Gazdasági Ismeretek | Világgazdaságtan » Vetési Anikó - Világgazdaságtan

Vetési Anikó - Világgazdaságtan EU konvergencia kritériumai 1992 Maastrichti szerződés meghatározza az egységes valuta létrehozásának tervét, amely az alábbi tényezőktől függ:  árstabilitás: Egy ország inflációs rátája legfeljebb 1,5%-kal múlhatja felül a három legalacsonyabb inflációt produkáló tagállam inflációjának átlagát  kamatlábak: a kamatláb legfeljebb 2%-kal múlhatja felül a három legalacsonyabb inflációs rátájú ország hosszú távú kamatainak átlagát  deficit: Nem haladhatja meg a GDP 3%-át  adósság: Nem haladhatja meg a GDP 60%-át (kivéve ha csökkenő tendenciát mutat)  árfolyam stabilitás: a kijelölt sáv +- 2,25% a nemzeti valuta árfolyamingadozására Integrációs fejlődés kritériumai, Integrációs fejlődés fokozatai ( sorrendben, magyarázat nem kell) Legáltalánosabb megfogalmazásban egy egyesülési folyamatról van szó, vonatkozhat mind a természetre, mind a társadalomra. Főbb

formái: - Szabadkereskedelmi terület: Az övezeten belül a külkereskedelem a vámok és a kvóták leépítésével liberalizált, kívülállókkal szemben mindentagország külön nemzeti vámokat és kvótákat alkalmaz. - Vámunió: Az övezeten belül a külkereskedelem liberalizált, a kívülállókkal szemben közös vámokat alkalmaznak. - Közös piac: a vámuniótól annyival több, hogy liberalizálják a termelési tényezők áramlását is. - Egységes piac: a teljes liberalizációt képviseli a vámokon és a mennyiségi korlátozásokon túlmenően a nem vámjellegű korlátok teljes körű leépítésével. - Gazdasági unió: a közös piacon túl a gazdaságpolitika integrációját is megvalósítja, fontos fejleménye a közös, vagy egyetlen valuta bevezetése. - Politikai unió: a hatalom és a törvényhozás fokozatos átvitele a községi szintre. Fogyasztói alapjogok az EU-ban - az egészség és biztonság védelméhez, - a gazdasági és

a jogi érdekek védelméhez, - az oktatáshoz és tájékoztatáshoz, - a jogorvoslathoz, a kárigény érvényesítéséhez, valamint - az érdekképviseletek létesítéséhez való jog. Globalizáció negatívumai A világban zajló közeledési, hasonulási, politikai és kulturális folyamatok gyűjtőneve, minőségi és mennyiségi változása viták tárgya transznacioná 1. nemzetközi termelési folyamat lis 2. nemzetközi újratermelési folyamat folyamatai: 3. globális fogyasztás és globális reklámok 4. gyors és könnyű információszerzés ( információs társadalom világméretű elterjedése) 5. nemzetközi pénz és tőke piaci összefonódások 6. hazai GDP jelentős mértékben függ a nemzetközi piacoktól és kapcsolatoktól problémá Nemzetközi összefogással enyhíthetők: környezetszennyezés ( esőerdők pusztulása, üvegházhatás), Föld i: túlnépesedése ( nyomor, éhezés ), erőforrások szűkössége Nyertes Multik, a nemzetközi

piacok befektetői, nemzetállam ( HA az segíti a foglalkoztatást, a tőkeimportot stb. ), ei: minőségbiztosítás, piackutatás, helyi menedzserek, szakképzett munkások Vesztes Kisebb vállalkozások, hagyományos iparágak, mezőgazdaság, alacsony képzettégűek, kultúra fogyasztói, ei: nemzeti kulturális termékek előállítói, csak helyi piacra koncentráló vállalkozók Kritika: Nemzetállam önállósága gyengül, kisebb és nyitottabb gazdaságok lemaradhatnak, egysíkú kultúra, Négy fő csoportba sorolhatjuk őket: - közvetlenül ökológiai problémák: környezetszennyezés, globális felmelegedés, - ökológiai – társadalmi problémák: népességnövekedés – világélelmezés, - gazdasági problémák: gazdagság és szegénység egyenlőtlen eloszlása, anyagi és szellemi javakhoz való hozzájutás perifériája, társadalmi-tudati problémák: ideológia, vallás, politika, terrorizmus, fajgyűlölet, CEFTA lényege, tagjai, taggá válás

feltételei 1991. február 15 Visegrádi tárgyalások: a három miniszterelnök, Lech Walenza (lengyel villanyszerelő), Waclav Havel (cseh drámaíró) és Antall József (magyar történelem tanár) aláírta a visegrádi dokumentumokat a szabadkereskedelmi megállapodás létrejöttéről. Történelmi előzmény: 1335-ben Károly Róbert magyar, János cseh és Kázmér lengyel uralkodók állapodtak meg Visegrádon új, Bécset kikerülő kereskedelmi útvonalakról. 1991-ben az országok egymásrautaltsága más volt ⇒ szabadkereskedelmi övezet ⇒ 1992. december 21. Krakkó - CEFTA 1994-ben Csehszlovákia szétválásával 4-re szaporodott a tagállamok száma, majd később csatlakozott Szlovénia, Románia és Bulgária (1999.0101) is Horvátország is csatlakozott volna, de nem teljesít két fontos követelményt: nem WTO tag és nincs társulási megállapodása az EU-val. EU tagjai ( 15) Franciao, Német o., Olasz o, UK;: Spanyolország, Belgium, Hollandia,

Portugália, Görögország; Ausztria, Svédország ,Dánia, Finnország, Írország, Luxemburg CEFTA tagjai 1991 Visegrád (Mo., Lo, Csehszl), 1993 jan 1 Cseho+Szlov 1996 Szlovénia 1997 Román 1999 Bulg érd. Balti, tör, horv, maced, ukr kritériumok: ?társulásviszony EUval, ?Eurban, ?WTO tag, ?szabker megállap. minden CEFTA orszal, ? elfogadja a CEFTA alapelveit, ? belépését minden tago. támogatja céljai: ?ker. bővítése a felek között, ? vilker fejlődéséhez hozzájárulás, ? versenyfeltételek bizt. alapelvek: ?hatály minden ipari és mgi termékre, ?2001 jan 1-ig minden keri akadályt megszűnt, ? min olyan kedv egymásnak mint Eunak ipari termékek: ?cél – szabker, ?A (gyors) lista – 1993tól 0% alap és nyersanyag, ?B (norm) 1997 0% ?C (lass) 2001ig taxtil, kohászat, járműipar MÓDOSÍTÁS C lista 1998ra nagyrész 0% agrár: ?preferenciális megállapodás, ?2 csop – ?érzékeny termék 2 éven át évi 10% vámcsökk ?kevésbé érz 5 évig évi

10% vámcsökk MÓDOSÍT 1995 ?A lista 1996tól 0% tenyészállat ?B kisebb, mint LKE zöldség, gabona ?C bilaterális megáll, mennyiségi kvóták ? D maradék, LKE Mo. előnyei: ?magyar iparexp 40% imp 20% Cseh-sz, Lo 50-20% A listán ?magyar vámszínv. magasabb mégis több kedvezményt kaptunk CEFTA-EU: ?CEFTA 10% EU külkernek ?CEFTA gravitációs közp EU ?7 CEFTA orsz 100 mós piac ?1998: Lo. Mo Cseh – EU 10 legfontosabb ker partnere között ?CEFTA 90% vámment ipari ker 2001 100% ?agrár 80% vámkedv ?alkupozíciójavító ?demonstr hatás Triál elmélet lényege röviden Japán közgazdászok dolgozták ki, lényege Az integrációs csoportosulásokhoz, a fejlett világ országaihoz való csatlakozás alapvetően fontos a kis országok számára, világgazdasági versenypozíciók javításának esélyei szempontjából is. A világgazdaságban egyre nő a különbség a világ országai között, a legfejlettebb részek ( centrum) Észak-Amerika ( USA ), NY-Európa (

Németo.) és DK-Ázsia ( Japán )A triádok a világ tőkeexportnak kb ¾ részét ellenőrzésük alatt tartják. Félperiféria: van esély csatlakozni a centrumhoz ( pl. Portugália, Görögország, Tajvan, Magyarország) Periféria: reménytelen helyzet ( Fekete Afrika, Észak Korea). GATT és WTO kapcsolódása, céljai, különbségei 1947. év október hó 30 napján Genfben írta alá 23 ország képviselője a megalakításáról szóló okmányt, 1948. évben lépett életbe Az aláírást hosszú tárgyalás előzte meg A GATT létrehozásához a következő események vezettek: az 1944. évi Bretton Woods-i tárgyalások , 1946. február hó 18 napján az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa határozatot hozott egy világkereskedelmi és foglalkoztatottsági konferencia összehívásáról, év felállították az Előkészítő Bizottságot, melynek nevéhez fűződik a Havannai Konferencia előkészítése és a GATT megalakítása. , 1947 április hó 23 napján a

Havannai Konferencia Előkészítő Bizottságának szervezésében megindultak a konkrét vámtárgyalások, melynek eredményét beépítették egy általános kereskedelmi egyezménybe. A létrejött Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezményt 1947. év október hó 30 napján 23 ország írta alá. Ezen egyezmény tartalmazta a nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatos célokat, feladatokat, elveket, magatartási szabályokat, valamint csatolták 120 bilaterális alapon folytatott vámtárgyalás eredményeit. A kelet-európai államok közül az egyezményt csupán Csehszlovákia írta alá. A GATT jogi státusát tekintve sokoldalú kereskedelmi egyezményként funkcionált, melynek különböző szervei csak ajánlásokat tehettek, de nem hozhattak határozatot. Szervezeti jellege abból adódott, hogy a nemzetközi kereskedelem liberalizálásában aktív szerepet vállalt, a szerződő felek vitás kérdéseit rendezte. A GATT célkitűzései: - az életszínvonal

emelése, a teljes foglalkoztatottság, a reáljövedelmek és a tényleges kereslet növekedése, a világ erőforrásainak minél teljesebb körű hasznosítása, az áruk termelésének és cseréjének bővítése. A következő alapelveknek kell érvényesülniük: a) legnagyobb kedvezmény elve: lényege, hogy kereskedelmi szerződést aláíró ország arra vállal kötelezettséget, hogy a vele szerződő országnak haladéktalanul és ellenszolgáltatás, külön tárgyalás nélkül biztosítja azokat a kedvezményeket, melyeket harmadik országnak megadott, illetve a jövőben meg fog adni. Ez a feltétlen legnagyobb kedvezmény elve b) nemzeti (egyenlő) elbánás elve: a külföldi szerződő partnereiket teszik egyenlővé a belföldiekkel a hazai piacon. c) viszonosság elve: a résztvevő országok a partnerektől kapott kedvezményeket kötelesek hasonló kedvezményekkel viszonozni, egyoldalú előnyökre nem tarthat igényt a partner hozzájárulása nélkül. d)

