Informatika | Felsőoktatás » Informatika tételek, 2009

Informatika tételek - 2009 1) A kommunikáció a) b) A kommunikáció általános modellje: Kommunikációs technológiák és rendszerek: Vázlat: A kommunikáció általános modellje: • A kommunikációhoz legalább két szereplő szükséges. Egy adó és egy fogadó Bármelyik fél lehet többszereplős is. A funkciók felcserélődhetnek Magánbeszélgetés, tömegkommunikáció. • Minősített kapcsolat van a szereplők között. Előre definiált szerepek alapján dől el, hogy kik hallgatnak kiket és miért. Például előadó-hallgató, színész-néző, baráti beszélgetés • Kell egy csatorna, egy közvetítő közeg. Például levegő (beszéd), papír (levél, újság)), elektronikus: vezeték (telefon), rádióhullám (televízió) • Irányát tekintve, mely következhet a technológiából, (milyen csatorna), illetve funkciójából:  lehet egyirányú (single) – Teletext előadás  kétirányú nem egyidejű (half duplex) – walke-tolke

tájékoztató (kérdés, majd felelet)  kétirányú egyidejű (full duplex) – telefon társalgási beszélgetés • Kell egy közös kód (nyelv). • Kell egy közös háttérismeret, mely nélkül hiába értik a közös nyelvet, kódot, nem értik meg egymás témáját. Például egy hétköznapi ember részvétele egy rendszergazdai levelezős listán nem ad eredményes kommunikációt, hiába beszél mindenki magyarul. • Van verbális és non-verbális kommunikáció. Az állatvilág jellemzően több non-verbálist használ. Az emberi kommunikációban is mindig szükség van non-verbális kommunikációra, vagy másképpen metakommunikációra. Testtartás, hangsúly, mimika, gesztikulálás Az elektronikus levelezésben ennek hiányát próbálják csökkenteni smiley-kkal. • Tartalma alapján:  tájékoztató, informatív  felszólító,  érzelmet kifejező, emocionális 1 Kommunikációs technológiák és rendszerek: • Egyéni ötletű

technológiák füstjelek futár postagalamb • Verbális rendszerek  tudatos, szájhagyományokra épülő (rém)hírterjesztés  oktatás  szervezeti értekezletek • Papír alapú terjesztői hálózatok  könyv  szórólap  posta. • Vizuális alapú  balatoni viharjelző  süketnéma jelbeszéd  rendőrlámpa, KRESZ-táblák  sportversenyek versenyzők közötti, vagy a bírók kéz-, zászló-, vagy egyéb jelei • Elektronikus alapú:  Morse  vezetékes  telefon  ATM-hálózatok  számítógépes hálózatok (Ethernet, token ring  kábelTV hálózatok  riasztók, figyelő-rendszerek  földi sugárzású elektronikus hullámok (celluláris hálózatok)  hagyományos TV- és rádióadások, teletext  mobil-telefonok  kis hatósugarú wireless billentyűzet, egér, számítógépes hálózatok  walke-tolke, CB  távirányítók  műholdas adások  TV műsorok  számítógépes hálózatok  GPS 

csillagászati rádiótávcsövek összehangolt rendszere Ugyanezeket funkció vagy irányok szempontjából is lehet csoportosítani. Sok más rendszert is fel lehetne sorolni, hiszen az emberi találékonyság rengeteg egyéb ötletet is felhasznált már kommunikációra, és használja is rendszerben. Legfeljebb a rendszert egy szűkebb szakmai csoport használja csak.    2 2. Jogi ismeretek A szoftver-forráskódja, valamint programkódja- és a hozzá tartozó dokumentáció a programozók szellemi alkotása. Mindezen alkotások szerzői jogával tehát a szoftver alkotója rendelkezik A szoftver létrejöttének pillanatától szerzői jogvédelem alatt áll. A szerzői jogról lemondani nem lehet, nem eladható, másra át nem ruházható. A szerzői jogvédelmi törvény (1999 évi LXXVI [76] tv.) alapján a szoftvert a szerzői jogvédelmi ideje alatt csak fizetés ellenében szabad felhasználni. A szoftveralkotások felhasználására licenszek

vásárlásával szerezhetünk jogot. A licenszek megvásárlásával a szoftver kiadója feljogosítja a vevőt a termék használatára, a vevő pedig ezzel (illetve számlával, szerződéssel) igazolja annak származását. Tehát a vevő a licensszel nem a szoftver (másolásra és továbbadásra feljogosító) tulajdonjogát, hanem csak a használati jogát kapja meg. A demo-programok a kereskedelmi változat működését bemutató programok. A szoftverek korlátozottan használható, ingyenes változatai az úgynevezett shareware-ek. Ezek szabadon hozzáférhetők, letölthetők például az internetről, de a számítástechnikai folyóiratok CD mellékleteként adott lemezeken is többnyire ilyen programokat találunk. A felhasználás korlátozása többnyire időhöz vagy a program valamely lényeges jellemzőjéhez (például a menthető állományok méretéhez) kötött. Az ilyen programokat azzal a céllal teszik közzé, hogy széles körben ismertté váljanak, és a

felhasználók vásárlás előtt alaposan kipróbálhassák az eszközt. A vásárlás nem csak fizikailag új termék átvételével történhet: gyakori, hogy a vevő a vételár átutalása után az interneten keresztül kapja meg a teljes változat használatát lehetővé tevő jelszót vagy kiegészítő állományokat. A freeware szoftverek ingyenes szabadon használható és terjeszthető, teljes programok melyeknek általában a forráskódja is szabadon közzétehető. Érdemes figyelmet fordítani rájuk, mert jónéhány alkotás akad közöttük, mely drága programokat válthat ki mindennapi munkánk során. Azokat a freeware programokat, amelyek futtatása közben megjelennek a szponzorok, támogatók reklámjai, adware programnak nevezzük. FIGYELEM! Az illegális szoftverhasználat, a szoftver hamisítása, ugyanazon program több gépre telepítése jogosulatlanul, internetről letöltött illegális szoftverek használata szoftverkalózkodásnak számít. A

licencszerződés megsértője törvénysértést követ el. Vagyis törvényt sért • aki szoftvert, vagy annak dokumentációját, beleértve a programokat, alkalmazásokat, adatokat, kódokat és kézikönyveket szerzői jog tulajdonosának engedélye nélkül lemásolja vagy terjeszti, 3 • aki szerzői jog által védett szoftvert egyidejűleg két vagy több gépen futtat, hacsak ezt a szoftver licenc szerződése külön nem engedélyezi, • az a szervezet, amely tudatosan vagy akaratlanul munkatársait arra ösztönzi, kötelezi, vagy számukra megengedi, hogy illegális szoftvermásolatokat készítsenek, használjanak, vagy terjesszenek, • aki az illegális szoftvermásolást tiltó törvényt megsérti azért, mert valaki erre kéri vagy kényszeríti, • aki szoftvert kölcsön ad úgy, hogy arról másolatot lehessen készíteni, vagy aki a kölcsönkért szoftvert lemásolja, • aki olyan eszközöket készít, importál, vagy birtokol, amelyek lehetővé

teszik a szoftver védelmét szolgáló műszaki eszközök eltávolítását, vagy ilyen eszközökkel kereskedik. A bűncselekmények kiderítése, vizsgálata a hatóság feladata. Ilyen eljárás során nem csak a licensz-igazolást, hanem a vásárlást bizonyító számla vagy adásvételi szerződés és a telepítőlemez meglétét is kérhetik. A BSA: Magyarország Európában az elsők között, 1983-ban helyezte szerzői jogvédelem alá a számítógép programokat. Ennek ellenére hazánkban a számítógépek döntő többségén (kb 75%án) jogosulatlanul használják a szoftvereket, azaz nem rendelkeznek felhasználói joggal a gépen lévő programokra. Ez nemzetközi összehasonlításban nézve nagyon magas értéknek számít Hazánkban 1994-ben alakult meg a BSA magyarországi szervezete. A BSA a „Business Software Alliance” rövidítése, amely egy nemzetközi szervezet. A legnagyobb szoftverfejlesztőket és forgalmazókat tömöríti magába, és

feladatának tartja, hogy az üzleti szoftverek felhasználóit a legális szoftverhasználat irányába terelje. Ezt részben a jog által biztosított eszközökkel, részben felvilágosító tevékenységgel próbálja megvalósítani. A felhasználók sokszor azért követnek el jogsértést, mert a legalapvetőbb jogi kérdésekkel sincsenek tisztában. Milyen előnyökkel jár a jogtiszta szoftverhasználat? • felhasználói támogatás a program fejlesztőitől, amely jelentheti a program írásos dokumentációját, a program garanciális javítását, illetve cseréjét, továbbá gyakran még telefonon igénybe vehető forródrót szolgáltatást is, • a program továbbfejlesztett változatához kedvezményesen lehet hozzájutni, mert lehetőség van programfrissítésre (upgrade felhasználói jog) , • elkerülhetők a számítógépvírusok okozta kellemetlenségek, • a program megvételével a felhasználó elismeri a programba fektetett munka értékét,

és ráadásul anyagi lehetőséget biztosít a program fejlesztőinek a szoftver továbbfejlesztésére. Mit tartalmaz általában egy felhasználói szerződés? 4 • hány gépre lehet telepíteni a programot? • lehet-e másolatot készíteni a programról (többnyire nem, legfeljebb egy biztonsági másolatot). Egy licensz általában a szoftver egy gépre történő telepítését engedélyezi. Több gépen való felhasználáshoz a gépek számának megfelelő licensz vagy felhasználói szerződés szükséges. A licenszszerződés gyakran engedélyezi egy darab biztonsági másolat készítését arra az esetre, ha az eredeti adathordozó meghibásodna vagy tönkremenne. Minden további másolat jogosulatlan példánynak számít. A legális kereskedelmi szoftverek esetében bevett gyakorlat a szoftverek átruházása adásvételi szerződéssel, valamint a szoftverek bérbeadása. Milyen következményekkel jár a jogosulatlan szoftverhasználat? Ha a felhasználó

nem jogtiszta szoftvert használ, illetve nem jogtiszta szoftverrel kereskedik, akkor ellene büntetőeljárás indítható. Milyen felhasználói jogok léteznek? • eredeti illetve frissített (upgrade) felhasználói jog Frissítésnek nevezzük azt a szoftvervásárlást, amelynek során egy olyan célra szolgáló számítógépprogramot szerzünk be, amilyen célra már rendelkezünk valamilyen szoftverrel. • új géphez illetve új fődarabhoz adható OEM verzió Többnyire csak operációs rendszereket lehet OEM verzióban megvenni. Ha most vásárolunk számítógépet, akkor feltétlenül a géppel együtt vegyük meg az operációs rendszert. Ilyenkor ugyanis biztosan OEM verziót számláznak nekünk, mely a szoftver teljes árához képest 40-50%os megtakarítást is eredményezhet. • egy második programpéldány vásárlásakor alkalmazható licenszcsomag, az LP Ha már rendelkezünk egy komplett jogtiszta programmal, és ugyanezt a programot egy másik

számítógépünkre is szeretnénk telepíteni, akkor célszerű egy ún. LP (Licenc Packet ) csomagot vásárolnunk. Ez esetben jelentős árkedvezménnyel csak egy újabb felhasználói jogosítványt kapunk, mely igazolja a program jogtiszta használatát. Az eredeti programot kell telepítenünk a másik gépünkre is. • A több program vételekor alkalmazható pontozásos rendszer, az OL, vagy nyílt licensz A legtöbb nagy szoftver cég, mint pl. a Microsoft, a Corel, a Novell a SYmantec, a Lotus alkalmazza az ún .nyílt licensz, angolul Open Linenc, rövidítve OL rendszert Ennek lényege, hogy minden szoftver adott pontszámot ér, és egy szoftvercégenként adott pontértékhatár átlépése után jelentős, akár 20-30% mértékű árkedvezményt is kaphat a vevő. Sok esetben nem egy pontszámot, hanem többet állapítanak meg a szoftvercégek, és sávosan növekvő mértékű kedvezményt adnak vásárlóinknak. 5 Nyílt licensz vásárlása esetén is csak

egy felhasználói igazolást kapunk, amely pontosan meghatározza, hogy mely termékeket és hány gépre telepíthetjük. Ezért nyílt licensz vásárlása esetén is kell rendelkeznünk egy komplett telepíthető program verzióval. A felhasználói jogok csoportosítása: • Amikor egy programot egy számítástechnikai szaküzletben megvásárolunk, akkor általában anonim felhasználói jogosultságot szerzünk. Az így kapott felhasználói jogunkat a programoz mellékelt liceszszerződés rögzíti. Az anonim felhasználói jog bizonyos hátrányokkal jár, például a felhasználói jogosultságot igazoló okirat elvesztése esetén nem lehet igazolni a felhasználás jogszerűségét. • Ha névre szóló licenszszerződése van a felhasználónak, akkor az eladónál is regisztrálásra kerül a jogszerű használat. Névre szóló felhasználói jogot azonban csak nagyobb tételű vásárláskor lehet kérni. 6 3. Ismertesse az informatika

fejlődéstörténetének főbb fázisait, eseményeit! Jellemezze a számítógép generációkat! 1. Kezdetek A számolás története az emberiség történetével egyidős. Kezdetben az ujjait használta az ember, később kavicsokat, fonalakat, az eredményt barlang falába, csontba vagy falapokba vésve rögzítette. Golyós számológép az abakusz 3000 éves. Japán változata a szorobán abakusz Később az arab számok bevezetése, a helyiérték felismerése, a tízes számrendszer használata megszüntette az áttekinthetetlen számolásokat. Napier nevéhez fűződik a logaritmus felfedezése. 2. Mechanikai számológépek (fogaskerekes, fogasléces) • Wilhelm Schickard csillagászattal foglalkozó német szerzetes (1623) négy alapművelet elvégzésére alkalmas gépet szerkesztett, ami tűzvészben elpusztult. • Blaise Pascal 19 éves korában (1642-ben) készítette összeadásra és kivonásra alkalmas gépét, hogy megkönnyítse apja munkáját. A szerkezetet

