Közlekedéstan | Felsőoktatás » Kikötői üzemtan

Kikötői üzemtan 1. tétel A; Közlekedés fogalma, feladata, gazdasági jelentősége Utak Járművek Mozgatóerők Vasút Vasúti sinpálya személy ill. teher kocsik mozdonyok Közút első és másodrendű utak személy, ill tehergépkocsi nyergesvontató, külön vontatókocsi Légi légifolyosó repülőgép a levegőben egybe van, a földön külön Hajózás tengeri, folyami, csatornai, belvizi, tavi személyszállító hajók, vontató, géphajó áruszállítók: uszály, önjáró, tolóhajók bárka közutak, sínpálya épület, üzemi rendszer, hírközlés, váró, pu., műtárgyak terminálok, irányítótorony kikötők, irodák, hivatalok szivattyúk,nyomó, pneomatikus, Csővezetékes csővezeték Városi Járulékos létesítmények busz, villamos, troli, metró, HÉV motor, villanymotor megállók Szállítás: Az eladó az adásvételi szerződésben kikötött feltételek teljesítésével az árut a vevő rendelkezésére bocsátja.

Nem jelenti azt, hogy az áru mozdul Adott terméknek, árunak a gyártól a fogyasztóig történő továbbítása, vagy személyek helyváltoztatása. Árumozgatás: fuvareszközzel fuvardíj felszámolása nélkül, ellenszolgáltatás nélkül. Feltételek: - szállítási határidő, - mikor, mennyit kell fizetni - szolgáltatások, - iratok Fuvarozás: A fuvarozó fuvarszerződés alapján, díjszabás ellenében köteles az árut a rendelkezési helyre kiszolgáltatni sértetlenül, hiánytalanul és a fuvarozási határidőn belül. Olyan tevékenység, amikor a fuvarozó saját vagy bérelt fuvareszközzel, fuvarozási szerződés alapján, fuvardíj ellenében az árut a rendelkezési helyre továbbítja. Helyváltoztatás, mely ellenszolgáltatás fejében történik. Anyagmozgatás: nem a közlekedés része, üzemen belüli szállítás. Közlekedés: személyek, áruk és információk helyváltoztatása a térben, mely sajátos technikai eszközökkel valósul meg.

Személyeknek, tárgyaknak, eszközöknek a helyváltoztatása, híreknek, képeknek, hangoknak a rendeltetési helyre való jutatása, az erre alkalmas eszközökkel. Jellegzetességei: - nem termel megfogható, kézzel tapintható értéket. Csak helyváltoztatási szolgáltatást nyújt, de értéknövelő - értéknövelő, csak egy része termel új értéket. Pl: Luxusutazás - a termelés és a fogyasztás időben egybeesik - nem halmozható B; A közlekedés technikai tényezői Utak, járművek, mozgatóerők, járulékos létesítmények. A táblázat felső sora. C; Közlekedési járművek, alágazatok Vasút, közút, légi, csővezeték, hajózás, városi közlekedés. A táblázat függőleges sorai. Horizontális munkamegosztás: Párhuzamos. Adott terméket többfajta alágazat is egy időben ugyanarról a területről ugyan oda visz. Pl: gabonát a gabonatárházba Vertikális munkamegosztás: Egy időben, egy viszonylatban, egy adott terméket, több

közlekedési alágazat működik együtt. Pl.: közúton, vasúton beérkezik az áru, és hajóval viszik tovább A közlekedés a termelés folytatása, a forgalmi szférában: a termelés- elosztás- fogyasztás összekapcsoló eleme. Szerepe, jelentősége: 1. 2. 3. 4. 5. 6. lehetővé teszi a nemzetközi munkamegosztást elősegíti a termelőerő fejlődését segítséget nyújt az államigazgatásban, s a honvédelemben befolyásolja a fizetési mérleg alakulását (devizaszerzés, devizakímélés) jelentős szerepe van az energiafelhasználásban jelentős szerepe van a foglkoztatottságban 2. tétel A; A vízi közlekedés szerepe a közlekedési munkamegosztásban Fogalma: olyan közlekedési tevékenység, amelynek a feladata élő és holt személyeknek, tárgyaknak, eszközöknek vízi úton történő szállítása folyókon, tengereken, csatornákon az erre a célra alkalmas eszközökkel. Vízi közlekedés szerepe: - Interkontinentális tömegáru fuvarozás.

Leggazdaságosabb: nagy tömegű áru, nagy távolságú áruszállítás, viszonylag alacsony áruérték a cél. Folyamnál a 200 fKm – nél nagyobb távolság éri meg. - Nagyobb a szerepe a vízi közlekedésnek ott, ahol az áru berakóhelye közel van az áru kitermelő helyéhez. Pl: üzemi kikötők - Folyamtengeri fuvarozás: horizontális fuvarozási mód. - Jelentős a devizakímélő jelentősége. - Jelentős a devizaszerző jelentősége / külföldön bonyolít le fuvarozást /. - Csúcsidőszakban a közút, vasút szállítási mennyiségét tehermentesíti. B; Hajózás előnyei - Azonos vontatóteljesítmény mellett: - vasúthoz 8x annyi - közúthoz 25x annyi árut tud szállítani. - Egy tonna fuvarozott árutömegre eső járműtömeg itt a legkisebb: - Vasútnál: vasúti kocsi / önsúlya / tömege: 20 t elszállított árutömeg: 30 t - Uszálynál: uszály tömege: 600 t elszállított árutömeg: 3000 t Saját árutömegének 5x- ét viszi el. -

Közútnál: 1:1 ahány tonna, kb. annyit is tud elvinni - Szállítási teljesítményre vetített önköltsége: - vasúthoz viszonyítva fele - közúthoz viszonyítva 1/8- a - Munkaerő igénye 20-30 %– al alacsonyabb. - Üzemanyag felhasználás a hajóhoz viszonyítva: - vasút: 5-6x annyi - közúté 10x –es - Legkímélőbb fuvarozási mód, az energiaigénnyel függ össze a környezetvédelem. Kiotói egyezmény: megszabta minden ország szennyezőanyag kibocsátásának mennyiségét. - Nagyobb szállítási távolságnál nő a hajózás jelentősége, gazdaságossága: - közút: 50 Km - vasút: 200 Km- ig. - hajózás: 200 Km felett - önjáró: 50 Km- nél is gazdaságos. - Devizaszerző, devizakímélő jelentősége nagy. - Csúcsidőszakban a többi ágazat túlterhelését csökkenti. - Javítási igénye alacsony / meghibásodási lehetőség kötelező karbantartás ritkább /. - Pályaépítés, csatorna kiépítés nagyon ritka. A pályakarbantartás

olcsóbb a többi ágazathoz képest / de ahol el kell végezni drága a kotrás, de ezt ritkábban kell csinálni /. - Hasznos területeket a viziút nem vesz el. C; Hajózás hátrányai - Szállítási sebessége lassú - Tőkeforgása jóval alacsonyabb - Érzékeny a meterológiai viszonyokra - Költségnövelő, az áru minőségét, mennyiségét veszélyeztetheti a többszöri átrakás - Kontinensek belüli belvizek korlátozottak - Nemzetközi helyzetétől függő - Menetrendszerinti közlekedést nehezebb megszervezni - Az utastér igénye nagy 3. tétel A-B-C; A hajózási vállalat / üzem / tevékenységi köre, irányítása, szervezeti jellegzetességei, a főbb hajózási szervezetek Hajózási társaságnak tekintjük a folyami és/vagy tengeri áruszállítást alaptevékenységként végző gazdasági társaságokat, függetlenül a társaság formájától. Hajózási tevékenység végzéséhez ill. hajók üzemeltetéséhez hajózási engedéllyel kell

rendelkezni, melyet a megfelelő személyi és technikai feltételek esetén a Közlekedési Főfelügyelet Hajózási Felügyelete ad ki. Hajózási engedélyesek Mo.-n 180 vannak, ezek közül kevesen tényleges fuvarozók Az engedélyesek, meghatároz része egyes úszóművek /álló hajók, kikötői pontonok / üzemeltetésére kaptak engedélyt. A MAHART, mely folyami és tengerjáró / 2 db /fuvarozást, belvízi személyfuvarozást / 51 % tulajdon PassNave, 49 % Maspedé /, valamint a kikötői és hajójavítói szolgáltatást végez. Ferroportból 50%, konténerterminálon 51 % és 100 % ban tulajdonosa a Tárház Kft-nek és az Agroterminálnak. A Dunán jelentősebb árufuvarozó a német tulajdonú Pannon Cargo hajózási Kft, valamint a MaHajosz / Magyar Hajózási Fuvarozók Országos Szövetsége /; a Tiszán pedig az Admiralitas Kft. A vízi árufuvarozást és belső szállításokat, vízépítési kő fuvarozása a beépítés helyére az egyes Vízügyi

Igazgatóságok, valamint a folyómederből, és bányatavakból kavics kotrásával és a felhasználási, deponálási helyekre történő fuvarozással foglalkozó kavicskotró vállalatok végzik. A nagy hajózási vállalatok tevékenysége gyakran szerteágazó, többfunkciós. Alaptevékenységi körük kiterjed más hajózási tevékenységre is, pl.: szemétszállítás, vontatás, rakodás, hajójavítás, víziút kotrás, kavicskotrás. A hajózási társaságoknál általában 4 fő funkcionális egység különíthető el: - kereskedelmi, forgalmi; műszaki; gazdasági; humán politikai Az irányításban elsődleges szerepe a kereskedelmi forgalmi szolgálatoknak van, amelyek a piackutatással, áruakvizícióval, a fuvarozási ügyletek megkötésével és azok lebonyolításával foglalkoznak. Ezen területen belül elkülöníthető az operatív irányító rendszer, amelyet a Hajózási társaságnak azok a szervei alkotják, amelyek alaptevékenységét a hajó

forgalom operatív irányítása képezi. Ez kettős feladatrendszert tartalmaz: - az árufuvarozási igényeket és a felhasználható fuvareszközöket egymáshoz rendelő forgalmi döntések meghozatala, azaz a fuvarozási feladat és az azt végrehajtó hajó kijelölése. A vállalati gyakorlatban ezt forgalomszervezésnek nevezzük. - Forgalmi döntések végrehajtása, - azaz meghatározott fuvareszközök, meghatározott célból adott helyről, adott helyre való eljuttatása – utasítások kiadása és azok végrehajtásának ellenőrzése / forgalmi irányítás /. A fuvarozási feladat kijelölése: - Az árufuvarozási igények közül választva: Jellemző a tengeri árufuvarozás forgalom szervezésére, ahol a fuvarvállalást, / a fuvarozási igények feltárását, az ügyletek előkészítését és megkötését / meghatározott hajókra végzik. A forgalomszervezés a fuvarvállalási kereskedelmi tevékenység része. - A már elfogadott árufuvarozási

igények körül kijelölve: A folyami forgalomszervezés elkülönül a fuvarvállalástól, azaz a kereskedelmi tevékenységtől. Az ügyleteket nem adott hajókra, hanem a hajópark adott időszakban rendelkezésre álló kapacitását figyelembe véve kötik meg. A forgalomszervezés során az előzetesen lekötött fuvarozási igények közül jelölik ki, az egyes hajók számára a fuvarfeladatokat. Az operatív irányítás főbb tevékenységei: - Megrendelések felvétele, nyilvántartása, a rendelésállomány karbantartása: Megrendelés: a hajózási társaságokhoz beérkező egy-egy folyami, vagy tengeri áruszállítási igény. Egy fuvarozási szerződés megkötésére irányul, és egy szállítási feladatot határoz meg Az ügylet megkötését a fuvarozási szerződések, fuvarlevelek testesítik meg. Az ügyletkötés folyamata a tengeri hajózásban az operatív irányítás része. - Szállítási feladat: Szolgáltatások megtervezése, a végrehajtható

feladat technikai, pénzügyi feltételeinek meghatározása. A szállítási feladat alapjául az elfogadott megrendelések szolgálnak, és a döntéshozatal a végrehajtó hajók kijelölésére korlátozódik. - Döntések meghozatala: A megrendelések elfogadásával kapcsolatos. Az operációkutatás és a gazdasági elemzések témakörébe tartozik. - Utasítások / diszpozíciók / összeállítása és kiadása: A hajók napi rendszeres rádiókapcsolatban állnak az operatív irányító egységgel. Az utasításokat megkaphatják: rádión, a szállítási feladatban érintett kikötők hajózási ügynökségein, üzemirányítási központban írásban. Idegen nemzetiségű hajók saját rádióállomásaikat nem használhatják. Az üzemirányító központ a kikötői ügynökséggel tart fenn telefon, telefax kapcsolatot, az utasításokat az ügynökségek továbbítják a hajókra. - A szállítási részrendszer állapotának a nyilvántartása: A hajók pillanatnyi

helyzetének, tevékenységének és azok várható alakulásának nyilvántartását jelenti. - A befejezett szállítások nyilvántartása: Későbbiekben felhasználhatók a feladatok megtervezéséhez, a döntéshozatalhoz, és a forgalmi helyzet előrejelzéséhez is. A befejezett szállítások alapján módosul a rendelésállomány is. A hajózás külső irányító környezetét képező szervezetek: - Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Közlekedési Főfelügyelet, Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint a területi / megyei és helyi önkormányzatok / közlekedési szakigazgatási szervei. Ajánlások, állásfoglalások tekintetében a Duna Bizottság. 4. tétel A-B-C; A belvízi személyhajózási, tengerhajózási módok, és a kombinált szállítási technológiák A víziút és ebből következően a hajótípusok eltérő sajátosságaiból adódóan: - belvízi / folyami, tavi / - folyam- tengeri - tengeri hajózást különböztetünk

meg. Amennyiben a hajózás személyek, és áruk mozgatására szolgál, kereskedelmi hajózásról, ezen belül személy, és áruszállító hajózásról beszélünk. A belvízi hajózásban a hajózási módszereket tekintve: - vontató - toló - önjáró hajózást különböztetünk meg. Az egyes belvízi utakon alkalmazott hajózási módszerek elsősorban a víziút adottságaival függenek össze / kanyarulati sugarak, vízmélység /, de nagy szerepe van a hagyományoknak is. A vontatóhajózáson: Olyan hajózási módszert értünk, amikor az áruk befogadására szolgáló uszályokat az előttük haladó vontatóhajó kötelekkel mozgatja a kívánt irányba. Az uszályok hordképessége / hazai vonatkozásban / 1000- 1500 t, a vontató hajók főgépteljesítménye max.: 1500 KW Az uszályokból a Dunán a víziúti adottságok, a vontatás iránya / hegymenet, völgymenet /, valamint a vontató főgép teljesítményének a függvényében 3000- 10.000 tonnás

karavánok / vonták / alakíthatók ki. A vontatott uszályok egymáshoz csatoló kötelekkel vannak rögzítve, és a karaván nagyságától függően 1 vagy több sorban követik a vontatót. A vontatókötelek hosszát és a csatolás módját a vontatás iránya és a víziút sajátosságai szabják meg. A vontatóhajózás mára már elavult, alkalmazása a nagyobb víziútakon inkább visszaszorult és helyette a toló ill. az önjáróhajózás kerül előtérbe Ennek okai: - nehézkes a fordítási művelet és emiatt sok a havaria - a géphajó hajtóberendezése / hajócsavar / által keltett vízáram az uszályokba ütközik, és így gátolja azok haladását. Ez kiküszöbölhető azzal, hogy hegymenetben a hosszanti uszályokat széteresztik, azaz közöttük széles teret hagynak, és hosszú vontatókötelet alkalmaznak. - az uszályok karavánba rendezése nehézkes és időigényes művelet - a vontatmány és a vontatóhajó nem képez zárt egységet, így a

lendülete nem fékezhető le, a vontatóhajóval meg kell várni, amíg az uszályok mozgása a közegellenállás következtében lelassul. - az üzemben lévő uszályok menetben, éjszakázásnál ill. kikötői műveleteknél 2 fő személyzetet igényelnek / kormányos, matróz /. A vontatóhajózás gazdaságtalanabb a tolóhoz képest. A vontató kötél közli az erőt az uszályokkal, a vontató mögött az uszályok sebesebb vízben kénytelenek jönni, így csökken a sebessége. Szükséges a személyzetnek lakótér, a kormányberendezés miatt, így sokkal drágább. Személyzeti költség is van, mert 2 fő személyzet szükséges az uszályra. A térfogata és a hordképessége kisebb az uszálynak, mint a tolt bárkáé. Kisebb géperő szükséges. A tolóhajózáson: Olyan hajózási módszert értünk, amikor az áru befogadására szolgáló úszóegységeket / tolt bárkákat / egy speciális az erre a célra kialakított tolóhajó tolja maga előtt. A

bárkák és a tolóhajó egy-egységet képeznek, ha a bárkákat a hajóhoz csatolókötelekkel vagy speciális csatoló berendezéssel merev, vagy hajlékony csatolással rögzítik. Hazai viszonylatban a tolt bárkák 1100- 1850 tonna hordképességűek, a tolóhajó főgépteljesítménye 220- 1800 KW. A tolatmányok nagysága 3000- 10000 t lehet / vontatónál már említett feltételektől függően /. Tolóhajózási technológiát a víziúti adottságok miatt a Duna középső és alsó szakaszán alkalmaznak. A Duna felső szakaszán vontató, és önjáró hajózás a jellemző A tolóhajózás főbb előnyei / a vontatóhoz viszonyítva /: - a tolt bárkák építésének költségei a lakóterek és a kormány elmaradása miatt 15 %- l olcsóbb, mint a hagyományos uszályoké - a tolt bárkák vezetése, őrzése külön személyzetet nem igényel, így a munkabéreknél 15- 20 %- s megtakarítás keletkezik - az üzemanyag és kenőanyag fogyasztásban 5- 8 %- s

megtakarítás érhető el - a műszaki sebesség 8- 10 %- al növelhető - útközbeni fordítási manőverekre nincs szükség, így csökken a havaria veszély - a tolatmány és a tolóhajó egy-egységet képez, így a tolatmány vezetése korszerű, nagy hatásfokú kormányberendezés alkalmazása esetén / a vontatóhajózáshoz viszonyítva / könnyebb, és biztonságosabb. Személyzet kormányberendezés nincs. Azonos főméreteknél, nagyobb hordképesség Azonos tonnasúlyú tolatmányhoz nagyobb géperő szükséges. Tágasabb víziút szükséges, nehezen tud fordulni. Drága és bonyolult a kormány (mű) berendezése. 2-2 hátrameneti kormánya van Önjáró hajózás: Önjáró hajózási módszer a víziszállítás egyik legrégebbi formája. Hajózási és gazdaságossági hatékonyságának alapja, hogy a hajtógép és a rakománytér közös hajótestben van elhelyezve. Ez a hajózási módszer, így egyidejűleg képes kielégíteni a fuvarozott áruk

kereskedelmi értékétől függő fuvarozási sebességet, de emellett biztosítja a jó hajózási tulajdonságokat, a gépesítés és az automatizálás széleskörű lehetőségeit. Folyókon az önjáró hajózás fejlődését alapvetően a technikai előrehaladás segítette előre. Az első korszerű típusok a Ny- európai vízrendszereken jelentek meg. A korszerű toló, önjáró hajók fejlődésében a Duna-i hajózás is változásokon ment keresztül a 80- s években. Bár a fuvarozott áruk összetétele lényegében nem változott, de az egyéb gazdaságossági szempontok DMR víziút összeköttetés megvalósulása, és a tolóhajózásból adódó előnyök kihasználási igénye új önjáró típust, a toló önjáró hajó kifejlődését eredményezte. A korszerű toló- önjáró hajóknál a hagyományos uszály orr, és a far kiképzés fokozatosan megszűnt, és a hajótestet dereglye alakúra alakították át. A főgép teljesítmény 890- 0200 KW- ra, a

hordképességet 1300- 1600 tonnára növelték. Főméretei megfelelnek a DMR víziút összeköttetés követelményeinek, így magányos hajóként, vagy maga elé csatolva egy Duna Európa M/B típusú személyzet nélküli tolt bárkával korlátozás nélkül közlekedhet / Izmailtól- Rotterdamig /. Az emelhető ill. süllyeszthető kormányállást, és a személyzeti lakóteret a hajó farrészén kialakított felépítményben helyezték el. A hajó személyzeti létszáma 3-5 fő, alkalmas tömegáru, db áru és konténer fuvarozására. Az önjáró hajók egyszerűbb típusa a Z hajtású uszály. A különböző főméretű, és teljesítményű típusok, a közepes távolságú nemzetközi és belföldi fuvarozás célfeladatainak hatékony vízifuvarozási eszközei. A jó hajózási tulajdonságok következtében, olyan víziútakon is jól alkalmazhatóak, ahol a hajózási adottságok, más módszerek alkalmazását jelentősen korlátozzák / Tisza, Dráva /. Az

önjáró hajózáshoz szorosan kapcsolódó hajózási forma, a mellévett alakzat, amely a gépnélküli uszályok egyik jellegzetes továbbítási módszere. A mellévet alakzatban a géphajó és az uszályok oldalaikkal egymás mellé kötve, merev egységet képeznek. Vezetését a géphajó kormányberendezésével végzik. Önjáró: Olyan géphajók, amik árut is tudnak vinni. MHRT Kőszeg, Baross a legnagyobb Ma már a csatornára épülök, nem vontatnak, és nem tolnak. A forgalom felpörgethető velük, amint kész a rakodás indulhatnak is, és ez nagy előny. Az átkelő és komphajózásban: / hajózási szempontból / A belvizeken egymással szemben elhelyezett két kikötőhely között közlekedő rövid átkelést biztosító kompoknál 2 főtípust különböztetünk meg: - kényszerpályán / kötélen /: a hajtóerőt a víz energiája, vagy gépi hajtás adja. - szabadon hajózó komp: vontatott mellévett alakzattal közlekedő, vagy önjáró komp.

Folyamtengeri hajók: Teljes értékű tengeri hajók, azonban építésüknél fogva / kis merülésük, alacsony fix pont magasság / alkalmasak hosszabb folyamszakaszon való felhajózásra, és így a szárazföld belsejében fekvő folyami kikötők felkeresésére. Ilyen technológiával lehetővé válik, a folyami kikötők, és tengeri kikötők, vagy a tengeren áthajózva, más folyami kikötők közötti közvetlen, átrakás nélküli forgalom. Ez az átrakási költségek, a rakodási idők, és az árukárok mértékének jelentős csökkenését jelenti. Kereskedelmi előnye, hogy a tengeri fuvarlevél már a folyami kikötőben kiállítható. A folyam- tengeri hajózás egy különleges válfaja a bárkaszállító hajózás. A folyami kikötőben megrakott tolt bárkákat, tolóhajók továbbítják a tengeri hajók fogadására is alkalmas folyamtorkolati kikötőbe, ahol a tengeri bárkaszállító hajó a bárkákat a fedélzetre veszi, és továbbítja azokat egy

másik földrész folyamtorkolati kikötőjébe. A bárkák beemeléssel, vagy beúsztatással kerülnek a tengeri hajóba. Lash: bárka a fedélzeten, lift viszi fel. Görgőkön húzzák a helyére a bárkákat Baco: a hajó orra kinyílik, és a bárkákat a tolóhajó betolja a raktárba / testben bárka, fedélzeten dontainer. Tengeri hajózás: Technológiáját tekintve, önjáró hajókkal való hajózást jelent. A tengeri vontatóhajók kikötői rendezői, vagy mentő feladatot látnak el. A tengeri hajózás különböző módjai, elsősorban nem technológiai különbségből adódnak, hanem a működési körzet, vagy a kereskedelmi sajátosságok eltéréseiből. Működési körzet szerint: - Parti tengerek / felségvizek: Egy ország tengerpartja felségvíznek számít, ahol az illető ország jogrendje az érvényes. Hagyományosan a felségterület a tengereken 3 tengeri mérföld, de az ENSZ kiterjesztette 12 tengeri mérföldig, az aláíró országoknál. / 1

tengeri mérföld 1853 méter / - Nyílt tengeri hajózás: A parti felségvízhez csatlakozó tenger a nyílt tenger, ahol a tengerek szabadsága elv érvényesül. - Gazdasági zóna: A tengerparti országoknál lévő tengerek 200 tengeri mérföldes sávban gazdasági zónát jelentenek, melyek az illető parti országok egyedüli gazdasági használatára állnak rendelkezésre. Ez nem érinti a hajózás szabadságát Kispart hajózás, egy adott ország, / saját / part menti kikötői közötti hajózást jelenti. Nagypart hajózás, két, vagy több ország part menti hajózását jelenti. Csak országok közötti megállapodások alapján engedélyezett. A kereskedelmi jelleg szerint megkülönböztetünk, szabad hajózást, vonalhajózást, bérelt hajózást, ill. speciális melynek jellegzetes megjelenési formája a kombinált fuvarozás, melyben a résztvevő hajók egyaránt alkalmasak nyersolaj, ill. száraz ömlesztett rakományok fuvarozására. Az

olajszállító hajók rakterének középső része az ömlesztett, ill. ércrakományok, elhelyezésére szolgál, a nyersolaj pedig a külhély és a belső raktárfal között található. Az oldaltankok ballasztmenetben vízballaszttal tölthetők meg, előtte azonban a váltótankként szolgáló tereket ki kell tisztítani. A kombinált áruszállító hajók másik típusa az ún. 0-0 harántfalakkal, sok rövid raktérre vannak felosztva. Ezeket a raktereket váltakozva ömlesztett rakomány és nyersolaj fuvarozására használják. A kombinált áruszállító hajók 100 ezer- 120 ezer tonna hordképességűek. A konténerszállító hajók raktárainak méretei a 20’- s konténerek méreteihez igazodnak. A válaszfalak raktér felőli oldalai teljesen simák, a külhély és a raktárfalak között oldaltankok helyezkednek el. A hajó fedélzetén, vagy a raktárnyílás fedeleken több rétegben egymásra rakva is szállíthat konténereket. Bárkaszállító hajók: 1.

Lash rendszerben: 70- 90 egyenként 370 DW tonnás szabványos méretű, pontonszerű bárkát szállíthatnak. A hajó hátsó, kéttörzsű falához tolják a bárkát, ahol a hajó teljes hosszában végigfutó híddaru egyenként felemeli, és a fedélzeten elhelyezi azokat. 2. SeeBee hajók: 600- 1500 DW tonnás bárkák szállítására alkalmas. A rakodási technológia, vízalá süllyesztett liftszerű emelő berendezéssel, vagy beúsztatással lehetséges, ez esetben a hajó dockszerűen változtatja merülését. A bárkák a hajó merülésének növelésével a fedélzet alsó részéhez hozzáerősíthetőek, így egymás alatt két bárka is szállítható. RO-RO hajók: Kamionok, teherautók, személyautók, ill. vasúti járművek, gördülő járművek tengeri árufuvarozására épültek. A gördülő rakomány a saját kerekein, a hajó hátsó, vagy első esetleg az oldalán elhelyezett rámpákon keresztül jut a hajó belsejébe. A gépjárművek elhelyezésére

több fedélzet szolgál, melyeket ferde rámpák kötnek össze, vagy lifteket alkalmaznak. Személyhajózás: Szerepe, funkciója a II. Világháborút követően lényegesen megváltozott, jelentősége csökkent Jelenleg a tengeri személyforgalom döntő mértékben a közúti, ill. vasúti személyszállítási láncba illeszkedő komphajózási formában bonyolódik le, / Anglia / továbbá nemzetközi idegenforgalomhoz szorosan kötődő luxus, turista, és üdülőhajózási formában nyilvánul meg. Ehhez a folyamathoz hasonlóan a belvízi személyhajózás is, elsősorban rendezvényszervezési, valamint turisztikai, üdülési és szórakozási célokat szolgál. 5. tétel A; Vonalhajózás Tengerhajózás fajtái: - A gyakorlati felosztás történhet: - Földrajzi szempontok alapján: - kis cabotage: egy ország egy tengeri öblének két pontja között - nagy cabotage: egy ország két öblét érintő kikötők között - külföldi hajózás - mélytengeri

vagy nagyparti hajózás - transzóceáni - folyam- tengeri - Foglalkoztatási célúkat illetően: - teher és személyszállítás - tömegáru - dbáru - konténer és más egységrakományok / RO-RO, RO- LA / - hűtő hajózás - tengeri vontatás / dögboat / - halászati célú hajózás - Kereskedelmi- fuvarpiaci szempontok szerint: - vonalhajózás / liner / - bérelt / charter /, speciális hajózás - folyam- tengeri Vonalhajózás: Fő jellemzői: - menetrendszerűség - független az árukínálattól, főleg db áruk állandó, rendszeres és kiegyenlített kétirányú forgalmát jelenti. - az előre bejelentett be, és kirakó kikötők érintése lehetővé teszi, hogy a megbízói háttér biztos kalkulációkat készíthessen, alkalmazkodni tudjon a különféle hatósági előírásokhoz, engedélyekhez. - viszonylag rövid fuvarozási időtartalmú A vonalhajózás menetrendjei az ún. hajólisták / sailing list /, amelyek a nyilvánosságra hozatalt követően

fél- egy évig érvényesek. A Liner társaságok általában gyors, és korszerű hajókkal rendelkeznek, az érintett kikötőkben saját rakpartjuk, rakodó berendezéseik vannak. A vonalhajózás körébe, azok a tengeri küldemények tartoznak, amelyek részrakománynak, / part cargo- nak minősülnek. Minőségi megkötés nincs, a minimális fuvardíj fölszámítása mellett, a legkisebb súlyú küldeménytől, a több ezer tonnás rakományig könyvelhetnek. A General Cargo fogalmába beleértendők a csomagolt, kötegelt, pánttal összefogott küldemények, valamint az egyedi áruk is. A hajótérfoglalás a fuvaroztató és a hajóstársaság közötti megállapodás, mellyel vagy közvetlenül a hajóstársaság, vagy közvetve ügynökség foglalkozik. A Liner társaság fuvarozási szerződései nem tekinthetők egyedi szerződéseknek, mert az árukat egységes, előre meghirdetett, állandó feltételek mellett fuvarozzák. A szerződés kötése a

hajótérkönyvelés formájában történik, okmánya booking note. Vonalhajózás feltételei: - előre meghirdetettek, így nem képezi alku tárgyát, - esetenként külön megállapodás jöhet létre a ki, és berakási időkre vonatkozóan / az ettől való eltérés dangóba, demurage, dispach many / Az általános feltételek tartalmazzák: - fuvarlevél B/L feltételeit, - a hajózási konferenciák előírásait - a fuvarozási tarifákat - a hajóállítás szokványait az egyes kikötőkben / rakpart kijelölése / A vonalhajózás fuvardíjtételeit, a társaság, konferencia, vagy monopólium által meghirdetett tarifagyűjtemények tartalmazzák, amelyekben a fuvarozási feltételek is megtalálhatóak. A tarifagyűjtemény tartalmazza a díjszabást, valamint a pótdíjak fajtáit, melyeket a hajóstársaságok a Liner feltételeken felüli szolgáltatásokért, vagy rendkívüli költségek felmerülésekor számítanak fel / nehézsúly, hosszúsági, téli,

zsúfoltsági, Szuesi pótlék / Hajó fuvardíj kedvezményeket: / rabat / Annak érdekében adnak, hogy a járataikat vonzóbbá tegyék. - Ha a fuvaroztató bizonyos időn keresztül, csak a konferencia hajóit veszi igénybe, nyilvánosan meghirdetett, %- s díjtétel kedvezményhez juthat. - Lehetséges a mennyiségi rabat, valamint bizalmas visszatérítésre vonatkozó megállapodás, melynek elszámolására utólag kerül sor. B; A bérelt és a speciális hajózás Speciális hajózás: A hajózási formák közül a legújabb, legdinamikusabb, fejlődő ágazat. Speciális hajózáson egyrészt, speciális áruk, speciálisan épített fuvareszközökön történő fuvarozását, másrészt e fuvareszközök, a szokástó eltérő üzemmódját értjük. A világgazdaság fejlődésével párhuzamosan nőtt az igény arra, hogy a különleges áruféleségek fuvarozására, speciális hajókat építsenek, pl.: cseppfolyósított gázküldemények, mélyhűtött áruk.

