Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Pénzügy fogalmak

Pénzügy Fogalmak I. Árupénz: olyan termék (jószág), amely különleges tulajdonságai, sajátosságai alapján alkalmas volt arra, h csereeszközül szolgáljon. Használati értéke és értéke is volt Használati érték: a terméknek az a hasznos tulajdonsága, amely azt emberi szükségletek kielégítésére teszi alkalmassá. Érték: a termékben megtestesült emberi munka, ami az árut létrehozza. Bimetallizmus: az a pénzrendszer, amikor az arany és az ezüst töltötte be a pénz szerepét. Monometallizmus: az a pénzrendszer, amelyben a kizárólagosan egyfajta fémből készülnek az érmék Klasszikus papírpénz: névleges értéke szerint aranyra váltható Klasszikus bankjegy: a bank önmagára szóló váltója Mai pénz: belső érték nélküli pénz, amely az állam közreműködésével teremtett törvényes fizetőeszköz. Érme, bankjegy, bankszámlapénz formában Nemzeti pénzrendszer: a pénzforgalom államilag szabályozott formája, amely

meghatározza a pénz szerepét betöltő dolgot, a pénz egységét, a pénzjegyek fajtáit. Pénz értékmérő funkciója: az egyes termékek árát fejezi ki. Termék ára: a termék pénzben kifejezett értéke. Számlapénz: a bankok által vezetett bankszámlák közötti elszámolások eszköze Pénz megsemmisülése: a pénz forgalomból történő kivonása (hiteltörlesztéssel, hitel visszafizetéssel és/vagy külföldi fizetőeszközzel, valamint értékpapír eladással) Kamatláb: kifejezi a pénz időértékét, ha a meglévő pénz jövőbeli hozamát, illetve hozammal felnövekedett értékét számítjuk. Diszkontláb: kifejezi a jövőben kapott pénz mai értékét. Mai pénz jövőbeli értéke: ma meglévő pénzösszeg mekkora összegre növekszik egy előre meghatározott időtartam végére a számításba vett kamatláb mellett. Kamatidő: az az idő, amelyre a kamatláb vonatkozik Nominális/éves/kinyilvánított kamatláb: 365 nap Effektív kamatláb:

kifejezi pénzünk éves hozamát abban az esetben, amikor éven belül a tőke után több periódusban fizetnek kamatot, és az esedékes kamatot tőkésítik. „n” év múlva esedékes pénzbevétel jelenértéke: az az összeg, ami ha ama rendelkezésünkre áll, „ n” év altt olyan összegre növekedne, mint a jövőben ugyanezen idő alatt esedékes összeg. Változatlan tagú örökjáradék: olyan kötvény, amely utána kibocsátó nem fizet kamatot, a kötvényt nem vásárolja vissza, de kötelezettséget vállal arra, h évente, meghatározatlan ideig, meghatározott összegű járadékot fizet. Növekvő tagú örökjáradék: olyan örökjáradék, amelynek összege évente növekszik. Annuitás: állandó tagú járadék, amely egy meghatározott időponttól kezdődően, adott számú éven keresztül a jogosultat megillteti. II. Magyar Nemzeti Bank: a Magyar Köztársaság jegybankja, a nemzetgazdaság központi bankja, a monetáris politika eszközeivel

támogatja a Kormány gazdaságpolitikai programjának megvalósulását. Részvénytársaság formájában működő jogi személy -1- Részvényei a magyar állam tulajdonában vannak, az államot, mint tulajdonost, a pénzügyminiszter képviseli, a devizagazdálkodás központi szerve. Kétszintű bankrendszer: az a bankrendszer, ahol az ország központi bankja nem közvetlenül, hanem a pénzügyi intézményrendszeren keresztül valósítja meg a monetáris politika gyakorlatát. Egyszintű bankrendszer: olyan bankrendszer, ahol nincsenek monetáris közvetítők a központi bank és a gazdálkodó szervezetek között. Jegybanktanács: az MNB élén álló szerv Monetáris politika: az a pénzpolitika és annak gyakorlata, amely a pénz- és tőkepiacon a pénz- és hitel iránti kereslet és kínálat egyensúlyának megteremtését, ezzel a gazdaság stabilitásának megőrzését tekinti elsődleges feladatának. Tranzakciós pénzkereslet: az a pénzkeresési

motiváció, amikor a gazdasági élet szereplői a szükségleteik kielégítéséhez szükséges szellemi termékek, szolgáltatások és anyagi javak megvásárlására keresik a pénzt. Óvatossági pénzkereslet: az előre nem látható, váratlanul felmerülő kiadások a jelentkezésük időpontjában való finanszírozásuk érdekében keresett pénz Spekulációs pénzkereslet: amikor azért keresik a pénzt, mert úgy vélik, h a pénz más pénzügyi eszközökhöz viszonyítva alkalmasabb az értékek, a vagyon megőrzésére. Pénztömeg: a készpénz és azok a bankpasszívák alkotják, amelyeket a pénztömeg részeként vesznek számításba. Szűken értelmezett pénz: készpénz és a látra szóló betétek Tágan értelmezett pénz: szűken értelmezett pénz + határidős betétek összege. Monetáris politika eszközei: azok a sajátos jegybanki eszközök, amelyek összehangolt gyakorlati alkalmazásuk során képesek a monetáris politika célkitűzéseinek