óraalkatrészekből építette meg összesen hét példányban. • Leibniz (1673) Pascal gépének továbbfejlesztése szorzásra és osztásra. 3. Mechanikus és elektromechanikus gépek • Jacquard: (1805) programozható szövőszék, ahol lyukkártya tartalmazta a mintázatot. • Babbage (1822) olyan számítógép működő modelljét mutatta be , amellyel a számításokat könnyebben és pontosabban lehetett elvégezni. Terveivel felfedezte a mai számítógépek működésének néhány alapelvét. A vezérlőutasítások bevitelére alkalmazta volna a Jacquard féle lyukkártyát. Babbage gépe • George Boole (1815-1864)kimunkálta a róla elnevezett Boole algebrát. • Hermann Hollerith (1890) USA népszámlálás először alkalmazta a lyukkártyát statisztikai adatok tárolására ezzel megalapozta a gépi adatfeldolgozást. • Németországban készült el Konrad Zuse (1939) jelfogókkal működő mechanikus rendszerű számítógépe. Bináris számrendszerre

épült 7 Zuse Z3-as gépe • Aiken és társai USA-ban (1943) elkészítették Babbage analitikus számítógépének modern változatát Harvard Mark I-et, választóvonal az 0. és 1 generáció között Mark I. 4. Elektronikus gépek 1946-ban a Pennsylvaniai Egyetemen bemutatták az ENIAC nevű elektroncsöves külső vezérlésű gépet. Neumann János (1903-1957) magyar származású tudós a mai értelemben vett számítógépek működési elveit dolgozta ki. Neumann elvek – az elektronikus működésű számítógép aritmetikai és logikai műveletek elvégzésére legyen alkalmas, – tárolt program alapján működjön, – a programoknak és az adatoknak közös tárolója legyen, – sorosan dolgozza fel a program által meghatározott utasításokat, – a műveletek elvégzéséhez a kettes számrendszert használja, – rendelkezik beviteli és kiviteli egységekkel, – megfeleljen az univerzális Turing gépnek. Neumann elv felhasználásával készült el

az EDVAC. 8 5. Számítógép generációk 0. generáció mechanikus és elektromechanikus számítógépek 1. generáció elektroncsöves számítógépek (negyvenes évek) – 1943 és 1945 között épül meg az Electronic Numerical Integrator And Computer, rövidítve az ENIAC. 18 ezer elektroncsõ, 6000 kapcsoló, 1500 relé, 70 ezer ellenállás és 10 ezer kondenzátor volt a gépben. 333 szorzást és 5000 összeadást tudott másodpercenként elvégezni, s mintegy 500-szor volt gyorsabb a Mark I-nél. – Működésük nagy energiafelvételű elektroncsöveken alapult – Terem méretűek voltak – Gyakran meghibásodtak – Műveleti sebességük alacsony – Programozásuk kizárólag gépi nyelven történt 2. generáció tranzisztoros számítógépek (ötvenes évek) – elektroncsöveket jóval kisebb méretű és energiaigényű tranzisztorokkal helyettesítették – helyigényük szekrény méretűre zsugorodott – üzembiztonságuk megnőtt – kialakultak a

programozási nyelvek – Az adattárolás mágneslemezen történt, mûveleti sebességük 1 millió mûvelet másodpercenként. 3. generáció integrált áramkörök alkalmazása (hatvanas évek) – jelentősen csökkent az alkatrészek mérete és száma, így a gépek nagysága már csak asztal méretű volt – megjelentek az operációs rendszerek – a programnyelvek használata általánossá vált – megjelentek a magas szintű programnyelvek (FORTRAN, COBOL) – műveleti sebességük megközelítette az 10 millió művelet másodpercenként 4. generáció mikroprocesszoros gépek (hetvenes évektől) – asztali és hordozható változatban is léteznek – nagy mennyiségű adat tárolására képesek – műveleti sebességük másodpercenként több milliárd is lehet – megjelentek a negyedik generációs programnyelvek (ADA, PASCAL) – Ezek műveleti sebessége már 100 millió művelet másodpercenként 5. generáció létrehozására irányuló fejlesztési

kísérletek 80-as évek elején Japánban kezdődtek meg Tulajdonságaik: – A mesterséges intelligencia megjelenése – Felhasználó orientált kommunikáció 9 4. Adat, jel, információ Információ: Olyan tudás – hír értékű közlemény – ami valaki, vagy valakik számára fontos. Az információ szubjektív fogalom, mindenkinek más a fontos Pl.: a Győrből-Budapestre induló reggeli vonatok indulási időpontja megváltozott A Győrből Pestre utazóknak ez fontos, tehát számukra információ, akit nem érint ez a változás annak számára nem információ. Adat: valaminek a rögzített jellemzője – rögzített információ . Az információ kódolt formája Az adat mennyisége mérhető. A szokásos mértékegysége a bit és bájt Kommunikáció: Kommunikációnak nevezünk minden olyan folyamatot, amiben információ továbbításra kerül sor. Két ember beszélgetése vagy a vasúti hangosbemondó közlése is kommunikáció A kommunikáció

modellje: Hírforrás Adó ▲ zaj csatorna ▲ zaj vevő címzett ▲ zaj A kommunikáció azért kezdődik el, mert valakinek közlendője van. A közlendőt hírnek nevezzük. A kódolás az információ átalakítása valamilyen más formájúvá. A kódolt hír a közlemény Az átviteli csatorna beszélgetés közben a levegő, ezen keresztül továbbítódik a közlendőnk. A közleményt a vevő agya dekódolja. Ehhez persze ismerni kell a kódolás módját – érteni kell a beszédet az adott nyelven. Zaj = zavaró hatás. A hír a különböző zavaró hatások következtében torzulhat A számítástechnikában a adatokat számszerű kódolással rögzítjük. Jel Valamely fizikai mennyiség információt hordozó értéke, megváltozása. Egy irányítási feladat esetén jelnek tekinthetünk minden olyan fizikai mennyiséget, melynek az irányítási feladat szempontjából nézve jelentése van. Jel lehet pl: áramlási sebesség, levegőnyomás, folyadékszint,

fordulatszám, elektromos feszültség vagy áram stb Jelek osztályozása értékkészlet szerint • folytonos : a jelet hordozó fizikai mennyiség tetszőlegesen sűrűn, végtelen sok értéket felvehet. • diszkrét : a jelet hordozó fizikai mennyiség csak néhány előre meghatározott értéket vehet fel. kétállású jel : pl. ki-be kapcsolt fűtőtest háromállású jel : pl. balra vagy jobbra forgó vagy álló motor időbeli lefolyás szerint • folyamatos : minden időpillanatban létezik • szakaszos : csak periodikusan meghatározott pillanatokban létezik (mintavételezett jel) információ megjelenítési módja szerint • Analóg jel : fizikai mennyiség folytonos változása a hozzá tartozó információt folytonosan változtatja. 10 Az analóg jel változása időben folytonos, két értékhatár között bármilyen értéket felvehet. Pl: a hőmérséklet változása a nap folyamán, vagy a hangfelvétel mikrofonnal való hangrögzítése, és ennek

oszcilloszkóppal rajzolt képe. • Digitális jel : a fizikai mennyiséghez tartozó információ csak diszkrét, egyedi értékeket vehet fel. Ezen egyedi értékek számoknak tekinthetők – a digitális jelek az információt számszerű formában hordozzák. Ha a fizikai mennyiséghez tartozó információ csak kettő különböző értéket vehet fel, akkor bináris digitális jelről beszélünk. Manapság szinte kizárólag csak bináris digitális jeleket használunk. Mivel a fizikai mennyiség és a hozzá tartozó információ viszonyát mi emberek határozzuk meg – ezért azt is mi határozzuk meg, hogy egy jel analóg vagy digitális. meghatározottság szerint • determinisztikus : a jel jövőbeli változásai viszonylag jól megjósolhatóak. • véletlenszerű : a jövőbeli értékek nem jelezhetőek előre. Egy digitális szintetizátorban a hanggenerálás minden részlete numerikus számítás eredményeként jön létre. A digitális információ nem

hallgatható, ezért a külvilágba jutás előtt analóg jellé szokás alakítani átalakítóval. Adatmennyiségek: Az adatmennyiséget bitben illetve bájtban mérjük. A bit (BInari digiT) az adat (információ) legkisebb mértékegysége, jele : b Értéke: 0 vagy 1 (két állapot jelzésére szolgál.) Gyakorlati megvalósításban két különböző feszültségszint 0: 0V, 1: +5V Bájt (byte) jele: B A bájt a legkisebb megcímezhető egység, egy karakter méretű. 1 bájt = 8bit 1 bit 2 féle értéket vehet fel: 0, 1 2 bit 4 féle lehet: 00, 01, 10, 11 3 bit 8 féle lehet: 000, 001, 010, 100, 110,101,011, 111 akkor 8 bit összesen 28 azaz 256 különböző értékű lehet. Általánosan n bit esetén 2n különböző érték lehet. A bitet elsősorban adatátviteli jellemzésre használjuk, a bájt a tárolás kapacitásának jellemzője. Ezek meglehetősen kis értékek, ezért a többszöröseit is használnunk kell. 11 1 KB(kilobájt) = 1024 bájt = 210B 1 MB

(megabájt) = 1024 KB = 1024x1024B = 1048576 B = 220 B 1 GB (gigabájt) = 1024 MB = 1020x1024x1023 B = 230 B 40 1 TB (terabájt) =1024 GB = 1024x1024x1024x1024 B =2 B Mivel a bitek , bájtok tartalma a legegyszerűbben kettes számrendszerben írható le, az informatikában leggyakrabban a kettes számrendszert használják. Emiatt lett a váltószám 1024, mert 210=1024. Számrendszerek: Számrendszerek Bináris (kettes) Oktális (nyolcas) Decimális (tízes) Alapszám 2 8 10 Hexadecimális(16-os) 16 K e t t e s számjegyek 0,1 0,1,2,3,4,5,6,7 0,1,2,3,4,5,6,7,8,9 0,1,2,3,4,5,6,7,8,9,A,B,C,D,E,F (ahol A= 10, B= 11, C= 12, D=13, E=14, F=15) s z á m r e n d s z e r : A kettes vagy bináris számrendszer két számjegy, a 0 és az 1 segítségével ábrázolja a számokat. Mivel digitális áramkörökben a számrendszerek közül a kettest a legegyszerűbb megvalósítani, a modern számítógépek szinte kivétel nélkül ezt használják. 1854-ben George Boole megjelentetett

egy cikket a később Boole-algebra néven ismertté váló logikai rendszerről. A cikk mérföldkő volt a logika történetében, és létfontosságú a bináris aritmetika áramkörökkel való megvalósításában. A kettes számrendszer helyiértékes számrendszer: jobbról balra haladva minden egyes számjegy a 2 eggyel nagyobb hatványát fejezi ki (20=1-től kezdve). A kettes számrendszerben ábrázolt szám értékét úgy kapjuk meg, hogy összeadjuk azokat a kettő-hatványokat, amelyek helyiértékénél 1 áll. Például: Átváltás kettesből tízesbe (binárisból decimálisba) 1010011011 2 = 1 * 29 + 0 28 + 1 27 + 0 26 + 0 25 + 1 24 + 1 23 + 0 22 + 1 21 + 1 20 = 29 + 27 + 24 + 23 + 21 + 20 = 512 + 128 + 16 + 8 + 2 + 1 = 667 12 Átváltás tízesből kettesbe (binárisból decimálisba) PL.:193 193 96 48 24 12 6 3 1 0 1 0 0 0 0 0 1 1 193 = 110000012 A tizenhatos számrendszerben az átváltás hasonló, mint a kettesbe, csak 16-al osztunk. Pl.340