Előnyei: - bizonyos árufajtáknál csökkenti a fuvarköltséget - csökkenti a csomagolási költséget, nagy konténerek alkalmazásánál Jellemzői: - Visszfuvar hiánya: ma már fő cél, a kétirányú forgalom növelésére alkalmas hajók építése, pl.: érc-, szénszállító, vagy tanker hajók, amelyek raktáraikban száraz, ömlesztett árukat a ballaszt rendszerükben, vagy dupla ill. oldal tankerükben folyékony ömlesztett árukat szállítanak. - A nagy beruházási igény, a kihasználás egyenetlenségéből eredő kockázatok, tartós üzemeltetési módokat feltételeznek. Gyakorlatilag a nagy monopóliumok hosszútávra bérlik a hajóstársaságok speciális hajóparkját - A gazdasági szereplők közötti igen szoros kapcsolatra jellemzőek „az üzemi flották” a szerződéses hajózási formák kialakulása. A különleges áruk fuvarozásánál fontos szerepet játszik / az áruk jellege miatt /, a hajók személyzetének áruvédő, árukezelő

munkája. Ilyen hajók bérlésénél általában csupasz hajóbérleti szerződési forma / bareboat charter / az elterjedt, mert a bérlő a saját személyzetével végezheti a fuvarozást. Bérelt hajózás: / tramp, charter / A hajózási módok között a legfontosabb helyet foglalja el. A tengeri árufuvarozásnak a legkorábban kialakult formája. Alapvető különbség a vonal és a bérelt hajózás között, hogy ennél a fuvarozási módnál nem előre meghatározott útvonalon közlekednek a hajók, hanem azokat a kikötőket érintik, ahová a rakományuk szól ill., ahol elfuvarozásra váró árukkal lehet számolni Ezek a hajók állandóan változó földrajzi környezetben mozognak, ott vesznek fel árut, ahol a nagyobb fuvardíjat lehet elérni. A hajóbérleti szerződében a hajótulajdonos arra kötelezi magát, hogy a hajó egészét / full charter /, vagy annak egy részét / part charter /, a hajóbérlőnek bizonyos időre vagy útvonalra átengedi, bérleti

díj fejében. A bérelt hajózásnak, bizonyos kiegyenlítő, tartalék funkciója van, képes arra, hogy egy földrajzi helyen, lökésszerűen jelentkező nagyobb fuvarigényeket, 1 rugalmasan kielégítsen A fuvardíj nem előre rögzített, a kereslet- kínálat piaci viszonyai között ingadózó. A bérelt hajózásnál a hajó hordképessége képezi az alku tárgyát, míg vonalhajózásnál csak az áru alapján kötnek szerződéseket. Bérelt hajózásnál az ömlesztett, nagy tömegű áruféleségek a jellemzőek. Ezek jellegéből következik, hogy fuvarozásuk nem igényel jól felszerelt, jó minőségű hajókat. A bérelt hajózás megjelenési formái: - Útvonal bérleti szerződés / trip, voyage charter / - A bérleti díjat általában a ténylegesen fuvarozott árumennyiség után számítják, de alakulhat a hajó nettó hordképességén is. - Lehetséges olyan forma is, hogy több árutulajdonos bérel közösen egy hajót. - Van olyan, amikor az egész

hajót bérlik, ez a full charter, és van, amikor csak a hajó egy részét, part charter. - Lehet egy útra, vagy több egymást követő útvonalra szóló bérleti szerződés. - A hajó üzembenntartásával kapcsolatos költségeket a hajótulajdonos viseli, ezeket a költségeket, és a hasznát kalkulálja a fuvardíjba, amelyet a bérlő fizet ki. - Időbérleti szerződés: / time charter / - Bizonyos időtartamra veszik bérbe a hajót. - A bérlő a hajót hordképessége alapján veszi bérbe, az ő érdeke, azt minél jobban kihasználni. - A bérleti díj független a fuvarozott áru mennyiségétől, azt előre fizetve, napi összegben határozzák meg. - A szerződő felek kikötik, hogy milyen áru fuvarozására, milyen földrajzi környezetben kerülhet sor. - A hajótulajdonos érdekeit a hajóparancsnok képviseli, aki köteles a bérlő utasításait végrehajtani, feltéve, hogy azok a fuvarozási szerződéssel nem ellentétesek. - A hajót személyzettel és

személyzet nélkül / bareboat / is lehet bérelni. - Csupasz hajóbérlet: / bareboat, személyzet nélküli / Az időbérleti szerződés egyik formája. Csak a hajóra vonatkozik a bérlet, a személyzetet a bérlő biztosítania. Ez megnöveli a bérlő felelősségét, a hajóért és rakományért, neki kell gondoskodnia a hajó üzemképes állapotáról, irányításáról, ellenőrzéséről. Egyre ritkábban alkalmazzák, mert a hajótulajdonosnak alapvető érdeke az állandó személyzet megtartás, ill. a személyzet nélküli bérbeadással foglalkoztatási problémák keletkeznek. C; A folyam- tengeri hajózás Folyam- tengeri fuvarozásról, akkor beszélünk, ha a tengeri induló / érkező áruforgalom belvízi kikötőbe érkezik / indul. Két formában jelenhet meg: - 1 fuvarozási szerződés keretén belül, a tengeri és belvízi kikötők közötti fuvar és átrakási teljesítményeket 1 szerződésben rögzítik - a belvízi és tengeri fuvarozást,

valamint az átrakás feltételeit a fuvarlánc különböző szereplői / folyami, kikötői, tengeri / külön- külön kötik meg, az árutulajdonossal ill. a megbízottjával. Az első eset általában, akkor fordul elő, ha a hajótulajdonos a belvízen, és a tengeren rendelkezik saját, vagy bérelt hajókapacitással. 6. tétel A; A víziszállítási folyamat fogalma, jellemzői A kereskedelmi tevékenység célja: - az áruszerzés, a lehető leggazdaságosabban A forgalmi tevékenység célja: - az árutovábbítás Fuvarozási folyamat: Azt az időben lejátszódó tevékenységet értjük, amelynek során személyeknek, tárgyaknak, a fizikai helye megváltozik. Célszerűen kell megváltoztatni a tárgy és személy helyének leggyorsabb, legrövidebb utón való eljutatását. - Egyszerű folyamat: Egy járművel, egy fuvareszközzel történik. Egyik helyen berakják, a másikon kiveszik Folyamatos folyamat. - Összetett folyamat: Átrakásos forgalom, több

járművel történik. Raktározás is lehet közben Szakaszos folyamat B; A víziszállítási folyamat főbb részei Berakodás: produktív Kirakodás: az időtartalmát már a fuvardíjba be van kalkulálva. Dangoba: Ha nem azt a mennyiségű árut adja át, amiben megállapodtak, akkor a hajóstársaság az át nem adott áru fuvardíjának 50 % -át ki kell fizetni. Mentesül a dangoba alól, ha pótolja más áruval, vagy út közben berakat más árut. Demurage: A rakodási idő túllépésekor fizetendő összeg. USD / nap / de óránként kell fizetni / Dispach many: Ha rakodási időt megtakarítunk, hamarabb befejeződik a rakodás. Ez a demurage fele, az owner fizeti a charterernek. Tényleges berakás és az indulás között eltelt idő az összevárási idő, ha karavánt állítanak össze. Aztán össze is kell rendezni, hány tonna, menyi tolatmány ill vontatmány, / - csökken a teljesítmény / Kirakodás: Üresen visszahozza / szeperált / a járművet, vagy a

következő kikötőbe irányítják. Mellékidők: - Hajózástól függő: - ki és berakodási idő - gépi meghibásodás - havaria / két hajó találkozik, vagy hídláb találkozik hajóval /. - vontatóra várakozás - Hajózástól független: - hajóstársaság felkészültségétől, - időjárástól függ - éjjelezés: attól függ, milyen szerződése van vállalatnak az alkalmazottaival, általában 12 óra, de van, ahol éjjel- nappal van rakodás. - ködöt állás: nincs megfelelő műszerezettsége a hajónak, ez csak akkor fordulhat elő. - vámkezelés, hatósági vizsgálatok - kis és nagyvíz - jegesedés C; A víziszállítási folyamatra jellemző főbb forgalmi adatok Legnagyobb merülés: A hajó legmélyebb pontjától, addig a pontig, ameddig merülhet a hajó / m /. Oldalmagasság: A legmélyebb és a legmagasabb pont felezése. Hordképesség: A legnagyobb / terhelt jármű / és a legkisebb / üres jármű / közötti különbség. A hajó által

elvihető összes súly, / tonna /. Bruttó: deedway capacity DWC, az összes súly Nettó: deedway cargo capacity DWCC, a befogadható áruk súlyát jelenti. Hegymenet: vízfolyással szemben. Völgymenet: folyással azonos irányban. Menetidő: A várakozási időn kívül a mozgásban töltött idő. A felcsatolástól a lecsatolásig Tonnakilométer: A berakott áru súlya és a megtett km szorzata. Kilát: Egy viszonyszám. A géphajó tényleges teljesítményét méri, teljesítménymérő Önálló táblázatba van foglalva. A hajó tényleges teljesítményét ki tudják számolni, meghatározó az is, hogy milyen szakaszon / hegymenet, völgymenet /. Fajlagos rakományterhelés: Egy főütemi kilowattra vagy egy hordképesség tonnára. Hány tonna rakomány jut átlagosan Géphajónál: 2,4- 3 között van tg / KW Folyami áruszállítónál: 1-1,2 között to / tg Tengeri áruszállítónál: 0,9 – 1,6 között Fajlagos áruszállítási teljesítmény: Folyami

géphajónál számítjuk (árutonna km / KW). Egy KW- ra eső áruszállítási teljesítmény, 180-200 között mozog. Meterólógia befolyásolja, pl: alacsony vízállás Átlagos műszaki sebesség: - Folyami géphajónál: 200- 220 Km / nap. Nincs tolatmány, se rakomány, önjáró - Folyami áruszállító: 160- 180 Km / nap - Tengeri hajóknál: 500- 560 Km / nap Menetidő hányados: A terhelten megtett menetidőnek és az üzemidő hányadosa. A kihasználtságot méri - géphajó: 30 % - áruszállító: 20 % - tengeri hajóknál: 40 % Hordképesség kihasználtság: A hordképesség milyen arányban van kihasználva. (árutonna / hordképesség) Hordképesség tonnakihasználtság: Egy tonna hordképességre naponta mekkora szállítási teljesítmény jut. Pl.: 500 t * 100 km = 50. 000 át km / árutonna teljesítmény / 1000 t hordképesség 2 nap. Hordképesség hatékonyság: 50. 000 / 2000 = 25 Hordképesség tonnakihasználtság: - folyami hajóknál 20- 25 nap -

folyami tank: 10- 12 nap - önjárónál: 18 nap - tengeri hajóknál: 70- 90 nap 7. tétel A; A belvízi áruszállítás operatív kereskedelmi folyamata A kereskedelmi szolgáltatásnak az áruszerzésre milyen mozgástere van: - Nemzetközi egyezmények szabják meg: - Bratislavai egyezmény: A 90 – es évek előtt jól működött, Mo.- n már nem igazán használják I. Megállapodás a Duna folyón a Nemzetközi forgalomban történő árufuvarozás feltételeiről, DÁF. II. Megállapodás a Dunai Nemzetközi Árufuvarozási Tarifákról, MGDT III. Megállapodás a vontatásról, a hajó számára havaria esetén való segítségnyújtásról és ügynökölésről. IV. Megállapodás a nagy raksúlyú konténerek Dunai Nemzetközi forgalomban való fuvarozásáról. V. Megállapodás a Dunai Hajózási Vállalatok hajói javításának kölcsönös elvégzéséről VI. Megállapodás a személyzet nélküli hajók átvételéről, átadásáról, kiszolgálásáról, és

őrzéséről a berakó – kirakó kikötőben. VII. Megállapodás a Dunai Hajózási Vállalatok hajóinak kölcsönös bunkerolásáról / üzemanyag felvételéről / a Dunai kikötőkben. VIII. Megállapodás a Tallymann / rakfelvigyázó / kiszolgálásáról IX. Megállapodás a Bratislavai megállapodásban résztvevő Dunai Hajózási Vállalatok együttműködéséről. - Manheimi egyezmény: Rajnai hajózásról szóló egyezmény. 1. Kvotizáció: Két ország egymás közötti áruforgalmából meghatározott kötelezően átadásra kerülő árumennyiség. A fuvarozási kötelezettség mindig az indító országé 2. Belföldi partnerek által felkínált árumennyiség a kereskedelmi szolgálatnak 3. Saját akvizíciós - áruszerző – tevékenység: A fuvarpiacon való folyamatos jelenlét, kapcsolattartás, új partnerek keresése. 4. Szállítmányozókkal való kontaktus Az áruszerzést szerződéskötés is követi. - Bookolás: árut könyvel, tengeri és

folyami fuvarozásra is lehet, belátható időszakra. - Promt ügylet: azonnali rövid határidejű szerződés. - Particuláris hajózás: Családi hajók, nincs kereskedője, forgalmistája. Felső dunai kapacitás 50%- át adják Saját maguk kötik meg az üzletet, és bonyolítják le a fuvarozást. Van egy táblázat, amiből le lehet olvasni, hogy melyik hajó hol van, és mit csinál: Kivár: rakottan valamit kirakásra vár. Bevár: üresen valamit berakásra vár. Elvár: már kirakott, a tolatmány összeállítására vár. B; A belvízi áruszállítás operatív forgalomirányítási folyamata Fontos a mindenkori fuvarkapacitás pontos ismerete. 1. Rendszeres kapcsolat a kereskedelmi szolgálattal, akik árut szereznek Egy személyben kereskedő és forgalmista, vagy külön- külön, vagy a fenti táblázat alapján beszélik meg a dolgokat. 2. Az adott fuvarfeladatok, az adott pillanatban a rendelkezésre álló fuvarkapacitás összehasonlítása. 3. Az adott

fuvarfeladatok / árura és viszonylatra vonatkozik / és az ismert fuvarkapacitást össze kell hasonlítani, a fuvarkapacitás minőségével. 4. Az uszálytér alkalmassá tétele és rendelkezésre bocsátása a berakó kikötőnek: - a hajó megfelelő kitakarítása az áru minőségének, fajtájának figyelembe vételével, mosása gőzölése. - az áru mozgatása a berakó kikötőbe - az adott viszonylatban rendelkezésre álló gépkapacitás felmérése. - a tervezett tolatmányok, vontatmányok összeállítása. - hány hajót kell összeállítani, hogy gazdaságos legyen. 5. A hajóparancsnok mikor indítsa a hajót a rendeltetési kikötőbe 6. Folyamatos kapcsolattartás: az úton lévő járművel, az útközben működő ügynökségekkel Az információhoz hozzá tartoznak: - a bunkerolási lehetőségek, - ételt hol veszi fel a hajó, - személycsere, - időjárás: a hajózásra vonatkozólag van e valamilyen változás, pl.: bő víz Egy viszonylatban, egy

úton a forgalmi osztálynak, akkor fejeződik be a tevékenysége, ha a rendeltetési kikötőt is értesítette a hajó érkezéséről, és az áruról is. Az áru tulajdonosát, vagy a szállítmányozót tájékoztatni kell az árujáról. Forgalmi szolgálat tevékenységének a célja: - Egy – egy fordulóidő alatt a legtöbb árut elszállítani, a legnagyobb fuvardíj bevétel elérésével, a legkisebb költséggel, ráfordítással. / legolcsóbban előállítani, legdrágábban eladni /. Fordulóidő: induló kikötőből, induló kikötőbe való visszaérkezésig eltelt idő. Fordulóidő fajtái: 1. Egyszerű pernamens viszonylat: Egyirányú forgalom, rakottan megy, üresen jön vissza. Nemzetközi megállapodás alapján nagy tömegű árura érvényes. Ingajárat Pl: vasérc - Hagyományos: Pl.: 1 toló 6 jármű 8000 t áruval lemegy, megvárja, amíg kiürül és hazajön A parancsnok felel a bárkáért. - Racionális: Ésszerű megoldás. Amíg hármat

kiraknak, visszajön és levisz még hármat - Szakaszos: Folyamhajózásban ismert, gazdaságosabb. Hosszabb távon különféle viszonyok vannak A nagyobb tolóerejű hozza, olyan szakaszon, amire ez kell, a másik szakaszon átadja egy gyengébbnek. Ugyanazt az árut több toló jutatja el 2. Komplex pernamens viszonylat: Kétirányban teljes kapacitással tudják kihasználni a hajót. Ritka és szerencse kell hozzá C; Az operatív kereskedelmi és forgalmi irányítás korszerű módszerei, eszközei A forgalmi irányítás feltételei: - bunkerolás / üzemanyag / vagy olajozás vételezés, / nem mindegy, hogy hol veszik. - mindenkor szükséges hajózó létszám, - ki-és berakó kapacitás biztosítása. A hajótulajdonosnak a kikötőkkel szerződést kell kötnie - idegen lobogójúval szerződést lehet kötni, ha nem tudja elszállítani azt az árut, amire kötelessége lett volna. - útközi javítások lehetőségének biztosítása, - informálás, informáltság

Korszerű irányítás ma a tengerhajózásban és a felső dunai hajózásban ismert. Eltér a mienkétől, de a mienk is a legkorszerűbb felé halad. Egy - egy bonyolítónál egy - egy hajócsoport van. Arra törekszenek, hogy a legkisebb létszámmal, a legeredményesebb tevékenységet tudják elérni. 8. tétel A; A tengeri kereskedelem ügyletkötés folyamata B; A tengeri hajók forgalmi irányítása A tengeri kereskedelem technikáját részben nemzetközi egyezmények, és érdekcsoportok egyezményei, részben pedig nemzetközi törvények és nemzeti hajózási szokások szabályozzák. I. A fuvaroztató és fuvarozó kapcsolatának jogszerű rendezésére, mely a fuvarszerződésben, fuvarkötvényekben jelenik meg. Hajóbérleti szerződés C / P Tartalma: - megkötés helye, és kelte - szerződő felek megnevezése, - hajó adatai, lobogója - parancsnok neve, - hajó hordképessége, - rakomány mennyisége, minősége - be- és kirakó kikötő megnevezése -

fuvardíj és annak fizetési módja - be- és kirakásra engedélyezett idő - záradékok Záradékok: nem kötelező, de ha nincs a problémák eldöntése bonyolult. Egyenértékű a C/P ban foglalt feltételekkel. Fajtái: - Útiránytól való eltérés: Vagy eltérhet, vagy kizárva. Csak a kapitány által igazolt esemény miatt lehet - Hanyagsági záradék: A hajótulajdonost menti a személyzet hibája, vagy a viszmayor esetén. - Dispach many: Ha a rakodást hamarabb be tudják fejezni, akkor nekik jár a pénz. Általában a demurage fele - Demurage: Ha a rakodás túlnyúlik, büntetést kell fizetni, x USD/ nap, de óránként kell fizetni. - Visszatartási jog: A hajó tulajdonosnak joga van az árut visszatartani, amíg a szolgáltatás ellenértékét meg nem kapja. - Visszalépési határnap: Arra vonatkozik, ha a megegyezési időre a hajó nem áll ki, akkor a bérlő visszaléphet. - Bánatpénz: Penalty. A szerződében foglalt kötelezettségének nem tesz

eleget, az fizet A fuvardíj értékénél nem lehet több / a vasútnál van még így /. - Uszály berakás: Pl.: a hajó nem tud addig a kikötőbe bemenni, amíg nem könnyítik meg, ezért ki kell kötnie Általában ez akkor van, ha a kikötőben sekélyebb a víz. - Jégzáradék: Jegesedés fordul elő, ekkor a parancsnoknak kötelessége jégmentes kikötőbe bevinni a hajót, a fuvaroztató költségére. - Általános mentességi záradék: Menti a hajótulajdonost, minden olyan kár, vagy veszteség következményei alól, amit bizonyíthatóan nem ő, vagy személyzete okozott. - Döntő bíróság: Arbitrage. Az aláíró felek 1-1 bírót jelölnek meg, név szerint Nyilatkozatot kell írni, hogy a döntőbíróság döntését elfogadják. - Mérlegelés nélküli átadási záradék: Ha ebben a felek megegyeznek, akkor a fuvardíj 2 % -al kevesebb. - Rakodómunkásokra vonatkozó záradék: Stevedor. A hajótulajdonos a bérlő által szerződtetett munkásokat

alkalmazza, de ezek munkájáért a hajóparancsnok felel. Fuvarkötvény, B/L: A tengeri szállítás fuvarokmánya. Ha külön nincs fuvarozási szerződés, akkor a hajóraklevél a szerződés. A hajóstársaság a B/L- el igazolja, hogy az árut átvette, és azt a kötelezettségét, hogy a megadott időpontra és a megadott rendeltetési helyre szállítja, és az árut az átvevőnek kiszolgáltatja. Igazolja az áru felvételét, és azt a kötelezettséget, hogy a C/P- ban foglaltakat maradéktalanul teljesíti a hajótulajdonos. A C/P meglétét is igazolja Jellegzetessége: árut, jogokat megtestesítő értékpapír, ezért elzálogosítható, eladható, hitel vehető fel. A B/L- t 3 eredeti példányban állítják ki. Ezt meg is jelölik, original A bankon keresztüli fizetésre csak ez jó, a másolat nem. A másolatok db. Száma nincs meghatározva, ezeknek nincs funkciója, csak annyi, hogy az érdekelt cégek, felek kapjanak belőle, copy. - Tartalma: - B/L száma,

kiállított példányszám - hajóút száma, - hajó neve lobogója, - tulajdonos adatai - hajóstársaság neve - feladó / fuvaroztató, shipper / adatai - átvevő / consignee / adatai, valamikor nincs megnevezve, ilyenkor to order van beírva. Ebben az esetben az értesítendő címhez kell beírni egy személyt, akit az áru megérkezéséről értesíteni lehet. - elhajózási, rendeltetési kikötő - áru leírása, úgy kel megnevezni, ahogy az eladó és a vevő a szerződésben nevezi, vagy az akkreditív általi megnevezés, ez erősebb hatályú. Veszélyes áru esetén, az összes információt. Darabszáma, súlya, térfogata, minősége Csomagolás módja, jelölései. - fuvardíj fizetésének a megjelölése, a feladó / shipper / fizet előre mindent / fright pay, repaied /, vagy az átvevő fizet mindent / fright payable at destination /. - konténer esetén a rá vonatkozó adatokat is fel kell tüntetni. - akkreditív száma, ha ilyen fizetésről van szó.

- kiállítás kelte, helye, kiállítója. Fajtái: - Hajózásra átvétel szerint: - rakparton veszi át az árut: received for shippment - fedélzeten: shipped on board - elhajózott: shipped - Átruházás módja szerint: - névre szóló: consigned to bill, átruházáshoz lemondó nyilatkozat kell. - rendeletre szóló: order B/L - xy rendeletére: to order of xy, meg van nevezve, aki az átvevő helyett átveszi az árut. - rendeletre szóló: to order, nincs megnevezve, ki veszi át az eredeti átvevő helyett. - Átruházás forgatással: - teljes forgatás: az új tulajdonos meg van nevezve. - üres forgatással: nem jelöli meg az új tulajdonost. - Az áru csomagolásának állapota szerint: - tiszta hajóraklevél: clean B/L: nem tartalmaz az árura, vagy a csomagolásra vonatkozó elmarasztaló megjegyzést. - nem tiszta: unclean B/L: tartalmaz valamilyen megjegyzést - látszólag jó: ezt clean B/L- nek kell tekinteni, erre még fizet a biztosító. / konténernél:

felelősség elhárító megjegyzés itt is van, pl.: átvett két konténert, amiben azt mondják ez, és ez van /. - Gyűjtő hajóraklevél: Consolidation B/L, több címzettnek szóló áruk egy tételben. - Átrakásos hajóraklevél: Trough B/L, a rendeltetési kikötőig több hajó viszi az árut. Ezt nem minden esetben fogadja el a bank akkreditív fizetésnél. - Kombinált fuvarozásnál: Combined B/L, általában konténerfuvarozásnál használják. - Express release bill vagy Cargo bill: Rövid idő alatt lebonyolítható fuvarozásnál. Egyéb szerződések: Bármilyen egyéb szerződést ki lehet kötni. Esetenkénti, egyedileg előforduló eseményekre Általában a Hágai egyezmények vonatkoznak ezekre. II. A fuvarozás, rakodás folyamatának szabályozása Raklevél: A hajó megérkezése után, a hajózási ügynökség raklevelet állít ki a rakodásról. A raklevél 3 részből áll: - Törzslap: kiállító ügynökségé - Rakutalvány: a rakodást

vezető első tiszté. Rakodási tervet / cargo plan / készít és ez alapján fog rakodni. - Árunyugta: átvevő hajó adja a feladónak. Tartalma: - áru fajtája, feladója, megnevezése, darabszáma, súlya, jelei; - a kirakó kikötő; - a hajó neve - Cargo plan: Meg kell különböztetni darabárura, vagy tömegárura, tömegáru esetén száraz- vagy folyékony árura. A hajó biztonsága és a biztonságos szállítás, a gazdaságos rakodás miatt fontos. Az előírt feltételeknek meg kell felelnie. Rakodási előírások: - Darabárunál: - kirakási sorrend megállapítása, - súlyos áruk elhelyezése / ballasz, a hajó biztonsága miatt fontos, hogy hova kerül az, a súlyos áru /, - párolgó áru: más áruk minőségét ne veszélyeztesse, - zsákos áruk: csak új zsákokban veszi fel fuvarra, ha használt, akkor a záradékban meg kell említeni. Dunage: alátét, támasztó, elválasztó fa, a hajó része, erre helyezik a zsákos árut - Ömlesztett áru: -

száraznak, tisztának kell lennie a raktérnek. - a padlóra gyékényt terítenek, nem dunage-t, és csak egyszer használják. - befülledés, öngyulladás ellen szellőző csöveket szúrnak le, különféle magasságokra - a fedélzeti nyílások jól zárhatók legyenek - Érc féléknél: - szellőzőcsövek használata fontos - rakodása: valameddig már berakott a hajó, de az egyensúlya miatt helyet hagynak ki, majd utána igazítják el - Gyapot áru: öngyulladásra hajlamos, - Kényes áruk, - Eltérő méretű áruk, - Folyékony áruk: a tankereket nem szabad teljesen feltölteni. A tengerállóságra oda kel figyelni: See fest. III. A hajók építése a regisztereken keresztül - Regiszter: osztályozó társaság. 17. sz Edward Lloyd alapította Nagy a kockázati tényező a tengeri időjárásban és ez nagy károkat okozott. Biztosítások kötése: 1696- tól, máig is a legnevesebb a Lloyd’s / Lloyd list, Lloyd’s regiszter/ A hajókra kiterjesztette a

regisztereket és a nyilvántartási szemléket. Csak azon hajókra kötött biztosítást, amelyeket leellenőriztek, hogy megfelel. - Hajóregiszter: Nemzetközileg elismert Hajóosztályozó társaságok által kiállított okmány. A hajó műszaki adatait tartalmazza. Az osztályozó társaságok a hajóregiszterek tagjai Osztályozó Társaságok Nemzetközi Szervezete: IACS International Association of Classification Societes. Minden hajót be kell jegyeztetni. A tengeri hajók osztályozása betűvel és számmal történik Az is meg van határozva, hogy hol közlekedhet / kispart, nagypart, korlátlan / Fontos, hogy milyen osztályba tartozik a hajó, a biztosítás összege miatt. - Regiszter tartalma: - mível okmány, így van sorszáma - hajó neve, típusa, lobogója - hajó tulajdonosának neve, honos kikötő, ahol bejegyezték, lajstromozták - bruttó, nettó regisztertonna, hordképessége - szabad oldalmagassága, merülés feletti rész - hajó hossza,

szélessége, oldalmagassága - fedélzeti rakodó berendezések jellemzői - a hajótest, a főgépek, elektromos berendezések jellemzői - az utolsó felülvizsgálat időpontja, érvényességi-lejárati ideje is meg van határozva, következő felülvizsgálat ideje is. - előír javításokat, cseréket - Hajóosztályozás: 3 fő tevékenységi körük van: - hajó építésére vonatkozó biztonsági előírások, - szabályozzák a hajóépítést, - hajó működésének, tevékenységének felügyelete. A hajó építéséhez még hozzá se fognak addig, amíg a tervrajzon nincs rajta az osztályozó társaság bélyegzője. A hajó építésének idejére, kitelepülnek a hajógyárba, és még a felhasznált anyagokat is megvizsgálják, még a hegesztéseket is. A hajóba beépített berendezéseket is ellenőrzik, és jóváhagyják, ha be lehet építeni. Ha minden rendben van, bizonyítványokat állít ki mindenről, ami a biztonságra nézve megfelelő. IV. A

hajó és árukárok esetén követendő eljárások a tengeri biztosításokra 1. Közös kár: Közös kárnak, azok a károk tekinthetők, amelyeket szándékosan okoznak, abból a célból, hogy egy nagyobb kárt elkerüljenek, ésszerűnek kell lennie. A hajó parancsnoka adhatja ki a parancsot. Megoszlik a kár a hajótulajdonos és az árutulajdonos között Pl.: - zátonyra futott a hajó, könnyíteni kell, ezért könnyítő hajóra van szükség, ami többletköltséggel jár. - raktárban tűz üt ki, eloltják a tűzet, de az áru tönkrement. - a hajó menedék kikötőt kényszerül felkeresni, ez is többletköltség. 2. Külön kár: Véletlen okok miatt keletkezik, pl.: vihar, havaria A sodróár elvágja a horgonyt A kárt felosztják a hajó, a rakomány, és a fuvardíj között és ennek arányában térítik meg a kárt. A hajóban ért kár a tulajdonosé, az árukár pedig a fuvaroztatóé A külön kár lehet: - Teljes kár: - Tényleges teljes kár:

elpusztult, vagy eltűnt rakományostul, személyzettel együtt. Pl: Bermuda háromszög, kalózok - Vélelmes kár: feltételezett teljes kár. A biztosító, akkor vélelmezi teljes / vélelmes / kárnak, ha a mentés költsége magasabb, mint a hajó, rakomány, fuvardíj teljes értéke. - Részleges kár: Részben minőségi, mennyiségi kár keletkezik a hajóban, áruban. Biztosítás jellemző formái - Rakománybiztosítás, Cargo: Az eladó és a vevő is kötheti, vagy együttesen is lehetséges. - Járműbiztosítás, Casco: Kötheti a tulajdonos és a bérlő, vagy ketten együttesen - Fuvardíj biztosítás: Általában külön- külön köti a hajótulajdonos és a bérlő. Mindegyik biztosítási formánál a valódi értéken kötik a biztosítást, de előfordulhat: - Felül biztosítás: A valóságos értéken felül köt biztosítást. Pl: 150 % -on, kár esetén kifizetik a 100%- ot, a felülbiztosítás többi részéről visszaadják a biztosítási díjat.

