Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » HFF Kérdések és válaszok pénzügyből, 2007

HFF Kérdések és válaszok pénzügyből - 2007 1)Pénz lényege és funkciói (5pont) Az az általánosan és tartósan elfogadott csereeszköz, amelyet a gazdaság szereplői csak erre a célra használnak, és amely képes bármely áru értékét kifejezni. A pénz az egyén szempontjából az a jószág, mely általánosan elfogadott, azonnal felhasználható vásárlásra, adósságok törlesztésére. A pénz, mint törvényes fizetőeszköz, az, amit a természetes vagy jogi személy a rendelkezésére álló vagyontárgyai közül bármely hitelező, vagy eladó azonnal elfogad (anélkül, hogy meg kívánna győződni ezek piaci értékéről, vagy megvizsgálná a másik fél jogcímét az adott vagyontárggyal kapcs., vagy hogy előbb másra kellene váltani azokat) Kialakulásának alapja a társadalmi munkamegosztás következtében szükségessé vált csere, valamint a tulajdonosi elkülönültség, a cserében való anyagi érdekeltség, az egyenértékűségre való

törekvés. Csere rendszeressé válásaközvetítő szükségessége Funkciói: Értékmérés: pénz fizikai jelenléte nem szükséges. Gazdasági kalkuláció; költségek, eredmények számbavétele, összehasonlítása (eredményül kapott árak hatnak a bérekre, nagyker árakra, árfolyamokra) Forgalmi, csereeszköz: a pénz az árukkal és szolgáltatásokkal egyidejűleg, de ellenkező irányban mozog (1-1 szereplő birtokában rövid ideig) Fizetési eszköz: pénz önállóan mozog, elválik az áruktól, szolgáltatásoktól (bérfizetés, hitelnyújtás, befektetés, törlesztés, tőzsdei műveletek) Felhalmozási, megtakarítási eszköz: feltétele a pénz értékállandósága Nemzetközi, világpénz funkció: a pénz a nemzetközi munkamegosztás és az egyéb gazdasági és politikai együttműködés keretei között tölti be az előbb felsorolt funkciókat (kezdetben arany, ma nemzeti pénzek, vmint nemzetközi szervezetek által kreált és kibocsátott

pénzek(SDR, Euro) 2)Modern pénz jellemzői, hogyan jön létre? (5) - belső értéke nincs - árufedezete van - ellátja a pénz funkcióit Pénzteremtés módjai: - rövid lejáratú bankhitel nyújtása - külföldi fizetőeszköz vásárlása 3)Nemzeti pénzrendszerek fejlődésének főbb állomásai (10) A nemzeti pénzrendszerek típusait a kiválasztott, kijelölt törvényes fizetőeszköz jellege alapján különböztetjük meg. A tört során az alábbiak követték egymást: [Árupénz: (Afrika: kaori kagyló, Ceylon: elefánt, Új Kaledónia: toll, Csendes-óceáni szigetek: malomkő, Görögország: ökör)] Ércpénz-rendszer (a pénz fém) - Monometallikus: aranyérme, aranyrúd, tömb  egyetlen fém tölti be a pénz szerepét  zavartalan működésének feltétele: viszonylagos gazd-i stabilitás  forgalom pénzigényének növekedésearanyérme-rendsz. nem tartható aranyrúd-rendsz. az arany még mindig a pénzrendsz alapja - Bimetallikus: az

állam az aranyat és az ezüstöt is törvényes fizetőeszköznek nyilvánítja; meghatározza az éremverés jogát, a két nemesfém értékarányát  feloldhatatlan belső ellentmondásnem tartós a működése  törvényesen megállapított és rögzített átváltási arányfelborította az arany és az ezüst folyamatos, egymástól független értékváltozása  Gresham-törvény: „a rossz pénz kiszorítja a jobbat” Aranydeviza-rendszer - belföldi pénz és az arany közötti kapcs. már közvetett - átváltáskor a bank aranyra beváltható külföldi pénzt ad a beváltónak (nem aranyat) - az arany fokozatosan vonul ki a pénzrendszerből; az értékmérés feladatát sem látja el - megszűnésének technikai és gazd-i okai:  az arany eloszlása világmértékben egyenlőtlen  a rendszeres állami beavatkozás az önszabályozó aranypénzrendszerrel nem volt összeegyeztethető Papírpénzrendszer - alapja a kényszerforgalommal felruházott,

