam  A megtakarítás a jövedelem fogyasztásra el nem költött része  A megtakarítók és a felhasználók jelenbeni pénzt cserélnek jövőbeni pénz(ek)re  A cserében kialakuló ár a pénzügyi termékek ára  Az árat meghatározó tényezők a kereslet, kínálat, kockázat  A kereslet és a kínálat meghatározza az általános kamatszintet a kockázat pedig a kockázati prémiumot ÁBRA: PÉNZÜGYI KÖZVETÍTŐK (Lásd fentebb) MEGTAKARÍTÓI PREFERENCIÁK  Várható hozam  Kockázat  Likviditás  Időtáv  Tranzakciós költségek A BEFEKTETÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPIGAZSÁGOK  Történelmi tapasztalat  Pozitív kapcsolat áll fenn a hozamok és kockázat között  Diverzifikáció előnye  A befektetések nemzetközi jellege  A befektetési piacok igen hatékonyan működnek

PÉNZÜGYI PIACOK CSOPORTOSÍTÁSA I. IDŐBELISÉG SZEMPONTJÁBÓL o PÉNZPIAC – EURODOLLÁR PIAC  Rövid, éven belüli futamidő  Hitelviszonyon alapuló pénzügyi eszközök  Jellemző a fix (rögzített, ismert) kamatozás  Alacsony kockázat, tőkekockázat mérsékeltebb  Magas likviditás  Néhány pénzpiaci eszköz: kereskedelmi váltó, kincstárjegy,rövid lejáratú bankbetét és bankhitel, pénzpiaci alap  Váltók 22. Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II. Gazdálkodás és Menedzsment szak     o Rövid lejáratú állampapírok (kincstárjegyek) Rövid lejáratú bankbetétek Átruházható rövid lejáratú betétjegyek Vállalkozásoknak, fogyasztóknak nyújtott rövid lejáratú bankhitelek TŐKEPIAC – EUROKÖTVÉNY  Egy évnél hosszabb lejárat  A pénzpiacnál magasabb kockázatú eszközök  Származtatott (származékos) ügyletek: határidős és opciós ügyletek, swap  Tőkepiaci eszközök: hosszú

lejáratú bankhitelek és eszközök, kötvények, jelzálogkötvények, részvények  Részvények  Befektetési jegyek  Kötvények  Záloglevelek  Hosszú lejáratú bankbetétek és bankhitelek II. KIBOCSÁTÁS ALAPJÁN Kérdés: a pénzügyi eszköz értékesítése nyilvános kibocsátással vagy zártkörű értékesítéssel történt-e? o NYÍLT PIAC: a megtakarítók, a befektetők széles köréhez intézünk felhívást „potenciális befektetők toborzása” o ZÁRT PIAC : már előre ismert, kiválasztott befektetői kört céloz meg. III. A PIAC FUNKCIÓJA ALAPJÁN Kérdés: A pénzügyi termék közvetlenül a felhasználótól, tehát a kibocsátás során kerül-e a megtakarítóhoz, avagy már közvetítéssel, másodkézből, egy olyan befektetőtől, aki korábban jutott hozzá. o ELSŐDLEGES PIAC (az „új”értékpapírok piaca, az értékpapírok első forgalomba kerülését, kibocsátását jelenti)  Fő funkciója: összegyűjteni

a hosszú lejáratú tőkét és eljuttatni azt a beruházókhoz. o MÁSODLAGOS PIAC (már piacon lévő papírok adásvétele)  Fő funkciója: a megtakarítások likviditásának biztosítása. Elsődleges piacon:  Az értékpapírok elsődleges forgalomban történő vásárlása kétféle módon mehet végbe: o Jegyzéssel  Jegyzésnél rögzített a kibocsátási árfolyam, és a jegyző személyek ennek ismeretében nyújtják be igényüket a kívánt mennyiségű értékpapírra.  A jegyzés komolysága érdekében előleget is kell fizetniük, amely a jegyzett érték legalább 10 %-a  A befizetett összegről a jegyző tanúsítványt kap. o Aukción ajánlattétellel  Aukciós kibocsátásnál nincs előre meghatározva a kibocsátás árfolyama. A kibocsátó csak a kibocsátandó mennyiséget és az egyéb paramétereket (lejárat, fizetési időpontok, stb.) határozza meg  Ezután a potenciális vásárlóktól ajánlatokat kér arra, hogy milyen

árfolyamon, mekkora mennyiséget óhajtanak megvenni.  A begyűjtött ajánlatok közül kétféleképpen választhatnak: 23. Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II.   Gazdálkodás és Menedzsment szak Holland aukció: egy minimumárfolyamot állapítanak meg, és afölött minden jegyzést elfogadnak. Francia aukció: sorra veszik az ajánlatokat a legmagasabb árfolyamúval kezdve, és addig választják ki sorra az árfolyam csökkentésével, „árlejtéssel” az egyre rosszabb ajánlatokat, míg a kibocsátandó mennyiség el nem fogy. IV. A PÉNZÜGYI PIACON FOLYÓ ÜGYLETEK ESEDÉKESSÉGE SZERINT o AZONNALI PIAC – PROMPT, SPOT PIAC: a szerződéskötéssel egyidejűleg megtörténik a teljesítés is. A promt piaci ügyleteket készpénzügyleteknek, kasszaügyleteknek is nevezik. o HATÁRIDŐS PIAC - TERMIN PIAC: olyan ügyletek lebonyolításának színtere, amelyeknél a szerződéskötéstől időben különválik a teljesítés. Azaz a jelenben

történik a megállapodás az árban, volumenben, minőségben, a teljesítés időpontjában, de a teljesítés (az adásvétel lebonyolítása) egy jövőbeli időpontban történik. A határidős piac szereplőit gyakran az elérhető spekulációs nyereség, illetve a kockázatkezelési szándék motiválja. V. A PIACOK KONCENTRÁLTSÁGI FOKA SZERINT o KONCENTRÁLT KERESKEDELEM (TŐZSDEI KERESKEDELEM) – ELSŐ PIAC: egynemű, homogén árukkal kereskednek, sokszereplős mind a keresleti, mind pedig a kínálati oldal, alapos szervezettség uralja a folyamatokat, a szabályozásnak köszönhetően valósul meg az üzletkötés biztonsága, a megfelelő likviditás és információáramlás. o NEM KONCENTRÁLT KERESKEDELEM (TŐZSDÉN KÍVÜLI): nem központosítottak, jellemzően földrajzilag szétszórt, tőzsdén kívüli kereskedési lehetőséget nyújtanak. Kevésbé szigorú szabályok, alacsonyabb szervezettség, gyengébb transzparencia és információáramlás. o

MEGJELENÉSI FORMÁI:  OTC – 2. PIAC államkötvények forgalmának döntő része ezen a piacon bonyolódik.  3. PIAC: tőzsdén jegyzett értékpapírok, tőzsdén kívüli kereskedelme zajlik.  4. PIAC: szintén tőzsdén jegyzett értékpapírokkal kereskednek, de itt már maguk a befektetők jelennek meg brókerek közbeiktatása nélkül. VI. PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK JELLEGE ALAPJÁN o ÉRTÉKPAPÍRPIAC - Az értékpapírok adás-vételének a helyszíne. Az értékpapírpiac mind a pénzpiacnak, mind a tőkepiacnak részpiaca. o AZ ÉRTÉKPAPÍRPIAC SZEREPLŐI  BEFEKTETŐ  KIBOCSÁTÓ  BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓ  FELÜGYELET= PSZÁF  A PAPÍROK PIACRA KERÜLÉSÉT TÖRVÉNY RÖGZÍTI 24. Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II. Gazdálkodás és Menedzsment szak A BEFEKTETÉS és a BEFEKTETŐK A befektetés sikeréhez 3 alapvető dolog szükséges:  Tisztában kell lennünk magunkkal, vagyis céljainkkal, lehetőségeinkkel és korlátainkkal.  A

befektetés tárgyának sajátosságaival, működésével.  Ismernünk kell, hogy miként működik a piac, ahol megvehetjük és eladhatjuk befektetéseinket. Mindezek meghatározzák, hogyan alakul a befektetés hozama, kockázata és likviditása. a befektetőnek ezen tényezőket mérlegre helyezve kell eldöntenie, hogy céljainak és adottságainak melyik befektetés felel meg leginkább! A befektetési döntés:  A személyes célok, lehetőségek és korlátok tisztázása.  Milyen időtávra kívánunk befektetni?  Milyen a hozamelvárásunk?  Milyen a kockázatvállalási hajlandóságunk?  Részben helyzetünk, részben személyes adottságaink, hajlamunk és tapasztalatunk határoz meg.  A likviditási lehetőség mérlegelése.  Tranzakciós költségek vizsgálata A pénzügyi piacok alaptörvénye: A nagyobb hozamokhoz nagyobb kockázatok is kapcsolódnak A BEFEKTETŐK TÍPUSAI Nemcsak azért fontos, hogy el tudjuk helyezni, hogy mi hová

tartozunk, hanem azért is, mert így pontosabban fel tudjuk mérni és előre látni a többi befektető magatartását, várható reakcióját és döntéseit.  A befektetők típusát meghatározó legfontosabb tényezők: o A befektető időhorizontja: azt mutatja, hogy a befektető jellemzően, mennyi időre fekteti be a pénzét.  Akik napon belül viszonylag kis mértékű ármozgásokat is kihasználnak  Egy-egy ország, felfutó ágazat vagy vállalat értékpapírjait megvásárolva, akár éveket is várnak azért, hogy eljöjjön a kedvező pillanat.  Azok, akik évente néhány alkalommal hoznak döntést. o A befektető kockázathoz való viszonya:  Kockázatkerülők: érzékenyek a kockázat növekedésre.  Kockázathárítók: céljuk, hogy megvédjék magukat egy tőzsdei termék árváltozásának kedvezőtlen hatásaitól. Kockázataikat többek között úgy 25. Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II.  Gazdálkodás és Menedzsment szak

csökkentik, hogy olyan befektetést vásárolnak vagy adnak el, amelynek ára ellentétesen változik azon befektetésnek az árával, amellyel kapcsolatos kockázataikat mérsékelni kívánják. Spekulánsok: vállalják a többlet kockázatot annak reményében, ha az ő számításuk válik be, akkor nyereségre tesznek szert. Jelenlétük életbevágóan fontos a tőkepiacon azáltal, hogy hajlandók felvállalni a kockázatokat, s lehetővé teszik a kockázatok megosztását. o A befektetés forrása: befektetéseiket saját vagy mások megtakarításaiból finanszírozzák?  Magánbefektetők: érzékenyebben reagálnak a kockázatok növekedésére, gyorsabb a döntéshozatal  Mások megtakarításait befektetők: befektetési alapok, nyugdíjalapok, biztosítótársaságok bővebb információval rendelkeznek. o A döntéshozatali módszerek:  Aktív befektető: információkat felhasználva és elemezve dönti el, mely befektetést veszi meg illetve adja el.