Van egy elfogadott módja: 10 %- al, van felülbiztosítva, mely a remélt üzleti hasznot jelenti. - Alulbiztosítás: Ne legyen magas a biztosítási összeg, de a véletlen károknál nagy a kockázata, mert csak a csökkent biztosítás után kap kártérítést. A biztosítási szerződés formája a Biztosítási Kötvény. A biztosítási kötvény egy ígérvény és értékpapír. Szólhat névre, rendeletre, vagy bemutatóra, ezzel egyidejűleg testesíti meg a kötvény tulajdonosának a kárigényre való jogosultságát. A C/P, B/L- ben található összes adatot tartalmazza. Alapvető kelléke az Áruszámla. Kifizetés előtt a biztosító vizsgálja: - benyújtó fél jogosultságát, - kártérítési igény tárgyát, - a kártérítési igény helyét, csak a kötvény kiállításának helye lehet, vagy ha van más hely megnevezve. - kárigény jogosságát A kárigény igazolásához be kell nyújtani: - eredeti kötvénypéldányt, - az áruszámlát, -

fuvarokmányokat, - kár jegyzőkönyvet, - kárszámlát: - a tényleges árukárt kell és 10 % elmaradt hasznot eleve beleszámol. - fuvardíjat - kármegállapítás költségét a kárszámlában elismeri a biztosító - kárbiztos jelentése. 9. tétel A; A szállítási kapacitás fogalma - Teljesítő képesség: Teljesítő képességen, az adott időszakon belüli legfelsőbb határt értjük, amely a gépek, berendezések optimális kihasználása mellett elérhető, kapacitás. - Kiegészítő elemek: - technológia, - munkafegyelem, - munkaszervezés, Akkor a legnagyobba gép teljesítménye, ha az összes együttműködik. - Szállítási kapacitás: Az úszó egységek teljesítő képességének, adott időszakon belüli, azon legfelsőbb határa, amely a korszerű munkamódszerek, az úszó egységek optimális kihasználása, valamint a legkorszerűbb szervezés mellett elérhető. Átlag hordképesség * járművek darabszámával = kapacitással. B; Belvízi

áruszállító hajók kapacitás - számításának módja - Hordképesség: Tonna. A hajó által elvihető összes súlyt tartalmazza A legnagyobb /terhelt jármű / és a legkisebb / üres / közötti különbség. - Bruttó: Deedway Capacity DWC. Az összes súly - Nettó: Deedway Cargo Capacity DWCC. A befogadható áruk súlyát jelenti - Fordulóidő elemei: 1. Berakó kikötő: - bevár, - rakodik, - elvár 2. Menetidő: elvárást követő csatolás és a berakó kikötőből, a kirakó kikötőbe való eljutás A berakó kikötőből való indulástól, a kirakóba való érkezésig. 3. Kirakó kikötő: - elvár, ha üresen tér vissza - ha újra berak: - bevár, - berak, - elvár 4. Menetidő Ha üresen érkezett vissza, akkor a fordulóidő befejeződött. Ha rakottan, akkor újra van, kivár, kirak és csak, akkor fejeződik be a fordulóidő, ha a rakodás befejeződött. Fordulóidőt befolyásoló tényezők: - a szállítás, fuvarozás iránya / hegymenet,

völgymenet / - vízfolyás sebessége / a géphajó teljesítményét befolyásolja / - vízállás viszonyok / apadó vagy gyorsan apadó, akkor schifftelni kell az edényt /. - egyenetlen ki- és berakó kapacitás - hajók műszaki állapota - utanként változó szállítási távolság - kikötői kapacitás Schifftelés: az eredeti rakomány mennyiségét vagy csökkenteni, vagy bővíteni kell. Nemcsak merülés miatt lehet, hanem havaria - káresemény – miatt is. C; A géphajó kapacitás - számításának módja - Fogalma: Üzemképes áruszállító hajók, 1 tonna teherbíró képességére jutó 1 napi géphajó teljesítmény / KW /. Géphajó kapacitást befolyásoló tényezők: - szállítási irány / hegymenet, völgymenet / - víziút szakasz jellemzői - vízállás viszonyok - rakott / tolatmánnyal, vontatmánnyal /és üres /szeperált üzemmel / a hajó menetek aránya. - áruszerkezet összetétele / kis fajsúlyú, könnyű vagy nehéz áru, kis vagy

nagy térfogatú áru - kikötői be- és kirakó kapacitás - hajók műszaki állapota - forgalmi és rakodási szervezettség. 10. tétel A szállítmányozó feladatai a konténerforgalomban A konténer forgalom bevezetésével a tengerentúli szállítmányozásban jelentős változás következett be. A nemzetközi piaci versenyben már nem elég, ha a küldeményt A-B pontra továbbítjuk, mely az ún. levelező szállítmányozás formája Jelenleg sokkal inkább a speditőrök új cselekvési formájáról van szó, aktív fellépés az elhajózó és rendeltetési kikötőben, folyamatos adatcsere, a logisztikai előnyök kihasználása az emeltszintű szolgáltatás megvalósítása érdekében. Ezzel párhuzamosan a speditőrök beruházási- fejlesztési költségei- is nagymértékben emelkedtek, miután a fejlesztések során beiktatott adatvételi csatlakozások és a műholdakon keresztül működő adatcsere rendkívül költséges. A konténer forgalomban 4

fuvarszakaszt különböztetünk meg: - a feladó telephelyéről az elhajózási kikötőig - az elhajózási kikötőtől a fogadó kikötőig Pier to Pier. - a fogadó kikötőtől a címzett telephelyig - a feladó telephelyétől a címzett telephelyéig Hause to Hause A gyűjtőkonténer szolgáltatás segítségével sok apró küldemény élvezheti a konténerfuvarozás állagóvó előnyeit. További előnye a konténeres megoldásnak az, hogy a komoly ráfordítást jelentő tengerentúli csomagolást meg lehet spórolni, miután a konténer maga védi az árut. A konténer a lopások kockázatát is csökkenti. A konténerbe berakásra kerülő csomagolási egységek mérését, egy ún. TALLY cég vagy egy surveyor végzi, a berakó állomáson. A TALLY cég, hivatalos mennyiségi ellenőrzést végző cég, amelyet a térfogat, a tömeg, a db szám hivatalos megállapításával lehet megbízni. A fuvardíjtétel a felszámítható fuvardíjat fejezi ki, meghatározott

fuvaregységben / tonna /. Elszámoláskor a TALLY által megállapított tonnával vagy térfogattal kell dolgozni. Pl.: 1 láda 1600 kg 2,4 m3 itt az elszámolási egység a m3 1 láda 1800 kg 2,4 m3 itt az elszámolási egység a kg. A szállítmányozóra bízott áru ellenében egy speditőr B/L- t kapunk, melyet meg kell vizsgálni, hogy milyen mértékben biztosított. A speditőr- forwarder B/L egyoldalas, a szállítmányozó által, a megbízó számára, és annak kérésére kialakított okmány, melyben a szállítmányozó a címzettre átruházza az áru kiváltását biztosító jogot. Miután a szállítmányozó 20 különböző darabárus küldeményt rakott egy konténerbe, a hajó indulása után 20 különböző hajóraklevelet kell kiállítania és a megbízás szerint a feladónak, a címzettnek vagy egy banknak futár postával meg kell küldenie. A nagy szállítmányozók saját szervezetükön belül, olyan számítógépes rendszert alkalmaznak,

amelyiken keresztül tengerentúli ügynökségeiknek, „házaiknak” elektronikus adatátvitel, EDI, segítségével önállóan és automatikusan minden információt meg tudnak adni az elhajózásra kerülő tételekről. Így a tengerentúlon, a hajóindulást követően azonnal tájékoztatni tudják a címzettet a berakodásról, és a rendeltetési kikötőbe való megérkezés előre látható időpontjáról. 11. tétel A-B-C; A szállításszervezés és a logisztika fogalma; a belvízi-, és a tengeri hajózás szállításszervezési módszerei és sajátosságai - Logisztika fogalma: Az árukat az előállítási helyükről, a felhasználási helyükre továbbító összetett műveletsor, amiben a cél a felhasználás szempontjának legteljesebb kielégítése. A felhasználók mennyiségi, minőségi és beérkezés ütemezési igényei, de még a költségérzékenységük is döntő a szolgáltató számára. Az áru, élőmunka, információk, és pénz

egymással összefüggő, megfelelően szervezett és koordinált áramlása a gazdasági, és társadalmi folyamatokban. A logisztika tehát az ütemes beszállítással, a költségek csökkentését teszi lehetővé, de ez együtt jár, azzal a kockázattal, hogy a logisztikai rendszer hibája, vagy bármely késedelem az áruk fogadóinál tetemes veszteséget okozhat. A logisztikai rendszer: az ebben megbízhatóan működő szállítmányozók, és fuvaroztatók megtakaríthatóvá teszik a hagyományos közvetítő kereskedelem költségeit. A szállítmányozók ehhez a legapróbb részletekig tanulmányozzák az árut fogadó partner adottságait, követelményeit, és pontról- pontra visszavezetik, ezeket a szempontokat a rakodás, fuvarozás, átrakás, árucsoportosítás, lerakás, egész folyamatára. A logisztikai folyamat: a beszerzés, raktár és készletgazdálkodás, termelés, kiszolgálás, áruelosztás, kereskedelem, és értékesítés összefüggő rendszere.

A logisztikai követelményrendszer a mindenkori vevő igényeinek minőségi kielégítését jelenti. A követelményrendszert szemléletesen a logisztika célját kifejező 6M definíciója jellemzi. E szerint a logisztika célja, hogy a termék előállítás és elosztás minden fázisában, így a szolgáltatások és a fuvarozás területén is a: - megfelelő áru / információ / - megfelelő időpontban - megfelelő helyre - megfelelő mennyiségben - megfelelő minőségben - megfelelő költséggel legyen eljutatható. Ez a követelményrendszer a logisztika széleskörű értelmezésében kiterjed a termeléshez, és elosztáshoz szükséges egyéb tényezőkre is / munkaerő, energia /. A két alapvető áramlás az ellátási láncban, az áru és az információ, melynek birtokában a fuvarozó teljesítményeként, az áru a 6M követelményrendszerének megfelelő módón, helyet változtat. Ez a folyamat jelenti a fuvarszervezés lényegét, tartalmát, és azt a

tényt, hogy a megfelelő jelzőt a fuvaroztató kielégíthető igényét jelenti. A fuvar és a raktározási piacon egyértelművé vált kínálati versenyhelyzet, valamint a termelő vállalatok egyre határozottabb igénye, a költségek radikális csökkentését eredményező módszerek alkalmazására létrehozta a Just in Time / JIT / rendszert. Az élesedő piaci versenyhelyzet, arra kényszeríti az ellátókat, fuvarozókat és raktározókat, hogy a JIT követelményeinek megfelelően teljesítsenek. A JIT követelmények közbenső raktározás nélkül nem, vagy csak nehezen teljesíthető, a fuvarozásban azonban e követelményrendszeren kívül is elkerülhetetlen a logisztika elveinek és módszereinek alkalmazása. A belvízi áruszállítási folyamat főbb lépései: - Az üzemben lévő áruszállító hajók közül azok, melyek nem látnak el forgalmi feladatot, / a kikötő nem forgalmas területén v. valamely lekötőn / fuvarra várakoznak A

rendelésállomány átmeneti csökkenése esetén, a várakozó hajók egy részét leszerelik, a személyzetet, és a készletet leveszik a hajóról és azt, minimális őrzés mellett üzemkészen leszerelve státuszba helyezik. - Egy fuvarozási feladat végrehajtására a hajókat, a fuvarra várakozók közül jelölik ki. A forgalomirányító írásos utasítása, rendelete alapján a hajók a rakodóhelyre mennek, az áru felvétele céljából. Ez a szakasz a hajó kiállítása - Ha a fuvarfeladatra kijelölt uszályok és bárkák a kikötőben, vagy körzetében vannak, akkor a rendezőhajó beállítja a rakodóhelyre. Ez a folyamat a fuvarfeladat teljesítése tekintetében üres útnak minősül. - A rakodás nem kezdődik meg azonnal, a jármű berakásra vár / berak /. - A berakás befejezését követően, a bokszer a járművet a lekötőhelyre állítja, ahol az uszály a géphajó érkezéséig indulásra várakozik. Az indulásra várakozás oka az is lehet,

hogy több uszályt kötelékben továbbítanak, így az elsőként berakott járműnek meg kell várnia a többi uszályt, elvár. - A megrakott egységeket egy vonalhajó rendezi vontába, vagy tolatmányba. Az indulást követően a megrakott egységek terhelt menetben közlekednek, a rendeltetési kikötőig. - A rendeltetési kikötőbe érkezett járművek a lekötőhelyen kirakásra várakoznak, majd kiraknak, ezt követően elvárnak vagy bevárnak a következő fuvarfeladatnak megfelelően. A folyami áruszállításnál a megrendelések, a hajózási társaság fuvarvállalással foglalkozó egységéhez futnak be, és döntenek az elfogadásról, vagy elutasításról. A döntéshez az üzemirányító rendszer forgalomszervezési egységétől kapott, a kapacitás fedezetére vonatkozó információkat használja fel. A döntésről értesíti a megrendelőt, és a forgalomszervező egységet, mely az elfogadott megrendelések beérkezését követően dönt arról,

hogy az egyes megrendeléseknek megfelelően a fuvarozási feladatot mely hajók hajtsák végre. A döntésről értesítést kap a tényleges végrehajtást végző forgalomirányító egység. A tengeri árufuvarozás fuvarszervezési eszközei: - Itt a fuvaroztató igényei, megrendelései az üzemirányító rendszer, forgalomszervező egységéhez érkeznek be, mely dönt azok elfogadásáról, vagy elutasításáról. - A döntéshez felhasználja a forgalomirányító egységtől kapott, a fuvarozási részrendszer / üzemképes hajóállomány / állapotára vonatkozó információkat. - A döntésről a forgalomszervező értesíti a megrendelőt, és a forgalomirányító egységet, mely fuvarozási feladat végrehajtására utasítást ad, a kijelölt hajónak. - A forgalomirányító egység a feladat végrehajtása közben értesüléseket kap a hajó állapotáról, szükség esetén ismételt utasításokkal beavatkozik a folyamatba. - A fuvarozás befejezése után a

forgalomszervező egység értesüléseket szerez az átvevőtől, és ezeket az információkat felhasználja a későbbi forgalmi döntéseknél. A tengeri és a belvízi áruszállítás forgalomirányításánál elkülöníthető az adatfeldolgozó, és a memória egység. Feladata a forgalomirányító, és szervezőegységtől beérkező a rendszerbe és a környezetére vonatkozó adatok feldolgozása, nyilvántartása, és döntés esetén a rendelkezésre bocsátása. A folyami és tengeri árufuvarozásra egyaránt jellemző, hogy a forgalmi döntések ill. az ezek végrehajtására kiadott utasítások, a hajókat egy kezdő állapotból egy végállapotba viszik át. Az operatív üzemirányítás célja az, hogy az átmenet, vagyis a rendszer működése optimális legyen. Fontos tényező, hogy a nagy hajózási társaságok üzemirányítást végző szervezeti egységei, lényegesen korszerűbb és hatékonyabb, de társaságonként eltérő, irányítási funkciók

szerint tagozódnak. Általánosan az a jellemző, hogy a forgalomirányító rendszer területi elv, vagy járat típus szerinti csoportokra tagozódik, és ezen belül, ha eltérő súllyal is, de minden szervezeti egység ill. személy egyaránt végez forgalomszervező, forgalomirányító, és adatfeldolgozó tevékenységet. 12. tétel A; A személyhajózási igények felmérésének módja A személyszállító hajók a tevékenységüket: - menetrendszerűen, - bérelt, - sétajáratú módón végzik. Közlekedési jelentősége elhanyagolható. A menetrendszerinti járat az utasforgalomtól függetlenül mindig működik – sétajárat -. A személyhajózást akadályozó tényezők: - utazási sebesség - bizonytalansági tényező - vízállás, köd- közúti járműforgalom növekedése, - igények felmérése, kedvtelési célú - intézmények: vállalkozások működésével kapcsolódik össze. - hajózási, catering tevékenység, szolgáltatás / étel, ital /

- Luxushajók: minden extra megtalálható rajtuk: golfpálya, konditerem, étterem, bolt B-C; Személyhajó-forgalomtervezés, személyhajózás operatív üzemirányítása Személyhajózás eltérő sajátosságai: - hegymeneti, völgymeneti sebesség eltérés, - kis-nagy vízállás, kis víznél nem minden kikötőt tud érinteni. - utasforgalom eltérő, idényszerű - munkanapokon, pihenőnapokon ingadozik - átlagosan nagy terhelés - Operatív irányítás feladata: Operatív irányításon az adott hajózási és személyzeti kapacitások harmonizálását értjük. Az adott feltételek, és a várható igények egybevetése. 13. tétel A-B-; A hajók karbantartási rendszere, a ciklikus és nem ciklikus javítások rendje Hajók gépeit, berendezéseit, előírások, utasítások, és bizonyos utasítások alapján a hajószemélyzet üzemelteti. Az üzemeltetésből adódó elhasználódást karbantartási munkákkal meg lehet szüntetni, ill. az elhasználódás

mértékét csökkenteni lehet. Cél: a gazdaságos élettartamon belül az, hogy minél nagyobb legyen az üzemképes-, és minél rövidebb a javítási időtartam. A hajók javítási, karbantartási rendszerét, azok terjedelmét belvízi hajóknál, a Belvízi Hajók Felügyeleti Előírásai, a tengeri hajóknál Tengeri Hajók Felügyeleti Előírásai, ill. az ezeknek a kiegészítő nemzeti előírásai szabályozzák. Az üzemeltető vállalat feladata, hogy a személyzet részére minél teljesebb üzemeltetési rendet dolgozzon ki, az üzemi tapasztalatok felhasználásával. Az üzemeltetés színvonalának emelése érdekében szükséges az előírt javítások ciklusidő felülvizsgálata. Pl: előírtnál jobb minőségű kenőolaj használata, a szűréstechnika fejlesztésével növelhető az élettartam és meghosszabbítja a javítási ciklusidőt. A hajó vagy egyes berendezésének jótállási időszakában tilos mindennemű eltérés a gyárilag előírt

utasításoktól, mert ez a jótállás megszűnését is okozhatja. A hajózásban, az üzemben töltött időt menetórában, ill. a manőverezéssel töltött időt kezelési órában tartják nyilván és vezetik a gépnaplóban. Az üzemidő központi nyilvántartása képzi a hajók különböző mértékű javításának az alapját. A zavarmentes üzemvitelhez szükséges karbantartási, átlagmegóvási munkákon túlmenően, időszakonként a hajót le kell állítani, és a szükséges vizsgálatokat el kell végezni, ezek a ciklikus javítások, 2 fajtája: - Tervszerű javítások: előre tervezett állagmegóvó munka, mellyel a két javítási időszak között biztosítják a jó műszaki állapotot, az üzemképességét, a balesetmentes munkavégzés feltételeit. - Nagy javítás: tervezett javítási forma, mellyel a hajó műszaki állapotát az eredetihez hasonlóvá teszik. Nem ciklikus javítások: - Raktári készletre való javítást végeznek a hajó

személyzete által leadott, ill. kicserélt tartalék alkatrészeken, tartozékon. - Leltári tárgyak javítása. - Útközi javítást végeznek akkor, ha a hajó rendszeres és üzemszerű használata közben fordul elő meghibásodás. A javítás hibaelhárító jellegű - Kárjavítást kell végezni, ha a hajó vagy egyes része nem várt módon válik üzemképtelenné, használhatatlanná. / természeti károk, baleset, káreset, gondatlanság, ilyen esetben a felelősség megállapítására vizsgálatot kell indítani / A tervszerű javítás rendszere többlépcsős ellenőrzést követel meg: - Az első ellenőrzés Alkalmával elvégzik, azokat a munkákat, melyeket a kezelési, karbantartási, és szervizutasítások tartalmaznak. Ebben az időszakban megtörténik a főmotor ellenőrzése, mely időtartam alatt a személyzet elvégezheti a szükséges tisztogatási, festési, karbantartási és az üzembiztonságot szolgáló munkálatokat. - A második

ellenőrzés Alkalmával a hajót vagy úszó munkagépet a tervezett gyári javításba kell venni, és a hajótest berendezésein el kell végezni, azokat a javításokat, amelyek a következő ciklusidőig nem halaszthatók el, és a rendeltetésszerű használatot nem biztosítják. Szükség esetén a hajót partra kell húzni, a javítóüzemmel együtt helyszíni szemle és hibafelvétel alapján kell dönteni a víz alatti részek elhasználódott részeinek javításáról. A munkavégzés alapja az üzemeltető által összeállított javítási jegyzék. A munkálatok befejezésekor gondoskodni kell a munkavédelmi és egészségügyi szemle megtartásáról, ill. szükség szerint az időszakos féregtelenítésről - A harmadik ellenőrzés Ekkor lehet végrehajtani a korábban kért és engedélyezett átalakításokat, melyek jóváhagyása a felettes szerv által megtörtént. - A negyedik ellenőrzés A főmotor nagy javítását, vagy új motor beépítését

tartalmazza. Ilyen esetben a hajót, úszó munkagépet gyári nagyjavításba kell venni. El kell végezni mindazokat a munkákat, melyek biztosítják az úszómű üzemben tartását a következő azonos vizsgálatig. A nagyjavított motorok és egyéb berendezések műszaki állapota a javítás után meg kell, hogy közelítse az új motorok ill. a berendezések állapotát és műszaki jellemzőit C; A belvízi hajók javítása A folyami hajók javításának folyamata: - a javítás előkészítéséből - elvégzéséből - átvételéből áll. A személyzet az időszakosan jelentkező karbantartási munkákon kívül különféle hibaelhárító, hibamegszüntető javításokat is végez, ezzel biztosítva a folyamatos üzemeltetés feltételeit. Az üzemeltetés során tapasztalt észrevételeket a gépnaplóba jegyzik be, ez képezi a gyári javítási jegyzék alapját. A hajók gyári javításba vételét megelőzően a javítást végzők, az üzemeltetők és a

személyzet állópróbával ill. futópróbával közös szemét tartanak Melynek célja: - az egyes gépek, berendezések működés közbeni hibafelvétele, az igényelt javítások pontos meghatározása - a hajó berendezéseinek műszaki állapotának felmérése, jegyzőkönyvi rögzítése - a megállapodások rögzítése egyes nem tisztázott kérdésekben Ha a javítás különféle átalakításokkal is együtt jár, vagy a hajó átépítésre kerül, ezekről terveket kell készíteni, és a Szabhatóságokkal, Osztályozó társasággal, társadalmi szervezetekkel jóvá kell hagyatni. A tervdokumentációt munkavédelmi záradékkal is el kell látni. A javítási munka idejére célszerű műszaki ellenőrt megbízni a javítások szakszerűségének, ütemezettségének folyamatos felügyeletére, aki észrevételeit, a javítást ellenőrző naplóba bejegyzi, valamint összeköttetést tart fenn a javítást végző üzem és az üzemeltető között. Egyes

gépek, géprészek elhasználódását csak megbontásukkal lehet megállapítani, ezért ezt a műveltet az ellenőr jelenlétében végzik el. Ha az ellenőr az ismétlődő idő előtti elhasználódás tüneteit tapasztalja, intézkedik az üzemeltetési előírások ill. a karbantartási rendszer megváltoztatásáról A javítás a hajó 4 fő részére terjed ki: - A hajótest és szerkezete: A hajó partra húzzák, vagy dokkolják, és a teljes vasszerkezetet tüzetesen átvizsgálják. Az állapotfelvétel tisztításból, szemrevételezésből és műszeres vizsgálatból áll. A vizsgálat kiterjed a hajócsavarra és egyéb víz alatti részekre is. A fenéklemezek vizsgálatára különös gondot kell fordítani, mert ezek a legsérülékenyebbek. Lemez-, vagy hegesztési hiba gyanúja esetén röntgenes ellenőrzést kell végrehajtani. A belső részeket hasonló módon vizsgálják. A vizsgálati eseményeket dokkolási naplóba jegyzik be, utalva arra, hogy az

észlelt hibával a hajó tovább üzemeltethető e, vagy javítás szükséges. - Főüzemi berendezések: A főgépet a gépházban javítják. A szerelési technológia előírásai szerint a főgépet szétszerelik, az alkatrészek jellemzőit mérési jegyzőkönyvben rögzítik, majd döntenek a szükséges cseréről. A szétszerelést követően a víz és olajtereket ki kell tisztítani, mert a szennyeződés kihat a további üzemeltetés biztonságára. El kell végezni a repedési vizsgálatokat, mely lehet röntgen, ultrahang, mágneses, mikroszkópos. A gép összeszerelésénél a tömítéseket kicserélik, majd ellenőrzik a motor beállítási értékeit. A befejező szakasz a rendszer-, géppróbára történő előkészítés. - Segédüzemet, segédberendezéseket: A gyári javítási szakaszban célszerű kiszerelni, és helyükre felújított gépeket szerelni. A cseredarabos javítási forma a hajó javításának átfutási idejét lényegesen csökkenti. -

Villamos berendezések: Felújításakor, javításakor a legcélszerűbb valamennyi gépet, berendezést kiszerelni, és műhelybe szállítani, majd kipróbálni és a szükséges felújító jellegű karbantartást, vagy javítást elvégezni. Ezeknél az elektromos berendezéseknél a termékek széles skálája miatt ritkábban alkalmazható a cseredarabos javítás. Javítás után terhelési próbának vetik alá a berendezéseket. A hajók javításának folyamatát- szakaszonkénti próbák eredményessége esetén- a végső összeszerelés, majd az álló és futópróba követi, amikor valamennyi berendezést, gépet funkcionálisan / működésileg / kipróbálnak és megállapítják, hogy üzemszerű használatra alkalmasak e. A befejezés, átadás, hatósági szemle előtt elvégezhető a hajó festése, a különféle tiltó, magyarázó, és útbaigazító táblák elhelyezése, a biztonságtechnikai jelzések felfestése. 14. tétel A; A tengeri hajók

javítási rendje A tengeri hajók hajózási rendje, az osztályozó társaságok szemléihez igazodik. Az éves, 2 ill 4 éves, szemlékre való felkészítés során, elsősorban a szemle tárgyát képező berendezéseket, és felszereléseket kell javítani, de ekkor kell az egyéb szükséges javításokat is elvégezni. A javításra való felkészülés, a javítási jegyzék összeállításával és az illetékes felettes szervnek való megküldésével kezdődik / üzemeltető, tulajdonos /. A javítási jegyzékben feltüntetett igényt ott bírálják el. Mível nem honi, hanem külföldi javításokról van szó általában több cégtől – a tervezett útvonalra eső kikötőkben lévőktől – kérnek, javítási ajánlatot. A hajó kereskedelmi tevékenységének, a javítóüzem lehetőségeinek, és árajánlatainak mérlegelése alapján jelölik ki a javítás helyét. Ugyancsak a tulajdonos jelöli ki, hogy a jóváhagyott javítási jegyzék, mely pontjai

képzik a gyári javítás tárgyát, és melyeket kell a hajószemélyzetnek elvégeznie. A próbaprogramot a javítás megkezdésekor kell elkészíteni és azt a javítóüzemmel, ill. az osztályozótársasággal is egyeztetni kell. A javítás irányítását általában a tulajdonos kiküldött műszaki ellenőre, vagy a gépüzemvezető tiszt / güv. /, ill a hajóparancsnok végzi a helyszínen A javítások felügyelete a güv, ill. géptisztek feladata A javításokról javítási naplót kell vezetni, ebben naponta fel kell tüntetni a gyár, és a személyzet által végzett munkákat és eseményeket. A javítások megtörténte után, az átvétel a güv, ill. a tulajdonos képviselőjének a feladata A javítást álló, és futópróbák zárják le, melyek keretében a javított gépek, és berendezések üzemi próbáit kell elvégezni. Az előzőek az ún. tervezett javításokra vonatkoznak, amelyeket a karbantartási terv keretében eleve előirányzottak. Ezen

kívül előfordulnak a váratlan meghibásodások javításai, melyekből a kisebbeket a hajó személyzete elvégzi. Nagyobb javítások szükségessége esetén, melyek meghaladják a hajó személyzetének lehetőségeit, vagy házilag végezve túl sok állóidőt vennének igénybe, ezeket soron kívül, vagy futójavítást kell végezni. Ha ezek vagy ezek egy része regiszter felügyelete alá tartozó egységet érint, arról az illetékes osztályozó társaság felügyelőjét is értesíteni kell. B; A hajók felkészítése az osztályozási és üzemképességi szemlékre Belvízi hajók esetén: A hajó vezetője – a tulajdonos megbízása alapján köteles- gondoskodni arról, hogy a géphajót, uszályt, úszó munkagépet a vonatkozó előírások szerint az üzemképességi szemlékre megfelelően előkészítsék. Felelős továbbá azért, hogy a vizsgálat után a hajó a vonatkozó előírásoknak, valamint a tulajdonos érdekének megfelelően üzemeljen.