hivatalosan megállapított vásárlóértékű, az állam által kibocsátott értéktelen jel Hitelpénzrendszer - a forgalomban lévő pénz vmilyen, többnyire áru (v. szolg) ügyletre nyújtott bankhitel terméke - eredete egy hitelkérelem v. váltóleszámítolás - alapulhat devizavásárláson is - kibocsátása elvileg az áruforg. változó pénzigényéhez igazodik - működése zavartalan, ha a hitellel finanszírozott áruk értékesíthetőkez esetben a hitel útján forgalomba kerülő pénzmenny. a törlesztéskor visszakerül a kibocsátóhoz, azaz kikerül a forgalomból A nemzetközi pénzügyi rendszer fejlődése főbb jellemzőit tekintve követte a nemzeti pénzrendszerek fejlődését. Sajátosságok a nemzeti pénzek átválthatósága és az intézményi rendszer fejlődése területén tapasztalhatók. 4)Gazdálkodó alanyok főbb pénzügyi céljai (5) Háztartások: vagyongyarapodás, megőrzés, befektetési lehetőségek kihasználása,

fizetőképtelenség elkerülése, kedvező, olcsó finanszírozási lehetőségek igénybe vétele Vállalkozások: pénzügyi céljaik általában általános gazdálkodási céljaik(hosszú távon profitmax, váll. értékének növelése, versenyképesség megteremtése, stb)a pénzügyek nyelvére lefordított tükröződései, de vannak önállóan megfogalmazhat pü-i célok is. - Hosszú távú pü-i célok:  Vállalkozás értékének növelése: (váll-i vagyon gyarapítása)tulajdonosok és befektetők érdeke; fő eszköze: váll-i vagyon, eszközök hatékony működtetése  Hitelképesség megteremtése és megőrzése: kritériumaitartósan jól jövedelmező gazdálkodás, stratégia, jól dokumentált üzleti terv, jövőkép, vagyoni biztosítékok  Optimális portfolio (vagyonösszetétel) kialakítása - legfontosabb szempontok: hozam, kockázat, likviditás - arra kell törekedni, hogy az egyes vagyonfajtákból rendelkezésre álló vagyontömegben

legyenek likvid, magas hozamú és alacsony kockázatú vagyonrészek, kellő arányban - Rövid távú pü-i célok:  Likviditás (azonnali fizetőképesség) megfelelő szintjének biztosítása - kellő szintjének tervezéséhez ismerni kell a folyamatos gazdálkodás pénzigényét, de figyelembe kell venni a tervezett beruházások, befektetések várható pénzigényét és hozamait - hosszú távú likviditás: szolvencia  Törekvés a vállalkozás pü-i függetlenségének biztosítására saját és külső források összhangja, fedezetek biztosítása  A váll. kedvező tőzsdei megítélése különösen fontos új értékpapírok kibocsátása, a váll. értékesítése, összeolvadása, szétválása, külföldre történő terjeszkedés esetén Közszféra: makrogazdasági szinten a nemzeti, vagy regionális kibocsátású valuta értékállandóságának biztosítása, az állami ktg-vetés és a fizetési mérleg tartós egyensúlya fontos cél,

nemzetgazdasági és önkormányzati szinten is fontos a rendelkezésre álló vagyon minél jobb hasznosítása, a ktg-vetés egyensúlyára való törekvés 5)Legfontosabb pü-i döntések (5) A pü-i célok elérése érdekében a gazdálkodó alanyoknak pü-i döntéseket kell hozni. - Technikai jellegű (fizetési mód megválasztása, bank, brókercég, biztosító kiválasztása, fizetési eszköz kiválasztása) - Beruházási, befektetési döntések (a megtakarítók általában bfeketetési lehetőségeket keresnek)  Reálbefektetés (ingatlan, ingóság, termelő berendezés, vagyoni értékű jogok pl. licenc, márka copy right, know-how)  Pénzügyi befektetés (másokkal szembeni követeléseket testesít meg) Legfontosabbak: pénzintézeti szerz.(betét), biztosítási szerz (életbizt, nyugdíjpénztári megállapodás), értékpapírok vásárlása, valutavásárlás, spec. adásvétel tárgyát képező jogok (bérleti jog, opció, koncesszió) megszerzése,