váltsuk át hexadecimális számmá! 348 12 340 = 15C(16) 21 5 1 1 0 Átváltás kettesből 16-ba: a bináris számjegyeket jobbról balra haladva négyes egységekre bontjuk, minden négyes egység egy-egy 16-os számrendszerbeli számot ad. 1011 1100 2 1100 = 1x23+ 1x2 = +0x21+0x20 C 1011 = 1x23+ 0x22+1x21+1x20 =B a 16-os számrendszerbeli szám BC lesz az eredmény. Az ellentétes irányú váltásnál pedig minden hexadecimális számjegyet négyjegyű binárisba írjuk. Pl.: A5 16 A = 1010 5 = 0101 bináris négyesek adják, így a kettes számrendszerbeli szám: 10100101 Numerikus adatok ábrázolása BCD-kód (Binary Coded Decimals - binárisan kódolt decimális) Számkódok használatakor a decimális számok jegyeit adjuk meg 4-4 bittel. Ez például akkor hasznos, amikor eredményeket adatokat, kijelzésre alkalmassá, az ember számára könnyen értékelhetővé kell tennünk. Négy bittel 2n = 24 = 16 különböző kódszót lehet előállítani, ebből 10-et tekintünk

megengedettnek (vagyis a BCD-ben működő áramkörök "nincsenek teljesen kihasználva", ez az ára a könnyebb kijelezhetőségnek). A szokásosan "BCD-kód"-nak nevezett 8-4-2-1 súlyozású kód készletét a 0000-tól 1001-ig terjedő bináris számok alkotják (a 1010 és ennél nagyobb számok tiltottak, megjelenésük a rendszerben hibát jelezhet). 13 Például a 3857 10 decimális szám megfelelője BCD kódban: 3857 10 = 0011 1000 0101 0111 BCD Valódi számábrázolás: A számot kettes számrendszerben tároljuk, az egész számokat fixpontosan, a valós számokat pedig lebegőpontosan. Komplemensképzés: Egyes komplemenst úgy képzünk, hogy a számot átírjuk kettes számrendszerbeli számmá, majd bináris számjegyeit ellentétes értékűre cseréljük, azaz 0 helyett 1 –t, 1 helyett 0-t írunk. Kettes komplemens: az egyes komplemenshez hozzáadunk 1-t. Pl.: 31= egyes komplemens kettes komplemens 00011111 11100000 +1 11100001

Karakterek kódolása: EBCDIC kódrendszer: Angol mozaikszó az Extended Binary Coded Decimal Interchange Code (kiterjesztett, binárisan kódolt decimális információcsere kód) kifejezésbõl. Az EBCDIC egy olyan nyolc bites kódkészlet, amely szöveg, grafika, és vezérlõkarakterek ábrázolását teszi lehetõvé a számítógépeken. A kódrendszert fõleg az IBM nagyszámítógépei alkalmazzák. ASCII kód: Angol rövidítés az American Standard Code for Information Interchange kifejezésbõl. Magyarul annyit tesz: Amerikai Szabványos Információcsere Kódrendszer. Ahhoz, hogy a számítógépek kettes számrendszerben tudják kódolni az adatokat, ki kellett találni egy kódrendszert. Így született meg az ASCII, amely lehet 7 vagy 8 bit-es, tehát maximum 256 különböző jelet tárolhat. A magyar ékezetes karaktereket is tartalmazó (852-es) kódtáblát ASCII-táblának hívják (ASCII= American Standard Code for Information Interchange). A kódtábla 0-255-ig

sorszámozott karaktereket tartalmaz. Ezeket a kódszámokat használja fel számítógépünk ahhoz, hogy adatokat tároljon, továbbítson, hogy velünk kommunikáljon, hiszen a számítógépet csak számok kezelésére készítették fel. A 0-31-ig található karaktereket a számítógép például a perifériák vezérlésére használja, ezért ezeket vezérlőkaraktereknek nevezzük. A 32-127-ig terjedő karakterek a számok, az angol abc betűi (kicsik és nagyok), és azok az írásjelek, amelyek a billentyűzeten szerepelnek. A 128-255-ös közé eső karakterek grafikus jeleket és nemzeti karaktereket tartalmaznak. Többféle változata is létezik ennek a tartománynak, hiszen sok nemzet él a Földön. Gépünkön az alapbeállítás az amerikai 437 jelű változat, de ez nem tartalmaz minden magyar betűt. A 852 jelű kelet-európai viszont igen, de ehhez néhány beállítást el kell végeznünk. pl. bal ALT+107=k 100 d 120 x 140 Œ 160 180 ´ 200 È 220 Ü 240 ð 101

e 121 y 141 161 ¡ 181 µ 201 É 221 Ý 241 ñ 102 f 122 z 142 Ž 162 ¢ 182 202 Ê 222 Þ 242 ò 103 g 123 { 143 163 £ 183 · 203 Ë 223 ß 243 ó 104 h 124 | 144 164 ¤ 184 ¸ 204 Ì 224 à 244 ô 105 i 125 } 145 ‘ 165 185 ¹ 205 Í 225 á 245 õ 106 j 126 ~ 146 ’ 166 ¦ 186 º 206 Î 226 â 246 ö 14 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 w k 127 l 128 m 129 n 130 o 131 p 132 q 133 r 134 s 135 t 136 u 137 v 138 139 ‹  147 “ 167 € 148 ” 168 149 • 169 ‚ 150 – 170 ƒ 151 171 „ 152 ˜ 172 153 ™ 173 † 154 š 174 ‡ 155 › 175 ˆ 156 œ 176 ‰ 157 177 Š 158 ž 178 159 Ÿ 179 ³ § 187 ¨ 188 189 ª 190 « 191 192 193 ® 194 ¯ 195 ° 196 ± 197 ² 198 199 Ç » 207 ¼ 208 ½ 209 ¾ 210 ¿ 211 À 212 Á 213  214 à 215 Ä 216 Å 217 Æ 218 219 Û Ï 227 Ð 228 Ñ 229 Ò 230 Ó 231 Ô 232 Õ 233 Ö 234 × 235 Ø 236 Ù 237 Ú 238 239 ï ã 247 ä 248 å 249 æ 250 ç 251 è 252 é 253 ê 254 ë 255 ì í î ÷ ø ù ú û ü ý þ

Unicode A Unicode -- az ASCII és leszármazottaival (ISO Latin-1, ISO Latin-2) ellentétben -- egy 16 bites karakterkészlet -- amelybe sok nyelv karakterkészletét belevették. Ez azt jelenti, hogy összesen 216=65536 karaktert képes ábrázolni. Ezzel elérhető, hogy a régebbi karakterkészletek által nem tartalmazott jeleket is kódolni lehessen ugyanazon karakterkészleten belül. Eddig ugyanis a meglévő karakterkészleteket mindig bõvíteni kellett, illetve újat kellett létrehozni ahhoz, hogy a számítógépek például az ékezetes betûket megfelelõen tudják kezelni. Ez a -kétségkívül -- hátrány megnehezítette a különbözõ programok egymással való kommunikációját, illetve az ékezetes nyelveken megírt dokumentumok ábrázolását. A Unicode karakterkészlet használata esetén akár görög karaktereket is használhatunk. A Unicode rendszer mostanában van elterjedõben. Egyes böngészõk (Navigator), illetve a Java programozási nyelv már

támogatják a használatát. 15 5. A Neumann-elvű számítógépek Számolást segítő eszközöket már az ősi időktől készítettek az emberek. Az első mechanikus számológép a 17. században készült, az elektronikus számítógépek a 20 században jelentek meg A 40-es évek közepén NEUMANN JÁNOS rendszerezett néhány alapelvet, amelyek meghatározzák, hogy hogyan kell egy számítógépet elkészíteni, bár vannak nem Neumann-elv alapján működő számítógépek is. A Neumann-elv a következőket tartalmazza: -az elektronikus működésű számítógép aritmetikai és logikai műveletek elvégzésére legyen alkalmas -tárolt program alapján működjön -a programoknak és az adatoknak közös tárolója legyen -sorosan dolgozza fel a program által meghatározott utasításokat -a műveletek elvégzéséhez a kettes számrendszert használja -rendelkezzen beviteli és kiviteli egységekkel -univerzális (tetszőleges feladat elvégzésére alkalmas)

legyen A fenti elvek figyelembevételével készült számítógépeket Neumann-féle számítógépeknek nevezzük. Munkavédelem és ergonómia „Képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeit” összefoglaló 50/1999. (XI3) EgészségügyiMinisztériumi rendelet A rendelet 1999. novemberben jelent meg és 2000 január 2-a óta hatályos A rendeletben foglaltak azokra a munkavállalókra és munkáltatóikra vonatkoznak, akik „napi 4 órán keresztül rendszeresen számítógépes munkát végeznek”. Ergonómia: Az ergonómia az ember és a tárgyi világ közötti harmónia megteremtésének tudománya. 1. Hardver-ergonómia: a munkaeszközök és berendezések, a munkahely és a munkakörnyezet az ember sajátosságaihoz történő illeszkedésével foglalkozik. a. számítógépes tanterem kialakítása b. világítás c. tükröződés és fényvisszaverődés d. zaj e. klíma-szellőzés f. sugárzás csökkentése g.

munkaasztal (formatervezett asztalok, csoportmunkahelyek) h. szék i. képernyő (helyzete, típusok) j. billentyűzet k. egér l. kézirattartó 2. Szoftver-ergonómia: A szoftverek, a számítógépes rendszerek illesztése az ember megismerő, értelmi és észbeli tulajdonságaihoz. A szoftver megtervezése, kiválasztása, bevezetése, módosítása és a képernyős munkafeladatok megtervezése során a munkáltatónak az alábbi elveket kell figyelembe vennie: • A szoftver feleljen meg a faladatnak 16 • A szoftver minden betűt a magyar helyesírásnak megfelelően jelenítsen meg a képernyőn és a nyomtatón egyaránt • Legyen könnyen használható és a számítógép-kezelő ismereteihez és tapasztalatszintjéhez igazítható • Rendelkezzen magyar nyelvű súgóval • Lássák el megfelelő hibaüzenetekkel • A szoftver a képernyő előtt dolgozóhoz alkalmazkodó formátumban és ütemben jelezze ki az információkat • Biztosítson visszajelzést a

munkavállalónak a teljesítményéről A szoftver és a felhasználó közötti párbeszédet úgy kell kialakítani, hogy eleget tegyenek az alábbi követelményeknek:  Az információt teríteni kell a képernyőn  Az adatbevitelhez képi segédeszközöket kell alkalmazni  Az adatbevitel végét jelezni kell, majd áttérni a válaszra  A hibát jelezni kell  Lehetőséget kell biztosítani az adatbevitel visszavonására 3. az ember és a környezet egymásra hatása • Csak jól megtervezett munka-helyen lehet optimális hatékonyságú munkát végezni. • Stresszmentes környezet • Környezet-pszichológia • Zavaró zajhatások kiküszöbölése • A céget képviselő, de nem hivalkodó díszelemek elhelyezése • Virágok: szép  allergia Személyes munkaterület nagysága 4. Rendszer ergonómia: A munkafolyamat és munkaeszközök együttesét vizsgálja. Célja annak feltárása, milyen az ember és a számítógép közötti funkciómegosztás.