Új hajó esetén üzembe helyezés előtti, a már üzemelő hajó esetén időszakos üzemképességi szemlét tartanak. Erre a hajót üres üzemkész és tiszta állapotban kell kiállítani. Annak igazolására, hogy a hajó üzemkész állapotban van – géphajó esetén – a hajó vezetőjének a szemlét megelőzően hajókönyvbe be kell írnia, hogy: - a hajó, hajózásra alkalmas, - ennek megfelelően a hajótest, - a hajózási eszközök, felszerelések rendeltetésszerű jó állapotban vannak, és - a hajózáshoz szükséges, megfelelő képesítésű személyzet, rendelkezésre áll. Áruszállító hajón – önjárón, uszályon – az üzemképességi vizsgálat, vagy köbözés idején áru nem lehet, a szemle előtt a raktárpadlókat, oldalburkolatokat fel kell bontani, és ezeket a vizsgálat idején is ilyen állapotban kell tartani. Az időszakos üzemképességi szemle kiterjed: - a hajótest szerkezetére; - a fő és segédgépekre, a

hajóberendezésekre; - a kazánokra, a lég-, és üzemanyagtartályokra, csővezetékeikre, és szerelvényeikre; - a villamos berendezésekre és vezetékekre; - a horgony és kormányberendezésekre, - a vontató, a toló és a kikötésre szolgáló berendezésekre; - a mentőeszközökre, a mentő és szolgálati csónakokra, a csónakdarura, valamint a rakodódarukra; - a hajózási jelzőeszközökre és a navigációs berendezésekre / jelzőlámpa, hangjelző eszközök, radar /; - a hajó megfelel- e a munkavédelmi, a vízügyi, és egyéb előírásoknak, és az igazoló bizonylatok a hajón vannak- e; Új hajó esetén, azaz az üzembe helyezést megelőző szemle esetén: Az előzőeken kívül még az alábbiak szükségesek: - a hajó dokumentációja az előírt terjedelemben jóváhagyásra került, az esetleges változásokat átvezették; - a hajó állapotában, felszereltségében, minőségében megfelel- e a jóváhagyott dokumentációban foglaltaknak; - a

hajó építésekor a tervekben feltüntetett anyagokat az előírt technológiával építették- e be; - a hajóval a szükséges álló, futó és manőverpróbákat, és egyéb méréseket elvégezték, ezek a megfelelő eredményt adták-e; - a szükséges okmányok, bizonylatok, jegyzőkönyvek rendelkezésre állnak-e. Tengeri hajók felkészítése osztályozó és üzemképességi szemlére: A tengeri hajók osztályozó szemléinek rendjét, az adott hajót osztályozó társaság előírásainak, a hajó osztályozásával foglalkozó része tartalmazza. Ezekben megtalálható a különböző szemlék esedékességének időpontja, a szemléken bemutatandó berendezések felsorolása. Az összes osztályozó társaságnál megvannak az általában 4 évenkénti osztálymegújító szemlék, valamint a közbenső osztályt megerősítő szemlék. A szemléket javítások előzik meg, amelyek gyakorlatilag azonosak a belvízi hajóknál előforduló hibák megszüntetési

módszereivel. A szemlékre bemutatandó berendezéseket előzőleg házilag kell ellenőrizni, és a házi próbákon kell meggyőződni arról, hogy megfelelnek- e, az osztályozó társaságok követelményeinek. A szemlén be kell mutatni az előírásokban megkövetelt tartalék alkatrészeket, ill. felszereléseket, és leltári tárgyakat, melyek beszerzéséről időben gondoskodni kell. Különösen vonatkozik a nem tartós leltári tárgyakra, felszerelésekre, és anyagokra / rakéták, kézi tűzoltó készülékek, élelem /. Amennyiben a hajó folyamatos osztályozásra van bejelentve, akkor az egyes részegységek / főgép hengerek, segédgépek / javításakor vagy koromtalanításakor, azokat az osztályozó társaságnak be kell mutatni, és a bizonylatot meg kell őrizni. A felügyelet alatt lévő berendezések váratlan meghibásodása esetén, - ha az elhárításra a személyzet nem képes -, ún. soron kívüli szemle keretében be kell mutatni a regiszter

felügyelőjének. A felügyelő ilyenkor elbírálja, hogy a hajó megtartja- e az osztályát, ill. az osztályba sorolás megtartásához, milyen javításra van szükség. Erről ill. a javítás utáni helyzetről szemlejegyzőkönyv készül A szemle megtörténtéről és annak eredményéről, az osztályozó társaság szemlejelentést / survay report / állít ki, amit meg kell küldeni a honi hajózási felügyeletnek. Ennek alapján állítják ki a hajó okmányait. C; A hajójavítások ügymenete, folyamata Folyamat: Az „A” és „B” tételben az aláhúzottak. Adminisztratív feltételek: - üzemeltetési dokumentációk - hajókönyv - köbözési bizonyítvány - hajólevél - gépnapló - konyha használati engedély - egészségügyi levél - vízvizsgálati jegyzőkönyv, patkánymentes bizonylat / köjál / - egészségügyi ládák, és előírásszerű tartalma - személyzeti kimutatás a megfelelő hajóskönyvekkel együtt - rádióhasználati

engedély - vámzár bizonylat - próbabizonylatok / horgony, kormány, főmotor / - vízpróbabizonylat - védőöltözetek - mentőeszközök - munkavédelmi napló - HÁSZ szerinti leltári tárgyak - tulajdonos utasításainak gyűjteménye. 15. tétel A-B-C; Az anyag- és energiagazdálkodás fogalma, célja, a felhasználás csökkentésének lehetőségei, eszközei a hajózásnál A fuvarozási feladatok ellátása különböző mennyiségű, és minőségű, ill. rendeltetésű anyagok folyamatos felhasználását igényli. Így az úszóegységek helyváltoztatásához hajtó és kenőanyag, valamint a kisebb javításokhoz tartalék alkatrészek szükségesek. Az anyagköltségek a ráfordítások jelentős részét teszik ki, fokozott jelentősége van az ésszerű, és költségkímélő anyaggazdálkodásnak, tervezésnek. Az anyaggazdálkodás fontosabb fogalmai: - Készletnek nevezzük, azt az anyagmennyiséget, amely saját vagy idegen telephelyen kerül

raktározásra, vagy a felmérés idején a vállalat által megjelölt helyre fuvarozzák. - Folyó készlet az, az anyagmennyiség, mely két soron következő szállítás időpontja között képes a felhasználási helyek igényeit kielégíteni. - Törzskészlet tatalék készlet, az anyagszállítások esetleges kimaradásakor a folyamatos ellátást biztosítja. - Maximális készlet a két készlet együttes legmagasabb szintjét jelenti. A maximális készletet ill. annak összetevőit tapasztalati utón, ill a készletnormák segítségével állapítják meg, melynek nagyságát napokra számítják. A készletek nagyságának felmérését általában évenként egyszer év végén végzik el, míg az évközi készleteket a mérlegmódszer segítségével állapítják meg. Ehhez ismerni kell a nyitókészlet nagyságát, valamint a tervezett zárókészletet. A felsorolt tényezők együttesen adják meg a szükséges beszerzések nagyságát. Az anyagmérleg: - egy

fedezeti, nyitókészletből és a beszerzésből és - egy szükségleti, a felhasználási és zárókészletből áll. A két oldalnak egyenlőnek kell lennie. Az ismeretlen tényezőt / beszerzést /, úgy kapjuk meg, hogy a szükségleti részből levonjuk a fedezetet. Az anyaggazdálkodás tervezésénél, azokat a kiindulási adatokat kell ismerni, melyek segítségével a szükséges anyagkészlet beszerzése megtervezhető. Ezek: - Anyagcsoportok: - üzemanyag, gázolaj, kenőolaj - vásárolt energia, parti áram - fenntartási anyag és alkatrész, lemezek, kötelek, kábele, idomacél - egyéb anyagok, tisztító-, irodaszerek -A bázis, évi statisztikai adatokat, az anyag kivételezési bizonylatok alapján állítják össze. - Az anyag felhasználási normák, az anyagszükségletet teljesítményi mértékegységre vonatkoztatva adják meg, KW, vagy menetóra. - A felhasználási helyek, a teljesítmény és az anyagfelhasználás között közvetlen kapcsolat van,

ha ismerjük a bázisidőszakhoz viszonyított tervezett teljesítményeket, úgy az anyagfelhasználás is megtervezhető. - Ismerni kell az anyagok árjegyzékét, az állandóan változó, és egy- egy terméknek a beszerzési helytő függő szélsőséges árkülönbözetét. - Energiagazdálkodás: Hatékonyságát az alábbi tényezők befolyásolják: - Az üzemanyagok beszerzési ára: A beszerzési ár a legkisebb ráfordítással megvalósítható eszköze a költségcsökkentésnek. A tevékenység alapfeltétele, hogy az üzemeltetőnek naprakész információi legyenek, a hajó pozícióiban is eltérő, napokban változó árakról. Legkedvezőbb bunkerolási lehetőségek - A fuvarfeladat végrehajtásához rendelhető eszközök műszaki állapota, korszerűsége: A korszerű meghajtó berendezések lényegesen alacsonyabb fajlagos üzemanyag fogyasztással üzemeltethetők. A berendezések folyamatos karbantartása, a fogyasztás figyelemmel kisérése alapfeltétele

a hatékony energiagazdálkodásnak. - A fuvarfeladat végrehajtását befolyásoló tényezők, melyek az üzemeltetőtől függetlenek, és nem befolyásolhatóak: A magas vízállás következtében megnövekvő vízsebesség, vagy jégzajlás fellépő nagyobb közegellenállás nem befolyásolható körülményként növelheti a fajlagos energiafogyasztást. - Az üzemeltető személyzet szakmai felkészültsége: A hajó vezetési technikája is meghatározza az üzemagyagfogyasztást. A fordulatszám indokolatlan növelése a sebességnöveléshez viszonyítva aránytalanul, köbözötten magasabb üzemagyagfogyasztást eredményez. - Forgalomszervezési tevékenység színvonala: A forgalomszervezést alapvetően befolyásolhatja az energiaköltségek alakulását: - az adott viszonylatra a leghatékonyabb géphajó kiválasztásával, - az adott tolatmány alakzat összeállításával, az ahhoz rendelendő géphajó teljesítménnyel, lehetőleg homogén bárkák tolatmányba

rendezésével - alacsonyabb vízállásnál, merülési korlátozásoknál, elengedhetetlen részterhelésű rakományok gazdaságosságának gondos, fuvaronkénti mérlegelése, mert ezek teljesítménye, és üzemagyag fogyasztása a teljes rakományéval megegyező, a bevétel azonban lényegesen alacsonyabb. 16. tétel A-B-C; A hajóút fogalma, főbb paraméterei, osztályozási rendszere, a hazai víziút hálózat osztályba sorolása A víziút és ezen belül a hajóút kijelöléséről, fenntartásáról, szabályozásáról, használatáról jelenleg több jogszabály rendelkezik. A hajóút fogalmának elhatárolását a víziúttól, egyes hatósági eljárást igénylő rendelkezések is szükségessé tették, pl.: a hajóútban tilos fürdeni HSZ értelmezése alapján a víziút: A vízi szállításra, vízi közlekedésre alkalmas tenger, tó, folyó, vízfolyás, csatorna, ill. ezeknek arra alkalmas szakasza, része. / Olyan felszíni víz, amely bármely

nagyságú és típusú vízi járművel közlekedésre használható /. Hajóút: A víziútnak a hajók közlekedésére kijelölt- kijelölés hiányában a közforgalmú hajók által rendszeresen használt- része, valamint a kikötők veszteglő és a rakodóhelyek vízterülete. / Olyan víziút vagy víziút rész, amelyen rendszeres, elsősorban kereskedelmi hajózás folyik, és amelyet erre a célra kialakítanak, fenntartanak, és jelzésekkel ellátnak /. A Duna Bizottság megfogalmazása szerint: A hajóút, a víziútnak a biztonságos hajózásra szolgáló, szabályozott és kitűzött része. A hajóút tehát akkor felel meg a forgalmi feltételeknek, ha a hajózási űrszelvény méretek, mélység, szélesség, kanyarulati sugár, a mindenkori vízállás és hordképesség függvényében lehetővé teszik a mértékadó hajók, hajókaravánok közlekedését. A belvízi hajóutak jellegük szerint lehetnek: - Természetes hajó-, és víziútak, amelyek emberi

beavatkozás nélkül alkalmasak a vízi közlekedésre - Szabályozott hajóutak, amelyeket emberi beavatkozással, megfelelő és tudatos vízszabályozási módszerekkel a szükséges és lehetséges mértékben alkalmassá tesznek, a mértékadó hajóegységek közlekedésére - Csatornázott víziútak, amelyeket a belvizek hasznosítása során felmerülő igények alapján többcélú vízi létesítmények beépítésével hoznak létre, és ennek kapcsán viszonylag állandó egységes hajóút méreteket ill. közlekedési pályát is biztosítanak - A mesterséges hajóutak és víziútak ugyancsak a többcélú vízhasznosítást lehetővé tevő tudatos, az igények és lehetőségek figyelembevételével kialakított közlekedési pályák, ahol elsődleges szempontként a vízi közlekedés igényeit veszik figyelembe. A víziútak jelentősége és méretei: - Méreteik szerint lehetnek: - nagyhajózásra - kishajózásra alkalmas víziútak, melyen 20m- nél

kisebb testhosszúságú és az általa vontatott vagy tolt 1000t hordképességnél nem nagyobb gépnélküli áruszállító hajókkal, vagy hasonló főméretű önjáró áruszállító hajókkal végzett vízifuvarozást értünk. A hajóút csak a kis merülésű, gyakorlatilag a víz felszínén sikló, szárnyashajónak biztosítja a teljes biztonságot. A nagy hajók vezetőinek, kormányosainak részletesen kell ismerniük a víziút mederalakulatait, a hajóút megjelölt vagy meg nem jelölt határait, a hajózási akadályokat, a hajóra vagy a karavánra veszélyes áramlatok helyét, hatását. Külön baleseti forrásokat jelentenek a sekélyvizű szakaszok, a víz alatti sziklák, hajózási akadályok, vagy a víz alatti szabályozási művek. / kereszt kőhányások / A biztonságos hajózás alap feltétele, az adott hajóút részletes ismerete, amit csak nagy gyakorlattal lehet megszerezni. Segítséget adhat a révkalauz, ill. a Duna Bizottság által kiadott

„Révkalauz Térkép a Dunáról” című térképsorozat, amely a legnagyobb részletességgel mutatja be a Duna- Regensburg és a torkolat közötti szakaszának nautikai viszonyait, nevezetesen: - a legkisebb hajózási vízszintnek megfelelően a 2,5 m- s vízmélység rétegvonalát - a folyamkm táblák helyét - a szabályozási műveket, az állandó hajózási akadályokat - a települések helyét - a folyón található műtárgyakat, hidakat, zsilipeket - az állandó jelleggel kihelyezett bójákat, és egyéb kitűző jeleket - a sodorvonalban mért tájékoztató vízsebességi adatokat A legtöbb Duna menti ország kiadja a Dunáról és a hajózható nemzeti vizeiről készített, un. Km mutatót. Ezek nélkülözhetetlenek a különleges úszó és nagy berendezések vízi úton történő fuvarozásához / úszó daruk, dokkok, elevátorok /. A térképek feltüntetik: - a víziúton épült műtárgyak helyét, és a helyi vízmércéhez viszonyítva a műtárgy

pontos hajózási űrszelvényméretét - a vízmércére vonatkozó adatokat / 0 pont, az ott mért legkisebb és legnagyobb hajózási víz értékét / - a kikötőket, a rakodó és veszteglőhelyeket, a komp, és révátkelő helyeket - a hajóutak jellegzetes pontjait / mellékfolyók és ágak / - a helységnevek mellett piktogrammal jelölve az igénybe vehető szolgáltatásokat, hatóságokat / vasút, vám, hajójavító üzem / A víziútak a konkrét földrajzi és hidrológiai adottságok szerint lehetnek jól vagy kevésbé jól hajózhatók. Meghatározó tényezők a tengernél az ár, apály, az áramlatok, a part viszonyok. A folyóknál a vízmélység, a vízjárás, a meder viszonyok, / kanyarulatok, hordalékképződés /és a folyó vagy folyam esése / a Dunán felső, középső, alsó szakasz /. A víziútakat jellemzőik alapján osztályozzák. Az Európai víziútakat az ENSZ Gazdasági Bizottsága EGB I-IV. osztályba sorolja, ahol 1350t- ás hajók

kétirányú forgalma lehetséges A víziútak használhatóságát éghajlati tényezők is befolyásolják, belvízinél a jegesedés, kiszáradás, tengerhajózásnál jegesedés, széljárás, viharok. Mo. elvileg víziútakkal jól ellátott országnak mondható, de a gyakorlatban azonban a víziútak hajózhatósága, kikötőkkel való ellátottsága, és a többi közlekedési ághoz való kapcsolódási lehetősége nem megfelelő, így kihasználtsága igen gyenge. Ebből is adódik, hogy M o- n a hajózásnak a közlekedési munkamegosztásban elfoglalt helye, messze elmarad a kívántaktól. Mo víziút hálózatát a Duna és Tisza, mint gerincfolyók, valamint azok mellékfolyói és a közöttük összeköttetést biztosító csatornák alkotják. A hálózathoz sorolhatjuk a hajózható tavainkat is / Balaton, Velencei tó, Fertő tó /. Egyetlen nemzetközi jelentőségű víziútunk a Duna, amely 1850-s fkm- nél Rajkánál lép be és az 1433fmk- nél Mohács

közelében hagyja el az országot. Az EGB osztályozása szerint a Duna Bp. feletti VI B, a Bp alatti szakasza VI C osztályú víziút A nemzetközi jelentőségű víziútakon minimálisan 2,5 merülést / mely 2,7 vízmélységnek felel meg / kell biztosítani, az év legalább 66 %- ban, azaz 240 napján. A negyedik osztályú víziútakon a kétirányú közlekedéshez legalább 120 m széles hajóútnak kell rendelkezésre állnia. A fenti feltételeknek a Duna Bp- Rajka közötti szakaszon felel meg A Bős- i. vízlépcső üzembe helyezése óta, a nemzetközi hajóút a vízlépcső, üzemvíz csatornájában halad, és az 1811 fkm- nél, Szabnál, torkollik a Dunába. Legfontosabb regionális jelentőségű víziútunk a Tisza, mely az ország határain kívül / Titelnél 1215 fkm / torkollik a Dunába. A M o.- Jugoszláv egyezmény lehetővé teszi a Magyar hajózás számára a Tiszáról a Dunára / fordítva is / való áthajózást. A Keleti országrész és Szeged

között igen változó paraméterekkel rendelkezik, EGB I- III. Szegedtől az országhatárig terjedő 17 fkm EGB IV, ennek megfelelően nemzetközi jelentőségű víziút. 17. tétel A; A hajózás naturális teljesítmény- mutatói A naturális mutatók értékeléséhez szükség van a hajók forgalmi jellemzőire is. Ezek: - Menetidő: az, az időtartam, amelyet a hajó kezelési időn kívül, mozgásban tölt / t m /. - Kezelési idő: az, az időtartam, amelyet a géphajó a rakodóhelyen, vagy a kikötőn belül csökkentett géperővel mozgásban tölt el, pl.: tolatmányrendezéssel, fölcsatolással / t k / - Szabadmeneti, szabadmeneti sebesség: / v s / az úszóműnek üres állapotban mért legnagyobb sebessége, álló / holt / vízben. A sebességet az adott hajózási viszonyok / hegymenet, völgymenet / lényeges mértékben befolyásolhatják, ezért a konkrét körülmények között meghatározható erőhatásokat figyelembe véve alkalmazzák, az egy- egy

vonalszakaszra érvényes vontatási együtthatót, kilát / K /. - Üzemi sebesség: a hajónak terhelt állapotban, vagy tolatmánnyal mért 1 óra alatt megtett útját értjük, holt vízben mérve. Természetes, ha egy géphajó terhelése nagyobb, vagy kisebb, mint a névleges, vagy tervezett tolatmánysúly. Ehhez viszonyítva az üzemi sebesség nőhet, vagy csökkenhet, ezért a gyakorlatban az üzemi sebesség helyett, a feltételekkel korrigált tényleges üzemi sebesség mértékegységét alkalmazzák. A tényleges üzemi sebesség, hegymenetben 10000t elegysúlynál nem lehet több, 7 km/ h lehet számolni. Völgymenetben, fele annyi a terhelhetősége 5000t, és a sebessége 18 km/h - Átlagos műszaki sebesség: a hajónak rakományokkal terhelt uszályokkal, az egy nap alatt megtett átlagos km távolságot értjük. - Kereskedelmi sebesség: Hasonló az átlagos műszaki sebességhez, azonban a mutató kifejezi a különböző vonalakon felmerülő állásidőket,

azaz a kieső KW, és tonna napokat. / figyelembe kell venni: köd, vám, éjjelezés, zsilippelés / A szállítási, fuvarozási feladat elvégzéséhez szükséges munkaráfordítás, a fuvarozott áru súlyától, ill. személyhajózásnál az utasok számától, valamint a szállítási távolságtól függ E két tényező külön- külön jellemzi a fuvarozás eredményét, de önmagában nem érzékelteti a tevékenység nagyságát. Ezért a két tényezőt tonnakm ill utaskm fogalmában foglalják össze / 1t áru, ill. 1 utas 1km- re történő szállítási tevékenysége, melyeket valamilyen időegységre vetítenek /. Egy- egy időszakra negyedév, év, a hajózási vállalat tonnakm, vagy utaskm- ben kifejezhető összteljesítményét, úgy kapják meg, hogy a szállítási folyamat részeként meghatározott tkm, utaskm adott tárgyidőszaki értékeit összeadják. / 50t áru* 100km re visszük 30 nappal /. A szállítás teljesítményének, valamint a fuvarozott

önsúlynak a birtokában határozható meg az átlagos szállítási távolság. A képzett tonnakm mutató számát, személy és árufuvarozással is foglalkozó hajózási vállalatok alkalmazzák. Mértékegysége: Ktkm, melyet az árutonnakm és az utaskm összeadásából kapunk. A folyóvizeken szolgálatot teljesítő hajók teljesítményét / üzemi sebességét / a fuvarozás iránya és az adott folyamszakasz eltérő jellemzői befolyásolják. A változó körülmények miatt, a teljesítményértékelés egységesítése, valamint a vízi járművek teljesítményeinek összehasonlíthatósága, a hajózási vállalatok egymás közti elszámolása céljából vezették be a kilát fogalmát, melyben a vonalegyütthatók segítségével egyenlítik ki a víz sebességéből adódó különbségeket. K= elegysúly* fkmvonalegyütthatóval / 1000 B; A hajózás pénzügyi teljesítmény- mutatói Egy adott időszak, adott szervezeti vagy termelő egységének pénzügyi

teljesítményét az azonos időszakban keletkezett árbevétel és költség ráfordítás különbsége adja. A könyvviteli rendszerek általában, a hajózásra is érvényesen előírják a bevételek és költségek áttekinthető és elemzésekre alkalmas elhatárolását, így a költség- nemek, helyek, viselők részletezését is. Minden termelő vállalkozás elemi érdeke, hogy a bevételek és ráfordítások alakulásának folyamatos értékelésével, ne csak egy gazdálkodási időszak végén / az év befejezését követően /, hanem egy- egy kisebb termelési szakasz befejezésekor / a hajózásban egy- egy út végén / értékelni tudja a bevétel és ráfordítás különbségének pozitív, vagy negatív eredményét. Ennek a követelménynek meghatároz eleme az információs- kommunikációs rendszer minősége. A piacgazdaság működése a vállalkozások életében az információk tartalmát és szerepét az önálló tőkeerők szintjére emelni. Az

információ nem önmagában, hanem célirányos felhasználással válik tőkeerővé, mellyel gazdálkodni kell. Az információ gazdálkodás fejlesztésének terméke a controling, melyet mindig egyedileg a vállalkozás sajátosságainak megfelelően kell kialakítani. Az a fontos, hogy a döntést előkészítő, és a döntésben folyamatosan részt vevők controling szemlélettel végezzék munkájukat. A controling kialakításának legfontosabb elemei: - A vezetés orientált számvitel kialakítása, mely az első lépés a korszerű controlling rendszer felépítésénél. A hagyományos alapvetően csak regisztráló számvitel nélkülözhetetlen, de nem elégséges információ bázisa a vezetésnek. A vezetés orientált számvitelt elsősorban jövő orientált adatok szolgáltatásával segíti a vezetés. - A tervezési és ellenőrzési rendszer a controlling tevékenység kiemelt része. A tervezés során ki kell jelölni a célokat, és meg kell határozni az

elérésükhöz szükséges eszközöket, és intézkedéseket. Folyamatosan értékelni kell a környezeti változásokat, a tevékenységet ki kell egészíteni a folyamatos ellenőrzéssel, fel kell mérni a végrehajtás feltételeit, a megvalósítás módját, és eredményét. - A controlling munka nem végezhető elszigetelten, a vállalkozás egészét átfogó egységes szemléletű és folyamatos munkára van szükség. Ennek megfelelő szervezeti formát kell találni, mely jól illeszkedik az alaptevékenységhez, és elegendő hatáskörrel rendelkezik. Nem kap döntéshozó szerepet, de mint döntés előkészítő meghatározó a vezetés számára. A forgalomban részt vevő géphajók termelik a hajózási tevékenység bevételeinek döntő hányadát. A controlling kiterjesztése a hajóegységekre, széles áttekintést, következésképpen döntések, intézkedések sorozatának lehetőségét biztosítja a forgalomszervező és a kereskedelmi szervezet számára.