 Passzív befektető: nem sokat törődik a számokkal és tényekkel, döntéseit intuitív módon (ez a részvény tetszik nekem) vagy egyszerű hüvelykujjszabályok alapján hozza meg. „Mikor azt számítgatod, mekkora hozamot vársz befektetésre szánt pénzedből, jó előre döntsd el, hogy mit akarsz: jól enni, vagy jól aludni” (J. Kenfield Morley) 26. Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II. Gazdálkodás és Menedzsment szak EA 7. - PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK Pénzügyi eszközök típusai 1. Pénz:  Jegybankpénz  Kereskedelmi banki pénz 2. Értékpapír:  Közgazdasági megközelítésben: vagyoni jogot megtestesítő, forgalomképes okirat vagy számlán megjelenő összeg, illetve elektronikus jel. Közvetítő szerepet töltenek be az által, hogy különböző időpontra vonatkozó pénzek cseréjét teszik lehetővé.  Jogi megközelítésben: azokat a befektetési eszközöket tekintjük értékpapíroknak, amelyeknek életét egy meghatározott

törvény keretei szabályozzák Az értékpapírok jogi szempontú csoportosítása  Pénzkövetelést megtestesítő értékpapírok  Részesedési jogot megtestesítő értékpapírok  Hibrid értékpapírok  Áruval kapcsolatos tulajdonjogokat megtestesítő értékpapírok  Egyéb jogviszonyt megtestesítő értékpapírok ÉRTÉKPAPÍROK CSOPORTOSÍTÁSA  Pénzkövetelést (hitelviszonyt) megtestesítő értékpapírok: az egyik fél elismeri a másik fél felé fennálló tartozását, és vállalja, hogy azt meghatározott időben és módon ki fogja egyenlíteni. o FŐBB TÍPUSAI: 1. Váltó 2. Csekk 3. Letéti jegy 4. Jelzálog levél 5. Kötvény A.) VÁLTÓ  A váltó megszületését követően elsősorban készpénz-helyettesítő értékpapír volt, ma már egyre inkább hiteleszköz funkciót tölt be.  kibocsátásának alapját egy bizonyos kereskedelmi alapügylet szolgálja, azaz adásvétel.  a vevő nem készpénzzel fizeti ki az

ellenértéket, hanem elfogadja az eladó által kibocsátott, rá intézvényezett váltót, elismerve az eladó vele szemben fennálló követelését.  a váltó tehát olyan rendeletre szóló, rövidlejáratú értékpapír, amelyben adós-hitelezői viszony testesül meg.  A váltó forgatható illetve átruházható, azaz minden váltóból eredő követelést át lehet ruházni egy harmadik személyre, hacsak nem tartalmaz erre vonatkozó tiltó rendelkezést.  váltó csupán fizetési ígéret, a vevő a váltó kiállításával vagy elfogadásával még nem tesz eleget fizetési kötelezettségének, csupán fizetést ígér.  a fizetési kötelezettség a váltó beváltásával a lejárat napján szűnik meg. A lejárat előtt azonban a váltót el lehet adni a banknak, vagy forgatással át lehet ruházni. A bank a 27. Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II. Gazdálkodás és Menedzsment szak váltót váltóleszámítolással vásárolja meg, így

kamatlevonással ugyan, de előbb hozzá lehet jutni a váltó összegéhez, mint a váltón szereplő lejárati idő. A váltó legfontosabb kellékei:  A váltó elnevezés a szövegben;  Idegen váltó esetén meghatározott összegre szóló fizetési meghagyás, saját váltó esetén fizetési ígéret;  A fizetésre kötelezett neve (címe), azaz a címzett intézvényezett;  Az esedékesség megjelölése;  A fizetési hely megjelölése;  Annak a neve és címe, akinek a javára vagy rendeletére kell az intézvényezettnek a fizetést teljesíteni, azaz a rendelvényes (kedvezményezett);  A kiállítás helye és ideje;  A kibocsátó aláírása, amelynek eredetiségéért a forgató személyek nem vállalnak kezességet. A váltó alaptípusai: IDEGEN VÁLTÓ  Fizetésre szólítja fel a címzettet.  Szereplői: o Kibocsátó, aki felel a váltó kibocsátásának jogosságáért, és felszólítja a vevőt fizetésre; o Az intézvényezett,

aki a váltóból eredő követelést kifizetni tartozik a kibocsátó által megnevezett személynek; o Rendelvényes: a kibocsátó által megnevezett személy, akinek a javára az intézvényezett köteles kifizetni az ellenértéket. Ő jogosult elsőként forgatni a váltót, azaz a követelést átadni újabb személynek. o Ha rendelvényesként a kibocsátó saját magát nevezi meg, úgy saját rendeletre szóló idegen váltóról beszélünk. SAJÁT VÁLTÓ  A kiállító fizetést ígér a rendelvényesnek.  Szereplői: o Kiállító, a vevő, aki ígéretet tesz az ellenérték kifizetésére a rendelvényes javára; o Rendelvényes:az eladó, akinek a javára vagy rendeletére fizetést fog teljesíteni a kiállító. Elsőként ő jogosult a váltót forgatni, átruházni követelést harmadik személyre a hátoldalon történő forgatással. B.) CSEKK  A csekk alaki kellékekhez kötött készpénzkímélő értékpapír. A csekken-mint fizetési ígéretben- a

csekk kibocsátója felszólítja bankját, az intézvényezett bankot (fizető bank, ahol a csekk fedezetét elhelyezték), hogy a rendelvényesnek (a kedvezményezettnek) számlája terhére egy meghatározott – a csekken feltűntetettösszeget fizessen ki.  Alaki kellékei: o a „csekk” szó az okirat szövegében, az okirat kiállításának nyelvén, o a csekk kiállítási napjának és helyének megjelölése, o határozott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen meghagyás (csekk összege számmal vagy betűvel), 28. Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II. Gazdálkodás és Menedzsment szak rendelvényes neve (a csekk kedvezményezettje, aki számára a fizetést teljesítik), o fizetésre kötelezett (intézvényezett bank) neve, o fizetési hely megjelölése (az intézvényezett telephelye, annak hiányában a központ címe), o a kibocsátó aláírása o A csekkek típusai:  Benyújtásra jogosultak szerint: o bemutatóra szóló csekk: forgatható, a

kifizetést annak teljesítik, aki benyújtja; o megnevezett személyre szóló: nem forgatható, csak annak fizetik ki, akinek a nevére szól; o keresztezett csekk: csak a megjelölt bank jelentkezhet a címzettnél beváltásra (bankközi elszámolásban használatos).  Forgalomképesség és biztonság szempontjából - Kiírt csekkek: o Bankcsekk: a csekk kiállítója és intézvényezettje egyaránt hitelintézet. A bank cégszerű aláírása szerepel a csekken. Pl: cashier’s check, money order csekkek: elhelyezett fedezet van mögöttük. o Magán csekk: a csekk kiírója és aláírója természetes személy, vállalkozás vagy szervezet. Legkevésbé biztonságos, ugyanis nincs ellenőrzési lehetőség a fedezetre. o Utazási csekkek:  Fix címletű csekk, egyetlen csekkfajta, amelyen nem kötelező a dátum, mivel korlátlan ideig érvényes.  Amennyiben a kibocsátás kelte a csekken feltűntetésre kerül, a csekk a dátumtól számított 1 éven belül

fogadható el.  Az ügyfél a fixcímletű utazási csekket megvásárláskor aláírja, majd külföldi beváltáskor ismételten- a csekk előlapján az arra kijelölt helyen- alá kell írnia. Az utazási csekkek csak az aláírások egyezősége esetén válthatók be. o Elszámoló csekk: a címzett csak jóváírással fizethet, készpénzben nem.  Összegszerűségét tekintve: o kiírt csekk: az összeget a kibocsátó írja rá; o fix címletű csekk: a bank meghatározott összegről bocsátja ki. A csekkek beváltása:  A címzett bank a fizetés végett bemutatott csekket az alakiságok, a lejárati idő, az aláírás eredetisége és a fedezet szempontjából ellenőrzi, s a rendben lévő csekkre fizet.  A csekkváltás szabályait a Genfben 1931. március 19-én megkötött Csekkjogi Egyezmény határozza meg. A csekkjogi szabályok szövegének közzétételéről szóló, 1965-ben kiadott törvény erejű rendelet tartalmazza az egyezmény alapján a