vállalkozásokba történő befektetés - Finanszírozási jellegű lehet: belső, külső finanszírozású eredmény: a váll. tőkeszerkezete 6)Miért szükséges a modern pénz esetében a pénzügyi piacokat és pénzügyi intézményeket szabályozni? (10) A pénznek nincs saját belső értékenem is váltható be értékkel bíró dologra, tehát nem testesít meg és nem is képvisel értéket, ha az áruforgalom szükségleteihez képest túlzott mennyiségben van jelen a forgalomban, onnan való kikerülése, vagyontárgyként való leülepedése nem biztosított, kibocsátását, forgalmát nyomon kell követni, szabályozni, azaz menedzselni kell a modern pénzt. 7)Mai magyar bankrendszer felépítése (5) - kétszintű (1987 óta újra) - működése fokozatosan felel meg az EU direktíváknak - a hazai bankszabályozás fogalomrendszere követi az EU által kialakított és alkalmazott fogalomrendszert (pü-i intézménytípusok és pü-i szolgáltatói

tevékenységek vonatkozásában) - korszerű szabályozási eszközökpü-i intézmények biztonságos tevékenységének alapjamegteremtik a Mo-on engedélyezett hitelintézetek nemzetközi tevékenységének jogi alapjait (azonos versenyfeltételek a hazai és külföldi hitelintézetek között) 8)Miért szükséges és miben nyilvánul meg a jegybank függetlensége? (10) - fontos az egyes országok gazd-i stabilitása és külső megítélése szempontjából, mert a viszonylag rövid pol-i, kormányzati ciklusok miatt egyébként háttérbe szorulhat a gzd. (különösen a mon. gazd hosszú távú érdekeinek érvényesítése) - erre csak 1 politikailag el nem kötelezett, független, kizárólag szakmai szempontok figyelembevételével működő intézmény alkalmas - fontos a tényleges és a jogi függetlenség egybeesése - csak akkor tekinthetjük függetlennek, ha mind3 területen (működési, személyi, pü-i) bizonyítható a függetlenség Személyi - akkor

teljesül, ha a vezetésben résztvevő személyek döntéseikben politikai szempontok alapján nem befolyásolhatók - a jegybanki döntéshozók személyében nem állhat fel érdekkonfliktus a jegybanki funkció és más elkötelezettség között - jegybanktörvényösszeférhetetlenségi szabályok - feladataik során nem kérhetnek és fogadhatnak el instrukciókat semmilyen szervezettől v. személytől, nem lehetnek érdekeltek pol-i intézményekben - kormány v. képviselője nem vehet részt Működési - teljesül, ha a jegybank a mon. pol célrendszerének kialakításakor, az eszközrendszer felépítésében és alkalmazásában minden külső személyi, intézményi tényezőtől függetlenül önállóan dönthet, utasításokat senkitől sem köteles elfogadni - eszközfüggetlenség: kormány tűzi ki a mon. célt, de a cél megvalósításának eszközeiről az MNB dönt Pénzügyi - akkor, ha működése során automatikusan jut hozzá a feladata ellátáshoz

szükséges pü-i forrásokhoz (azaz korm-i hozzáj. nélkül)így saját anyagi eszközei is vannak - jegybank nem finanszírozhatja az államháztartást 9)Melyek a MNB alapvető feladatai? (10) - kizárólagosan jogosult a bankjegy és érmekibocsátásraMagy. Közt törv fizetőeszköze - hivatalos deviza-és aranytartalékot képez és kezeli azt - a devizatartalék kezelésével és az árf-pol. végrehajtásával kapcsolatosan devizaműveleteket végez - a nemzeti fizetőeszköz értékállandóságának védelme érdekében meghatározza és megvalósítja a mon. pol-át - kialakítja és szabályozza a belföldi fizetési és elszámolási rendszert, támogatja ezek biztonságos és hatékony működését - feladatai ellátásához szükséges statisztikai információkat gyűjt és tesz közre - támogatja a pü-i rsz. stabilitását, a pü-i rsz prudenciális felügyeletére vonatkozó pol kialakítását és hatékony vitelét - vezeti a bankok elszámolási