megvalósítását elősegítő hatásokat kifejteni Direkt eszközök: azok az eszközök, amelyek a szabályozni kívánt változók nagyságrendjére közvetlenül hatnak (jegybank kamatpolitikája, árfolyampolitika) Indirekt eszközök: azok az eszközök, amelyek a szabályozni kívánt változók nagyságrendjére közvetetten hatnak (kötelező jegybanki tartalék, refinanszírozási hitelnyújtás, értékpapír leszámítolása és viszontleszámítolása, nyíltpiaci műveletek) Pénzmultiplikátor: a pénztömeg változását kifejező együttható Refinanszírozás: az a tevékenység, melynek keretében a jegybank értékpapírokat számítol le, refinanszírozási és egyéb hiteleket nyújt, értékpapír ügyleteket köt visszavásárlási megállapodással Nyílt piaci műveletek:a piacképes értékpapíroknak a központi bank által irányított adásvétele. Amely a központi bank monetáris rendszer irányításának eszközeként végez. III. Üzletszerű

gazdálkodás: az a rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység, amely ellenérték ellenében, nyereség-, illetve vagyonszerzés céljából végeznek. Befektetési szolgáltató tevékenység: az az üzletszerű tevékenység, amelynek tárgya lehet átruházható értékpapír, pénzügyi határidős ügylet, kamatlábcsere, devizacsere és tőkecsere ügylet, opciós ügylet Pénzkölcsön nyújtása/ aktív hitelintézeti ügylet: olyan pénzügyi szolgáltatás, amelynek keretében hitel, illetőleg kölcsönszerződés alapján a hitelező pénzösszeget bocsát a hitelt, kölcsönt felvevő (az adós) rendelkezésére. Pénzügyi lízing: az a tevékenység, amely során a lízingbe adóingó dolog vagy ingatlan tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbe vevő megbízása alapján abból a célból szerzi meg, h azt a lízingbe vevő meghatározott idejű használatába adja. -2- Pénzforgalmi szolgáltatás: az a tevékenység, melynek során a

hitelintézet ügyfelének pénzforgalmi számlát nyit és vezet, teljesíti a fizetési megbízásait, lebonyolítja fizetési forgalmát. Kezesség és garancia: harmadik fél által nyújtott biztosíték Kereskedelmi tevékenység valutával, devizával, váltóval, csekkel: a hitelintézet a tevékenység keretében devizákat, valutákat vásárol, elad, váltóleszámítolási műveleteket végez, csekk kibocsátásával, vételével kapcsolatos szolgáltatásokat nyújt. Pénzügyi szolgáltatások közvetítése: olyan egy vagy több meghatározott pénzügyi intézmény javára végzett ügynöki tevékenység, melynek célja a hitelintézet betétszerzési, továbbá pénzkölcsönző és egyéb szolgáltató tevékenység elősegítése. Letéti szolgáltatás: olyan pénzügyi szolgáltatás, melynek keretében a hitelintézet ügyfelétől pénzösszeget vesz át azzal, hogy azt az ügyfele megbízása alapján elkülönített számlán helyezi el és tartja ügyfele

rendelkezésére. Széfszolgáltatás: olyan hitelintézeti szolgáltatás, melynek keretében a hitelintézet ügyfelével kötött megállapodás alapján arra kötelezi magát, hogy ügyfelének állandóan őrzött helyiségben értékek elhelyezésére szolgáló szekrényt, rekeszt bocsát rendelkezésére, és abba az ügyfél értékeit maga helyezheti el és abból maga veheti ki. Hitelreferencia-szolgáltatás: az a hitelintézeti tevékenység, amely díjazás ellenében banktitkot nem sértő információkat nyújt az arra igényt tartó ügyfeleknek. Pénzváltási tevékenység: olyan kiegészítő szolgáltatás, amely során a külföldi fizetőeszközök adásvétele történik belföldi fizetőeszköz ellenében, vagy külföldi fizetőeszköz adásvétele történik külföldi fizetőeszköz ellenében Elszámolásforgalmi ügylet: olyan kiegészítő pénzügyi szolgáltatás, amelyen elektronikus elszámolási rendszerek működtetését értjük.

Pénzfeldolgozási tevékenység: a bankjegyek és pénzérmék tételes megszámlálása, a bankjegyek, és pénzérmék valódiság és forgalomképesség szempontjából történő ellenőrzése, továbbá az új forgalomba hozható bankjegykötegek és pénzérme kötegek kialakítása. Pénzügyi ügynöki tevékenység: a bankpiac résztvevői közötti forintügyletek, deviza-ügyletek, devizabetét-ügyletek, továbbá devizák adásának, vételének közvetítése azzal a céllal, h a felek egymásra találjanak, és jogügyletre irányuló szerződést kössenek. Passzív pénzügyi szolgáltatás: a banküzemi gyakorlatban azok a pénzügyi szolgáltatások, amelyek a hitelintézetek részére kötelezettséget jelentenek. Aktív pénzügyi szolgáltatások: a banküzemi gyakorlatban azok a pénzügyi szolgáltatások, amely a hitelintézeteknek követelést biztosítanak. Pénzügyi intézmény: olyan gazdálkodó szervezet, amely rá vonatkozó törvény rendelkezései

szerint kizárólagos joggal pénzügyi (kiegészítő pénzügyi) szolgáltatásokat végez. Hitelintézet: olyan pénzügyi intézmény, amely kizárólagos joggal végez bankügyleteket, fogadhat el saját tőkéjét meghaladó mértékben nyilvánosságtól pénzeszközt, továbbá pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújt, és egyéb pénzügyi szolgáltatásokat végezhet, kibocsáthat készpénzhelyettesítő fizetési eszközt, és nyújthat azzal kapcsolatos szolgáltatásokat. Bank: univerzális hitelintézet; olyan pénzügyi intézmény, amely jogot szerezhet minden pénzügyi szolgáltatás címen nevesített pénzügyi szolgáltatás végzésére. Szakosított hitelintézet: olyan pénzügyi intézmény, amely csak a rá vonatkozó törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatásokat végezheti. (pl jelzálog-hitelintézet) Szövetkezeti hitelintézet: olyan pénzintézet, amely alapvetően a helyi lakosság, továbbá a kisvállalkozások részére nyújt egyszerűbb