Magyarországon is érvényes csekkjogi szabályokat. (Csekktörvény) A kifizethetőség, a beváltás szempontjából:  Nosztro: azonnal megelőlegezhető (azonnali kifizetés, számlajóváírás), a bank az ügyfél részére hitelt nyújt, a kifizetés a csekkösszeg befolyása előtt megtörténik.  Loro: beszedésre veszi át a bank a csekket, csak a külföldi bank jóváírási értesítése után kerül elszámolásra. 29. Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II. Gazdálkodás és Menedzsment szak EA 8. - A MAGYAR FEJLESZTÉSI BANK SZEREPE A BANKRENDSZEREN BELÜL A Magyar Fejlesztési Bank tevékenysége  Az MFB Rt. tevékenysége szervesen illeszkedik a magyar gazdaságpolitika elvi rendszerébe, és megfelel az intézménnyel szemben támasztott nemzetközi követelményeknek.  A Bank közvetíti a magyar gazdaság számára az állam közvetlen, vagy közvetett fejlesztési forrásait, banki eszközeivel biztosítja a célokhoz kapcsolódó támogatások

optimális felhasználását és a preferenciák érvényesülését. Átlátható működésével biztosítja a közösségi intézmények iránti bizalom erősödését.  A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság egyértelműen bankszerű tevékenységet végez, olyan fejlesztési bank, amelynek a feladatai sajátosak, de tevékenységében az üzleti bankok döntési, elemzési módszereit és piaci mechanizmusait, a banki- és technikai-szakértői ellenőrzést, a prudens működésre vonatkozó követelményeket és a megtérülési szempontokat egyaránt alkalmazza.  Az MFB Rt. a gazdaságfejlesztési célokat három, egymástól elkülönült forrásból finanszírozza: o a költségvetés által fejlesztési beruházások költségeinek fedezésére, illetve azok támogatására juttatott forrásokból, o nemzetközi szervezetek (pl. Európai Unió) fejlesztésekre juttatott forrásaiból, o a saját - hazai és nemzetközi pénzpiaci - hitelfelvételeiből és

kötvénykibocsátásaiból A Magyar Fejlesztési Bank helye a bankrendszeren belül  Az MFB Rt. a magyar bankrendszer szerves részeként, a kereskedelmi bankok tevékenységének kiegészítésére törekszik.  Feladatait részben önállóan, részben a kereskedelmi bankokon keresztül látja el.  A fejlesztési szegmens egyik jelentős szereplőjeként bővíti a finanszírozási formákat és a pénzpiaci szolgáltatásokat, egyúttal szinergiahatásokat vált ki a pénzpiacon.  Az MFB Rt. forrásszerzési tevékenységét a kormány által elfogadott éves forrásbevonási programja alapján a belföldi és a külföldi pénz- és tőkepiacokon saját nevében, önállóan végzi. A bank a forrásokat fejlesztési hitelek, programok és projektek finanszírozására használja fel.  Az éven túli források visszafizetését az Állam készfizető kezesként biztosítja.  Az amerikai dollárban, euróban és svájci frankban történő forrásbevonáshoz a

pénzügyminiszter előzetes egyetértése szükséges. A Magyar Fejlesztési Bank szerepe  MFB Bankcsoport létrejötte jelentős szinergiák érvényesítésére ad lehetőséget. csoportszintű működés a komparatív előnyök kihasználásával biztosítja finanszírozási források hatékonyabb szétosztását, és még hangsúlyosabbá teszi MFB-nek a magyar gazdaság fejlesztésében játszott katalizátor szerepét. Bankcsoport tagjai összehangoltan, stratégiai partnerként működnek együtt, igyekeznek kihasználni a speciális tevékenységükben rejlő előnyöket is. A a az A de 30. Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II. Gazdálkodás és Menedzsment szak A Magyar Fejlesztési Bank csoport Magyar Fejlesztési Bankcsoport Banki pénzügyi csoport Támogatásközvetítő csoport EXIMBANK Zrt. KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt. Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. MAG Zrt. MFB Invest Zrt. Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Corvinus Kockázati

Tőkealap-Kezelő Zrt. Pólus Programiroda Kht. Magyar Követeléskezelő Zrt. Corvinus Támogatásközvetítő Zrt. Magyar Gazdaságfejlesztési Központ  MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a vállalkozói szféra és a vállalkozói környezet erősítését célzó Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) valamint egyéb gazdaságfejlesztési és kutatás-fejlesztési pályázatok közreműködő szervezete. A GOP mellett a Középmagyarországi Operatív Program feladatait is ellátja, valamint továbbviszi elődszervezeteinek a GVOP (Gazdasági Versenyképesség Operatív Program) -ból maradt kötelezettségeit.  A MAG-ot a Magyar Fejlesztési Bank alapította 2006 októberében, azzal a céllal, hogy a GVOP korábbi közreműködő szervezeteinek integrálása után egy hatékony, átlátható és ügyfélbarát szervezet lássa el a vállalkozók felé a támogatásközvetítés feladatát.  A MAG nem

profitorientált vállalat, de működésében a piaci jellegű elemek dominálnak. Ennek része, hogy törekszik az ügyfél-elégedettség drasztikus emelésére Ez megnyilvánul egyaránt az ügyfélszolgálati munka (személyes, telefonos és képviseleti) színvonalában, valamint a pályázatkezelés korábban kifogásolt elemeinek javításában.  A MAG kiemelt célja, hogy a korábbiaknál gyorsabban és az ügyfelek számára kisebb költséggel történjen meg a pályázatok bírálata, és a nyertes pályázók kifizetése. 31. Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II. Gazdálkodás és Menedzsment szak TÁMOGATÁSOK RENDSZERE (ÚMFT)  Az Új Magyarország Fejlesztési Terv legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében hat kiemelt területen indít el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és

az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben. GAZDASÁGI OPERATÍV PROGRAM (GOP) INTÉZMÉNYRENDSZERE:  Az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Az Új Magyarország Fejlesztési Terv egészének megvalósításával kapcsolatos koordinációs tevékenységekért Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) felel. Az NFÜ a hosszú- és középtávú fejlesztési és tervezési feladatok ellátására, az Európai Unió pénzügyi támogatásainak igénybe vételéhez szükséges tervek, operatív programok elkészítésére, e támogatások felhasználásához szükséges hatékony és átlátható intézményrendszer kialakítására jött létre. CÉLKITŰZÉSE A PRIORÍTÁSOK MENTÉN:  A GOP legfőbb célját, a magyar gazdaság tartós növekedésének megalapozását biztosító növekedési tényezők erősítését az alábbi specifikus területek, fejlesztésének támogatásán keresztül kívánja elérni, az

alábbi négy prioritást különíti el: A GAZDASÁGI OPERATÍV PROGRAM 1. K+F ÉS INNOVÁCIÓ A VERSENYKÉPESSÉGÉRT - Az alacsony hazai vállalati K+F és innovációs aktivitás növelésének, a létező kapacitások és eredmények jobb hasznosításának, illetve a K+F+I folyamat szereplői közötti együttműködésnek az ösztönzésére fókuszál . 2. A VÁLLALKOZÁSOK (KIEMELTEN A KKV-K) KOMPLEX FEJLESZTÉSE - A prioritás célja a vállalkozások fizikai tőkéje minőségének és termelékenységének javítása, hogy a növekedési potenciállal rendelkező magyar vállalkozások sikerrel szerepelhessenek a nemzetközi versenyben, s a magas hozzáadott értékű termelő és szolgáltató tevékenységek meggyökerezzenek Magyarországon. 3. A MODERN ÜZLETI KÖRNYEZET ERŐSÍTÉSE - A modern üzleti környezetért prioritási tengely keretében nem elsősorban közvetlenül a vállalkozások, hanem azok külső, működési környezetének fejlesztése részesülhet

támogatásban. 4. JEREMIE-TÍPUSÚ PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK - A prioritási tengely az Európai Bizottság JEREMIE mechanizmusával összhangban különböző pénzügyi eszközökkel és a hozzájuk kapcsolódó tanácsadással tervezi javítani a kis- és középvállalkozások külső forrásbevonásának lehetőségeit. A pénzügyi piacokat érintő piaci elégtelenségek orvoslására az alábbi eszközök járulhatnak a vállalkozások finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének megkönnyítéséhez: 1. Mikrofinanszírozás 2. Garanciaeszközök 3. Tőkepiac fejlesztése (kockázati tőke, magvető tőke) 32. Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II. Gazdálkodás és Menedzsment szak JEREMIE PROGRAM - (Joint European Resources for Micro to Medium enterprises) 1. A mikrohitelprogram célja az, hogy a kereskedelmi banki módszerekkel eddig nem finanszírozott, de hitelképes mikrovállalkozások forrásait bővítse. Az e célra befektethető zömmel uniós forrás

összesen 35 milliárd forint lehet a következő hét évben. A magyar vállalkozások 80%-a hitel nélkül gazdálkodik, a fejlett országokban ez az arány 15-20%-os. A mikrohitelezés a nemzetközi felmérések szerint 10 százalékkal csökkenthetné a csődbe jutott vállalkozások számát. A program azokat a mikrovállalkozásokat támogatja, amelyek beruházásaikhoz, tevékenységük bővítéséhez szükséges forgóeszközök és szolgáltatások finanszírozáshoz szeretnének kis összegű hitelekhez jutni. A mikrohitelprogram refinanszírozási keretet nyújt a mikrofinanszírozó szervezetek és az akkreditált hitelintézetek számára, amely lehetővé teszi a hitelportfolió kiépítését, majd a refinanszírozott hitelkeret kihelyezését. 2. A program második elemeként garanciaeszközök alkalmazása növeli majd a kis- és középvállalkozások hitelhez jutási esélyeit. Az erre a célra befektethető forrás a tervek szerint összesen 80 milliárd forint

lehet a következő hét évben. A Jeremie először portfóliógaranciát kíván nyújtani a pályázati úton kiválasztott hitelintézeteknek. Ezzel előmozdítja a vállalkozások hitellel való ellátását úgy, hogy közben csökken a bankok kockázatvállalása. Ezáltal növekszik a hitelezési hajlandóság Így a garanciára szánt összeg értékének többszöröse mozgatható meg hitel formájában. 3. A program harmadik eleme kockázati tőkealapok létrehozása és működtetése magán és állami befektetők részvételével. Az e célra befektethető, jellemzően uniós forrás a jelenlegi tervek szerint összesen mintegy 60 milliárd forint lehet. A tőkeprogram keretében létrehozott kockázati tőke alapok kezelésével olyan magántulajdonban lévő alapkezelők foglalkoznak majd, amelyek a szükséges mértékű, de az alap legalább 30%-át kitevő magánforrást biztosítani tudják. Az alapok kiválasztása nyílt pályázati alapon történik majd. Az

alapok kimondottan az ún magvető és korai életszakaszokban lévő kis- és középvállalkozások tőkefinanszírozására koncentrálnak majd. A program keretei lehetővé teszik a 2007-2013-as időszakban további pénzügyi konstrukciók indítását, valamint szükség esetén az előirányzott összegek konstrukciók közötti átcsoportosítását. Az időszak végén a konstrukciókból visszafolyó összegeket nem kell visszafizetni, hanem a kis- és középvállalati szektor fejlesztését célzó további programokra felhasználhatóak maradnak. MFB hiteltermék palettája  Vállalkozások  Önkormányzatok  Lakóközösségek  Lakosság 33. Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II. Gazdálkodás és Menedzsment szak EA 9. – A TŐZSDE Tartalom:  A tőzsde szerepe  A tőzsde jellemzői  A tőzsdei kereskedés Infláció – pénzünk vásárlóerejének folyamatos romlását okozza  1993 eleje óta az árak átlagosan több mint négyszeresükre