• Robotrendszer • Gazdarendszer A robotrendszerben olyan módon szervezik a munkát, hogy a számítógép átveszi az ember irányítását és ellenőrzését, és csökkenti az emberi tevékenység hatáskörét és szabadságfokát. Pl adatbeviteli tevékenység - -csak ebben a rendszerben oldható meg A gazdarendszerben a technika feladata az emberi tevékenység támogatása, a számítógép felszabadítja az embert a mindennapi rutinfeladatok elvégzése alól, a kívánt adatokat gyorsan és pontosan a rendelkezésére bocsátja, növeli az emberi cselekvés hatókörét. MUNKAVÉDELEM: A munkavédelemről az 1993. évi XCIII törvény, a tűzvédelemről az 1996 évi XXXI törvény rendelkezik. Munkavédelem (egészségügyi szempontok): • A monitor frissítési frekvenciája • Védőszemüveg • Kellő távolság a monitortól • Kényelmes, gerincet tartó szék • A billentyűzet használata ne fárassza a kezet • Legyen világos a szoba • A monitort érő

közvetlen napsugár olvashatatlanná teszi a tartalmat. • Szembetűző nap esetén például a monitor árnyékban van, mégsem szerencsés elrendezés. 17 A törvények szerint csak olyan személy kapcsolhatja be a számítógépet, aki munka és tűzvédelmi oktatásban részesült. Az első alkalommal a munkába állás napján, később évente, illetve a munkakörülmények megváltozásakor kell megtartani. A munkáltató csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készségekkel és jártassággal. A számítógépet földeléssel ellátott csatlakozóval szabad használni. A számítógép kábeleit megtörni nem szabad, a rajtuk lévő áramterhelést be kell tartani. Számítógépes termekben a kábelezést célszerű kevésbé forgalmas helyen elvezetni. A számítógépet a tevékenység után, vagy áramszünet esetén

ki kell kapcsolni. A számítógépes tűz oltásához poroltót és vizet nem szabad használni, mert azok károsítják a számítógépet ill. a víz vezeti az áramot Ilyen esetben széndioxiddal vagy halotronnal oltó készüléket kell alkalmazni. Halon kiváltó “A-B-C” tûzosztályra, elektromos feszültség alatt lévõ berendezésekhez is alkalmas, tiszta oltóanyagok, az oltás után maradék nélkül eltávoznak, ezért anyagok (NAF PIII, Halotron elõnyösen alkalmazhatók: számítógép termek, vezérlõtermek, repülõgépek, személy- és tehergépjármûvek, múzeumok, laboratóriumok, hírközlõ I.) berendezések, stb. védelmére Halonkiváltó anyagok korlátozott ideig és helyeken maradhatnak készenlétben, 2004. május 1 után javításuk, újratöltésük nem megengedett. Szén-dioxid “B” és “C” tûzosztályhoz széles körben alkalmazható elektromos feszültség alatt is. Az oltóanyag szennyezõdést nem okoz, ezért elõnyös pl az

élelmiszeriparban, erõmûvekben, számítógéptermekben, felvonó gépházakban, stb. 18 6. Bemeneti eszközök Egér Az egér, vagy MOUSE egy speciális beviteli eszköz, ami az IBM-PC típusú gépeken kívül más géptípusoknál is elterjedt. Szerepe leginkább az ikonvezérelt rendszerek, operációs rendszerek (OS/2, Windows) megjelenésével nõtt meg, hiszen azok kezelése alapvetõen az egérre épül. Manapság már szinte minden program támogatja az egér használatát, mind DOS, mind egyéb operációs rendszerek alatt. Az egér a multimédiás számítógép alapvetõ tartozékává vált Az egérhez használatkor mindig megjelenik valamiféle jelzés a képernyõn, ezt egérkurzornak szokták nevezni (lehet bármi; nyilacska, üres karakter, függőleges vonal, kereszt, kéz stb.) Az egérkurzor a képernyõn követi az egér fizikális mozgását. Az egér funkciója ezen kurzor mozgatása, pozícionálása, és kattintással a megfelelõ pozíción bizonyos

feladatok elvégzése (pl. kijelölés). Az egér mûködéséhez az egeret meghajtó programra, DRIVER-re van szükségünk. Ezt általában az egérhez kapott szoftverrel együtt kapjuk meg. A driverek lehetnek com, exe, vagy sys kiterjesztésûek. A sys kiterjesztésû drivereket a configsys-ben tudjuk installálni (DEVICE, DEVICEHIGH parancsokkal), míg az exe és com kiterjesztésûeket mind a config.sys-ben, mind az autoexec-ben (elõbbiben INSTALL paranccsal). Az egeret meghajtó program a gép újraindításáig a memóriában marad, tehát rezidens program. A gyors és egyszerűbb telepítést teszti lehetővé az univerzális Plug and play módszer, amikor a számítógép operációs rendszere felismeri az új hardvert és felinstallálja azt. Ebben az esetben csak csatlakoztatni kell az egerünket a megfelelő portra és már dolgozhatunk is vele. Az IBM-kompatibilis számítógépekhez csatlakoztatható egereket többféleképpen csoportosíthatjuk. 1. Működési elv

szerint 1. Mechanikus i.Elektromechanikus ii.Optomechanikus 2. Optikai A mechanikus egér működését a következő ábra mutatja: A mechanikus egér mozgatásával egy golyót görgetünk, ami két, egymásra merőleges görgővel érintkezik. A golyó mozgása megforgatja a hossz és keresztirányban elhelyezkedő görgőket, ezek érzékelik az elmozdulásokat. Az egér alá egéralátétet (egérpadot) szoktak tenni, ami sima mozgási felületet biztosít. A görgőre piszok, kosz tapadhat, ezért a görgős egereket gyakran kell tisztítani. Az optikai egér sokkal pontosabb mint a régebbi golyós társa. Az egerek alján a golyó helyén egy villogó piros LED és egy érzékelő (szenzor) található. A LED egy villanása megvilágítja az alatt lévő felületet, az érzékelő egy felvételt készít erről, amit a következő villanáskor 19 megismétel. A két felvétel különbségéből következteti ki az egér elektronikája a mutató aktuális helyét. Túl sima

vagy túl tükröződő felületen nem használhatjuk jól ezt a fajta egeret Egéralátétet nem kell alkalmaznunk. Ha egy ideig a szenzor nem érzékel változást, akkor a LED rövid időn belül gyengébbre veszi a fényerőt, de amint mozgatjuk újra visszakapcsol. (ezzel az áramfelvételt akarják csökkenteni, másrészt a LED élettartamát kívánják növelni.) 2. A számítógéphez való csatlakozás módja szerint: (plug and play) 3. Soros (COM1, COM2 stb.) porton keresztül - ritka 4. PS/2 porton keresztül - ritka 5. USB porton keresztül 6. Vezeték nélkül (blue tooth) a. rádióhullám-os b. infrás (optikai rálátás kell) 3. Pontosság szerint: 4. Az egerek pontosságát DPI-ben (Dot Per Inch) mértékegységgel mérjük. Minél nagyobb ez az érték, annál pontosabb az egér. Hanyattegér: A hanyattegér (trackball) a hagyományos mechanikus egér megfordításával jött létre. A kézzel forgatható golyó mellett kaptak helyet az egér gombjai. Gyakran

használják hordozható számítógépeknél beépített munkaeszközként. Előnye az egérrel szemben, hogy nem kell mozgatni, ezért kisebb helyigényű. Érintőpad: Az érintőpad (touchpad) – tapipad - elsősorban a hordozható számítógépeken elterjedt az egeret helyettesítő eszköz. A hanyattegérrel szemben nem tartalmaz mozgó alkatrészeket Ujjunkat a pad felületén a megfelelő irányba mozgatva irányítjuk az egérmutatót. Az egérgomboknak megfelelő gombokat itt is megtaláljuk, de a bal gombra kattintás helyett használhatjuk az érintőpadra történő koppintást. A nyomásérzékeny felület adta lehetőségeket az egyes grafikus programok ki is használják. Ezeknél az alkalmazott ecset vastagságát vagy az ecsetvonás erősségét módosíthatjuk a nyomás fokozásával vagy csökkentésével. Fényceruza A fényceruza (light pen) egy ceruza alakú eszköz, amellyel a képernyő egy tetszőleges pontja kijelölhető. A fényceruza hegyében egy

érzékelő van, mely észleli a képernyőt pásztázó elektron sugarakat. Amikor a ceruza hegyét a képernyőhöz érintjük meghatározza a fényceruza koordinátáit. A képernyőn mutogatva, az eszköz gombjait használva az egérhez hasonlóan dolgozhatunk. Érintőképernyő 20 Az érintőképernyő: (touchscreen) – a képernyő területeinek megérintésével irányíthatjuk a számítógépet. Elektromos szenzorok helyezkednek el a képernyőn vagy a képernyő előtti területen. Az ujjunk vagy egy hegyes tárgy érintésével adhatunk jelet rá Nagyobb adatmennyiség bevitelére nem alkalmas, hátránya a felület gyors piszkolódása. Digitalizáló tábla: Lehetővé teszi a rajzok digitalizálását, a számítógépre vitelét. A tábla egy műanyagból készült lap, amely alatt érintkezők húzódnak. A táblán egy koordináta rendszer van, melynek origóját rögzítjük. A ra0jz egyes pontjait szálkeresztes nagyítóval kijelöljük, a koordinátákat

pedig a számítógépbe visszük. Botkormány A botkormány (joystick) elsősorban a játékoknál alkalmazott beviteli periféria. Cél: minél valósághűbb élmény nyújtása. A botkormányhoz hasonló szerepe van, és hasonló elveken működik a gamepad is, mely különböző iránybillentyűkkel, gombokkal, kapcsolókkal rendelkezik. Segítségével bármilyen játékot irányíthatunk Hasonló játékvezérlő eszköz a kormány is, melyhez különböző pedálok kapcsolhatók. Billentyűzet • Angol (101 gombos), magyar billentyűzet (102-105 gombos: , start menü  jobb klikk  gomb) • Alfanumerikus, numerikus, alternatív alfanumerikus => alt gr + alfanumerikus • Szerkesztést segítő, törlő gombok:  backspace (kurzor előtti karakter törlése),  delete (kurzor utáni karakter törlése),  insert (a felülíró- beszúró üzemmód váltása) • Kurzor pozicionáló billentyűk: home, end page up, page down, ← ↓ ↑ • Vezérlő:  shift (

egy nagy betű vagy a billentyű bal felső sarkának megjelenítése),  caps lock ( folymatos nagy betű),  num lock (numrikus billentyűzet be és kikapcsolása)  alt,  alt gr (speciális karakterek pl.: @, )  ctrl gombok  tabulátor,  enter • Funkció billentyűk: F1 – F12 A három legelterjedtebb csatlakozási módja: a soros, PS/2 és az USB port. A különböző csatlakozókhoz általában kapható átalakító. Létezik vezeték nélküli változat is A csatlakozók kialakítása olyan módon valósul meg, hogy a különböző egységek fizikai csatlakozása csak az adott csatlakozófelületen lehetséges, vagyis a minden csatlakozó csak a neki fizikailag megfelelő helyre illeszkedik. Nincsenek egyforma csatlakozó felületek, csak a PS/2-es csatlakozóból lehet kettő, illetve a hangkártya Jack dugóiból van egyforma. Ebben az esetben általában különböző színekkel jelzik hova kell csatlakoztatni az egységet, például billentyűzet

csatlakozója lila, az egéré zöld. A szkenner Adatbeviteli eszköz. Segítségével papíron lévő képeket és szövegeket lehet a számítógépbe bevinni, azaz számítógépes adattá alakítani: digitalizálni. A nyolcvanas évek elején kezdtek olyan képbeviteli eszköz kifejlesztésébe, amely állóképek bevitelére alkalmas. Az MIKROTEK nevű tajvani cég állította elő az első szkennert, amelynek 21 optikai felbontása 200 dpi. Maga a dpi rövidítés a következőt jelenti: dots per inch, ez megmondja, hogy hány pontra bontja a képeket egy inchen belül. Felépítés: Eleinte csupán monokróm szkennereket készítettek, ezekben az érzékelő egy fototranzisztor-sor. A szkennerek többsége ma már szinte kivétel nélkül a CCD technikát használja. A szkennerekben érzékelőként általában olyan CCD chipeket alkalmaznak, melyek csak néhány sorból, és több száz - néhány ezer oszlopból állnak (linear array CCD), amelyet gyakran vonalkamerának

is neveznek. Ez végzi a képi információ digitalizálását Működés: A szkenner érzékelője ami egy sor fototranzisztor vagy CCD, pontonként kiolvassa az adott sorban levő pixelekhez tartozó világosságértékeket, majd a következő sorra ugrik. A digitalizálás során minden képpont világosságértékéhez egy számot rendel. Ezeket a számokat általában nyolc biten ábrázolják, így értékük 0-255 lehet. A képpontokhoz rendelt számok egy mátrixot határoznak meg, ezt hívjuk digitális képnek. A színes szkennerek annyival bonyolultabbak, hogy a színes képeket három alapszínre bontják: pirosra, zöldre, kékre (ennek többféle technikai megvalósítása létezik, amiről később beszélek). Ezeket a színcsatornákat egyenként legalább 8 bites számokkal ábrázolják, így alapszínenként 256 árnyalatot lehet megkülönböztetni. A legtöbb képkezelő szoftver 8 bites színcsatornákat tud kezelni, a professzionális programok pedig 16

biteseket. Az igazság az, hogy a 3x8, vagyis 24 bites színmélység is elegendő ahhoz, hogy jó minőségű képet kapjunk, a több bit nem hordoz jelentős információtöbbletet (az emberi szem számára). A szkennelésnél azonban mégis nagyobb színmélységet használnak, ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy azt a bizonyos színenkénti nyolc bitet miből állítja elő a szkenner. Részletgazdagabb, élethűbb képet lehet kapni, ha a végső színmélységnél nagyobbal olvassuk be az eredetit, és a többletinformációkat felhasználva hozza létre a végső képet alkotó adatokat. Egyes színes képek szkennelésére alkalmas szkennereknél az érzékelő elé cserélhető színszűrőket tesznek. Más szkennerek három különböző színű fénycsővel dolgoznak A legújabb szkennerekben prizmás fényosztót, három színszűrőt, és három egyidejűleg működő CCD fényérzékelőt alkalmaznak, s így egyetlen szkennelés ideje alatt a teljes színes kép