számláit - működteti és felvigyázza a fizetési és elszámolási rsz-eket - meghat. körben jegybanki ellenőrzéseket végez - közreműködik a prudenciális jogszabályok kialakításában, a jogszabályozásban - végső hitelezőként léphet be a rsz-be 10)Milyen eszközei vannak az MNB-nek a monetáris politika megvalósítására? (10) Kötelező tartalékráta, likviditási tartalék előírása (a hitelintézetek forrásaik meghat. hányadát kötelezően a jegybanknál vezetett számlán kötelesek elhelyezni – növelésecsökkenti a bankrsz. likviditását és hitelnyújtó képességét – 4-5% EU) Alapkamat, rediszkont kamatpol., irányadó kamatláb, kamatplafon előírása (MNB emeli a rediszkontlábatker. bankok is emelik a kamatlábakatcsökken a hitelek iránti igényforg-ban lévő pénzmenny. is csökken) Nyílt piaci műveletek (MNB értékpapírokat vásárol és értékesítforg-ban lévő pénzm. csökken Repo műveletek

(visszavásárlási megállapodás)) Refinanszírozási hitelek, felső hitelkorlát, hitelkeret Árfolyam-szabályozás (árfolyam megállapítása, árfolyam-ingadozások határainak megállapítása, az árf. védelme irányába tett jegybanki lépések) Egyéb banki eszközök (kamatkontingensek megállapítása, kamatok szabályozása) Akkor fejtik ki legjobban hatásukat, ha egymással összehangoltan kerülnek alkalmazásra 11)Milyen jegybanki lépések várhatók restriktív gazdaságpolitika megvalósítása esetén? (10) Ilyen esetben a stabilitást helyezi előtérbe (stop politika). ♣pénzkínálat csökkentése: az MNB értékpapírokat bocsát ki és csökkenti a forgalomban lévő pénz mennyiségét ♣alapkamat növelése ♣hitelek kötelező tartalék rátájának növelése 12)Melyek a pénzügyi intézmények által nyújtható szolgáltatások?(5) - betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz saját tőkét meghaladó mértékű –

nyilvánosságtól történő elfogadása (betétgyűjtő ezzel tulajdonosként rendelkezhet, de köteles visszafizetni kamattal v stb.) - pénzkölcsön nyújtása - pénzforgalmi szolg-ok nyújtása - készpénz-helyettesítő fizetőeszközök kibocsátása és fizetési forgalmuk lebonyolítása - kezesség és bankgarancia, egyéb bankári kötelezettség vállalása - valutával, devizával, váltóval, csekkel végzett kereskedelmi tevékenység, saját számlára v. bizományosként - pü-i szolg-ok közvetítése - befektetési alap kezelése - letéti és safe szolgáltatások - hitel referencia szolg. - önkéntes biztosító pénztár részére történő vagyonkezelés, befizetések gyűjtése, befektetése, majd folyósítása - kiegészítő pü-i szolg-ok (pénzváltás, pénzfeldolgozási tevékenység, elszámolásforgalom lebonyolítását végző elektronikus átutalási rendszerek működtetése, bankközi piacon pü-i ügynöki tevékenység végzése

13)Milyen eszközökkel növelhető a bankbiztonság? (5) A biztonságos működés kritériumai a tőkéhez, a vállalható kockázatok mértékéhez és a bankok befektetési tevékenységének korlátozásához, a hitelezéshez kapcsolódnak elsősorban. A tőkére vonatkozó szabályok Saját tőke (kis alaptőkével nem alapítunk bankot) A pénzügyi intézmények biztonságos működését segíti a szavatoló tőke és a tőkemegfelelési mutató meghatározása (banki tőke és az alapkötelezettség-vállalás aránya 8%) Tartalékképzés Nagy kockázat vállalásának korlátozása A befektetések korlátozása 14)Melyek az Országos Betétbiztosítási Alap feladatai? (5) Az OBA jogi személy, jogállását tekintve nem tartozik a magánszférába, de nem is kormányzati szervezet. Törvény hozta létre, és működési feltételeit is törvény határozza meg Feladatai: - a betétek befagyásának megelőzését célzó intézkedések megtétele - a vele tagsági