- Értékelhetővé válik, hogy azonos típusú fuvarfeladatot, melyik hajóegységgel, milyen tolatmány összeállításban lehet a leggazdaságosabban elvégezni. - Ha az adott időszakban nincs szükség a teljes flottára, kiválaszthatóvá válnak az adott feladathoz szükséges leggazdaságosabb hajók. - Egy- egy folyamszakaszon az eltérő vízáramlási viszonyok, az eltérő hajótípusok különböző gazdaságossági eredményeket mutatnak. A controlling biztosítja az optimális hajóválasztás lehetőségét. - A kereskedelmi szolgálat fuvardíj politikájának kialakításához, az adott időszak fuvarpiaci helyzetének a már aktív, vagy várható fuvardíjszintnek ismeretén kívül szükség van arra, hogy ismerje a flotta állandó és változó költségeit, ill. az üzemeltetés önköltségét Ez ad lehetőséget arra, hogy a szabad árformában működő fuvardíjszintben, az eseti fuvardíj alkuban, a legkedvezőbb eredményt érjék el, ill. a rossz

fuvarpiaci helyzetben, milyen legalacsonyabb díjszintig mehetnek el, mely egy- egy utón veszteség lehet, de az üzemi veszteség összegét viszonylag csökkentheti. A hajózás legfontosabb pénzügyi mutatói: - Állandó költségek: amortizációs költség, mely a hajó beszerzési költségéből és az értékcsökkenés éveiből számítható. - az előző év javítási költsége - az őrszemélyzet bér és közterhe - segédgépek üzemanyaga - Változó költségek: - üzemanyag - személyzeti bér és közterhek - Bevétel: a fuvardíjtétel és fuvarteljesítmény szorzata. - Eredmény: a bevételből kivonjuk a költséget / állandó, változó / C; A hajózás főbb műszaki- gazdasági mutatói A hajózás gazdaságos tevékenységének egyik feltétele, hogy a műszaki- gazdasági mutatók kellő mélységű elemzések a tulajdonosoknak vagy üzemeltetőknek rendelkezésre álljanak. - Fajlagos rakományterhelés: 1 főüzemi KW teljesítményre, vagy 1

hordképességi tonnára, hány tonna tömegű rakomány jut átlagosan. E mutató nagyságát befolyásolja, a fuvarozott áruk fajsúlya, az áruellátottság, és a folyami hajóknál a vízállás. A folyami géphajóknál 243 tonna / KW - Fajlagos áruszállítási teljesítmény: a folyami géphajók 1 KW- ra eső áruszállítási teljesítményét méri. A tengerhajózásban nem használják Mértékegysége árutonnakm / KW, nagysága 180- 200 ártkm KW. Nagyságát szintén az áru fajsúlya, a vízállás, és az áruellátottság befolyásolja. Értékének alakulására meghatározó hatással van a kereskedelmi, forgalmi és az üzemképesség tekintetében a műszaki szolgálat. - Átlagos műszaki sebesség: / holt vízben mért / folyami géphajóknál, 200- 220 km/ nap. Önjáróknál 160- 185 km/ nap, és tengeri hajóknál 550- 580 km / nap. - Menetidő tényező: a terhelten megtett menetidő és a ténylegesen üzemben töltött idő aránya. Folyami

géphajóknál 32- 40 %, áruszállító hajóknál 16- 20 %, tengeri hajóknál 36- 38 %. - Hordképesség hatékonysági mutató: az áruszállító hajók 1 tonna hordképességére naponta mekkora fuvarteljesítmény jut. Átlagos értékei folyami uszályoknál: 21- 26 átkm / tonna nap, tankuszályoknál: 5- 15, önjáróknál: 15- 18 átkm / tonna nap. A folyami átlag 21- 24 átkm / tonna nap, tengeri hajóknál: 75- 90 átkm / tonna nap. - Hordképesség kihasználás, azt mutatja meg, hogy az üzemben lévő járművek teherbíró képessége / hord / egy adott időszakban, milyen arányban van kihasználva. Hordképesség kihasználás = átkm / hordképesség tonna km. A mutató értékét %- ban fejezzük ki Mértékét befolyásolja a fuvarszervezés, minősége a vízállás, és az áruellátottságtól függ. Átlagos értékei a magyar hajózásban, folyami hajóknál: 50- 56 %, tengeri hajóknál 62- 65 %. 18. tétel A; Hajójavító üzemek feladatai, típusai,

szervezeti felépítésük Általános feladatai: - úszóművek fenntartási, javítási, karbantartási tevékenysége, - új hajótestek, géphajók építése / a fentiekkel ezek időszakos jellegűek / - szabad kapacitás egyéb irányú kihasználása Működési formája: - Telepített hajójavító: - általában zárt medencékben, öblökben helyezkednek el. - általában telelőhelyként működne, téli kikötő. - nagyobb város környékén helyezkedik el, a város szélére telepítik. - könnyebb az anyagbeszerzés, és a munkaerőszerzés, a javítás utáni áruszerzés. Előnye: - sólyatér építhető - zárt műhelycsarnok, - daruzható partfal létesíthető. - Helyhez kötött úszóműhely: - általában kikötök közelében, vagy nyíltvízi út mentén - jegesedés esetén zárt öblökbe vonhatják - nagy felületű „hasáb” alakú úszóművek - kisebb útközi javítások - havaria utáni káresemény, meghibásodás - univerzális gépekkel

rendelkeznek - csak a legszükségesebb szakmák kerülnek itt üzemeltetésre / villanyszerelő, lakatos, ács, motorszerelő / Előnye: - mozgatható, - a víziút bármely szakaszán elhelyezhető - Mozgó szervizhajók: Mozgó gépkocsi szerviz szolgálathoz hasonlóan működik / úgy, mint az autómentők /. Meghatározott szakaszon teljesítenek szolgálatot. Feladatuk: az üzemképtelen járműveket a helyszínen javítják, Előnye: - a géphajónak kevesebb alkatrészt kell vinnie, nincs szükség minden alkatrészre. - nagy európai vizeken ismertek Hátránya: - a személyzeti költség miatt az üzembetartása magas. A tengeren dögboat- nak hívják. Lékesedés, meghibásodás miatt leáll a hajó, akkor ajánlatokat tesznek a parancsnoknak. A hajójavítás egyéb ipari tevékenységtől megkülönböztető jegyei: - az őszi- téli hónapokra koncentrálódik a javítási idény - szezonon kívül felesleges kapacitás keletkezik - legfontosabb eszközrendszere, a

sólyatér hasznosítása a vízállás magasságától függ - a tevékenység döntő része szabadtéren végződik B; Hajójavító üzemek létesítményei és berendezései Telepítés szempontjai: - folyamira vagy tengerire rendelkezik be a hajójavítás, / a tengerinél szárazdockra is be kell rendelkezni / - milyen darabszámú járművet terveznek egy évben - vagy csak javítás, vagy csak építés vagy mindkettő Korszerű hajójavítók létesítményei: - Műhelymedence, és partfalak: megfelelő vízmélység, és megfelelő vízterület. Kotrás A partfalnak függőlegesnek kell lennie. A partfalon ütköző gerendáknak és dörzsgerendáknak kel lennie. - Műhelyek, megfelelő munkaerő: Alapszakmák: hajólakatos, motorszerelő, villanyszerelő, asztalos, hajókovács, géplakatos, műszerész, kárpitos, hajóács Kiszolgáló szakmák: hegesztő, forgácsoló, csőszerelő, öntő, tűzikovács - Emelő és szállító berendezések: Daruk - Sólyatér:

Rézsűs parti elem. A hajót oldalról ráúsztatják, gépi vagy kézi csörlőkkel a partfalra vontatják a hajót; majd görgő szánkókon kihúzzák, majd fixálják. Szerkezeti elemei: - csúszdák vagy sínek - sólyamáglyák: a szárazon lévő hajó alátámasztására szolgál. - gyorskioldó horog Szárazdock: arra szolgál, hogy a hajótest teljes egészében szárazon hozzáférhető legyen. Szárazdockba úsztatják a hajót, amikor javítják. - Irodák - Raktárak - Kiegészítő létesítmények 19. tétel A; Kikötők feladata, főbb típusai Fogalma: olyan vízparti létesítmények, melyek célszerű berendezések révén alkalmasak vízi úton érkező, vagy induló utasoknak vagy áruknak ki- vagy berakási forgalmának lebonyolítására ill. tárolására Típusai: - Földrajzi helyzete szerint / jellege szerint /: - folyami - folyamtengeri: Hamburg – Elba folyótölcsére, Rotterdam: Rajna folyamtölcsére - tengeri: Amsterdam, Barcelona - tavi:

Balaton- Tihany - csatornai: Kiel - Funkció szerint / érdekek szerint /: - kereskedelmi forgalom: - személyi kikötő - teher kikötő - speciális funkciójú kikötők: - üzemi, téli, menedék / hajógyári javító / - sport - ipari célú kikötők: - halász - hadi kikötők - komp kikötők - Hajózási vízszint jellege szerint: - nyílt kikötő: változó vízállású - zárt kikötő: állandó vízállású - Elrendezés szerint / a parthoz viszonyítva /: - partvonalra kiépített - partvonalon kívülre: mólos - partvonal mögé: medencés - Fekvése szerit: - medermenti: nyílt vízi rakodók - medencés - Telepítés szerint: - természetes - mesterséges - Tulajdonjog szerint: - közforgalmú: mindenki használhatja - Áruk szerint: - üzemi: hajóengedélyes - darabárus - tömegárus - többcélú - Áruk neme szerint: - ércrakodásra - foszfátrakodásra - fa rakodására alkalmas - Vámszempontból: - vámszabadterület - vámterület Tengeri

kikötők: Kiinduló tényleges áruforgalom: elágazó, közbenső, gyors. Kikötők feladata: Vasúton, közúton, viziúton érkező áruk átvétele, átrakása, kiszolgáltatása, raktározása / közraktározás is /. Előkészítés, kikészítés, nevesítés, átcsomagolás, érlelés / ezek értéknövelő szolgáltatások /. Vám és közraktározási ügyletek lebonyolítása, szabad terület, ill. raktárak bérbeadása Teleltetés. B; A kikötők gazdasági jelentősége, telepítésük szempontjai A kikötők gazdasági jelentősége: - Több közlekedési ág találkozási pontja / közút, vasút, viziút /. A kikötők egy részénél ez nem mindig igaz, de közúttal biztos van összeköttetés. - Vonzó hatású az iparra és a kereskedelemre. Minél fejlettebb egy kikötő, annál több ipari és kereskedelmi vállalat települ be. - A környezetében az infrastruktúra is fejlődik. A rávezető utakat bővíteni, korszerűsíteni kell. - Foglalkoztatottságra

jó hatással van. Telepítés szempontjai: - A folyóparti kikötőknél el kell kerülni az eliszaposodást. A partszakasznak és a sodróvonalnak minél közelebb kell kerülnie egymáshoz. - Medencénél: olyan helyet kell kiválasztani, ahol hajóforduló kiépíthető. - Pontosan meg kell határozni a kikötő rendeltetését. - A telepítés időszakában a rendelkezésre álló árumennyiséget fel kell mérni / indulóban és érkezőben /. - Lakosság, építkezések figyelembe vétele. Ez fontos azért, hogy miket, mekkora területre építenek, hogy a kikötőt területileg mennyire lehet majd fejleszteni, és az infrastruktúrát bővíteni. - Gazdaságot érintő programok - Növekedési lehetőség mekkora lehet - Munkaerő igény, munkaerő lehetőségének felmérése, arányba állítása - közlekedés, infrastruktúra távolságát, áteresztő képességét a telepítés előtt fel kell mérni / közút, vasút milyen messze van /. Pl: Gőnyű, ahol a

kiépítés rengeteg pénzbe került Műszaki tervezés szempontjai: - medencés partfalak kiépítése: / a kikötő jellegének megfelelően / - függőleges - rézsűs - tört - rézsűs daruállvánnyal - rakodó berendezések: - daruk - szívó- nyomó berendezések - parti létesítmények: / amire szükség van / - raktárak - tárház - nyíltrakodó - Vasúti berendezések, milyenek szükségesek a kikötőbe, vasúti forgalomtervezésnél. - Energiaellátás feltételei: milyen távolság, kapacitás. - Víz és csatornaellátás. C; Kikötők áru- és hajóforgalmi tevékenysége Kikötők árutevékenysége: - Üzemi kikötő: - saját áruforgalmat bonyolít le. - egycélúak, vagy mezőgazdasági, vagy valamilyen nagy tömegű áruk felvételére. Pl: régen Téeszeknél voltak. - Berakásra szolgáló kikötő: - olcsóbb a technológiája, mint a kirakóé. - olyan part kell csak, amire egy markoló rá tud menni. Pl: Vác Dunai mész és cementművek / itt ki és

berakás is működik /. - Közforgalmú kikötő: - tömeg vagy db, konténer, RO-RO, személy vagy teher / a kettő együtt nem működik soha. - szállítmányozási, fuvarozási, hajózási vállalatok, kirendeltségek települnek ide. A kikötő szolgáltatási körét két oldalról is kiszolgálja. Szükség van: - révkapitányság, kikötői kapitányság fontos, hogy működjön - tűzoltóság: parti létesítmények miatt, folyamszakasz vízoldali oltása miatt. - vasútüzem, vasúti csomópontként szolgál, amely nem feltétlenül a kikötőt szolgálja csak ki, hanem a kikötő környékére települt üzemeket, ipari létesítményeket is. - vámkirendeltségre, postára - élelmiszer felvevőhelyre - szállásra Kikötők hajóforgalmi tevékenysége: - szolgálhat lekötő- és várakozóhelyként - az összevárásokat egy földrajzi ponthoz kötik - vételezőhely - bunkerolási lehetőség / üzemanyag felvétel / - telelőhely - menekülőhely: a legközelebbi

szervezetnek kötelessége fogadni / jég, műszaki meghibásodás miatt / - áruforgalomtól független, ki- és beléptetés, vám elé állítás Tengeri kikötők típusai: - Partalakulás szerint: - Konkordáns partok: a partvonallal párhuzamos, pl.: Amerika - Diszkordáns: a partvonallal merőleges, pl.: Indokínai félsziget - Neutrális partok: a parton nincsenek hegyvonulatok, pl.: Dánia - Fjord kikötő: Gleccservölgybe benyúlt tenger. Zárt, védett, előnyös kikötőforma Kis forgalmú kikötő, nem nagy kereskedelmi, hanem inkább halász kikötők. Pl: Berger - Fördekikötő: Lapos partokon alakul ki, ezt is a jég alakítja ki. Pl: Dánia- Koppenhága, Német- Kiel - Skjär / sér / kikötő: Ezt is a jég alakítja ki, lapos partokon. Kisebb szigeteknél, pl: Finn- Helsinki, SvédStockholm - Bodden kikötő: Ezt a szél formálja, lapos partok, sekély öblök. Németország- Rügen, Hollandia- Friz szigetek - Dünekikötő: Homokos lapos part, a partfalakat

meg kell erősíteni, mert labilisak. Pl: Calais - Watt kikötő: Pusztuló, homokos part, pl.: No Bréma - Lagúna kikötő: pl.: Velence - Ria kikötő: Magas sziklás partokon / diszkordáns partokon /, pl.: Hong- Kong - Klift kikötő: Előnytelen felépítés, nagy hullámzás, kis forgalmú kikötő, pl.: Észt o- Tallinn - Torkolatkikötők: Delta: apály, dagály közötti különbség kicsi, így a tengeráramlás a hordalékot nem tudja kivinni. Nílus – Alexandria Tölcsér: La Plata - Parana folyó - Korallzátony kikötő: Körbe korallzátony alakul ki, középen vulkán van. A sziget eltűnt és csak a korallgyűrű maradt meg. Pl: Pearl Harbour - Haway 20. tétel A; A kikötőbe telepített rakodó- berendezések - Kikötő jellege: - tömeg, db, konténer, RO-RO, A medencében ezek a tevékenységek jól elhatárolt módón fizikailag elkülönülnek, úgy hogy más áruforgalmat nehogy veszélyeztessenek. / széljárás, tűz, robbanásveszély / Pl:

széntároló mellett ne épüljön gabonatárház. - Már a kikötő telepítésénél meg kell határozni, hogy mi hova kerül majd. - Geológiai és anyagi lehetőségek szabják meg a partfal megépítését, és milyenségét. - Milyen rakodó berendezéseket használnak majd ott. - Kiépített partfal - keresztszelvény - Függőleges: a legjobb, mert bármilyen vízállás van a hajó a parti sávig meg tudja közelíteni a partot, és a rakodás sem bonyolult. - Rézsűs: legrosszabb, mert a hajó a legtávolabb helyezkedik el a parti sávtól, így bonyolult a rakodás. Vízállástól függő, nagyon magas vízállásnál is lehetetlenné válik a kirakás. Alacsony, és közepes vízállásnál a kikötés nehéz, nem korszerű - Tört: köztes megoldás. Függőlegesből és egy rézsűsből áll Vasúti vágányt, mobildarut lehet építeni, ha magasabb a víz, feljebb teszik. Szélső értékeken mozog a vízállás oda érdemes ezt. - Rézsűs daruállvánnyal: nem

érzékeny annyira, a vízállásra, a függőleges partfalnál olcsóbb. Rakodó berendezések csoportosítása: - Berakó: - csúszda: legegyszerűbb, legolcsóbb berakó berendezés, emelhető, csúsztatható. A csúszdát a rövidebb szakasznál meg lehet hosszabbítani, vagy a hajó mozgatják az áru alatt. - Kirakó: Általában egycélúak. Ömlesztett árura, szívó- nyomó berendezések - Univerzális: daruk. Helyhez kötöttség szempontjából: - Hosszan mozgó berendezések: - darupályával kiépített daruk, - mobildaruk: a partélen hosszában korlátlanul mozoghat a daru. - hosszan mozgó, de korlátolt a darupálya miatt. - Fix daruk: technológiája költséges, mert a hajót kell mozgatni. - Úszó daruk: - partra és partról is képes dolgozni, - nyílt vízen hajóból hajóba rakodik, - a könnyítéseket általában ezzel végzik Hosszan mozgó daruk típusai: - Fél portál daru: hosszan kinyúló gémből és egy kacsából áll. - Portál daru: egy

gémkinyúlás - Híddaru: létezhet fél, vagy csak portál állás is. Jellemzője a híd szerkezet, szerkezete forgódaru. A parton végig tud haladni. - Konténerdaru: rövid árumozgatás, szállítás, lerakás. Ez a terminálon újra kezdődhet. A lábak között működik a konténerek mozgatása. - Kalapácsdaru Az áruk mozgatásának fő funkciója: Szállítási folyamat: felrakás, továbbítás, lerakás. A rakodást jobb minél kisebb távolságon belül végezni. A szállítást két rakodási folyamat között: az árut az egyik helyről a másira kell átmozgatni. B; Szakaszos és folyamatos működésű szállítógépek - Szállítógépek: - Folyamatos működésű: - szállítószalag, - serleges elevátor – gabonatárház - konveyorok: beépített sínpálya, függesztő rendszerre akasztják fel a terméket, pl.: ruhák, vágóhídon a húst - szállítócsigák: folyamatosan működő csiga berendezés, alul és felül működő, valamilyen szögben lévő

csiga. - kaparó szállító gépek: bányászati eszköz, magára húzza az árut, és a szalagon megy tovább. - görgősorok, - teomatikus, vagy hidraulikus üzemeltetésű berendezések. - Szakaszos működésűek: - szállító / vasúti, képkocsi /és vontató, emelő targoncák. Emelőgépek: - futódaru, kábeldaru: felső függesztésű pontjuk van. Ezek csarnokdaruk is - forgó daruk, - felvonók: csak vertikálisan, fel - és lemozgók, liftek Rakodógépek: - az első kettő keveréke - kanalas rakodók: folyamatos üzemű, ha az üzemben van, szakaszos, ha önjáró berendezésen van. - forgó rakodók, - serleges rakodók, - marófejes rakodógépek: bányászatban használt. C; Daruk árumegfogó szerkezete és a kézi rakodóeszközök Az idő 70%-át a gépi megfogás vagy a kézi tehermozgatás veszi el. - biztonságosnak kell lennie, - a megfogószerkezet meghatározza a daru teljesítményét - fizikai munka intenzitása / kötözés / - áruvédelem,

biztonság - horgok, - kengyelek: darab, csomagolt áru megfogására szolgál - bilincsek, - ollós szorítók, - elektromágnes, - brágakötél, heveder, - markolók: ömlesztett és laza állapotú árukhoz - szívó berendezések: vízi utón érkező, nagy tömegű áruknál. Kézi rakodóeszközök: - béka, - molnár kocsi: zsákos áruknál / 2 kerekű, lépcsőzős /, - rovátlé: 2 kerekű, - görgős feszítővas: a ládát a középpontjánál lehet húzni vele. - hacskó: horog, de csak húzni lehet a zsákos árut vele. 21. tétel A; Az úszódaruk, és mobil rakodó- berendezések Az úszódaruk, az úszó munkagépek egyik fajtája. Rendeltetése: Egyedi terhek emelése, rakodás, rövid távú szállítás, ideiglenes tárolás, tengeri, folyami, kikötői, partmenti hajózási körzetekben, meghatározott üzemeltetési feltételek között. Rendeltetési felépítését tekintve két nagy egységre bontható: - daruszerkezetre, mint kivitelező munkagépre -

pontontestre, ami biztosítja a munkagép üzemeltetésének szükséges feltételeit / úszóképesség, stabilitás, energiaellátás, lakhatóság /. E két feltétel alapján az úszódaru két nagy csoportra bontható: - Úszódaru: Amelyekben a daruszerkezet nem forgatható, hanem a ponton hossztengelyében billenthető / fixgémes rendszer /, a daruszerkezet fő mozgásai / emelés, billentés /. - Forgógémes úszódaru: Amelyen a daruszerkezet a pontonon forgatható, fő mozgásai emelés, forgatás, gémbillentés. Jellegzetességeik: A fixgémes úszódaru - gémrendszere, meghatározott szögtartományban billenthető. - a daruszerkezet hajtóművei és egyéb szerkezeti elemei általában a ponton fedélzetén helyezkednek el. - a daruszerkezet csak függőleges mozgást tesz lehetővé, ezért igen fontos a darutípus manőverképességének biztosítása / kikötő-, horgonyberendezések /. - fedélzeti teher elhelyezésére nincs lehetőség - a gém utazóhelyzetbe

való fektetése bonyolult és időigényes Az alkalmazott gémrendszer szerint megkülönböztethető: - egygémes típusú: alakú főgémmel - többgémes típusú, amelynél a felső gém a főgém folytatásaként, kisebb teher esetében nagyobb kinyúlást, és emelési magasságot biztosít. A fixgémes úszódaruk általában nagyobb 100- 5000t- s terhek emelésére készülnek / mentés, roncskiemelés / A forgógémes úszódaruk - a ponton orrészében elhelyezkedő teljes forgatható daruszerkezet - a teher pályáját a hossz és keresztirányú stabilitási feltételrendszer jelentősen befolyásolja - nagy előnye, hogy könnyen mozgó darutípus, - lehetőség van fedélzeti teher elhelyezésére, - saját emelőeszközzel javítási munkák végezhetőek, - utazóhelyzetre gyors gémfektetés biztosítható Típus szerint lehetnek: - egygémes, gémtoldattal / hullámos víznél /, vagy a nélkül - háromgémes Elsődleges feladatuk, a kisebb teherbírásból

következő rakodás. Mobil rakodóeszközök: - Kézzel működtetett eszközök: - emelővillás raklap / béka / - ollós, villás emelőkocsi - kézi hidraulikus magasemelő targonca - Gépi raktári mobileszközök: A rendkívül elterjedt egységrakomány rendszert, a raktári anyagmozgató gépek alkalmazása teszi biztonságossá és gazdaságossá. Csoportosításuk: - hajtóenergia szerint - kormányzás és vezérlés módja szerint - rendeltetése szerint / vontató, emelő, szállító / Főbb jellemzői összehasonlítása, a velük szemben támasztott alapkövetelmények: - a lehető legkisebb saját tömeg mellett biztosítsa a szükséges teherbírást - a lehető legkisebb szélességű közlekedési úttal elérhető legyen a szükséges halmozási magasság - feleljen meg a raktár biztonsági követelményeinek, valamint egyéb követelményeknek / tűz és robbanásveszély, sebesség, önsúly, vasúti kocsiba való beállás lehetősége, fordulóképesség / -

Nagyobb terhek emelésére szolgáló mobil rakodó berendezések: Az ún. szakaszos működésű gépek, amelyek jellemzője - váltakoznak a rakott és üres menetek, amelyeket megelőznek a fel-, és lerakási műveletek - az egyes árumozgatási folyamatok fázisait / megfogás, emelés, lerakás, üresmenet / egymás után végzik - a nem kötöttpályás rakodó és szállítógépek felhasználási területe általánosabb, mint a kötöttpályásé: - könnyen átcsoportosíthatóak - több célra alkalmazhatóak / ömlesztett és db / Fajtái: - kerekes, - hernyótalpas, - konténeremelő B; Fedélzeti rakodó- berendezések A fedélzeti rakodó berendezéseknek 3 csoportját különböztetjük meg: Árbocdaruk: Alapvetően tengeri árufuvarozó hajókon alkalmazzák, de kisegítő jelleggel más hajótípusokon is üzemeltetik. Beállításukkor ügyelni kell arra, hogy a rakodógémeket ne állítsák az előirányzottnál nagyobb vagy kisebb szögbe a fedélzethez

viszonyítva. Csak a gémtartókötél valamint az oldalirányba rögzítő pányvakötelek megbízható rögzítése után szabad rakodni. 2 árbocrúd összekötött üzemeltetése esetén nem szabad szem elől téveszteni, hogy ilyenkor az árbocdaruk névleges hordképességénél valamivel kisebb teher emelhető. A gémen mindig jól látható helyen fel kell tüntetni a legnagyobb emelhető teher tömegét. A rakodó berendezések tartozékait / láncok, csörgők /, mindig kifogástalan állapotban kell tartani, az acélsodronyköteleket az elemi szálak 10%-nak szakadása esetén ki kell cserélni. Az öntöttvasból készült alkatrészeket és szerelvényeket tilos szereléssel javítani. A daruk fékeinek szerkezete olyan, hogy meghibásodás vagy a hajtás kimaradása esetén a fék, működésbe lép, és nem hagyja a terhet leesni. Ilyenkor a fék kézi nyitásával lehet a terhet leereszteni. Teherbírásuk általában 100t terjed Kezelésük, karbantartásuk rendkívül

munkaigényes. Forgódaruk: Forgódarukon is fel kell tüntetni a legnagyobb teherbírást. A különböző darumozgások végállás kapcsolóinak működését minden rakodás előtt ellenőrizni kell. A fedélzeti forgódaruk számos üzemeltetési szempont miatt célszerűbbek, mint az árbocdaruk. / állandó üzemi készenlét, a főmozgásoknál elérhető nagyobb sebesség, markoló és horog üzem lehetősége. Egyszerűbb, áttekinthetőbb kötélzet, kisebb balesetveszély / Általában iker elrendezésű elektrohidraulikus üzemű forgódarukat alkalmaznak, amelyek közös alapra vannak felszerelve, így külön vagy együttes üzemben is alkalmazhatóak. Az ikerdaru vezérlése az egyik daru kezelőfülkéjéből történik. Az újabb típusú daruk hordozható távvezérléssel is el vannak látva. Különleges rakodó berendezések: / raktárak ajtait emelő daruk / Különleges rakodó berendezésnek tekinthető az ún. daruhíd, amely a fedélzeten a habvég

környezetében kiképzett sínen halad. A berendezés súlypontadatai az árbocdaru adatainál kedvezőtlenebbek. A 2 támaszkodólábon kihajtható daruhidak a futómacska pályáját meghosszabbítják, így konténerek, dbáruk, ömlesztett áruk rakodása válik lehetővé. A ferdegém- futómacskás daru kézi meghajtással ellátva szolgálati daruként, gépi hajtással korlátozott teljesítő képességű rakodódaruként üzemeltethető. A kézi meghajtású futómacska darukat csónak és raktárnyílás megemelésére használnak. C; Tároló- berendezések és eszközök A korszerű raktárüzem szervezés elsődleges feladata, hogy a tárolásra átvett készleteket a legkevesebb élőmunka ráfordítással kezelje. A cél olyan rakattelepítési módszer kialakítása, amely a korszerű raktári tárolóeszközök hatékony alkalmazását lehetővé teszik. Ilyen lehet a tömbtárolás, amely akkor alkalmazható, ha nagy tömegű, azonos termék tárolásáról van

szó. Jó raktárkihasználást biztosít. Többfajta áru egyidejű raktározásánál lehetővé kell tenni az árufélék hozzáférhetőségét, valamint azt is, hogy a régebbi árukat korábban lehessen kiadni. A tömbös tárolás alapsegédeszköze a rakodólap. Soros tárolás, akkor alkalmazható, ha nagy az áruválaszték, és minden cikk, elem megközelíthetőségét biztosítani kell. Előny az áttekinthetőség, hátránya a rossz raktárkapacitás kihasználás. A raktári állványrendszer a legkorszerűbb. Anyaga lehet fém, fa, vagy műanyag, szerkezete fix, oldható és vegyes. Kiszolgálása lehet kézzel, vagy gépi úton Az állványos tárolási rendszer fő csoportja: soros, átjárható, eltolható, mozgatható állványok. A tárolóeszközök nélkülözhetetlen elemei a tárolás segédeszközei. / rakodólapok, raklemezek, szállítótartályok, rácskonténerek összehajtható, vagy egymásba rakható tárolók / 22. tétel A; A kikötői

infrastruktúra fogalma, elemeinek csoportosítása - Általában az infrastruktúra: A gazdasági tevékenység hátteréül szolgáló, a termelés zavartalanságát biztosító alapvető létesítmények rendszere. Pl.: lakás, közművek, egészségügy, kereskedelmi hálózat, út- vasúthálózat hírközlés - Kikötői infrastruktúra: 1. Alapépítmények: Utak, vasúti pálya, víz- csatornarendszer, partfalak, darupályák, közműalagút 2. Felépítmények: Raktárak, irodák, szociális létesítmények, műhelyek, daruk 3. Kommunikációs rendszerek: Hírközlő berendezések, kamerarendszer / éjjel- nappal látó /, adatrögzítő és feldolgozó rendszerek, számítógép rendszer, fix, automata, távirányítású rendszerek. B; A kikötők medencék, rakodók, terminálok szerinti specializálódása Medencés specializálódás: - személyi forgalom - áruforgalom: - szárazáru, - folyékony áru Terminálok, rakodók specializálódása: - darabárura, -

konténerre, - RO-RO-ra, - ömlesztett árura / szénre stb. lehet külön gabonára is / C; A kikötők közlekedési hálózata, raktárak és üzemi épületek A közlekedési hálózatot meghatározó tényezők: - a közlekedési hálózat minősége, - külső kapcsolatrendszer, - csatlakozása az országos út- és vasúthálózathoz. - Raktárai: 1 vagy többszintesek lehetnek. Raktárépítési költségek, fenntartási és üzemeltetési költségek eltérőek. A többszintes raktár drágább. - Specializálódnak: - gabona tárház: padozatos, siló rendszerű, serleges elevátor, - szabadtéri tárolók: gépkocsik, szén, kohászati termékek, faáruk, nyersanyag, acél, vas - üzemagyag tárolók. 23. tétel A; A kikötők szervezeti felépítése, működési rendje Igazgatóság Kereskedelmi Forgalmi Műszaki Adminisztráció, Kiegészítő tevékenység tevékenység tevékenység pénzügy, számvitel, humán erőforrás szolgálat Ezeknek minden