pénzügyi szolgáltatást ( takarékszövetkezetek és hitelszövetkezetek-> csak tagjaik részére nyújthat pénzügyi szolgáltatást). Betétgyűjtéssel, pénzkölcsön és pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásával, pénzváltással foglakozik. -3- Pénzügyi vállalkozás: olyan pénzintézmény, amely nem foglalkozhat betétgyűjtéssel, nem fogadhat el nyilvánosságtól más visszafizetendő pénzeszközt, és nem nyújthat pénzforgalmi szolgáltatást. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete: a kormány felügyelete alatt működő országos hatáskörű közigazgatási szerv, amely jogosult a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás alapítását, tevékenységi körébe tartozó pénzügyi szolgáltatásokat engedélyezni, és amely felügyeli, ellenőrzi a tevékenység ellátásának jogszerűségét. Likviditási kockázat: a vállalkozó a vállalt, elismert fizetési kötelezettségeit a az esedékességkor nem tudja teljesíteni. Hitelezés: a

vállalkozó termékeinek, szolgáltatásainak jelentős hányadát halasztott fizetés ellenében értékesíti, tehát a az eladó részéről hitelnyújtás történik. Kamatkockázat: a kamatlábak változásából, továbbá a kamatkövetelések behajthatalanságából eredő kockázat. A bank prudens működését biztosító követelmény: azok a törvényi garanciák, amelyek arra hivatottak, hogy a bank betéteseinek, a befektetőknek, a bank ügyfeleinek és magának a banknak a kockázatát minimalizálják, lehetőleg elkerülhetővé tegyék. Azonnali fizetőképesség/likviditás: az a kötelezettség a hitelintézettel szemben, h a betéteseknek és az egyéb hitelezőknek a jogos követeléseik esedékességekor pénzben teljesíteni tudja. Saját tőke: a részvényesek, a tagok által az alapításkor szolgáltatott vagyoni hozzájárulások+ a hitelintézeti működés során elért adózott eredmény egy része Pénzügyi intézmény szavatoló tőkéje: alapvető

tőkeelemek és a járulékos tőkeelemek. Jegyzett tőke: az a tőke,, amelyet a részvényesek , mint tulajdonosok jegyeznek, befizetnek. Tőketartalék: részvénytársaságoknál a részvény kibocsátási értéke és a névérték közötti különbözet. Lekötött tartalék: a tőketartalékból és az eredménytartalékból lekötött összegeket foglalja magába. Általános tartalék: az adózott eredmény 10%-a hitelintézeteknél. Értékelési tartalék: a befektetett eszköz piaci értéke és a könyv szerinti nettó értéke közötti különbség kimutatása a saját tőke között Alárendelt kölcsöntőke:olyan, a hitelintézetnek adott tőke, amelynek szolgáltatója a kölcsönszerződésben hozzájárult ahhoz, hogy az általa nyújtott kölcsönt a pénzügyi intézmény adósságának rendezésére bevonhassa Hitelintézet tőkemegfelelése: a hitelintézettel azt a követelményt jelenti, hogy a hitelintézet szavatoló tőkéje nem csökkenhet a pénzügyi

intézmény alapításához szükséges jegyzett tőke alá és a tőke megfelelési mutatója nem lehet kisebb 8%-nál Tőkemegfelelési mutató: aról informál, hagy a bank kockázattal korrigált eszközeinek mérleg szerinti főösszegét milyen mértékben finanszírozza a szavatoló tőkéjével. Nagykockázat: az a kockázat minősül nagykockázat vállalásnak, amikor az ügyfél részére az összes kockázatvállalás nagysága meghaladja a hitelintézet szavatoló tőkéjének 10%-át Kockázati céltartalék: a hitelezési-, a kamat-, az árfolyam-, az ország és egyéb kockázatokból keletkező kockázati veszteségek fedezésére szolgál. Általános kockázati céltartalék: a hitelintézet kockázatvállalással összefüggő, előre nem látható, illetőleg előre nem meghatározható veszteségek fedezésére szolgál. Országos Betétbiztosítási Alap: a betétbiztosítás kötelező jellegű jogintézménye. Banktitok: az ügyfélvédelem jelentős

jogintézménye; banktitoknak minősül minden olyan rendelkezésre álló adat, információ, megoldás, amely az ügyfél személyére, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi és üzleti kapcsolataira, a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának forgalmára, egyenlegére vonatkozik. -4- IV. Passzív pénzügyi műveletek: azok a pénzügyi ügyletek, amelyből a hitelintézet passzívái keletkeznek Aktív pénzügyi műveletek: azok a pénzügyi műveletek, amelyekből a hitelintézetnek aktívái keletkeznek Pénzpiaci hitelek: az a hitel, amely a hitelintézet másik hitelintézetnek nyújt, illetve másik hitelintézettől felvesz Repo ügylet/visszavásárlási megállapodás: olyan összetett megállapodás, amelynek tárgya meghatározott értékpapírnak, Magyarországon jellemzően állampapírnak, meghatározott időben, meghatározott árfolyamon történő eladása, majd a vevőre átruházott értékpapírnak

előre meghatározott későbbi időben, előre meghatározott – az eladási árnál magasabb – árfolyamon történő visszavásárlása Betétgyűjtés: mások pénzének kamat, vagy más hozam ellenében, látra vagy meghatározott időpontra szóló, visszafizetési kötelezettséggel történő elfogadása. Megtakarítás: a személyek jövedelmének az a hányada, amelyet nem fordítanak végső fogyasztásra Betéti kamat: a betétet elfogadó hitelintézet által a betétesnek a betét után fizetendő díj Fix kamatozású betét: olyan betét, amelynek a betétszerződésben előre meghatározott mértékű kamata a betét élettartama nem változtatható meg Változó kamatozású betét: a hitelintézet és a betétes megállapodása egy olya alapkamatlábban, amely függ a betétes által elhelyezett összeg nagyságától, illetve a lekötési időtől; változó kamatozású betét, amely után fizetett kamatot valamely irányadó kamatlábhoz, illetve annak