transzparencia elve: átláthatóság, a nyilvánosság érvényesülését, döntések, intézkedések haladéktalan közzétételének követelményét jelöli. e) konzultáció elve: tárgyalásokban, döntésekben a többoldalú egyeztetések igényét fogalmazza meg. Célja még, hogy a kereskedelempolitikában általános és tartós jelleggel csak a vám legyen alkalmazható eszköz, azok színvonala azonban csökkenjen, illetve szűnjön meg a nem tarifális eszközök általános és tartós jellege, csak szelektív és ideiglenes jelleggel kerülhessen sor az alkalmazásukra. Ezen célok sok vonatkozásban nem teljesültek A GATT-ot létrehozó 23 ország a középpontba a vámot állította, célul tűzték ki a magas vámok szintjének csökkentését. A tagországokat nem kötelezhették a vámtételek egyoldalú csökkentésére, azonban elvárták, hogy a kölcsönös vámengedmények nyújtását, a vámok lekötését célzó vámkonferenciákon részt vegyenek. Az

első 1947. évi genfi vámkonferenciát követően még hét alkalommal rendeztek körtárgyalásokat, fordulókat. A legfontosabbnak az utolsó, 1986-1993 év között lezajlott Uruguay-i fordulót kell tekinteni, mert - jelentős korszerűsítéseket hajtottak végre a GATT alapszerződésen, új területeket vontak be a GATT keretei közé, a korábban ideiglenes jelleggel létrehozott GATT helyébe a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) lépett. Magyarország 1969. évben nyújtotta be felvételi kérelmét, majd 1973 év júliusában kizárólag vámengedmények nyújtásával csatlakozott. Az 1968 évi új gazdasági mechanizmus bevezetése után hazánkban - a vállalatok a korábbinál önállóbbá váltak, a világpiaci és a belső árak között egységes árszorzó teremtett kapcsolatot, - az árakon keresztül ható vám a gazdasági döntéseket befolyásoló tényező lett. Mindez a GATT felek számára azt jelentette, hogy a magyar piacra jutás esélyei

számukra valójában a vámoktól függtek. A Világkereskedelmi Szervezet (WTO): Az Uruguay-forduló keretében a résztvevők 1993. év december hó 15 napján döntöttek a GATT-ot felváltó nemzetközi szervezet megalapítását célzó javaslatról. A Marrakeshi Egyezmény értelmében 1995. év január hó 01 napján létrejött a WTO A WTO a GATT-tól abban tér el, hogy: - alapegyezménye valamennyi pontja minden félre kötelező, alapokmánya jóval korszerűbb, mint a GATT 1947. évi alapokmánya, a WTO multilateriális nk szervezet, a GATT nem a korábban védett és a „szürke” területeken jelentős szigorításokat vezettek be, vitarendezési mechanizmusa sokkal fejlettebb, nemzeti szabályok alapján hozott megtorló intézkedések nem alkalmazhatóak a tagországokkal szemben, áttekinthetőbbé vált a tagországok kereskedelempolitikája, a WTO célja a fejlődő országok fejlődésének segítése, világkereskedelmi pozíciójuk javítása, szélesebb

hatáskörű nemzetközi szervezet, tagországaik egyszeres többséggel egyrészt szembeszállhatnak egy nekik nem tetsző derogációval vagy interpretációval, valamint döntést hozhatnak a világkereskedelem szabályozásának ügyében. Összegzésként elmondható, hogy a GATT és a WTO mindeddig sikeresen működött, a világkereskedelem jelentős bővülésen, liberalizáláson ment át. Eredményükként olyan szabályrendszert sikerült kialakítani, ami a világgazdaság legtöbb országát és a világkereskedelem jelentős részét felöleli. EU Székhelye: Brüsszel és Luxemburg Célja: gazdasági, politikai és pénzügyi egység megteremtése az Unión belül. Kialakulása - Kronológia: 1950. máj 9 Robert Schuman francia külügyminiszter javasolja az Európai Szén és Acélközösség (ESZAK) megalakítását. (máj 9 – Európa Nap) 1951. Párizsi Szerződés alapján a hatok aláírásával megalakul az Eszak (Belgium, Hollandia, Luxemburg,

Franciaország, NSZK, Olaszország) 1957. a Római Szerződés alapján az Eszak tagállamai megalapítják az: - Európai Gazdasági Közösséget (EEC) és az - Európai Atomenergia Közösséget (EUROATOM) 1985. Egységes Európai Okmány (Single European Act) – az első jele annak, hogy az integráció elmozdult a politikai együttműködés irányába is. Céljai: - kiegyensúlyozott gazdasági és társadalmi fejlődés - a termelési tényezők szabadabb áramlásával nagyobb vállalkozói lehetőségek biztosítása, - nemzetközi versenyképesség javítása. A belső piac megvalósításának programja: - a piac egységesítését gátló szabályozások megszűntetése, - a tagállami szabályozások visszaszorítása, új, közösségi szabályok, szabványok megalkotása, - a “határok nélküli Európa” funkcionálásához szükséges új politika létrehozása, - új egyezmények megkötése. 1991. A Maastrichti Európai Uniós Szerződés keretében a tizenkettek

állam és kormányfői elhatározták az Európai Unió létrehozását. (Anglia, Németország, Franciaország, Írország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Dánia, Görögország, Spanyolország, Portugália) A szerződés 1993. November 1-én lépett hatályba Fő elemei: • az EK elnevezés helyére az EU elnevezés lép, • bevezetésre kerül az “Unió Állampolgársága” jogintézménye, • a nemzetgazdaságok erősítése, egységes, stabil valutát is magába foglaló gazdasági és monetáris unió létrehozása, • közös kül-, biztonság- és védelmi politika, • együttműködés a bel- és igazságügy területén. Csatlakozások: - 1973: Dánia, Írország, Anglia - 1981: Görögország - 1986: Spanyolország, Portugália - 1995: Ausztria, Svédország, Finnország Követelmények a tagsághoz: - több párt rendszerű demokratikus jogállamiság - politikai,-jogi,-gazdasági feltételek teljesítése Jelenleg 15 tagállama van az Uniónak,

Magyarország 1994. február 1-e óta társult tag Szerződések: 1951. Párizsi Szerződés: 6 állam létrehozza az ESZAK-ot, egységes Európa létrehozásának kezdete, kicsi, de konkrét lépésekkel. 1957. Római Szerződés: EGK megalapítása, Euroatom létrehozása Hosszútávú célok:  Eu-i egység létrehozása  4 konvergencia kritérium: o személyek o szolgáltatások o áruk o tőke szabad áramlása 1986. Egységes Európai Okmány: kiegészíti és módosítja a Római Szerződést és felgyorsítja az integrációt. 1993. Maastrichti Szerződés: Európai Unió létrehozása 1993. Koppenhágai Kritériumok: - csatlakozási feltételek a Közép-Kelet-európai országoknak (a csatlakozás Bibliája) - hogyan képes fogadni az EU az új tagállamokat? 1985-1990. Schengeni Egyezmény: Személyek szabad áramlása, tagállamok közötti belső határok eltörlése: 1985. Egyezmény megszületik 1990. Kiegészítés 1995. Hatályba lép (Az áruk és

szolgáltatások szabad áramlása 1993-tól működik) 1997. Amszterdami Szerződés: Az alapító szerződés módosítása Fő céljai: • munkahely teremtés és a polgári jogok védelme Európában • a munkaerő szabad áramlásának biztosítása, és a biztonság erősítése • Európa befolyásának erősítése világviszonylatban • Az intézményrendszer fejlesztése, hogy hatékonyan lássa el feladatát a bővítési folyamatok alatt és után. 1. A Maastricht-i Szerződés, a 90-es évek Uniója 1991. A Maastrichti Európai Uniós Szerződés keretében a tizenkettek állam és kormányfői elhatározták az Európai Unió létrehozását. (Anglia, No, Fo,Íro,Olo, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Dánia, Görögo., Spanyolo, Portugália) A szerződés 1993. November 1-én lépett hatályba Fő elemei: - az EK elnevezés helyére az EU elnevezés lép, • bevezetésre kerül az “Unió Állampolgársága” jogintézménye, • a nemzetgazdaságok erősítése,

egységes, stabil valutát is magába foglaló gazdasági és monetáris unió létrehozása, • közös kül-, biztonság- és védelmi politika, • együttműködés a bel- és igazságügy területén. 2. Az Unió három pillére, székhelye, nyelve, polgársága Az EU három alappillére: A három pillér folyamatosan fejlődik, bővül. 1. Az Európai Közösség: a gazdasági és monetáris unió létrehozásával és további politikákkal kiegészített Római Szerződés, és az un. “uniós állampolgárság intézménye.  Európai Monetáris Unió (EMU): egységes európai monetáris politika, fizetési és pénzügyi rendszer. Ennek keretében bevezetésre kerül az egységes közös valuta, létrejön az Európai Központi Bank, a nemzeti jegybankokból álló európai Központi Bankok rendszere.  “Uniós Állampolgárság” intézménye, mely szerint a tagállamok állampolgárai egyben az Unió állampolgárai, így joguk van: • a szabad mozgáshoz •

szabad letelepedéshez • szavazáshoz • jelöltetni önmagát a letelepedési helyen • igénybe venni a diplomáciai vagy konzuli védelmet 2. A közös Kül- és Biztonságpolitika: Az együttműködés kormányközi jelleggel működik, nem jön létre egységes külpolitika. De a közös elemeket megerősítették Kiterjed a közös védelmi politikára. Céljai:  EU függetlenségének, érdekeinek védelme,  A tagállamok biztonságának erősítése,  A nemzetközi együttműködés támogatása,  Az alapvető emberi jogok védelme, biztosítása. 1969. Hága: először döntöttek a külpolitika kormányközi egyeztetéséről NYEU-t felélesztették (Nyugat-európai Unió), és az integráció részévé tették. (tagjai: 10 tagállam, 6 társult tag, 5 megfigyelő, 7 társult partner) Petersbourgi Nyilatkozat:  humanitárius és mentési feladatok  béke fenntartása és megteremtése  válsághelyzet esetén harcoló alakulatok bevetése Közös