emelkedtek  Az 1993-ban a párnába tett 10 ezer Ft ma már alig ér többet, mint 1993-ban 2000 Ft Miért van szükség a befektetésekre? 1. Pénzünk befektetésével védekezhetünk az értékvesztéssel szemben 2. Önálló jövedelemforrássá válhat 3. Tartalék a jövőre Megtakarítási lehetőségek:  Bankbetét: forint, deviza – értékmegőrzés tényleges vagyongyarapodás nélkül  Értékpapírok: kötvények - visszafizetési kockázat  Nem pénzügyi termékek: ingatlanok, arany Alapvető értékpapírtípusok  Részvények o tulajdonosi jogokat testesítenek meg o Lejárata nincsen, a papírt eladni lehet  árkockázat  Hitelpapírok o Fix jövedelmet nyújtanak o Lejáratig megtartva nincsen árkockázat o Van viszont visszafizetési kockázat  Befektetési jegyek o A befektetési döntésünket szakemberekre bízzuk o Rövid távú spekulációs célra nem alkalmas Befektetői Magatartás – Minden befektetőnek két kérdésre kell

választ adnia mielőtt befektetne: 1. Mekkora kockázatot hajlandó vállalni? 2. Milyen időtávban gondolkozik? A pénzügyi piacok alaptörvénye: A nagyobb hozamokhoz nagyobb kockázatok is kapcsolódnak. Pl: rövidlejáratú állampapír: alacsony kockázat, szerény hozam, Részvény: magasabb kockázat, jelentős hozam Hogyan csökkenthető a kockázat?  Több pilléren álló befektetési stratégiával: diverzifikáció o Különböző befektetési eszközök eltérő ármozgásai kiolthatják egymást portfolió  Hosszú távú szemlélettel o Rövidtávon a hozamok sokkal nagyobb ingadozást mutatnak, mint hosszabb távon 34. Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II. Gazdálkodás és Menedzsment szak Diverzifikáció - portfólió  A részvények kockázata két részre osztható o Egyedi kockázat kiküszöbölhető diverzifikációval:  Portfolió hozama a papírok hozamának súlyozott átlaga  A portfolió összesített kockázata függ a papírok

együttmozgásától (korreláció)  15-20 papírig gyors kockázatcsökkenés tapasztalható  Hatékony portfolió: adott kockázat mellett a legmagasabb hozamot biztosítja o Szisztematikus vagy piaci kockázat Kockázat Diverzifikálható piaci kockázat (egyedi), diverzifikációval „eltűntethető” Nem diverzifikálható kockázat (szisztematikus) Eszközök száma a portfolióban Milyen időtávra fektessünk?  Rövid távú befektetők – spekulánsok o A rövid távú befektetés jellemzője a nagy kockázat o Rövid távon erősen befolyásolja a piacot a hangulat o Rövid távon bármely befektetési eszköz képes nagy időarányos hozamokat adni, és viszont  Hosszú távú befektetők o Hosszú távon stabilabb, de ezzel együtt mérsékeltebb időarányos hozamokat lehet elérni o Itt már érvényesülnek a piac törvényszerűségei o Hosszú távon az eszközök tényleges értéke (a fundamentum) a döntő Röviden a tőzsde kialakulásáról: 

Az első középkori tőzsdék a 13. századi Itáliában, illetve a mai Belgium területén jöttek létre, a kereskedelem és a kézműipar felfutásával párhuzamosan. Ezek a piacok árutőzsdék voltak, illetve pénzváltással, váltókkal foglalkoztak.  19. századi ipari forradalom idején hatalmas tőkeigény jelentkezett az ipari és infrastrukturális beruházásoknál.  1864: megalakult Budapesten az Áru-és Értéktőzsde 35. Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II. Gazdálkodás és Menedzsment szak A tőzsde fogalma: rendszeresen és szigorú szabályok szerint megszervezett piac, ahol értékpapírok, devizák és más képviseltethető áruk koncentrált kereskedelme folyik A tőzsde olyan piac, amely térben és időben képes koncentrálni a keresletet és a kínálatot Mitől tőzsde a tőzsde: o szervezett piac o szabályok szerinti működés o nyilvános árfolyamalakulás o egynemű, helyettesíthető termékek  Szerepe elsősorban a

tőkeallokáció,  vagyis - a bankszektor mellett - a vállalati szektor finanszírozásának a közvetítője Jellemzői:  A tőzsdén helyettesítő tömegáruk adásvétele történik: nem egyedi, hanem sok egyforma termék kereskedése zajlik. o Egyik legjellemzőbb tömegáru: az értékpapír.  A tőzsdei áruk helyettesíthetők vagy kicserélhetők, hisz a tőzsdén az árukkal való kereskedés azok fizikai jelenléte nélkül folyik.  A tőzsde koncentrált piac: összekötő kapocs a tőzsde. o Régebben:földrajzi értelemben vett koncentráció. o Napjainkban: számítógépes rendszer keretében valósul meg.  A tőzsde különlegesen szervezett: az adott ország törvényi keretein belül a tőzsde köteles létrehozni saját belső szabályzatait, amelyek pontosan rögzítik: o A tőzsdei termékek tőzsdére történő bevezetésének, o A forgalomba tartásnak, o A tőzsdei kereskedésnek, o Elszámolásnak és o A tőzsdei díjakat stb.  A

tőzsde nyilvános piac: a tőzsdén megjelenő ajánlatokról és megkötött ügyletekről minden információt nyilvánosságra kell hozni, közzé kell tenni. Három alappillére: 1. A tőzsdén kötött ügyletekre vonatkozó kereskedési információk (ajánlatok, kötési adatok) 2. a tőzsdére bevezetett konkrét értékpapírok árfolyamára befolyással rendelkező információk köre ( a kibocsátót érintő információk, a hazai gazdaságra és világgazdaságra vonatkozó információk) 3. a tőzsdére mint gazdasági társaság működésére vonatkozó információk  A tőzsde, mint információs központ: információt juttat el a tőzsde szereplőihez és a gazdaság szereplőihez. információs jelző és előrejelző  A tőzsde a kereskedésben nem, vagy csak korlátozottan vehet részt, tehát nem jelenik meg kereskedőként azon a piacon, amelyet saját maga hoz létre. a kereskedés keretét hozza létre anélkül, hogy abban aktív szereplő lenne.

36. Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II.  Gazdálkodás és Menedzsment szak Tőzsdei szokványok és szabályok: a szokásjog alapján kialakult és általában íratlan szabályokat nevezzük tőzsdei szokványoknak, a mesterségesen alkotott szabályokat pedig szabványoknak hívjuk, ezek leírásra is kerültek. napjainkban a két fogalom jelentése összemosódott, így tőzsdei szokványokról beszélünk. A szabályokat az alábbiakra koncentrálva kell kialakítani: o Milyen árukat, o Melyik szegmensben, o Kik, o Mikor, o Milyen módon adhatnak, vehetnek? o Az adott tőzsdén tehát csak:  Meghatározott árukat,  Meghatározott helyen.  Meghatározott időben,  Meghatározott módon,  Meghatározott személyek adhatnak-vehetnek. A tőzsde Csoportosítása: A tőzsdén forgalmazott termékek alapján:  Árutőzsde: fizikai áruk kereskedelme folyik, ezen belül: o Általános: több, egymástól gyakran igen eltérő árucsoport vagy áru

kereskedelme zajlik. o Speciális: (pl. árucsoportra (gabona) vagy csak egy árura ( cukor) specializálódott)  Értéktőzsde: (deviza, értékpapírok, nemesfémek) o Általános: egyidejűleg kerül forgalmazásra arany, deviza és értékpapír o Speciális: vagy csak deviza vagy csak értékpapír kerül forgalmazásra, illetve az ezekre kötött származékos ügyletek. A tőzsde szerepe: jelentős szerepet tölt be a gazdaságban.  Árfolyam meghatározó és vagyonértékelő szerep: a tőzsdei és a tőzsdén kívüli információk alapján kialakuló árfolyamok meghatározzák azokat az értékeket, árakat, amelyek ellenében az adott termékhez hozzá lehet jutni. o Egy társaság annyit ér, amennyiért az összes részvényét meg lehet vásárolni.  Tőkeelosztó szerep: a tőkepiaci feltételek és hozamok meghatározásán keresztül a tőzsde a közvetett tőkeáramlásban is részt vesz.  Információ közvetítő szerepe A tőzsdei tevékenység: 

Csak kizárólagos tevékenységként végezhető, ezenfelül csak a tőzsdei tevékenységet segítő, azt kiegészítő tevékenységként elszámolóházi, oktatási, informatikai, kiadványelőállítási és – terjesztési, adatszolgáltatási tevékenységet folytathat.  Maga határozza meg a tevékenységére vonatkozó általános szabályokat (önszabályozó jelleg), amelyeket a felügyelet hagy jóvá. A tőzsde működése három fő tevékenység köré összpontosul:  A tőzsdetermékek meghatározásának, tőzsdei kereskedelembe kerülésének feltételeire és eljárásaira  A kereskedésre és  Az ügyletek teljesítésére 37. Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II. Gazdálkodás és Menedzsment szak A Budapesti Érték Tőzsde - BÉT Fejlett piac, Háromoldalú piac, azonnali, határidős és opciós részpiaccal Elektronikus távkereskedéssel és CCP garanciarendszerrel EU standardoknak megfelelő szabályokkal Felelős Vállalatirányítási

Alapelvekkel viszont kicsi és koncentrált o Piaci részvény kapitalizáció kb. 32,5 milliárd EUR, GDP 34%-a o 41 cég részvényei (19 „A” és 22 „B” kategóriás) o A Top 5 cég adja a forgalom 85%-át o o o o A tőzsdei kereskedés Miért érdemes tőzsdén üzletelni?  Tőzsdén kívüli ügyletkötés (OTC – over-the-counter piac) o a partner felkutatása nehézkes lehet o partnerkockázat o az árak megbízhatóságát nehezen lehet ellenőrizni  Tőzsdei ügyletkötés o az árak nyilvánosak, megbízhatóak o nem kell partnert keresni o nincs partnerkockázat o kevesebb tőkét igényel (pl. napon belüli üzletkötés) o gyorsaság Mivel lehet a tőzsdén kereskedni?  Gyakorlatilag bármilyen könnyen azonosítható, egymást helyettesíthető, forgalomképes áruval  Értékpapírokkal értéktőzsde o Árucikkekkel (gabona, olaj stb.) árutőzsde o Fentiek származékaival (határidős, opciós ügyletek) o Extrém példa: időjárás Ahhoz,

hogy a tőzsde megbízhatóan működjön, szükséges, hogy az ott közzétett ajánlatok valóban teljesüljenek is. Ehhez olyan piaci szereplőkre van szükség, akik megfelelő szakértelemmel, tőkeerővel rendelkeznek. Befektetők  brókercégek  tőzsde Kereskedési rendszerek, technikák: (ábrák a következő oldalon)  Nyílt kikiáltásos kereskedés  Elektronikus távkereskedés: Központi ajánlati könyv: az ajánlatok párosítása megfelelő ellenajánlattal AJÁNLATI KÖNYV: Egy adott értékpapírra vonatkozó vételi és eladási ajánlatokat tartalmazó könyv, melyben az egyes ajánlatok ún. prioritási sorrendben szerepelnek Eszerint a jobb árú ajánlat megelőzi a rosszabb áru ajánlatot, míg az azonos árú ajánlatok közül elsőbbséget élvez a korábban megtett ajánlat. 38. Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II. Gazdálkodás és Menedzsment szak Nyílt kikiáltásos kereskedés megbízások Box Box Box Parkett Box Box

