Jogi ismeretek | Gazdasági jog » Gazdasági jog, 2006

Gazdasági jog I - 2006 A jogforrások rendszere és hierarchiája A tudomány fogalma - A természet, a társadalom és a megismerés (emberi gondolkodás) - Objektív összefüggéseiről, fejlődéstörvényeiről felhalmozott ismeretek és következtetések rendezett összessége - A valóságot adekvátan tükröző ismeretek rendszere A tudomány csoportosítása ismerettárgyuk szerint - Természettudomány (természet, természeti jelenségek összefüggése) - Társadalomtudomány (társadalom fejlődése, kapcsolatok) A jogtudomány fogalma - Az állam és a jog objektív törvényszerűségeit tartalmát és formáit, valamint az állami és a jogi jelenségek más társadalmi jelenségekkel való kölcsönhatását vizsgálja. A jogtudomány alrendszerei - Általános jogtudomány (magyar jogtudomány) - Ágazati jogtudomány (csoportosították a tudományokat: alkotmánytan, bűntető jog) A jogtudomány támogatói - Kiegészítő tudományok: mellérendelt. Pl:

pszichológia, pedagógia (ezek önmaguk megállják a helyüket) - Segédtudományok: alárendelt. Pl: kriminalisztika (segítik a jog működését, önálló tudományként nem elismertek) A jog fogalma: A jog olyan, az állami akaratot kifejező szabályrendszer, amelyet az állami szervek alkotnak, és amelynek érvényesülését az állam kényszerítő eszközökkel is biztosítja. Olyan magatartási szabályok összessége, melynek keletkezése elsősorban állami szervhez kötődik (azonban lehet nem állami, normaalkotó eljárás is, pl. népszavazás), azokat az állam bocsátja ki, szankcionálja, a már kialakult magatartási szabályok nem követéséhez, megsértéséhez állami kényszerintézkedéseket, hátrányokat fűz. Ennélfogva az adott társadalomban általánosan kötelezőek, érvényesülésüket az állami szervek végső soron kényszerrel biztosítják. Az a célszerű, ha az erkölccsel vállvetve dolgozik. A jogviszony fogalma: Jogviszonyoknak

nevezzük azokat a kapcsolatrendszereket, társadalmi viszonyokat, amelyeket a jog szabályoz. Az egymáshoz közel álló, lényegüket tekintve hasonló jogviszonyokat rendező jogszabályok alkotják az egyes jogágakat: – Államjog, vagy alkotmányjog, – Családjog, – Polgári jog, – Államigazgatási jog, – Polgári eljárásjog, – Pénzügyi jog, – Munkajog, – Büntetőjog, – Szövetkezeti jog, – Büntető eljárásjog, 1 Földjog, – Nemzetközi jog. Egy adott állam jogszabályainak összessége a jogrendszer. – Jogi norma: Olyan általános érvényű, mindenkire kötelező magatartási szabály, amelyet az állam (i szerv) alkot, és annak érvényesülését biztosítja. Mögötte intézményes kényszer található A társadalmi norma jelentése - Érvényesség - Általánosság (mindenki köteles megfizetni az okozott kárt) - Ismételtség (általában ugyanúgy járnak el bizonyos esetekben) - Normativitás (valamilyen szintet ad, jó

<-> büntetendő) - Szankció (büntetés, megtorlással jár a be nem tartás) - Reciprocitás (amit én elvárok a másiktól, az a másik is elvárja tőlem) - Értékviszony (a társadalmi normák mindenhol különbözőek) A jog funkciója - A rend és biztonság kialakítására, fenntartására és a konfliktusok megoldására szolgál. - A társadalmat tudatosan alakítja, tervezi. Szankció Kényszer Kényszer súlya Norma megváltoztatása Fejlődés Erkölcsi norma A társadalom gyakorolja: végső jogon kitaszították az egyént a társadalomból, ami az egyén halálát jelentette. Társadalmi nyomásra alakul ki. Jogi norma Az állami szervek gyakorolják, függetlenül attól, hogy a társadalom hogy áll hozzá a kérdéshez. Szervezett, szankciókkal való fenyegetéstől és annak kiszabásából áll. Kisebb a jogi normánál. Jóval nagyobb az erkölcsi normánál. Nem lehet tervszerűen Tervszerűen változtatható. megváltoztatni. Statikus, állandó.

Dinamikus, változó. Miért követjük a jogot? - Szankciótól való félelem - Racionális megfontolás - Jogszabály autoritása A jog tagozódása A jogrendszer az adott társadalom hatályos jogszabályainak rendezett összessége. A jogrendszer jogágakra tagolódik: 2 A felek közötti viszony Ide tartozik, pl. Jogszabályok típusa Közjog alá-/fölérendelt közigazgatási jog Büntetőjog Kogens: nagyon szigorú szabályok, nem enged eltérést, kivételt. Magánjog mellérendelt családjog munkajog Diszpozitív: enged eltérést a szabálytól, pl. a munkajogban számos engedmény van a munkavállaló javára. Államonként eltérő jogrendszer – 2 fő csoport: Angolszász- / eset- / precedens jog A korábbi bírói joggyakorlaton alapul. A jogszabályok jelentős része nincs törvénybe foglalva (nem kodifikált). Kevésbé elvontak, általánosak. Ellenállt a római jog recepciójának. Római- / kontinentális- / kodifikált- / germán jog A jogalkotás

elválik a jogalkalmazástól. Kodifikált: a törvények elsőbbséget élveznek más jogforrásokkal szemben (törvények primátusa). Absztrakt, általános jogszabályok. Hatott rá a római jog recepciója (átvették a Római Birodalom jogrendszerét teljes egészében – később persze saját viszonyaikhoz idomult). Nyílt rendszert képez. Zárt rendszert képez. Nincsenek minden körülmények között Típushelyzetekre alkalmazható jogszabályok. alkalmazható jogszabályok. Tradicionális szabályokat csak újabb Van másodlagos jogalkotás = jogszabály értelmezése az tradíció válthatja fel. adott esetben. A mai jogrendszerek 1. Római – germán 2. Angolszász 3. Vallási 4. Tradicionális 5. Szocialista 1. Római - germán - Legrégebbi (Római) írott jog (törvényi jog) - Absztrakt (elvonatkoztatott szabályokat tartalmaz) - Általános - A jogalkotás és a jogalkalmazás elkülönül - Zárt rendszer. Pl: Franciaország, Németország, Ausztria, Norvégia,

Magyarország, Finnország. (megpróbáltak előre szabályokat alkotni az élet összes területére, Európai országok – kivéve Anglia és gyarmatai) 2. Angolszász - Angol példa - Ellenáll a római jognak - Bíró alkotta jog: szokásjog. (erkölcsi normából egy bírói ítélettel kiemelnek normákat, innentől kezdve mindig ezt az esetet alkalmazzák) - Kevésbé elvont szabályok. (életszerűek) 3 - Nyílt rendszer. (ha nem találnak hasonló korábbi esetet, akkor az aktuális bíró alkot szokást = jogszabály) Jogtörténeti jellegű. (lehet látni az ítéletekben a fejlődést, pl: Anglia, USA, Ausztrália) 3. Vallási - A szent könyvek (iszlám) az irányadók. - Muzulmán: iszlámra épül. Közigazgatás nyugati mintára épül (Törökország) - Hindu: hinduizmus – kasztok. Szokás és méltányosság (kaszton belül nem bántják egymást) 4. Tradicionális - Távol – Kelet: (Japán, Kína). Jog kiegészítő szerepet – konfliktus-megelőzés

Illem – önkéntes jogkövetés. (vallástól mentes) - Fekete Afrika: (már nem nagyon él). Béke helyreállítása – szankció kiszabása Szokásjog. A föld szellemének haragja 5. Szocialista - Az 1800-as évek végétől. - Csökkenő tendencia, egyre kevesebb ország használja. - Szovjet minta. - Politika erős befolyása. - Eltűnik a magánjog (köztulajdon, közérdek). - Jogi túlszabályozás (mindenre volt szabály – senki nem tudta betartani). A jogforrás fogalma: a jogalkotó szervet, a jogalkotó folyamatot és a jogalkotás produktumát jelenti. Meghatározott jogi forma, amelyből a jogalanyok jogai és kötelezettségei megismerhetők. ➢ Kibocsátására csak az arra feljogosított állami szerv jogosult (pl. önkormányzati rendeletet nem hozhat az Országgyűlés) ➢Általános, kötelező jelleggel, absztrakt tényállással a címzettek meg nem határozható köréhez szól (szabályozó aktus) ➢Meghatározott társadalmi viszonyokhoz nyújt

beavatkozási lehetőséget ➢Érvényességének feltételei: A megalkotására feljogosított szervtől származzék A kibocsátásánál követendő eljárási szabályok alapul vételével alkossák meg Nem ütközhet magasabb szintű jogforrás rendelkezéseibe Előírt módon hirdették ki Fajtái: ➢Külső: kívülről közelít a joghoz, és arra a társadalmi jogképző erőre utal, amely jogot keletkeztet ➢Belső: Anyagi: a jog eredetére, a jogalkotó társadalmi szervekre utal Alaki: jogszövegek formai követelményeire utal A jogforrás fogalma kettős tartalommal bír: a) Egyrészt jelenti a jogalkotót, vagyis azt az állami szervet, amelynek hatásköre van a jogalkotásra, a jogszabály kibocsátására. A jogalkotó hatáskör az alkotmányból származik, csak azok az állami szervek bocsáthatnak ki jogszabályt, amelyeket az alkotmány erre felhatalmazott. Ilyen állami szervek: 4 – – – – az országgyűlés, a kormány, a

miniszterelnök és a kormány tagjai, a helyi önkormányzat képviselőtestülete. b) A jogforrás másik része a jogszabály. A jogszabály az arra felhatalmazott állami szervek által megalkotott és közrebocsátott általános érvényű, mindenkire kötelező magatartásszabály. Az alkotmány jelenleg kétféle jogszabályt ismer: 1. a törvény, 2. a rendelet A Magyar Köztársaság jogforrási rendszere a következő: – Az országgyűlés törvényt, – a kormány kormányrendeletet, – a miniszterelnök, ill. a kormány tagjai miniszteri rendeletet, – a helyi önkormányzat képviselőtestülete önkormányzati rendeletet alkot. Ez egyben jelöli a jogforrási hierarchiát, ami azt jelenti, hogy a sorrendben hátrébbálló jogszabály nem lehet ellentétes az előtte állóval. A jogforrási hierarchia csúcsán az alaptörvény, az alkotmány áll. A jogforrástan lényeges kérdése a jogszabályok érvényessége, és hatálya. Egy jogszabály akkor érvényes,

ha: – az azt kibocsátó szervnek van felhatalmazása és hatásköre a jogszabály megalkotására, – beilleszkedik a jogforrási hierarchiába, – megtörtént a jogszabály hivatalos formában történő nyilvánosságra hozatala (kihirdetése), – a jogszabály megalkotásánál betartották a kötelezően előirt eljárási szabályokat. A kihirdetés módja a hivatalos lapban való közzététel. – A Magyar Köztársaság hivatalos lapja a Magyar Közlöny. Központi hivatalos lap még a Határozatok Tára. – A Minisztériumok lapjai. Pl: Belügyi Közlöny, Pénzügyi Közlöny, Környezetvédelmi Értesítő, – Ezeken kívül pedig a helyi önkormányzatoknak is van hivatalos lapja. A jogszabályok megjelölése magában foglalja: – A jogalkotó megnevezését, nevének rövidítését (a törvény kivételével), – a jogszabály kihirdetésének idejét, számát, megnevezését, és címét. – A jogszabályokat a jogalkotó szervek szerint évenként 1-től

kezdődően folyamatosan kell számozni. A jogszabály alkalmazhatóságának másik feltétele a hatályosság (végrehajtható, végrehajtandó, alkalmazható, alkalmazandó). Megkülönböztetünk: – Területi (1. Országos szintű – mindegy hol vagyok, mindenhol érvényes, 2 helyi szintű – az ország egy kisebb területén érvényes), – Időbeli (azt mondja meg, hogy mikortól meddig hatályos egy jogszabály), – személyi (kire, kikre, mely személyekre vonatkoznak – mindenkire, foglalkozás alapján) hatályt. 5 (A hatályosság arra ad választ, hogy milyen földrajzi területen, mely időszakban és milyen személyi körre alkalmazható a jogszabály.) A hatályosság kezdete - ex nunc: a kihirdetéstől kezdve azonnal - ex tunc: visszamenőleg (ismerni kell a betartásához) - pro futuro: egy időbeli időponttól kezdve. Hatályosság vége - Már kihirdetéskor megmondják, hogy meddig hatályos a jogszabály. - Kihirdetéskor még nincs megadva: - Egy

másik szabállyal szüntetik meg, hatályos kívül helyezik - Megszüntetem, nem jön helyette másik szabály - Megszüntetik, és egy újat alkotnak helyette (Egy jogszabály egyetlen mondata is jogszabályon kívül helyezhető.) A jogszabály érvényessége: ➢formai: ha a jogalkotásra feljogosított szerv a jogalkotásra vonatkozó előírásoknak megfelelően hozta és jogilag előírt módon kihirdette ➢tartalmi: a megalkotott jogszabály nem ellenkezik magasabb szintű jogszabály előírásaival ➢hatálya: az érvényesség terjedelme időbeli: meghatározott időbeli korlátok között érvényes személyi: mi a címzettek köre? (általános vagy különös) területi: földrajzilag meghatározható tárgyi: milyen ügyekben, milyen eljárás keretében lehet alkalmazni? Az érvényesség és hatályosság összefüggései - Érvényes és hatályos - Érvényes, de nem hatályos - Érvényességi fogyatékosságban szenved és hatályos (érvényességi

hiba kiküszöbölése) - Nem érvényes, nem hatályos – hatályon kívüli helyezés A jogszabály felépítése 1. hipotézis: mindig egy magatartás körülírása – ha valaki másnak kárt okoz 2. diszpozíció: mit kell tennem, ha elkövettem valamit – köteles az adott kárt megtéríteni 3. szankció – mert különben erre a bíróság kötelezni fogja A jogszabály hierarchiája - a magasabb szinten állóval az alacsonyabb szinten álló jogszabály nem ütközhet - később alkotott jogszabály a korábban alkotottal nem ütközhet - nem ütközhet a speciális az általánossal 6 Alkotmány • 1 db • Törvények törvénye • Alaptörvény • Ebből vezethető le minden más • Országgyűlés hozza, módosítja (3/4-es) Törvény • Országgyűlés • Többségi elv, 2/3-os, ¾-es – mindegy a végén • Van kötelező tárgykör (ezt az Alkotmány határozza meg), ezen kívül bármiről lehet törvényt alkotni • Kérdés: érdemes-e mindenről?

• Jelölése: 2006. évi IV törvény a gazdasági társaságokról • A törvényeket évente újraszámozzák • A törvényt csak törvénnyel lehet módosítani 7 Törvényerejű Rendelet • Magyar Népköztársaság Elnök Tanácsa – belső jogforrás 1989-ben megszűnt • A törvény módosíthatja • Jelölése: az 1989. évi 17 törvényerejű rendelet a szerzetesrendek működéséről (törvényekkel lehet őket hatályon kívül helyezni) Kormányrendelet • Kormány, mint testület hozza. A miniszterelnök és a miniszterek • Csak a feladatkörébe tartozó ügyekben dönthet – az Alkotmány mondja meg, hogy mi a kormány feladatköre. • Egy másik kormányrendelet, vagy egy törvény helyezheti hatályon kívül. • Új kormány esetén megmaradnak a régi kormányrendeletek. A kormány tagjainak rendeletei • Miniszterelnöki Rendelet: szűk kör (helyettesítés, kitüntetés, díjak). • Miniszteri Rendelet: minisztériumok vezetői, számuk

változó. Csak saját ágazatban alkothat (Oktatási Minisztérium csak az oktatásban). Minisztériumokat a egy miniszter vezeti, akik saját házukban rendeletet alkotnak. • Ha együtt kell dolgozniuk, akkor közös rendeletet is alkothatnak. • Ha a miniszter(elnök) megy, a rendelet marad. Országos hatáskörű szervezet vezetésével megbízott államtitkár rendelkezése • Megszűnt a belső jogforrás 1989-ben, csak a felette lévő jogszabályok módosíthatják, helyezhetik hatályon kívül. Önkormányzati Rendelet • Helyi szintű – helyi hatály. Helyben hozzák, és csak arra az adott településre vonatkozik • Önkormányzat képviselőtestülete. • Miről? Amit az Alkotmány megenged (pl.: helyi dolgokról) • Mi van a választások után? Fennmaradnak. • A helyi Önkormányzati rendeletet az Alkotmánybíróság helyezheti hatályon kívül. • Mennyi van? Kb. 3400 Önkormányzat van (évente kb 2 rendelet kell végrehajtani) és kb 6800