Kül- és biztonságpolitika (CFSP)  Az unió közös értékeinek, alapvető érdekeinek, függetlenségének megóvása  Az unió tagállamai biztonságának megerősítése  a béke megőrzése a nemzetközi biztonság elősegítése  a nemzetközi együttműködés elősegítése  a demokrácia és a jogállamiság fejlesztése és megszilárdítása az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása Kapcsolódó szervezetek:  EBESZ Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet: politikai konzultációs szervezet  NATO  NYEU Nyugat Európai Unió: támogatja az EU-t a védelmi politikában OCCAR Fegyverkezési Együttműködési Szervezet 3. A Bel- és Igazságügyi politika egyes területein megvalósítandó együttműködés: A nemzeti szuverenitás teljes megtartásával kormányközi jelleggel működik. A tagállamok biztonságát veszélyeztető külső tényezők elleni közös védelmet biztosítja. (migráció Bűnügy,

rendőrségi kérdések, közös vízumpolitika, harmadik országokkal szembeni politika) Háttere: Koordináló Bizottság. Közös Bel- és igazságügyi együttműködés: Az együttműködés területei a menekültügy, bevándorlási politika, belső határok védelme, kábítószer és terrorizmus elleni harc, nemzetközi csalások elleni küzdelem, igazságszolgáltatási, vámügyi, rendőrségi együttműködés. A tagállamok ezekben a kérdésekben tájékoztatják egymást Információs rendszer kiépítése: EUROPOL 3. Az Európai Közösségek Tanácsa Megalakulása: 1949-ben jött létre tíz ország csatlakozásával. Ma 41 állam tagja, összesen Kb 800 millió európai lakos. Magyarország 1990 November 6-án a volt szocialista országok közül elsőként csatlakozott. Célja: A tagállamok közötti politikai, szociális, jogi és kulturális együttműködés létrehozása és az általános európai értékek megszilárdítása, erősítése. Felvétel: Tagja

lehet bármely európai jogállam, mely biztosítja állampolgárai számára az alapvető emberi és szabadságjogokat. Három Fórum: 1. Miniszteri Bizottság, mely a tagállamok külügyminiszterei által alkotott döntéshozó szerv 2. Parlamenti Közgyűlés, melynek tagjai a nemzeti parlamenteket képviselik, 291 tagja az Európa Palotában ülésezik. Aktuális nemzetközi politikai kérdésekkel foglalkozik. “ Európa Demokratikus Lelkiismerete” 3. Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa, kétkamarás rendszerben működik, 291 tagot számlál. A három fórumot a Titkárság fogja össze, ahol kb. 1500 fő dolgozik Vezetője Daniel Tarsis (svéd). Magyarország képviselője Habsburg Ottó Az Európa Tanácsnak nincs konkrét intézményi felépítése, a témák feldolgozása csúcsértekezleteken zajlik. Kiemelkedő csúcsok: - Bécs, 1993 (10-ről 35-re emelkedett a tagállamok száma) - Straszburg, 1997 (32-ről 41-re emelkedett a tagok száma)

Az Emberi Jogok Európai Bírósága az az emberi Jogok Európai Egyezménye által létrehozott bírói testület, székhelye Strasburg. Az Európa Tanács jelképei:  zászló: kék alapon 12 aranycsillag (1995)  Európa Himnusz: Beethoven – Örömóda Az Európa Tanács eredményei: • Európai Emberi Jogok Egyezménye • nemzetközi intézmények létrehozása • több mint 160 konvenció ratifikálása, melyek megalapozták Európa arculatát • kisebbségvédelem – ajánlások (mo.i vonatkozás: 2001-es ajánlás) • elektronikus média • oktatás, kultúra, egészségügy, jogbiztonság védelem • intolerancia, rasszizmus ellenes kampány Európai Unió Tanácsa: • Feladata: A közösség fő döntéshozatali szerve. Elfogadja és jóváhagyja a Bizottság által megtárgyalt ügyeket. Felelős a tagállamok általános gazdaságpolitikai kooperációjáért. Állásfoglalása valamennyi lényeges törvényhozási aktusban szükséges beleértve a bizottság

által elfogadott egyezményeket is. Egyhangú, minősített többségi vagy többségi szavazással dönt. A tagországoknak vétójoga van alapvető nemzeti érdekeiknek veszélyeztetése esetén. • Felépítése: A tagállamok felelős minisztereiből áll, székhelye Luxembourgban van. • o Részei a szektorális tanácsok azaz a pénzügyminiszteri, a mezőgazdasági és külügyminiszteri tanácsok. o A tanácsok működését az előkészítő testület a COREPER segíti, készíti elő, amely hetente ülésezik: COREPER I. helyettes állandó képviselők bizottsága COREPER II. állandó képviselők bizottsága o 180 témák szerint elhatárolt állandó v ideiglenes munkacsoport segíti alapozza meg a szervezet működését (2500 fő) működése: A tanács soros elnökség alapján működik. Elnöki tisztét fél évenként tölti be a soros ország. A tanácsban összesen 87 szavazat van, amelyből o 10 szavazata van: Franciao, Német o., Olasz o, UK; o 8 szavazata

van: Spanyolország o 5 szavazata van: Belgium, Hollandia, Portugália, Görögország; o 4 szavazata van: Ausztria, Svédország o 3 szavazata van: Dánia, Finnország, Írország o 2 szavazata van: Luxemburg Európai Tanács: Az EU tagállamainak állam és kormányfőinek testülete, az EU csúcstanácsa. Évente kétszer ülésezik Stratégiai kérdésekben döntenek 4. A Bizottság jellege, felépítése, működése, hatásköre Miniszteri Bizottság, mely a tagállamok külügyminiszterei által alkotott döntéshozó szerv Európai Bizottság: • Feladata: Javaslattevő, döntés előkészítő, végrehajtó, jogalkotást ellenőrző feladatai vannak. A bizottság az Unió kormánya, feladata kezdeményezés, végrehajtás, felügyelet. o Biztosítja az alapszerződés betartását. o Kidolgozza a a törvényjavaslatokat, gondoskodik azok betartásáról o Kezdeményezi a törvényhozási folyamatokat, egyeztet a Tanács és a Parlament között o különböző alapokat,

programokat, kezel irányít Szervezete: 20 főből álla a vezetősége, tagjai biztosok akiket 5 évre jelölnek a tagállamok. A legnagyobb 5 ország 2-2 biztost, a többiek 1-1 biztost jelölnek. Van elnöke és két alelnöke A bizottsági tagok tárcákkal rendelkeznek, minden tárcának főigazgatósága van és van + 4 Főigazgatóság (öszesen 24). A Főigazgatóságok 16000 fős hivatalnoki, adminisztrációs szolgálatot irányítanak. 5. A Parlament felépítése, hatásköre Parlamenti Közgyűlés, melynek tagjai a nemzeti parlamenteket képviselik, 291 tagja az Európa Palotában ülésezik. Aktuális nemzetközi politikai kérdésekkel foglalkozik “ Európa Demokratikus Lelkiismerete”. Európai Parlament:    Feladata: Politikai kezdeményezőként lép fel. A közösség költségvetésében végső döntési joga van. Konzultatív jellegű közvetlenül választják (1979) a tagállamok polgárai. A parlament és a tanács osztozik a jogalkotói

feladatokban: a parlament részt vesz az az irányelvek, rendeletek kidolgozásában, véleményt nyilvánít a bizottsági javaslatok tekintetében, melyeket a bizottságnak figyelembe kell vennie. szervezete: Jelenleg 626 tagja van (Németo 99, Francia-Olasz-UK 87-87, Spanyol 64, Holland 31, Belg-Görög-Port 25-25, Svéd o. 22, Ausztria 21, Dánia-Finnország 16-16, Írország 15, Luxemburg 6 taggal képviseltetheti magát. Többnyire Strasbourgban ülésezik. Politikai hovatartozás szerint tömörülnek frakciókba Jelenleg 8 politikai csoport van – a legnagyobbak az Európai Szocialista Párt és a Keresztény Demokrata pártállású Európai Néppárt. A parlamentet 14 tagú BÜRO irányítja, az elnököt 2,5 évre, a képviselőket pedig 5 évre választják. Évente 12 plenáris ülése van 20 Szakbizottsággal rendelkezik + ideiglenes bizottságok. A Parlament jóváhagyása szükséges: nemzetközi együttműködési, társulási egyezmény megkötésekor, teljes jogú

tagsági viszony elnyerése, egységes választójogi és uniós állampolgárság elfogadásához 6. Az Unió vezetése és nem fő szervei Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa, kétkamarás rendszerben működik, 291 tagot számlál. Az Európai Unió Intézményrendszere: 1. Európai Tanács: állam- és kormányfőket tömörítő intézmény, mely csak politikai döntéseket hozhat. Nincs hivatali apparátusa, “nemzetek felettiek” Kormányközi 2. 3. 4. 5. 6. 7. intézmény, melynek vezetője félévenként cserélődik. (jelenleg belga, majd spanyol) Miniszterek Tanácsa: törvényhozó szerv, a testület a tagország képviseletében egy-egy felelős miniszterből áll, akinek személye mindenkor a megvitatandó szakterülettől függ. Állásfoglalása valamennyi lényeges törvényhozási aktusban szükséges. Tagállamok Állandó Képviselői Bizottsága: COREPER, székhelye: Brüsszel, Magyarországot Juhász Endre képviseli. Feladata

a tagállamok általános és gazdaság politikáját koordinálni, valamint a közösségi politika keretein belül rendeleteket alkotni, és utasításokat eszközölni. (kötelező érvényű) eredetileg az ESZAK, az EEC és az EUROATOM közös bizottsága és tanácsaként működött (1967- Egyesülési Szerződés) Európai Bizottság: Végrehajtó szerv, az EU “kormányaként” funkcionál. Tagjainak száma 20 fő, a képviselőket a tagországok küldik, megbízatásuk 5 évre szól, biztoroknak hívják őket. Munkájában mintegy 20ezer fős hivatalnoki szolgálatra támaszkodik, mely 23 főigazgatóságból áll. Feladatai: kezdeményezés, végrehajtás, felügyelet. Európai Parlament: Biztosítja az EU demokratikus politikai ellenőrzését, részt vesz a törvényhozási folyamatban. Plenáris ülései Straszburgban vannak, a 19 Parlamenti Bizottság és a frakciók Brüsszelben üléseznek. A főtitkár székhelye: Luxemburg. Parlamenti jóváhagyás szükséges az

összes nemzetközi együttműködési. Társulási egyezmény, valamint a teljes jogú tagsági viszony megkötéséhez. A parlament költségvetési javaslatokat elfogadhat vagy elvethet; visszahívhatja a Bizottságot, annak programjához megjegyzéseket fűzhet; plenáris üléseken kérdéseket tehet fel a Bizottságnak és a Miniszteri Tanácsnak. (Nizzai Csúcs) Tagjai politikai csoportok szerint tömörülnek, - az Európai Kereszténydemokraták, és Szocialisták a két legerősebb part. Európai Bíróság: Luxemburgban székel, 13 tagja van. (szerintem 15 bíró + 8 főügyész). Feladata az alapító okmányok értelmezése, az alkotmányosság biztosítása, döntés jogvitákban, nemzetközi megállapodások véleményezése. Számvevőszék: Feladata az EU pénzügyi tevékenységének teljeskörű ellenőrzése. 10 tagja van (szerintem15), akiket 6 évre nevez ki az Európai Tanács, az Európai Parlament jóváhagyásával. Fehér Könyv: Essen, 1994. A csatlakozni

kívánó országok számára állították össze ezt a jogharmonizációs ajánlásgyűjteményt. Ezek betartása az érettség fokmérője, hatásai megjelennek az országjelentésben. (Mo: 1201-es ajánlás) Agenda 2000: Megreformálja a Maastrichti szerződést, az Európai Bizottság programját hirdeti meg 2006-ig. Kitér a költségvetésre, a közös politikák átalakítására és a bővítési folyamatra. Ehhez csatolva adta ki az EB A tíz tagjelöltről az országjelentést Az EU fő szervei: • Európai Unió Tanácsa: a legfőbb döntéshozó és jogalkotó szerv • Európai Bizottság: Javaslattevő, döntés előkészítő, jogkezdeményező szerv • Európai Parlament: Konzultatív ellenőrző testület, részt vesz a törvényhozó folyamatokban is • Európai Közösségek Bírósága: A közösségi jog érvényesítője és végrehajtója Az EU középszervei: • Tanácsadó bizottságok o a Régiók bizottsága o Gazdasági és Szociális Bizottság •