jogviszonyban lévő hitelintézeteknél elhelyezett betét befagyása esetén a betétes részére-a törvényben meghatározott értékhatárig-kártalanítási összeg kifizetése (megalakuláskor ez 1 millióHUF, most 6), a betét befagyásától a kártalanítás kifizetéséig terjedő időszakra meghatározott módon számított és meghatározott mértékű kamattal együtt - az állammal kötött külön megállapodásban foglalt megbízás alapján az állam által egyes betétekre vállalt kezesség, vagy adott biztosítás teljesítésével kapcsolatos feladatok térítés ellenében történő ellátása 15)Melyek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete legfontosabb feladatai? (5) Országos hatáskörű államigazgatási szerv, amely önálló ktg-vetési szervként működik a pénzügyminiszter felügyelete mellett. Feladatai: - elősegíti a banktörvény alkalmazását - elbírálja az engedélykérelmeket - ellenőrzi a banktörvény, vmint a hitelintézeti

tevékenységre vonatkozó más jogszabályok és rendelkezések betartását - ellenőrzi és értékeli a hitelintézetek tőkemegfelelését, eszközminőségét, irányítását, eredményességét, mindenkori fizetőképességét - tapasztalatait évente értékeli, megállapításairól a kormányt, a minisztereket, az MNBt, a hitelintézeteket tájékoztatja - minden hitelintézetnél legalább 2évente egyszer átfogó helyszíni ellenőrzést köteles tartani 16)Milyen hiteltípusokat ismer? (5) Hitel: pénzeszközök ideiglenes átengedése a felhasználónak, törlesztése terhe mellett, rendszerint kamatfizetés ellenében A folyósító szerint: - Kereskedelmi hitel: vállatok nyújtják egymásnak, nyújtott szolgáltatások ellenértékének a teljesítés után történő kifizetését jelenti (kiállított dokumentum lehet pl. váltó) - Bankhitel, pénzintézeti hitel: nyújthatja jegybank, hitelintézet, pü-i vállalkozás Lejárat szerint: - Rövid lejáratú

(max 12 hónap) - Közép lejáratú (min. 12 hónap, max 36-48 hónap) - Hosszú lejáratú (min. 4-5 év) Fedezet szerint: - Fedezettel bíró: a bank a hitelek kihelyezésekor biztosítékot kér, amely lehet vmilyen értékpapír, életbiztosítási kötvény, ingóság, zálogtárgy, követelés, amelyet az adós a bank javára engedményez, ingatlan - Fedezet nélküli A hitelt nyújtó pénzintézetek száma szerint: - Egy bank (pü-i intézmény) - Több intézmény által együttesen nyújtott(szindikált) hitelek, rendszerint nagyhitelek A hitelösszeg felhasználhatósága szerint: - Szabadon felhasználható - Kötött A hitelt igénybevevő: - Lakosság - Vállalkozói, non-profit szféra - Másik pénzintézet - Nemzetközi hiteleknél pl. egy ország is A hitel célja, tárgya szerint: - A termelési, forgalmazási tevékenység átmeneti finanszírozása (forgóeszköz hitel) - Beruházás, projekthitel (hosszú megtérülésű tevékenységek finanszírozása)

Hitelszerződés tartalma szerint: - Pénzhitel - Kötelezettségvállalási hitel - Hitelszerű kihelyezés 17)Melyek a hitelezési eljárás lépései? (5) - Tájékozódás a hitelt igénylő részéről (bankok, hitelkonstrukciók, kondíciók) A hitelkérelem összeállítása és bankhoz történő benyújtása A hitelkérelem előterjesztése a bankban, a kérelem banki elbírálása Hitelszerződés megkötése Hitel folyósítása Hitel monitoring Törlesztés, visszafizetés Értékelés 18)Mik lehetnek a pénzintézeti hitelek anyagi biztosítékai? (5) Saját erő (önerő) A pénzintézetek által megkövetelt kötelező önfinanszírozási hányad (megtestesülhet készpénzben, berendezésben, infrastruktúrában, raktárkészletben stb.) Meglétét számlakivonatokkal, számlákkal, hivatalos értékbecsléssel lehet igazolni. Fedezet Az a meglévő, vagy jövőben létrejövő anyagi, vagyoni érték, amelynek realizálása révén a hitel visszafizetéséhez