Önkormányzati rendelet van. A fentieken kívül • Állami irányítás egyéb jogi eszközei • Rendkívüli jogforrások • Sajátos jellegű jogforrások Az állami irányítás egyéb jogi eszközei – 1, 2, 3 • Határozat: Országgyűlés, Kormány, Önkormányzat, Bizottságok, helyi önkormányzati szervezet – melyben megállapítja, hogy milyen szabályok szerint működik. • Utasítás: miniszterek adhatják ki, csakis a hatáskörébe tartozó szerveknek adhat ki utasítást. • Jegybanki Rendelkezés: Magyar Nemzeti Bank saját működését szabályozhatja / feladatai ellátásához szükséges szabályok megalkotása. A MNB elnöke adja ki, pénzforgalommal kapcsolatos szabályokat tartalmaz. 8 • • Statisztikai Közlemény: Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adja ki (meghatározza, hogy mi az a szórt átlag). Jogi iránymutatások: Országgyűlés, Kormány, Miniszterelnök, miniszterek adják ki. Elveket, elméleteket vagy magyarázatokat

tartalmaz. Tájékoztató jellegű (p: miniszteri rendelet magyarázata). Rendkívüli jogforrások • Rendkívüli állapot • Szükségállapot • Veszélyhelyzet Rendkívüli állapot • Az országban hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye esetén hirdetik ki. • Amíg rendkívül állapot van átveszi a Honvédelmi Tanács az irányítást az országgyűlés helyett – Parlament helyett, mert az országban nem elvárható, hogy a képviselők összeüljenek. Fő a biztonság! • Hatályban van addig, amíg fennáll a rendkívüli állapot. Szükségállapot • Az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekménysor. • Az állampolgárok élete – és vagyona tömeges mértéke veszélyeztetve van, fegyveresen (puska, bot, vagy felfegyverkezve) elkövetett, súlyos, erőszakos cselekményekor, elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén (árvíz, földrengés,

tűzvész). • Köztársasági elnök veszi át a halamat. • Hatályban van, amíg a szükségállapot fennáll. Veszélyhelyzet • Akkor, ha a veszély nem éri el a szükségállapot mértékét, de eltér a normális állapottól (pl.: a Tisza áradása). • Kormány intézkedik ebben az esetben. Sajátos jellegű jogforrások -1, 2 • Nemzetközi jog jogforrás jellege: bizonyos feltételek esetén kell figyelembe venni, amit aláírtunk (azok a nemzetközi jogban elfogadott szabályok vonatkoznak ránk, amelyeket aláírtunk). • Alkotmánybíróság határozatainak jogforrás jellege: bizonyos jogszabályok nem ütköznek-e másikba, nem sértenek-e egyéb jogokat. Ha igen, akkor a kérdéses jogszabály hatályon kívül kerül. • Bírói jog jogforrás jellege: legfelsőbb bíróság határozataira lehet hivatkozni, másra nem. • Szokásjog jogforrás jellege: nem jellemző, hogy beépül a törvényekbe (pl.: családon belüli adás-vétel). Akkor jó egy

jogszabály, ha van erkölcsi alapja is Hogy miért dönt úgy a bíró, azért mert úgy szokás. • Egyéb jogforrások: „menekülési kategória”, ami nem fér bele a többibe (pl.: uniós normák és szabályok, ISO). 9 Magyar Alkotmány: az alkotmányos alapelvek, az állampolgári alapjogok és kötelezettségek Jogrendszerünkben kitüntetett helyet foglal el az a törvény, amelyet alkotmánynak, alaptörvénynek vagy a törvények törvényének is neveznek. Kitüntetett helyét bizonyítja, hogy az Országgyűlés sem hozhat az alkotmánnyal ellentétes törvényt. A Parlament alkotja, módosíthatja, de csak, úgy ha hoznak létre helyette újat. A bevezetőből és 15 fejezetből áll • Bevezető – Preambulum: elmondja, hogy mi a célja, miért jött létre. • 1989. nagy módosítás, a bevezetőt teljesen átírták • Fő feladata: békés átmenet a jogállam és a jogállamiság között. • Parlamenti demokrácia: a parlamenten keresztül a nép

akarat teljesül. • Szociális piacgazdasági alap. • Addig marad, amíg nem lesz egy teljesen új alkotmány. • Az elfogadásához ¾-es többség kell! Az alkotmány tartalmazza: • a politikai rendszer, az államhatalom jellegére (vonatkozó szabályokat), • a gazdasági és politikai berendezkedésre és ennek védelmére, • az állampolgárok alapvető jogaira és kötelességeire, • a kormányzás szervezetére, feladataira, felelősségére, • a közigazgatásra, • a helyi autonómiára (a helyi önkormányzatokra), • az igazságszolgáltatásra, • az alkotmányosság védelmére, • az állam szuverenitásának legfontosabb kérdéseire vonatkozó alapvető szabályokat. A szuverenitás fogalma: a szuverenitás az államnak az a tulajdonsága, hogy saját területén az államhatalmat teljes joggal, minden idegen befolyástól és korlátozástól mentesen gyakorolja. Az alapvető emberi és állampolgári jogok fogalmának, lényegének, tartalmának

kialakulása történelmi folyamat eredménye. Jelenleg három nemzetközi szerződés szabályozza az említett jogokat: 1. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 2. A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmánya, 3. A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egységokmánya Az említett egyezményekhez hazánk is csatlakozott, és ezzel kötelezettséget vállalt az emberi és állampolgári jogok tiszteletben tartására és védelmére. Az alkotmány tartalmazza a legfontosabb alapjogok felsorolását. Az alapjogokat a hagyományos csoportosítás szerint a következőképpen rendszerezzük: 1. Az személyiségi és kollektív szabadságjogok: • a személyi sérthetetlenség, • az élethez és a testi épséghez való jog, • a levéltitok és lakás 1 sérthetetlensége, • az egyesülési és gyülekezési jog, • a szólás és sajtószabadság joga, 1 2001. novemberében eltörölték 10 • lelkiismereti- és vallásszabadság. 2.

Gazdasági, szociális és kulturális jogok: • a munkához, a munka és foglalkozás megválasztásához, • a pihenéshez, • a testi és lelki egészséghez, • a szociális biztonsághoz, • a művelődéshez való 3. Az állam tevékenységében részvételt biztosító jogok: • a közvetlen demokrácia gyakorlásának joga (népszavazás), • választójog, • panaszjog, • az igazságszolgáltatásban való részvétel joga jog. (népi ülnökök). 4. Az egyenjogúságot biztosító jogok: • A különbségtétel tilalma (tilos a faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési, vagy egyéb helyzet szerinti megkülönböztetés). • A bíróságok előtti egyelőség. A hatályos alkotmány a következő alapvető állampolgári kötelességeket állapítja meg: 1. A haza védelmének kötelességét az állampolgárok az általános honvédelmi kötelezettség alapján fegyveres, vagy

fegyver nélküli katonai szolgálattal, illetőleg polgári szolgálattal teljesítik. 2. A közteherviselés elsősorban az adókötelezettségen keresztül valósul meg, amelyet minden állampolgár jövedelem és vagyoni viszonyának megfelelően tejesit. 3. A Magyar Köztársaságban a szülők, gondviselők kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni. 1. fejezet: Általános rendelkezések • Magyarország köztársaság • A Magyar Köztársaság független demokratikus közállam. • Magyarországon minden hatalom a népé: közvetlenül – a parlamenten keresztül, közvetetten – polgármester által. • Pártok – segítik a népakarat kifejezését. - az azonos gondolkodásúakat egy szervezet alá gyűjtik és ezeknek van hatalma - a pártnak nincs hatalma • Az állam önmagát megvédi a külső befolyástól és megvédi a hatalmon lévőket. • Minden magyar állampolgárnak vannak: kötelezettségei és alapvető jogai (ezek csak részben

korlátozhatóak). • Az élethez való jog sérthetetlen! • A gyülekezési szabály korlátozható. • A magyar állam is lehet tulajdonos – nemzeti vagyon, de emellett elismert a magánvagyon is. Ez a magánvagyon örökölhető. • Védi a házasság és család intézményét. • A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúságokra. • Mindenkinek joga van az egészséges környezethez. 11 2. fejezet: Országgyűlés A legfontosabb törvényhozó hatalom az országgyűlés, az a legfelsőbb államhatalmi, népképviseleti szervezet, amelyet az ország választópolgárai 4 évi időtartamra választanak. Tagjai az országgyűlési képviselők (386 fő), akiket mentelmi jog illet meg, illetve akikre összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak. Amíg az új országgyűlés össze nem ül, addig a régi van hatalmon (kivéve: időközi választások). Mentelmi jog: • A képviselő és a volt képviselő leadott szavazata, megbízatásának gyakorlása

idején általa közölt tény, vagy vélemény miatt bíróság, vagy más hatóság előtt nem vonható felelősségre. • Csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával indítható és folytatható ellene büntető, vagy szabálysértési eljárás. Összeférhetetlenség: vannak olyan tisztségek, foglalkozások, amelyeket országgyűlési képviselő nem tölthet be (ezeket a törvények tételesen felsorolják). Az Alkotmány tételesen felsorolja az Országgyűlés feladat és hatáskörét. A főbb parlamenti funkciók a következő csoportokba oszthatók. 1. A törvényhozás 2. A parlamenti ellenőrzés 3. A kormányzati szervezetrendszer létrehozása és irányítása 4. A külügyek és hadügyek területén jelentkező fontos feladatok ellátása 5. A rendkívüli jogrend bevezetése 6. Egyéb feladatok Az alkotmány és a törvények megalkotásának kizárólagos joga a legfontosabb parlamenti funkciók közé tartozik. A törvények tárgyuk szerinti

csoportosítása a következő: 1. Az alaptörvények (alkotmányos jogok és kötelezettségek), 2. A szervezeti törvények (intézményekre, szervezetekre vonatkozó jogszabályok), 3. Költségvetés Az Országgyűlés működése, feladata és hatásköre 1. A Magyar Köztársaság alkotmányának megállapítása: az alkotmány elfogadásához és meg változtatásához az országgyűlési képviselők 2/3-nak szavazata szükséges. 2. Törvényalkotás: az Országgyűlés meghatározza azokat az életviszonyokat, kérdéseket, melyekről elsődlegesen csak törvényben lehet rendelkezni. A törvények egy részének elfogadásához a képviselők egyszerű szótöbbsége is elég (50% + 1 fő). Az állami szervek szervezetére, működésére, jogállására, valamint az állam-polgárok alapvető jogaira, illetve kötelezettségeire; a jogalkotásra, a népszavazásra vonatkozó törvények elfogadása a jelenlévő képviselők 2/3-os többségével történik. 3. Az ország

társadalmi – gazdasági tervének meghatározása: során az Országgyűlés feladata az államháztartás mérlegének megállapítása, az állami költségvetés és annak végrehajtásának jóváhagyása, a döntés a kormány programjáról, illetve egyéb feladattervekről; amelyek meghatározzák az adott terület kormányzati tevékenységének fő irányát. 12 4. A kormányzati tevékenységet elemzi: a hatáskörében meghozott döntések végrehajtása szempontjából. E jogkörben beszámoltatja a kormányt, ill. a minisztereket 5. Döntéshozatal a legfontosabb állami tisztségek betöltéséről Az Országgyűlés megválasztja: • saját tisztségviselőit (elnök, alelnök, jegyző) és bizottságait, • a köztársasági elnököt, • az Alkotmánybíróság tagjait, • a miniszterelnököt, • a legfelsőbb bíróság elnökét, • a legfőbb ügyészt, • az Állami Számvevőszék elnökét. 6. A Magyar Köztársaság külkapcsolatai

szempontjából kiemelkedő fontosságú a nemzetközi szerződések megkötése. 7. Az Országgyűlés dönt a hadiállapot kinyilvánításáról; a békekötésről; a rendkívüli állapot, vagy szükségállapot kihirdetéséről; a fegyveres erők külföldi v. országon belüli alkalmazásáról 8. Közkegyelmet gyakorol 9. Az országos népszavazást elrendeli, a népszavazásról szóló törvény rendelkezése szerint Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha a képviselők fele jelen van. Megszűnik a megbízatása az országgyűlési képviselőnek, ha: • Meghal • Ha az országgyűlés befejezi a működését (feloszlatták vagy megalakult egy új) • Lemond • Ha elveszíti választójogát • Összeférhetetlenség kimondása (alkotmánybíró <-> képviselő) Az Országgyűlés évente 2 időszakban ülésezik: 1. szeptember 1 – december 15 és 2. február 1 – június 15 Az ülések lezajlása • Házszabály szerint • Ki mikor szólalhat fel,

mikor melyik oldal meddig beszélhet • A házelnök vezeti a gyűléseket (nyilvánosak), 4 jegyző. • Az anyagokat rögzítik. Az Országgyűlés megbízatása megszűnik, ha (első üléstől a következő új országgyűlési ülésig): • Fel is oszlathatja önmagát • A köztársasági elnök feloszlatja (ha 12 hónapon belül négyszer bizalmatlansági indítvány terjesztettek elő, és meg is szavazták) • Új országgyűlés összeül. Közkegyelem • Az Országgyűlés nagyobb nemzeti ünnepeken közkegyelmet gyakorolhat. Csak nem csoportosan, nem személyre szólóan. 3. fejezet: A köztársasági elnök 13 A Magyar Köztársaságban az államfői funkciót a köztársasági elnök tölti be, aki kifejezi a nemzeti egységet, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Kiegyensúlyozó szerepet tölt be anélkül, hogy akár az Országgyűlés, akár a kormány valamely hatáskörét átvenné. A magyar honvédség főparancsnoka.

Köztársasági elnökké választható az a választójogosultsággal rendelkező magyar állampolgár, aki a választás napjáig 35 életévét betöltötte. A választás 5 évi időtartamra történik A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újra választani. A választás az országgyűlés feladata, a választást jelölés előzi meg, a jelöléshez, ill. annak érvényességéhez legalább 50 képviselő írásbeli ajánlása szükséges. Minden képviselő csak egy jelöltet ajánlhat Az elnök választása titkos szavazással történik és minősített többséggel (2/3-os). • 3 nap áll a választás rendelkezésére: maximum 3 forduló. 1. nap: az 1 fordulóban jelölt lehet, minimum 50 képviselő írta, 2/3-os többség kell 2. nap: 2 forduló, új jelöltállítás 50 ajánlószelvény, 2/3-os többség 3. nap: 3 forduló, a 2 legtöbb szavazattal bíró a 2 fordulóból, a többségi szavazat dönt A köztársasági elnök

feladatai és hatásköre: – – – – – – – – – – – – – – – a Magyar Köztársaság nevében nemzetközi szerződéseket köt, megbízza és fogadja a nagyköveteket és követeket, kitűzi az országgyűlési és a helyi önkormányzati általános választásokat, összehívja az Országgyűlés alakuló ülését. Részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein, javaslatot tehet az Országgyűlésnek különféle intézkedések megtételére, törvényt kezdeményezhet. Népszavazást kezdeményezhet, megbízást adhat kormányalakításra, kinevezi és felmenti a minisztereket, államtitkárokat, megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket, és engedélyezi viselésüket. Gyakorolja egyéni kegyelmezési jogát, dönt állampolgársági ügyekben. Aláírja az Országgyűlés által megírt

szerződéseket. Nagykövetek kinevezése és felmentése. Javaslatot tehet, hogy miről kellene törvényt alkotni. Egyéni kegyelmet gyakorol (évente egyszer írhatnak a rabok). Egy demokratikusan működő jogállamban a köztársasági elnök nem képviselhet pártérdekeket, feladata elfogulatlanul a nemzet képviseletében független hatalomként tevékenykedni. Ennek alapján állapítja meg az alkotmány a közt. elnökkel kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályokat, amely azt jelenti, hogy a közt. elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel, megbízatással. Az elnök más kereső tevékenységet nem folytathat, csak jogdíjas tevékenységet végezhet. Megszűnik a megbízatás, ha: • Meghal, 14 • • • • • Lejár az öt év, Lemond, Megfosztják, Összeférhetetlenség (semmi mást nem csinálhat, kivéve: kutatás – tudományos munka, publikálhat – könyvet írhat) 90 napnál hosszabb ideig

nem tudja ellátni tisztségét. 4. fejezet: Az alkotmánybíróság Fogalma: Az alkotmánybíróság az Országgyűlés törvényalkotó tevékenységének ellenőrző szerve. Felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát, ill. külön törvényben meghatározott feladatokat is ellát. Az alkotmánybíróság intézménye Magyarországon 1990. január 1-től működik • Negatív jogalkotó: csak megsemmisítheti a jogszabályokat, ha azok a hierarchikus rendszerbe nem passzolnak bele. Szervezete: – 15 tagból áll (nincs minden tisztség betöltve), – az alkotmánybírákat az Országgyűlés 2/3-os szótöbbséggel választja meg 9 évre, – tagjaira az Országgyűlésben helyet foglaló pártok képviselőiből álló jelölő-bizottság tesz javaslatot. – Megválasztásuk feltétele: 45. életévét betöltött, és törvényben meghatározott szakmai követelményeknek megfelelő, nagy tekintélyű jogtudósok kell, hogy legyenek. – Az alkotmánybírák

függetlenek, döntéseik véglegesek, azokat más szervek nem bírálhatják fölül. Hatásköre: az Alkotmánybíróság elsődleges feladata a törvények és más jogszabályok alkotmányosságának vizsgálata. Az Alkotmánybíróság a jelenleg hatályos törvény szerint a következő ügyekben járhat el: 1. Az alkotmányellenesség előzetes vizsgálata (előzetes normakontroll): ez azt jelenti, hogy az Alkotmánybíróság a még ki nem hirdetett törvényt alkotmányszerűség szempontjából előzetesen megvizsgálja. 2. Az alkotmányellenesség utólagos vizsgálata (utólagos normakontroll): Utólagos vizsgálatot bárki kezdeményezhet, így az állampolgárok is. de ilyen esetekben meg kell határozni azt az alkotmányban foglalt szabályt, amivel a norma ellentétes. Ha az alkotmányellenességgel az Alkotmánybíróság egyetért, erre vonatkozó határozatát a Magyar Közlönyben hivatalossá teszi. 3. Az alkotmányjogi panasz kivizsgálása: Alkotmányjogi

panasszal bárki fordulhat az Alkotmánybírósághoz akkor, ha alkotmányban biztosított jogait sértették, tehát ha nem a megfelelő jogszabályt alkalmazták rá, és sérelmének feloldására minden jogorvoslati lehetőséget kimerített. 5. fejezet: Országgyűlési biztosok 1. Állampolgári jogok országgyűlési biztosa – állampolgári jogok ügyében dönt 2. Nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési biztosa – nemzeti és etnikai kisebbségek kérdéseire ad választ • • Magyarországon 12 etnikai kisebbség van (pl.: örmény, görög, lengyel, orosz, ukrán) Legalább 100 éve Magyarországon kell, hogy éljen, úgy hogy magyar állampolgárok legyenek. 15 • Élő nyelv és élő kultúra 6. fejezet: Az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve. Az Országgyűlésnek és a törvénynek alárendelten működik, a gazdasági ellenőrzés területén