Számvevőszék: Az EU pénzügyeit ellenőrző szerv • Ombudsman • • Európai Beruházási Bank Európai Központi Bank 7. Az egységes belső piac és a négy szabadság Az egységes piac: - Az EGK szerződés célként jelölte meg a határok megnyitását a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlásának megvalósításával - 1968-ban a vámokat és mennyiségi korlátozásokat eltörölték - Az egységes piac szabadságát a határátkelési késlekedések, technikai korlátok, protekcionista közbeszerzések tovább akadályozták, ezért 1985-ben a Fehér Könyvben megfogalmazták a további akadályok megszüntetését és konkrétan az 1986-os Egységes Európai Okmányban fogalmazták meg az Egységes Piac létrehozásáért teendő intézkedéseket. A témák: o közbeszerzés liberalizálása o az adózás harmonizálása o a tőkepiacok és pénzügyi szolgáltatások liberalizálása o egységes szabványosítás o az egyének szabad

mozgását akadályozó technikai és fizikai korlátok eltörlése o üzleti együttműködést ösztönző környezet megteremtése o a szolgáltatások liberalizálása Az unió állampolgárainak joguk van: • a szabad mozgáshoz • szabad letelepedéshez • szavazáshoz • jelöltetni önmagát a letelepedési helyen • igénybe venni a diplomáciai vagy konzuli védelmet 8. A gazdasági és monetáris Unió kialakulása Konvergencia, kritériumok, a Központi Bankok Európai Rendszere. Gazdasági és monetáris unió: Az Európai Tanács 1978-ban (Bréma) az Európai Monetáris Rendszer (EMS) létrehozásáról döntött. A rendszer egy monetáris övezetet hozott létre, amely ösztönzőleg hatott a növekedésre, beruházásokra. A rendszer összetevői:  Az ECU az Európai Unió tagállamainak valutáiból összeállított valutakosár  az árfolyam mechanizmus  a hitelmechanizmus 1989 (Madrid) meghatározták a Gazdasági és Monetáris Unió létrehozásának

alapelveit. Az első szakaszban a tagállamok konvergenciaprogramokat készítettek a gazdasági teljesítmény javítására a valuták közötti kapcsolat összehangolására. 1992 Maastrichti szerződés meghatározza az egységes valuta létrehozásának tervét, amely az alábbi tényezőktől függ:  árstabilitás: Egy ország inflációs rátája legfeljebb 1,5%-kal múlhatja felül a három legalacsonyabb inflációt produkáló tagállam inflációjának átlagát  kamatlábak: a kamatláb legfeljebb 2%-kal múlhatja felül a három legalacsonyabb inflációs rátájú ország hosszú távú kamatainak átlagát  deficit: Nem haladhatja meg a GDP 3%-át  adósság: Nem haladhatja meg a GDP 60%-át (kivéve ha csökkenő tendenciát mutat)  árfolyam stabilitás: a kijelölt sáv +- 2,25% a nemzeti valuta árfolyamingadozására 1994 Európai Monetáris Intézet (EMI) (Frankfurt) létrehozása 1995 Európai Tanács dönt az EURO bevezetési tervéről 1998

Európai Központi Bank, Központi Bankok Európai Rendszerének létrehozása (EMI megszüntetésével egyidőben) 1999.0101 Az EURO megjelenése mint számlapénz 2002.0101 Az EURO megjelnése mint valuta, egyben a nemzeti valuták nagy részének (Dánia, UK kivételével) megszűntetése. 9. A közösségi jog, a tagállamok joga és a köztük lévő viszony Európai Közösségek Bírósága:  Székhelye Luxembourg. A bíróság kimondhatja a szerződésből eredő kötelezettségek elmulasztását, kötelező rendelkezéseket semmisíthet meg, elbírálja az egyes kereseteket, véleményt alkot a jogszabályok értelmezéséről, érvényességéről, ellenőrzi, hogy a közösségi jogszabályok az alapvető jogokat ne sértsék. Az elsőfokú bíróság a természetes és jogi személyek terhére hozott intézkedésekkel szemben, továbbá a bizottság ellen benyújtott keresetek alapján, az intézmények közötti és az alkalmazottak által beadott keresetekben jogosult

dönteni.  A bíróság 15 bíróból áll akiket a tagállamok kormányai választanak 6 évre. Mellettük 9 főügyész működik, akik véleményeznek és ajánlásokat tesznek a bíróság döntéseire. A bíróság függetlenségét az alapokmány garantálja. Az Európai Unió aktusai: Az EU jogi személy aktív és passzív diplomáciai jogai vannak. A közösség intézményeinek jogalkotó hatalma van, ez a közösség másodlagos jogforrása. A Bizottság rendeleteket hoz, a Tanács rendeleteket és irányelveket. - rendelet: Általános érvényű, minden tagállam számára kötelező, a tagállamok jogrendszerének részévé válik a 20. napon, jogokat és kötelezettségeket állapít meg, törvényként funkcionál. - irányelv: a megfogalmazott cél kötelező csak. A címzettjei tagállamok - határozat: Egy adott ügyben hozott kötelező érvényű döntés - ajánlás, vélemény: Nem kötelező erejű, de meggyőző lehet - szubszidiaritás: a nemzeti

jogalkotást erősíti a túlzott közösségi rendszerrel szemben 10. Az Európai Unió költségvetése Számvevőszék: 15 tagját a tagállamok egyetértésével 6 évre nevezik ki. Ellenőrzési feladata, hogy a bevételeket és kiadásokat törvényes és elfogadott módon, a közösség pénzügyeit pedig megfelelően kezeljék. Év végén jelentésben teszi közzé vizsgálatainak eredményeit Feladata ellenőrizni a Közösség összes bevételének és kiadásának jogi és szabályszerűségét, ügyelni a költségvetés gazdaságosságára. Ellenőrzi a Közösség által létrehozott intézmények bevételeit és kiadásait is. Európai Központi Bank: A Gazdasági és Pénzügyi Unió két oszlopon nyugszik. A gazdaságpolitikák koordinációján, és a független pénzügyi szervezeten, melynek első lépcsőfoka az Európai Pénzügyi Intézet. Ezt a szervet 1994. Jan1-én hozták létre, a Gazdasági és Pénzügyi Unió megvalósítása céljából, koordinációs

és felügyeleti feladatokkal. Erősített az együttműködést a nemzeti jegybankok között és konzultált a pénzpiacok stabilitásának kérdéseiről. Ez 1998 július 1-ével megszűnt és megalakult az Európai Központi Bank, aki már nem csak meghatározza a pénzügyi politikát, de végre is hajtja. Munkájával: - irányítja az euró pénzmennyiségét, - meghatározhat egy 3. Ország valutájával szembeni árfolyam politikát - felelősséget vállal az európai valuta stabilitásáért A költségvetésről az Európai Unió Tanácsa dönt: Kötelező kiadások: szerződéses kötelezettségekből adódó kiadások (pl. közös agrárpolitika támogatása) Nem kötelező kiadások: személyi költségek (a parlament még jóváhagyja). 11. Az Európai Közösségek versenyjoga Szerzői jogvédelem 12. Az Európai Unió szociálpolitikája Az EU vállalatai Gazdasági és Szociális Bizottság: Konzultatív érdekvédelmi testület, amely a tanács és a bizottság

munkáját támogatja. 222 képviselője van, akik számos gazdasági és szociális területet képviselnek. Meghatározott témákban ki kell kérni a véleményét, de önálló véleménynyilvánítási joga is van. - Szociálpolitika: Célja a legfeltünőbb egyensúly hiányok kiigazítása. Segítségnyújtás, szervezési feladatok a munkaerő gondokkal (túlzott elbocsátások) küzdő területeken. A munkavállalók érdekeinek védelmében született a Munkavállalók Alapvető Szociális Jogainak Közösségi Chartája, amely biztosítja a munkavállalóknak: o szabad mozgást, tisztességes megélhetést nyújtó keresetet, jobb körülményeket, tarsadalombiztosyítás nyújtotta védelmet, szabad társulást és közös béralkut, szakképzést, nők egyenlőségét, információáramlást, munkahelyi demokráciát, egészséges és biztonságos munkavégzést, gyermekek, idősek, fogyatékosok védelmét. o Regionális politika: Az EU regionális szinten erősebben

támogatja az erre létrehozott alapokon keresztül azokat a térségeket, amelyek elmaradottabbak, hanyatló iparúak. A célok az új tevékenységek előmozdítása, tartós munkanélküliek megsegítése, fiatalok elhelyezkedésének megkönnyítése, mezőgazdaság modernizálása szerkezetátalakítása és a szegény vidékei területek megsegítése 13. Környezeti politika az Európai Unióban 14. Agrárpolitika az Európai Unióban - közös mezőgazdasági politika: A mezőgazdaság stratégiai jelentőségű az EU gazdaságpolitikájában, ezért már a Római szerződésben megfogalmazták annak teljes körű integrálási céljait. 1992-ben a tanács elfogadta a közös mezőgazdasági politika reformját amely a költségek csökkentése mellett a versenyképesség fenntartását tűzte ki célul. A Római szerződés által kitűzött célok nagy része megvalósuzlt így o az agrárnépesség tisztességes megélhetése o piacok stabilizálása o méltányos

fogyasztói árak o mezőgazdasági szerkezet modernizálása o piaci egység, közösségi preferencia, pénzügyi szolidaritás, közös piaci rendtartások a mezőgazdaságban A gazdaságpolitika hatására a termelés évente 2 %-kal a fogyasztás azonban csak 0,5 %-kal nőtt, amely újabb problémákat okozott többletköltségekkel. A reform fő célja hogy a támogatások adásával a mennyiség termelése ne növekedjen, de a minősége jobb legyen, csökkenteni kívánják továbbá a környezetet károsító intenzív termelést. Az AGENDA 2000 jelentés a reformok elmélyítését célozza a fő termékek árának csökkentésével és a termelők közvetlen támogatásával. 15. Az Európai Unió nemzetközi kapcsolatai A Schengeni egyezmény: Határozott a belső határokon történő szabad mozgásról, az útlevél vizsgálatok eltörléséről. Alapgondolatai: - a mozgás szabadsága mindenkire vonatkozik nemzetiségétől függetlenül - a rendőrségi hatáskör