szükséges pénz előteremthető - Forgalomképes ingatlanra jelzálog felajánlása - Eszközökre, gépekre, járművekre zálogjog érvényesítése (zálog tárgya lehet ingó, ingatlan dolog, árukészlet, értéktárgy, értékpapír, folyószámla követelés) - Váltó - Jogi személyektől kapott megrendelések, ill. a teljesítés ellenértékének a bankra történő engedményezése - Tartalékbetétek, folyószámlán lévő összegek (letétbe helyezve, ill. külön zárolt számlán tartva) - Opciók (vételi, eladási lehetőségek, kettős opciók, azaz vételi és eladási jogok) - Hitelfedezeti életbiztosítás - Garancia (az ügyfél teljesítéséért való önálló kezességvállalás, melynek alapján a garantáló a garancianyilatkozatban megadott feltételek szerint teljesít fizetést)  általános bankgarancia  a hitelezés következtében keletkezett fizetési kötelezettséggel kapcs. bankgarancia  értékpapírokkal kapcs. bankgarancia 

belföldi és import lízinggel kapcs, bankgarancia 19)Melyek a hitelkérelem szokásos elemei? (5) - A hitelt kérő vállalat, intézmény bemutatása A kért hitel összege, típusa, pénzneme, célja, időbeli ütemezése A felajánlott biztosíték, fedezetek felsorolása Mindazon információk, melyek szükségesek ahhoz, hogy a hitelkérelmet gazdaságilag és pü-ileg megindokolják, továbbá alátámasszák a vállalkozás hitelképességét Egyéb információk, látogatás kezdeményezése Pénzügyi információk az adósról. Üzleti jelentés, mérlegek, pü-i előrejelzés, cash flow terv, rendelésállomány Egyéb információk: partnerek, befektetők bemutatása Üzleti terv, stratégia, a vállalkozás környezetének bemutatása Beruházási, projekt jellegű hiteleknél szükséges a beruházás várható hatásainak ismertetése, a jövedelmezőség és a várható megtérülés kiszámítása 20)Mi a faktorálás és a forfetálás lényege, célja? (10)

Faktorálás - az üzleti szférának nyújtott szolgáltatás olyan pü-i szolg., melynek keretében az áru eladója rövid lejáratú hitelben történő eladásainak ellenértékét átruházza a faktorra, aki garantálja annak az adóstól történő behajtását, továbbá magára vállalja a behajtás meghiúsulásának kockázatát is biztosítékkal nem fedezett, kereskedelmi számlákkal igazolt pénzkövetelés faktorra történő engedményezése - a vevő mentesül az akkreditív nyitás és a bankgarancia procedúrájától és ktg-eitől a szállító számára kevésbé kockázatos Forfetálás: - gépek, beruházási javak szállításából esetleg a szállításokhoz kapcsolódó szolg-ok nyújtásából eredő középlejáratú (néha hosszú) követelés megvásárlása visszkereset nélkül, tehát az összes kockázat átvállalása mellett elsősorban exportügyleteknél alkalmazzák az exportőr a hitelben történő eladást készpénzügyletté

alakítja, kockázata csökken, fizetőképessége, hitelképessége javul - 21)Melyek az aranystandard rendszer főbb jellemzői? (10) - értékmérő szerepét az arany tölti be az országon belüli pénzforgalomban aranypénzek és aranyra átváltható pénzhelyettesítők találhatók - a belső pénzkibocsátást a jegybank aranykészletéhez kötötték, a jegybank tartalékait elsősorban aranyban halmozta fel - a nemzeti valuták aranyra beválthatók - a nemzeti aranyérmék súlyának arányai határozták meg a nemzeti papírpénzek átváltási arányait - a pénzhelyettesítők nemzetközi forgalma megengedett, de aranyban is lehetett fizetni Következmények: - érvényesül a konvertibilitás elve - valutaárfolyamok viszonylag stabilak voltak - árszínvonalak összhangban voltak a valuták aranytartalmával - az egyes nemzeti valuták között nem volt minőségi különbség - kamatlábak nemzetközi mértékben is kiegyenlítődtek - önszabályozó rendszer