általános ellenőrzési hatáskörrel rendelkezik, így ellenőrzés végezhet mindenhol, ahol állami pénzt használnak fel. Feladatai:  Ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását (a költségvetést, a felhasználások törvényességét, a bevételek, kiadások megalapozottságát, a hitelek felhasználását és szükségességét).  Ellenőrzi, hogy az Országgyűlés felhatalmazása nélkül a költségvetés ne lépje túl a megengedett kereteket.  Ellenőrzi az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) adóztatási tevékenységét, a pénzintézeti központokat, a Vám és Pénzügyőrséget, valamint az illetékhivatalokat.  Ellenőrzi az állami tulajdonban lévő vállalatok vagyongyarapító tevékenységét. Szervezete: Az Állami Számvevőszék létszámának meghatározása az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. Tagjai: elnök (alelnök), – elnökhelyettesek, – számvevők, – adminisztratív személyzet. – Az elnököt és az

alelnököt az Országgyűlés 12 évi időtartamra választja. A számvevők az elnöktől kapják a megbízatásukat. A számvevőszék szervezetét és ügyrendjét az Országgyűlés állapítja meg. Elnöknek elvileg bárki megválasztható, a javasolt személyt az Országgyűlés költségvetési bizottsága véleményezi. A Magyar Nemzeti Bank Magyarország központi bankja. A központi bankok – vagy más néven jegybankok – fő feladatai elsősorban a monetáris politika vitele, az árstabilitás fenntartása, a pénzügyi rendszer stabilitásának bizosítása, és sok ország esetében a devizatartalékok kezelése. A Magyar Nemzeti Bank feladatait a 2001. évi LVIII jegybanktörvény rögzíti Az MNB feladatai • a monetáris politika megvalósítása, • a törvényes fizetőeszközök (forintbankjegy és –érme) kibocsátása • az ország hivatalos deviza- és aranytartalékának kezelése, • devizaműveletek végzése az árfolyam-politikával és a

devizatartalék kezelésével kapcsolatosan, • a belföldi fizetési és elszámolási rendszerek felügyelete, a pénzforgalom zavartalan lebonyolítása, • a pénzügyi rendszer stabilitásának felügyelete, • statisztikai adatok összegyűjtése és szolgáltatása az EU felé, • számlavezetés a bankok és hitelintézetek részére, illetve hitelek nyújtása, valamint betétek elfogadása ugyanezektől. 16 7. fejezet: A kormány Államigazgatási szervek: a kormány és a miniszterelnök. A Kormány: központi államigazgatási szerv, amely a miniszterelnökből és a miniszterekből áll. A kormány megbízatása a következő kormány megalakulásáig tart. Ha nem tölti ki a 4 évet a kormány, akkor az új kormány megalakulásáig a régi kormány ügyvivő kormány lesz, szinte semmiről sem dönthet. A kormány felelős az Országgyűlésnek, tehát munkájáról rendszeresen beszámol, ezenkívül kormányzati tevékenységet végez. A közigazgatás

legfelső szerveként látja el az államigazgatás irányításával kapcsolatos feladatokat. Ezen feladatában az Országgyűlés meghatározza számára a kormányzati tevékenység fő irányát s ellenőrzési tevékenységét. A Kormány az Országgyűlésnek évente beszámol. A kormány konkrét feladatai, hatáskörei A kormány feladatát az Alkotmány, mint alaptörvény határozza meg, mely szerint:  védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja az állampolgárok jogait,  biztosítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket,  biztosítja az önkormányzatok törvényességi ellenőrzését,  biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik megvalósításukról,  meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatait,  irányítja a fegyveres erők, a rendőrség, és a rendészeti szervek működését,  a közbiztonság érdekében

megteszi a szükséges intézkedéseket,  közreműködik a belpolitika meghatározottságában, a Magyar Köztársaság nevében nemzetközi szerződéseket köt. A miniszterelnök A Magyar Köztársaság kormányában meghatározó szerepe van a miniszterelnöknek. A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja. Ha nem fogadják el, akkor feloszlatják az Országgyűlést. Az Országgyűlés a miniszterelnök megválasztásáról és a kormány programjának elfogadásáról egyszerre határoz. A minisztereket és az államtitkárokat a köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára nevezi ki és menti fel. A miniszterek • A miniszterek számát a miniszterelnök határozza meg. • Miniszter lesz, akit a miniszterelnök javasol és a végleges döntésről a köztársasági elnök dönt. A miniszterek vezetik a feladatkörükbe tartozó államigazgatási ágakat és az alá-rendelt szerveket. Léteznek úgy nevezett tárca

nélküli miniszterek, akik nem irányítanak államigazgatási szerveket, hanem a kormány által meghatározott feladatokat látnak el. A minisztériumok élén a minisztert követően állnak az államtitkárok, és állam-titkár helyettesek, akik politikai és közigazgatási feladatokat látnak el. A kormány megbízatása véget ér, ha: • Megválasztják az új országgyűlést • A miniszterelnök lemond (vele együtt megy az összes miniszter is) • Meghal a miniszterelnök • Elveszíti választójogát 17 • • A miniszterelnök pozíciójában összeférhetetlenség van Az országgyűlés megvonja a kormánytól a bizalmat. A kormány megszűnése = a miniszterelnök távozásával. Meddig miniszter a miniszter? • Ha a kormány megbízatása megszűnik • Ha lemond • Halál • Ha elveszíti választójogát • Ha személye összeférhetetlen • Ha felmentik. 8. fejezet: A magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek A Magyar Honvédség polgári

irányítás alatt álló, függelmi rendszerben működő és centrálisan vezetett fegyveres állami szervezet, békében az önkéntességen, megelőző védelmi helyzetben és rendkívüli állapotban az önkéntességen és az általános hadkötelezettségen alapuló haderő. Egyes szervei törvényben meghatározott katonai igazgatási feladatokat is ellátnak. A Magyar Honvédség a feladatait a honvédelemben közreműködő más szervekkel együttműködve hajtja végre. A Honvédség feladatai: • a Magyar Köztársaság függetlenségének, területének, légterének, lakosságának és anyagi javainak külső támadással szembeni fegyveres védelme, • a szövetségi és nemzetközi szerződésből eredő egyéb katonai kötelezettségek - különösen a kollektív védelmi, békefenntartó és humanitárius feladatok - teljesítése, • közreműködés az arra kijelölt és felkészített erőkkel a nemzetközi terrorizmus elleni harc katonai feladatainak

ellátásában, • a honvédelem szempontjából fokozott védelmet igénylő létesítmények őrzése és védelme, • a befogadó nemzeti támogatás katonai feladatainak ellátása, • közreműködés az Alkotmány 40/B. §-ának (2) bekezdése szerinti fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett erőszakos cselekmények elhárításában, • talált robbanótestek tűzszerészeti mentesítése, illetőleg egyéb tűzszerészeti feladatok térítés ellenében való végrehajtása, • hozzájárulás a katasztrófavédelmi feladatok megoldásához, • állami szervek részére térítés ellenében katonai szakértelmet és speciális eszközöket igénylő feladatok ellátása, • részvétel az állami protokolláris feladatok teljesítésében. A Honvédséget békében az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány és a honvédelmi miniszter irányítja. Rendkívüli állapot idején a Honvédség legfelsőbb irányító szerve a Honvédelmi Tanács A Magyar

Honvédség szakmai vezetését az HM Honvéd Vezérkar és a haderőnemi parancsnokságok - a MH Szárazföldi Parancsnokság és a MH Légierő Parancsnokság -, valamint az MH Összhaderőnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokság látja el. A Vezérkar irányítása a mindenkori vezérkarfőnök joga és kötelessége. Gyakorolja törvényben rögzített hatáskörét, illetve végrehajtja az irányítására jogosultak utasításait. Rendvédelmi szervek • Rendőrség 18 • Határőrség Magyarországon a rendőrség állami szinten, Magyar Köztársaság Rendőrsége néven működik, katonai elvek szerint tagozódik, bár egyes szolgálati ágakban már megfigyelhető a „civilesedés”. 2006ig a Belügyminisztériumnak volt alárendelve, 2006-tól felügyeletét a Határőrséggel együtt az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium vette át. Megyei főkapitányságokra oszlik, ezek tovább tagozódnak városi kapitányságokra. Emellett országos hatáskörű

szervei is léteznek, mint a Nemzeti Nyomozóiroda (FBI-mintára létrehozott bűnügyi rendőri szerv), a Köztársasági Őrezred (a közjogi méltóságokat és állami létesítményeket védi), illetve a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (a nyugateurópai csendőrségekhez hasonló szerv). A testület alapvető átszervezésére az 1990-es rendszerváltás után került sor, 1945-46-tól ugyanis a Belügyminisztérium alatt egy szervezetbe tömörítve működött az állambiztonsági szolgálatokkal. Ma Magyarországon rendőri feladatokat a Rendőrség mellett a Határőrség és a Pénzügyminisztérium alá tartozó Vám- és Pénzügyőrség lát el. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás miatt felmerült a Rendőrség és a Határőrség fúziójának elképzelése, mivel azonban a törvénymódosításhoz kétharmados többség kell, ez egyelőre kétséges. A Magyar Köztársaság Határőrsége, röviden Határőrség Európában majdhogynem egyedülálló

szervezet, mivel a határőrizetet és ellenőrzést Európa legtöbb államában a rendőrség vagy a csendőrség látja el, Magyarországon azonban teljesen önálló szervről van szó. 2006-ig a Belügyminisztérium alá tartozott, 2006-tól a Rendőrséggel (és alá tartozó félönálló szervezetekkel, pl. Rendészeti Biztonsági Szolgálat, Nemzeti Nyomozóiroda, Köztársasági Őrezred) és a Büntetetés-végrehajtási Szervezettel együtt az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnak van alárendelve. Fő feladata a határok ellenőrzése, illetve határátlépéssel kapcsolatos bűncselekmények felderítése. Bár rendészeti jellegét az utóbbi években erősítették, és alapvetően rendőri szervről van szó, kettős jogállása megmaradt, azaz háború esetén egyes egységei, az úgynevezett határvadász zászlóaljak, melyek tagjai katonai kiképzést is kaptak, beolvadnak a Magyar Köztársaság Honvédségébe, irányításukat pedig a Honvédelmi

Minisztérium veszi át. Az úgynevezett mélységi ellenőrző rendszernek köszönhetően a Határőrség nemcsak a határterületeken van aktívan jelen, de a városokban is, főként olyan csomópontokon, mint pl. a pályaudvarok, ahol fennáll az illegális bevándorlók megjelenésének veszélye. Emellett általános rendőri feladatokat is ellát, a sötétkék egyenruhát és baseballsapkát vagy opcionálisan zöld baszksapkát viselő határőrök gyakran a rendőrökkel együtt járőröznek és intézkednek. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása után felmerült, hogy már nincs szükség önálló Határőrségre, ezért előkészítették a Rendőrség és a Határőrség összevonásának tervezetét. Ennek értelmében az uniós határterületeken a határőrök egyszerűen beolvadnának a rendőrségbe, a keleti határterületeken, pedig ugyan megmaradna a szervezet önállósága, de a Rendőrségen belül, Határvédelmi Igazgatóság néven. Mivel

azonban a megfelelő törvények módosításához az Országgyűlés kétharmados többsége kell, egyelőre kérdéses, hogy a tervezet végrehajtható-e, ha a parlamenti ellenzék azt nem támogatja. 9. fejezet: A helyi önkormányzatok Magyarország területi tagolódása: • Főváros – kerületekre tagozódik • Megyék – 19 db • Városok – lehetnek kerületek 19 • Községek Ezek külön hatalommal rendelkeznek, önkormányzat formájában jelentkezik. A saját területükön, saját játékszabály (jogforrások). • Belső jogforrás – önkormányzati rendelet (pl.: helyi adók) A helyi önkormányzatot a képviselőtestület alkotja – a képviselőket a nép választja. A képviselők számát az önkormányzat határozza meg. Az önkormányzat élén a polgármester áll 10. fejezet: A bírói szervezet Szintek és fokok a bírói szervezetben Helyi-, városi bíróságok (első fok) Megyei bíróságok (első- vagy másod fok, az ügy természetétől

függően) Ítélőtáblák (másod fok, amennyiben az első fok a megye volt) – 5 db Legfelsőbb Bíróság (rendkívüli jogorvoslat helye) – 1 db, Budapest Kétfokú bíráskodás 2 fok + rendkívüli jogorvoslat Az első fok nem jogerős ítéletét lehet fellebbezni, ebben az esetben a másodfokú bíróság tárgyalja tovább az ügyet (rendes jogorvoslat), melynek döntése egyből jogerőssé válik a kihirdetést követően. Rendkívüli jogorvoslattal csak rendkívüli esetben élhetnek a felek / a vádlott, ezek: jogszabálysértés vélelme: felülvizsgálati kérelem, melyet minden esetben a Legfelsőbb Bírósághoz kell benyújtani Új tény vagy bizonyíték felbukkanása: perújítási kérelemmel kell fordulni az ügyet eredetileg tárgyaló elsőfokú bírósághoz • Bírók vesznek rész a döntésben, akik semleges és független személyek. 4 irányban kell függetlennek lenni: • Nem utasíthatja őket a feljebblevők. • Az egy szinten lévő bírók

sem szólhatnak egymás ügyeibe • Belső függetlenség – önmaguktól is függetlenek kell, hogy legyenek (úgy kell dönteni, ahogyan előírják). • Kifelé is függetlenek – nem lehetnek tagjai pártnak, különböző csoportosulásnak 11. fejezet: Az ügyészség Élén a legfőbb ügyész áll. A Legfőbb Ügyészség feladata a törvényesség védelme. Ennek ellátásához felhatalmazással rendelkezik a peres ügyek előkészítésére és esetleges nyomozására vonatkozólag, azért, hogy eldöntse szükség van-e vádemelésre és bűntető eljárás bírósági lefolytatására. Feladata a bűnügyi nyomozások és a büntetés-végrehajtás törvényességének biztosítása. Törvényi felhatalmazás alapján magánjogi és közigazgatási jogi tevékenységet végez. 12. fejezet: Alapvető jogok és kötelességek Az Alkotmány az alapvető jogok, és kötelességek körében biztosítja az élethez és az emberi méltósághoz, a jó hírnévhez, a

magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitokhoz és a 20 személyes adatok védelméhez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz, a gondolat-, a lelkiismeretés a vallásszabadsághoz, a szabad véleménynyilvánításhoz valamint a békés gyülekezéshez való jogot. Biztosítja a férfiak és a nők egyenjogúságát, a gyermekeknek a védelemhez és a gondoskodáshoz fűződő jogát. Biztosítja a munkához és olyan jövedelemhez való jogot, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének. Rögzíti a kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek, valamint a faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtételnek a tilalmát. A törvényesen Magyarország területén tartózkodó külföldit az Alkotmány alapján megilleti a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad

megválasztásának joga. A szabadságától az egyént csak a törvényben meghatározott okokból és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes, a bíróság előtt mindenki egyenlő, és joga van független és pártatlan, nyilvános tárgyaláson történő bírósági igazságtételhez. A büntetőeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti az ártatlanság vélelme valamint a védelem joga Az Alkotmány szerint a törvények előírásai szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. 13. fejezet: Választások alapelvei Magyarországon három helyre választunk képviselőket: • helyi önkormányzatba, • országos választások, • az Európai Parlament képviselői közé is küldünk pár embert. Az országgyűlési képviselőket, valamint a helyi önkormányzati

képviselő-testület tagjait, továbbá a polgármestert és a fővárosi főpolgármestert a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják. Nincs választójoga annak, aki: • korlátozottan cselekvőképes • cselekvőképtelen • akit eltiltottak a közügyek gyakorlásától • aki szabadságvesztés büntetését tölti (börtön, fegyház, fogház) • aki ítéletben kényszergyógykezelésre ítéltek. Magyarországon mindenki választható, akinek van választójoga és állandó magyarországi lakhelye. Az országos választásokon csak magyar állampolgár vehet részt. A helyi választásokhoz szükséges a választójog és állandó lakhely (magyar állampolgár = uniós állampolgár). Országos választások • 3 kategória: egyéni választókerületek, területi választókerületek, országos választókerületek. Ki lehet jelölt az egyéni választókerületekben? • Választójog •