továbbra is a belső határokig terjed - a terrorizmus, csempészet és szervezett bűnözés elleni harc kiemelkedő jelentőségű, közösségi szabályokat kell rá alkotni 16. Magyarország és az Európai Unió bővítése A Nizzai Szerződés I. MAGYARORSZÁG ÉS AZ EU KAPCSOLATA 1995 után csatlakozni kívánó országok: Ciprus, Málta, Törökország, Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Bulgária, Románia, Lettország, Litvánia, Észtország. A csatlakozási folyamatot nehezítő kérdések: • Szűkre szabott testület nem volt felkészülve a kelet-közép-európai országok felzárkóztatására és befogadására, • Átmeneti társadalmi rendszerek, elmaradott gazdaság, • Az Unió szigorú feltételekhez köti a csatlakozást, fokozatosan zárkózik fel a térség, • Nagy az apparátus az átvilágítás és a tárgyalás között Az EU és Magyarország 1981-1989 – az Európai Közösség Kapcsolata Mo.val 1981-ben kezdődik,

amikor az Európai Parlamentben megemlékeznek az 1956-os forradalom 25. évfordulójáról 1987 - Mihail Gorbacsov „emberarcú szocializmus” kialakításának keretében megkezdi a párbeszédet kelet és nyugat között. 1988. június - aláírták a KGST és az EGK közös nyilatkozatát, mely szerint fejleszteni fogják az együttműködést a közös érdekeket képviselő területeken, és hivatalosan elismerik egymás létezését. 1988. augusztus 8 - Diplomáciai kapcsolatok felvétele az Európai Közösség és Magyarország között. 1988. szeptember 26 - Brüsszelben aláírják az EGK és Mo közötti, a kereskedelemről, valamint a gazdasági és kereskedelmi együttműködésről szóló megállapodást. 1988. november – Első hivatalos kapcsolatfelvétel a magyar Parlamenttel, Lord Plum Magyarországra látogat. 1990. január 1 – megszűnnek a vámkorlátozások, de politikai változás még nincs 1990. május 2 – Első szabad választások Magyarországon

(juhhéj!!) Az országgyűlés valamennyi pártja egyetértett abban, hogy a magyar politika elsődleges célja az Európai Közösséghez való csatlakozás. 1990-1992 – politika kapja a főszerepet 1990. április – Dublini Csúcs: Az Európa Tanács kezdeményezi a Magyarországgal, Lengyelországgal és Csehszlovákiával megkötendő társulási megállapodás előkészítését. Antall József memorandumot intéz az Európai közösségnek a Visegrádi Hármak nevében, melyben kifejti, hogy nem csak kereskedelmi kapcsolatokat szeretne elérni, hanem a közösség tagjává válni. Phare keretmegállapodás születik vissza nem térítendő támogatásokra, melyeket modernizációra, átalakításokra kell fordítani. 1991. december 16 – brüsszelben aláírták az EK és tagállamai és Magyarország, illetve Lengyelország és Csehszlovákia közötti Európa-Megállapodást társulás létesítéséről. 1992. március 1 – Hatályba lép az Ideiglenes

Megállapodás, mely az EurópaMegállapodás kereskedelmet érintő részeit helyezi hatályba 1992 dec 31-ig 1993. június 21 – Az Európai Tanács koppenhágai ülésén úgy határoz, hogy az EK tagjai közé kell fogadni azokat a társult közép- és kelet-európai országokat, amelyek meg tudnak felelni a tagsággal járó kötelezettségeknek. A demokrácia, a jogállam, a működű piacgazdaság, az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartását szavatoló intézményeken kívül, követelménynek minősítették, hogy az adott ország gazdasága képes legyen a közösségi termékekkel szemben versenyre. Végül leszögezték, hogy feltétel az EU kibővülési kézsége is. A csatlakozni kívánó országokat a tagságra való felkészítésben különféle eszközökkel támogatják. 1994. február 1 – Hatályba lép a magyar-EK társulási szerződés (Brüsszel 1991 dec16) 1994. április 1 – Magyarország hivatalos csatlakozási kérelmének benyújtása az

Európai Unió Tanácsának soros elnökéhez. A belépési eljárás menete: 1) Belépési szándék jelzése az Európai Tanácsnak 2) Az Európai Tanács felkéri a Bizottságot, hogy készítsen országvéleményt. 3) A Tanács konszenzussal dönt a vélemény elfogadásáról vagy elutasításáról. 4) Tárgyalások megkezdése a jelölttel. A Tanács soros elnöke javaslatot tesz a napirendre. 5) A Teljes lezáráshoz az Európai Parlament abszolút többségi szavazata kell. 6) Minden aláíró országban ratifikálni kell, a jelöltekről népszavazással kell dönteni, mert alkotmánymódosítással jár. A társulás folyamata: 1998. március 12-én az Európai Konferencia összehívásával kezdetét vette a többszintű bővítési folyamat, amelynek részeként az EU Brüsszelben megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat az 5+1 tagjelölt országgal, tehát Magyarországgal, Lengyelországgal, Észtországgal, Csehországgal, Szlovéniával és Ciprussal. 1998.

szeptemberében az osztrák elnökség alatt magyarország tizenegy, már átvilágított fejezetre vonatkozó tárgyalási pontját adta át az EU számára. Az első tárgyalási forduló napirendjén hét fejezet szerepelt :  Kis- és középvállalatok,  Tudomány és kutatás,  Oktatás és képzés,  Kultúra és audiovizuális politika,  Iparpolitika,  Távközlés és információs technológiák,  Kül- és biztonságpolitika, melyeket ideiglenes jelleggel lezártak. 1999. júniusában a német elnökség alatt sz ülés napirendjén 10 új fejezet szerepelt:  Halászat,  Statisztika,  Fogyasztóvédelem,  Távközlés,  Iparpolitika,  Versenyjog,  Áruk szabad áramlása,  Vállalati jog,  Vámunió,  Vámjog,  Külgazdasági kapcsolatok. Az első három fejezetet ideiglenesen lezárták, az Iparpolitika és és Távközlés esetében egy-egy nyitott kérdés maradt, de a felek megállapodtak, hogy a jelenlegi

helyzetben ezek sem igényelnek további tárgyalást. A német elnökség végéig összesen 15 fejezet került megnyitásra (kb a fele az összesnek), és 8 fejezetet ideiglenesen lezártak. 1999. második felében finn elnökség alatt újabb nyolc fejezetet nyitottak meg  Tőke szabad áramlása,  Szolgáltatások szabad áramlása,  Gazdasági és Monetáris Unió,  Szociálpolitika és foglalkoztatás,  Energia,  Közlekedéspolitika,  Adózás,  Környezetvédelem. A Gazdasági és Monetáris Unió fejezet ideiglenesen lezárásra került. Ezzel Mo Az elnökség végére a Költségvetés kivételével az összes tárgyalási álláspontját átadta az Uniónak, a dossziék több mint kétharmada megnyitásra (23), kilenc fejezet pedig lezárásra került. 2000. márciusától portugál elnökség alatt átadásra került a Költségvetés fejezetre vonatkozó magyar tárgyalási álláspont is. Hat új fejezet került megnyitásra:  Pénzügyi

ellenőrzés,  Regionális politika,  Személyek szabad áramlása,  Költségvetés,  Bel- és igazságügyi együttműködés,  Mezőgazdaság. Az Iparpolitika, a Távközlés, a Kül- és biztonságpolitika és a Pénzügyi ellenőrzés fejezetek lezárásra kerültek. 2000. július 1-jével megkezdődött a francia elnökség, melynek során ideiglenes lezárásra kerültek az Energia, a Külgazdasági kapcsolatok és a Szociális politika, foglalkoztatás fejezetek. Az un ’set aside’ kategóriába kerültek (egy-egy kérdés kivételével nem igényelnektovábbi tárgyalást) a Vámunió, a Vállalati jog, az Áruk szabad áramlása, az Adózás, és a Szolgáltatások szabad áramlása fejezetek 2000. december 7-9 között az Európa Tanács nizzai ülésén döntés született az EU intézmények reformjáról, amivel teljesült a bővítés megkezdése előtti utolsó feltétel az EU részéről. 2001. január 1-jén kezdődő svéd elnökség alatt

további nyolc fejezet került ideiglenes lezárásra, (Áruk szabad áramlása, Szolgáltatások szabad áramlása, Tőke szabad áramlása, Személyek szabad áramlása, Vállalati jog, Környezetvédelem, Vámunió, Adózás) ezzel Mo. 22-re növelte az ideiglenesen lezárt fejezetek számát. 2001. július 1-jén Belgium vette át az EU soros elnökségét A Bel- és igazságügyi együttműködés fejezetet sikerült ideiglenesen lezárni. A tárgyalások folytatódnak. Ideiglenesen lezárva (23) Kis- és Küzépvállalatok / Tudomány és kutatás / Oktatás és képzés / Statisztika / Iparpolitika / Távközlés és információs technológiák / Halászat / Fogyasztóvédelem / Gazdasági és Monetáris Unió / Kül- és biztonsákpolitika / Pénzügyi ellenőrzés / Energia / Külgazdasági kapcsolazok / Szociális politika és foglalkoztatás / Áruk szabad áramlása / Szolgáltatások szabad áramlása / Vállalati jog / Vámunió / Környezetvédelem / Tőke szabad

áramlása / Személyek szabad áramlása / Adózás / Bel- és igazságügyi együttműködés Tárgyalás alatt Kultúra és audiovizuális politika / Versenyjog / Közlekedéspolitika / (tárgyalt, de Regionális politika / Költségvetés / Mezőgazdaság még nyitott) (6) Aktuális helyzet: A szeptember 11-i Usa elleni terrortámadás új témákat vetett fel az Európai Tanács értekezletein. Napirendre kerül a terrorizmus elleni harc, a gazdasági helyzet áttekintése, és az euró bevezetése. 2001. november3-án megjelentetik az Éves Jelentéseket és a „Stratégiai Dokumentumot” Euró bevezetésének napirendje: (Anglia, Dánia és Svédország kivételével) 1998. május 1-3 : Alapvető döntések (11tag) 1999. január 1 : Euró árfolyamának megállapítása (1ECU=1EUR=1,97DEM) Euró bevezetése a tranzakciókban (csak számlapénz!!) 2002. január 1 : Euró bankjegyek, érmék bevezetése és pénzcsere kezdete 2002. július 1 : Nemzeti valuták kivonása Az

integrációelméletek jellemzői A nemzetközi integráció: Legáltalánosabb megfogalmazásban egy egyesülési folyamatról van szó, vonatkozhat mind a természetre, mind a társadalomra. Főbb formái: - Szabadkereskedelmi terület: Az övezeten belül a külkereskedelem a vámok és a kvóták leépítésével liberalizált, kívülállókkal szemben mindentagország külön nemzeti vámokat és kvótákat alkalmaz. - Vámunió: Az övezeten belül a külkereskedelem liberalizált, a kívülállókkal szemben közös vámokat alkalmaznak. - Közös piac: a vámuniótól annyival több, hogy liberalizálják a termelési tényezők áramlását is. - Egységes piac: a teljes liberalizációt képviseli a vámokon és a mennyiségi korlátozásokon túlmenően a nem vámjellegű korlátok teljes körű leépítésével. - Gazdasági unió: a közös piacon túl a gazdaságpolitika integrációját is megvalósítja, fontos fejleménye a közös, vagy egyetlen valuta