leolvasható. Felhasználás: A szkennereket alapjában véve két területen lehet jól hasznosítani: képek, illetve nyomtatott szövegek bevitelére. A bevitt szöveg is képnek számít, míg egy szövegfelismerő program segítségével fel nem dolgozzuk. Ezután viszont a szöveg úgy viselkedik, mintha mi magunk gépeltük volna be Némi javításra szükség van, mivel egyetlen felismerő program sem dolgozik hibák nélkül, hisz a sikeres szövegfelismerést sok tényező megzavarhatja. Az egyik legjobb szövegfelismerő program a magyar Recognita. Szkennerek típusai: A szkennereknek több nagy családját különböztetjük meg a másodlagos szkennelési irány szerint: kézi szkenner: mi magunk mozgatjuk a szkennert a kép fölött (a képen Artec kézi szkenner és a vezérlőkártyája látható). A kéziszkenner hátrányai: nem tudjuk egyforma sebességgel mozgatni a kezünket, széles képek esetén csíkokból kell összerakni a képet. 22 lapáthúzós

szkenner: a lapot behúzza a szkenner és úgy olvassa be a képet . dobszkenner: nyomdákban használják. A lapot, filmet, diát egy forgó dobra ragasztják, ami belülről van megvilágítva. Diaszkenner: csak diák és fotónegatívok beolvasására használható. síkágyas szkenner: ez a legelterjedtebb. Olyan mint egy fénymásoló Ezzel lehet könyvben lévő képet is beolvasni, néhány újabb típus fóliákat is be tud olvasni. Szkennerek jellemzői: - felbontás: hány pontra bontja a képeket egy inchen belül. (Mértékegysége: dpi) - színmélység: hány színt tud megkülönböztetni - mit tud beolvasni (diákat, lapokat, könyveket), és – ezen belül – mekkora méretűt - hogyan csatlakozik a számítógéphez (nyomtató porton, USB-n vagy saját csatolókártyán keresztül) - adnak-e hozzá szövegfelismerő programot Csatlakoztatás: A régebbi konstrukciók párhuzamos porton viszik át az adatokat, vagy saját csatlakozókártyájuk van. Ma már jellemző

az USB csatolófelület használata, érdemes ilyen csatolójú készüléket választani. Az USB előnye a nagyobb átviteli sebesség és az egyszerű telepítés A párhuzamos portra köthető szkennerek általában tartalmaznak egy nyomtatócsatlakozót is így egy láncra lehet felfűzni a szkennert és a printert. A szkennerek a TWAIN interfészen keresztül kommunikálnak a számítógépen futó grafikai programokkal. Ez a szabványosított programozási felület teszi lehetővé a képadatok átadását a program számára. Ezt a felületet a szkennerek vezérlőprogramjai tartalmazzák Szoftver: A szkennerhez természetesen grafikus alkalmazások is tartoznak, amelyek a készülék "fejlettségétől" függően nagyon széles skálán mozognak. A legegyszerűbbek persze csak a legfontosabb, legalapvetőbb feladatok elvégzésére jók, a jobb minőségűek viszont a különleges, speciális grafikus és fotó-retus programokkal is vetekszenek. Jó példa erre a

Genius szkennerek Photo Finish programja, amely nemcsak arra alkalmas, hogy a legegyszerűbb vágásokat elvégezze, hanem arra is hogy, speciális trükköket, konvertálásokat, sőt a képeinek katalogizálásat is végrehajtsa. A vonalkódolvasó A vonalkód olvasót tárgyak beazonosítására használják boltokban, patikákban, könyvtárakban stb. A vonalkód meghatározott szabályok szerint felépülő, világos és sötét mezők váltakozásán alapuló optikailag érzékelhető kód. A vonalkódnak két alapvető, de egymásnak ellentmondó követelményt kell kielégítenie. Egyrészről a lehető legkisebb helyen a lehetséges legtöbb információt kell hordoznia, másrészt nagy biztonsággal lehetővé kell tennie az olvasást. Működése: A vonalkód különböző szélességű, egymástól megfelelő távolságra lévő fekete és fehér csíkokból áll, melyeket leolvasáskor a vonalkód olvasó megvilágít. A fekete és a fehér csíkok eltérő mértékben

verik vissza a fényt, amit a készülék érzékel és értelmez (dekódol), majd az adatokat továbbítja a számítógépnek. A sikeres leolvasást hang- és fényjelzés szokta kísérni. • A vonalkódolvasás folyamata: A vonalkód olvasás a megvilágítás és kódérzékelés viszonyára épül. A vonalkód olvasóknál alkalmazott fényforrásokat 3 csoportba sorolhatjuk be. Nem koherens és nem monokróm. Ilyen például a nap, vagy egy izzólámpa Ez azt jelenti, hogy a fény nem egy irányba terjed és ráadásul még különböző sebességű fotonokból áll. Nem koherens és monokróm. Ilyen például a LED, vagy néhány gáztöltésű fényforrás Itt a fotonok azonos sebességűek, de széttartók. Koherens és monokróm. Ilyen például a lézersugár Itt a sugárnyaláb párhuzamos és azonos sebességű fotonokból áll. 23 Az olvasók szempontjából fontos: A fényerő: A vonalkód olvasók működése a térben elhelyezkedő vonalkódról visszaverődő

fény szóródó sugarainak érzékelésére alapozott. Miután az olvasóba jutó visszavert sugarak csak egy tört részét képezik az olvasóba jutó fénymennyiségnek, annál könnyebb ezt érzékeltetni, minél több fény verődik vissza a nagyon rossz kontraszttal rendelkező szimbólumról. A divergencia: Mennél inkább szóródó a fénysugár, annál nehezebb a távolság növekedésével érzékelni a kódot, hiszen nő a sugár átmérője és ez alkalmatlanná teszi a keskeny szimbólumelemek érzékelésére. A hullámhossz: Ez a vonalkód alkalmazásának kritikus kérdése. Mint tudjuk, a vonalkód olvasás a visszaverődő sugarak érzékelésére alapozott. Így például, ha monokróm fénnyel dolgozunk kérdés, hogy ezen a hullámhosszon az olvasandó kódnak milyen a kontrasztja. Összefoglalva tehát a kódérzékelés nem más mint a visszavert szóródó fénysugarak felfogása. A vonalkód kontrasztossága A vonalkód sötét eleme (vonal) és a világos

közök között megfelelő kontrasztosságnak kell lennie. A kontraszt meghatározásához szükséges fényvisszaverési értéket mindig az alkalmazni kívánt (ill. szabványosított) olvasó berendezés hullámhosszán kell értelmezni Digitális képalkotó és képrögzítő eszközök Digitális fényképezőgép A digitális fényképezőgép képminősége szempontjából a felbontás a legfontosabb jellemző. A felbontást pixelekben határozzák meg: minél magasabb a pixelérték, annál nagyobb a felontás. És minél nagyobb felbontású a digitális fotó, annál jobban nagyítható a képminőség romlása nélkül. Egy 3,3 megapixeles fényképezőgép érzékelői például kb 3 millió képpontnyi információt képesek rögzíteni, ami nyomtatott képnél megközelítőleg 25 x 35 cm-es méretig garantálja a fotóminőséget. Napjaink otthoni felhasználásra szánt digitális fényképezőgépeinek felbontása jellemzően 0,3 megapixeltől több mint 5

megapixelig terjed. Kisméretű (10 x 15 cm-nél nem nagyobb) képek nyomtatása, e-mailezése vagy webes közzététele esetén az 1 megapixeles gép is megteszi. De ha a felhasználó szeretné nagyítani vagy többféle formátumban kinyomtatni képeit, nem érdemes alább adnia 2 megapixelnél, hiszen egyébként később biztosan csalódásban lesz része. Ugyanis ha kis felbontású képet próbál nagyobb méretben kinyomtatni, szemcsés, homályos vagy töredezett lesz a végeredmény. A kiskereskedőknél gyakori eset, hogy a vevő azért hozza vissza az üzletbe frissen vásárolt fényképezőgépét, mert az nem működik együtt az otthoni számítógéppel. Ezért ügyeljen rá, hogy PC-jével kompatibilis modellt válasszon. Különösen a csatlakozókra (soros, USB, IR) érdemes odafigyelni! A digitális fényképezőgépek többségén legalább egy optikai képkereső található – épp olyan, mint a hagyományos filmes gépeknél. Sok modell rendelkezik hátoldalba

épített LCD-kijelzővel – ez is használható képkeresőként. Az LCD-kijelzőn a felhasználó akár készítés előtt, akár közvetlenül exponálás után megtekintheti a képet. Nem árt azonban tudni, hogy az LCD sok energiát fogyaszt. Ezért ha valaki sokat használja, jó ha tartalékakkut vagy AC-adaptert is kéznél tart. Napjainkban a technika fejlődése új távlatokat nyitott a digitális képrögzítés terén. A digitális fotózás elterjedésével újabb lehetőségek nyíltak a nyomdaiparban, a reklámiparban és a számítástechnikában egyaránt. A digitális fényképezőgép ennek az új technikának az egyik eszköze. A digitális fényképezőgép a képeket nem filmszalagra fotózza, hanem digitális formátumban tárolja. Az eltárolt képeket ezután áttölthetjük számítógépünkre, feldolgozhatjuk 24 valamilyen grafikai programmal, vagy akár ki is nyomtathatjuk. A filmszalagra készült képekkel szemben, melyek felbontása szinte

végtelennek tekinthető, a digitális képek felbontása mindig limitált, amely a fényképező képdigitalizálási mechanizmusának optikai felbontásától, a fényképező memóriakapacitásától, valamint a kép kinyomtatására használt eszköz kimeneti felbontásától függ. Digitális kamera A digitális kamerák egyre elérhetőbbekké, a kezelés szempontjából egyre egyszerűbbekké váltak, és lassan a hagyományos fényképezőgépek minden előnyét biztosítják tulajdonosuknak. Napjaink digitális képfeldolgozó technológiájával már a hagyományos film minőségével megegyező, kitűnő minőségű képek készíthetők. A digitális kamera és a Windows Me operációs rendszerrel futó számítógép összekapcsolása egyszerű, és a digitális képek igény szerint szerkeszthetők, rendezhetők, és küldhetők. A részletekért a Windows Me a felelős, így Ön valóban a művészetnek szentelheti magát. digitális kamera elektronikus érzékelővel

rögzíti a képeket, melyeket valamilyen tárolóeszközön, például hajlékonylemezen, intelligens kártyán vagy a számítógép merevlemezén tárol. A képek több százezernyi, vagy több milliónyi kis darabból, úgynevezett pixelből állnak össze. Minden pixel egy értéket képvisel, amely meghatározza az aktuális darab színét és fényerejét. A digitális kép minősége (avagy "felbontása"), akár nyomtatott, akár monitoron megtekintett formában is nézzük, attól függ, hogy a kép összesen hány pixelből áll. A digitális fényképek feldolgozása, tárolása, küldése és szerkesztése általában az otthoni számítógépen történik. Ha a Windows Me operációs rendszert egy kompatibilis digitális kamerával használja (lásd a Windows Image Acquisition (WIA) támogatást a kamera dokumentációjában), minden szükséges eszköz eleve rendelkezésére áll. A Windows Me segítségével nagy felbontásban tekintheti meg képeit a

számítógépen, anélkül, hogy azokat importálná számítógépére. Így mindig csak azokat tárolja el, amelyekre valójában szüksége van. Amennyiben a képeket elektronikus levelezőprogrammal el szeretné küldeni, a képeket közvetlenül a levelezőprogramba vagy a szövegszerkesztőbe is importálhatja, hogy ne kelljen a merevlemezre menteni. Napjainkban a videózás területén is elterjedt a digitális kép- és hangrögzítés alkalmazása. Az amatőr videózásban a két legelterjedtebb szabvány a Digital Betal8 és a Mini DV. Professzionális stúdiók rendszerint Digital Beta és DVC Pro rendszerű készülékeket használnak. Az itt felsorolt szabványok szerint dolgozó kamerák mindegyike a korábbi analóg készülékekhez hasonló mágnesszalagos adatrögzítési technikát alkalmaz, de a felvételt már digitális jelsorozat formájában rögzíti a szalagra. A digitális videózás legfontosabb előnye a korábbi analóg technikával szemben, hogy az

elkészült felvételt minőségromlás nélkül tölthetjük át számítógépünkre és a különféle videószerkesztő programok segítségével a felvételt feldolgozhatjuk – például vághatjuk, feliratozhatjuk, - majd a kész anyagot minőségromlás nélkül visszaírhatjuk a szalagra. Magas minőségük miatt leginkább a digitális kamerával készült felvételek alkalmasak például házi DVD vagy Video CD, illetve interneten is továbbítható kismértékű filmek létrehozására. 25 7. Kimeneti eszközök Monitor Egyéb elnevezések: monitor, display, screen A képernyő adatkiviteli eszköz, output periféria, a felhasználókkal való kapcsolattartás legfontosabb eszköze, a számítógép által feldolgozott adatok megjelenítésére szolgál. A képet több ezer apró, színes pont (pixel) alkotja. A kép megjelenítésének elve szerint három fő típusa létezik: 1. katódsugárcsöves monitor (CRT) - a képcsöve úgy működik, mint a TV