változásához kötik. Látra szóló betét: a felmondható betét azon fajtája, amikor a betéttulajdonos a betét felett minden megkötés nélkül bármikor rendelkezhet, alacsony kamatot fizet Meghatározott időtartamra lekötött betét: a felmondható betét azon fajtája, amelyet a betétes bármikor felmondhat, a betétszerződésben meghatározott minimális kamatot fizet. Forintbetét: nemzeti fizetőeszközben elhelyezett betét Fenntartásos betét: olyan betét, amelynek tulajdonosa fenntartja magának vagy az általa megnevezett személynek a betét feletti rendelkezés joga Könyves betét: az a betét, amely a betét elfogadója betétkönyvnek nevezett okmányt állít ki, és abban a pénzmozgásokat nyilvántartja Számlabetét: betétszerződés alapján nyitott betétszámlán elhelyezett betét Takarékbetét: a magánszemélyek részére kialakított takarékossági forma Banki értékpapír: azok az értékpapírok, amelyek a hitelintézetek passzív

bankműveletek keretében, külön jogszabály alapján bocsátanak ki; hitelviszonyt megtestesítő értékpapír Bankhitel: a hitelintézetek által nyújtott hitel, illetve kölcsön Bankkölcsön: a hitelintézet által nyújtott, pénzben folyósított kölcsön Kereskedelmi hitel: az egymással áruszállítási vagy szolgáltatási jogviszonyban álló vállalkozók által, e jogviszonyukra tekintettel adott halasztott fizetés, vagy előleg. Késedelmi kamat: az a kamat, amely a hitelezőnek az adós által esedékességkor meg nem fizetett törlesztő részlet, illetve a vissza nem fizetett pénzkölcsön összege után, és az esedékességkor megfizetni elmulasztott összeg után jár Rulirozó hitel: a vállalkozó átmeneti vagy szezonális tőkeszükségletét finanszírozza Áthidalási hitel: az átmeneti forráshiány megszüntetésére, a rendkívüli beszerzésekre forrást jelentő, eseti jellegű, rövid lejáratú hitel Forgótőke hitel: lehetővé teszi a nettó

forgótőkével finanszírozott forgóeszközök bővítését Beruházási hitel: lehetővé teszi az immateriális javak és a tárgyi eszközök bővítését -5- Célhitel: a beruházási hitel azon fajtája, ha a bank meghatározott célokra nyújtja, illetve csak a hitelszerződésben meghatározott célokra használható fel Nem céljellegű hitel: a beruházási hitel azon fajtája, amikor a bank a hiteleket, fejlesztésekhez rendelkezésre álló saját forrásai kiegészítésére, illetve a később képződő felhalmozási források megelőzésére ad. Hiteldíj: tartalmazza a kölcsönszerződésben meghatározott kamatot, folyósítási jutalékokat és minden egyéb költségeket a prolongálási költség, a késedelmi kamat, biztosítási díj, garanciadíj és az olyan költségek kivételével, amelyek a kölcsönszerződés nem teljesítéséből származnak Hiteldíj=kamat+folyósítási jutalék és költségek Hiteldíj mutató: a kölcsön megtérülési

rátája Pénzhitelek/pénzkölcsön: azok a hitelek, amelyek a hitelintézet készpénz, vagy számlapénz formájában bocsát ügyfele rendelkezésére Folyószámlahitel: a hitelintézet meghatározott időtartamra, meghatározott összegű hitelkeretet tart nyílván ügyfele pénzforgalmi számláján és a számláról a hitelkeret terhére és összegéig kifizetéseket teljesít, ha a számlán nincs fedezet Forgalmi szemléletű hitelezés: az a hitelintézési gyakorlat, amikor a bank az általa nyújtott hitelről ügyfelének külön hitelszámlát nem vezet és a hitel összegét közvetlenül ügyfele folyószámlájára könyveli Állományi szemléletű hitelezés: a bank a hitelállományt ügyfele nevén nyitott hitelszámlára könyveli, a hitelállományából a felhasználás az ügyfél pénzforgalmi számláján jóváírással, a visszafizetés ugyan annak a számlának a terhelésével történik. Kötelezettség vállalási hitel: a hitelező arra vállal

kötelezettséget, hogy a vele szerződő félnek hajlandó kölcsönt nyújtani, a bank rövid lejáratra nyújtja, lehet kauciós hitel, elfogadvány hitel, akkreditív nyitás Kauciós hitelszerződés: a bank a hitelszerződésben kezességet vállal ügyfele tartozásáért. A bank csak akkor fizet, ha ügyfele nem tudja teljesíteni fizetési kötelezettségét Akkreditív nyitás: a bank vissza nem vonhatókötelezettséget vállal arra, hogy ügyfele számlájának terhére, harmadik fél javára meghatározott összegben fizetést teljesít. Biankó hitel: fedezettel nem bíró hitelek Ügyféllimit alapján biztosított hitel: a bank azoknak az ügyfeleknek biztosít szerződésben meghatározott nagyságú és időtartamú hitelkeretet, akikkel/amelyekkel hosszú ideje rendszeres kapcsolatot tart, naprakészen ismeri a jövedelmezőségi, likviditási helyzetét, befektetéseinek megtérülését, stb. Name-leading hitel: a bank a vele hosszú ideje pénzügyi kapcsolatban