kikötői szervezethez tartozniuk kell. Ezek mind elsősorban szellemi irányító tevékenységek, ahol döntések születnek. Egymással kapcsolatban végzik tevékenységüket. - Igazgatóság: a cég méretétől függ. - Kereskedelmi tevékenység lényeges tevékenységei: - piackutatás: valamilyen egymásra épülő folyamatban. - üzletkötés: - rakodás, tárolás - szabadterületek, irodák, raktárak bérbeadása - Forgalmi tevékenység: Raktárak, vasútüzem, hajózás irányítása. - Műszaki tevékenység: Karbantartás, javítás, technológia, beruházás, fejlesztés, tervezés. - Adminisztráció, pénzügy, számvitel, humán erőforrása: Az előző szakaszokban megtörtént dolgok írásban való rögzítése, számla formájában, ami a megbízónál jelenik meg. Munkaügy, bérügy - Kiegészítő tevékenység: Tűzvédelem, munkavédelem, rendészet, szociális létesítmények, egyéb. B; A kikötők kereskedelmi - forgalmi tevékenysége - Kereskedelmi

tevékenység: A folyamat a piackutatással kezdődik, kapcsolattartás. A kikötői tevékenység alapvető lényege az áruszerzés. Az áruszerzés kiegészítő fontos tevékenység, a meglévő kapacitások hasznosítása. - raktárak, irodák, szabad területek bérbeadása, - kapacitás felmérése, és ennek nyilvántartása - üzletkötés formája a megállapodás, - a megkötött megállapodásról a forgalmi osztály tájékoztatása, / feladatkitűzés / - feladat végrehajtásának ellenőrzése A kereskedelmi szolgálat határozza meg, mit, miért, mennyiért. A forgalmi osztály alárendeltje a kereskedelmi szolgálatnak. Harmonikus együttműködésben kell dolgozniuk. A kereskedelmi szolgálat szabja meg, hogy a forgalmi osztály mit, mikor csinál. Fontosságukban nincs eltérés. - Forgalmi tevékenység: A feladat ellátásához szükséges erőforrás biztosítása az elsődleges cél. - munkaerő, - hajózási, vasúti, közúti kapacitás biztosítása -

szabad partfal biztosítása - szabad raktár kapacitás biztosítása - kapcsolattartás a megbízóval, vasút, hajózási vállalattal - előírások betarttatása - az elvégzendő tevékenység dokumentálása, átadás, átvétel dokumentumai, számlázás, ügyfél dokumentumai. Eredményeként a kikötő hozzájut az őt megillető bevételhez. C; A kikötői üzemirányítás - A szervezeti egységek harmonikus együttműködésének biztosítása, - Bevételek növelése, - Költségek csökkentése / munkaerő, de nem feltétlenül ez a fókusza / - Fejlesztési források biztosítása, fejlesztés tervezései - Az elő - és utókalkuláció nagyon fontos. 24. tétel A-B-C; A rakodási, tárolási igények felvételének, nyilvántartásának, és az ezekkel kapcsolatos feladatok lebonyolításának módja, valamint a rakodási, tárolási ügyletek elszámolásával kapcsolatos feladatok A kikötők technikai, és információs részekre bonthatók, amely részeket

funkcionálisan irányító és irányított alrendszerekként kezelünk. Szervezeti szempontból, ill. eszközoldalról tekintve az irányító alrendszert, a kikötő igazgatóságok, és közvetlen szervezeti egységei alkotják. Az irányított alrendszert, a rakodók, raktárak, tárházak, és az ott üzemeltetett berendezések, és ezek kezelő személyzete alkotja. A technikai alrendszer további, és az egyes kikötői tevékenységeket ellátó rendszerekre, az alábbiak szerint tagolható: - Hajóforgalmi tevékenység: hajók részére nyújtott szolgáltatások - be-, kihajózás, - felszerelés- és anyagellátás, - hajójavítás, - szervizelés. - Áruforgalmi tevékenységek: a fuvaroztatók számára nyújtott szolgáltatások - rakodás / átrakás, betárolás, kitárolás / - tárolás: a fuvarozási lánc részeként, az áruk tovább szállításáig, azok őrzése, gondozása. - raktározás: -i szolgáltatások, elosztó raktárak, közraktárak, fuvarozási

láncon kívüli tevékenység - árukezelés: lehetséges a fuvarozási lánc részeként, vagy azon kívül: csomagolás, jelölés stb. - egyéb tevékenységek: ipari tevékenység, raktárak, irodák bérbeadása - rezsi tevékenység: belső szolgáltatások, víziút, épület, géppark fenntartása. Technikailag a raktározás és a tárolás azonos jellegű tevékenységet jelent, de a díjtételek kialakításánál általában különbséget teszünk a szerint, hogy az adott tevékenység a fuvarozási lánc közvetlen részét képezi, vagy nem. A hajó szempontjából rakodáson, a hajó raktáraiba, vagy raktáraiból történő emelést értjük. A kikötő szempontjából ez a tevékenység kiegészül az árunak a tárlóhelyre ill. a hajóhoz való eljuttatásával, amely a betárolás ill. kitárolás A fenti folyamatokat köti össze a kikötő információs rendszere. A raktározási, rakodási folyamatban, két áramlási folyamat zajlik. Alapvető folyamat: az

áruáramlás Az áru a beszállítástól, a kiszállításig számos mozgatási és kezelési fázison mennek át. Ez a folyamat csak úgy követhető és irányítható, ha a fizikai áruáramlás mellett megszervezésre kerül az információáramlás is. A kikötői munkák hatékonyságát, az átfutási idő csökkentését nagymértékben elősegíti, ha a két folyamat egymással szinkronban, egyidejűleg zajlik, mert ez teremti meg a kikötői forgalom, a készlet, a fuvareszközök helyzetének folyamatos figyelését és irányítását. Ahhoz, hogy a kikötő az elvárt színvonalon eleget tudjon tenni a kötelezettségeinek, alapvető követelmény, olyan irányítási-, nyilvántartási rendszeralkalmazása, amely magába tudja fogadni / integrálni /, az áru-, és információáramlási folyamatot. Ennek az integrációnak a legfontosabb jellemzője az egyidejűség, mely azt jelenti, hogy a raktári- rakodási folyamatokról-, az azokhoz kapcsolódó

tevékenységekről, legkésőbb azok befejezésekor, a forgalomirányító- döntést hozó-, és regisztráló vagy elszámolást végző szervezeti egységek azonnal értesülhessenek. E követelmények ma már csak a számítástechnika, és elektronika eszközrendszerének alkalmazásával teljesíthető. A kikötő irányítása külső, és belső áru-, és információáramlás folyamatainak lebonyolítását irányító és regisztráló tevékenység, melynek aktív és passzív szerepét és funkcióját különböztetjük meg. Az aktív szerep, olyan utasítás jellegű információk, kiadását jelenti, amelyek hatására, valamilyen árumozgás következik be. A passzív szerep a regisztráló tevékenységet jelenti, melyek az utasítások végrehajtását, az árumennyiségek, és fuvareszközök változásainak aktuális állapotát az elszámolások alapadatainak biztosítását jelenti. A kikötők külső információs rendszere napjainkban alapvető változáson

megy át, melyekre az elektronika alkalmazása a jellemző. Az elektronikus adatcsere / EDI / megfelel a gyorsaság, és pontosság követelményének. A belső információs rendszer szorosan kapcsolódik a külsőhöz, miután azokat a folyamatokat, melyekkel kapcsolatban ezek az információk keletkeznek, a külső igényeket közvetítő információk váltják ki. A kikötő működési köréből keletkező, érkező, beérkezők az elsődleges információk, amelyek a megbízást és az azok alapján létrejött szerződéseket tartalmazzák. Ezek, és a kiegészítő információk alapján keletkeznek, a másodlagos információk, amelyek a megbízások végrehajtásának érdekében kiadandó utasításokat tartalmazzák. A kiegészítő, / háttér / utasítások a törzsadatokra, a folyamatok irányításához szükséges nyilvántartási adatokra vonatkoznak / rakodó-, tárolóhely /. A hagyományos kikötői irányítási rendszer jellemzője: vizuálisan olvasható,

papír alapú információhordozó, maga az információ átvitele és feldolgozása döntő részben manuálisan történik. Jellemzői: - többszöri manuális tevékenységet igényel, ezért nagy a hibalehetőség - az információ átvitel hosszadalmas útja miatt nem valósulhat meg a valós idejű adatkezelés. - a megbízó késedelmesen, nem egyidejűleg értesül az áru és fuvareszköz mozgásáról. - a kikötő késedelmesen jut a számlázási lehetőséghez. A kikötő forgalomirányítás korszerű eszközeként alkalmazott elektronika, egyaránt alkalmas utasítások közlésére, és a végrehajtás visszaigazolására. Ez az irányítási rendszer lehetővé teszi mindazon feltételek teljesülését, melyeket a logisztika a fuvarozóval és a kikötővel szemben megkövetel. A kikötő irányítási, nyilvántartási és elszámolási rendszernek és technológiának legfontosabb elemei ma, a Ferroport Raktározó és Rakodó KFT.- nél vannak meg A magyar

kikötők jelentős része a manuálisan előállított papír alapú információhordózókat és, ezek számítógéppel történő feldolgozásának kombinációját alkotják. A közepes, a nagy kikötők fontos feladata: A mindenkori ill. forgalmi helyzettől függően változó rakodó- tároló teljesítő képesség nyilvántartása. Ehhez szükséges a rakodó és tároló kapacitás felmérése, rögzítése, valamint a kiszolgáló gépi és élő munka teljesítő képességének meghatározása. A rakodó és tároló kapacitás egyaránt merev az építmények és gépi berendezések áteresztő ill. befogadó képességétől függő, rugalmasságukat a csúcs kapacitáson belül az átcsoportosítható gépi berendezések és a feladat elvégzéséhez szükséges munkaerő biztosítja. A rakodóhelyek áteresztő képességét a hajó, vasúti kocsi, gépkocsi fogadóhelyek hossza határozza meg. A hajóállások tekintetében, a rakpart teljes hossza általában 80 fm

járműértékkel + 5 m manőver igénnyel vehető figyelembe. Míg a gépkocsi, vasúti kocsi fogadóhelyek áteresztő képességét általában 15 fm/ jármű helyigény figyelembe vételével kell számítani. Az általános gyakorlat szerint a vasúti kocsi, gépkocsi fogadóhelyek hosszának 60%- a célszerű a folyamatos rakodás biztosításához. A tároló területek befogadó képességét a rendelkezésre álló tároló alapterület határozza meg. A kapacitást, azaz, a fogadható áru tömegét a váltózó áruszerkezeten belül egy- egy árucsoport fajsúlya, csomagolás módja, egymásba rakhatósága határozza meg. Ezért a raktár kapacitás mindenkori mértékét a rendelkezésre álló szabad m2 területben mérjük, a nyílt, és a fedett raktárak esetében. A fedett raktáraknál külön kell nyilvántartani a földszinti magasaktárak, és a lassúbb kiszolgálást biztosító emeleti raktárszinteket, miután a gyorsan forduló, nagy tömegű és a

hajózási forgalomban érintett árukat földszinti, rakodáshoz közeli raktárakban kell elhelyezni. A fentiekben meghatározott adatsoroknak, a döntés helyzetben levő kereskedelmi, vagy forgalomszervező szolgálatnak folyamatosan rendelkezésre kell állniuk. Ehhez szükséges, hogy a készletmozgásokról folyamatosan információt kapjunk. A tárolásnak- raktározásnak rendelkezésre álló szabad kapacitás meghatározásának legbiztosabb módja a naponta, hetente összegzett szabad m2 férőhely nyilvántartása, amit a raktár vezetője közöl a kereskedelmi szolgálattal. A döntési helyzetben lévő szolgálatok belső információs rendszerükben külön- külön gyűjtik: - a tudomásukra jutott, jelentősebb fuvarpiaci helyzetet befolyásoló várható árumozgásról szerzett információkat / piackutatás /. - a beérkezett ajánlat kéréseket - visszaküldött árajánlatokat, szerződés ajánlatokat - megkötött ügyletekre vonatkozó szerződéseket,

azok szakaszonkénti teljesítését. A beérkezett ajánlatkérésekből elfogadottak visszaigazolását megelőzően, a rendelkezésre álló információból kell kiválasztani azt a rakodó-, tárolóhelyet amelyik először: - a tervezett időpontra megfelelő kapacitásokkal rendelkezik, vagy azok oda csoportosíthatóak - a fuvarfeladatot a leggazdaságosabban lehet elvégezni A döntéshozó szolgálat feladata: A végrehajtói szolgálat időbeni és részletes tájékoztatása, annak érdekében, hogy a rakodásokhoz szükséges feltételek időben rendelkezésre álljanak. A megkötött szerződésekről, megállapodásokról a döntéshozó szervezet, írásban, vagy a szerződés átadásával értesíteni a pénzügyi elszámolást végző szervezetet, amelyik a végrehajtásról, annak szakaszairól a megállapodott díjtételek alapján számlát készít, gondoskodik a megbízó / költségviselő / megterheléséről és figyelemmel kíséri a terhelés

ellenértékének beérkezését. Eltérés, késedelem esetén megteszi a szükséges intézkedéseket a megbízónál, vagy annak számlavezető bankjánál. 25. tétel A-B-C; A tömegáruk, db áruk, egységrakományok, és gördülőrakományok rakodási technológiája A rakodásra kerülő áruk fajtájától, és az egyes áruk mennyiségének egymáshoz viszonyított és abszolút tömegétől függ az, hogy a kikötőben univerzális, többcélú, vagy egyfajta ill. néhány árufajta rakodására alkalmas rakodó berendezéseket használnak. A rakodás a többcélú kikötőkben történhet parti rakódó berendezésekkel, vagy a hajó rakodó berendezéseivel. Utóbbit főleg kisebb kikötőkben, vagy akkor fordul elő, ha a hajó valamilyen oknál fogva nem állhat közvetlenül a partfal mellé. A rakodó berendezések lehetnek: - helyhez kötöttek vagy - mobilok Csoportosíthatók a kikötői berendezések más szempontok figyelembevételével is pl.: -

rakodógépek, - szállítógépek, - ezek kombinációi: szállítószalag Rakodáskor az árut viszonylag kis távolságra mozdítva a fuvareszközre, vagy fuvareszközből mozdítjuk, szállításkor az árut viszonylag nagyobb távolságra. E munkák elvégzéséhez különböző eszközöket, és berendezéseket használnak, valamint olyan segédberendezések, amelyek az árumozgatásban vesznek részt. Ezek az áru tárolására, adagolására, mérlegelésére alkalmas berendezések. Az árumozgató gépek jellemző csoportosítása: - Szállítógépek: - Folyamatos működésűek: szállítószalagok, serleges elevátorok, szállító csigák, kaparó gépek. - Szakaszos működésűek: szállító és vontató targoncák, emelő targoncák. - Emelőgépek: - Futó, kábel vagy forgódaruk - Felvonók - Rakodógépek: - Folyamatosak, - Szakaszosak - kanalas, forgó rakodók, serlegesés marófejes rakodógépek Az árumozgatás gépesítésének főbb fokozata van: -

Kisgépesítésnél: A kézzel végzett munkát helyettesítő, a termelékenységet fokozó egyszerű gépeket és készülékeket alkalmaznak. - Teljes gépesítésnél: Géppel végeztetik a nehéz fizikai munkát, ez által csökkentik az árumozgatási költségeket. - Fél automatizálás: Lehetővé teszi a kezelőszemélyzet létszámának csökkentését, a táv és automatikus vezérlés alkalmazásával. - Teljekörű automatizálás: Működtetésénél csak ellenőrzésre van szükség. A hajózási áruforgalomban, a fuvarozásnál és rakodásnál nagyon sokféle áru jelenik meg, melyeket az ömlesztett db áru és egységrakomány csoportokra osztunk, mert ezek rakodási módja jellemzően eltérő. - Ömlesztett anyagok: Azokat a por alakú, aprószemcsés, nagyobb darabos és szálas anyagokat nevezzük így, amelyeket tartályból vagy edényből lapátolással, kiöntéssel, gravitációs úton vagy szívással mozgathatunk. - Dd áru: Az olyan szilárd test,

amelyet súlya, térfogata, alakja miatt ill. sérülésének elhárítása céljából rakodáskor külön- külön fogunk meg. A gyorsabb és jobb rakodási feltételek érdekében, gyakran csomagolással állítanak elő ömlesztett áruból, darabárut, ill. darabból egységrakományt A legelterjedtebb rakodó és szállító berendezések követelményeinek megfelelően kialakított fuvarozási egységeket rakománynak, az üzemenként vagy országosan szabványosított súlyú, és méretű rakományokat, egységrakománynak nevezzük. Egy- egy rakodó berendezés különböző áruféleségek rakodására alkalmas, és egy- egy áruféleség különböző berendezésekkel is rakható. Függ: időjárástól, árutól, miből kell ki- ill berakni. A leggyakrabban használt kikötői / parti /rakodó és szállítógépek: - Szállítógépek: - Folyamatos működésűek: Melyek szállítási feladataikat legtöbbször egymást kiegészítve, gépláncot alkotva látják el.

A gépláncok egyes tagjait a folyamatos üzemű szállítógépek segédüzemei kapcsolják egybe / surrantok, tartályok, silók stb. / - hevedere szállítószalagok, ömlesztett áruk - serleges elevátorok, ömlesztett és db áruk - szállító csiga, poros vagy aprószemcsés áruk rakodásánál kerül alkalmazásra. - csúszdák, önálló vagy kiegészítő árumozgató berendezések, melyek aprószemcsés, ömlesztett áruk ferde síkban, gravitációval történő mozgatására alkalmasak. - Szakaszos működésűek: - A motoros targoncákat nyílt rakodói és raktáron belüli, ill. raktárak közötti árumozgatásra használják. Ezek kis átmérőjű, fúvott vagy tömör gumiabroncsos járművek. Ezért fontos az üzemeltetési feltétel, az üzemi úthálózat jó karbantartása Db áruk és ömlesztett áruk, valamint egységrakományok rakodására, szállítására egyaránt alkalmasak. Üzemmódjuk tekintetében lehetnek elektromos vagy diesel meghajtásúak. - A

homlokvillás targonca majdnem mindenfajta áru rakodására és szállítására alkalmas. Emelőmagassága 1,5- 3,5 m; különleges esetben 6 m is lehet. A homlokvillát 10◦ hátra és 3◦ - ra előre lehet billenteni, mely a teher le- és felrakását, fordulóképességét, mozgékonyságát segíti. - Az oldalvillás targoncákat, elsődlegesen nagy hosszúságú rakományok, fűrész és hengerelt áruk, konténerek rakodására fejlesztették ki. Teherbírásuk, 3-30 t, emelőmagasságuk 5-6m. - Lancer targonca, az oldalvillás egyik típusa. Konténer el ill felszállítására, a konténerdaru hatósugarába ill. konténerek le és felrakása közvetlenül a fuvareszközre Emelőberendezése automatikusan, speciális megfogószerkezettel, spreader működik. Emelési magassága 7,5 m, ez 3.magasságot biztosít egymásra rakásnál A rakodásra kerülő áruk fajtája szerint a rakodógépeket 2 csoportra lehet osztani: - Félportál, és portál daruk: A kikötői partfal

mentén viszonylag rövid pályán, a raktár és minden fuvareszköz kiszolgálására ömlesztett, és db áru, egységrakomány rakodására használják, attól függően, hogy milyen kiegészítő tehermegfogó szerkezetet alkalmaznak. A billenőgém segítségével a daru a felemelt árut ugyanazon a magassági szinten tartva a forgási központhoz közelebb tudja hozni, ennek következtében a daru működéséhez kisebb hely kell, így a rakparton sűrűbb elhelyezésre van lehetőség. További előnye, a nagy gémkinyúlás, hátránya, nagyobb beruházási költség és a magas energiaigény. - Híddaruk: Nagy területen dolgozó. Leggyakrabban nyílt rakodótéren használják, főleg ömlesztett áruk, szén, ércféleségek rakodására. A híddarunak a rakodó hajó fölé kiérő konzolja van, és a rakodást a daru hídján mozgó futómacska végzi. - Konténerdaruk: A portáldarukból kerültek kifejlesztésre. Az emelési, macska-, és láb haladási

műveleteken kívül, a macska szerkezetük forgó mozgatására is alkalmasak. Lényeges tartozékuk a konténeremelő keret, melynek kiegészítő tartozékként történő alkalmazása teszi lehetővé a 20’ és 40’ konténerek emelését, ennek elhagyása esetén nagy súlyú árudarabok horogüzemben történő mozgatását. - Jones 851: Jellegzetes többfajta áruforgalom kezelésére alkalmasak, egyik legelterjedtebb mobil rakodóeszköz. Teherbírása, 35 t, gémkinyúlása 15m Kettős emelőműve horog és markoló üzemben egyaránt alkalmassá teszi. Kitámasztó karjai hidraulikus működésűek - A parther Autódaru csak horogüzemben db áru rakodására használható. Max teherbírása 6-7 t, gémkinyúlása7,7 m. A sokféle kikötői árumegjelenés miatt, a kikötői rakodási folyamatban a rakodógépek alkalmazhatóságának bővítése érdekében többfajta tehermegfogó szerkezetet alkalmaznak. A gyakorlat azt mutatja, hogy a daru műszaki teljesítménye,

annál nagyobb, minél tökéletesebb a tehermegfogó szerkezet, mert a rakodási körfolyamat idejének 60%- át a tehermegfogás és kioldás teszi ki. A korszerű tehermegfogó berendezések teljesen automatizáltak. Mo- n elterjedtebbeknek csak az ürítésük önműködő, a megfogáshoz kisegítő munkás szükséges. A rakodásra kerülő áruk tulajdonságaiknak megfelelően a tehermegfogó szerkezetet 2 csoportra oszthatjuk: - darabos és csomagolt elektromágnesek. árukhoz: horgok, kengyelek, bilincsek, ollós szorítók, - ömlesztett és laza állapotú anyagokhoz puttonyos és villás szerkezetű polipmarkolók. 26. tétel A-B-C; A tárolással szemben támasztott követelmények különböző típusú rakományok esetén, különböző típusú rakományok tárolási módja, a raktározott áruk kezelés, felügyeletének szabályai Tárolás, a készletek megőrzése egy bizonyos időtartamon át, a lehető legkisebb mennyiségi és minőségi

károsodással. Tárolási alapfogalmak: - Készlet: A tárolt anyagok, termények termékek, áruk közös neve. A tárolást közvetlenül vagy közvetve szolgáló eszköz nem készlet, a csomagoló eszköz, állvány stb. - Készlet egyed: Egy készletmennyiségnek az a legkisebb része, melyet belső / kémiai, fizikai /, vagy külső / csomagolási / kötelék választ el a többi egyedtől. - Rakat sejt: A rakat egy vagy több készlet egyedet tartalmazó építő eleme. - Rakat: A tárolásra felhalmozott készlet tömeg bármilyen módon történő tárolása. - Rakat fajták: - Halom: - az áruegyedek, olyan tömege, amelyben, ezekben az egyedeket csak a természetes súrlódás tartja össze. - mesterséges, szabályos elhelyezésből adódó kötés nincs - általában csomagolatlan árut tárolunk halmazban - halom formát vesz föl - Máglya: - szabályosan elrendezett kötésforma, amelyben az egymás fölé kerülő áruk soronként 90°- kal elfordításra kerülnek. -

rúdidomoknál, kohászati termékeknél alkalmazzák, hosszú áruknál alá kell támasztani. Raklapon zsákos áru - Asztag: - egymás mellett, egymás fölött szabályosan és azonosan kerül elhelyezésre az áru, - itt nincs kötés - fontos, hogy fizikailag azonos ponton legyenek alátámasztva - Állványos rakatban: Az egymás fölé kerülő készletrétegek az állvány közvetítésével egymást nem terhelve támaszkodnak a padozatra. - Egyenkénti rakat: Tárolási mód esetében az egyedek egymás mellett fekve egymást nem terhelve közvetlenül a padozatra támaszkodnak. Mindegyik tárolási móddal építhető sávos, keskeny, valamint tömbös nagykiterjedésű rakat. Tárolási folyamatnak a készletben végbemenő fizikai és kémiai folyamat. Tárolási munkafolyamatnak a raktár légnedvességét, hőmérsékletét, tisztaságát szabályozó tevékenységet nevezzük. A leggyakrabban előforduló áruféleségek tárolási módszerei, és a szabályos

tárolás legfontosabb előírásai. - Ömlesztet áruféleségek: - Szénféleségek / lignit, barna-, feketeszén /: Szabadtéri elhelyezésnél, a különféle szénfajták minősége, tartós raktározás, tárolás alatt különféle mértékben romlik. Alul mállik, melegszik, öngyulladás miatt berobban Tárolásra kerülhetnek forgó és import készletek, raktározásra, pedig törzskészletek / állami tartalékok, erőműi készletek /. A fiatalabb korú, kevert szenek könnyebben károsodnak, így fokozottabb figyelmet igényelnek. A raktározásra átvett szénféleségek szabadtéri takarásos vagy vízelárasztásos / rendszeresen locsolják /módszerrel történik. Takarásos eljárásnál a szénhalmazt kátrányos fekete, vagy saját szénporral fedik le. A halmazok belső hőmérsékletét rendszeresen hőmérővel, vagy kémrudakkal ellenőrzik. A veszélyes hőfok 60- 100◦C között van, az ilyenre melegedetteket a halmazból el kell távolítani. A szabadtéri

tárolóhely padozata beton keramit, vagy döngölt, gaztalanított szennyeződésmentes föld. A területnek enyhén lejtősnek kell lennie, hogy az esővíz el tudjon folyni. - Ércféleségek / mágnesvasérc, vörösvasérc, vörösvasérc dúsításra, ércpellet /: Tárolás, rakodás, közben általában keveset károsodnak, minőségük jelentősen nem változik. A tárolás körülményei, azonban befolyásolják nedvességtartalmukat, aprózódhatnak, télen tömbökké fagyhatnak össze. A nedvességtartalom növekedésével együtt járó törékenységi és összefagyási hajlam, minőségi károsodást és a kezelés során jelentős többletköltséget okozhatnak. A nagy nedvességtartalmú érc a kohósításkor robbanást idézhet elő. Az érceket szabadtéren halomba ömlesztve, az értékesebb, kisebb tömegű érceket, adalékanyagokat zsákban, hordóban, vagy ládákban általában fedett raktárban rendezetten tároljuk. A szabadtéri tárolásnál a halmok

helyét és nagyságát a technológiai adottságok, valamint a megbízás jellege dönti el. A halmokat többnyire csonka gúla alakura kell építeni. A halomba tárolt érc összefagyásának megakadályozására lehetséges módszer az oltatlanmésszel vagy sóval történő beszórás, a halom burkolása hőszigetelő anyaggal, fűrészporral. A szabadtér tárolópadozata beton, kockakő, vagy tömörített közuzalék Az esővíz elvezetéséről gondoskodni kell. - Vegyesbányászati termékek / agyagféleségek, szilikát és kvarcféleségek, magnezit és dolomit, szulfátok /: Általában az ércekhez hasonlóan jól tárolhatóak, a különleges tárolási feltételek biztosítása nélkül is. Elsősorban az agyagféleségek, az azbeszt, az égetett gipsz, és a grafit érzékenyebb a nedvességre, mert ennek hatására duzzadnak, zsugorodnak, csomósodnak, keményednek és megfagyás után aprózódnak. A szennyeződéstől való megóvás, azért fontos, mert sok

vegyesbányászati termék a finomiparban kerül felhasználásra. A vegyesbányászati termékek tárolása szabadtéren halomba, ömlesztve ill. az értékesebb fajták zsákban, hordóban, ládába csomagolva. Általában fedett raktárban, máglyába vagy asztagba történik. Szabadtéri tárolási módjuk, a talaj előkészítése, a fagyás elleni védekezési módja az ércféleségekkel azonos. - Kő, kavics, homokféleségek: Tárolásukhoz nem kell különleges feltételeket biztosítanunk, jól bírják a szabadtéri tárolás hatásait. Az időjárásra nem teljesen érzéketlenek, kárt okozhat a víz, a fagy és a nagy szél A fagy elsősorban a durva mészkövet, és az apró szemű nedves készleteket veszélyezteti. A szél a kőpor és homokféleségek készlethalmát bonthatja meg, idegen anyagokkal szennyezheti. A tárolás csomagolatlanul: szabadtéren, ömlesztve, halomban; csomagoltan: zsákban, hordóban, fedett raktárban, máglyában, asztagban történik. A

szabadtéri tárolás módja, a halmok kiképzése többféle lehet; gúla, csonkagúla, vagy kúp formájú. Általában 30- 50 cm magas oldalfalú karámban tárolják a tárolási magasság növelése érdekében így a talajjal és a levegővel érintkező felület csökkenthető. Az erős széljárásnak kitett halmokat raktározás esetén szélfogókkal lehetséges védeni. A tárolóterületet, szennyezést okozó dolgoktól / facsoporttól / távol kel kijelölni. A padozat beton, kő, tömörített kőzuzalék vagy tömörített talaj lehet. Esővíz elvezetését biztosítani kell. - Gabonaneműek, és olajos magvak / búza, rozs, árpa, napraforgó, tökmag, ricinus mag /: A gabonafélék és az olajos magvak nedszivók, környezetük hatására könnyen változtatják nedvességtartalmukat. Száradásuk súlycsökkenést okoz, nedvességük sokfajta betegség forrása. A nedvességtartalom növekedése gyorsítja a „légzést” / vesz fel, bocsát ki /, ezzel pedig

a melegtermelést. A vizes termék könnyen átmelegszik, és más betegségekre fogékonnyá válik. Erőteljes nedvesedés csírázást is okozhat A tárolt készlet nedvességtartalma a tárolótér, vagy vízi fuvarozás közben, a hajótér levegőjének nedvességtartalmától függően, addig növekszik vagy csökken még a készlet, és légtér nedvességtartalma egyensúlyi helyzetbe nem került. Káros a hőmérséklet emelkedése és a gyors hőmérsékletváltozás is. A hőmérséklet ingadozása párásítással okozhat károkat. A nedvesedés és a melege környezet által sietetett melegtermelés, akkor válik veszélyessé, ha a termelt meleg a tárolt készletben felhalmozódik. A csirázó szemek, szennyeződések, mikroorganizmusok is növelik a meleg mennyiséget. A melegedés begyulladást, helyétől függően fészkesnek, felületinek, rétegaljinak, vagy függőleges- rétegesnek nevezzük. Okozója a hideg vagy nedves felület A napfény csak közvetve

árthat. A napfény hatására, a száradó magból gyorsan párolgó víz megindíthatja a nedvesedéssel együtt járó melegedést. A felmelegedett gócokat az áruból ki kell emelni. A silóban tárolt árukat áruforgatással kell és lehet szellőztetni. A por, piszok, szennyeződés, gyommag közvetlenül és közvetve is rontja a termék minőségét. Szennyeződések egy része a mikrobák életműködését segítik, másik a rovarok által közvetített fertőzések. Piszkos környezetben a rágcsálók is jobban megtelepednek A gabonaféléket és oljos magvakat a fokozott tisztaságigényük miatt, semmilyen más termékcsaládba tartozó termékkel nem szabad egy térben tárolni. A melegedéssel együtt járó következmény - a fülledés: a termék anyagának összetétele megváltozik. - a dohosodás: a mikrobák által termelt kellemetlen aromaanyagok átvétele. Avasodás: az olajos magvak betegsége, a hosszú ideig tartó tárolás következménye.