készüléké, de funkcióját tekintve teljesen más 2. folyadékkristályos monitor (LCD) –  TFT 3. 3. gázplazmás monitor - Működési elve: a képernyő egy pontjának megfelelő méretű cellába zárt gáz világít. (plazma TV) A ma kapható monitorok többsége TFT, és az SXGA kártyákhoz tervezték. Ált felbontás:(1280*1024) Fontosabb jellemzők : Maximális felbontás. A felbontás azt jelenti, hogy a képernyő egyszerre hány képpontot jelenít meg. (Pl 640*480: vízszintesen 640, függőlegesen 480 képpont, tehát a kép 307200 képpontot tartalmaz. Ez a VGA monitor jellemző adata) Ha egy 14 collos monitoron 1024*768-as felbontást használunk, az ikonok túl kicsik lesznek. Nagy felbontást igénylő grafikai alkalmazásokhoz érdemes nagyobb átmérőjű monitort használni. Maximális színmélység. Hány színt tud megjeleníteni (különböző felbontások esetén!) Minden SVGA monitor tudja a 16,7 millió színt (True Color), ez 24 bites

színmélységnek felel meg. Milyen a monitor csatolókártyája Ahogy a processzor típusa meghatározza, hogy milyen alaplapot kell hozzá venni, a monitor típusa is meghatározza a hozzá való grafikus kártyát. A katódsugárcsöves monitor abban is különbözik a hagyományos tévétől, hogy rengeteg monitorszabvány létezik, melyek sokszor nem kompatibilisek egymással (azaz nem értik meg egymás jeleit). Ma leggyakrabban a VGA, és az SVGA típusokat használják: - a VGA eredetileg 640*480 képpontot tud megjeleníteni és egyidejűleg legfeljebb 256 színt (a jobb VGA-monitorok is képesek voltak már a 16,7 millió színes True color módra, csak megfelelő kártya kellett hozzá); - az SVGA eredetileg 800*600 képpontot, és egyidejűleg maximum 16 millió színt tud megjeleníteni. A képernyő tehát 600 sorból és 800 oszlopból, azaz 480 ezer képpontból áll, és a pontok mindegyikének a színe lehet a 16 millió szín közül bármelyik. Ma SVGA-nak neveznek

minden olyan monitort, ami legalább 800*600-as felbontásra képes. Mindenképp SVGA monitort célszerű venni, de előtte meg kell megvizsgálni, hogy milyen felbontásra és egy felbontáson belül hány színre képes a monitor, mivel a gyakorlatban nagy a keveredés ezen a területen. 26 Képátmérő. Mekkora a kép mérete átlósan Ma leggyakrabban a 14 collos (kb 35,5 cm-es) átmérőjű monitorokat használnak. Vigyázat: a kép mérete kisebb lehet, mint a képernyő átmérője. További méretek: 15, 17, 19, 20, 21, 24 coll. Pixelméret. Ez adja meg, hogy milyen finom a monitor felbontása A 0,28" (mm) már jónak mondható, minél kisebb, annál jobb. Non-interlaced. Árjegyzékben a felbontás után írott NI-vel szokták rövidíteni Ez azt jelenti, hogy az adott felbontást a monitor meg tudja jeleníteni anélkül, hogy váltott soros megjelenítést használna. A váltott soros megjelenítés lényege, hogy a monitor felváltva rajzolja ki a kép páros,

majd páratlan sorait. Ha ezt elég gyorsan csinálja, akkor a kép villogásmentes Sajnos ritkán csinálja elég gyorsan, ezért az interlaced (váltott soros) üzemmódok ártanak a szemünknek. Low Radiation. Ezt LR-rel szokták rövidíteni, azt jelenti, hogy "alacsony sugárzású", azaz a monitor az átlagosnál alacsonyabb mértékben sugároz, kevésbé ártalmas az egészségre. A legjobb monitorokba be van építve egy speciális szűrőpanel, amely annyira leárnyékolja a sugárzást, hogy az szinte elhanyagolhatóvá válik. Ezekre a monitorokra nem is kell szűrő A monitorszűrő egy olyan átlátszó, általában füstüveg felület a képernyő előtt, amely le van földelve (ha nincs, akkor semmi értelme), és megakadályozza, hogy a képernyőről a földelt felület felé igyekvő porszemcsék a szemünkbe szálljanak. (Ha a képernyő előtt nem lenne földelt szűrő, akkor mi töltenénk be a "földelt felület" szerepét, és porszemcsék

jutnának a szemünkbe, ami nem túl egészséges.) Képfrissítési frekvencia. A függőleges képfrissítési frekvencia azt jelenti, hogy a képernyő másodpercenként hány teljes képet tud megjeleníteni. Az egészségügyileg elfogadott legkisebb érték 65-70 teljes kép másodpercenként. Ha ennél kevesebb, az érzékelhető villogást, remegést eredményez Huzamos használat esetén nemcsak fejfájás, de a szem gyors fáradása és látásromlás is kialakulhat. A fentiekben ismertetett képismétlési frekvenciához elválaszthatatlanul hozzátartozik a vízszintes eltérítési frekvencia: egységnyi idő (1 s) alatt hány sort sikerül végigpásztáznia az elektronsugárnak. Megjegyzendő, hogy a monitor csak a lehetőséget biztosítja a magas frissítési frekvencia használatára, ahhoz, hogy egy ilyen beállítást eszközölhessünk, megfelelő minőségű videokártyára is szükség van. Képes-e energiatakarékos üzemmódra kapcsolni, ha nem használjuk

(ilyenkor csak 5-15 %-os lesz az energiafogyasztása) Színes vagy "nem színes" (monochrome) a monitor Az első időkben szempont volt az is, hogy képes-e a monitor képeket megjeleníteni (grafikus-e), vagy csak karaktereket (alfanumerikus) Nyomtató A nyomtató (printer) a legfontosabb kimeneti eszközök egyike. A nyomtató és PC közti kétirányú adatcsere lebonyolításáért az interface (kapcsolódó felület) a felelős. Ahhoz hogy a nyomtató megértse a szoftver parancsait meghajtóra van szükség: 200 különböző 27 nyomtatótípushoz találunk meghajtószoftvert. A PC az információkat általában gyosabban adja tovább a nyomtatónak, mint ahogy fel tudná dolgozni, ezért vannak speciális tárolóelemek (pufferek) Csoportosítás: 1. 2. Jellemzés: ütő (impact): tűmátrix nem ütő (non impact): lézer, tintasugaras 1. tűmátrix Előnye alacsony ár, hátrányai: zajos. Működési elve: Karaktereket csupa különálló pontokból építi

fel, a nyomtatás minősége attól függ, hogy egy karakter hány ilyen pontból épül fel. A nyomtató íróeszközei kis tűk, amelyeket elektromágnes lökdös a papírra. Egy festékszalag van a tűk és a papír között, a nyomtatófej erről üti át a pontokat a papírra. Annál finomabb a nyomtatási kép minél több tű működik (pl.:9, 24)A nyomtató leporellóval működik, ez egy lapköteg két szélén perforációval. Az automatikus lapadagoló akár 100 lapot is magába fogad Felhasználási területei: könyvelés; mozi, koncert, színházjegyek. 2. tintasugaras Előnye: halk, jó minőségű kép. Hátránya: drága a patron cseréje Működési elve: Apró fúvókákon keresztül tintacseppeket lőnek a papírra. Így a karakterek kialakításához sokkal több pontot használnak, mint a mátrixnyomtató. A nyomtatófej magába foglalja a tintatartályt az egész cserélhető a tinta elfogyása esetén (egy tintafej 200-1000 old. nyomtatására elég)

Felbontásuk: 180-720 dpi (pont/coll). Sebességük: 8-10 lap/perc Színes képek nyomtatására is alkalmas, emiatt azonban még drágább lesz, hiszen a tinta még gyorsabban kifogy. 3. lézernyomtatók Működési elve: Központi eleme egy félvezető (szélén) henger. Erre a hengerre egy igen finom lézernyaláb felrajzolja a nyomtatni kívánt alakzatot. Ezáltal a megrajzolt pontok helyén feszültség keletkezik, amely a festékrészecskéket magához vonzza. Nyomtatás előtt az egész oldalt elolvassa. Felbontásuk: 200, 400, 600, 1200 dpi Sebesség 4-6 old/perc, de 20 old/ percet is elérhetik a gyorsabbak. Jó minőségű kép és grafika nyomtatására alkalmas Plotter A plotterek (rajzgépek) olyan speciális berendezések, amelyeket akkor alkalmazunk, ha grafikus formájú kimenő adatra van szükségünk, rajzok, térképek, diagramok stb. alakjában A rajzgépek egy íróhegyet vezetnek a papíron. A rajz a toll két egymásra merőleges, X-Y irányú mozgásának

eredőjeként jön létre. Síkplotterek esetében a rajzlapot egy táblán rögzítik, mely fölött az írócsúcs két, egymásra merőleges irányban mozog. A görgős papírmozgatású rajzgépnél a toll csak egy irányban mozog, a rá merőleges irányú vezérlést görgők végzik, behúzva a rajzlapot a megfelelő helyzetbe. A mai korszerű plotterek beépített processzoruk révén jelentős intelligenciával rendelkeznek. Több különböző színű és/vagy vastagságú tollat kezelnek, nagy mennyiségű adatot képesek tárolni, és a működtető számítógéptől függetlenül, önállóan, a tollmozgásokat optimalizálva képesek dolgozni. Egy plottert a következő jellemzők alapján minősíthetünk: • befogható rajzlap mérete (a térképészeti, építészeti, gépészeti rajzok nagyobb felületet igényelnek); • rajzlap anyaga (papír, film, pausz, műanyag); 28 • tollak száma (a többféle toll színeivel, illetve különböző vonalvastagságokkal

növeli a rajz szemléletességét); • használható tollfajta (meghatározza a rajz minőségét; lehet: tustoll, golyóstoll, rostirón, kerámiahegyű toll); • gyorsulás (a toll nyugalmi helyzetből indulva mennyi idő alatt éri el a maximális sebességét); • tengelyirányú tollsebesség (ez a toll maximális rajzolási sebessége); • pontosság (megmutatja, hogy a plotter milyen pontosan tud ráállni egy adott pontra [a toll, a rajzlap, a páratartalom, stb. mind befolyásolja ezt a jellemzőt] ); • ismételhetőség (a toll mennyire képes a kiindulási helyére visszatérni); • felbontás (a toll lehetséges legkisebb elmozdulása); • méret és súly (meghatározza, hogy hova és hogyan lehet az eszközt elhelyezni). 29 8. Háttértárak A hardver eszközöket két csoportra bontjuk, a központi egységre és a perifériákra. A perifériák szerepe az adatok bevitele (beviteli eszközök), megjelenítése (kiviteli eszközök), az adatok és programok

tárolása (háttértár), valamint a szg-ek közti kapcsolat biztosítása (kommunikációs eszközök). A perifériák általában valamely vezérlő kártyához csatlakoznak, a perifériák ill. a kártyák azonos szabványúak A gép bővítésekor - együtt cserélhetők Háttértár: adatok és programok tárolása, hosszabb ideig, áram nélkül. Mágneses háttértárak 1. Mágneslemezes háttértárak A kör alakú mágneslemezek olvasáskor és íráskor forgó mozgást végeznek. Az író-olvasó fej végzi az adatok kezelését, mozgása a lemezre sugár irányú. A lemezek felépítése: - sávok - szektorok (méretük 512 byte)  Klaszter (több szektor összefoglaló neve) A mágneslemezek jellemzői: - tároló képesség vagy kapacitás - hozzáférési idő (ms=milliszekundumban adják meg) A mágneses háttértárak lehetnek: a.) Hajlékonylemezes háttértárak (FDD Floppy Disc Drive): A meghajtó és a lemez különálló egységet alkotnak, csak a meghajtó van

beépítve a számítógépbe, maga az adathordozó – egy műanyag lemez cserélhető. Kétféle méretben terjedtek el: - 5¼ inch-s DS DD (Double Sided, Double Density) 2X40X9X512byte=360Kbyte DS HD (Double Sided, High Density) 2X80X15X512byte=1200Kbyte - 3½ inch-s DS DD (Double Sided, Double Density) 2X80X9X512byte=720Kbyte DS HD (Double Sided, High Density) 2X80X18X512byte=1440Kbyte 30 Ma már csak a 3,5 inch átmérőjű típust gyártják. Részei: A kemény műanyag tokon belül helyezkedik el a filcszerű anyagból lévő két tisztító betét, és ezek között a mágneses réteggel bevont hajlékony lemez. A tok védi a lemezt a sérülésektől, a betét feladata a hajlékony lemezre került por eltávolítása, és magán a hajlékony lemezen vannak az adatok. A lemez alján két lyuk található, hátulról a bal oldali a kapacitás jelzője, ha átlátszik, akkor a lemez HD jelű –azaz négyszeres sűrűségű-, a másik az írásvédő lyuk, amely, ha