22)Melyek az aranydeviza rendszer főbb jellemzői? (10) - 1934 után csak az USA garantálta nemzetközi vonatkozásban valutája aranyra történű beváltását (1971-ig) - az arany a nemzetközi forgalomban csak olyan mértékben jut szerephez, amennyiben a nemzetközi tartalékvaluták aranyra átválthatók - az egyes országok központi tartalékaikat nem (vagy nem csak) aranyban, hanem az aranyra beváltható tartalékvalutában képezik - az egyes országok nemzeti valutájának kapcsolata az arannyal közvetetté vált(bankjegyért a jegybank nem köteles aranyat adni) 23)Melyek a Bretton-Woods-i rendszer főbb jellemzői? (10) - kulcsvaluta az USD és az angol font a nemzetközi elszámolásokat aranyalapra helyezik főbb intézmények: Nemzeti Valutaalap (IMF), Világbank (IBRD) a nemzetközi pü-i kapcsolatok szabályozása, törekvés a stabilitásra és a nemzetközi kapcsolatok élénkítésére 24)Melyek voltak az IMF alapításának főbb céljai? (5) - -

elősegíteni a monetáris együttműködést megakadályozni a versenyszerű leértékelést fenntartani a valuták nemzetközi átválthatóságát megakadályozni a protekcionista tendenciák erősödését elősegíteni az újjáépítést, majd a gazd-i növekedést, a tartósan magas foglalkoztatottságot, pü-i erőforrásokat biztosítani a tagországok számára fizetési mérlegpozíciójuk kiigazítására, anélkül hogy kereskedelmi korlátozások bevezetésére kerülne sor legfontosabb kereskedelem politikai elvek: nemzeti elbánás, viszonosság, legnagyobb kedvezmény (megindultak a vámok, kvóták és egyéb külkereskedelmet akadályozó tényezők lebontását célzó tárgyalások) 25)Melyek voltak a Világbank-csoport (IBRD) alapításának főbb céljai? (5) - gazd-i növekedés elősegítése, hitelezési, konzultációs és tőkeáramlást elősegítő tevékenységek révén - Beavatkozik az országok gazdaságpolitikájába, használati utasítást ad a

hitelekhez. Külön intézményei alakultak a segélyezésre: - Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC ) – a fejlődő országokba irányuló magántőke mozgását segíti elő hosszú lejáratú hitelekkel, melyek piaci kamatokkal és feltételek mellett működnek - Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA) – hitelképtelen országok támogatása 15-40 éves lejáratú hitelekkel (mezőgazdaság, egészségügy, oktatás) - Beruházási Viták Rendezésének Központja (ICSID) – beruházási viták rendezésének központja - Nemzetközi Beruházásvédelmi Ügynökség (MIGA) – a fejlődő országokba irányuló tőkét támogatja, biztosítja a jövedelem transzfereket és hogy a projekteket nem államosítják. 26)Milyen elemekből épül fel a nemzetközi fizetési mérleg? (5) Fontos jellemzője: nem zárulhat hiánnyal (kivéve államcsőd) 1. Termékek exportja és importja: deficit (meg kell nyomni a szolgáltatás exportját: bank, tanácsadás, turizmus), szufficit

(az áruk versenyképesek) A: Külkereskedelmi mérleg egyenlege 2. Szolgáltatások exportja és importja 3. Kamat, profit, osztalék, átutalás 4. Egyoldalú átutalások B: Folyó fizetési mérleg (Magyaroszágon ez évek óta deficites) 5. Közvetlen (FDI – Forint Direct Investment) portfolió befektetések 6. Közép- és hosszú lejáratú hitelek C: Alapegyenleg 7. Rövid lejáratú hitelek (IMF) 8. Tévedések, kihagyások D: Fizetési mérleg egyenlege 9. A bankrendszer devizatartalékainak változása 27)Hogyan finanszírozható a külkereskedelmi mérleg hiánya? (5) - értékpapírok kibocsátása - hitelek felvétele - meglévő betétek felmondása 28)Milyen következményei lehetnek a nemzeti valuta leértékelésének? (5) Egységnyi külföldi valutáért több hazai valutát kapunk. Ez jó az exportőrnek és a tőkebefektetőnek, és hátrányt jelent az importban és a tőkeimportban Későbbi hatásai: nő az export, csökken az import, kevesebb az áru,