Minimum 750 kopogtató. 21 1. forduló: érvényes, ha a szavazati joggal rendelkezők minimum a fele szavaz 2. forduló: újra indulhat mindenki Eredményes, ha valaki megszerezte a legtöbb szavazatot Érvényes, ha ¼+1 fő. • Ha nincs eredmény, akkor hat hónap múlva időközi választások. Testületi lista (pártok mondják meg) 1. forduló: érvényes: ½+1 fő jelen volt Eredményes: matematikai számítástól függ. 2. forduló: érvényes: ¼+1 fő jelent volt Eredményes: matematikai képlet. • Ha még mindig nincs eredmény – országos lista (ottani matematikai képlet) Országos lista • Töredékszavazat • Maximum két forduló • Érvényesség: elmentek-e annyian, amennyit a törvény előír? • Eredményesség: meg tudták-e választani a képviselőket? • Matematikai képlet, hogy ki jut be Helyi választások • Kis lista (<10000 emberes település) • Vegyes választási rendszer (> 10000 emberes település) • Polgármesteri

választás (mindenhol) Kislistán jelölt lehet, ha • Bizonyos százaléknyi kopogtató birtokában • 1 településen minimum szerepelnie kell amennyit meg lehet választani, ha kisebb, akkor időközi választások. Maximum annyian, ahányan a képviselőtestületben vannak • Polgármester az, aki a legtöbb szavazatot kapta, ha egyenlő, akkor sorsolnak. Vegyes választási rendszer • Két lista: egyéni választókerület, és kompenzációs lista. • Az egyéniben az nyer, aki a legtöbb szavazatot kapta. • A kompenzációs listán az nyer, aki egy számítási rendszer alapján bekerül. • Polgármester csak egy van, aki a legtöbb szavazatot kapta. • A választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek érvényre kell jutniuk az alábbi alapelveknek: a) a választás tisztaságának megóvása, választási csalás megakadályozása b) önkéntes részvétel a jelölésben, a vál. Kampányban és a szavazásban c)

esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között d) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás e) jogorvoslat lehetősége és páratlan joggyakorlás f) a választás eredményének gyors és hiteles megállapítása A szavazás menete Szavazat számlálás 22 • • • bezárják a szavazóhelységet számlálás: mennyi maradt, hányan vettek részt, válogatnak, az érvényes lapokat jelöltként válogatják, jegyzőkönyvbe rögzítik. Összecsomagolják a lapokat – polgármesteri hivatal – jegyző 14. fejezet: A Magyar Köztársaság fővárosáról és nemzeti jelképei Az alkotmány kimondja, hogy Magyarország fővárosa: Budapest. Nemzeti jelképek • A magyar zászló magyarság egyik nemzeti jelképe, egyben a Magyar Köztársaság hivatalos állami jelképe. Az 1990. évi XL törvény (elfogadása: június 19) szerint három egyenlő szélességű, piros, fehér és zöld vízszintes sávból áll. Színei a korábban rögzült

címerből származnak (az ezüst vágások színe a heraldika szabályai szerint a zászlón fehér), ebben az összeállításban nemzeti színekként értelmezve a reformkorban jelentek meg. XIX századi romantikus értelmezés szerint a vörös sáv az „erőt”, a fehér a „hűséget” és a zöld a „reményt” szimbolizálja. • A Himnusz („Hymnus, a magyar nép zivataros századaiból”) Kölcsey Ferenc verse, mely egyben Magyarország nemzeti himnusza. A magyar himnusz szövegét Kölcsey Ferenc (1790– 1838), a reformkor egyik nagy költője írta 1823-ban, és először 1828-ban jelentette meg. A himnusz zenéjét Erkel Ferenc (1810–1893), zeneszerző és karmester szerezte 1844-ben, amikor a nemzeti dal zenéjére kiírt pályázatot megnyerte. A Himnuszt a budapesti Nemzeti Színház mutatta be 1844-ben, azonban csak 1903-ban lett az ország törvényileg elfogadott himnusza. • Magyarország címere (köznapi szóhasználatban: a magyar címer) a Magyar

Köztársaság egyik állami jelképe. A jelenlegi címert 1990 július 3-án fogadta el az Országgyűlés, az Alkotmány módosításáról szóló 1990. évi XLIV törvényben Az Országgyűlés több változat szavazása után (többen a Kossuth-címer mellett voksoltak) a korábbi Kiscímert tette meg a Magyar Köztáraság címerévé. A törvény leírása szerint „Hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik” 15. fejezet: Záró rendelkezések • Az utolsó rész mondja ki, hogy az alkotmány egy alaptörvény. • Mindenkire kötelező. • A kormány gondoskodik arról, hogy a törvények végrehajtásra kerüljenek. A Polgári Törvénykönyv (PTK) tartalmazza többek között a személyek jogának szabályozását, a tulajdonjogi kérdéseket, és a kötelmi jogot

(szerződésekkel kapcsolatos jogok). Hat részből áll: 1) Bevezető rendelkezések 2) Személyek 3) Tulajdonjog 4) Kötelem szerződések 5) Öröklés 23 6) Záró rendelkezések 1) Bevezető rendelkezések • Célja: a személyi és vagyoni viszonyok szabályozása • Kik használhatják? – állampolgárok, állam, önkormányzatok, társadalmi szervezetek, gazdasági társaságok. • Alapelvek: mindig szem előtt kell tartani, jóhiszeműség és tisztesség elve. 2) Személyek Ember, mint jogalany • Jogképesség terjedelme és tartalma • Jogképesség kezdete • Jogképesség vége • Feltételes jogképesség A jogképesség fogalma: minden ember születésénél fogva jogképes, ami azt jelenti, hogy jogai és kötelezettségei lehetnek. A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes és ez a jogképesség korra, nemre, fajra, nemzetiséghez, vagy felekezethez való tartozásra tekintet nélkül egyenlő. A jogképességet szerződéssel vagy egyoldalú

nyilatkozattal nem lehet korlátozni. A jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának időpontjától kezdve illeti meg. A fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított 300 napot kell tekinteni. A jogképesség a halál beálltával szűnik meg. A halál beállta egy olyan jogszüntető tény, amely ez elhunyt személy jogi, illetve vagyonjogi viszonyait megszünteti. A halál tényét a halotti anyakönyvi bejegyzés, a közokirat erejével bizonyítja. Ha valaki eltűnik, akkor bírósági határozattal holtnak lehet nyilváníttatni, ha eltűnése óta legalább 5 év telt el anélkül, hogy bármilyen adat utalna életben létére. A holtnak nyilvánítás megdönthető védelem. • Feltételes jogképesség: a fogamzástól a születésig tart. Feltétel: élve kell születni (már pár perc is élve születésnek számít). Amennyiben a törvényes képviselő és a megszületendő gyermek között érdekellentét van, gondnokot kell

kirendelni. Fontosság: (öröklés tekintetben). Pl: Minta János és Jánosné gyermeket várnak Az anya az 5 hónapban van, amikor az apa meghal. A férjnek az előző házasságából van már egy gyermeke A feltételes jogképességgel, amennyiben a gyermek élve születik, fele-fele arányban lesznek örökösök. • A jogi személyek: az állami, önkormányzati, gazdasági, társadalmi és más egyéb szervezetek. Létrejöttüket és megszűnésüket jogszabályok szabályozzák, jogaik és kötelezettségeik lehetnek. A jogi személy nevében képviselője jár el. A polgári jogi jogalanyok következő csoportja a jogi személyek köre. Tehát a jogi személy célja, érdeke, illetve érdekérvényesítésére irányuló törekvést fejez ki. Ezek a célok érdekek olyan természetűek, hogy elérésükhöz, érvényre juttatásukhoz szükség van az adott szervezet jogi személyiségére, vagyis arra, hogy a szervezetnek önálló vagyoni jogai, kötelezettségei

legyenek. Jogi személyt csak a jog által ismert célra lehet létrehozni. A jogi személyek alapításához szükséges: 24 – – – – – az alapítók megfelelő formában tett akaratnyilvánítása, a működéshez szükséges vagyon elkülönítése, a működés feltételeinek megteremtése, a szervezet létrehozása, a jogi személy nyilvántartásba vétele (ennek jellemző módja a bírósági bejegyzés). A jogi személyeknek rendelkeznie kell az alábbi ismérvekkel:  állandó, a tagok változásától független szervezet, ügyintéző és képviseleti szervek,  a jog által elismert cél. Ez a cél lehet gazdasági, társadalmi, politikai jellegű, nem lehet azonban jogilag tilos, vagy lehetetlen.  A tagok, illetve az alapító vagyonától elkülönített saját vagyon,  önálló vagyoni felelősség, helytállás, a jogi cselekményekért,  nevük, székhelyük, tevékenységük, képviselőjük. Az állam jogképes és ez a jogképessége

kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberekhez fűződnek. Az állam jogképességének korlátozása, vagy kizárása nem lehetséges. Ha az állam polgári jogviszonyba kerül, a pénzügyminiszter képviseli A cselekvőképesség Cselekvőképesség szempontjából az emberek három csoportra oszthatók: 1) cselekvőképes nagykorú, ha betöltötte a 18. életévet 2) korlátozottan cselekvőképes kiskorú – 14-től 18. évig 3) cselekvőképtelen kiskorú – 0-tól 14 éves korig A besorolást befolyásoló tényezők • Életkor • Beszámítási képesség: saját maga tud megfelelő döntéseket hozni. Dönteni nem szabad mások segítségére. 1. cselekvőképes mindenki, akinek cselekvőképességét a törvény nem korlátozza, vagy nem zárja ki • Jognyilatkozatokat tehet • Kötelezettséget vállalhat • Természetes személyekre jellemző 2. korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki 14

életévég már betöltötte, és nem cselekvőképtelen, valamint az is, akit, a bíróság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett. Kiskorú az a személy, aki a 18 életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött, mert a házasság nagykorúsít. Korlátozottan cselekvőképes nagykorú A bíróság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezi azt a nagykorú személyt, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége, elmebeli állapota, szellemi fogyatkozása, vagy valamilyen káros szenvedélye miatt tartósan vagy időszakonként visszatérően, nagymértékben csökkent. Részleges korlátozás (Ügycsoport tekintetében dönt a bíróság) 25 • • • Örökösödési ügyek Családjogi nyilatkozatok megtétele Tartózkodási hely meghatározása A korlátozást kezdeményezheti • Nagykorú személy házastársa • Egyenes ágbeli rokon • Testvér • Gyámhatóság • Ügyész (vádat

képviseli) Korlátozás ideje • Maximum 5 év • A bíróság bírálja felül A korlátozott cselekvőképesség jogi hatása az, hogy az ilyen személy jognyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése, vagy utólagos jóváhagyása szükséges. A korlátozottan cselekvőképes személy törvényes képviselőjének közreműködése nélkül is: – tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre a jogszabály feljogosítja, pl.: házasságkötés. – megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket. (pl vásárolhat – ráutaló maga-tartással szerződést köt) – rendelkezhet munkával szerzett keresménnyel. – megköthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez. 3. Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki 14 életévét nem töltötte be, valamint az a nagykorú személy, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság

alá helyezett. Gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen az a személy, aki olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik. Cselekvőképességet kizáró gondnokság alá azt a nagykorú személyt helyezi a bíróság, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – elmebeli állapota, vagy szellemi fogyatkozása miatt – állandó jelleggel teljesen hiányzik. A cselekvőképtelen személy jognyilatkozata semmis, nevében törvényes képviselője jár el. A törvényes képviselő kiskorúak esetében a szülő, szülő hiányában a gyám, nagykorúak esetében a gondnok. Mit tehet a korlátozottan cselekvőképtelen nagykorú? • Nyilatkozata csak akkor érvényes, ha azt a gondnoka beleegyezésével, vagy utólagos jóváhagyásával tette. A gondnoka közreműködése nélkül is: • Megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb

jelentőségű szerződéseket. • Jövedelme 50 %-ával rendelkezhet, annak erejéig kötelezettséget is vállalhat. • Megköthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez. Mit tehet a cselekvőképtelen nagykorú? 26 • • Semmit. Helyette a gondnoka dönt A gondnok megkérdezi a személy véleményét, összegzi azokat, és helyette dönt. Különösebb megfontolást nem igénylő dolgokban dönthet. Korlátozást kezdeményezheti • Nagykorú személy házastársa • Egyenes ágbeli rokon • Testvér • Gyámhatóság • Ügyész (vádat képviseli) • Korlátozás ideje: Végleges vagy határozott időre szóló Mit tehet a cselekvőképtelen kiskorú? • A cselekvőképtelen kiskorú nyilatkozata semmis, nevében a törvényes képviselője jár el. • Nem lehet semmisnek tekinteni a cselekvőképtelen kiskorú által kötött és már teljesített csekély jelentőségű szerződéseket, amelyek megkötése a mindennapi életben tömegesen

fordul elő, és különösebb megfontolást nem igényel. • A véleményét figyelembe kell venni. • Gyámhivatal szerepe – a vagyonát őrzi. Mit tehet a korlátozottan cselekvőképes kiskorú? • Nyilatkozatának érvényességéhez általában törvényes képviselőjének beleegyezése nem utólagos jóváhagyása szükséges. Törvényes képviselőjének közreműködésével is: • Megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körében tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket. • Rendelkezik munkával szerzett keresményével. Keresménye erejéig erre kötelezettséget vállalhat. • Megköthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez. • Gyámhatóság szerepe. Cselekvőképtelenség gondnokság aláhelyezés nélkül • Aki olyan állapotban van, hogy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – tartósan vagy a jognyilatkozata megítélésekor átmenetileg – teljesen hiányzik. • Jognyilatkozata

általában semmis. • Nem lehet semmisnek tekinteni, ha tartalmából és körülményeiből arra lehet következtetni, hogy a jognyilatkozat a fél cselekvőképessége esetében is indokolt lett volna. 3) Tulajdonjog Mi lehet az enyém? – Minden birtokba vehető dolog a tulajdonomat képviselheti. Kivéve a külvilág azon része, ami emberi uralom alá nem vonható (pl.: világűr, levegő) A tulajdonjog fogalma alatt egyrészt a tulajdonra vonatkozó jogi szabályozás összességét, másrészt azokat a jogosultságokat értjük, amelyek a tulajdonost a tulajdonjogviszony alapján megilletnek. A tulajdonjogviszony alanya lehet: természetes személy, jogi személy, és az állam. 27 A tulajdonjog tárgya: minden birtokba vehető dolog. A dolgok csoportosítása többféleképpen lehetséges: 1. Forgalomképesség szerint:  forgalomképes dolog (adható, vehető),  korlátozottan forgalomképes dolog (adásvétele engedélyhez kötött – fegyver, mérgek,

vegyszerek),  forgalomképtelen dolgok (pl.: utak, dunai szigetek, hidak, Parlament, stb.) 2. A dolgok lehetnek ingók és ingatlanok Minden ingó dolog, ami hely vagy helyzet változtatására képes, vagy saját maga, vagy más által. Ingatlan, ami nem mozog (földterület behatározott része) 3. Elhasználható: a rendeltetésszerű használat során megsemmisül (alma) Elhasználhatatlan: nem semmisül meg, pl.: autó 4. Dolgok: egyszerűek (szerkezetileg, és működésileg önálló egységet képeznek, ha levágok belőlük egy darabot, akkor nem működnek. Pl: kutya, béka, élőlények) vagy összetettek (több egyszerű dolog összessége, mesterségesen hozták létre, pl.: autó) A tulajdonjog tartalmát a tulajdonost megillető jogosultságok és az őt terhelő kötelezettségek adják meg. A tulajdonost megillető jogosultságok: a) A birtoklás és birtokvédelem joga Birtokos az, aki a dolgot hatalmába keríti, illetőleg hatalmában tartja. A tulajdonost

megilleti a birtoklás joga, ha pedig ebben megakadályozzák, vagy korlátozzák, akkor birtokvédelem illeti meg, amelynek eszközei: • Önhatalom – ugyan olyan mértékű lehet, mint a támadás. • Közigazgatási út (az önkormányzat jegyzőjétől kérhet birtokvédelmet, ha a birtokháborítástól számított 1 év még nem telt el). • Bírói út – ha eltelt egy év a birtokháborítástól számítva. b) Használat és hasznok szedésének joga Haszon alatt mindazt az előnyt értjük, amely a dologból származik, legfontosabb formája az ún. gyümölcs, ez mindazt jelenti, ami a dologból rendeltetésszerűen származik, pl. termény, termék, vagy szaporulat. c) A legfontosabb tulajdonosi jogosultság a rendelkezési jog. Ez a következő részjogosultságokat foglalja magában: • a dolog birtokának átengedése, • a használat jogának átengedése, • a hasznok szedése jogának átengedése, • a dolog tulajdonának átruházása, • a dolog

biztosítékul adása, megterhelése, • a tulajdonjoggal való felhagyás (ingatlan esetében ez nem lehetséges). A rendelkezési jog korlátai: • Bizonyos dolgokkal nem rendelkezhetem szabadon (pl.: ingatlanom nem adhatom el külföldinek). • Az állam közbeavatkozhat – közérdek: útépítés (nem mondhatom, hogy nem!). • Rendelkezési jog: megsemmisítem, megrongálom. 28 • Törvények korlátozhatják (külföldiek nem vehetnek Magyarországon mezőgazdasági ingatlant). A használati jog korlátai: • Használat joga: a saját tulajdonomat csak úgy használhatom, hogy azokkal másokat ne zavarjak. • A szomszédom jogát és nyugalmát nem zavarhatom A birtoklás korlátai: • Birtoklás joga: a birtoklásommal ne zavarjak másokat. Zavar esetén • Megvédhetem magam és a tulajdonomat. • Elvették: követelhetem a dolog visszaadását. • Tiltakozhatok az ellen, hogy bárki is bejöjjön a telkemre. • Ha ellopták egy ingó dolgomat, akkor a

hatósághoz kell fordulnom. • Ha az ingatlan használatát zavarják, akkor az önkormányzati jegyzőhöz fordulok. Tulajdonhoz juthatok: • Eredeti szerzés (pl.: új autó vásárlása) – én vagyok az első tulajdonos • Származékos tulajdonszerzés: átadom – megkapom. Jogokat szerzek Csak azt adhatom tovább, ami nekem is meg volt. Tulajdonjog szerzésének fajtái - Átruházás • Adás – vétel, ajándékozás, öröklés, csere - Árverés (eredeti) • Nem függök az előttem lévő jogaitól. • Jogaimat nem a tulajdonostól szerzem meg (pl.: államtól) - Elbirtoklás • Más dolgát sajátomnak ismerem el, gondozom, használom úgy, mint az enyém lenne egy bizonyos ideig. • Ingatlan: 15 év (ha már letelt, akkor már az enyém) • Ingó: 10 év (ha eddig használom) után az enyém, lehet - Termékek, termények, szaporulat elsajátítása • Termék – az ipar állítja elő • Termény – mezőgazdasági növények • Szaporulat –