álló, nagy tőkeerővel, kiterjedt piaci részesedéssel rendelkező, a tevékenysége területén nemzetközileg is meghatározó szerepet betöltő vállalatcsoport tagjainak hitelez külön biztosíték nélkül. Hitelképes: az a személy, aki képes a bankkal kötött hitel-, kölcsönszerződésben vállalt kötelezettségeit maradéktalanul teljesíteni. Külön kötött biztosíték: annak a veszteségnek az elkerülésére, csökkenésére szolgál, amely akkor következne be, ha az adós jövőbeli helyzete úgy alakul, hogy szerződés szerint az adósszolgálati kötelezettségét nem tudja teljesíteni Biztosíték: járulékos jellegű kötelem; a hitelező pozícióját, az adósa anyagi, pénzügyi helyzetének esetleges változásaitól függetleníti Kezességi szerződés: a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a fizetésre kötelezett esedékességkor nem fizet, ő maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni Egyszerű kezességvállalás: a

hitelező követelése behatására először az adóst köteles megkeresni, és csak akkor fordulhat a kezeshez, ha az indított eljárás nem vezet eredményre Készfizető kezesség: a hitelező a követelés lejáratakor egyidejűleg fordulhat követelése behajtása érdekében a kezeshez, az adóshoz, vagy mindkettőhöz -6- Váltókezesség: a kezes a váltó valamelyik szereplőjéért vállal kezességet Egyenes váltóadósi kötelezettség: a váltókezes a saját váltó kiállítójáért vagy az idegen váltó elfogadójáért vállal kötelezettséget Megtérítési váltóadósi kötelezettség: a kezes az idegen váltó kibocsátójáért, vagy a saját, illetve az idegen váltó rendelvényeséért, forgatmányosáért vállal kezességet Bankgarancia adása: áttételesen hitelt nyújt a bankgaranciával rendelkező vállalkozónak Bankgaranciát kap: a hitelfelvevő a hitelező banknak egy másik bank garanciavállalását adja át biztosítékul

Fedezetigazolás: azt tanúsítja, h a bank a fizetésre kötelezett ügyfelének pénzéből olyan összeget, amennyi ügyfele jövőben esedékes fizetési kötelezettsége teljesítéséhez szüksége elkülönített számlán tartja Zálog: tárgyi biztosíték, amelynek tárgya lehet minden birtokba vehető dolog, átruházható jog Jelzálog: ingatlan felajánlása tárgyi biztosíték képpen Lombardhitel: kézizálog fedezet mellett nyújtott hitel Óvadék: dologi jellegű biztosíték Engedményezés: olyan jogosultság, amely lehetővé teszi, hogy a követelés jogosultja követelését egy harmadik személyre átruházza Hitelképesség: azok a vállalatok hitelképesek, amely adószolgálati kötelezettségeiket úgy képesek teljesíteni, h az nem okoz fennakadást a termelési tevékenység folytonosságában, a jövedelemtermelésben és nem idéz elő likviditási zavarokat Hitelszerű kihelyezés: azok a hitel-, illetve kölcsönnyújtások, amikor a hitelező a

hitel, illetve a kölcsön visszafizetését nem attól a személytől várja, akinek a kölcsönt folyósította Áruvásárlási kölcsön: a lakosság részére, nagyobb értékű, jellemzően tartós fogyasztási cikkek megvásárlásához nyújtott bankkölcsön. Normatív jellegű követelmény: az a követelmény, amely, ha a hitel-, illetve a kölcsönigénylő nem fogad el, nem részesülhet előnyben Hitelkérelem: a hitel-, a kölcsönnyújtás alapvető dokumentációja Elbírálás: az folyamat, amely során azt vizsgálják, hogy a hitel igénylője megfelel-e a hitelnyújtás alapvető kritériumainak Öt „c” kritérium: a hitelnyújtás öt alapvető kritériuma: karakter (character), fizetőképesség (capacity), tőke, pénzügyi helyzet (capital), biztosíték ( collateral), feltételek (conditions) Hiteligénylő jelleme: megmutatja, h a hiteligénylő teljesítette-e korábbi fizetési kötelezettségeit, mennyire fizetőkész és szavahihető Fizetőképesség

elemzés: annak a megállapítására irányuló tevékenység, hogy a hitel-, a kölcsönigénylő tervezett bevételei realizálhatóak-e, a vállalkozó a kiadásait a várható bevételekből tudja-e tejesíteni, a bevételi és a kiadási pénzáram időben hogyan jelentkezik Tőkevizsgálat: az a tevékenység, mely során azt elemzik, hogy mekkora a hiteligénylő vagyonának könyv szerinti értéke, továbbá a nettó eszközértéke Nettó eszközérték: a vállalkozás összes eszközeinek és összes idegen forrásainak különbségét értjük Feltételek: azok a külső tényezők: amelyek alakulását a hiteligénylő nem befolyásolhatja Cenzúrabizottság: a hitelkérelem elbírálását végző szerv; tagjai a hitelintézet hitelezési tevékenységéért felelős menedzserek Hitel-, kölcsönszerződés: tartalmazza a hitel-, a kölcsönnyújtással kapcsolatos alapvető adatokat, jogokat és kötelezettségeket Pozitív kötelezettségvállalás: a szerződésben

meghatározott intézkedések, vállalások megtételét jelenti Negatív kötelezettségvállalás: a hitelfelvevő tartózkodik bizonyos cselekmények megtételétől Likviditási folyamat: PÉNZ-> TERMELÉSI TÉNYEZŐK->ÁRU->PÉNZ->TERMELÉSI TÉNYEZŐK -7- Faktorálás: a banki biztosítékkal nem fedezett, rövid lejáratú pénzkövetelésre szóló jogosultság engedményezése Faktorbank: az a bank, amely a faktoring szolgáltatásokat nyújtja Áruügylet eladója: factoring szolgáltatás vevője Áruügylet vevője: fizetésre kötelezett, adós Alapfaktoring ügylet: az a faktorügylet, amely csak az adminisztrációs szolgáltatásokat és a kötelezettségek behajtását tartalmazza Visszkereseti faktorálás: a faktorbank a jogosulttól megvásárolhatja annak követelését azzal a feltétellel, ha annak a esedékességkor a fizetésre kötelezett a banknak nem fizet, vagy a fizetési kötelezettségét csak részben teljesíti, akkor a követelés

