Nyelvtanulás | Magyar » Szövegtan

Alapadatok

Év, oldalszám:2001, 8 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:152

Feltöltve:2009. május 20.

Méret:120 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

1 Szövegtan szöveg fogalma: nincs konkrét deffiniciója, többféle megközelítése létezik. 1. Kommunikációs szempontból: • a kommunikáció két jól érzékelhető megszakítása között létrejövő nyelvi jelsorozat. • az egyéni pszihikai tartalom egy részének nyelviformába öntött objektívációja. • terjedelme és megformáltsága megfelel annak, hogy az adott helyzetben ellása és kifejezés, befolyásolás feladatát és teljeség és lezártság érzetét keltse. 2. A beszédaktus-elmélet szerint: • a befogadót befolyásoló cselekmény • a beszédaktusban megjelenő nyelv 3. Szemiotikai szempontból: • egy adott komm. helyzetben a jelölő és a jelölt viszonya • nyelvi vagy nyelvi jel komm. egység • egységes egész, elhatárolható, jelentés folytonosság • pragmatikai kontextusoki határozzák meg. 4. Szemantikai szempontból: • a szövegség minimális feltétele, hogy a kijelentés szekvenciájához legalább egy lehtséges

témát tudjunk konstruálni. 5. Nyelvi, pszihikai szempontból: Nagy Ferenc • a nyelvi jelek társadalmi érvényű összekapcsolódásán alapul. • a nyelvi egységek hiearchiájának csúcsa. • a környező világ sajáros tükörképe. • a gondolkodás nyellvi formába öntött megtestesülése. A szöveg tulajdonságai: • szervesen összekapcsolódó nyelvi elemekből áll • írásos vagy szóbeli közlés • adott beszédhelyzetben vagy szövegkörnyezetben valamilyen komm. funkciót tölt be. • a nyelvhasználat legmagasabb szintjén áll • globális struktúrájú, részekre tagolható • a nyelviség és a komm.-os funkció meghatározó tulajdonsága • a szerkesztetség csak domináns jellemző • olyan verbális megnyilatkozás, amely egyben beszédtett is • többnyire a mondatnál nagyobb egység • nyelvi univerziálé 2 SZÖVEGTAN Fogalma: tudományosan rendszerezett ismeretek a szövegről ( funkciójáról, alaptermészetéről, szerkezeti

tulajdonságairól, fajtáiról) Elnevezései: Texológiai: eredetileg a szöveggondozást és az irodalmi elemzést jelentette, mára tágabb értelemben vett szövegtanként használatos, mely magában foglalja a szövegalkotást és a szövegbefogadást is. Szövegtan: belleillik a nyelvtudományi ágba, de azt sugalja, mintha a nyelvtudomány. Szemiotikai szövegtan: megközelítési módra utalnak. A szövegtan kutatás célja és feladatai: • az alapfogalmak tisztázása, elmélet kidolgozása • a szövegség kritériumainak feltárása • a szövegalkotás tényezőinek, folyamazainak megismeése • a szövegbefogadás szabályszerűségeinek magyarázata • a szöveg szerkezeti, grammatikai, jellentéstani, pragmatikai sajátosságainak vizsgálata • az egyes szövegtipusok tulajdonságainak megállapítása • a szöveg nyelvészeti és nem nyelvészeti megközelítésének elhatárolása A szövegtan történeti előzményei: 1. Antik retorikák • szónoki beszéd

szerkesztésének szabályai • szónoki beszéd tipusai 2. Antik szövegkritikák, fiológiá • a szövegvizsgálat módszerei • szerzőség vizsgálatok • szövegmagyarázatok 3. Középkori arc dictandik • fogalmazás tanok 4. Hermaneutika • görög hermeneu ⇒ kutatok, értelmezek • régi szövegek ( főleg Biblia ) megértésének, magyarázatának elvei, szabályai 3 5.Homiletikák • egyházi ékesszólások • az egyházi beszéd elmélete és története 6. Stilisztika • a szóbeli vagy írásbeli kifejezésmód, a stílus törvényei és eszközei 7. Poetika • költészettan, verstan 8. Modern nyelvelméletek A szövegtan interdiszciplináris kapcsolatai: A szövegtan ágai: 1. Leíró 2. Történeti 3. Alkalmazott • fogalmazás tanítás • titkosírás • pszihiátriai szövegnyelvészet • kriminalisztikai szövegnyelvészet • jogi szövegnyelvészet • szöveggondozás A leíró szövegtan ágai: • szöveggrammatika • szöveg

szemantika • szöveg pragmatika • szövegszerkezettan • szövegstilisztika • szövegtipológia • szövegformatan • a szövegalkotás vizsgálata • a szövegbefogadás vizsgálata SZÖVEGTIPOLÓGIA • • • • • • • • jelentéstan irodalomtudomány folkór dialógus kutatás nyelv filozófia fordítás elmélet szociológia psziholingvisztika 4 A szövegek tipusokba sorolásának sokféle szempontja lehet, még nincs olyan tipológia, amely maradéktalanul meg tudná oldani az egyértelmű osztályozást. Szempontok: 1. Funkcionális szempontból: a komm-ban betöltött szerepe alpján • referenciális tájékoztató, közlő, a külső környezetről • emotiv érzelmet kifejező • konativ kapcsolat teremtés, fenntartás, lezárás szövegei • metanyelv magáról a nyelvről szól • poetikai művészi igénnyel megformált szöveg 2. Szemiotikai szempontból: • természettudományos • társadalomtudományi • irodalmi 3. A