Üzletkötők Box Box Box Box Box megbízások Elektronikus távkereskedés Telefonon Személyesen Interneten Kereskedési munkaállomás Kereskedési felület Brókercég Ajánlat Kötés visszaigazolás Központi ajánlati könyv Az ajánlatok párosítása megfelelő ellenajánlattal Központi rendszer 39. Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II. Gazdálkodás és Menedzsment szak Kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén A piac szerkezete Felügyeleti szervek (PSZÁF, BÉT) B e f e k t e t o k B e f e k t e t o k ajánlatok Szekció Szekció ajánlatok tagok tagok Budapesti ÉrtékBankok, Bankok, tozsde brókercégek brókercégek Kereskedési adatok KELER Elszámolási szolgáltatások Klíringtag vevő Klíringtag eladó Klíringtag vevő Klíringtag vevő Klíringtag vevő Klíringtag eladó E L A KELER D Ó V E V Ő Klíringtag eladó Klíringtag eladó Megbízó Klíringtag eladó Megbízó Klíringtag vevő Megbízó Klíringtag eladó

Megbízó Klíringtag vevő Megbízó Megbízó Megbízó Megbízó Megbízó Megbízó Megbízó Megbízó Értékpapírügyletek elszámolása - A KELER, mint „central counterparty” 40. Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II. Gazdálkodás és Menedzsment szak KELER  1993 őszén alakult meg a BÉT (25%), a BÁT(25 5) és az MNB (50%) tulajdonosi hozzájárulásával.  Jelenleg mind az értékpapír- mind a pénzügyi teljesítés közvetlenül rajta keresztül zajlik. Fő feladatai:  a prompt piaci ügyletek elszámolása  Határidős és opciós ügyletek elszámolása  OTC (tőzsdén kívüli) ügyletek elszámolása  kárpótlási jegy elszámolása  ügyletek teljesítésének figyelemmel kísérése  klíringtagok pénzszámláinak vezetése (kivéve bankok)  értékpapírszámlák vezetése  piaci kockázatok kezelése  biztosítékok képeztetése a tőzsdetagokkal  értékpapírok tárolása 2009-től a KELER funkcionálisan

kettévált, így a központi szerződő fél funkciót ma már a KELER KSZF Kft. látja el A KELER és a KELER KSZF funkciói:  A KELER KSZF központi szerződő félként garanciát vállal mind az azonnali, mind a származékos ügyletek teljesítéséért;  A KELER elszámoló-házként lebonyolítja a Tőzsdén kötött ügyletek teljesítését;  A KELER központi értéktárként keletkezteti a Magyarországon kibocsátott értékpapírokat és vezeti a központi értékpapír számlákat A tőzsdei jelenlét előnyei A tőzsdére lépés kétségtelenül legfontosabb indoka a finanszírozási igény ezúton, azaz tőkebevonással történő kielégítése. Tőzsdére menni tehát elsősorban pénzért érdemes A tőzsdei megjelenés egy másik nagyon jelentős pozitív hatása az azzal járó marketing, PRérték. Nő a cég ismertsége, erősödik a márkanév azáltal, hogy a tőzsdén levő cégekkel a média naponta foglalkozik. A tőzsdei jelenlét kapcsán

számos cikk jelenik meg az egyes társaságokról, amely az adott társaság számára ingyen reklámot jelent. További fontos előny a tőzsdei jelenléttel járó átláthatóság. A folyamatos jelentési kötelezettségek keretében a cég működése sokkal átláthatóbbá válik, a nyilvános működés kikényszeríti a cégből a magasabb transzparenciát. A tőzsdei jelenlét feltétele Ahhoz, hogy egy kibocsátó értékpapírjával megkezdődhessen a kereskedés a Tőzsdén, a kibocsátónak be kell nyújtani a Tőzsdére az adott értékpapír bevezetésére vonatkozó kérelmét. A Bevezetési Szabályzatban foglaltaknak megfelelő tartalmú kérelem alapján a Tőzsde az adott kibocsátót felveszi a Terméklistára - amely a Tőzsdén kereskedhető termékeket tartalmazza. Ezt követően indulhat meg a kereskedés a kibocsátó ezen értékpapírjára. Az egyes kibocsátók különféle értékpapír-fajtákat vezethetnek be a tőzsdére, egyszerre akár több fajtát

is, vagy egy fajtából többet. A kibocsátott értékpapírok tipikusan az alábbiak 41. Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II. Gazdálkodás és Menedzsment szak lehetnek: részvények, befektetési jegyek, certifikátok és speciális értékpapírként az állam által kibocsátott kárpótlási jegy a Részvény Szekcióban; vállalati kötvények, jelzáloglevelek, államkötvények, kincstárjegyek a Hitelpapír Szekcióban. A tőzsdén forgó termékek:  Részvény szekció: részvények, befjegyek, certifikátok, ETF, kárpótlási jegyek  származékos szekció: határidős és opciós termékek  szabadpiaci szekció: szabadpiaci termékek, közraktári jegyek  hitelpapír szekció: állampapírok, jelzáloglevelek, vállalati kötvények  áru szekció: azonnali termékek, határidős termékek, opciós termékek, egyéb termékek A tőzsdén forgó értékpapírok: Az alábbi értékpapírokra lehet üzletet kötni:  „ A” kategóriájú

részvény: o bevezetendő részvénysorozat árfolyamértéken minimum 2,5 milliárd forint o közkézhányad (a kibocsátott mennyiségnek, mekkora része van viszonylag nagyszámú kisbefektető kezében) a bevezetésre kerülő sorozat legalább 25 %-a közkézen van; vagy árfolyamértéken számítva legalább kétmilliárd forint értékű részvény közkézen van; vagy az értékpapír-sorozat bevezetésekor legalább 500 tulajdonos birtokában van. o legalább 100 tulajdonos o 3 teljesen befejezett auditált év, o csak névre szóló dematerizált részvény illetve bemutatóra szóló részvény letéti igazolása is bevezethető. o Pl: Danubius, Fotex, FHB, MOL, OTP, Rába, Richter,TVK, Zwack, Egis, Magyar Telekom  B” kategóriájú részvény: o a közkézhányad és a tulajdonosok tekintetében csak tájékoztatást kell adni a tőzsdének, számszerű előírás nincs. Az „A” kategóriánál részletezett kritérium esetén semmiféle követelmény nincs. 

Állampapírok (államkötvények, kincstárjegyek)  Vállalatok és nemzetközi intézmények kötvényei  zárt végű értékpapír és ingatlanbefektetési alapok befektetési jegyei,  kárpótlási jegyek,  értékpapírokra kibocsátott letéti igazolások. Hogyan-hol vehetünk részvényt?  jegyzésen keresztül  Másodlagos piacon (tőzsdén vagy tőzsdén kívüli kereskedésben) o Tőzsdei adásvétel csak szekciótagokon (bankok,brókercégek) keresztül bonyolítható. o Az adott szolgáltatónál értékpapírszámlát kell nyitnunk. Mik egy tőzsdei részvény megbízás paraméterei?  megbízó adatai  megvásárolni/eladni kívánt részvény  Az ügylet iránya (vétel/eladás)  A megvásárolni/eladni kívánt részvény darabszáma  az ár  a megbízás típusa 42. Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II. Gazdálkodás és Menedzsment szak ÁRLÉPÉSKÖZ A részvények árfolyamának meghatározott legkisebb árváltozási

értéke az árlépésköz, melyet minden papír esetében a BÉT határoz meg. Az árlépésköznél kisebb elmozdulás nem lehetséges a részvényeknél, s olyan ajánlatok sem adhatók, melyek nem igazodnak hozzájuk. Például: az Állami Nyomda esetében az árlépésköz 5 15.000 Ft felett az első lehetséges ajánlat- és így az első kötés is- 15.005 Ft lehet15001 Ft-on az MMTS-rendszerbe ajánlatot sem lehet bevinni. A KERESKEDÉS IRÁNYA:  A folyamatos és erőteljes emelkedő piacot bikapiacnak  a folyamatosan csökkenő tendenciát medvepiacnak nevezzük. Az árfolyam-elmozdulás iránya alapján az alábbi BEFEKTETÉSI STRATÉGIÁKAT különböztetjük meg:  long: ebben az esetben a befektető az árfolyam emelkedésére spekulál, s vételi megbízással nyitja meg a pozícióját, melyet később eladási pozícióval zár le;  short: ebben az esetben a befektető az árfolyam csökkenésére spekulál Tőzsdei kereskedés típusai: I. AZONNALI PIAC