engedményezője, eladója a különbözetet, v a teljes összegét a faktorbank megtéríti. Visszkereset nélküli faktorálás: a faktorbank a rá engedményezett követelés ellenértékét a faktorszerződésben meghatározott kereten belüli összeget kifizeti, a vevő nem fizetéséből adódó kockázatot magára vállalja. Faktorszolgáltatás költsége: bank által nyújtott szolgáltatási díj+finanszírozási költség Pénzügyi lízing: adásvétellel összekötött bérleti ügylet Lízingszerződés tartalma: a lízingbe adott dolog, vagy vagyoni értékű jog értéke és a lízingbe vett dolog, vagyoni értékű jog használatáért fizetendő lízingdíj Zártvégű pénzügyi lízing: olyan pénzügyi lízing, amely a lízingszerződés alapján lehetővé teszi, h a lízingbevevő a lízingelt dolgon tulajdont szerezzen. Nyílt végű pénzügyi lízing: olyan pénzügyi lízing, amelyre vonatkozó szerződés a lízingbevevőnek nem biztosít tulajdonszerzési

jogot Operatív lízing: minden olyan lízingügylet, amely nem minősül pénzügyi lízingnek Közvetett lízing: a lízingbe adó vásárolja az eszközt Közvetlen lízing: a lízingbe adó maga állítja elő az eszközt V. Pénzforgalom: a pénztulajdonosok közötti pénzmozgások összessége Közvetlen pénzforgalom: a gazdaság szereplői egymásnak közvetlenül teljesítenek fizetéseket Közvetett pénzforgalom: a fizetésre kötelezett harmadik személy valamelyik hitelintézet vagy más pénzügyi közvetítő útján teljesít fizetéseket. Bankszámla: a bankszámlaszerződéssel létrehozott számla Bankszámlaszám: a hitelintézet ügyfelének jelzőszáma, amely a bankszámlatulajdonos azonosítására szolgál Elszámolási számla: a számlatulajdonos gazdasági tevékenységével kapcsolatos pénzforgalmának lebonyolítására szolgáló számla Elkülönített betétszámla: az elszámolási számláról teljesítendő fizetésekhez szükséges fedezetet

tartalmazó analitikus bankszámla Folyószámla: az egymással szoros kapcsolatban álló vállalkozók meghatározott jogviszonyból származó kölcsönös pénzköveteléseiknek egységes számlán való elszámolására szolgál Hitelszámla: olyan speciális bankszámla, amely a céljellegű, egyedi hitelcélokra, általában egy évnél hosszabb lejáratra nyújtott hitelkeretet és a hitelkeret felhasználásával kapcsolatos pénzforgalmat tartalmazza. Telepi számla: azok a számlák, amelyek alapján a leányvállalat, a vállalat telephelye, fióktelepe a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos pénzforgalmát önállóan lebonyolíthatja Készpénz-átutalási megbízás: postahelyeken befizetés céljára rendszeresített nyomtatvány -8- Készpénz-átutalási megbízás részei: feladóvevény, amelyet a befizetőhely a befizetés teljesítése után a befizetőnek visszaad; kp átutalási megbízás (törzslap), amely a postai feldolgozási és ellenőrzési

célokra szolgál Feladójegyzék: kiállított utalványok adatainak négypéldányos nyilvántartása Pénzforgalmi betétkönyv: az arra kijelölt postahely által vezetett különleges betétkönyv, amely nem a hitelintézet székhelyén működő számlatulajdonos, illetve annak kirendeltsége számára kijelölt postahelyen készpénz felvételéhez rendelkezésre álló pénzkeretet tartalmazza Pénztári forgalom: a készpénzbevételek és a készpénzkiadások vállalkozáson belüli bonyolítását, és azzal összefüggő bizonylatok forgalmát, valamint a pénztárban elhelyezett egyéb vagyoni értékek kezelését, ki és beáramlását értjük. Házipénztár: a gazdálkodó szerv működéséhez szükséges készpénz, az értékpapírok, valamint egyéb értékek kezelésére, forgalmának lebonyolítására kijelölt helyiség vagy helyiségrész Utalványozás: a kiadások teljesítésének, a bevételek beszedésének, vagy elszámolásának elrendelése

Utalványozó: az a személy, akit a gazdálkodó szervezet arra felhatalmazott vezetője az utalványozás jogával felruház Alapbizonylat: az az írat, okmány, amely jogilag megalapozza a pénztárba történő befizetés, illetve a pénztárból történő kifizetés elrendelését, amelynek alapján a pénztári kifizetési-, illetve bevételi bizonylatot kiállítják Pénztári számfejtő: olyan alkalmazott a pénztáros mellett, aki napi pénztári forgalommal együttjáró be-, illetve kifizetési bizonylatokat kitölti, az alapbizonylatokat ellenőrzi Pénztárőr: a pénztárostól, a számfejtőtől, az utalványozótól független személy, aki ellenőrzi, a pénztári bizonylatokat alaki és tartalmi szempontból, a napi pénztári forgalmat tartalmazó pénztári jelentést, a készpénzen kívül a pénztárban tartott más vagyoni értékről vezetett nyilvántartásokat Pénzkísérők: gazdálkodó szervezetek által megbízott személyek, akik a pénz