átlátszik a lemez írásvédett. Az író/olvasó ablakot egy rugós szerkezet védi Jellemzői: oldalanként 80 sáv, sávonként 18 szektor, a kapacitása 1,44 MB. Nagyon érzékenyek a külső behatásra! (hő, víz, karcolás stb.) Újabb rendszerű floppy egységek: az A ésZIP drive Az „A” drive felülről csereszabatos 3,5” lemezzel. Saját speciális lemezével a kapacitása 120 MB, ezt a jóval sűrűbb írásmóddal éri el, gyorsasága kb 10 szerese a floppyénak. Ára is többszörös, ritka elterjedésű. A ZIP drive egy külső lemezegység, általában a nyomtató csatlakozó aljzatához kell kötni. 100 MB-os speciális lemezeket használ. Mivel minden gépre pillanatok alatt fizikailag csatlakoztatható, a kezelő programja pedig nagyon egyszerűen telepíthető,olyan helyen célszerű alkalmazni, ahol több gépre gyakran kell programokat telepíteni. b.) Merevlemezes háttértárak vagy winchester (HDD Hard Disc Drive): A meghajtót és a lemezt

egybeépítették. Általában több lemezt tartalmaz Gyakran előfordul, hogy a winchestert ún. mobil rackben helyezik el, így a gépből (kikapcsolt állapotban) könnyen kivehető és szállítható. A winchesterben lévő lemezek a floppyval szemben állandó forgásban vannak a gép kikapcsolásáig. Több lemez van egymás felett, ezek közé nyúlnak be az író/olvasó fejek A fejek együtt mozognak, így az egymás alatt lévő sávok egyszerre érhetők el. Az egymás alatt elhelyezkedő sávokat cilindernek nevezzük. A winchesterek hozzáférési ideje kisebb, mint a floppyké, tehát gyorsabban érhetjük el az állományokat. A Winchestren 8001000 sáv van, így kapacitása jóval nagyobb, mint a floppyé. A kapacitásuk igen tág határok közt mozoghat, 20-200 GB. A winchester mechanikája érzékeny, óvatosan szállítsuk Mivel munkatár, ezért gyorsabban kophat, sok törlés miatt az összetartozó adatok szétszórtan helyezkednek el= fragmentáció , ami

lassítja a lemezkezelést, ezért időnként archiválni kell ,valamint töredezettség-mentesíteni, esetleg formázni, s az adatokat újra felvinni. A winchestert feloszthatjuk részekre – partíciókra. Ezeket a partíciókat úgy kezelhetjük, mintha önálló háttértárolók lennének. (több felhasználó) 2. Mágnesszalagos egység (Streamer) Mágnesszalagos egység, amely az adatok biztonsági mentésére, archiválásra szolgál. Az adatok elérése sorosan (szekvenciálisan) történik, ami azt jelenti, hogy az adatokat csak a szalag elejéről vagy végéről kezdve tudjuk kiolvasni. A szalagon több sáv helyezkedik el egymással párhuzamosan. Szektorok NEM találhatók Az adatok írása és olvasása NEM cím szerint történik. 60-525Mb, de akár 8Gb tárolókapacitásúak is lehetnek. A DAT-meghajtók (Digital Audio Tape : digitális hangszalag) szintén mágnesszalagosak, de olyan kombinált író-olvasó fejük van, amelyikkel egy gyufásdoboz nagyságú

kazettára nagyon nagy mennyiségű adatot menthettünk el. Az optikai tárolók Az optikai tárolók általános jellemzői: DVD és CD ROM 31. oldal Az adatok kör alakú műanyag lapon (5.25 inch) helyezkednek el spirál alakban, amelyeket belülről kifelé haladva rögzítenek a tárolón. 1,2 mm vastagságúak, amely a két műanyag réteg között egy jól tükröző alumínium vagy arany réteget rejt. Egy adott helyen vagy van mélyedés (lyuk) vagy nincs, ezek megfelelnek egy bináris jelnek, így 1 bit adatmennyiséget tárolnak. A mélyedések a pitek, a többi a land. A jeleket lézersugár segítségével alakítják ki és olvassák le (pitek és land-ok, völgyek). A CD tárolókapacitása 650,700,800,900 Mb a DVD-nél 4,7; 9,4; 8,5; 17GB. Sebessége az egyszeres CD olvasónak 150 Kbit/s. Az olvasáskor alkalmazzák: • a fényvisszaverő képességet, ezt reflexiónak nevezzük • a különböző felületekről visszaérkező fénysugarak különböző

hullámhosszúak (fázisúak) amelyeket a fényérzékelő megkülönböztet (az interferenciát felhasználva) Az optikai tárolók típusai: I. CD (Compact Disk) 1.)CD-ROM Jellemzőik: • ROM típusú tároló, azaz csak olvasható • az írása gyárilag történik • előállítása olcsó • az adatokat felületi egyenlőtlenségek jelölik (nem mágneses jelek!) A CD-ROM olvasása: A letapogató lézersugár állandó hullámhosszúsággal érkezik a lemezre, amely a landról visszaérkezve nem változik meg, ezt a fényérzékelő 1-nek értelmezi. A pitekről visszaérkező lézersugár hullámhossza viszont megváltozik, amit a fényérzékelő 0-nak értelmez. 2.)CD-R (Recordable) Jellemzői: • egyszer írható • az adatok tárolása átlátszó lemezen történik • az átlátszó réteget lézersugár segítségével 140C°-ra melegítik ami ezáltal bemattul A lemez olvasása: A matt és átlátszó felületekről visszaverődő lézersugárt különbözteti meg a

fényérzékelő. 3.)CD-RW (ReWritable) Jellemzői: • írható, olvasható, módosítható • fázisváltós technológia Ez a technológia hasonló, mint a CD-R lemezekre használt eljárás. Az adathordozó anyaga kétféle állapotú lehet; kristályos állapotban jól tükröző felületet képez, amorf állapotban pedig elnyeli a fényt. Az információ felírása az anyag olvadáspont feletti hőmérsékletre hevítésével történik (lézersugárral), míg az éppen olvadáspont alatti hőmérsékletre hevítéssel törölhető az információ. A CD-ROM drive (meghajtó): • az egyszeres CD-ok sebessége 156Kb/s • léteznek 4x-52x-es sebességűek 32. oldal • alkalmasak CD-ROM, CD-R és CD-RW olvasására • eszközvezérlő programja az MSCDEX.EXE A CD recorder (író) • a CD-R- és RW írására alkalmas eszköz • sebessége 2x, 4x, 6x.52x lehet II. DVD Ált jellemzői: Az adatokat itt is pitek és land-ok formájában tároljuk. Az adatsűrűség a CD-hez

képest 4-szeres Tárolókapacitása a Cd-hez képest min. 7-szeres (4,7; 9,4; 8,5; 17 GB) A lemez átmérője 12 vagy 8 cm lehet. A lemez 2 db 0,6 mm-es rétegből áll (az egész lemez így 1,2 mm vastag) az adatok a két réteg között a lemez közepében helyezkednek el, ellentétben a CD-vel, ahol az adatok a felszín közelében találhatók, így a DVD jobban tűri a sérülést. A két műanyag alapú hordozórétegen alumínium tárolóréteg található, amit 0,6 mm-es szubsztrátréteg véd. DVD formátumok (Digital Versatile Disc vagy Digital Video Disc): 1.) Sajtolt (gyári adattárolású) DVD-ROM minden asztali DVD meghajtó olvassa ezeket a formátumokat a.) DVD-5 1 oldalas 1 rétegű, aminek tárolókapacitása 4,7 GB b.) DVD-10 2 oldalas 1 rétegű, aminek tárolókapacitása 9,4 GB c.) DVD-9 1 oldalas 2 rétegű, aminek tárolókapacitása 8,5 GB 2 layer (réteg) található, ahol az elsőnek félig áteresztőnek kell lennie (ez egy arany vagy szilícium réteg)

d.) DVD-18 2 oldalas 2 rétegű, aminek tárolókapacitása 17 GB 2.) Írható DVD-k Ezeknél a DVD-knél ügyelni kell arra, hogy nem minden nyersanyag jó minden íróba, illetve nem minden meghajtó tudja ezeket a formátumokat olvasni. a.)DVD-R és –RW mindkét DVD típus tárolókapacitása 4,7 GB-os DVD-R: 1997-óta a Pioneer fejlesztésében, amit az asztali DVD-k 80% tud olvasni DVD-RW: a Pioneer, Apple, Compaq és még 200 cég támogatásával készült ez a formátum, amit kb. 1000-szer lehet újraírni b.)DVD+R és +RW mindkét DVD típus tárolókapacitása 4,7 GB-os A DVD+RW-t 1000-szer lehet újraírni A Sony, HP, Philips, Dell, Yamaha, Ricoh cégek támogatásával készült, a cél az volt, hogy olyan DVD formátumot készítsenek, amit minél több asztali lejátszó ismer. c.) DVD-RAM Előnye, hogy 100 000-szer újraírható, de nagy hátránya, hogy csak kevés asztali meghajtó tudja olvasni. A DVD-RAM 2.6/52GB (egy oldal/két oldal) méretűek 3.) DVD-AUDIÓ Ez

a lemez audió anyagokat tartalmaz, kiegészítő szövegek, menük és állóképek lehetnek a kísérő adatok, de videó nem. 4.) DVD-AUDIOV 33. oldal A DVD-AudioV lemez audió adatokat tartalmaz, a DVD-Video előírásainak megfelelő videóanyagokkal kiegészítve. Lejátszása univerzális lejátszóval lehetséges, de a videó rész külön DVD-Video lejátszóval is lehetséges. 5.) DVD-VIDEO A DVD-Video lemez megfelel a DVD-Audio előírásainak, de tartalmában eltér: csak videó anyagot tartalmaz, DVD- Audio anyagot nem. Lejátszása DVD-Video vagy univerzális lejátszóval lehetséges. Pen Drive A manapság kapható számítógépek legősibb technológiával rendelkező egysége a 3,5"-os floppymeghajtó, amelynek sem sebessége, sem pedig tárolókapacitása nem kielégítő, ráadásul a megbízhatósága sem valami nagy. Létezik olyan PC gyártó, aki "nem"-et mondott a kisfloppy-ra, és gépeihez inkább Pen Driveot ad, a 3,5"-os meghajtót

pedig kihagyja konfigurációiból. Sok floppyhívő azt mondta, hogy a Pen Drive nem fogja leváltani a hajlékonylemezes meghajtókat, mert nem lehet róla bootolni redszerösszeomláskor. Ez nem igaz A Pen Drive fel van készítve a bootolásra, csak az alaplapok biosa nem támogatja ezt, de valószínűleg az új alaplapok biosából ezt sem fogják kifelejteni a közeljövőben. Sajnos be kell vallanunk, hogy a "kisfloppy" ideje lassan lejár, helyét korszerűbb és összemérhetetlenül megbízhatóbb technológia veszi át. Nincs többé hibás szektor, nem foglal el helyet a házban, és nem kell neki külön tápfeszültség sem, mert az USB port táplálja feszültséggel. Ráadásul Plug n Play eszköz, tehát bármely számítógépben használhatjuk, operációs rendszertől függetlenül, amelynek van USB portja. A Pen Drive neve onnan ered, hogy külsőre olyan, mint egy (kihúzófilc), azonban a belsejében egy Flash EEPROM lapul, amelynek mérete 32MB