Az adásvételi szerződés megkötése és az ügylet teljesítése időben nem szakad el egymástól, az eltérés legfeljebb néhány napra korlátozódik. Az azonnali piacokon a kereskedés két szekcióban zajlik: o Részvény Szekcióban o Hitelpapír Szekcióban Azonnali piac termékköre: Részvény Szekció o Többségében tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok  részvény  kárpótlási jegy  befektetési jegyek Hitelpapír Szekció o Többségében hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok o állampapírok, o vállalati kötvények, nemzetközi intézményi kötvények, o jelzáloglevelek II. DERIVATÍV PIAC Származtatott termékek: a határidős és az opciós kontraktusok. A származtatott termékek legnagyobb előnye, hogy segítségükkel lehetővé válik bizonyos kockázatok áthárítása és átvállalása. o KONTRAKTUS:  tőzsdei, szabványosított, határidős termék tartalmát meghatározó feltételek. (pl lejáratok, kötésegység,

stb)  a tőzsdei határidős termék mennyiségének mértéke, ami a kereskedhető legkisebb mennyiséget jelenti. (pl 1 kontraktus határidős Mol 100 db részvényre szól) 43. Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II. Gazdálkodás és Menedzsment szak Származékos piac a BÉT-en: (ábra: 60. dia)  Deviza termékek: Futures 12 devizára és a crossokra+opciók  Részvény index:BUX és BUMIX futures, BUX opció  Egyedi részvények: Minden A kategóriás részvényre, opciók a blue-chipekre  Kamat termékek: Futures a bankközi kamatra, kincstárjegy-re és államkötvényre  Árupiac: Gabona, hús határidős és opciós ügylet Ré sz vé ny BU in X fu és de tu x re B U op s, B MI X ció UX Futures a bankközi kamatra, kincstárjegyre és államkötvényre E g y edi ré s z v ény M in ek d r ész e n A ka te gó vé n y r bl ue re, o pc i i ás c h ip ek ó k a re piac Áru s a, hú c i ós n o Gab s és op ri d o hatá üg yl et ek k é a rm e ár t z

i v za d e kr a vi e 2 1 so D es r os r c + tu k Fu és a ció p o Kamat termékek III. ÁRUPIAC  Áru Szekció: ezen az egy szekción belül lehet kereskedni mind az azonnali, határidős és az opciós ügyletekkel. (pl gabonatermékek)  Bázis: 1991. január 2 1000 pont  1997. április 1-től folyamatos (5mp-kénti) számítás  a képlet: o K = Korrekciós tényező o pit = mai részvényár o pi0 = részvény bázisár tényező o qi0 = bevezetett részvény darabszám (közkéz hányad) o Di0 = osztalék miatti korrekciós tényező n p BUX t = K * it * q it Di i =1 * 100 n p i0 * q it i =1 44. Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II. Gazdálkodás és Menedzsment szak A kereskedési idő- kereskedési szakaszok: 8:30-9:00 nyitó szakasz – adatgyűjtés 9:00 Egyensúlyi áras algoritmus keretében meghatározódik a nyitóár 9-16:30 szabad szakasz – folyamatos ajánlatpárosítás 16:30-16:40 záró szakasz – ajánlatgyűjtés Egyensúlyi

áras algoritmus keretében meghatározódik a nyitóár ajánlatgyujtés Egyensúlyi áras algoritmus keretében ajánlatgyujtés záróár Folyamatos ajánlatpárosítás 9.00 Nyitó szakasz Azonnali piacon 16.30 Szabad szakasz Záró szakasz 16.35-36 Határidõs piacon 16.36-37 A kereskedés szüneteltetésének szabályai:  Napi maximális ármozgás (ennél többet az ár nem mozoghat)  +/- 15 % ármozgás a bázisárhoz viszonyítva az “A” kategóriás papírok esetében  +/- 20 % ármozgás a bázisárhoz viszonyítva a “B” kategóriás papírok esetében  A kereskedés szüneteltetése (2-10 percre) +/- 10%-os árelmozdulás esetén (minden részvény esetében)  A kereskedés felfüggesztése vállalati esemény miatt  A kibocsátó kérheti a papír felfüggesztését maximum 3 napra (10 nap Felügyeleti engedéllyel)  Technikai szünet (60 perc) 45. Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II. Gazdálkodás és Menedzsment szak EA 10. - A

tőzsdei ajánlatok típusai Néhány alapvető ügylettípus a BÉT-en: Mennyiség szerinti csoportosítás:  RÉSZ ajánlat, melynél a megbízáskor meghatározott mennyiség több részletben (így akár több különböző időpontban), adott esetben darabonként is teljesíthető. Részbeni teljesülés esetén a le nem kötött rész erejéig ajánlatunk változatlan feltételekkel továbbra is él.  MIND ajánlat, melyet akkor alkalmazzunk, ha számunkra csak az elfogadható, ha megbízásunk a teljes mennyiségre vonatkozóan teljesül. 25 millió HUF feletti megbízásoknál adható. Időbeli csoportosítás szerint:  MOST ajánlat, mely csak az ajánlattétel időpontjában a kereskedési rendszerben az ellenoldalon szereplő ajánlattal párosítható. Ezt az ajánlatot akkor érdemes tennünk, ha úgy véljük, hogy a piaci környezet rövidtávon is megváltozhat annyira, hogy a jelenlegi feltételekkel már nem akarnánk üzletet kötni.  Szakasz ajánlat,

melynél az adott kereskedési szakasz végéig kívánjuk megbízásunkat fenntartani.  Nap ajánlat, melynél az adott tőzsdenap végéig kívánjuk megbízásunkat fenntartani.  Adott dátumig érvényes ajánlat, melynél legfeljebb a megadott naptári dátumig amely azonban nem lehet 30 naptári napnál távolabb - marad a kereskedési rendszerben az ajánlatunk.  Visszavonásig érvényes ajánlat, melynél mindaddig érvényes az ajánlatunk, amíg vissza nem vonjuk (vagy teljes mértékig le nem kötődik) Ár szerinti csoportosítás:  Limit  Piaci Tőzsdei ügyletek: Napon belüli ügyletek ( DAY TRADE ):  A napon belüli üzletelés egy speciális esete, amikor ugyanazon részvényből vásárolunk bizonyos mennyiséget, majd ugyanazt a mennyiséget eladjuk az adott tőzsdenapon belül, ez az ún. day-trade ügylet Az ügylet egyaránt indulhat a vételi vagy az eladási ügylettel, a day-trade pedig ennek megfelelően az ellentétes oldali üzlettel

(pozíció zárása) valósul meg. Ezzel az üzletelési formával kimondottan spekulációs célú, az adott részvények napi árfolyamelmozdulásait kihasználó ügyleteket köthetünk. Ezen ügylettípusoknál a day-trade-et végző befektető napvégi értékpapír oldali egyenlege 0, pénzoldalon pedig a vételi és eladási ügylet adott esetben eltérő áraiból fakadó árkülönbözet elszámolása történik meg, ami a befektető számára nyereségként vagy befizetési kötelezettségként jelentkezik.   FUTURES (szokványok, standardizált ) tőzsde FORWARD ( nem szabványosított, minden esetben végteljesítés, azaz nem lehet zárni egy ellentétes irányú ügylettel ) bankközi devizapiac 46. Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II. Gazdálkodás és Menedzsment szak Forward Futures 1. Kereskedés módja Telefonon keresztül, kevés vevő és eladó Nyílt kikiáltás, sok eladó és vevő 2. Az üzlet nagyságrendje Egyéni igények szerint

Standardizált 3. A teljesítés dátuma Flexibilis Standardizált 4. Az ügylet díja A vételi és az eladási ár közti Az ügynök díja (nincs külön különbség (marge) vételi és eladási ár) 5. Biztonsági letét Nincs (kiegyensúlyozott mérleg szükséges) Alacsony 6. Árfolyam Ügyfelenkénti eltérés lehetséges Mindenki számára azonos 7. Klíring Nincs elszámoló-ház Naponta klíringelszámolás (KELER) 8. Árfolyam-változás Nincs napi limit Korlátozott 9. A kereskedés helye A világ minden táján szétszórva (adatátviteli vonalakkal összekötve) Meghatározott helyen összevonva (tőzsde floor), de az egész világra kiterjedő info hálózattal 10. A nem teljesítés kockázata (kockázatviselő) A másik fél A klíringház 11. Az üzlet felmondása Az eredeti ügyfélnél (nehézkes) A piacon (könnyű) 12. Hitelforrások igénybe vétele Igen Nem 13. Az ügyfelek Ismerik egymást közvetlenül kereskednek Nem ismerik a

másik felet ügynökön keresztül kereskednek 14. Igénybe vevők Nagy ügyfelek Széles közönség 15. Teljesítés gyakorisága 90% fölött 1% alatt 47. Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II. Gazdálkodás és Menedzsment szak EA 11 - Tőzsdei indexek A tőzsdei információk rendszere - Alappillérei: (jellemzők ez alatt)  árfolyamok  Indexek  Egyéb információszolgáltatás Árfolyamok: a megkötött ügyletek során kialakult árfolyamok tükrözik az általános befektetői véleményeket. o Tükrözik a gazdasági szereplők értékítéletét a kereskedés tárgyáról, illetve a kibocsátó vállalatról. o A tendenciák irányadók a befektetési döntésekhez. o Segítik az áruk, befektetések, vállalatok piaci értékelését. o A gazdasági tervek, kalkulációk alapját képezik. o Minősítik a kibocsátó vállalatot, segítik a döntések megalapozását. o Mintául szolgálnak a tőzsdén kívüli kereskedelem számára. o A tőzsdei

hangulat tükrözi a makrogazdasági folyamatokat is. Típusai: 1. EGYENSÚLYI ÁR: megállapodásból következő, a piaci szereplők közmegegyezése alapján kialakult ár 2. ELSZÁMOLÓ ÁR: amelyhez képest az ügylet eredménye megállapításra kerül ( származékos ügyleti szerepe) Árfolyam tendenciák: 1. EMELKEDŐ = HAUSSE v HOSSZ – az árfolyamok időbeli emelkedése 2. CSÖKKENŐ = BAISSE V BESSZ- az árfolyamok időbeli csökkenése A jegyzés időpontja szerint az árfolyam:  Nyitó: a nyitás időpontjában rögzített.  Záró: a zárás időpontjában rögzített.  Napi közép: a napi kötések legmagasabb (maximum ár) és legalacsonyabb (minimum ár) áraiból számított számtani átlag. Tőzsdei indexek: Piaci index: olyan tömör mutatószám, amely kifejezi egy adott piac vagy részpiac napi hangulatát, a piaci árak mozgásának trendjét. Indexkosár: azon értékpapírok csoportja, amelyek árfolyamát felhasználják az adott index