bevezetése. - Politikai unió: a hatalom és a törvényhozás fokozatos átvitele a községi szintre. A világgazdaság fejlődésének fő irányzatai pl. globalizáció, új regionalizmus, stb Globalizáció A globalizáció és az integráció korunk történelmi jelentőségű folyamatai, általuk alapvetően megváltoztak a gazdálkodás és a termelés feltételei, a fogyasztás lehetőségei. A globalizáció vonatkozásában egyfelől annak túlzott mértékű kiterjesztése figyelhető meg, amikor már nem tudni, hogy mi is a lényege, melyek a megjelenési formái. Másfelől viszont gyakori, hogy konkrét megjelenési formáira szűkítik le. Ez az ellentmondás arra vezethető vissza, hogy a globalizáció un. rosszul strukturált jelenség, tehát egyértelmű összefüggések helyett mindössze kölcsönhatásokról beszélhetünk. A globalizáció lényegét szakemberek a nemzetköziesedés folyamatából vezetik le. Ennek eredményeként egy egységes

rendszerként értelmezhető világ-egész jött létre, melynek alrendszerei között olyan mértékű a kölcsönhatás, hogy az egyikben bekövetkező változás a másikban is jól érzékelhető. Sőt, az emberek tevékenysége folytán a rendszer egésze el is pusztulhat. A globalizáció révén az emberiség olyan világközössége jött létre, melyben az egyes emberek, embercsoportok szoros és kölcsönös függésbe kerültek egymással, függetlenül társadalmi, gazdasági fejlettségüktől, vallási, ideológiai nézeteiktől. Olyan fokú világegyesülést valósít meg, melyben világméretekben határozódik meg az emberiség léte. Tehát azokról a folyamatokról van szó, melyek az egész világ fennmaradásához és fejlődéséhez kapcsolódnak. Globális problémák: Nem adott problémákról van szó, hanem a globalizáció folyamatával összefüggésben változókról. Négy fő csoportba sorolhatjuk őket: - közvetlenül ökológiai problémák:

környezetszennyezés, globális felmelegedés, - ökológiai – társadalmi problémák: népességnövekedés – világélelmezés, - gazdasági problémák: gazdagság és szegénység egyenlőtlen eloszlása, anyagi és szellemi javakhoz való hozzájutás perifériája, - társadalmi-tudati problémák: ideológia, vallás, politika, terrorizmus, fajgyűlölet, A globalizációs folyamatok: A globalizáció fontos szereplői a trasznacionális vállalatok, tehát azok, melyeknek nemcsak a működése terjed ki, hanem tőketulajdonuk is többnemzetiségű. A fejlett országokban ezen vállalatok tartják leginkább kézben a tudomány és technika kapacitásának döntő részét, ők vágják zsebre az ebből eredő nyereséget is. Ők képesek leginkább a ráfordítások minimalizálására. Lehetséges előnyeiknek két forrása van: - tulajdoni előny, - befektetési hely előnye. Valamennyi vállalat számára alapvető fontosságú a piac. Ennek megszerzése, bővítése

révén realizálódik a haszon. Rendkívül fontos a vállalati jelenlét az adott piacon A piaci részesedés növelése nem kötődik iparágakhoz, minden területen érvényesülhet. Ez a folyamat végbemehet a versenytársak rovására is, kiszorítva őket, A kereskedelempolitika irányzatai: liberalizmus, protekcionizmus eszköztára Kereskedelempolitika: az államnak a belföldi és külföldi áru és szolgáltatás - forgalommal kapcsolatos magatartása, valamint az ezt megvalósító eszköz és intézményrendszer. Csoportosítását az alapján végezzük, hogy az állami beavatkozás milyen mértékű. A gazdaságtörténetben alapvetően két féle magatartás figyelhető meg. Az egyik irányzat a protekcionizmus, a másik a szabad kereskedelem. Szabad kereskedelem: Ezen irányzat legjelentősebb képviselői Adam Smith és David Ricardo, akik a piacok szabadságát hirdették, kihasználva a benne rejlő előnyöket. Szerintük a természetes rendbe történő

bármilyen beavatkozás mérsékli a gazdaság növekedését, torzulást idéz elő a termelés specializációjában. Protekcionizmus: Az állam azon tevékenysége, melynek célja az ország világpiaci pozíciójának javítása akár a belföldi termelők védelmével, akár az export ösztönzésével. A külkereskedelmi politikában a két irányzat tiszta formája szinte sohasem érvényesül, a kettő mindig egymás mellett él. Arányukat az ország gazdasági szerkezete, fejlettsége, külgazdasági függésének mértéke határozza meg. A kereskedelempolitika eszközei: (protekcionizmus esetében) 1. A vámok: Olyan közadó formájában alkalmazott gazdaság- és kereskedelempolitikai eszköz, mely árképző tényezőként érvényesül a vámhatáron áthaladó áruk árában, védi a belső piacot, vagyis piacot teremt a hazai termelők számára. Három jellemző vonása: - adó jellegű: forgalmi, fogyasztó típusú, helyen az árakhoz kapcsolódva jelenik meg. -

árképző tényező: emeli a belföldi árat, melynek terhét a fogyasztó viseli. - diszkrimináló jellegű: a belföldi termelők, szállítók helyzete romlik a korábbihoz képest, a fogyasztók drágábban jutnak a termékekhez. A vámok csoportosítása: - fiskális vám: célja a költségvetés bevételének növelése, mértéke általában alacsony, az országban nem termelt, vagy nem termelhető termékre vetik ki. - védővám: alkalmazásával az állam a hazai termelők világgazdasági pozícióját kívánja javítani, védi a hazai termelést és a piacot. Védővámok fajtái: a) nevelővám: célja, hogy a még nem kellően versenyképes, ugyanakkor potenciálisan komparatív előnyökkel bíró ágazatokat átmenetileg vámokkal védje. Előnye: hogy a komparatív előnyök realizálhatóvá válnak a szabad kereskedelem megindulásával. Hátránya: hogy a fogyasztók magasabb árat kénytelenek fizetni a hazai termékért, illetve a korábbi árért

rosszabb minőséget kapnak. b) piacbiztosító vám: olyan ágazatok védelmét is szolgálja, melyek már nem versenyképesek a hazai piacon, a külföldi versennyel szemben tartós védelemre szorulnak. A hazai termelés számára kívánja biztosítani a hazai piacot, méghozzá a termelési tényezőknek a kérdéses ágazatból történő eláramlását biztosítva, illetve a munkanélküliség megakadályozását elősegítve. c) devizavédelmi vám: az import drágításával korlátozza a külföldi termékek iránti fizetőképes keresletet. Az import korlátozásával az importőr ország devizatartalékának csökkenését fékezi. Veszélyes lehet, mivel egyensúlyi problémákat okozhat, vagy súlyosbíthatja azokat. d) antidömping és kiegyenlítő vámok: a tisztességtelen versennyel szemben védenek. Az antidömping vám célja, hogy megfossza a külföldi szállítót az exportár és az exportőr hazai piacán értékesítésre kerülő termék ára közötti

különbözet által nyújtott árelőnytől. A kiegyenlítő vám célja, hogy az exportőrök kormányai által finanszírozott, mesterségesen alacsonyan tartott exportárakat ellensúlyozza. e) taktikai vám: importra állapítják meg azért, hogy a vámemeléssel vámliberalizálást érjenek el, így külföldi piacokat szerezzenek, növeljék a kiviteli lehetőségeket. f) harci, vagy retorziós vám: a hazai kivitel pozícióját javítja. A partner ország lépéseire reagál a retorziós vámot bevezető ország, azért büntet vele, mert kivitelét a partner ország intézkedései hátrányosan érintették. Használatával terjed a protekcionizmus g) preferenciális vám: importban és exportban is megtalálható, leginkább azonban az importot jellemzi. Származékos, mivel egy magasabb vámtételhez kapcsolódik A vámok hatásai: - fogyasztási hatás: magasabb áron csökken a hazai kereslet a termék iránt, termelési hatás: a vámok által kiváltott

áremelkedés következtében nől a hazai termelés, külkereskedelmi hatás: a két előző eredője, tehát a fogyasztáscsökkenés és a termelésnövekedés összege, adóhatás: a vámbevétel nagyságát jelenti az államnak. 2. Kontingensek, kvóták: Szinonim fogalmak. A kormányzat által megállapított mennyiség, melynél tilos többet importálni, vagy exportálni az adott termékből a vonatkozó naptári évben. Típusai: - exportkontingens: a kormányzat által megállapított mennyiség, melynél tilos többet exportálni adott termékből a vonatkozó naptári évben. Céljai: a) korlátozzák valamely, a hazai piacon keresett, de a világpiacon is jól értékesíthető termék kivitelét, mert ellenkező esetben a hazai piacon hiány alakulhatna ki. b) elősegítik valamely hazai nyersanyag feldolgozását, kikapcsolva a világpiac árfelhajtó hatását. c) javítják a cserearányt, ha ehhez adott ország megfelelő világpiaci pozícióval rendelkezik.

importkontingens: a kormányzat által megállapított mennyiség, melynél tilos többet importálni adott termékből a vonatkozó naptári évben. Következményeként a piac árszabályozó szerepét a központi árszabályozás veszi át, ösztönzőleg hat a hazai termelésre. - 3. Szubvenciók: Olyan költségvetési forrásból származó, vissza nem térítendő állami támogatás, melyet a támogatásban részesülő nyereségelven működő vállalatok a meghatározott kereskedelempolitikai céloknak megfelelően kötelesek felhasználni. Közvetlen szubvenció: a költségvetés kiadási oldalán jelenik meg, a szubvencionális gazdasági egységeknek pénzt utalnak ki, illetve kiadásait az állam átvállalja. Közvetett szubvenció: a költségvetés bevételi oldalát érinti. A gazdaságpolitikai cél szempontjából a szubvenció három típusát különböztetjük meg: - termelési szubvenció: célja, hogy az állami szervek által kedvezőtlennek ítélt piaci

hatásokból fakadó problémákat enyhítse, megoldását pénzügyi juttatással elősegítse. - exportszubvenció: a kivitelt támogatja, az exportőrök bevételét egészíti ki a költségvetés által azért, mert e nélkül a hazai piacon történő értékesítéshez viszonyítva veszteséges lenne. - importszubvenció: a behozatal növelésére használható, az importőrök bevételét egészíti ki a költségvetés. A kereskedelempolitika szervezetei: GATT, WTO; ezek felépítése, feladati, céljai 1947. év október hó 30 napján Genfben írta alá 23 ország képviselője a megalakításáról szóló okmányt, és a ratifikációt követően 1948. évben lépett életbe Az aláírást hosszú tárgyalás előzte meg, ennek okai: - a ’20-as évek végétől a nemzetközi kereskedelemben erősödtek a szélsőséges protekcionizmus térnyerését bizonyító jelenségek. a ’30-as évek nagy válsága okozta munkanélküliség, melynek megoldása nem volt

lehetséges, - az USA kezdeményezést tett arra vonatkozóan, hogy kétoldalú gazdasági egyezmények keretében a legnagyobb kedvezmény elve alapján az alkalmazott vámok kölcsönös csökkentéséről állapodjon meg, a II. vhb visszavetette a nemzetközi kereskedelem liberalizálására irányuló törekvéseket, az 1929-33. évi világgazdasági válságot követően erősödtek a keynesiánus nézetek, melyek növelni igyekeztek az állam gazdasági szerepvállalását. A GATT létrehozásához a következő események vezettek: a) az 1944. évi Bretton Woods-i tárgyalások eredménye kedvező feltételeket teremtett a kereskedelempolitikai tárgyalásokhoz. Érdemi előrehaladást az USA-val szemben keletkezett kötelezettségek rendezését célzó tárgyalások hoztak. A tárgyalások véget értek, majd 1945. november hónapban Anglia és az USA közzétette a „Javaslatok”-at, mely dokumentum végső soron a GATT aláírásához, illetve a Havannai