beszédaktus-elmélet műfaji szempontból • diszkurzusok ( társalgási, tudományos, szépirodalmi ) • beszédtipusok ( dialógusok, monológok ) • szövegtipusok ( elbeszélések) 4. A szöveg külső tényezői alapján ( pragmatikai, beszédaktus ) 5. A szöveg belső tulajdonságai alapján ( szerkezet, utalások ) SZILÁGYI N. SÁNDOR tipológiája: 1. Nyelvünk szerint • magyar vagy más nyelv • régi vagy mai • norma vagy nem norma követő 2. A közlemény közege szerint • szóbeli • írott 3. A közlemény célja és szerepe szerint • kapcsolatteremtő • ismeretközlő • érzelem kifejező • felhívó 4. A közlemény jellege szerint • köznapi • poetikai művészi 5 nem művészi 5. A közlemény tárgy szerint • külső tárgyú általános spec. tárgyú: tudományos, műszaki, jogi, hivatalos, filozófiai, egyéb • metanyelvi 6. A beszélő és a hallgató társadalmi hovatartozásának kifejeződése szerint • nem csoport

jellegű • csoport jellegű ( zsargon, argó, szleng ) TEXTUALITÁS jelentése: szövegértékűség • szövegösszefügés Szövegértékűség: • a szöveg alapvető tulajdonsága • feltétele, hogy a szövegalkotó megvalósítsa a szövegösszefüggést, ill. a befogadó azt szövegként azonosítsa • kritériumait többféleképpen határozzák meg: • szövegösszefüggés • megszerkesztettség • helyes megformáltság • lezártság • kifejezetség • elhatároltság • struktúráltság • a szövegalkotó közlési szándéka • kohézió • koherancia Szövegösszefüggés: • a szövegrészek összekapcsolódásából létrejövő összefüggés hálózat • a szövegmondatok láncszerű összekapcsolódását szervező erő A szövegösszetartó erő a szöveg egyes szintjén: 1. Pragmatikai szinten: koherancia • a nyelvi jelek, jelentések és a szituáció, valamint a kontextus kapcsolata 2. Szemantikai szinten: kohézió • jel és jelentés

kapcsolat 6 3. Szintaktikai szinten: konnexitás • a nyelvi jelek grammatikai összefüggése 4. Szerkezeti szinten: kompozicionális konnexitás • a szöveg szerkezeti összefüggése 5. Stilisztikai szinten: stils kohézió • a szöveg stilusát alkotó elemek szövegszervező ereje 6. Akusztikus szinten: akusztikus kohézió 7. Formai szinten: vizuális egybetartozás 8. Szövegek közötti szinten: intertextuális kohézió Szövegösszefüggés az utalás iránya szerint: • anafora: a szövegben visszautalás egy elöbbi pontra (Volt egyszer egy szegény ember. Volt annak három szegény fia.) eszközei: anatorikus elemek - névmások - határozószók - igék • katafora: a szövegben elöreutaló mutató névmási jellegű nyelvi elem (Ki koppogtat?) • deixis: rámutatás szövegen belüli vagy szövegen kívüli (itt állok a helyszínen.) A szövegösszefüggés hatósugara: • lineáris kohézió - grammatikai eszközökkel • globális kohézió -

jelentéstani, szerkesztési, stilisztikai és akusztikai eszközökkel valósítják meg. Szövegösszefüggés az utalás kiterjedése szerint: • pontszerű utalás - egy szóra • foltszerű - tagmondatra, mondategészre, bekezdésre, nagyobb szövegrészre Szövegösszefüggés az utalás jellege szerint: • egyirányú • kölcsönös Az utalás mértéke szerint: • teljes - a helyetesítő elem tökéletesen helyetesít • részleges 7 SZÖVEGGRAMMATIKA értelmezése: 1. a mondatok szöveggé kapcsolódásával foglalkozó tudományág, amely a mon dategységen és a szövegmondaton túlmutató grammatikai eszközöket vizsgálja. 2. A szövegmondatok és a nagyobb szövegegységek között müködő grammatikai összetartó erőt kutatja. szöveg feladata: • a szöveg grammatikai kapcsolódásának, linearitásának vizsgálata • a linearitást biztosító eszközök szerepének meghatározása szöveg folytonosság megteremtésében Eszközök: 1. Névelő:

• a szövegben egy fogalom első emlitésekor névelő nélkül v. határozatlan névelővel szerepel • határozatlan névelő: új elem • határozott névelő: a fogalom változatlanságát tartja fenn, előismereteket tételez fel 2. Sorrendiség: • első előfordulás - második előfordulás 3. Proformák: • igét, főnevi szerkezetet, mondatot helyetesítenek • pronomen - névmással • proverbum - igével • promondat - mondattal 4. Hiányosság (törlés), ellipszis (elhallgatás, törlés) • nem fogalmaz meg mindent, mert van ami egyértelmű 5. Egyeztetés: • A-Á egyeztetés • az igei személyrag egyeztetés a tárgyhoz • birtokos személyraggal 6. Konnektorok: • a mondatok kapcsolása jelölt v. jelöletlen módon, kötöszókkal 8 7. Szórend: • a szövegkörnyezet meghatározó szerepe • összekapcsolódik a szupraszegmentális elemekkel 8. Aktuális mondattagolás: • téma-réma ( a mondat struktúrájának ismert és ismeretlen szerinti

felbontása) • topic-comment ( a mondat hansúlytalan nominális és hangsúlyos, igei része) 9. Előfeltevés: • a szövegértelmezéshez szükséges, nyelvileg meg nem fogalmazott, világismertünjből fakadó feltételezett jelentés