állattenyésztésből származik • Alma ültetvényt bérelek és gondozom. A fa tulajdonosé, nem az enyém A fán lóg az alma, ha e kettő elválik – akkor az enyém lesz az alma. - Növedék • Valami a Földdel összenő • A föld tulajdonosáé lesz minden dolog, ami a föld alkotórészévé válik • Más földjén gabonát termelek bérleti díj nélkül, akkor az a föld a tulajdonosé - Két napon belül a javatlan dolgok birtokosa lehetek - Vadak, halak tulajdonjogának megszerzése • Az állam tulajdonai (vagy engedélyem van, vagy megfizetem) - Gazdátlan javak elsajátítása 29 • A tulaj lemondott a dologról, nincs tulajdonosa • Kuka mellé kitett dolgok: ha valaki elviszi, az az övé - Találás • Van tulajdonosa, csak az elveszítette a tárgyat • A megtalálónak meg kell keresnie a tulajt • Nem lesz az enyém egyből, ha valamit találok. Ha mindent megtettem, hogy a tulajdonos a dolgot visszakapja. (1 év) • Középületekben és a

járművekben talált dolgokat le kell adni – ha nem érte a tulajdonos, akkor megpróbálják értékesíteni vagy megsemmisíteni 6 hónap után. • Romlandó áru esetében gyorsan kell értékesíteni és az árát kell őrizni. - Feldolgozással és egyesítéssel létrejött dolgok esete • Feldolgozás: idegen dolog feldolgozásával új dolgot állítok elő, akkor az eredeti dolog tulajdonosa – kéri az új dolgot – kéri, hogy fizesse ki az árát vagy eladják és osztozzák a bevételen. • egyesítés, ha nem lehet szétválogatni. • Pinokkió: ha a feldolgozás nagyobb értékű, akkor a feldolgozó választhat, hogy az árát kéri, vagy megtartja, és kifizeti a fát. Közös tulajdon (egy dolognak több tulajdonosa lehet) • A természetben megosztható és nem megosztható dolgok vannak • A tulajdonos társak hányadok szerinti részesei a dolognak (Tulajdonjogi hányadokról van szó) • Együtt birtokolják, együtt tulajdonosok • Közös

tulajdonnál a terheket együtt kell viselni. • Meg lehet szüntetni. • Kérni lehet hogy a bíróság szüntesse meg a közös tulajdont (pl.: az egyik fél megveszi a másik fél részét vagy közösen értékesítik az ingatlant és bizonyos arányokban megosztják a pénzt – a lakóházakat társasházzá is minősíthetik Használati jogok: • A tulaj köteles egy jogszabály miatt, hogy a saját elhatározásából másnak a tulajdonát átengedni, hogy az használja. Haszonélvezet • Jogszabály hozza létre • Felek megállapodása – a tulaj a saját dolgát a haszonélvezeti jog jogosultjának adja, aki ezt a dolgot használhatja és a hasznait is szedheti, kölcsönadhatja. • Nem lehet örökölni a haszonélvezeti jogot. Özvegyi jog • Ha a házastársak egyik meghal, akkor az özvegy mindazt a vagyont, ami ő örököl használhatja. 30 Telki szolgalom Lényege, hogy általa lehetőség nyílik a más ingatlanának meghatározott célra és

terjedelemben történő használatára. Azt a telket, amelynek birtokosát a szolgalmi jog megilleti, uralkodó teleknek, amelyre a használat joga kiterjed, szolgáló teleknek nevezzük. A legismertebb szolgalmi jogok: • • • • az átjáráshoz, az állattartáshoz (marhacsapás), a vízelvezetéshez, a vezetékoszlop elhelyezéséhez kapcsolódó jogok. Uralkodó telek Szolgáló telek Utca Birtoklás joga • Birtokossá azáltal válok, hogy a dolgot birtokomba veszem, vagy hozzám kerül. • A birtokosnak nincs rendelkezési joga (a tulajdonosnak igen) • Birtokos: aki más dolgát magánál tartja Jogaim • Nincs rendelkezési jogom • Magánál tarthatja – védekezési lehetőség is megilleti • Birtokvédelem • Használati jog • Hasznot szerezhet a dologból 4) Kötelem szerződések A kötelem: meghatározott és egymással mellérendeltségben lévő személyek között létrejövő polgári jogviszony, amelynél fogva a jogosult követelheti, hogy a

kötelezett valamilyen vagyoni szolgáltatást 31 teljesítsen. A követelt vagyoni szolgáltatás általában egyenértékű a jogosult vagyonában bekövetkezett érték csökkenésével. A kötelem kötelezettségek és jogosultságok összessége. Pl.: Adás – Vétel Jogosultság Kötelezettség Eladó Követelheti a vételárat Át kell adnia a dolgot Vevő (vásárló) Követelheti a dolgot Köteles kifizetni a vételárat A szerződések általános szabályai A szerződés fogalma, alanyai, tárgya A szerződés létrejöttéhez elengedhetetlen a felek egybehangzó akaratnyilatkozata. A szerződés A szerződés az egymással mellérendeltségi viszonyban álló személyek joghatást kiváltó akaratnyilatkozata, amely első sorban vagyoni érdekek kielégítésére irányul. A szerződésből származó polgári jogi igény teljesítésének kikényszerítését a bírósági út, vagyis a polgári peres eljárás biztosítja. A felek megbeszélhetik a szerződés

tartalmát A szerződési viszony folyamat, amely a következő szakaszokból áll: 1. A szerződés létrejötte, 2. a szerződés módosítása, illetve megerősítése, 3. a szerződés teljesítése, 4. a szerződés megszegése A szerződés megkötésének menete (Magyarországon szerződési szabadság) A szerződéskötés folyamata a következő: 1. Megjelenik a szerződési akarat, majd megtörténik annak valamilyen formában történő kinyilvánítása, az akaratnyilatkozat. Ezt egyszerű formában úgy fejezhetjük ki, hogy az egyik fél ajánlatot tesz. 2. A másik fél szintén akaratnyilatkozat formájában elfogadja az ajánlatot A szerződési akarat szabad. Létezik az akaratszabadság egy sajátos, önkéntes korlátozása, ezt előszerződésnek hívjuk, melynek lényege, hogy a felek megállapodnak abban, hogy egy későbbi időpontban szerződést kötnek egymással és a később megkötendő szerződés lényeges kérdéseiben is megállapodnak. Amennyiben a

szerződés megkötése az előszerződés ellenére is elmarad, bármelyik fél kérheti, hogy a bíróság hozza létre a szerződést és állapítsa meg annak tartalmát. A szerződési akarat kinyilvánítása történhet háromféle módon: 1. szóban, 2. írásban, 3. ráutaló magatartással, 4. hallgatással (csak úgy, ha abban a felek megállapodnak) A magyar polgári jog általános szabálya az, hogy szerződést kötni bármilyen alakban lehet. Ez alól a szabály alól jogszabály, vagy a felek megállapodása tehet kivételt. A kötelező alakiság mindig az írásba foglalás valamilyen formáját jelenti. Ezek lehetnek: 32 • • • egyszerű írásba foglalás – pl. biztosítási szerződés, tartási szerződés  nincs szükség tanukra, minősített okirat – tanukra és hitelesítésre van szükség, pl. saját kezűleg irt végrendelet, közokirat – bíróság, hatóság, vagy közjegyző által meghatározott formában kiállított okirat. A

szerződési ajánlat A szerződési ajánlat a szerződést kezdeményező fél akaratnyilatkozata. Az ajánlattevő ajánlatához kötve marad, kivéve, ha a kötöttségét az ajánlat megtételekor kizárta. Ezt nevezzük ajánlati kötöttségnek. Az ajánlati kötöttség ideje akkor kezdődik, amikor az ajánlat megékezik a címzetthez Az, hogy meddig tart, az ajánlattevő határozza meg, kivéve a szállítási szerződéseknél, ahol jogszabály rögzíti az időt. Ha nincs meghatározva a kötöttség ideje, akkor: a) a jelenlevőnek, vagy telefonon tett ajánlat esetén megszűnik az ajánlati kötöttség, ha a másik fél az ajánlatot nyomban el nem fogadja b) a távollevőnek tett ajánlat esetében a kötöttség annak az időnek az elteltével szűnik meg, amelyen belül az ajánlattevő a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta. Amennyiben az ajánlattal megkeresett fél az ajánlattal tartalmilag megegyező válasznyilatkozatot tesz,

elfogadásról beszélünk. Az elfogadásnak az ajánlattal való teljes egyetértést kell kifejezni Ha az ajánlat és az elfogadás egybehangzó, és a felek a lényeges kérdésekben megegyeztek, a szerződés létrejön. Szerződési akaratok korlátai Szerződés minimális kellékei • Felek megnevezése: születési hely és idő, lakcím, anyja neve, személyi száma, adó száma, születési név. Cég esetén: nyilvántartási szám, adószám, képviselőjük neve, telephely • Felek szerepe • Szerződés tárgya • Értéke a szolgáltatásnak • Dátum, keltezés • Felek aláírása • Fizetési feltételek: szabadon megállapodhatnak. Normálistól eltérő tulajdonságok leírása A szerződést biztosító mellékkötelezettségek • • • • • • Előleg: ha adok előleget, és mégsem jön létre a szerződés, akkor az előleget visszakapom. Foglaló: csak írásban és csakis a szerződés megkötésekor (bármi lehet foglaló). - pénz esetén:

beleszámít a vételárba - dolog esetén: visszakapom, ha kifizetem a teljes árat - aki adja: elveszítheti, ha visszalép - aki kapja: dupláját adja vissza, ha visszalép - maximum 20 % lehet a foglaló, felette mindig előleg - ha egyik fél sem felelős: visszajár, de csak egyszeresen - ha kiderül, hogy mindkét fél vissza akar lépni, akkor visszajár, de csak egyszeresen. Kötbér: csak írásban és a szerződés megkötésekor. A kötelezett fizeti a jogosultnak Akkor kell fizetnie, ha nem a szerződésszerűen teljesít (pl.: nem készül el időben a ház) Jelzálog: szerződéskötésnél adja oda a pénzt. Bankgarancia: jogosult, kötelezett, bank szerződés. Kezesség: a kötelezett helyett fizet, ha az nem tud fizetni. Ők nem kötnek előre szerződést 33 • Részfizető kezes: mindjárt a kezeshez mennek. Teljesítés • A felek megállapodhatnak másban is. • Határidőt tűznek ki, egy időpontban állapodnak meg. • Időtartam, ha ezt túllépik,

akkor szankciók vezethetők be, pl.: kamat • Felelősségre vonható. Teljesítés módja • Ahogy abban megállapodtak • Pénz: a jogosult lakóhelyen kell teljesíteni a kölcsönt. • Ideje: megállapodás szerint. • Módja: megállapodás szerint. • Bármikor bárhogyan módosítható a teljesítés vége előttig. • Közös akarat (közös megegyezés) – ugyanolyan forma. A szerződéses viszony véget ér • Ha mindegyik fél teljesítette a szerződésben foglaltakat • Feleken kívül álló ok miatt Megszüntetés két módja • Aki amit teljesített, azzal elszámolnak • Visszamenőleg megszüntetheti: Jövőre nézve Visszamenőleg Egyik fél Felmondás Eláll Mindkét fél Megszűntetés Felbontják Az érvénytelen szerződés Az államilag nem érvényesíthető szerződések egyik csoportját alkotják az úgy nevezett elévült szerződések. Ezek eredetileg kikényszeríthetők lettek volna, de az idő múlásával ezt a tulajdonságukat

elveszítették. A másik csoportba tartoznak az államilag nem érvényesíthető szerződések, mint pl.: • játékból, vagy fogadásból eredő követelések, kivéve, ha azt állami engedély alapján bonyolítják. (lóverseny, lottó, stb.) • kocsmai hitel Megkülönböztetünk nem létező, ill. hatálytalan szerződéseket: • nem létező szerződés esetén a felek között valójában nincs megegyezés. • hatálytalanság esetén megvan minden érvényességi kellék, de a hatály vagy még nem állt be, vagy már elmúlt. Az a szerződés érvénytelen, amely valamilyen, a törvényben meghatározott ok (érvénytelenségi ok) miatt nem alkalmas a célzott joghatás előidézésére. 2 fő formája van: • semmisség, • megtámadhatóság. 34 Jogkövetkezményük ugyan az, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A különbség, hogy a semmisségre bárki, határidő nélkül hivatkozhat, a megtámadás viszont törvényes határidőhöz kötött,

ami általában 1 év, és csak a sérelmet szenvedett fél jogosult megtámadásra. Érvénytelenségi okok lehetnek: • a szerződési akaratban (akarathiba), • az akaratnyilatkozatban (akaratnyilvánítás hibái), • a célzott joghatásban. Akarathibák Akarathiba akkor lép fel, ha a szerződési akarat vagy hiányzik, vagy azt a jog nem ismeri el. Ilyen esetek pl.: 1. Cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes személy akaratát a jog nem ismeri el szerződési akaratnak. 2. Színlelt szerződés esetében hiányzik a szerződési akarat, hiszen valójában a felek nem is akarnak szerződést kötni. 3. Fizikai kényszer, vagy fenyegetés esetében nem beszélhetünk szerződési akaratról 4. Megtévesztés és tévedés esetén is akarathiba lép fel, a tévedés vonatkozhat három dologra: • a szerződés alanyára, tárgyára, tartalmára, • a szerződéssel kapcsolatos jogi kérdésre, • a szerződés indokára. A cselekvőképtelen és korlátozottan

cselekvőképes személy nyilatkozata, a színlelt szerződés esete, és a fizikai kényszer semmisséget eredményez, míg a megtévesztés és tévedés megtámadhatóságot eredményez. Akaratnyilvánítási hibák 1. Alaki hiba – ha a jogszabály valamilyen alakot ír elő egy szerződés fajtára, s ez az előírás nem érvényesül, érvénytelen a szerződés. 2. Álképviselet – ha valaki túllépi hatáskörét, vagy anélkül, hogy felhatalmazták volna, más nevében szerződést köt. Az akaratnyilvánítási hibák semmisséget eredményeznek. Célzott joghatás érvénytelenségének két esete: 1. Tilos szerződések – azok, amelyek jogszabályba ütköznek, illetve jó erkölcsbe ütköző szerződések, vagy uzsorás szerződések. A tilos szerződések általában semmisek. 2. Lehetetlen szerződések – lehetetlen szerződésekről beszélünk, ha nem lehetséges a szerződésben kikötött szolgáltatás véghezvitele. Ennek fizikai és jogi okai lehetnek:

• fizikai lehetetlenség: akkor áll fenn, ha a szolgáltatásnak leküzdhetetlen természeti akadálya van (pl.: a Holdon telket venni), • a szerződések megkötésekor fennálló jogi lehetetlenség esetében arról van szó, hogy valamely jogi okból nem érhető el a kívánt joghatás, pl.: nem a tulajdonos adja el az ingatlant. Az érvénytelenség legáltalánosabb jogkövetkezménye az, hogy helyre kell állítani az eredeti állapotot. Szerződésszegés • Nem azt teszi, ami a szerződésben le van írva. 35 • • • • • • Pl.: Teljesítéskor nem állít ki nyugtát Ha teljesítéskor nem adja vissza a zálogot, vagy más egyéb biztosítékot. Nem tartja be a határidőt. Nem tartja be a helyet. Nem tartja be a teljesítési módját. Helyreállítás: kötelezett megkeresése – követelés. Vissza kell téríteni az árát (teljes ár) Érdekmúlás: már nem áll az érdekemben a szerződést megkötni. Kártérítés • Vagyoni kár (a vagyonban

bekövetkezett csökkenés) – lelki bántalmak, társadalmi hátrány elszenvedése. Helyreállítási költség, Elmaradt munkabér Annak kell fizetni, aki a kár okozásáért felelős. Szerződésen kívül okozott kár • Nem vagyoni kár • • • • Állattartó felelősség: az állatért a gazda felel, vagy akire rábízta. Épületről lehulló tárgyak: tulajdonos (ha bebizonyítja, hogy ő mindent megtett annak érdekében, hogy a veszélyt elkerüljék. Épületre kiakasztott tárgyak: aki miatt kitették. Veszélyes üzem által okozott kár: minden, amit gép hajt. Ha a munkáltató munkavállalója kárt okoz. Nevesített szerződések: Adásvételi szerződés Az adásvételi szerződés fogalma: a szerződés alanyai az eladó és a vevő, tárgya pedig minden olyan dolog lehet, amelyet nem vontak ki a forgalomból. Az ingatlan-adásvételt írásba kell foglalni Az adásvétel lényege valamely dolog tulajdonba adása, pénz (vételár) ellenében. Az

adásvételi szerződés tulajdonságai: 1. Ez a leginkább elterjedt, legáltalánosabb szerződéstípus 2. Ebben a szerződésben pénz és más áru cserél gazdát, ezért az adásvétel az árucsere viszonyok alapvető jogi formája. Az eladó fő kötelezettségei: • a dolog tulajdonjogának átruházása, • a dolog birtokának átengedése. A vevő fő kötelezettségei: • a dolog átvétele, • a vételár megfizetése. A szerződéssel kapcsolatos költségek a következők: ☺ a vevő fizeti: • a szerződéskötési költségeket, • a tulajdon-átruházási illetékeket, • az átvételi és a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének költségeit. ☺ az eladót terheli: • az átadással és • az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével kapcsolatos költségek. 36 Az eladó tájékoztatási kötelezettség is terheli, pl. a dolog lényeges tulajdonságairól (ha a kocsi már ötször össze volt

törve), vagy a dologgal kapcsolatos fontos körülményekről (az ingatlanon jelzálog van). Eladó jogosultságai • A vételár követelése: a tulajdonjog visszatartása, míg a teljes vételárat vissza nem kapja, tulajdonjog fenntartással történt eladás. Vevő kötelessége • A költségek őt terhelik Vevő jogai • Követelheti a tulajdonjogot és a dolgot Adásvétel különös nemei 1. Megtekintésre vétel • Az eladó felkínálja az árut a vevőnek. Megállapodnak, a vevő megnézheti, határidő 2. Próbára vétel • A vevő a dolgot hazaviheti, kipróbálhatja. Ha vevő nem szól semmit, akkor igent mond, és akkor ki kell fizetnie. 3. Minta szerinti adás-vétel • A vevő nem azt a dolgot nézi meg, ami majd az övé lesz, hanem egy mintát. Mindenben meg kell, hogy egyezzen. 4. Elővásárlási jog • Szerződéssel, törvény alapján. • Az a fél, aki ezzel a joggal rendelkezik, döntheti el először, hogy megveszi-e a dolgot vagy sem. • Pl.:

ingatlan Egymásra nézve elővásárlási jog A szerződés elkészülte után meg kell mutatni a szerződést a másik félnek, és ő eldönti, hogy meg akarja-e venni. Ha nem, akkor eladhatja. Minden egyes új feltételnél meg kell kérdezni a másikat Csak írásban Ideje nincs meghatározva (kivéve: halál) – nem lehet örökölni, személyre szól. 5. Visszavásárlási jog • A szerződésben rögzíteni kell. • Eladja, és később ugyanannyiért veszi vissza. • Az első szerződés megkötésekor lehet kikötni. • Nem mondhatja a vevő, hogy nem. • Maximum 5 év. • Ha a vevő hozzátett, akkor nőt az értéke. Csak úgy veheti vissza, hogy ha ezeket is kifizeti. • Ha kevesebb lett, akkor kevesebbet fizet. • Azért jó ez a szerződés, mert segíti azokat, akiknek pillanatnyilag nincs sok pénzük. 6. Részletvétel • A vevő a vételárat előre meghatározott ütemben, részletekben veszi meg, de a dolog már az első részlet kifizetésekor a vevőé,

használhatja. • A tulajdonjog csak akkor érvényesül, ha az egészet kifizetem. 7. Opció – Vételi jog 37 • • Szerződés létrehozásakor. Az eladó aláírja, odaadja a vevőnek (megmondják, hogy mit mennyiért), de a vevő gondolkodhat. Fizet De öt év után már az övé marad Utána nem gondolkodhat Vagy megállapodnak az időben, vagy nem (hat hónap). Írásban Csereszerződés • A Csereszerződés során a felek, a dolgok kölcsönös átruházását vállalják. • Dolog cserél dologra gazdát. • Az is csere, ha valaki pluszba ráfizet. • Az adás-vételi szabályokat kell használni. Vállalkozási szerződés A vállalkozási szerződések során a vállalkozó a dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására és munkával elérhető más eredmény létrehozására vállalkozik. A megrendelő pedig a szolgáltatás átvételét vállalja és díjfizetésre köteles A

vállalkozási szerződés alanyai a vállalkozó, ill. a megrendelő A szerződésben a vállalkozó arra kötelezi magát, hogy valamely munkával elérhető eredményt hoz létre, ez az ő fő kötelezettsége (pl. valaminek a tervezése, elkészítése, megjavítása, stb) A vállalkozási szerződésre jellemző az úgynevezett eredménykötelem, ami azt jelenti, hogy a vállalkozó csak akkor teljesítette a szerződést, ha az eredményt el is érte. A szerződés másik alanyának, a megrendelőnek a fő kötelezettsége, hogy vegye át a szolgáltatást és fizesse ki a díjat. A vállalkozási szerződés létrejöttének feltétele, hogy a felek megállapodjanak • a szolgáltatás tárgyában (mennyiség, minőség), • a vállalkozási díj összegében, • és a teljesítési határidőben. Több vállalkozó esetén: • Megbízok egy fővállalkozót, és ő bízza meg a többieket • Saját magam bízok meg mindenkit • Különbség: a fővállalkozó esetén ő a

felelős, a megrendelő csak nála reklamál. A munka lefolyását a vállalkozó szervezi meg. • A vállalkozó a munkát saját költségén végzi (megelőlegezi a munkadíjat és a beruházásokat – a megrendelő a végén fizet). A megrendelő és a vállalkozó viszonya • Utasítási jog egymással szemben. • Aki fizet, az utasít Vannak olyan utasítások, amit a vállalkozó nem teljesíthet: • Ha életveszélyes • Célszerűtlen, szakszerűtlen és kártokozó utasítás esetén • Ha a megrendelő rossz anyagot hoz • Ha a figyelmeztetést a vállalat elmulasztja, akkor neki kell fizetnie. • Ha szól, és a megrendelőt nem érdekli, akkor nem reklamálhat a megrendelő. 38 • Ha csak a vagyont érinti, akkor meg kell csinálni. A munka végén • A megrendelő átveszi a szolgáltatást, ha olyan, amilyet akart, akkor ki kell fizetnie a díjat. • Apróbb hibák esetén is köteles átvenni, de a hibák értékét nem kell kifizetni. Újabb

határidő, és a javítás után fizet a megrendelő. • Nagy hibák esetén megtagadható az átvétel. Újabb időpont, amíg kijavítják • Láthatatlan hibák esetén: mielőtt eltakarják a munkát, ellenőrizni kell. Próbaüzem során kipróbálom a szolgáltatást – addig nem jár díj, míg a próbaüzem le nem folyt. A vállalkozói szerződések megköthetők szóban és írásban. Tartalmaznia kell a megrendelő és a vállalkozó: • Adatait • A vállalkozói díjat • A határidőt • És az ellenőrzési kötelezettségeket, lehetőségeket. 1. Építési szerződés • Az építési szerződés alapján a vállalkozó építési-szerelési munka elvégzésére, a megrendelő, pedig a munka átvételére és díjfizetésre köteles (pl.: házépítés) 2. Szerelési szerződés • A szerelési szerződés a vállalkozó technológiai szerelési munka elvégzésére, a megrendelő a munka átvételére és díjfizetésére köteles. Mindig van próbaüzem! 3.

Tervezési szerződés • A tervezési szerződés alapján a vállalkozó műszaki, gazdasági tervmunkát végez, a megrendelő a munkát átveszi és díjfizetésre köteles. • Ha az elkészült tervet átveszem, és csak három év után használom fel, a tervezőt csak akkor lehet felelősségre vonni, ha felülvizsgáltatom. 4. Kutatási szerződés • A kutatási szerződés alapján az vállalkozó kutató munka végzésére, a megrendelő díjfizetésre köteles. • Csak írásban kötelezhető. • Itt akkor is kell fizetni, ha nincs eredmény. • Ha csak akarnak fizetni, ha van eredmény, akkor ez írásba kell foglalni. 5. Utazási szerződés • Az utazási szerződés alapján a vállalkozó utazási iroda a szerződésben meghatározott utazást, az azzal összefüggő egyéb szolgáltatásokat köteles nyújtani. A megrendelő pedig a díjat köteles kifizetni • A szolgáltatást ki kell fizetnem, ha nem megyek el, akkor is. Bérleti szerződés A bérleti

szerződés alapján a bérbeadó köteles a dolgot időlegesen a bérlő hasznára adni, a bérlő, pedig bért fizetni. Időleges, valamikor megszűnik köztük a viszony (határozott, vagy határozatlan idő múlva). Bér jár érte. Bérbeadó kötelezettsége 39 • • Úgy adja át a dolgot, hogy az használatra alkalmas legyen. Biztosítania kell, hogy a bérletet egy harmadik személy nem fogja megzavarni. Bérbeadó jogai • Bérleti díjat követelni (előre!) • Joga van ellenőrizni, hogy a bérlő megfelelően használja-e a dolgot. • Ha úgy látja, hogy az ő dolga veszélyben van, akkor azt is mondhatja, hogy azonnal visszaveszi – felbontja a szerződést. Bérlő kötelezettségei • Bérfizetés • Kisebb javadalmi munkák elvégzése, kifizetése • Értesíteni a bérbeadót, ha a dolog veszélybekerült Bérlő jogai • Követelheti, hogy a bérbeadó őt úgy ellenőrizze, hogy az nála ne okozzon fennakadást. • A dolog megsemmisülése esetén

nem köteles a bérbeadó újat adni – megszűnik a szerződés. • Mit tehet ezzel a dologgal a bérlő? – saját célra használhatja, de másnak nem adhatja tovább, csak ha a bérbeadó beleegyezett. A bérleti szerződés az ősi, már a római jogban is szabályozott kötelem. A bérleti szerződés alanyai a bérbeadó és a bérlő, tárgya, pedig minden olyan dolog, vagy jog lehet, amely alkalmas arra, hogy azon tartós használatot lehessen gyakorolni. A bérbeadó fő kötelessége, hogy a dolgot időlegesen, meghatározott, vagy határozatlan időre a bérlő használatába adja. A használatba adás magába foglalja a birtokbaadás kötelezettségét is A dolog feletti rendelkezési jog a bérbeadót illeti meg továbbra is. A bérlő fő kötelezettsége: a bér megfizetése, ami általában pénzben történik. A bérlő a dolgot a rendeltetésének és a szerződésnek megfelelően használhatja. A dolog fenntartásával járó kisebb kiadásokat a bérlő, a

többi kiadást és a közterheket a bérbeadó viseli. A szerződés megszűnése • Határozatlan időre szóló szerződés esetén a felmondási idő 15 nap • Határozott időre szóló szerződést nem lehet megszüntetni. Különös forma Lakásbérleti / üzlethelységi szerződés Lakásbérleti / üzlethelységi szerződés lakás, vagy lakás céljára szolgáló helyiség. A bérelt dolgot albérletbe továbbadható. Kivéve, ha a bérbeadó azt mondja, hogy nem Ügyelni kell arra, hogy a bérbeadó hogy végzi az ellenőrzést: 06:00 – 20:00. Előre kell fizetni (ha valaki nem fizet, akkor a bérlő dolgai bérbeadót illeti meg) – lefoglalás – utcára teszi őket. • Határozatlan idő: fel lehet mondani • Azonnal csak akkor lehet, ha bérlő veszélyezteti a lakás állapotát • Határozott idő: csak ha kifizetik a hátralévő időt Letéti szerződés A letéti szerződés alapján a letéteményes köteles a letevő által ránk bízott dolgot

időlegesen megőrizni. 40 • • • • Letevő: otthagy egy dolgot egy letéteményesnél. Feladata: őrzi, de nem használja. Lényege: ugyanúgy kell visszaadnia – egyébként felelősséggel tartozik, köteles kifizetni. Csak akkor felelős a dolgaiért, ha nála az adott helyen adták le. Ajándékozási szerződés Az ajándékozási szerződés alapján az egyik fél a saját vagyona rovására a másik félnek ingyenes vagyoni előnyt juttat. • Ajándékozó – ajándékozott • Írásban, szóban • Ingatlan csak írásban csak írásban lehet ígérni. • Az ajándékozó a meglévő vagyonból ad a megajándékozottnak, és cserébe nem vár semmit. • Köteles vagyok az ígért ajándékot odaadni. • Nem muszáj az ígéretet teljesíteni, ha az ajándékozó be tudja bizonyítani, hogy a teljesítés többé nem várható el (megromlik a viszony) – az az ő életvitelét nagyon megnehezítené. • Vizsgálják: mennyire igazak az állítások. • A

szokásos mértékű ajándékok nem visszakövetelhetők. • Többi ajándék: van-e rokoni kapcsolat. Ha van, akkor csak az ajándékot lehet visszakövetelni, hanem az annak helyébe lépett dolgokat is (ha vele szemben a megajándékozott súlyos jogsértést követett el). Ha nem: csak a meglévő ajándékot lehet visszakövetelni, és csak akkor, ha - az ajándékozó élethelyzetbe az kell neki és ez a megajándékozottnál, ez nem okoz fennakadást. - az a feltétel, amiért én adtam meghiúsult. • Ha az ajándékozó megbocsát, akkor nem követelheti vissza. Egyszeri megbocsátás rendezi a felek helyzetét. 5) Öröklés Az öröklés az ember vagyonában bekövetkező jogutódlás halála esetén. Az öröklés joga emberi alapjog, melynek bármilyen korlátozása alkotmányos jogot sért. A vagyon nem csak pozitívum, hanem kötelezettség is (adósság, hitel). Törvényes öröklés Akkor kerül sor a törvényes öröklésre, ha az örökhagyónak nincs

végakarata (végrendelete), vagy az nem rendelkezik mindenről, ami a halál pillanatában az örökhagyó tulajdonát képezi. Törvényes örökösök a következő sorrend szerint: 1. az örökhagyó leszármazója, 2 leszármazó hiányában a házastárs; 3. ha egyik sincs, akkor a szülők, 4 szülők hiányában a nagyszülők, 5 nagyszülők hiányában azok leszármazói, 6. ezek hiányában a távolabbi felmenő rokonok Ha a rokoni körben örökös nincs, az örökös az állam. Az örökség visszautasítható (tartozások esetén). Csak az egészet lehet visszautasítani, részeket nem! Az állam ilyenkor nem utasíthat vissza semmit sem. Végrendeleti öröklés Az örökhagyó halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végrendelettel rendelkezhet. Ez a jog nem zárható ki és nem korlátozható. Végrendelkezni csak személyesen lehet 41 Örökös az, akinek az örökhagyó az egész hagyatékát vagy annak meghatározott hányadát juttatja. Arra az

esetre, ha az örökös az öröklésből kiesik, ún. helyettes örökös is nevezhető Az örökhagyó törvényes örökösét kizárhatja az öröklésből ilyen tartalmú írásos nyilatkozattal, vagy úgy, hogy örökösévé más személyt nevez. A kizárást indokolni nem kell Végrendelet • Közvégrendelet – a bíróság vagy közjegyző jelenlétében. • Szóban – csak szükséghelyzetben, ha írásbeli lehetőség nincs • Írásbeli – saját kézírással, aláírással. Mindegy, hogy ki írja alá, csak alá kell írni +2 tanúnak Ügyvéd előtti aláírás. • Csak nagykorú cselekvő személy • Csak anyanyelvű, vagy olyan nyelvű, amit értünk. • Csak elfogadott jelekkel – latin betűkkel Minimális tartalmi elemek • Fel kell tüntetni, hogy „ez az utolsó akaratom” • Keltezés (hol? És mikor?) • Aláírás, +2 tanú aláírása • Ha több lapból áll a végrendelkezés, akkor mindet alá kell írni • Oldalszám • Meg kell nevezni,

hogy melyik vagyonokat ki kapja Ha megtalálják a végrendeletet • Odaadni annak, akit érint • Elrejtem – nem találják meg – nem teljesítik • Közjegyzőnél letétbe helyezem • Ha több végrendeletet írtak, akkor azé az örökség, akinek később írták. Ha egyszerre, akkor kiderítik, hogy ki szeretett jobban – ha nem lehet eldönteni – törvényes örökség. A kötelesrész A kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha végrendelet folytán nem ők örökölnek vagy kevesebbet örökölnek, mint a kötelesrész törvényes mértéke. A kötelesrész mértéke a törvényes örökrész fele. Nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó az ok megjelölésével kitagadott. Azt sem illeti meg a kötelesrész, akivel szemben úgy nevezett kiesési ok áll fenn 6) Záró rendelkezések Polgári eljárásjog A polgári jogi jogviszonyokat tárgyuk alapján is csoportosíthatjuk. Ezek alapján