Gabonaféleségek ellenségei: zsizsik, moly, rágcsálók. A csomagolt és csomagolatlan árut, raktárban tároljuk ömlesztve, vagy máglyában A gazdaságosság és a minőség ellenőrzése és megóvása tekintetében a legkedvezőbb tárolási forma. A tárolótér jobban kihasználható, a kezelés könnyebb Szabályai: - a rétegvastagság mindenütt azonos legyen, - a hasonló megjelenésű árukat nem szabad egymás mellett tárolni, - minden készletfajtát külön halomba kell elhelyezni - egy készletfajtát egyidejűleg csak egy halomból szabad kiadni. Máglyás tárolás: Általában értékesebb, törékeny készletfajták tárolásánál alkalmazzák / vetőmagok / Szabályai: - a máglya gondosan kialakított, szabályos alakú legyen, - egy rakatba azonos anyagú, minőségű és korú terméket tároljunk. - a máglyák között biztosítani kell a szellőzést, és a hozzáférhetőséget 50- 60 cm- es térközökkel, valamint a rakodási technológiának

megfelelő közlekedő utakat. - folyamatosan ellenőrizni kell a tárolótér levegőjének, és a tárolt készletnek a hőmérsékletét - a magok hőmérsékletének mérésére a magok közé szúrható védett hőmérőt kell alkalmazni. A raktárral szemben támasztott követelmény, tiszta, száraz, szagtalan, hűvös, egyenletes hőmérsékletű szelőztethető. - Darabáruk: - Betontermékek / mozaiklap, cementlap, betoncső, műkőgyártmányok stb. /: Az időjárást jól tűrik, nem tűzveszélyesek, egyenletes terhelésük nem tesz bennük kárt. Raktározási szempontból a legkedvezőtlenebb tulajdonságuk, hogy ridegek, dinamikus hatások és hajlítások töréskárokat okozhatnak. A kényesebb burkolólapokat és műkőgyártmányokat csomagolt állapotban, fedett raktárban szükséges tárolni. A szabadtéren tárolt áruféleségeknél a hajszálrepedések a szilárdságukat nem veszélyeztetik, az esztétikai követelményeket igen. Szabadtéri tárolásuk

csomagolatlanul, asztagban vagy darabonként egymás mellett történik. A burkolólap, mozaiklap, cementlap, járdalap asztagjainak kialakítása élükre állítva, szorosan egymás mellett 2-2 lap sima felületének érintkezésével történik. A sorokat egymásra fektetett lapokkal kell kezdeni és lezárni. A talajtól, és a sorokat egymástól alátétfával kell elválasztani. A betoncsövek közül a vékonyabbakat 25 cm átmérőjűig asztagban tároljuk, alátétre rakva. Az asztag kiképzése: - egymás fölé nyeregbe rakva, nem kell alátétezni, de az alsó sorokat erősen ki kell támasztani. - soronként alátéttel elválasztva, egymás fölé helyezve. Vastagabb nagy átmérőjű csövek tárolása a falvastagságtól függő teherbírás függvénye. Általában egy sorban egymás mellett, vagy 2-3 sorban egymás fölött nyeregbe rakva történik az alsó sorok kiékelésével. A szabadtéri tárolóhely legyen vízszintes, és egyenletes síkká egyengetett,

gondoskodni kell az esővíz elvezetéséről. A padozat tömörített, vagy szilárd talaj, a burkolatlapok tárolásához szilárd téglalap vagy betonpadozat szükséges. Az egyenlőtlen süllyedés különösen a csőfélékre veszélyes, az alsó sorban lévők törését okozhatja. - Üvegáruk / síküveg, öblös üveg, húzott üveg /: Tárolás szempontjából 3 csoportra osztható: - Alak és felhasználás módja szerint: síküveg, öblös üveg, és különleges üvegek / műszaki, optikai /. Valamennyi üveggyártmány hasonlóan viselkedik tárolás közben. Az üveg rideg, törékeny, vegyi és mechanikai hatásokra érzékeny. A kvarcnál puhább, így reped, csorbul, törik és karcolódik. Vegyi hatások elsősorban a levegőből és a csomagolóanyagból keletkeznek. A por a vízpára káros hatásait erősíti, sötét és nedves helyen penészesedés is keletkezhet. Tartós és erős fény hatására oxidálódhat, elszíneződhet, a hideg fokozott

törékenységet okozhat. Tárolása általában csomagoltan történik, szabályos körülmények között sem javasolt fél- 1 évnél hosszabb időtartamra. Az öntött síküveget tárolhatjuk szabadtéren, alátétre rakva, egymáshoz támasztva és a szélső rekeszeket biztonságosan megtámasztva. Fektetni, egymás fölé rakni a rekeszeket tilos A csomagolt öblösüvegeket szabadtéren is tárolhatjuk, jellemző azonban a fedett raktári elhelyezés asztagban, vagy máglyában. Az érzékenyebb és drágább síküveget és különleges üvegfajtákat biztonságos csomagolás védi a külső hatásoktól. Fedett raktári elhelyezésük ennek ellenére különös gondosságot követel meg. A jó üvegraktár száraz, és fűthető, jó, ha a gyors hőmérsékletváltozásokat szellőztetéssel, enyhe fűtéssel ki lehet egyenlíteni. - Kohászati termékek: A hajózásban és a kikötőben leggyakrabban előforduló kohászati félkész és késztermékek: nyersacél,

hengerelt félkész termékek / tömb, buga, laposbuga= platina, idomacélok, acélcsövek, lemezek, huzalok /: A kohászati termékek, jó hő és áramvezető tulajdonságúak. Az iparban előállított és felhasznált vas legalább 60%- ban színvasat, valamint 0- 6,67 % szenet tartalmazó vasötvözet, melyet 2%- nál több széntartalom esetén nyersvasnak, 0,1- 0,2 széntartalom esetén acélnak nevezünk. Lehetnek ötvözöttek és ötvözetlenek Tárolásuk: A leggyakrabban előforduló nehezen kikerülhető károsodás a korrózió, rozsdásodás, mely a fémek pusztulása, a környezet vegyi hatása által. A korrózióban az Oxigénnek van döntő szerepe, de a levegő nedvességtartalmának, nitrogénvegyületének, és gáz szennyeződésének, hőmérséklet növekedésének is. Az ismert gyártmányok közül a sima, a csiszolt felületűek, jobban, a durvább felületűek kevésbé állnak ellen a korróziónak. A felület megfelelő kialakításával lakk,

olajbevonat, vagy csomagolással, fedett raktári elhelyezéssel jobban lehet védekezni. A rozsdakáron kívül töréskárok is keletkezhetnek, melynek oka, a vas ridegsége, a helytelen rakodás és tárolási elhelyezés, mely maradandó alakváltozást is előidézhet. A vas alapanyagú termékek többségét asztagos vagy máglyás módszerrel szabadtéren tároljuk. A máglyás tárolás padozaton, az asztagos még állványon is történhet Az asztagot szabályos alakúra kell kialakítani. Elsősorban azok a termékek tárolhatóak szabadtéren, melyek felhasználhatóságát nem korlátozza, a korrózió okozta szelvénycsökkenés. Ilyenek a nyomócsövek, nyersacélok, rúd és idomacél, a sínféleségek, a durva és közép lemezek. Az öntött vascsöveket nyeregbe ültetett asztagot építve tároljuk, a talajtól alátéttel kell elválasztani. - Nyersvas: Vasércből gyártott vasötvözet, az ötvözetlen nyersvas vason és szénen kívül szilíciumot, mangánt,

foszfort, és ként; az ötvözött ezeken kívül még színesfémeket tartalmaz. Mindkettő tömb alakban kerül tárolásra. Tárolásuk: Szabadtéren, a máglyában. Alátétezés nélkül a tömböket egymás mellé, és többrétegben egymás fölé helyezzük máglyás kötésben. - Öntöttvas nyomócső: Szürke, körgyűrű keresztmetszetű test. A keresztmetszet jellemzi elsősorban, de a csővég kialakítása is fontos tényező; a tok, a karima két csődarab összeerősítését teszi lehetővé. A tárolás során ezek megóvására különös gondot kell fordítani. - Buga és lemezbuga: Alakját és méreteit a belőle készülő késztermék méreteinek megfelelően alakítják ki, hengerléssel / 10x10; 15x15; és 10 -12m hosszúak / Tárolásuk: Szabadtéren, máglyaépítésnél soronként elválasztó alátétezésre van szükség, mely 10- 15 cmes hézagolást biztosít, lehetővé válik a gépi munkavégzés. - Rúdacélok: Egyszerű, tömör

keresztmetszetű egy irányban vonalszerűen kiterjedő testek. Jellemzőjük a keresztmetszet, megnevezésük is ezt jellemzi: kör acél, négyzet acél. 16mm a legkisebb, de ide soroljuk a 150- 500mm ig. terjedő 5mm- nél vastagabb széles acélt is. Többféle technológiát alkalmaznak a gyártásában, hengerlés, húzás, hántolás, kovácsolás, sajtolás. - Idomacélok: Ezek is vonalszerűen kiterjedő testek, fontos jellemzőjük ezeknek is a keresztmetszetük, melyek valamilyen betűhöz hasonlítanak: U, L, I acél. Legkisebb keresztmetszeti méretük 20x20mm. A hosszúságuk nem jellemző 2- 14m Többségüket hengerléssel gyártják, de vannak húzott és sajtolt idomok is. Durva Rúdacél, idomacél tárolása: Függőleges falú asztagba rakva, a szálak kötegek fekvő helyzetben vannak, egymás fölött és egymás alatt soronként gondosan függőlegesen azonos síkban elhelyezett alátétekkel ellátva. - Sínek: Kis idomacélok, jellegzetes alakjuk,

felhasználásuk és a tárolási körülményeik miatt külön csoportot képeznek. Hengerléssel készülnek Sínfélék tárolásuk: Az azonos fajtákból két sort szoktak egy rétegbe rakni, az alsósor sínszálai talpon állnak, a felsősor az alsósor sínszálai között helyezkednek el, talppal fölfelé fordítva. Az alátétek acél, vagy faanyagúak. Az alakváltozás elkerülése érdekében 2,5- 3 méterenként alátétezni kell az egymás fölött fekvő sorokat. 30 m hosszúak is lehetnek a sín küldemények - Acélcsövek: Az öntöttvas csövekhez hasonlóan, általában gyűrű keresztmetszetűek, hosszan kiterjedő testek. Fontos a csővég kialakítása is Hengerléssel gyártják Tárolásuk: Kétfajta asztag építhető. A 15- 160mm átmérőjű csöveket függőleges falú, az ennél nagyobb átmérőjűeket lépcsős kialakítású asztagban tároljuk. Az asztagfal magasságát csőoszlopok földbe építésével, vagy „L” alakú önhordó idomokkal

biztosíthatjuk. - Lemezek és szalagok: Síkbeli kiterjedésük miatt nem keresztmetszetük, hanem vastagságuk jellemzi őket. A lemezek és szalagok között az a különbség, hogy a lemeztáblák szélességi és hosszúsági méretei azonos nagyságrendűek, a szalagok szélessége kisebb, mint a hosszúságuk. Hengerléssel készülnek. Tárolásuk: A lemezekből is 2 fajta asztag képezhető. A kisebb kiterjedésű és 20- 25mm vékonyabb lemeztáblákat közvetlenül egymásra helyezzük, a nagyobb táblákat alátéttel választjuk el egymástól. A lemezek teljes szélességükben támaszkodhatnak az alátétre, és vízszintes helyzetben kell lenniük. - Huzalok: Kör keresztmetszetűek, egy irányban jobban kiterjedő acélszalagok. Kisebb mennyiségben négyzetes, esetenként más tömör szelvényű huzal is forgalomba kerül. Hengerléssel és húzással készülnek. - Papír: Mechanika, vegyi, vagy mechanikai és vegyi eljárással kezelt nővényi rostokból

álló anyag. Általános jellemzői: - a papír rendkívül vékony, - lemezzé alakítható, - jól hajlítható a keresztmetszeti méreteihez képest. - nagy szakítószilárdságú, - fehér és színezhető, színtartó és jól ragasztható. A papír vastagságát a gyakorlatban nem vastagsági mérte adattal, hanem m2- kénti súllyal jellemzik, néhány gramm és néhány ezredgramm között. Ragaszhatóságának nagy szerepe van a csomagolóiparban, hőszigetelő épessége jó. Kedvezőtlen adottságai, melyekre a tárolás, rakodás során fokozott figyelmet kell fordítani: - a nedvesedés csökkenti a szilárdságát, és megváltoztatja az alakját, térfogatát. - fém és hősugárzással közvetlenül érintkezve károsodik, - gyúlékony 200- 300°C- nál meggyullad. Tűzvédelmi tekintetben a legveszélyesebb a tömörítetlen hulladék papír. - por és más szennyezőanyag könnyen károsítja - néhány nővény és állatfajta könnyen kárt okoz, penész,

rágcsálók - mechanikai hatásokra érzékeny Megfelelő csomagolással, szabályos tárolással és rakodással megelőzhetjük. A papír főbb fajtái: - papírfélék, 180g/ m2 súlynál könnyebbek: újság, nyomó, író- nyomópapír, nátron, csomagoló, műszaki papírok. - karton: 180-400g/ m2 súlyúak. Többségük szívós, jól hajlítható, ívekben és tekercsekben vannak forgalomban. Cellulóz karton, levelezőlap karton, regiszter stb - lemezek: 400g/ m2- nál nagyobb súlyúak. Sprespal, szalma lemez, kéreglemez A papír- karton és lemezfélék tekercselve és táblásan ívekben vannak forgalomban. A papír a tekercsben szorosan fekszik, a lazulás, gyűrődést, meghibásodást okoz. A tekercselés feszességét a homloklapon ellenőrizhetjük. A tekercselt papírt egy saját anyagából készült palást, valamint többrétegű csomagolópapír óvja. A paláston észlelt legkisebb nyomódást vagy sérülést is jegyzőkönyvezni kell, a kiterjedés és a

sérülés mélységével, megnevezésével, mert a sérülés több 10 kg- nyi árura is vonatkozhat. A táblás íves papírt kötegelik, valamint rekeszbe vagy ládába csomagolják. A papírkötegek felületét részleges vagy teljes burkolással védik. Érzékeny, drága árukat hosszú fuvarozásra ládákba csomagolják. A csomagolt és csomagolatlan papíripari termékeket egyaránt fedett raktárban kell tárolni. A küldemények átvételekor egyeztetni kell az okmányokon és csomagoló egységeken feltüntetett méret és súly adatokat, mert a fajta szerinti keveredések, téves áruátvétel vagy árukiadás, a különböző papírfajták jelentős értékkülönbsége súlyos károkat okozhat. Azonosításra alkalmas módón fel kell tüntetni a csomagokon: - a szabvány szerinti megnevezését, m2 súlyát, vastagságát, alakját vagy méretét, bruttó és nettó súlyát, a csomagok sorszámát, a burkolatlan tekercs homlokfalán is fel kell tüntetni a tekercs

számát, és nettó súlyát. A papírféleségek tárolása asztagban vagy máglyában történik. Egy rakatban egyfajta, azonos anyagú, minőségű és méretű gyártmányt tárolunk, lehetőség szerint azonos rakatokat építünk. Fontos követelmény a hozzáférhetőség biztosítása, a raktárkezelés és a tűzvédelmi előírások betartása miatt is. Máglyázva a tekercselt nyersanyagokat tároljuk. Asztagba rakva a tekercsek álló, és fekvő helyzetben lehetnek. A fekvőtekercses asztagot csonka gúla alakúra építjük, minden tekercs az alatta lévő sor nyergében ül. Az alsó sor mindegyik rakategységét ki kell ékelni A kötegek, bálák, rekeszek, ládák asztagjai a tekercsek asztagjaihoz hasonló függőleges kialakításúak. A csomagok mindig a legnagyobb lapjukon és teljes felületükkel érintkezzenek, a sorokat 0,51 m- ként alátétekkel eválasztva. Ezek növelik az asztag állékonyságát, csökkentik a gyűrődésveszélyt, s javítják a

szellőzési viszonyokat. Bármely tárolási módot alkalmaznak, az általános szabályokra fokozott figyelmet kell fordítani: - a csomagok úgy helyezkedjenek el a rakatokban, hogy jelzéseik hozzáférhetőek, jól láthatóak legyenek - a nagy tisztaságot követelő nyomdaipari termékeket portalanítani kell, egy-két havonta - a rakatok elrendezését, a rakodási technológiai adottságai, és tűzrendészeti előírások szablyák meg Gurításhoz, csúsztatáshoz nem szabad hegyes szerszámot használni, a tekercseket a nyíllal jelzett gombolyítási irányba kell gurítani. A bálákat ideiglenesen sem szabad élükre, vagy sarkokra állítani. A papír és a nyomdaipari termékek tárolására alkalmas raktár száraz, egyenletes hőmérsékletű, napfénytől védett, tiszta, s jól szellőztethető és egyenletes páratartalmúnak kell lennie. A kívánatos relatív nedvességtartalom 40-65%, a hőmérséklet 15 és 25°C között van. A hőmérséklet gyors

ingadozása azért káros, mert a párásódást, mely penészedést okoz. A tisztaság nemcsak minőségvédelmi, hanem tűzrendészeti okból is fontos. Szennyezőanyag, főleg papírhulladék nem lehet a raktárban. Élelmiszerek csomagolásához szagtalansága is. használt papírok tárolásánál követelmény a raktár 27. tétel A-B-C; A rakodó berendezések rakodási, a rakodók és raktárak tároló képességének meghatározása, a rakpartok, lekötőhelyek fogadókapacitásának meghatározása A tengeri kereskedelem jellege az 1960- s évek elejéig nem indokolta a csak egyféle árufajta kezelésére specializálódott kikötők létrejöttét. A kikötők legtöbbjében folyékony, ömlesztett és darabáru rakományok ki- és behajózására egyaránt volt lehetőség. A forgalom döntő részét vegyes darabáru kereskedelem adta. Ennek megfelelően keskeny rakpartok, és ezek mentén végigfutó portáldaruk, a rakparthoz kapcsolódóan nyitott és fedett

tárolóhelyek határozták meg a kikötők jellegzetességét. A 1960- s években meginduló konténerizáció, a világgazdasági fellendülés következtében, és az ugrásszerűen megnövekvő nyersanyagigények teljesen megváltoztatták a tengeri kereskedelem áruösszetételét, így a kikötőkkel szemben támasztott igényeket is megváltoztak. Kialakultak a speciális áruforgalmat lebonyolító kikötők, ahol hatalmas mennyiségű konténert kezeltek. Pl a Perzsa öböl, és a Karib térség olajkikötői, az USA, Kanada, Ausztrália, Argentína gabonatermináljai, az USA Ausztrália Dél- Afrika szén és Észak- Afrika foszfát kikötői. Ezekre a kikötőkre a konténerterminálok kivételével az egyenírányú forgalom a jellemző. A konténerek rakodásának jellegzetessége, hogy azokat rendszerint nem közvetlenül rakják át vasúti ill. közúti járművekre, hanem tárolják is és e miatt hatalmas méretű tárolótérre van szükség. Így a hajó ki- és

berakása összetett két műveletből álló technológiát igényel: - a rakparton lévő konténerdaruk a hajó közvetlen kiszolgálását, - a parton működő szállítójárművek a vízszintes mozgatást, és a tárolótéren történő emeléseket végzik. Amennyiben a tárolóhely viszonylag közel van a partfalakhoz, a rövid távolságú szállítást emelő- önhordó típusú / lancelt / gépekkel oldják meg. A kapacitás a szállítási távolságtól függ, attól függően, hogy egy, vagy több összetett műveletből áll a rakodási folyamat. - Száraz, ömlesztett rakományokat: / Vasérc, szén, gabona, foszfát, cement stb. / A kezelő kikötőkben a ki- és behajózási műveleteket általában folyamatos rakodó berendezésekkel végzik. Ezekben a kikötőkben nagy méretű depókat, silókat alakítanak ki, a bányákból, gyárakból termelőterületekről érkező áruk elszállításáig történő tárolásra. - Olaj és vegyi áru: A kikötőkben a

folyékony rakományok ki- és behajózását hosszú kikötőgátak mellett elhelyezett szivattyú, és csővezetékrendszerekkel végzik. A kikötőgátak mélyen benyúlnak a tengerbe, így a nagyméretű hajók kiszolgálása is lehetővé válik. A speciális kikötők rakodókapacitása adott, és az alkalmazott technológia korszerűségétől függően jelentősen eltér egymástól. / Ausztrál kikötők 35000 t áru óránként / A rakodókapacitást a hajó ki- és berakásához a szükséges időmennyiségben, órákban számítják. Az európai belvízi kikötőkben ilyen típusú, és méretű, speciális kikötők még nem alakultak ki. Általában az összetettebb és több célra alkalmas rakodó és tároló rendszerek üzemelnek 1- 1 kikötőben. A portáldaruk, a közvetlen a kikötőpart mellé telepített rakodó berendezések elsősorban db áruk, de markoló berendezéssel felszerelve ömlesztett rakományok ki- ill. behajózására is alkalmasak. Az egyes

darumozgásokat, a teheremelést, süllyesztést, a gém billenését és forgatást, a haladást külön hajómotorok biztosítják. A darukezelő fülkék is gyakran a gépházzal vannak egybeépítve, melynek hátránya, hogy a berakás kezdetekor ill. a kirakás végén a darukezelő nem látja a hajó raktárát, a felemelendő árut és a kötözést. Emelőkapacitásuk 3- 25 t közötti, emelési sebességük 20- 60 m/ min. - Bakkdarúk, híddaruk: / un. rakodó hidak / Közvetlenül a rakpart mellett elhelyezett sínpályán mozgó lábakkal alátámasztott híd szerkezetű daruberendezések. A hídon futómacska mozog A bakkdarukat általában konténerek, és száraz ömlesztett anyagok rakodására használják. A lábak közötti területek tárolótérként szolgálnak, vagy az itt futó vágányokon álló vasúti kocsik ki- és berakását teszi lehetővé. Tárolótér kiszolgálása esetén a daruhidak fesztávolsága 30- 120 m között van. Ha közeli építmény

mellett üzemel a daru, akkor egyik darupálya sín, amennyiben az épület szerkezete lehetővé teszi, akkor az épület falán is elhelyezhető bakdaru. A darupálya hossza általában 150- 400 m között van, így lehetővé válik egy sínpályára több híddaru telepítése. Teherbírásuk 3- 30 t, emelési sebességük 20- 100 m/min, a macskamozgás 60- 300 m/min, a hídmozgás sebessége 60 m/ min. - Folyamatos rakodó berendezések: Elsősorban könnyű, ömlesztett rakományok / szemes termények, cement, foszfát / rakodására szolgálnak. - Serleges elevátorok: A hajó kirakó gémje, melyen az anyagtovábbító szállítószalag is található, csuklósan kapcsolódik a közvetlenül a rakpart mellett elhelyezkedő sínpáron futó, portálhoz. Az áru először az anyagtovábbító, majd a kirakó szalagra kerül, onnan, pedig közvetlenül a vasúti kocsiba vagy surrantón keresztül a szállítószalagra jut. A 3 irányú mozgási lehetőség révén, az elevátor a

raktér bármely pontján elérheti az árut. A hajókirakó serleges elevátor teljesítménye az áruk fajsúlyától függően elérheti a több 100 t- s órateljesítményt. - A szívófejes pneomatikus hajókirakó: Alkalmas gabona, olajos magvak, timföld, műtrágya kirakására, és nyomócsővel a silók helyett vasúti kocsiba és tárházba is rakhatnak. Szállítási teljesítményük 50 t / óra, a szállítási távolság 60-70m, emelési magassága 2025m. - Szállítószalagok, szállítócsigák: Poros, vagy aprószemcsés anyagok vízszintes vagy kissé ferde csíkban, nem nagy távolságra, történő mozgatására alkalmasak. Szállítócsigával tapadó, ragadós anyagok nem szállíthatóak, mert azok a csigába ragadva csak körbe forognak. A csigát lemezből készült ház veszi körül, így biztosítható a porzásmentes rakodás. A rendszer szokásos töltési foka 20- 25 %, ami a szállítócsőben lévő áru és a szállítócső belső térfogatának

arányát fejezi ki. Ha a csőben ellenjáratú töltő- bontó csiga is van, a töltési fok a 70- 90 %- t is elérheti. Emelési magasságuk 13- 15 m, szállítási távolságuk 20- 25 m. - Úszó daruk: / Bilenőgémes, és forgódaruk / Ezeket kizárólag hajóból- hajóba történő rakodásnál alkalmazzák. A rakpart és hajó közötti forgalomban csak fejletlen infrastruktúrájú, vagy kis forgalmú kikötőkben veszik igénybe. A daruberendezés teherbírása a gémkinyúlástól függően változik. A legkülsőbb gémálláshoz kisebb, a legbelsőhöz nagyobb maximális terhelhetőség tartozik. Az úszó daruk csak szélcsendes időben és hullámmentes vízben tudnak megfelelően dolgozni. Előnyük, hogy saját fedélzetükre, az erre a célra kialakított területre is fel tudják venni a rakományokat, vagy azok egy részét, így szállítóeszközként is alkalmazhatóak. Emelőkapacitása 3- 250 t, max. gémkinyúlása a forgástengelytől 8- 20m, emelési

sebesség 3- 50 m/min, billentés 3 m/min és forgatás 1- 1,3 m/min. - Raktárak kapacitása: Mindig valamilyen maximumhoz kapcsolódik és egy, olyan lehetőséget jelent, amely a különböző korlátozó tényezők miatt a valóságban nem érhető el. A raktárkapacitás mutatószáma azt fejezi ki, hogy természetes mennységekben mérve a raktár tárolóterében milyen térfogat áll rendelkezésre, az áruk elhelyezésére. Ezt több tényező befolyásolja, ezért különböző kapacitásértékekről beszélhetünk: - Az építészeti kapacitás a tárolótér m3- ben kifejezett nagysága. Hiányossága, hogy csak építészeti szempontból közelíti meg a kérdést, és nem veszi figyelembe a tárolási technológiát. Jellemzi azonban a raktár megvalósítási költségének építészeti részét / önköltségszámítás /. - A technológiai kapacitás, a tárolási módot és a kiszolgáló gépek helyigényét veszi figyelembe, és az építészeti kapacitás,

azaz az elméleti kapacitás %- s kihasználási lehetőségét mutatja. Ez a mutató többtárolásnál, targoncás kiszolgálással 0,7- 0,8 Több áruféleség elkülönített tárolásnál 0,5- 0,7 és tömbtárolás kézi rakodással 0,9. A raktárak technológiai kapacitásának elsősorban az üzemi, vagy nagyobb elosztó, gyűjtőraktárak esetében van jelentősége, ahol az áruforgalom jellegzetes állandó, vagy lassan változó az áruk neme, csomagolása, és tömege tekintetében. A kikötői raktárak tevékenységére, áruforgalmára elsősorban a tárolási funkció a jellemző, amiből következően az áruforgalom minden jellemzője általában gyorsabb, és megjelenési formájában szélsőséges értékek között változik / áru tárolási ideje, tömege, csomagolása, rakatsúlya stb. / Ésszerű az adott pillanatban a rendelkezésre álló raktárkapacitást, m2- ben meghatározva nyilván tartani, külön a fedett raktárak földszinti, és emeleti

tárolók területeit, / födém teherbírás, és a belmagasság eltérései miatt /, valamint a nyitott tárolóterületeket. A tárolásra bejelentett áruforgalom jellemzőit, e nyilvántartások adataival összevetve lehet eldönteni, hogy a tárolás feltételei biztosítottak-e. Ha igen a kikötő melyik raktárrészében van a leggazdaságosabban kihasználható üres tárolótér. A jól működő logisztikai rendszer, ehhez a tárolótérhez rendeli a mobilizálható forgalmi feltételeket / fuvareszköz, rakodógép, élő munka / és nem fordítva. A rendelkezésre álló építészeti raktárkapacitás jó kihasználásának egyik fontos lehetősége, hogy a tárolásra folyamatosan vagy belátható időszakra ki nem használt részét, raktározás formájában értékesítsék, oly módon, hogy a fuvarpiac fellendülésekor a „visszaváltás” viszonylag gyorsan megtörténhessen. / tárolásra használják nem raktározásra / - A lekötőhely kapacitását:

Elsősorban a folyamkm mutatóban megjelölt folyamszakasz hossza határozza meg. / Csepel 1638- 1641 fkm között a bal parton /. A lekötőhelyen egyidejűleg várakozó hajók számát befolyásolja, - az adott időszak vízáramlási sebessége / áradáskor a biztonsági szempontok miatt /, - a hajózóúttól a kötelező távolságtartás, - a manőverekhez szükséges helyigény / 90m /. - A kikötői partfalak kapacitását: A kiépített partfal hossza, és a partfal fajtája, valamint a parti rakodóeszközök viszonya határozza meg. Rézsűs partfalakhoz elvileg a partfal hosszában végig egy sorban állítható, átlag 80 fm hosszúsággal számított hajómennyiség, ha 1-1 hajó 1 állásból megrakható. Ez általában közvetlen átrakásnál valósítható meg. Indirekt rakodásnál, különösen kitárolásnál figyelembe kell venni, hogy 1- 1 hajó több állásból kapja a parti árut, így az átállításokhoz szükséges helyet előre biztosítani célszerű.