infláció vagy elmaradnak a fejlesztések az importban így csökken a versenyképesség, áruhiány lesz bizonyos termékekből. Ez alkalmas arra, hogy egy lökést adjon a gazdaságnak, fellendítse az exportot 29)Milyen tényezők vezettek a nemzetközi adósságválság kialakulásához a 80-as években?(10) Döntően a volt szocialista országokat és a fejlődő országokat érintette. Okai: ♣olajárrobbanás (OPEC megengedhette magának), ellátók monopolhelyzete ♣csereproblémák (nem voltak versenyképes áruk), fejlődő országok termékei (gyapot, gumi, kávé, tea) ♣beköszöntött a műanyagkorszak, sok ország terméke eladhatatlanná vált (gyapot, len) ♣ fejlett országok vámokkal vették körül magukat ♣iszlám tiltja a kamatszedést, nem volt arab bankrendszer, olajdollárok befektetést kerestek ♣kölcsönöket vettek fel az országok, melyeket jólétre fordítottak (külföldi termékek) ♣olajdollárok elapadása, a hitelek lebegő kamatozású

felvétele (5%-ról 15%-ra) ♣tőkemenekítés ♣fizetésmegtagadás esetén nem lesz olaj, gáz, exportbevétel, eladósodott országba nem jön tőkebefektetés 30)Melyek az euro bevezetésének maastrichti kritériumai? - árszint stabilitása: a fogyasztói árszint legfeljebb 1,5%-kal haladhatja meg a 3 legstabilabb ország árindexének átlagát - alacsony kamatszint: a hosszú lejáratú kormánykötvények nominális kamatrátája a 3 legstabilabb ország kamatszintjét legfeljebb 2%-kal haladhatja meg - a folyó ktg-vetési deficit nem lépheti át a GDP 3%-át - az adósságállomány szintje nem haladhatja meg a GDP 60%-át - stabil árfolyam: a nemzeti valuta árfolyama a részvételt megelőzően nem lép ki az engedélyezett intervenciós sávból 31)Mi a központi ktg-vetés lényege, melyek a ktg-vetési ciklus főbb elemei? (10) - ♣Költségvetés: egy várható időszak (ált. 1év) valószínűsíthető összes bevételeinek és kiadásainak összeállítása:

♣Tartalmi követelmények: az állam társadalmi és gazdasági tevékenységének alapja. ♣Formai követelmények: jövőre vonatkozó legjelentősebb pénzügyi terv, mérleg szerkezetű, jogilag kötelező érvényű ♣Alapelvei: jogi, gazdálkodási (végrehajtási), elszámolási (számbavétel módja) jellegű, A költségvetési ciklus folyamata: Összeállítás, beterjesztés, vita, szavazás, felhatalmazás, végrehajtás, ellenőrzés, beszámolás, felmentés - ♣A költségvetési politika eszközei: Adók, támogatások; Államkötvények, kincstárjegyek adás-vétele; Központi beruházások finanszírozása; Társadalmi közös fogyasztás pénzellátásának rendszere A költségvetési politika a pénzügyi politika része, de viszonylagos önállósággal bír, mert saját eszköz- és intézményrendszere van. 32)Melyek az államháztartás főbb bevételi forrásai? (+példák) (10) - - Adójellegű bevételek - adók (jöv-hez, vagyonhoz,

fogyasztáshoz kötődő, jövedéki, kommunális, helyi iparűzési stb) - állami monopóliumokhoz kötődő, adó formájában megjelenő bevétel (pl jövedéki adó) - vámok - társadalombiztosítási járulékok Nem adó jellegű bevételek - illetékek (örökösödési, vagyonátruházási, egyes okmányok kiállításáért fizetendő összegek) - bírságok (közlekedési kihágás, számlaadás elmulasztása) - díjak (vizitdíj, tandíj) - állami vagyonhoz kapcsolódó bevételek (privatizációs bevételek, állami tulajdonban levő vállalatok ktg-vetési befizetései) - adományok, segélyek (adó 1%-a) - befizetések az államháztartás alrendszereiből - adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek - EU kifizetések 33)Melyek az államháztartás főbb kiadási tételei? (+példák) (10) - egyedi és normatív támogatások fogyasztói árkiegészítések (gyógyszer) szociális juttatások, családtámogatás (GYES, GYED) ktg-vetési szervek, előirányzatok

támogatása (rendőrség, hadsereg, oktatás) az államháztartás alrendszereinek (önkormányzatok) támogatása adósságszolgálat kamattérítés befizetések az EU-ba