megkülönböztetünk: • vagyonhoz fűződő jogviszonyt, • személyhez fűződő jogviszonyt. Szintek és fokok a bírói szervezetben Helyi-, városi bíróságok (csak első fokon járhatnak el) Megyei bíróságok (első- vagy másod fok, az ügy természetétől függően) – bizonyos ügyek: munkaügyi perek, cégek alapítása, ritka vagy összetett elméletek ügyei. Ítélőtáblák (másod fok, amennyiben az első fok a megye volt) – 5 db Legfelsőbb Bíróság (rendkívüli jogorvoslat helye) – 1 db, Budapest 42 Kétfokú bíráskodás 2 fok + rendkívüli jogorvoslat Az első fok nem jogerős ítéletét lehet fellebbezni, ebben az esetben a másodfokú bíróság tárgyalja tovább az ügyet (rendes jogorvoslat), melynek döntése egyből jogerőssé válik a kihirdetést követően. Az illetékességi szabály • Az azonos szinte elhelyezkedő bíróságok közül melyikhez kell fordulni • • • • • • • • • • Mindig a felperes kezdi a

pert, a beperelt fél az alperes Alperes lakóhelye vagy tartózkodási helye: a felperes a hozzá tartozó bíróságon perel Az alperes mondhatja azt is, hogy a pl.: a munkahelyéhez legközelebbi bíróságot választja Ha pl.: az ingatlan a téma, akkor a kiszállás végett az ahhoz legközelebbi bíróság fog bíráskodni. Válóper esetén az utolsó közös lakóhely. Lehet egyedül pereskedni jogi képviselet nélkül: helyi, megyei. Ha a megye járt el első fokon – az ítélőtáblánál már kell képviselet (felülvizsgálati eljárás)! Aki elkezd pereskedni – felperes – ő fizeti be először a perköltséget (illetéket fizet, a per értékének 6%-a). Ítélet után a vesztes fizeti a költségeket (az illetéket, a nyertes fél ügyvédjét és az eljárás során felmerülő egyéb költségeket). Ha nem teljes a nyereség, akkor százalékos az elosztás Pereskedés • Felperes bead egy keresetlevelet • Saját adatok. Ki kell jelentenie, hogy ő a

felperes Alperes neve Le kell írnia, hogy mi a baja Mit vár el a bíróságtól konkrétan. Bizonyítékok felsorolása A csatolható bizonyítékok leadása • Meg kell határozni és indokolni, hogy melyik bíróság járjon el. • Nyilatkozni kell arról, hogy volt-e köztük közvetítői eljárás. • Rá kell ragasztani a 6%-os illetékbélyeget (minimum 7000 Ft). • Eggyel több példányban kell csatolni, ahány alperes van. • Hibás keresetlevél esetén a hibát ki kell javítani. • 30 napon belüli tárgyalási időpont, ennek 4 hónapon belül kell lennie. • Az alperest a bíróság értesíti. Lehetősége van, legkésőbb a tárgyaláson elmondania a véleményét (kötelező). • I. fok – 1 bíró – egyes bíró Ülnök – 2 db (laikusok, nem kötelező) • II. fok – 3 bíró: tanácsban ítélkeznek Vagy elnökük, ő ül középen Van egy szavazóbíró, csak a végén szavaz. Előadóbíró – ő vezeti le a tárgyalást Tárgyalás menete •

A bíró behívja a feleket 43 • • • • • • • • • • • Megnyitja a jegyzőkönyvet Behívja az összes tanút, szakértőt Mindenki kiküld (ne hallják egymás vallomását) Felperes: elmondja szóban, szemben az alperessel, hogy mit akar Alperes A felek váltakozva beszélnek Bíró, ügyvédek kérdései 99%, hogy az első tárgyaláson nem jutnak semmire Ki mit tudna bebizonyítani? Lezárja a jegyzőkönyvet Következő tárgyalás 4 hónapon belül Jegyzőkönyv • Magnószalag – utána ezt rögzítik • Ebből a felek vásárolhatnak, aki nem volt az ingyen kap. Bizonyítási eszközök • Tárgyi bizonyítékok • Szemle (kivonul a bíróság és megtekinti azt, amit nem lehet bevinni) Keresetmódosítás • Az ítélet meghozataláig lehetséges • Az alperes ellenkeresetet nyújthat be • Amennyiben a keresetmódosítás emeli a pertárgy értékét, ki kell az illetéket egészíteni Bizonyítási eszközök • Tanúvallomás –

állampolgári kötelesség • Szakértői vélemény – nem csak írásbeli lehet • Szemle – megnézik a helyszínt, bíró-alperes-felperes • Okiratok – minden, ami írva van • Tárgyi bizonyítékok – a bíróság bizonyos tárgyakat lefoglal Ítélet • • • • • Az ítéletben dönteni kell mindarról, ami a keresetlevélben a felperes kért a bíróságtól Az ítélet nem dönthet többről, csak amit a felperes kért Az ítéletet meg kell indokolni paragrafusokkal Az ítélet meghozatalára a bíró visszavonulhat, azt el is halaszthatja. Maximum 8 napra kitolhatja a döntést Fellebbezés • A teljes ítélet vagy egy része támadható meg • Fellebbezni a közléstől számított 15 napig lehet • Az elsőfokú bíróságon kell benyújtani vagy jegyzőkönyvbe mondani • Amennyiben nem fellebbez egyik fél sem, az ítélet jogerős lesz = végrehajtható, végrehajtandó. II. fok • Amennyiben a felek kérik, tárgyalást tartanak 44 • •

• Ha a felek nem kérték a tárgyalás megtartását, akkor a bírók az iratokból döntenek Nincs már bizonyítási eljárásra lehetőség (kivéve pár esetet) Ítéletben döntenek A II. fok lehetőségei • Helyben hagyja az első fok ítéletét • Megváltoztatja az első fok ítéletét • Visszautalja az ügyet az első fokra azzal, hogy mely pontjai szorulnak bővebb tényfeltárásra Felülvizsgálati kérelem • Ha a döntés eltér az eddigi döntésektől • Ha a szükséges döntés a joggyakorlat egységessége továbbfejlesztése érdekében Különleges eljárások • Házassági perek • Apasági és származás megállapítása irány indított perek • Szülői felügyelet megszűntetése • Gondnokság alá helyezés • Fizetési meghagyásos eljárás • Közigazgatási perek • Sajtó helyreigazítási perek • Munkaviszonnyal kapcsolatos perek • Végrehajtási perek A közigazgatás A közigazgatás alatt az állam felépítését értjük

az állampolgárokkal szemben. Kapcsolatban kerülhetek az állammal. A közigazgatás egyik színtere az okmányiroda, a másik a polgármesteri hivatal. Mindegyik mögött jegyző áll. A jegyző a feladatait osztályvezetőkre, azok pedig köztisztviselőkre bízza A Közigazgatás folyamata • Kérelem – 30 nap alatt a döntésben el kell járni • Ha nem tud dönteni, akkor levélben értesít, hogy újabb 30 nappal meghosszabbítja az időt • Ha hallgat a hivatal, és lejár a 30 nap, akkor, amit kértem, annak helyt kell adnia • - határozat, döntés • Néha a hivatalnak szüksége van bizonyításokra, szemlére, vallomásra, okirati bizonyításra • Manapság az állam átmegy államszolgáltatásba A Közigazgatásban is van másodfok Közigazgatási Hivatal • Megyénként egy db • Iratokból dönt • Vagy jól járt el az első fok • Megmondhatja, hol vannak a hibák, a kisebbeket kijavítja – új határozat • Visszaadja az egész ügyet 45 •

Ha nem vagyok elégedett a másodfokkal, akkor bírósági pereskedésbe kezdhetek. Itt már nem lehet bírósági másodfokba menni Elektronikus ügyintézés • Maximum 5 év • 2005. november 1-től lehetőség van elektronikus ügyintézésre • Csak regisztráltak vehetnek részt benne – okmányirodában • Kell hozzá: e-mail cím, személyi igazolványszám, lakcímkártya, nyomtatvány kitöltése • E-mailban kapok egy jelszót, majd aktiválom azt • www.magyarorszaghu • Elintézhetem: okmányirodába időpont • Minden közigazgatási aktusért fizetni kell (csekkel) A Büntetőjogi Törvénykönyv Két része van: általános rész, és különös rész. A büntetőjog azon jogszabályoknak az összessége, amelyek alkalmazása által az állam a büntetőhatalmát gyakorolja. A büntetőjog meghatározása • Mely cselekmény bűncselekmény • A felelősségre vonás szabályai • Joghátrányok alkalmazásának szabályai A büntetőjog kialakulása • A

társadalmi együttélés hatására alakult ki (egyedi eljárások, közösségi eljárások) • A kis közösségek elvárásai magasabb szintre emelkedtek • A szabályok tudatosításra kerültek (mi vár azokra, akik bizonyos közösségnek nem tetsző cselekményeket követnek el) • Az erkölcsi szabályokból alakulnak ki a jogszabályok • Miért büntetünk? – az elkövetett cselekedetért elrettentő példa, a személyiséget büntetjük • Ma a bűncselekmények köré tudományok jöttek létre: bűnügyi tudományok, bűnügyi tudományok segédtudományai A büntetőjog feladata • Jogrend alkalmazása • Minden jogrendellenes cselekedet ellen fellép • Jogbiztonság biztosítása • Emberek közösségi együttélésének védelme A büntetőjog megvalósulása • Preventív – megelőző • Represszív – megtorló • Védi a társadalmat • Állampolgárok tudati befolyásolása neveléssel, büntetéssel • Bűncselekmények felderítése,

megtorlása 46 A büntetőjog forrásai • Büntető törvénykönyv • Büntető eljárások • Szabálysértések A bűncselekmény fogalma Az a szándékosan elkövetett – vagy, ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti rendeli – gondatlanságból elkövetett cselekmény, mely veszélyes a társadalomra, melyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A bűncselekmény ismérvei • Társadalomra veszélyesség • Bűnösség – szándékos, gondatlan • Büntetni kell Veszélyes a társadalomra: • Az a tevékenység, vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti. Tevékenység mulasztás • Tevékenység – aktív • Mulasztás – passzív (Cserbenhagyásos gázolás) Sért – veszélyeztet • Sért – befejezett tevékenység • Veszélyeztet – még nem következett be a cselekmény A bűncselekmény alakzatai • Bűntett:

az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre a Büntetőjogi Törvénykönyv két évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli el. • Vétség: minden más vétség. Vagyis: a gondatlanságból elkövetett bűncselekmények és szándékosok egy része. Szándékosság • Akarja, hogy a tette következménye bekövetkezzen vagy • Aki tudja tettének következményét, de nem érdekli Gondatlanság • Látja, hogy mi lesz tettének a következménye, de bízik abban, hogy mégsem fog bekövetkezni, vagy • Nem látja, hogy mi lesz a következménye a cselekvésének, mert a tőle elvárható figyelmet és körültekintést elmulasztja. Az elkövetők: a tettes • Tettes, aki megvalósítja a Büntetőjogi Törvénykönyvben leírtakat teljes mértékben • Önálló (közvetlen) tettes és közvetett tettes • Társ tettes: szándékegység kell hozzá 47 Az elkövetők: részesek • Felbujtó: más bűncselekmény elkövetésére

szándékosan rábír • Bűnsegéd: szándékosan segítséget nyújt a bűncselekmény elkövetésére A bűncselekmények megvalósítási stádiumai 1. akarat elhatározás – az elkövetőben kialakul egy akarat Az ő belső igényei és amit el szeretne érni nem azonos. 2. előkészület – megtesz mindent annak érdekében, hogy meg tudja csinálni a bűncselekményt 3. kísérlet – elkezdi megvalósítani Megkísérli a bűncselekményt 4. befejezett bűncselekmény Minősítő körülmények • elkövetési mód • elkövetés ideje • az elkövetésben résztvevők száma (minél szervezettebb, annál súlyosabb) • az elkövetés gyakorisága • az elkövetés célja • az elkövetők szervezettsége. Büntethetőségi akadályok • Büntethetőség: az elkövetőt felelősségre lehet vonni. • Akadályok esetén nincs mód a felelősségre vonásra • Büntethetőséget kizáró okok • Büntethetőséget megszüntető okok Kizáró okok • Gyermekkor: 14

év alatt abszolút nem lehet büntetni, 14-18 év közöttiek büntetése nevelő szándékkal • Káros elmeállapot: szakértői vélemény szükséges • Kényszer: más ember akarata érvényesül (testre gyakorolt fizikai ráhatás) • Fenyegetés: lélekre gyakorolt pszichikai hatás • Tévedés, pl.: vadászatnál – vadászbaleset • Jogos védelem • Magánindítvány hiánya (pl.: rágalmazás) Megszüntető okok • Elkövető halála • Elévülés • Kegyelem, egyéni kegyelem, közkegyelem • A cselekmény társadalmi veszélyességének mértéke csekéllyé válik, vagy megszűnik • Egyéb, törvényben leírt ok (pl.: eláll a cselekményétől, még mielőtt ténylegesen elkezdte volna) Elévülés • A bűnelkövetőket a bűncselekmény eltelte utána bizonyos időn belül lehet csak felelősségre vonni 48 • Amennyiben a törvényben előírt idő letelik, nem lehet az elkövetőt felelősségre vonni, tehát megbüntetni, legyen az bármi,

amit elkövetett (vannak kivételek)! Büntetőjogi jogkövetkezmények Büntetés: olyan hátrány, amelyet az állam arra feljogosított szervei (bíróságok) a bűncselekmény elkövetőjével szemben a társadalom védelme, az újabb bűnelkövetések megelőzése végett, másokat bűncselekmények elkövetéstől való visszatartása érdekében törvényben meghatározott módon szabnak ki, és kényszerrel is végrehajthatják, és amely kifejezésre juttatja a társadalom rosszalló értékítéletét. A magyar szankciórendszer • főbüntetés • mellékbüntetések (mindig főbüntetéshez tartoznak) • intézkedések Főbüntetés • Szabadságvesztés – 2 hónaptól 15 évig. Fogház, börtön, fegyház • Közérdekű munka – 1 naptól 50 napig • Pénzbüntetés – 30 és 540 közötti napi tétel (a jövedelemnek megfelelően kerül megállapításra) Mellékbüntetés • Közügyektől való eltiltás – 1-től 10 évig • Foglalkozástól való

eltiltás – véglegesen, 1-től 10 évig • Járművezetéstől való eltiltás – a bűncselekmény során gépjárművet használt. Véglegesen, 1-től 10 évig • Kitiltás – 1-től 5 évig • Kiutasítás – csak külföldiekkel szemben alkalmazható. Véglegesen, 1-től 10 évig • Vagyonelkobzás – egész vagy egyes része a vagyonának • Pénzmellékbüntetés – 10 ezertől 10 millióig Intézkedések • Megrovás • Próbára bocsátás • Elkobzás • Pártfogó felügyelet • Kényszergyógykezelés • Kényszergyógyítás (alkoholistáknál) Büntető eljárásjog A bűnelkövetők felelősségre vonásának szabályai Büntetőeljárás alapelvei • Törvényesség • Hivatalból való eljárás – az állam üldözi a bűncselekményeket • Ártatlanság védelme – feltételezem, hogy ő nem elkövető • Védelem joga • Humanizmus elve • Bizonyítottság követelménye 49 • • • • Anyanyelv használat elve Tárgyalások

nyilvánosak Felelősség elve Büntetőjog kisegítő szerepe A büntetőeljárás indulása • Állampolgári kötelesség az észlelt bűncselekmény jelentése • Eljárást indíthat: állampolgári bejelentés útján vagy hivatalból Gyanúsított – vádlott – elítélt • Gyanúsított: csak alapos gyanú esetén indítható eljárás. A nyomozóhatósági szakaszban • Vádlott: bírósági szakaszban. • Elítélt: jogerős ítélet után. Az eljárásban résztvevő személyek • Terhelt/elkövető • Védő • Ügyész – megvádol • Sértett • Magánvádló • Magánfél • Egyéb érdekeltek és képviselők • Bíró Az eljárás 3 szakasza • Nyomozó hatóság: rendőrség, ügyészség, APEH, VPOP (terhelő és enyhítőkörülmények feltárása). A nyomozás feladata • Tényfeltárás • Bizonyítékok feltárása (pro és kontra) • Feljelentésre vagy a hatóságok hivatalos észlelése alapján indul • A következő szakaszba csak

akkor kerül az ügy, ha alapos a gyanú • Meg is szüntetheti az eljárást Az ügyészi szakasz Az ügyész: • vádat emelhet, • pótnyomozást rendelhet el, • nyomozást maga folytathatja, • a nyomozást felfüggesztheti, • a nyomozást megszüntetheti. Bírósági szakasz • A bíróság általában háromtagú tanácsban jár el (egy bíró, két ülnök) • Nem nyomoz, hanem bizonyít • Ítélettel határoz: bűnösnek mond ki vagy felment 50 • Az elsőfokú ítélet ellen fellebbezni lehet – II. fok A bizonyítás eszközei • Tanúvallomás • Szakvélemény • Tárgyi bizonyítási eszköz • Okirat • Szemle • Helyszínelés • Bizonyítási kísérlet • Felismerésre bemutatás • Terhelt vallomása Büntetett előítélet • Az elkövető egy idő után mentesül a büntettet előélethez fűződő joghátrányok alól • Bűncselekményenként, bűncselekmény-csoportonként meg van határozva az ideje • Az idő lejárta után –