Függőleges partfalakhoz szintén 80 fm átlagos uszályhosszal számított érték adja a beállítható hajók számát, a part rakodóeszközök gémkinyúlásától függően esetleg 2 sorban. 28. tétel A konténerizáció kialakulása, főbb jellemzői Sok kisebb csomagolt darab mozgatása lényegesen több időt vesz igénybe, mintha ezeket egy rakodási egységbe fogják össze. Ebből a megoldásból született a konténercsomagolási egység, melyet először az amerikai hadsereg használt a II. világháborúban 1961- ben az amerikai szabványügyi hivatal első ízben határozta meg a konténer szabványméretét. Lassú fejlődés után a konténerforgalom a 90- s években ugrásszerű fejlődési szakaszon ment át. A konténereket úgy tervezték meg, hogy a közúti, vasúti, és a tengeri fuvarozás követelményeit kielégítsék. A konténer alkalmazásával a futószalag elvet a szállítmányozás területén is megvalósították, miután az árut a gyártó

telephelyén rakják a konténerbe és csak a vevő, ill. címzett telephelyén rakják ki újra. Így zárt szállítási lánc alakult ki Költségmegtakarítási célokból a nyersanyagok vásárlását, valamint a késztermékek eladását mennyiségileg komplett konténer rakományra tervezik. A konténer erős keretből és egy stabil alapból áll. A szabványos kialakítási mód világszerte lehetővé teszi a konténerek automatikus csatlakozását és rögzítését a tengeri hajókon, a vagonokon, és a kamionokon. Az erős sarokoszlopok által lehetővé válik, hogy 9 megrakott konténert lehessen egymásra rakni. Az oldal és homlokfalak, valamint a tetők védik az árut a külső hatásoktól. Különböző fajtájú, nagyságú, és súlyú árukat lehet egy konténerben összefogni, feleslegessé teszi az áruk többszöri mozgatását. Könnyebbé válik az egyik fuvareszközről a másikra való áttét, az átrakást pedig felgyorsítja a konténerekre

kialakított speciális berendezés / speader /. Világszerte a 20’ és 40’ használják a leggyakrabban. A nagy konténerek a nemzetközi szabványosító szervezet, ISO által egységesített egyes sorozatú konténercsaládba tartoznak. A nagy konténerekre jellemző: - sarkaiban sarokelem van beépítve, melyek lehetőséget adnak a konténerek megfogására, rögzítésére, és összekapcsolására. - a hosszméretek 10’/ 2991 /- 40’ / 12192 /- ig. terjednek Típusjel Hossz ’ 1A 40 1B 30 1C 20 1D 10 Űrtartalom m3 (névleges) Össztömeg (névleges) 60 30 45 25 30 20 15 10 Szélesség külső: 2500 mm belső: 2440 mm A konténer mennyiséget mindig TEU alapegységre számítják át. A konténerizáció gyors elterjedését az is elősegítette, hogy a különböző árufajtákra speciális konténereket fejlesztettek ki. Így ismerünk magasított, nyitott tetős, bulk, / amelyek speciálisan kiképzett betöltő nyílásokkal rendelkeznek, ömlesztett

áruk számára /, tank, hűtő stb. konténerek Annak érdekében, hogy a küldemények a konténeres szállítás után épségben érkezzenek meg, már a konténer megrakásánál, néhány különleges szempontra figyelni kell: - a súlyt egyenletesen kell elosztani, - a könnyű csomagokra nem szabad nehezebb árut rakni, - a fennmaradó közbünső tereket ki kell tölteni - a konténerek súlypontját a lehetséges legmélyebb pontra és középre kell helyezni, hogy a szükséges stabilitás daruzásnál biztosítva legyen. - a folyékony árukat tartalmazó hordókat és dobokat raklapra kell rakni, a kifolyást okozó sérüléseket elkerülése érdekében, - ha a konténerben 1 vagy több veszélyes árut tartalmazó küldemény található, ezt egyértelműen fel kell tüntetni, a megfelelő veszélyességi figyelmeztető címkét a konténer falaira kívülről felragasztjuk, - a megrakás után a konténereket le kell plombálni. Ha a feladónak konténerre van

szüksége, akkor a berakóhely közelében lévő konténerterminálon megvizsgálják, hogy áll- e rendelkezésre megfelelő. Ezeken a terminálokon a hajóstársaságok nemcsak készenlétben tartják a konténereket, hanem itt végzik a karbantartási és javítási munkákat is. Ha az áru a konténert nem tölti ki egészen, akkor lehetőség van arra, hogy a küldeményt hagyományos módon elszállítsák egy gyűjtőkonténer állomásra, ahol a szállítmányozó átveszi. Miután a tengerentúli szállítmányozó egy gyűjtőkonténert megrakott, és a határidő betartásával egy hajó fedélzetére tette, minden egyes küldeményt leszámláz. Erre a célra a hamburgi kikötőben egy katalógust adtak ki, melyben a kikötő különböző szolgáltatásait szabályozzák. Ez a díjszabás árunemenként különböző, átrakási díjakat tartalmaz. A darabárusnál a megkülönböztetés csomagolási nemenként változik: - általános, - zsákos, - dobban, - hordókban

- bálában Ez a díjtétel csak akkor érvényes, ha a maximális db, súly 10t alatt van, és nem több mint 5x mérő 29. tétel A; A hajózási és kikötői üzem tűzvédelmi rendszere A hajózás és a kikötő tűzvédelmi feladatai az áruszerkezet hasonlósága, és a gazdálkodó szervezetre érvényes tűzvédelmi szabályzat előírásai miatt alapvetően egyeznek. Különböznek abban, hogy a kikötő működési területe adott, és telepített épületekre, raktárakra, műhelyekre értelmezhető, míg a hajózás tűzvédelmi feladatait döntő részben mozgó, vagy álló, de a központi irányítástól és ellenőrzéstől távol lévő úszó egységekben kell ellátni. Azonosak az irányítási ellenőrzési feladatok, abban is, hogy ezek ellátása az adott szervezeti, vagy hajóegység első számú vezetőjének közvetlen feladatát és számon kérhető kötelezettségét jelenti. Általános feladatok minden vezető beosztású munkavállaló

részére: - Saját és a beosztottak egészségének, testi épségének megőrzése, és az anyagi károk megelőzése céljából a biztonságos munkafeltételek kialakításában való aktív közreműködés, a tűz megelőzéssel, tűzoltósággal kapcsolatos előírások megismerése, betartása, betartatása. - Köteles a munkavégzést azonnal leállítani, és haladéktalanul intézkedni az esemény megszüntetése érdekében, ha tűz vagy tűzveszély áll fenn. - Felelősséggel tartozik azért, hogy a munkaterületek elérhető közelségében megfelelő mennyiségű, és a keletkező tűz leküzdésére alkalmas eszköz, nagy kiterjedésű tűz esetére megfelelő híradástechnikai eszköz álljon rendelkezésre. - Biztosítani kell a speciális tűzveszélyes munkát végző szakemberek tűzvédelmi vizsgáztatását, valamint a minden munkavállalóra érvényes és rendszeres tűzvédelmi oktatást. - Gondoskodnia kell a bekövetkezett tűzesetek bejelentéséről, a

körülmények kivizsgálásáról, a hasonló esetekre megelőzésére szolgáló intézkedések megtételéről, és azok végrehajtásáról. - Köteles a tűzvédelmi szabályzatokban előírt gyakorissággal ellenőrzést tartani. A tűzvédelmi rendszer szervezett felépítése a kikötőben: A kikötői tűzvédelmi feladatok irányítását, szervezését, és ellenőrzését a hatályos jogszabályok és előírások érvényre juttatását az alábbi tűzvédelmi szervezet látja el: - Tűzvédelmi bizottság: A kikötő igazgatójának tanácsadó, véleményező, javaslattevő, és meghatározott feladatkörben intézkedésre jogosult szerve. Elnöke a műszaki szervezet vezetője Alapvető feladata a megelőző tűzvédelmi rendelkezések, határozatok, szabványok és a tűzvédelmi szabályzat előírásainak érvényesítés, betartásuk rendszeres ellenőrzése, a tűzriadó terv kidolgozása, a hatósági szemléken való részvétel. - Biztonságtechnikai

vezető: Munkáját a kikötő igazgatójának megbízása alapján, és a jogszabályok, valamint a tűzvédelmi szabályzatban előírtak szerint, a műszaki szervezet vezetőjének közvetlen irányítása alatt végzi. Feladata: - elkészíti, és naprakész állapotban tartja a tűzvédelmi besorolást, a tűzvédelmi szabályzatot, valamint a tűzriadó tervet, és betartatását rendszeresen ellenőrzi, és azokról jelentést készít. - új beruházásoknál, technológiák bevezetésénél érvényre juttatja a tűzvédelmi előírásokat, - elvégzi az új belépők tűzvédelmi oktatását, - szervezi, irányítja a tűzvédelmi megbízotti hálózatot, általánosan felügyeli a létesítményi tűzoltóságot. - Tűzvédelmi megbízottak rendszere: A tűzvédelmi megbízottak hálózatának tagjai a kikötői üzemrészek, raktárak, irodák, és egyéb munkaterületek tűzvédelmi feladatainak végrehajtását segítik, a saját munkaterületükön. Gondoskodnak az

előírások betartatásáról, felhívják munkatársaik, szükség esetén, a munkahely felelős vezetőjének a figyelmét a szabálytalanságokra. - Kikötői létesítményi tűzoltóság: A kikötő a kormányrendeletnek megfelelő létszámú, és minőségű létesítményi tűzoltóságot tart. Parancsnokát, tisztviselőit a kikötő igazgatója nevezi ki, és menti fel Tagjainak rendfokozati előléptetése az igazgató javaslata alapján, az illetékes tűzoltóság parancsnokának a jogköre. Munkájukat díjazás ellenében végzik Feladatuk: - a kikötő tűzvédelmének magas színvonalú gyakorlati biztosítása, - a beépített és egyéb tűzoltó eszközök kikötői elhelyezésének, működésének, kezelésének pontos ismerete - a rendszeres elmélet, gyakorlati képzésen való részvétel - tűz, vagy más káreset esetén részvétel az oltási- mentési munkálatokban, kármentésben - részvétel a tűzesetek okainak kivizsgálásában. A hajózási

üzletág tűzvédelmi szervezete: Jellegénél fogva nem azonos a kikötőivel, de a tagoltsága, a munkahelyi vezetők egy személyi felelősségén alapszik. A szervezet felépítése: - üzletág igazgató, műszaki vezető, megbízott tűzvédelmi vezető, gazdasági vezető, forgalmi vezető, kereskedelmi vezető, csoportvezetők Hajókon: - hajóparancsnokok a csatolt személyzet nélküli járművekre vonatkozóan is, - személyzetes uszályokon: kormányosok - álló, lekötött telelőjárművekre vonatkozóan az adott terület felelős vezetője. A felsorolt vezetők kötelezettségei, az igazgató 1 személyi felelőssége mellett, saját munkaterületükön azonosak a kikötő szervezeti felépítésénél felsorolt összes kötelezettségekkel / kivéve a teljesítményi tűzoltóságot /. B-C; A tűzesetek veszélyforrásait a hajózási és a kikötői üzemben; a megelőző és a mentő tűzrendészeti feladatok, eszközök A; Fokozottan tűz és

robbanásveszélyes: Az, az anyag, melynek bármely halmazállapotában heves égése, robbanása, indítógyújtásra, ill. más fizikai, vagy kémiai hatásra bekövetkezhet Az a folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21°C alatt van. B; Tűz és robbanásveszélyes: Az a por, amely levegővel robbanásveszélyes keveréket képez. Az a folyadék, aminek lobbanáspontja legfeljebb 21°C. Az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához képest 10%- nál nagyobb. C; Tűzveszélyes: Az a szilárd anyag, melynek gyulladási hőmérséklete legfeljebb 300°C, pl.: papír Az a folyadék, amelynek lobbanáspontja 50°- nál nagyobb, de max. 150°C, gázolaj Az a gáz, mely önmagában nem ég, de az égést táplálja, kivétel a levegő. D; Mérsékelten tűzveszélyes: Az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete 300°C- nál nagyobb, szén. Az a folyadék, melynek lobbanáspontja 300°C- nál nagyobb, kenőolaj. E; Nem

tűzveszélyes: A nem éghető anyag. Azt a veszélyességi övezetet, helységet, raktárt, szabad területet, amelyben a fenti tulajdonságú anyagokat előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják, vagy forgalomba hozzák, a tulajdonságuknak megfelelően A-D osztályba kell sorolni. A hajózás parti létesítményei C-D kategóriába soroltak, kivéve az akkumulátorok tárolására szolgáló terek, amelynek besorolása „A”. A kikötő parti létesítményei, raktárai, irodái, a C- D kategóriába vannak besorolva, kivéve az akkumulátortöltő helység, ami „B” kategóriás, a gázfogadó „A”. Veszélyforrások és megelőző intézkedések: - Az építményt csak a használatba vételi, üzemeltetési engedélyben megállapított rendeltetésének megfelelően szabad használni. - A létesítményben csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyagokat és eszközöket szabad tartani. - A helységből, a hajóból,

szabadtérről, gépekről a tevékenység során keletkezett port vagy egyéb szennyező anyagokat, hulladékot folyamatosan, de legalább műszakonként, hajók esetében a kirakás befejezése után el kell távolítani. - Az olajjal, zsírral szennyezett éghető hulladékot jól zárhat, fedővel ellátott, nem éghető edényben kell tárolni, majd meg kell semmisíteni. - A tűzveszélyes folyadékot, vagy gázt szállító csőrendszernél, és tároló edénynél, továbbá minden gépnél és berendezésnél a tűzveszélyes folyadék csepegését, és elfolyását meg kell akadályozni, a szétfolyt anyagot fel kell itatni, ill. a kiszivárgott anyagot ki kell szellőztetni - Az A- B tűzveszélyességi osztályba sorolt folyadékot, alkalomszerűen csak szabad, vagy jól szellőztetett helységben szabad használni, ahol gyújtóforrás nincs. Az ezen osztályba sorolt helységben öltözőszekrény nem lehet, az itt folytatott tevékenység közben, és befejezése után

fokozottan ellenőrizni kell a tűzvédelmi szabályok betartását. - A létesítményeken a tűzveszélyességi besorolást fel kell tüntetni. - Az állandó tűzveszélyt jelentő tevékenységet csak a felelős vezető írásbeli engedélyével lehet végezni, szükség esetén az engedélyező, felügyeletet köteles biztosítani. Megelőző és mentő tűzrendészeti feladatok és eszközök - A-C besorolású helységekben csak, olyan járművek használhatóak, melyeknél a tűz és robbanásveszély nem következhet be. Ezekben a helyiségekben dohányozni és nyílt láng használata tilos. - Fuvarozás, szállítás közben a tűz és robbanásveszélyes árut a felmelegedéstől óvni kell, és csak az előírásoknak megfelelő, hibátlan állapotú, tömören zárt edényben szabad szállítani. Az árut a kiöntő nyílással felfelé fordítva, úgy kell a rakodótérben elhelyezni és rögzíteni, hogy fuvarozás közben ne mozduljon el, és ne sérüljön meg. -

Tűz- és robbanásveszélyes árut szállító járművet mindkét oldalán, és a hátulján megfelelő figyelmeztető táblával kell ellátni. - A kikötő területén a közutakat 4m szélesen állandóan szabadon kell hagyni, a vasúti átjárókat csak a tolatás idejére szabad lezárni. - Az épületeken, raktárakon belüli lépcsőket, folyósokat, vészkijáratokat teljes szélességben szabadon kell hagyni, üzemszünet alatt a bejárati kulcsokat ellenőrzött helyen, de hozzáférhetően kell tárolni. - A raktár méreteitől, és a tárolás módjától függ, az adott raktárra érvényesen előírt hossz, és keresztirányú közlekedő utak, melyeket tilos eltorlaszolni, vagy leszűkíteni, azokat a padozatra fel kell festeni. - A villamos berendezések kapcsolóját, a közművek nyitó és záró szerkezeteit, valamint a tűzjelző és tűzvédelmi berendezést, felszerelést, és készüléket eltorlaszolni még átmenetileg is tilos. - Daruval történő

gázpalack, nitrofesték, és hígítók rakodásánál tilos fémből készült függesztő eszközt vagy egyéb szikrát okozó szerszámot használni. - Szabadtéri tárolás esetén a tárolóhelyet aljnövényzettől, szeméttől, hulladéktól mentesíteni kell. A különféle éghető anyagok raktárai között legalább 1m széles területet szabadon kell hagyni. - Öngyulladásra hajlamos anyagok / rostnövények, gabonák, szója, gyapot, gabonaporok / hőmérsékletét a tárolás alatt folyamatosan ellenőrizni kell. - A raktárban minden megkezdett 200m- ként 1db, az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell elhelyezni. - Az éghető anyagú födém, tetőszerkezet és a raktározott anyag között 1m távolságot kell biztosítani. - Jelentősebb kiterjedésű, vagy kézi tűzoltó berendezéssel nem korlátozott / visszafojtott /, tűz esetén gondoskodni kell az áramtalanításról, majd a felelős vezető értesítése után, a

létesítményi tűzoltóság riasztásáról, a nyomásfokozó azonnali üzembe helyezéséről. A hivatásos tűzoltóság kiérkezéséig a tűzoltóság irányítója, a létesítményi tűzoltóság vezetője, akinek a tűzriadó tervben foglaltak szerint kell eljárnia. A feladatok sorrendje, annak felderítése, hogy: - van- e valaki életveszélyben - milyen anyag ég, és merre terjed az égés - van- e robbanásveszélyes anyag a közelben - az adott területen, mely részeket kell áramtalanítani - milyen anyagokat, árukat veszélyeztet a tűz - mi a legcélszerűbb tűzoltási mód Tűzvédelmi elhárítási feladatok a hajózásnál - A gép- és kazántereket, fedélzeteket, a raktárakat határoló összes felületet acélból, vagy annak megfelelő szerkezetű anyagból kell készíteni. - A vezérlőállásokban, lakóterekben, gazdasági helységekben nehezen elérhető felületek lassú lángterjedésűek. Az elkerülhetetlenül beépített faanyagok láng

mentesítettek legyenek Az össze belső és külső lépcsőket nem éghető anyagból kell készíteni. A személy és teherfelvonókat, oly módon kialakított fém aknába kell zárni, hogy az egyik fedélközi helységből a másikba a füst, és láng áthatolása kizárt legyen. - A gyúlékony anyagok tárolására szolgáló raktárak / lámpa és festékraktár / nem lehetnek a lakóterekkel, egy felépítményben. - Szilárd tüzelőanyag fűtésre nem használható, olajfűtésre legalább 55°C lobbanáspontú fűtőolaj alkalmazható - Villamos fűtőtesteket az éghető szerkezettől sugárirányban 1m- re kell elhelyezni. - A konyhák nem lehetnek szomszédosak gyúlékony, és éghető anyagok tárolására szolgáló helységekkel - Tartályhajókon a far felépítményben lévő személyzeti helységeket két ellenkező végükön kialakított és a fedélzetre nyíló kijárattal kell ellátni. - A rakomány tankokkal szomszédos vízgátakat vízfeltöltő

rendszerrel kell ellátni. - A láncnyelő csöveknek legalább 300mm- rel a fedélzet fölé kell magasodniuk. - Tűzjelző berendezéssel kell felszerelni a kabinos személyhajókat, és a két vagy többfedeles hajókat. - Azokon a hajókon, amelyeken önálló 110 KW- s, és ennél nagyobb teljesítményű energiaforrás van, géphajtású, tűzoltószivattyúkkal működű, vízzel oltó rendszert kell alkalmazni, amelyeknek legalább két tömör függőleges vízsugarat kell biztosítania. - A nem helyhez kötött motoros szivattyúkat, vagy kézi oltó berendezéseket a fedélzeten speciális szekrényekben kell elhelyezni. Összefoglalva: az úszó járműveken keletkezett tüzek veszélyességi foka, valamint a menetben lévő hajók, és személyzetének kiszolgáltatott helyzete miatt fokozottan kell ügyelni az előírások betartására. 30. tétel A; A hajózási és a kikötői üzem környezetszennyezési forrásai B; A környezetszennyezésének

megakadályozására szolgáló eszközök, és eljárások C; A bekövetkező környezetszennyezés elhárítása A kikötő és a hajózás üzemeltetésével kapcsolatban veszélyforrásként figyelembe vehető minden tevékenység, melynek során veszélyes anyagok kerülhetnek a környezetbe / havaria /. A fuvarozás, szállítás, tárolás és rakodás ill. az azokat kiszolgáló tevékenység során szinte mindenhol előfordulhat környezetszennyezés. Jelentősebb veszélyforrások: - Víziúti fuvarozás során: - folyékony, gáznemű vagy szilárd, tűz és robbanásveszélyes áruszállító hajók havariája esetén az áru okozta károk - géphajók havariája esetén az üzemagyag tartály sérülése miatt keletkező károk. - Kikötőben lévő veszélyforrások: - fenntartási üzem: javítás, mosás - olajtároló: motor-, hidraulika olajtárolás - vasútüzemű épület: földalatti gázolajtároló - úszó járművek: gázolaj vételezési hely - kazánházak:

2-500 l üzemanyag tárolók - raktárak: esetenként tárolt anyagok, áruk. Ezek a veszélyforrások felszíni vízszennyeződést, vagy talaj ill. talajvíz szennyeződést okozhatnak. - Felszíni vizek szennyezése: - Havaria esetén: - vízfelületre közvetlenül jutó szennyezőanyag - talajfelszínre került szennyezőanyag - szennyvíz elvezető csatornán - csapadékcsatornán keresztül. - A rakodási technológia során: Főként a hajók rakodása közben az ömlesztett áruk egy része közvetlenül, más részük közvetve az öböl felszínére majd a folyóvízbe kerülhet. A talajfelszínre került szennyező anyagok egy része a talajba szivárog, nagy részük a csatornarendszereken keresztül az élő vízbe jut. A szennyvízcsatorna végén szűrő, tisztító berendezés van üzemben, tehát innen csak üzemzavar esetén kerülhet szennyezés a folyóba. A csapadékelvezető csatornába közvetlenül a veszélyes anyagok szállítása, lefejtése, rakodása

közben kerülhet be a felszíni vizet károsító anyag. - Talaj, ill. talajvizek szennyezése: A talaj ill. talajvíz szennyezés a veszélyforrások helyein bekövetkező, rendkívüli szennyezések során fordul elő. Rakodások közben / főleg markoló üzemben / az ömlesztett áruk egy része a talajfelszínre jut, majd a talajon keresztül beszivárog a felszín alatti vízrétegekbe. Zsákos, hordós áruk csomagolásának sérülésekor is előfordulhat. A hajók kiszolgálása, bunkerolása során sav, lúg, olaj, festék, vegyi anyag, üzemanyag kerülhet a talajfelszínre, és onnan a talajvízbe. A sérülések és elszóródások, leggyakrabban a szakszerűtlen árukezelés, rakodás, tárolás, vagy a rakodóeszköz hibája miatt következnek be. Gyakori ellenőrzések szükségesek Amennyiben rakodás közben, bármilyen veszélyes anyag kerül a talajfelszínre, azt azonnal / homokkal / fel kell itatni. Amennyiben a talajfelszínre, vagy az élő víz felszínére,

olyan mennyiségű szennyezőanyag kerül, amit saját személyzettel és/vagy eszközökkel nem lehet semlegesíteni, akkor a területileg illetékes hatóságoktól ill. a tűzoltóságtól kell segítséget kérni / Mo-n a Közép Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság Környezetvédelmi Felügyelőség, és a Tűzoltóság /. Rendkívüli környezetszennyezés a kikötő, vagy a hajózás területén található, veszélyes anyagok véletlen kiömlése is okozhat. Balesetből, gondatlanságból, műszaki hibából, természeti csapásból, esetleg tűzesetből eredő szennyeződéseket, elsősorban a szennyezés helyén kell megszüntetni, megakadályozva a továbbterjedést. Ha a szennyezőanyag mégis a talajba, közcsatornába, vagy élő vízbe került, akkor azonnal meg kell kezdeni a kijelölt helyen a kármentesítést. Ezek: - veszélyforrások helyei, - az öblök kijáratai, T merülőfal, vagy a hurkarendszerű kijáratot zárják el. - szennyvíztisztító berendezések,

műtárgyak - fenntartási üzem - öböl felszíne az üzemanyagvételező helynél. - Kárelhárítási technológiák: - Olaj és olajszármazékok: A szabadba jutva, levegővel elegyedve párolognak, de levegőszennyezést főképpen a levegővel alkotott gyúlékony elegy égése okozhat. Vízzel nem elegyedik, a felszínen úszik, csak bizonyos adalékok oldódnak. A szén- hidrogének a víz felszínén gyorsan szétterülnek és megakadályozzák a víz oxigén felvételét. A talajra jutva elszivárog, eljuthat a talajvízig, azzal együtt vándorolva alkalmatlanná teheti, ivó és ipari víznek. Veszélyhelyzet esetén az illetékes védelmi szervezet, azonnali értesítését követően meg kell akadályozni: - folyóvíznél a továbbterjedést, és az ivóvíz kutak szennyezését - a talajba, talajvízbe jutást - csatornarendszerbe, élő vízbe jutást - párolgást és a gyulladást A védekezésre használható anyagok, eszközök lehetnek: - merülőfal, hurka,

háló, perlit - száraz homok - kisebb felszíni szennyezésnél / matason / különféle gyárilag előállított felitató anyag. Ha az olaj burkolatlan talajra kerül, a talajt a szennyezés mélységéig fel kell szedni, és hordóba átmeneti tárolóban kell tárolni. A kár elhárítás, akkor tekinthető befejezettnek, ha: - a folyóvízből a szennyezést eltávolították és a további szennyezés megszűnt, - az újabb szétfolyásra nincs veszély, - a gyulladás lehetősége kizárt, - a szennyezett anyag és a felitatóanyag tárolóban van, - a csatornarendszerbe került anyag eltávolításra került. - Sav és lúgszennyezés: Száraz földdel, homokkal, őrölt mészkővel, vagy perlittel a szennyeződés fel kell itatni, a szennyezett anyagot összegyűjtve, ideiglenes tárolóban kell elhelyezni. A védekezés elszennyeződött anyagait, különleges kezelést igénylő hulladékként kell kezelni, és az eredeti állapotot helyre kell állítani. -

Csatornahálózat zárása: A csatorna kijelölt tisztító aknájánál történő zárással, a kijutott veszélyes anyag továbbhaladása megakadályozható és összegyűjthető. A műveletek sorrendje: - a munkaterület lezárása - fóliazsák behelyezése, lokalizálás - szennyezés utánpótlásának megszüntetése, - a lokalizált szennyezés eltávolítása. - Szennyvíztisztítóban végzett vízminőségi kárelhárítás: A felszínen úszó szennyezés ellen, a műtárgyban történő védekezés a szennyvíz átemelő akna szivattyújának kikapcsolásával ill. a tolózár zárásával kezdődik A műveleteket csak szakember végezheti, a felelős vezető írásbeli utasítására. A műveletsor: - műtárgyak zárása - szennyezés eltávolítása / lapáttal, olajleszedővel / - nagyobb úszó szennyezés esetén szippantókocsi alkalmazása - kiemelt szennyezés elhelyezése - Felszínen úszó olajszennyezés megszüntetése: Folyóvízen úszó, vagy a

medencékbe jutó olajszennyezés összefüggő réteg vagy olajfoltok formájában jelenhet meg. Megszüntetése gépi, vagy kézi eszközzel történhet, a szennyezés kiterjedésétől függően. Az alkalmazás feltétele, hogy a felszínen úszó olajszennyezés teljes egészében megszüntethető legyen, tehát legalább egyszeres teljes elzárást biztosító falat kell alkalmazni. A műveletet szakemberek végezhetik Sorrendje: - T profilú merülőfalak vagy matasor hurkák alkalmazása, egymáshoz rögzítése - Felitatóanyag kiszórása - Olajszennyeződések leszedése géppel, vagy kézzel - A szennyezet anyag összeszedése gépek, vagy kézzel - Elszállítás, ártalmatlanítás