felvételére jogosult vállalati munkavállalót a hitelintézettől a vállalkozás pénztáráig kísérik és pénzfelvevővel együtt felelősek az általuk szállított készpénzért Elektronikus fizetőeszköz: olyan dolog, amely birtokosa számára lehetővé teszi, hogy a hitelintézettel szemben fennálló valamely pénzkövetelésével rendelkezzék, bankszámlája terhére készpénzt vegyen fel, vagy a vásárolt áruk (szolgáltatások) ellenértékét kiegyenlítse Távolról hozzáférést biztosító fizetési eszközök: olyan eszközök, amelyek segítségével birtokosa rendelkezhet a hitelintézettel szemben fennálló bankszámla követeléséről. Pl bankkártya Elektronikus pénzeszköz: az a távolról hozzáférést biztosító eszköznek nem minősülő, újratölthető fizetőeszköz, amelyen értékegységek elektronikus úton tárolhatók, és a tárolt érték erejéig arról, illetve azzal fizetés teljesíthető Bankkártya: olyan fizetési eszköz,

amelyet a kártya kibocsátására jogosult hitelintézet, jellemzően bank bocsát ki, és amellyel a kártya tulajdonosa bankszámlájáról kp-t vehet fel, vagy tényleges vásárlásai, illetve igénybevett szolgáltatások ellenértékét kiegyenlítheti Hitelkártya: olyan bankkártya, amellyel végzett kártyaművelet értéke azzal az összeggel haladhatja meg a kártyához tartozó folyószámlán rendelkezésre álló összeget, amilyen összegű hitelt biztosít a hitelintézettel kötött megállapodás Betéti kártya: olyan bankkártya, amellyel végzett műveletek értéke nem haladhatja meg a kártyához tartozó folyószámlán lévő követelés összegét Csoportos átutalási megbízás: azonos időben, azonos jogcímen több jogosultnak átutalási fizetés teljesítése Csoportos beszedési megbízás: a jogosult az azonos jogcímen őt megillető követeléseiről megbízásokat kötegelve nyújtja be a számláját vezető hitelintézetnek azzal, hogy a

beszedési -9- megbízásban meghatározott követeléseket a bankszámlája javára és a fizetésre kötelezett bankszámlája terhére Akkreditív fizetési mód: az a fizetési mód, amely lehetővé teszi, h a vevő és az eladó közé belépjen egy olyan hitelintézet, általában bank, amelyben az eladó és a vevő egyaránt megbízik Akkreditív nyitás: bank azon tevékenysége, amellyel levélben kötelező fizetési ígéretet tesz az eladónak Külkereskedelmi tevékenység: termékek, valamint szolgáltatások exportját és importját értjük Kereskedelmi hitellevél: olyan okirat, amelyben az azt kibocsátó bank arra vállal kötelezettséget, h az előírt okmányok időben történő bemutatása esetén az okmányok bármelyik jóhiszemű birtokosának kifizeti a hitellevélen feltüntetett összeget Okmányos beszedvény: olyan fizetési mód, amellyel az eladó azzal bízza meg bankját, h a leszállított exportárú ellenértékét a vevőtől az átadott

okmányok alapján szedje be és fizetés esetén az okmányokat adja át a vevőnek Vinkulált okmányos inkasszó: az eladó bankja megküldi az okmányokat a külföldi banknak, amely az adóst megkeresi, és kísérletet tesz a követelés beszedésére Nem vinkulált inkasszó: az eladó az árut közvetlenül a vevő címére és rendelkezésére adja fel az áruokmányokat pedig a beszedési megbízással együtt a bankjának küldi meg. Az eladó bankja megküldi az okmányokat külföldi levelező partnerének, amely felszólítja a vevőt az áru ellenértékének megfizetésére. Nyitott céghitel: az exportőr a vevőtől független biztosítékot nem kap. Fedezett céghitel: az exportőr a vevőtől független biztosítékkal rendelkezik. Pl:(bankgarancia, v. bankkezesség) Belső klíringköri elszámolás: az az elszámolás, amikor a hitelintézet saját számlatulajdonosainak egymás közötti pénzforgalmát elszámolja. Helyi tételek: az azonos számlavezető helyen

vezetett számlák közötti pénzforgalmi tételek. Helyközi tételek: az egyazon hitelintézet különböző számlavezető helyen vezetett számlák közötti pénzforgalmi elszámolások. Külső klíringköri forgalom: különböző hitelintézetek számlatulajdonosai közötti elszámolásforgalom. Zsirórendszer: az a rendszer, mely lehetővé teszi, h a rendszerhez kapcs. Hitelintézetek és azok ügyfelei közötti pénzmozgások elektronikus üzenetváltás formájában valósuljanak meg. VI. Nemzetközi fizetőeszköz: az azt kibocsátó ország törvényes fizetőeszköze. Valuta: külföldnek minősülő ország törvényes fizetőeszköze, amely fizetési forgalom lebonyolításában mindig készpénz formában vesz részt. Deviza: külföldi pénznemre szóló követelés, amely általában bankszámlapénz,v, deviza alapú pénzhelyettesítő eszköz formájában válik felhasználhatóvá. Devizaszámla: devizában vezetett bakszámla. Valutaárfolyam: valamely valuta