értékének kiszámításakor. Indexek JELLEMZŐK:  Piaci folyamatok általános alakulását mutassa  A piaci szegmens mércéje  A piaci trendek jelzője  Előrejelző szerep  Az index lehet tőzsdei áru ( származtatott ügyletben= kockázatkezelés v. költségcsökkentés v. azonnali ügylet kerülése) Típusai: - Cél: az árfolyamváltozás mutatása (múltbeli folyamatot mutat) 1. ÁRFOLYAMIDEXEK: Részvényindexek 2. HOZAMINDEXEK: Kötvényindexek 48. Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II. Gazdálkodás és Menedzsment szak Hazai részvényindexek: (2-t tudni) 1. BUX o Bázis: 1991. január 2 1000 pont o 1997. április 1-től folyamatos (5mp-kénti) számítás 2. BUMIXo 2004 MÁJUS 3 ÓTA o Közepes és kis kapitalizációjú papírok súlyozott számtani átlaga o A BUMIX kosárba csak olyan részvénysorozatok kerülhetnek, amelyek közkézhányaddal korrigált piaci kapitalizációja nem haladja meg a 100 milliárd forintot. 3. RAX-

részvénybefektetési alapok indexe HAZAI INDEX, DE NEMZETKÖZI FOLYAMATOT MUTAT o Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége dolgozta ki o 1999. február 15 óta számoljuk (bázis 1998 jan 7: 1000 pont) o 1 milliárd forint értékű modellportfolió, 13 részvény csökkenő, fix súllyal o a befektetési alapok befektetésekre vonatkozó szabályait követi o célja, hogy a magyar befektetési alapoknak benchmarkként szolgáljon o félévente vizsgálják felül, de havonta újrasúlyozzák Regionális részvényindex, de nemzetközi folyamatot mutat 1. CETOP 20 index o Célja, hogy megmutassa a régió blue-chip papírjainak árfolyamalakulásának tendenciáit, miközben tekintettel van a régió országainak arányos reprezentálására o Az index kapitalizáció súlyozású euro alapú index, ami figyelembe veszi az osztalék újrabefektetését is o Fixen 20 részvényt tartalmaz o Nem kizárólag a CESI országokból válogat 2. CESI kapitalizáció

súlyozású, euro alapú index Budapest, Prága, Varsó, Pozsony és Ljubljana tőzsdéin jegyzett papírok kerülhetnek az indexbe  bázis: 1995. június 30 1000 pont  az egyes országok súlyát a felülvizsgálatkor aktuális tőzsdei kapitalizációk aránya határozza meg (azonban egy ország max 50%-os, egy részvény max 12%-os súllyal szerepelhet)  Jelenleg 17 papírt tartalmaz ebből 3 magyar   Legfontosabb külföldi részvényindexek: USA:  Dow Jones Ipari Átlag: Charles H. Dow 1884-ben indította 11 részvénnyel (főként vasúttársaságok). 1896: Wall Street Journal naponta publikálja, ekkor már 12 részvény 1928-ban bővült 30 papírra.  Nasdaq 100: 1971. Február 5 100 pont  S&P 500 - kapitalizációval súlyozott index, az USA részvénypiacának 70 %-át reprezentálja  Russel 3000 - az USA részvénypiaci kapitalizációjának 98%-át lefedi 49. Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II. Gazdálkodás és Menedzsment szak

Fontosabb nemzetközi indexek: o Nasdaq: technológiai papírok indexe o DJIA: 30 legnagyobb amerikai cég indexe o DJStoxx600: 600 legnagyobb Európai vállalkozás indexe o Dax30: 30 legnagyobb német vállalat indexe o FTSE100: britt o CAC40: párizsi o RTS: orosz o WIG: Warsói részvényindex o Hang Seng: Hong Kongi o Nikkei225: Japán Európa:  CAC 40 - a párizsi tőzsde indexe  DAX - a frankfurti irányadó index, 30 vállalat papírjait tartalmazza  FTSE 100 - a londoni tőzsde és a FT által alapított index  Összeurópai indexcsaládok: o Dow Jones STOXX indexcsalád pl: Dow Jones STOXX 50 és Dow Jones EURO STOXX 50 o FTSE Eurotop indexek (100, 300) HOZAMINDEXEK - hazai kötvényindexek MAX  fix kamatozású egy évnél hosszabb hátralevő futamidejű államkötvényeket tartalmaz  súlyozás az aukciókon elfogadott mennyiség alapján, a felülvizsgálat havonta történik (új kibocsátásokat követve)  az elsődleges forgalmazók által

közzétett másodpiaci árjegyzésből származó legjobb vételi és eladási ajánlatok számtani átlaga  bázis :1996. december 31 100,0000 pont  Utólagos hozamot mutat (ex post) RMAX: rövid távú DKJ árfolyamát mutatja DWIX – kincstárjegy hozamindex  az első nyilvánosan közölt hozamindex Magyarországon – 1994. május 19-től  Daiwa –MKB Kincstárjegy Hozamindex  Célja: a rövidtávú kamatok valós piaci mozgását modellezze – referenciaként használhassák  3, 6, 12 hónapos kincstárjegyek aukciókon elért forgalommal súlyozott átlaghozamait tartalmazza  A DWIX számítása a megelőző 12 hét diszkont kincstárjegy aukcióin elfogadott átlaghozamok és mennyiségek alapján határoz meg egy átlaghozamot.  Előzetes hozamot mutat (ex ante) Egyéb információk:  Bennfentes információk: valakik a piac által elérhető nyilvános információknál többet tudnak, vagy éppenséggel másoknál korábban jutnak

információkhoz, és így egyértelmű előnyben vannak a többiekkel szemben.  Gyorsjelentések:  Egyéb elemzések, jelentések, hírek  Fontos események: akvizíciók (amikor egy cég egy másik céget megvásárol)  Alaptőkeemelés: ha a cég saját részvényeket vesz. 50. Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II. Gazdálkodás és Menedzsment szak EA 12. - A tőzsdeelemzés  A tőzsdeelemzés tárgya: árak, ill. árfolyamok TŐZSDEELEMZÉS SZINTJEI 1. FUNDAMENTALISTA ÉS TECHNIKAI ELEMZÉS 2. VÁLLALATI ELEMZÉS 3. PORTFÓLIÓ ELEMZÉS 4. TŐZSDÉK ELEMZÉSE Az elemzés célja, minden esetben a portfólió hozamának a növelése. Ezen célt különböző előrejelzésekkel érhetjük el, amelynek során azonban mindig figyelembe kell venni a legfontosabb tényezőt: A KOCKÁZAT ÉS A HOZAM ARÁNYÁT.  Segítségükkel optimális esetben nagyobb eséllyel lehet jól dönteni, s lehetőség nyílik a befektetési célponttal kapcsolatos kockázatok

feltárására is.  Az elemzéssel egy adott árfolyamot viszonyítunk valamihez, nem mindegy ugyanis, hogy ugyanazon árfolyamot mikor éri el egy adott pénzügyi instrumentum. A fundamentalista elemzés módszere:  LÉNYEGE: piacelemzés, amely az alapvető kereslet-kínálati háttér vizsgálata útján az árak, árfolyamok jövőbeli alakulását próbálja meghatározni, hosszú időszakra előre. o Feltevése, hogy az árfolyamot alapvetően a fundamentális tényezők határozzák meg, s a részvények értéke csak rövid ideig térhet el a fundamentálisan indokolt értéktől. o A fundamentális elemzők elsősorban az árfolyammozgások hátterére keresik a választ, s a társaság működését, illetve eredményességét vizsgálják. Ehhez megpróbálják előre jelezni azokat a tényezőket, amelyek a profit jövőbeli alakulásához vezetnek. o A fundamentális elemzők az általuk prognosztizált iparági és cégspecifikus tényezők alapján

meghatározzák a vállalat értékét, s ezen értékből kiindulva célárfolyamot, illetve ajánlást fogalmaznak meg a papírokra.  IDŐTÁVJA. Évek, évtizedek  LEGFONTOSABB JELLEMZŐK: o A piaci mozgások okát vizsgálja o A „miért”- re keresi a válasza o Előrejelzései közép és hosszú távúak o Általában egy szektorra koncentrál  TOVÁBBI JELLEMZŐK: o Termékorientált elemzés, előrejelzés o Keresleti- kínálati oldal elemzése o Információk alapján 51. Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II. Gazdálkodás és Menedzsment szak Leggyakrabban számított mutató: (2-t tudni)  P/E : az árfolyam és az egy részvényre jutó nyereség hányadosa (az adózott nyereség /részvények darabszáma)  EPS: az egy részvényre jutó nyereség  ROE: saját tőkearányos nyereség: mérleg szerinti nyereség/az időszak alatti saját tőke  ROA: az eredményt az összes eszközhöz viszonyítja, általában a működési eredményből

levonják az adófizetési kötelezettséget, és ezt osztják el az átlagos összes eszközállománnyal.  EBIDTA: a működési eredmény és az amortizáció összege.  Osztalékhozam: az egy részvényre jutó osztalék és a részvényárfolyam hányadosa, azaz százalékos formában azt adja meg, hogy a részvény árfolyamának mekkora részét kapják meg a befektetők osztalékként. A technikai elemzés módszere:  Lényege: a tőzsde múltbéli alakulását vizsgálja, a tendenciákra vonatkozó jelzéseket, következtetéseket ebből vezeti le. o Előrejelzés a jelenlegi és múltbéli folyamatok figyelembevételével a lehetséges kimenetelek valószínűségének vizsgálata. Alapját az a megfigyelés adja, amely szerint a történelem ismétli önmagát, illetve a hasonló helyzetekben a piaci mozgások is hasonlítanak egymásra.  LEGFONTOSABB JELLEMZŐJE: o A piaci mozgások hatását vizsgálja o Nem foglalkozik az okkal csak az okozattal o

Előrejelzései napi, rövid és középtávúak o Mindig a piac „aktualitását” figyeli  JELLEMZŐK: o árfolyamspecifikus o alapvetően a „mikorra” ad választ, így a piacnak olyan tényezőit is figyelembe veszi, mint például a pszichológia vagy a tőkeáramlással kapcsolatos aspektusok. o japán 1932 – rizsárak előrejelzésére alkalmazzák először o árfolyamgörbék = chartok A technikai elemzés területei:  ELMÉLETEK: melyek alapvető kereteket adnak az elemzésekhez;  INDIKÁTOROK: melyek a gyakorlatban legjobban alkalmazható technikák közép-és hosszú távon, amelyek a konkrét vételi és eladási döntés meghozatalát könnyítik meg;  ALAKZATOK, GYERTYAFORMÁCIÓK: amelyek jellemzően a rövid távú árfolyammozgás tekintetében adnak indikációt. 52. Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II. Gazdálkodás és Menedzsment szak TECHNIKAI ELEMZÉS MÓDSZERE „Érdemes bekukkantani a múltba, mert időnként iszonyú

hasonlóságokat fedez fel az ember. „ ELMÉLETEK - A technikai elemzés múltja: A. Charles DOW-elmélet B. Bolyongás-elmélet (Random Walk Theory) C. Elliot hullámelmélete D. Hamilton – „Tőzsdebarométer” A.) Dow - elmélet  LÉNYEGE: Milyen következtetéseket lehet levonni a tőzsdei ármozgásokból a gazdaság általános konjunktúrájára vonatkozóan.  AZ ELMÉLET: a tőzsde egészének viselkedésének leírása  MÁRA: a tőzsdei ármozgások törvényszerűségeire alkalmazzák. Dow Theory (Elmélet) 6 feltételezése 1. AZ INDEXBEN MINDEN TÜKRÖZŐDIK  Részvényárakba az információk beépülnek  Az indexek egyedi részvényekből állnak az indexek is reagálnak az információkra  az indexek alakulása tükröz minden piaci információt, hiszen ezek értékét az egyes részvények árfolyama határozza meg. 2. A PIACON EGYSZERRE HÁROM TERND URALKODIK: Az elmélet szerint ez a három trend egyszerre alakítja a részvény