Konferenciához vezetett. Ezen dokumentum a preferenciák megszüntetését, a vámok csökkentését tűzte célul, bizonyos esetekben elismerte a mennyiségi korlátozások alkalmazásának jogosságát. Egyetértettek abban (Anglia és az USA), hogy ezen célok megvalósítása érdekében egy nemzetközi kereskedelmi szervezet létrehozása szükséges. b) 1946. február hó 18 napján az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa határozatot hozott egy világkereskedelmi és foglalkoztatottsági konferencia összehívásáról, év felállították az Előkészítő Bizottságot, melynek nevéhez fűződik a Havannai Konferencia előkészítése és a GATT megalakítása. c) 1947. április hó 23 napján a Havannai Konferencia Előkészítő Bizottságának szervezésében megindultak a konkrét vámtárgyalások, melynek eredményét beépítették egy általános kereskedelmi egyezménybe. A létrejött Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezményt 1947. év október hó 30

napján 23 ország írta alá. Ezen egyezmény tartalmazta a nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatos célokat, feladatokat, elveket, magatartási szabályokat, valamint csatolták 120 bilaterális alapon folytatott vámtárgyalás eredményeit. A kelet-európai államok közül az egyezményt csupán Csehszlovákia írta alá. A GATT státusa, alapokmánya: A GATT jogi státusát tekintve sokoldalú kereskedelmi egyezményként funkcionált, melynek különböző szervei csak ajánlásokat tehettek, de nem hozhattak határozatot. Szervezeti jellege abból adódott, hogy a nemzetközi kereskedelem liberalizálásában aktív szerepet vállalt, a szerződő felek vitás kérdéseit rendezte. A GATT célkitűzései: - az életszínvonal emelése, a teljes foglalkoztatottság, a reáljövedelmek és a tényleges kereslet növekedése, a világ erőforrásainak minél teljesebb körű hasznosítása, az áruk termelésének és cseréjének bővítése. A következő alapelveknek kell

érvényesülniük: f) legnagyobb kedvezmény elve: lényege, hogy kereskedelmi szerződést aláíró ország arra vállal kötelezettséget, hogy a vele szerződő országnak haladéktalanul és ellenszolgáltatás, külön tárgyalás nélkül biztosítja azokat a kedvezményeket, melyeket harmadik országnak megadott, illetve a jövőben meg fog adni. Ez a feltétlen legnagyobb kedvezmény elve g) nemzeti (egyenlő) elbánás elve: a külföldi szerződő partnereiket teszik egyenlővé a belföldiekkel a hazai piacon. h) viszonosság elve: a résztvevő országok a partnerektől kapott kedvezményeket kötelesek hasonló kedvezményekkel viszonozni, egyoldalú előnyökre nem tarthat igényt a partner hozzájárulása nélkül. i) transzparencia elve: átláthatóság, a nyilvánosság érvényesülését, döntések, intézkedések haladéktalan közzétételének követelményét jelöli. j) konzultáció elve: tárgyalásokban, döntésekben a többoldalú egyeztetések

igényét fogalmazza meg. Célja még, hogy a kereskedelempolitikában általános és tartós jelleggel csak a vám legyen alkalmazható eszköz, azok színvonala azonban csökkenjen, illetve szűnjön meg a nem tarifális eszközök általános és tartós jellege, csak szelektív és ideiglenes jelleggel kerülhessen sor az alkalmazásukra. Ezen célok sok vonatkozásban nem teljesültek A GATT-ot létrehozó 23 ország a középpontba a vámot állította, célul tűzték ki a magas vámok szintjének csökkentését. A tagországokat nem kötelezhették a vámtételek egyoldalú csökkentésére, azonban elvárták, hogy a kölcsönös vámengedmények nyújtását, a vámok lekötését célzó vámkonferenciákon részt vegyenek. Az első 1947. évi genfi vámkonferenciát követően még hét alkalommal rendeztek körtárgyalásokat, fordulókat. A legfontosabbnak az utolsó, 1986-1993 év között lezajlott Uruguay-i fordulót kell tekinteni, mert - jelentős

korszerűsítéseket hajtottak végre a GATT alapszerződésen, új területeket vontak be a GATT keretei közé, a korábban ideiglenes jelleggel létrehozott GATT helyébe a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) lépett. Magyarország 1969. évben nyújtotta be felvételi kérelmét, majd 1973 év júliusában kizárólag vámengedmények nyújtásával csatlakozott. Az 1968 évi új gazdasági mechanizmus bevezetése után hazánkban - a vállalatok a korábbinál önállóbbá váltak, a világpiaci és a belső árak között egységes árszorzó teremtett kapcsolatot, az árakon keresztül ható vám a gazdasági döntéseket befolyásoló tényező lett. Mindez a GATT felek számára azt jelentette, hogy a magyar piacra jutás esélyei számukra valójában a vámoktól függtek. A Világkereskedelmi Szervezet (WTO): Az Uruguay-forduló keretében a résztvevők 1993. év december hó 15 napján döntöttek a GATT-ot felváltó nemzetközi szervezet megalapítását célzó

javaslatról. A Marrakeshi Egyezmény értelmében 1995. év január hó 01 napján létrejött a WTO A WTO a GATT-tól abban tér el, hogy: - alapegyezménye valamennyi pontja minden félre kötelező, alapokmánya jóval korszerűbb, mint a GATT 1947. évi alapokmánya, a korábban védett és a „szürke” területeken jelentős szigorításokat vezettek be, vitarendezési mechanizmusa sokkal fejlettebb, nemzeti szabályok alapján hozott megtorló intézkedések nem alkalmazhatóak a tagországokkal szemben, áttekinthetőbbé vált a tagországok kereskedelempolitikája, a WTO célja a fejlődő országok fejlődésének segítése, világkereskedelmi pozíciójuk javítása, szélesebb hatáskörű nemzetközi szervezet, tagországaik egyszeres többséggel egyrészt szembeszállhatnak egy nekik nem tetsző derogációval vagy interpretációval, valamint döntést hozhatnak a világkereskedelem szabályozásának ügyében. Összegzésként elmondható, hogy a GATT és a

WTO mindeddig sikeresen működött, a világkereskedelem jelentős bővülésen, liberalizáláson ment át. Eredményükként olyan szabályrendszert sikerült kialakítani, ami a világgazdaság legtöbb országát és a világkereskedelem jelentős részét felöleli. Technológiatranszfer, tőketranszfer, működő tőke szerepe A nemzetközi tőkeáramlás számtalan, így mindenekelőtt a gazdasági növekedésre, hatékonyságra, versenyképességre, munkanélküliségre gyakorolt hatása emelhető ki. A tőkeáramlás kedvező hatásai: - hozzájárulhat a nemzetközi fizetési mérleg stabilizálásához, a megfelelő szintű devizatartalék kialakításához. Ha egy ország folyó fizetési mérlege deficitet mutat, akkor ezt tőkeáramlás hiányában csak hitelfelvétellel, külső eladósodással lehet finanszírozni. Ezen külső eladósodás GDP-hez mért növekvő aránya restrikciós intézkedések meghozatalát, a gazdasági stabilitás iránti bizalom

csökkenését, a belföldi pénz leértékelésére vonatkozó várakozások fokozódását vonja maga után. Külföldi tőkeáramlás esetén viszont mindez elkerülhető (a külső eladósodás), sőt ha a tőkeáramlás kellően nagy, lehetőség nyílik a külső adósság csökkentésére is. - hozzájárul a korszerű menedzseri kultúra, a vállalkozási tudás elterjesztéséhez, katalizátor szerepe van az új technológia meghonosodásában. Különösen fontos a külföldi tőke akkor, ha a befektetés olyan területre irányul, ahol az értékesítés export formájában külföldön történik. A világszerte elismert multinacionális vállalatok jelentős mértékben hozzájárulhatnak az ország export-képességeinek javításához, a külső fizetési pozíció látványos javulásához különösen a fejlődő és a közepesen fejlett országokban. - a piaci verseny erősödését, ezáltal alacsonyabb, vagy kevésbé emelkedő árak kialakulását eredményezi.

A multinacionális vállalatok jelenléte elősegíti a gazdaság modernizációját, gyorsítja a szerkezeti átalakulást. Különösen akkor hasznos a külföldi tőke, ha a multinacionális vállalat beszállítóit a hazai vállalkozói szektor képezi. Ez azonban nem mindig lehetséges, hiszen a magas minőségi követelményeknek a hazai vállalkozói szektor nem mindig képes megfelelni. - hozzájárulhat a foglalkoztatás javításához, a munkanélküliség csökkentéséhez. Különösen igaz ez akkor, ha a befektetés un. zöldmezős formában történik, tehát a befektető egy teljesen új létesítményt finanszíroz. Ez egyrészt közvetlenül is hozzájárul a munkahelyek teremtéséhez, másrészt pedig a multiplikátor-hatás további kereslet – így foglalkoztatás – növekedést generál. - Hozzájárul a beruházások forrásának bővüléséhez. A beruházások jelentik a gazdasági növekedés motorját, így ezen források bővülése

kulcsfontosságú tényező valamennyi gazdaság szempontjából. Ennek megértéséhez szem előtt kell tartanunk a beruházások és megtakarítások makrogazdasági azonosságát: I = SP + SG + SK ahol I = beruházás S P = magánszektor megtakarítása S G = kormányzati megtakarítás S K = külföldi megtakarítás Látható, hogy a külföldről beáramló tőke közvetlenül nem járul hozzá a belföldi megtakarításhoz, hiszen a külföld hozzájárulását a folyó fizetési mérleg egyenlege jelenti, az pedig a külföldről beáramló tőkét nem tartalmazza. Közvetlenül azonban mégis eredményezheti a megtakarítások növekedését, a beruházási források bővülését. Ha ugyanis külföldi tőke áramlik az országba, akkor a folyó fizetési mérleg deficites lehet anélkül, hogy ez külföldi eladósodáshoz vezetne. A tőkeáramlás kedvezőtlen hatásai: - a profitrepatriáláson keresztül a folyó fizetési mérleg romlását válthatja ki. A