egységének egy másik ország pénzegységében kifejezett ára. Devizaárfolyam: egyik pénznemnek egy másik pénznemre való átváltásakor alkalmazott árfolyam olyan esetben, amikor a tranzakció nem jár készpénzforgalomban. Vételi árfolyam: az az ár, amelyen a valuta-, devizaműveletek végzésére jogosult személy,a felkínált külföldi fizetőeszközt felvásárolja. Eladási árfolyam: az az ár, amelyen a valuta-, devizaműveletek végzésére jogosult személy a külföldi fizetőeszközt értékesíti. - 10 - Árfolyamjegyzés: az a tevékenység, amelynek keretében valuták ill. a devizák valamely pénzpiacon egy meghatározott időben kialakult árát rendszeresen feljegyzik és közzéteszik. Közvetett árfolyamjegyzés: az egységnyi hazai pénznem értékét fejezi ki külföldi pénznemben. Közvetlen árfolyamjegyzés: azt fejezi ki, h a külföldi fizetőeszköz 1, 100, v 1000 egysége mennyi belföldi fizetőeszközzel egyenlő. Árfolyamrés: a

valuták vételi és eladási árának különbözete. Valutanem középárfolyama: (vételi Árfolyam+eladási árfolyam)/2 Rögzített árfolyam: az árfolyamok deklarált paritás (átváltási arány) körül csak igen szűk sávban mozognak Túlértékelt valuta: a deklarált paritás a kereslet, kínálat hosszabb távon mutatkozó egyensúlyi szintjénél magasabb Kötött árfolyam: a valuta, deviza árfolyama hatóságilag rögzítve van Flexibilis (rugalmas) árfolyam: a kereslet, illetve a kínálat hatására szabadon változik Valuta parin áll: a valuta és a deviza paritása egybe esik Valutának díszázsió: a valutaárfolyam alacsonyabb a paritásnál Valuta ázsió: a valutaárfolyam magasabb a paritásnál Konvertibilitás: valamely pénznem szabad átválthatósága egy másik pénznemre Jegybanki szintű konvertibilitás: a valuta és a deviza átváltására csak a jegybank jogosult Külső konvertibilitás: a deviza átválthatósága csak devizakülföldire

vonatkozik Belső konvertibilitás: a devizabelföldiek is jogosultak belföldi pénznemet devizakülföldire váltani, illetve külföldi pénznemet belföldi pénznemre szabadon átváltani De facto konvertibilitás: a valuta az átváltásához devizahatósági engedély szükséges De jure konvertibilitás: engedélyezés nélküli deklarált átválthatósági forma Korlátolt konvertibilitás: az átválthatóság a fizetési mérlegnek csak a folyó tételeire terjed ki Teljes konvertibilitás: a valuták, a devizák átválthatóságának joga egyaránt megilleti a devizabelföldieket és a devizakülföldieket is Kulcsvaluta: az a valuta, amely a világgazdaságban világpénz szerepét ellátja Kereskedelmi valuta: az a pénznem, amely a nemzetközi kereskedelmi forgalom lebonyolításában jelentős szerepet tölt be Tartalékvaluta: olyan valuta, amely értékálló, árfolyama stabilan erős, de nemzetközi kereskedelemben elszámolási valutaként korlátozott szerepet

tölt be, ám jegybanki tartalékként számba veszik Láthatatlan export/import: olyan folyófizetési műveletek, amelyek az áruforgalomhoz közvetlenül nem kapcsolódnak Viszonzatlan folyó művelet: velük szemben nincs közvetlen ellentételezés, teljesítésükre magán-, vagy közokirat, hatósági, bírósági határozat vagy jogszabály alapján kerül sor Közvetlen vállalkozás: a devizabelföldi részvételével alapított, létesített külföldi vállalkozás, külföldi vállalkozásban való részesedést, továbbá a devizabelföldi által a helyi jog alapján létrehozott fiók VII. Értékpapír (jogi értelemben): jogszabályban meghatározott kellékekkel rendelkező okirat Értékpapír (közgazdasági értelemben): vagyoni jogot megtestesítő, forgalomképes okirat, számkán megjelenő összeg, vagy elektronikus jel Vagyoni jog: az az értékpapírban foglalt jogosultság, amelynek pénzben kifejezhető értéke van - 11 - Váltó: olyan forgatható

értékpapír, amelynek kiállítója vagy elfogadója kötelezettséget vállal arra, hogy a váltón meghatározott összeget meghatározott helyen és időben saját mag vagy egy harmadik fél fogja megfizetni Saját váltó: az az okirat, amelyben a váltó kiállítója feltétlen ígéretet tesz a kedvezményezettnek, hogy a váltón feltüntetett összeget a megadott időben és helyen maga fizeti meg. Idegen váltó: olyan fizetési meghagyás, amelyen a kibocsátó arra szólítja fel a címzettet, hogy a váltón feltüntetett összeget, a váltóban meghatározott időben és helyen a kedvezményezettnek fizesse meg Váltó címzettje: Idegen váltón az a természetes, vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, v más szervezet, akit (amelyet) a váltó kibocsátója fizetésre felszólít, vagy utasít Kedvezményezett: az a személy, szervezet, akinek (amelynek) a váltó alapján fizetni fognak Forgató: az a személy, aki a váltót

átruházza Forgatványos: akire a váltót átruházzák Váltó esedékessége: a váltó fizetésének határnapja Váltó diszkontált értéke: a váltó leszámítolt értéke Váltóleszámítolási kamat: diszkontkamat, a váltóleszámítolást végző bank haszna Váltódíj: a banknak a váltóleszámítolási tevékenységével összefüggésben felmerülő költségeinek és az üzletágon elvárt nyereség fedezetére szolgáló bevétele, százalékban fejezik ki Váltó viszontleszámítolása: olyan pénzügyi szolgáltatás, amelynek keretében az MNB a bank által leszámítolt váltót az esedékesség napja előtt megvásárolja Fedezetlen váltó: a váltókötelezett az esedékességkor fizetésképtelen Váltófedezeti számla: olyan betétszámla, amelyen a kiállítója, illetve annak elfogadója előre elkülönítheti, folyamatos feltöltéssel biztosíthatja a váltótartozás megfizetéséhez szükséges pénzt - 12 - - 13 -