árfolyamát.  ELSŐDLEGES (primary)  az árfolyamok irányultságát jelzi  Emelkedő. Lokális minimum értékek rendre egymás felett helyezkednek el.  Csökkenő: A lokális minimum értékek egyre alacsonyabb értéket mutatnak.  Több mint 1 évig tart  MÁSODLAGOS (secondary) – elsődleges trenddel ellentétes  1-3 hónapig tart  MINOR (KICSI) – másodlagos trenden belül rövidebb trendek.  A másodlagos trend ezekből a minor trendekből épül fel.  Rövid távú, általában 1 naptól 3 hétig terjed. 53. Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II. Gazdálkodás és Menedzsment szak 3. AZ ELSŐDLEGES TREND  3 SZAKASZBÓL ÁLL  A szakaszok kialakulásának az oka elsősorban a befektetők eltérő informáltságában és a gazdaság alakulásában keresendő.  Egy emelkedő trend esetében az első szakasz egy agresszív vételi hullámnak tekinthető, melyet azok a befektetők gerjesztenek, akik az átlagosnál jobban informáltak,

és a gazdasági fellendülésre és a hosszú távú növekedésre számítanak, s vételeikkel az árfolyamokat kimozdítják a stagnálásból.  A második szakaszt a javuló makrogazdasági környezet és a javuló vállalati eredmények jellemzik, így már nem csak a jobban informált befektetők lépnek vételi megbízásaikkal a piacra, hanem a kevésbé jól informáltak is.  A harmadik szakaszban a vállalatok sorra hozzák ki rekord nagyságú eredményeiket, és a gazdaság is kiválóan teljesít, ami már a kevésbé kockázatkedvelő befektetőket is vételekre sarkallja. Ilyenkor azonban azok a jól informált befektetők, amelyek az első szakaszban megkezdték a részvényvételeket, már sokkal inkább eladási megbízásokkal lépnek a piacra, mivel a fellendülés végére számítanak. 4. AZ IDEXEKNEK IGAZOLNIUK KELL EGYMÁST –  az egyes indexek trendfordulásait más indexeknek is vissza kell igazolniuk. 5. A FORGALOM ERŐSÍTI A TRENDET  a

csökkenő és növekvő elsődleges trend esetén a forgalom növekszik, ekkor a trend megerősödik 6. A TREND VÁLTOZATLAN AZ ELSŐ FELISMERHETŐ FORDULÓPONTIG –  A trend addig szignifikánsan nem változik, amíg a fordulópont nem következik be.  Fordulópont: ha egy másodlagos trend csúcspontja magasabbra tör, mint az előző trend maximuma. 54. Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II. Gazdálkodás és Menedzsment szak B.) RANDOM WALK – elmélet  Az elmélet szerint lehetetlen következetesen a piaci átlag feletti hozamot elérni a piacokon. Az árfolyamok ugyanis nem rendelkeznek „emlékezettel”, sokkal inkább véletlenszerűen mozognak annak függvényében, hogy pozitív vagy negatív hírek érkeznek a piacra. A „buy and hold” (vedd meg és tartsd) stratégiát preferálják idejétmúlt 1973 óta C.) ELLIOTT hullámelmélete  Lényege, hogy a pénzügyi piacok nem kaotikus mozgást, hanem egy jól meghatározható, ismétlődő

hullámmozgást, azaz ciklikusságot mutatnak, mely elsősorban az emberi érzelmeknek és reakcióknak köszönhető. Ezeknek a hatásoknak az eredményeként igencsak hasonló mozgások fedezhetők fel a különböző piacok esetében, s felismerésükkel és azonosításukkal előre jelezhetők a tőzsdei árfolyammozgások. 5 B 3 4 1 A C 2  Megfigyeléseinek az eredménye az volt, hogy a részvény árfolyamokban a ciklikusságok a Fibonacci-számok mentén helyezkednek el.  1,3,5: lokális csúcspontok: mind egy-egy növekvő minor trendet jelölnek a középtávú emelkedő szakasz mentén. Ezeket hívjuk lökéshullámoknak  2, 4: lokális mélypontok egy –egy kisebb korrekciót reprezentálnak. Ezeket hívjuk korrekciós hullámoknak.  A,B,C: a lefelé irányuló trendet alkotják, melyen belül a B csúcspont egy növekvő minor trendet jelöl.  Az elmélet egyik alaptétele az, hogy a lökéshullámokat mindig korrekció követi.  Elliot

hullámelméletében szereplő hullámok a Fibonacci-szintek mentén helyezkednek el.  A Fibonacci-számok meghatározása úgy történik, hogy az első tagot 1-nek vesszük, majd ezt követően a sorozat következő tagját az azt megelőző két szám összegeként kapjuk. A sorozat tagjai tehát: 1,1,2,3,5,8,13,21 stb  Ha elosztjuk a számokat a sorozat következő elemével, akkor a hányados egy konstans szám: 0,618 felé konvergál, ha a nagyobbal osztjuk el a kisebbet, akkor pedig a hányados 1,1618 felé konvergál.  Egy csúcs magassága a következő csúcs magasságához viszonyítva gyakran 0,618, a megelőző csúcs magasságához képest pedig nagyjából 1,618. Minden második hullám között az arány szintén állandó, kb. 2,618 Alakzatok:  Soha sem teljesen ugyanolyanok, de hasonlóak  Folytatódást jelző alakzatok  Fordulós alakzatok 55. Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II. Gazdálkodás és Menedzsment szak TECHNIKAI ELEMZÉS

MÓDSZERE: A.) TRENDEK,CSATORNÁK  EMELKEDŐ TREND: az árfolyamgörbén megfigyelhető csúcsok és völgyek egyre magasabb szinten helyezkednek el. Az emelkedő trend ellenére az árfolyamokban megfigyelhető bizonyos fokú ingadozás, de az időszakos csúcsok és völgyek egyre magasabban jelennek meg.( Trendvonal: a mélypontok összekötésével)  CSÖKKENŐ TREND: az árfolyamgörbén megfigyelhető csúcsok és völgyek egyre alacsonyabb szinten helyezkednek el. A csökkenő trend ellenére az árfolyamokban megfigyelhető bizonyos fokú ingadozás, de az időszakos csúcsok és völgyek egyre alacsonyabban jelennek meg. (Trendvonal: az egyre lejjebb elhelyezkedő árfolyamcsúcsok összekötésével nyerhető)  OLDALIRÁNYÚ TREND  TÁMASZ ÉS ELLENÁLLÁSI SZINTEK 56. Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II. Gazdálkodás és Menedzsment szak o Támasz – Ellenállás  Kulcsfontosságú pszichológiai szintek  Régi elmélet: nagy megbízás az adott

szinten – ma már elavult  Egyszerűen itt feszül egymásnak a kereslet és kínálat o Támasz  Az aktuális árfolyammozgás alatt található meg  Egymással nagyjából egy szinten lévő mélypontok összekötésével készíthető el  Felhasználása  Letörés esetén Short  Ha visszapattan róla: Long o Ellenállás  Az aktuális árfolyammozgás felett található meg  Egymással nagyjából egy szinten lévő csúcspontok összekötésével készíthető el  Felhasználása  Kitörés esetén Long  Ha visszapattan róla: Short 57. Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II. Gazdálkodás és Menedzsment szak B.) KITÖRÉSEK  KITÖRÉS  BEHALT KITÖRÉS: a kitörés utáni zuhanást követően a piac gyorsan dinamikus emelkedésbe fordul. C.) CIKLUSOK: időintervallumok bizonyos sora, amelyek elteltével ugyanazon események ismétlődnek, pl. gazdasági ciklusok D.) HULLÁMELMÉLET – ELLIOT: az ármozgás meghatározott számú

és jellegű hullámok sorozatából épül fel úgy, hogy a piac öt hullámban mozog az uralkodó trend irányában, és három hullámban a korrekciós fázisban. 58. Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II. Gazdálkodás és Menedzsment szak E.) KETTŐS MÉLYPONT ÉS CSÚCS F.) FEJ-VÁLL ALAKZAT G.) TÜSKE: az árfolyam adott szinten gyorsan áthalad Az áttörést rövid, de igen erőteljes mozgás, majd erőteljes ellenirányú mozgás követi. 59. Pénz és Tőkepiacok 2008/2009/II. Gazdálkodás és Menedzsment szak Fordulós Alakzatok  Dupla Csúcs és Dupla mélypont  Fej és Vállak STATISZTIKAI ALAPOKON NYUGVÓ MÓDSZEREK  INDIKÁTOROK o Mozgóátlagok – több napra vetített átlagok chartokra o Oszcillátorok – ár-, árfolyammozgások sebességét méri o Momentum, vagy lendület – egynapos átlagárat/árfolyamot összehangolja valamely mozgóátlaggal o Relatív erősségi index – Wilder: RSI = 100 x U / (U+D) o Elliot hullámok – Ralf

Nelson Elliot - mélypontok és csúcsok előrejelzése o Fibonacci számok – minden egymásra következő szám az előző két szám összege = Eduard Dobson : tőzsdei elemzésben alkalmazza  Trendkövető indikátorok o Mozgóátlag  Szimpla Mozgóátlag (számtani átlag) – SMA  Súlyozott Mozgóátlagok, pl. Exponenciális Mozgóátlag (EMA) Mire figyeljünk, mikor tőzsdére lépünk:  Makroökonómiai események  Politikai események  Devizák mozgása  Gyorsjelentés és egyéb időpontok, nemcsak az adott részvény! 60