tiszta lappal indul Az Európai Alkotmány Róma, 2004. október 29 Az Alkotmány felépítése • Az Alkotmány egyetlen szöveggel helyettesíti az összes, jelenleg érvényben lévő szerződést 1. Az Alkotmány alapvető rendelkezései 2. Az Unió Alapjogi Chartája 3. Az Unió politikája 4. Általános és záró rendelkezések Az Alkotmány alapvető rendelkezései • Célkitűzések • Hatáskörök • Döntéshozatali eljárások • Intézményrendszer Az Unió értékei Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában. Az alapvető szabadságok és a

megkülönböztetés tilalma • (1) Az Alkotmánnyal összhangban az Unió a területén biztosítja a személyek, a szolgáltatások, az áruk és a tőke szabad mozgását, valamint a letelepedés szabadságát. • (2) Az Alkotmány alkalmazási körében és az abban foglalt különös rendelkezések sérelme nélkül, tilos az állampolgárság alapján történő minden megkülönböztetés. 51 Az Unió jelképei • Az Unió zászlaja kék alapon tizenkét arany csillag alkotta körből áll. • Az Unió himnusza Ludwig van Beethoven IX. szimfóniája Örömódájának részlete • Az Unió jelmondata: „Egyesülve a sokféleségben”. • Az Unió pénzneme az euro. • Május 9-e Európa-napként kerül megünneplésre az Unió egészében. Az Unió célkitűzései (1) Az Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása. (2) Az Unió egy belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén

alapuló térséget kínál polgárai számára, valamint egy belső piacot, ahol a verseny szabad és torzulásoktól mentes. (3) Az Unió Európa fenntartható fejlődéséért munkálkodik, amely olyan kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen, árstabilitáson és magas versenyképességű, teljes foglalkoztatottságot és társadalmi haladást célul kitűző szociális piacgazdaságon alapul, amely a környezet minőségének magas fokú védelmével és javításával párosul. Az Unió elősegíti a tudományos és műszaki haladást • • • Az Unió küzd a társadalmi kirekesztés és a megkülönböztetés ellen, és előmozdítja a társadalmi igazságosságot és védelmet, a nők és férfiak közötti egyenlőséget, a nemzedékek közötti szolidaritást, valamint a gyermekek jogainak védelmét. Az Unió előmozdítja a gazdasági, a társadalmi és a területi kohéziót, valamint a tagállamok közötti szolidaritást. Az Unió tiszteletben tartja saját

kulturális és nyelvi sokféleségét, továbbá biztosítja Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását – nemzedékek közötti szolidaritás. (4) A világ többi részéhez fűződő kapcsolataiban az Unió védelmezi, és érvényre juttatja értékeit és érdekeit. Hozzájárul a békéhez, a biztonsághoz, a Föld fenntartható fejlődéséhez, a népek közötti szolidaritáshoz és kölcsönös tisztelethez, a szabad és tisztességes kereskedelemhez, a szegénység felszámolásához és az emberi jogok, különösen, pedig a gyermekek jogainak védelméhez, továbbá a nemzetközi jog szigorú betartásához és fejlesztéséhez, így különösen az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt alapelvek tiszteletben tartásához. (5) Az Unió e célkitűzéseket a megfelelő eszközökkel, az Alkotmányban ráruházott hatáskörök keretein belül valósítja meg. A hatáskörök típusai A kizárólagos hatáskörök területei (1) Az

Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a következő területeken: a) vámunió, b) a belső piac működéséhez szükséges versenyszabályok megállapítása, c) monetáris politika azon tagállamok tekintetében, amelyek pénzneme az euro, d) a tengerek biológiai erőforrásainak megőrzése a közös halászati politika keretében, e) közös kereskedelempolitika. 52 (2) Az Unió szintén kizárólagos hatáskörrel rendelkezik nemzetközi megállapodás megkötésére, ha annak megkötését valamely uniós törvényalkotási aktus írja elő, vagy ha az hatásköreinek belső gyakorlásához szükséges, illetve annyiban, amennyiben az a közös szabályokat érintheti, vagy azok alkalmazási körét megváltoztathatja. A megosztott hatáskörök területei (1) Az Unió a tagállamokkal megosztott hatáskörrel rendelkezik azokban az esetekben, ahol az Alkotmány olyan hatáskört ruház rá, amely nem tartozik az I-13. és I-17 cikkben felsorolt területekhez (2) Az

Unió és a tagállamok között megosztott hatáskörök a következő fő területekre terjednek ki: a) belső piac, b) a szociálpolitikának a III. részben meghatározott vonatkozásai, c) gazdasági, társadalmi és területi kohézió, d) mezőgazdaság és halászat, kivéve a tengerek biológiai erőforrásainak megőrzését, e) környezet, f) fogyasztóvédelem, g) közlekedés, h) transzeurópai hálózatok, i) energiaügy, j) a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térsége, k) a közegészségügy terén jelentkező közös biztonsági kockázatoknak a III. részben meghatározott vonatkozásai. (3) A kutatás, a technológiafejlesztés és az űrkutatás területén az Unió hatáskörrel rendelkezik egyes intézkedések megtételére, így különösen programok kidolgozására és megvalósítására; e hatáskör gyakorlása azonban nem akadályozhatja meg a tagállamokat saját hatásköreik gyakorlásában. (4) A fejlesztési együttműködés

és a humanitárius segítségnyújtás területén az Unió hatáskörrel rendelkezik egyes intézkedések megtételére és közös politika folytatására; e hatáskör gyakorlása azonban nem akadályozhatja meg a tagállamokat saját hatásköreik gyakorlásában. A támogató hatáskör területei Az Unió hatáskörrel rendelkezik támogató, összehangoló és kiegészítő intézkedések megtételére. Ezek az intézkedések európai szinten a következő területekre terjednek ki: a) az emberi egészség védelme és javítása, b) ipar, c) kultúra, d) idegenforgalom, e) oktatás, ifjúság, sport és szakképzés, f) polgári védelem, g) igazgatási együttműködés. Az Európai Unió Intézményrendszere Az Unió intézményei az Európai Parlament, az Európai Tanács, a Miniszterek Tanácsa (a továbbiakban: a Tanács), az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság), az Európai Unió Bírósága, Központi Bank 53 Számvevőszék Régiók

Bizottsága Európai Gazdasági és Szociális Bizottság. Az Európai Parlament (1) Az Európai Parlament, a Tanáccsal közösen, ellátja a törvényalkotási és költségvetési feladatokat. Az Alkotmányban meghatározott feltételek szerint politikai ellenőrzési és konzultatív feladatokat lát el. Az Európai Parlament megválasztja a Bizottság elnökét. (2) Az Európai Parlament az Unió polgárainak képviselőiből áll. Számuk nem haladhatja meg a hétszázötvenet. A polgárok képviselete arányosan csökkenő módon valósul meg, ahol a tagállamonkénti alsó küszöbérték legalább hat tag. Egyik tagállamnak sem lehet több mint kilencvenhat képviselői helye. Az Európai Tanács, az Európai Parlament kezdeményezésére és vele egyetértésben, az első albekezdésben említett alapelvek tiszteletben tartásával egyhangúlag elfogadott európai határozattal meghatározza az Európai Parlament összetételét. (3) Az Európai Parlament tagjait közvetlen

és általános választójog alapján, szabad és titkos választásokon, ötéves időtartamra választják. (4) Az Európai Parlament tagjai közül megválasztja elnökét és tisztségviselőit. Az Európai Tanács (1) Az Európai Tanács adja az Uniónak a fejlődéséhez szükséges ösztönzést, és meghatározza annak általános politikai irányait és prioritásait. Az Európai Tanács nem lát el törvényalkotási feladatokat (2) Az Európai Tanács a tagállamok állam-, illetve kormányfőiből, valamint saját elnökéből és a Bizottság elnökéből áll. Munkájában részt vesz az Unió külügyminisztere (3) Az Európai Tanács, elnökének összehívására, negyedévente ülésezik. Amikor a napirend úgy kívánja, tagjai úgy határozhatnak, hogy munkájukat tagonként egy miniszter, illetve a Bizottság elnökének esetében egy biztos segítse. Ha a helyzet úgy kívánja, az elnök az Európai Tanácsot rendkívüli ülésre hívja össze. (4) Ha az

Alkotmány eltérően nem rendelkezik, az Európai Tanács konszenzussal dönt. Az Európai Tanács elnöke (1) Az Európai Tanács minősített többséggel, két és fél éves időtartamra választja meg elnökét; az elnök megbízatása egy alkalommal megújítható. A Miniszterek Tanácsa 54 (1) A Tanács, az Európai Parlamenttel közösen, ellátja a törvényalkotási és költségvetési feladatokat. Az Alkotmányban meghatározott feltételek szerint politika-meghatározási és koordinatív feladatokat lát el. (2) A Tanács a tagállamok egy-egy olyan miniszteri szintű képviselőjéből áll, aki az általa képviselt tagállam kormánya nevében kötelezettséget vállalhat és szavazhat. (3) Ha az Alkotmány eltérően nem rendelkezik, a Tanács minősített többséggel határoz. A Miniszterek Tanácsának formációi (1) A Tanács különböző formációkban ülésezik. (2) Az Általános Ügyek Tanácsa gondoskodik a Tanács különböző formációiban folyó

munka összhangjáról. Az Általános Ügyek Tanácsa, az Európai Tanács elnökével és a Bizottsággal kapcsolatot tartva, gondoskodik az Európai Tanács üléseinek előkészítéséről és nyomon követéséről. (3) A Külügyek Tanácsa az Európai Tanács által meghatározott stratégiai iránymutatások alapján kialakítja az Unió külső tevékenységét, és gondoskodik tevékenységeinek összhangjáról. (4) Az Európai Tanács minősített többséggel elfogadott európai határozatban megállapítja a Tanács további formációit. (5) A Tanács munkájának előkészítéséért a tagállamok kormányainak állandó képviselőiből álló bizottság felel. (6) A Tanács ülései, amikor azokon törvényalkotási aktus tervezetéről tanácskoznak vagy szavaznak, nyilvánosak. Ennek érdekében a Tanács ülései két részre tagolódnak: egy uniós törvényalkotási aktusokra vonatkozó döntéshozatallal foglalkozó és egy nem törvényalkotási

tevékenységgel foglalkozó részre. Az Európai Bizottság (1) A Bizottság előmozdítja az Unió általános érdekeit, és ennek érdekében megteszi a megfelelő kezdeményezéseket. A Bizottság gondoskodik az Alkotmány, valamint az intézmények által az Alkotmány alapján elfogadott intézkedések alkalmazásáról. Az Európai Unió Bíróságának ellenőrzése mellett felügyeli az uniós jog alkalmazását. Végrehajtja a költségvetést és irányítja a programokat Az Alkotmányban meghatározott feltételek szerint koordinatív, végrehajtó és igazgatási feladatokat lát el. A közös kül- és biztonságpolitika, valamint az Alkotmány által meghatározott más esetek kivételével ellátja az Unió külső képviseletét. Az intézmények közötti megállapodások létrehozása céljából indítványt tesz az Unió tevékenységének éves és többéves programjára. (2) A Bizottság hivatali ideje öt év. (3) A Bizottság tagjait általános

alkalmasságuk és európai elkötelezettségük alapján, olyan személyek közül kell kiválasztani, akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség. 55 (4) Az Alkotmány rendelkezései alapján kinevezett első Bizottság a tagállamok egy-egy állampolgárából áll, beleértve az elnökét, valamint az Unió külügyminiszterét, aki a Bizottság egyik alelnöke. A Bizottság tagjait a tagállamok állampolgárai közül, a tagállamok közötti, egyenjogúságon alapuló rotációs rend szerint kell kiválasztani. Ezt a rendszert az Európai Tanács állapítja meg egyhangúlag elfogadott európai határozattal a következő elvek alapján: a) annak meghatározásánál, hogy állampolgáraik milyen sorrendben és időtartamra válnak a Bizottság tagjává, a tagállamokat teljes mértékben egyenlően kell kezelni; ennek megfelelően a bármely két tagállam állampolgárai által betöltött összes hivatali időszakok számának különbsége soha nem lehet több

egynél; b) az a) pontra is figyelemmel, az egymást követő Bizottságokat úgy kell összeállítani, hogy azokban a tagállamok demográfiai és földrajzi különbözősége kielégítő módon megjelenjen. Az Unió külügyminisztere (1) Az Európai Tanács, minősített többséggel és a Bizottság elnökének egyetértésével, kinevezi az Unió külügyminiszterét. Megbízatását az Európai Tanács ugyanilyen eljárás keretében megszüntetheti (2) Az Unió külügyminisztere irányítja az Unió közös kül- és biztonságpolitikáját. Javaslataival hozzájárul e politika alakításához, és azt a Tanácstól kapott felhatalmazásban foglaltak szerint végrehajtja. Ugyanígy jár el a közös biztonság- és védelempolitika területén (3) Az Unió külügyminisztere a Külügyek Tanácsának elnöke. (4) Az Unió külügyminisztere a Bizottság egyik alelnöke. Biztosítja az Unió külső tevékenységeinek összhangját. A Bizottságon belül ő felelős a

Bizottság külkapcsolatokkal összefüggő feladatainak ellátásáért és az Unió külső tevékenysége egyéb területeinek összehangolásáért. Az Unió külügyminisztere a Bizottságon belüli feladatainak gyakorlása során és kizárólag e feladatok körében annyiban, amennyiben ez összhangban áll a (2) és (3) bekezdésben meghatározottakkal a Bizottság működésére irányadó eljárások szerint jár el. Az Európai Unió Bírósága (1) Az Európai Unió Bírósága a Bíróságból, a Törvényszékből és különös hatáskörű törvényszékekből áll. Az Európai Unió Bírósága biztosítja a jog tiszteletben tartását az Alkotmány értelmezése és alkalmazása során. A tagállamok megteremtik azokat a jogorvoslati lehetőségeket, amelyek az uniós jog által szabályozott területeken a hatékony jogvédelem biztosításához szükségesek. (2) A Bíróság tagállamonként egy bíróból áll. Munkáját főtanácsnokok segítik A

Törvényszék tagállamonként legalább egy bíróból áll. Az Európai Központi Bank 56 (1) Az Európai Központi Bank és a nemzeti központi bankok alkotják a Központi Bankok Európai Rendszerét. Az Unió monetáris politikájának irányítói az Európai Központi Bank, valamint azon tagállamok nemzeti központi bankjai, amelyeknek pénzneme az euro, és amelyek együttesen az eurorendszert alkotják. A Számvevőszék (1) A Számvevőszék az Unió pénzügyi ellenőrzését végző intézmény. (2) A Számvevőszék megvizsgálja az Unió valamennyi bevételre és kiadásra vonatkozó elszámolását, valamint figyelemmel kíséri a pénzgazdálkodás hatékonyságát és eredményességét. (3) A Számvevőszék a tagállamok egy-egy állampolgárából áll. A Számvevőszék tagjai feladataik ellátása során teljes mértékben függetlenek, és az Unió általános érdekében járnak el. Az Unió tanácsadó szervei (1) Az Európai Parlamentet, a Tanácsot és

a Bizottságot a Régiók Bizottsága és a Gazdasági és Szociális Bizottság segíti tanácsadói minőségben. (2) A Régiók Bizottsága a regionális és helyi testületek olyan képviselőiből áll, akik valamely regionális vagy helyi testületben választással nyert képviselői megbízatással rendelkeznek, vagy valamely választott testületnek politikai felelősséggel tartoznak. (3) A Gazdasági és Szociális Bizottság a munkaadók és a munkavállalók szervezetei, valamint a civil társadalom egyéb területei, így különösen a gazdasági és társadalmi élet, az állampolgári részvétel, a szakmai és a kulturális területek reprezentatív szereplőit tömörítő szervezetek képviselőiből áll. (4) A Régiók Bizottságának és a Gazdasági és Szociális Bizottságnak a tagjai nem utasíthatók. Feladataik ellátása során teljes mértékben függetlenek, és az Unió általános érdekében járnak el. Jogi eszközök • Jogszabály (Bizottság, EP,

MT) • keretjogszabály (Bizottság, EP, MT) • rendelet (Bizottság, MT) • Határozat (Bizottság, MT) • ajánlás (Bizottság, MT, Központi Bank) • vélemény (Bizottság, MT, Központi Bank) Politikák • külső határok ellenőrzése • közös bevándorlás-politika • közös menekültügyi politika • polgári perekben igazságügyi együttműködés 57 • • büntetőügyekben együttműködés rendőrségi együttműködés Jog Nemzetközi jog Hatály Az egész világon Az Unióban Államok közötti Állam és EU közötti szerződéssel szerződéssel Tagállam – tagállam, Szerződő államok tagállam – állampolgár, közötti viszonyok uniós állampolgárok között Létrejön Szabályozott viszonyok Jogalanyok Államok Uniós jog Államok, állampolgárok Nemzeti jog (belső jog) Adott országban Az adott ország jogalkotása Állami szerv – állami szerv, állami szerv – állampolgár, állampolgárok között Állami szervek –

állampolgárok, állam által elismert szervek 58