profitrepatriálás a belföldön működő, de külföldi tulajdonban lévő vállalatok nyereségének az anyaországba való hazautalását jelenti. Hogy ez mennyiben rontja a folyó fizetési mérleget leginkább attól függ, hogy a külföldi befektetők milyennek ítélik meg a gazdaság jövőbeni kilátásait. Minél kedvezőbbnek ítélik meg, a realizált nyereségnek annál magasabb hányadát forgatják vissza az adott ország gazdaságába. - a belső tőkepiacon jelentős összegeket von el a hazai beruházások elől. Ennek lehet realitása, de csak akkor vezethet a belföldi beruházások lefojtásához, ha a gazdaság a teljes foglalkoztatottság mellett működik, és a fizetési mérleg tőkemérleg tételében létrejövő szufficitet a folyó fizetési mérleg deficitje nem egyenlíti ki. Ellenkező esetben a beáramló tőkét a megtakarítások növekedése kíséri, és a belföldi beruházások kiszorítása nem következik be. - a multinacionális

vállalatok révén megjelenő új termékek, marketingstratégiák növelik a lakosság fogyasztási hajlandóságát, ezáltal csökkennek a beruházások forrását jelentő megtakarítások. - nehezíti a helyi vállalkozói réteg kialakulását, hiszen a multinacionális vállalatok révén létrehozott hatalmas bevásárlóközpontok a helyi kisvállalkozások heves tiltakozását váltják ki. - akadályozza a kormányzatokat a hatékony monetáris politika folytatásában. Ha az országban fix árfolyamrendszer működik, akkor a monetáris politika csak kiszolgálja az árfolyamrendszert, alkalmazkodik hozzá. Ha a Jegybank a pénzkínálatban expanziós lépéseket tesz, akkor portfolió jellegű tőke áramlik ki az országból, ami a belső pénz leértékelődését vonja maga után. Fix árfolyamrendszerben az árfolyamnak a meghatározott sávok között tartásához jegybanki intervencióra van szükség, méghozzá valuta eladására. Ez azonban csökkenti a

belső pénzkínálatot, tehát a monetáris oldalról történő gazdaságélénkítést a portfolió tőkeáramlás meghiúsítja. Látható, hogy a tőkeáramlás értékelése nem ellentmondásmentes, megítélése azonban jelentős változáson ment keresztül. Az 1960-70-es években a félelmek domináltak, napjainkban a pozitív hatások jóval erősebbek a kedvezőtlen következményektől. Magyarország és a külföldi tőke: Megjelenése az 1960-as évek végén megkezdett reformfolyamathoz kapcsolódott. A nemzetközi munkamegosztásba való aktív bekapcsolódást segítette elő a vegyes vállalatok engedélyezése. Ebben az időben a világ legtöbb országa liberalizálta a külföldi tőke beáramlásának feltételeit, adó és egyéb kedvezményeket léptetett életbe. Magyarországon ezen feltételek biztosítása lassú és ellentmondásos volt. 1977 évig a közös vállalatokra vonatkozó gazdaságpolitikai célkitűzések a technika, a technológia szerzését

említették első helyen. A külföldi befektetés ösztönző szabályok között jelentős volt, hogy utat nyitottunk a külföldiek többségi részesedésének is. Az 1977. évig létrejött közös vállalatok megléte és működése nem tekinthető sikeresnek Ennek oka a hosszadalmas engedélyezési eljárás mellett a tőkés és a hazai vállalatok közötti érdekasszimetria. 1982-től vált lehetővé a vámszabad-területen való, külföldi részvétellel működő gazdasági társaságok létrehozása. 1985 évben adómérséklés, adóvisszatérítés vált lehetővé, egyszerűsödött a többlépcsős engedélyezési rendszer is 6-12 hónapról 2-3 hónapra. 1987. év végég több mint 100 vállalatot jegyeztek be, kb 10 milliárd Ft működő tőkeállománnyal. Az 1988. év jelentős fordulatot hozott a vegyes vállalatok szabályozásának rendszerében Ekkor fogadták el a gazdasági társaságokról szóló törvényt és a külföldiek befektetéseiről szóló

törvényt, mellyel kedvező jogi keretet kívántak biztosítani a külföldi működőtőke számára. Az 1989. év január hó 01 napjával hatályba lépő törvény a gazdasági modellváltás első és alapvető törvénye volt. Megszüntettet a szektorális széttagoltságot, azonos feltételeket teremtett a belföldi és külföldi vállalkozók számára. A törvény 50%-os külföldi részesedés alatt a gazdasági társaság alapítását nem kötötte engedélyhez. Rendeződött a beruházások védelme is. A törvény garantálta a külföldit megillető jövedelem átutalását és szükség esetén a tőke és profit repatriálását is. Az adótörvények a külföldi részvétellel működő társaságoknak kedvező feltételeket teremtettek. 1994. évben a működőtőke liberalizálásának folytatására került sor, egyszerűsödött a gazdasági társaságok alapítása. Megszűnt a külföldi részesedés nagyságához kötött államigazgatási engedély és

devizahatósági engedély sem volt szükséges. Gyakran hangoztatott tény, hogy a külföldi tőkebeáramlással érintett beruházások fele alig több, mint fél tucat szakágba irányult. Ezek 2/3 része a primer és szekunder, csupán 1/3 része a tercier ágazatokban jött létre. Figyelemre méltó tény, hogy a világ 35 legnagyobb multinacionális cég közül 20 üzleti egységet létesített gazdaságunkban. Összefoglalva állítható, hogy a külföldi direkt tőkebefektetések a hazai piacgazdaság átalakulásában és a gazdasági modernizációban kiemelkedő szerepet játszottak. Az ezredfordulón a magyar gazdaság a kelet-európai térség egyik legdinamikusabban fejlődő gazdaságává nőtte ki magát. FÁK A Szovjetunió 1991 végén megszűnt. ⇒ 1992 Utódállamok laza szövetsége: FÁK (SZNG) Az államok megpróbálnak teljesen függetlenedni Oroszországtól. A FÁK közül először Kirgizisztánt vették fel a WTO-ba. A FÁK sikere, hogy

elkerülték a jugoszláv méretű háborús konfliktusokat, de ma már a gazdasági fejlődést sem segíti. A FÁK közötti reintegrációs törekvéseknek az 1998-as válság vetett véget. Leginkább azok az országok sodródtak válságba, amelyek Oroszország peremén helyezkedtek el és erősen kapcsolódtak Oroszországhoz (Fehéroroszország, Ukrajna és Moldova). Lukasenko fehérorosz elnök ma már inkább kritizálja az orosz gazdaságpolitikát, semmint hogy példának tekintené. A közösség stagnál, veszít az együttműködés erőssége: a 900 együttműködési tervezetből csak 130-at tudtak realizálni. ⇒ A FÁK legyen inkább konzultációs intézmény vagy szabadkereskedelmi övezet, bár ez utóbbit csak 6 tag támogatja. megindultak a régió globális bekapcsolását célzó projektek, melyek azonban Oroszország kikapcsolását célozzák, pl. a Kaszpi-tengeri szénhidrogénkészletek kitermelésére létrehozott együttműködés, melyben többek

között részt vesznek nagyvállalatok, mint pl. a SHELL, BP, TEXACO, ill az USA, az EU, Törökország és Kína. A szállítási útvonal (hajó vagy csővezeték és hajó) minden esetben kikerüli Oroszországot. ⇒ Néhány éven belül Oroszország olaj- és szénszállítási monopóliuma meg fog szűnni, főleg mert a mező kapacitása háromszorosa az északitengerinek. 1998. szeptemberében 32 ország és 13 nemzetközi szervezet döntött a bakui konferencián a selyemút felújításáról (szimbolikus!). Ez összeköti Európát, Közép-Ázsiát és a Kaukázust szárazföldi utakkal, Oroszország kikerülésével. Így kívánják gyorsítani a szállítási utakat és kedvezményes díjakat kidolgozni. A Frankfurt-Sanghai közötti 27000 km-es transzeurázsiai (Európa és Kína közötti) optikai szálat már üzembe is helyezték. Ez a selyemút útvonalát követi és 20 országon megy keresztül. Utolsó kazahsztáni szakaszát 1998 végén adták át Ehhez

hasonló távközlési kapcsolatot akart megvalósítani Oroszország egyedül (de csak Moszkva és Habaroszk között épült meg) és ezért maradt ki a kezdeményezésből. Oroszország A szerkezetváltás teljes elmaradása és a 91-es, illetve a 93-as puccsok a válság felé sodorták az országot. Oroszország ipara gyakorlatilag a nehéziparra koncentrált, ami egyenlő volt a hadiiparral. Ezt nem tudták felszámolni és kellőképpen átalakítani, viszont kiszolgálni sem ⇒ nincs jövedelemtermelő tevékenység (max. veszteséget termelnek) ⇒ Csak a pénzt húzza ki a költségvetésből ⇒ krónikus hiány és szegénység. A nagy összeomlás (1998.0817) elsőként a fizetésképtelenségben jelent meg (mind az azonnali fizetési kötelezettségek, mind a hitelek terén). Ez a 92 óta követett gazdaságpolitika kudarca volt; • alacsony szintű infláció • rubelárfolyam szinten tartása • Jelcin megtartása A válság után új kormány lett, 1992 óta az

első olyan, melyet az országgyűlés is támogat. Kidolgoztak egy "stabilitási tervet", mely négy intézkedést tartalmaz, de nincs köztük a szerkezet-átalakítás: 1. elrendelték a kifizetetlen nyugdíjak, ösztöndíjak és közalkalmazotti bérek kifizetését 2. biztosítani kívánták az élelmiszerellátást 3. megpróbálják talpra állítani a bankrendszert 4. felszámolják a körbetartozások rendszerét A programot erősen bírálják - még az IMF is ideológiai programnak tartja -, mert visszalépést jelent a reformoktól. Vigyázni kell, mert a politikai változások, melyeket e feszült állapot szülhet, a nyugatra is nagy hatással lehetnek. Megoldás lehetne a 103 Mrd USD államadósság elengedése Megpróbálják az idén esedékes 17 Mrd USD adósság-visszatérítést átütemezni. Ha ezt nem tudják megoldani, 186% infláció várható. A válságot az is előidézte, hogy a költségvetési deficitet az első időben bankópréssel

próbálták megszüntetni ⇒ inflációt szült; kialakult a termékcsere. Ukrajna Erőteljesen hatott rá Oroszország gazdasági összeroppanása, mégis más itt a helyzet, talán nem olyan kilátástalan. Ukrajna tudatában van geopolitikai helyzetének és ezt pénzzé tudja konvertálni. Itt is alacsony szintű a szerkezet-átalakítás; gazdaságpolitikája megkérdőjelezhető. Az ukrán függetlenség stratégiailag fontos a Nyugat számára (Oroszország feltámadása ellen). Nagyobb a lehetőség a depresszióból való kilábalásra