-64GB-ig terjed (jelenleg). Adatainkat egy ilyen eszközön sokkal nagyobb biztonságban tárolhatjuk (a legújabb Pen Drive-okon levő adatot jelszóval levédhetjük), mint mágneslemezen, ráadásul a tárolási körülmények sem olyan lényegesek, mint a hajlékonylemezek esetében. A gyártó szerint az adatok 10 évig tárolódnak rajta hibamentesen. A környezet behatásaira sem annyira érzékeny, ugyanis -40°C és +70°C között működőképes, tárolási hőmérséklet -50°C és +80°C között lehetséges. A levegő páratartalmára sem érzékeny különösebben 5% és 95%-os páratartalom között működőképes, míg tárolásnál ennél tágabbak a határok; 1%-98%. Hordozhatósága minden igényt kielégít. A csatlakozófelület védve van, és akár a nyakunkba is akaszthatjuk, vagy felfűzhetjük a kulcscsomónkra. Tömege nem haladja meg a 20g-ot (18g) A Pen Drive egy elég univerzális eszköz, mert nem csak adattárolásra használható, hanem különböző

egységeket építenek Pen Drive-ból. Ilyen például a Pen Drive Plus MP3 lejátszó, vagy a Pen Drive Plus SD/MMC kártyaolvasó. 34. oldal 10. A szoftver jog és a licenc: Az illegális szoftverek és a törvény Az illegális szoftverhasználat és terjesztés törvényi következményei A BSA (Business Software Alliance) a világ vezető üzleti szoftverkiadóinak szellemi tulajdonhoz fűződő jogait védi és képviseli. A szellemi alkotások és az eredeti ötletek, a kreatív szellemi befektetés és a fejlesztéssel töltött hosszú órák eredményeként születtek meg, mindezt pedig a fejlesztőcégek legértékesebb „befektetései” – tehetséges alkalmazottai biztosították. A szoftver kreatív alkotás, és más művekhez hasonlóan – könyvek, filmek és zene – szerzői jogi védettséget élvez. A szoftverlicenc testesíti meg a szoftver kiadójának engedélyét arra, hogy a felhasználó a szoftvert a számítógépére telepíthesse és

használhassa. A tulajdonjogról és a használati jogról A felhasználó a megvásárolt szoftver vonatkozásában nem tulajdonjogot, hanem csupán korlátozott felhasználói jogokat szerez. A szoftverhez fűződő szerzői és tulajdonjogok gyakorlója a szoftverkiadó. Tehát a szoftverkiadó mint jogosult adhat csak engedélyt arra, hogy meghatározott keretek között ki és hogyan használhassa az adott szoftvert. Tehát, amennyiben szoftvert vásárol, akkor annak legfontosabb része maga a licencszerződés. A licenc tartalmazza a szoftver használatára vonatkozó feltételeket, ideértve a licencelt jogok kiterjedését, és minden vonatkozó korlátozást, mint például a felhasználás helye vagy célja, vagy a hozzá kapcsolható hardver. A licenc-megállapodás áttekintésekor láthatjuk, hogy a licenc általában a termék meghatározását, az elfogadás és a jótállás feltételeit tartalmazza. Az összetettebb megállapodások a végrehajtás ütemezésére, a

titoktartásra és a fizetési feltételekre vonatkozó rendelkezéseket is tartalmazhatnak. Általában a szoftverlicenc nem kizárólagos jogot biztosít a felhasználónak arra, hogy a kiadó szoftverének egy példányát meghatározott számú végfelhasználó használja. Egyúttal – ha kifejezetten másképp nem rendelkezik – megtiltja a szoftver másolását és terjesztését további számítógépek vagy felhasználók számára. A szoftverlicenc formájától, illetve a szoftver megszerzésére irányuló tranzakció típusától függetlenül mindig alaposan olvassa el a licencet, hogy tisztában legyen az Önt megillető jogokkal. Ismerje meg továbbá országa szerzői jogi szabályait is A legtöbb országban – köztük Magyarországon is – a cég jogszabályoknak való megfelelőségéért végső soron a cég vezetői és tulajdonosai felelősek. A cég létfontosságú érdeke, hogy megfelelő szoftvergazdálkodási eljárásokkal rendelkezzen. Új

alkalmazottak felvételekor munkáltatóként győződjünk meg arról, hogy a munkaszerződés tartalmazza az alkalmazott azirányú felelősségét, hogy az illető a munkahelyen betartja a szerzői jogi szabályokat. 35. oldal 11. A szoftverek csoportosítása 1. A hardver és a szoftver fogalma (software): a. hardver (hardware): A számítógépet alkotó mechanikus és elektronikus alkatrészek összessége. b. szoftver (software): A számítógép hardver elemeinek mûködtetését végzõ programok, a gép használatához szükséges szellemi termékek összessége. 2. A szoftverek csoportosítása: a. Rendszerszoftverek: A számítógép egyes részeinek zavartalan együttmûködését biztosítják: • BIOS (alapvetõ bemeneti/kimeneti rendszer): olyan szoftver, amely a számítógépgép ROM típusú memóriájában található. Feladata:  az egyes hardver elemek mûködésének irányítása, az alapvetõ gépi folyamatok vezérlése o operációs rendszerek: olyan

szoftverek, amelyek a számítógép mûködtetéséhez szükséges parancsokat értelmezni tudják és azokat végre is hajtják. Feladatai:  a hardver kezelése,  a programok betöltése az operatív tárba és azok futtatása,  kapcsolattartás a futó programokkal és a felhasználóval,  a háttértárak tartalmának kezelése,  adatok kezelése és átvitele,  megszakítás- és hibakezelés. A legelterjedtebb operációs rendszerek: DOS, UNIX, Windows 95. b. Rendszerközeli szoftverek: • megkönnyítik az operációs rendszerek használatát (pl: Norton Commander), • segítik a programkészítést (pl: Turbo Pascal programozási nyelv) c. Alkalmazói és felhasználói szoftverek: Valamilyen konkrét feladat megoldására kifejlesztett szoftver. A fontosabb területek: o szövegszerkesztés, o adatbázis-kezelés, o táblázatkezelés, o az információ grafikus megjelenítése, o számítógéppel támogatott tervezés, o szimuláció, o játék,

szórakozás. 36. oldal 13. Memória Memóriakezelés A memória az egyik legfontosabb (és gyakran a legszűkösebb) erőforrás, amivel egy operációs rendszernek gazdálkodnia kell; főleg a több felhasználós rendszerekben, ahol gyakran olyan sok és nagy folyamat fut, hogy együtt nem férnek be egyszerre a memóriába. A memóriakezelésről nem lesz szó a későbbi fejezetekben, ezért itt ismertetem a fontosabb fogalmakat. Amíg a multiprogramozás nem jelent meg, addig az operációs rendszerben nem volt olyan nagy szükség a memóriakezelő részekre. A multiprogramozás megjelenésével azonban szükségessé vált a memóriának a futó folyamatok közötti valamilyen "igazságos" elosztására. A megoldást a virtuális memóriakezelés jelentette. Ez úgy működik, hogy az operációs rendszer minden egyes folyamatnak ad a központi memóriából egy akkora részt, amelyben a folyamat még úgy ahogy működik, és a folyamatnak csak azt a részét

tartja a központi memóriában, amely éppen működik. A folyamatnak azt a részét, amelyre nincs szükség (mert például már rég nem adódott rá a vezérlés, és feltételezhetjük, hogy rövid időn belül nem is fog végrehajtódni) ki kell rakni a háttértárra (a diszken az ún. lapozási területre) Ez a megoldás azért működik, mert a programok legtöbbször egy eljáráson belül ciklusban dolgoznak, nem csinálnak gyakran nagy ugrásokat a program egyik végéről a másikra (ez a lokalitás elve). A központi egység fel van szerelve egy úgynevezett memóriakezelő egységgel (MMU), amely figyeli, hogy olyan kódrészre kerül-e a vezérlés, amely nincs benn a központi memóriában (mert például a háttértárra van kirakva). Ha a memóriakezelő egység azt találja, hogy ez az eset áll fenn, akkor az operációs rendszert arra utasítja, hogy rakja ki a háttértárra a folyamatnak azt a részét, amely jelenleg a memóriában van, és azt a részt hozza

be a helyére, amelyre ezután szükség lesz. A virtuális memória kezelése leggyakrabban lapozással (paging) történik. Ekkor a virtuális memória (egy folyamat virtuális címtartománya, amit a CPU biztosít) fel lesz osztva egyenlő nagyságú részekre, ún. lapokra (pages) - a háttértár és a memória között legalább ennyi byteot fog az operációs rendszer átvinni (vagy ennek többszörösét). A fizikai memória pedig fel lesz osztva ugyanolyan méretű lapkeretekre (page frames). Ha mondjuk a virtuális címtartomány 128 KByte, és 64 KByte fizikai memória van a számítógépbe építve, akkor ez 32 lapot, és 16 lapkeretet jelent, ha a lapméret 4 KByte. Ha egy program végrehajt egy olyan (gépi kódú) utasítást, amely a memória valamelyik rekeszére hivatkozik (a hivatkozott memóriarekesz címét nevezik virtuális címnek), akkor ezt a címet először a processzor átadja az MMU-nak, ami majd egy fizikai memóriabeli címet állít elő belőle. E

feladatának ellátásához az MMU tárol egy ún. laptáblát (vagy legalábbis valamilyen módon hozzáfér a laptáblához), amely a lapok és lapkeretek egymáshoz rendelését tartalmazza egy speciális ún. "érvényességi" bittel, ami minden egyes laphoz tárolva van, és a bit értéke azoknál a lapoknál 1, amelyekhez tartozik a fizikai memóriában lapkeret. Az MMU működése során egy kapott virtuális címhez tartozó lapról megvizsgálja, hogy az "érvényességi" bitje 1-e. Ha igen, akkor a megadott laphoz tartozó lapkeret sorszámát visszaadja a CPU-nak (mondjuk . ez történhet így is), és az a kívánt adatot a megfelelő (fizikai memória-) rekeszből megszerzi (vagyis azt csinál vele, amit a gépi kódú programban a végrehajtott gépi kódú utasításban megadtak). Mi történik akkor, ha az "érvényességi" bit 0? Ekkor egy ún. hardware-interrupt (megszakítás) keletkezik, amit laphibának (page faultnak) neveznek. Ekkor

kerül végrehajtásra az operációs rendszer memóriakezelő része, ami egy másik "érvényes" (fizikai memóriabeli) lapnak az 1-es érvényességi bitjét 0-ra állítja, és a hozzá tartozó lapkeretet a diszkre menti (az ún. lapozási területre). A lapkeretet ezután beírja a laptáblába ahhoz a laphoz, amelyhez a laphiba során hozzá akartak férni, betölti a diszkről (lapozási területről) a megfelelő laphoz tartozó lapkeret 37. oldal tartalmát, a laphoz tartozó "érvényességi" bitet 1-re állítja, és az MMU ezután már laphiba nélkül el tudja végezni a címtranszformációt. Több programnak szüksége lehet esetleg több virtuális címtartományra is. Sok CPU lehetőséget ad szegmentált memóriakezelésre, ami annyit jelent, hogy a program több ún. szegmensben is tárolhat adatokat, és mindegyik szegmenshez külön-külön laptábla tartozhat (mondjuk . de ez nem mindig van így) Minden szegmensnek van egy dinamikusan

változtatható mérete, ami az adott szegmensben megengedett legmagasabb sorszámú memóriarekeszt adja meg. Ilyen rendszerekben a memória címzésekor meg kell adni egy szegmens-sorszámot és az azon belüli virtuális címet is. Ilyen CPU-kon gyakori az is, hogy az operációs rendszer rövid időre nemcsak egy-egy lapot, hanem egy egész szegmenst visz ki a háttértárra - lényegében azt nevezik swappingnek. A fenti leírás alapján már megérthető a virtuális memóriakezelés lényege, de azt fontos megemlíteni, hogy ez a valódi (működő) operációs rendszereknek az egyik legbonyolultabb része, és nagyon nehéz egyéb szempontoknak is megfelelő, ráadásul hatékony memóriakezelőt írni. 1.A memória fogalma: Azonos méretű tároló rekeszek összessége. Minden rekesznek van egy sorszáma (címe), amivel azonosítani tudjuk. Amikor a processzor megcímez egy memóriarekeszt, akkor ez azt jelenti, hogy a rekeszhez rendelt szám segítségével megkeresi azt a

rekeszt, amellyel dolgozni akar. 2.A memóriák csoportosítása: A memóriákat fizikai szempontból két csoportra osztjuk: o ROM (csak olvasható) típusú memóriák: (Read-Only Memory) Tartalmuk kiolvasható, de nem változtatható meg. Programozásuk a gyártáskor történik A számítógép vezérléséhez szükséges alapvető parancsokat tartalmazza. Információtartalmukat a gép kikapcsolása után is megőrzik. Speciális fajtájuk a PROM, melyet a felhasználó egy speciális készülékkel programozhat, utána azonban tartalma csak olvasható. (pl: az EPROM, mely ultraibolya fénnyel törölhető, majd újraírható). o RAM (írható és olvasható) típusú memóriák: (Random Access Memory) Olvashatók, törölhetők és újra írhatók. Külső tápfeszültségre van szükségük az adatok tárolásához, vagyis a gép kikapcsolásakor az adatok elvesznek. Operatív tár céljára használják. Egy program futtatását a számítógép úgy végzi el, hogy először

beolvassa a programot a RAM-ba, majd egymás után végrehajtja a parancsokat. Példák az egyes memóriatípusok használatára: o ROM típusú memóriák: - A BIOS-t tartalmazó memória (ROM-BIOS): Feladata az egyes hardver elemek működésének irányítása, az alapvető gépi folyamatok vezérlése. Ennek tartalmát a DOS a RAM memóriába másolja (a RAM gyorsabb, mint a ROM). Nagyfelbontású VGA monitor esetén: a vezérlőkártyán találhatunk ROM-ot. o RAM típusú memóriák: - Operatív memória: Ennek az első 640 Kbyte-os részét hagyományos memóriának, az 1 Mbyte feletti részét pedig kiterjesztett memóriának (XMS) nevezzük. A DOS közvetlenül csak a hagyományos memóriát tudja kezelni. 38. oldal - CMOS RAM: Olyan kis fogyasztású memória, amely külön akkumulátorról kapja az áramot, így a gép kikapcsolásakor sem veszti el tartalmát. A számítógép konfigurációs beállításait őrzi (SETUP). CACHE memória: Kiskapacitású gyorsító

memória 39. oldal 14. Számítógépes vírus A számítógépes vírus olyan program, amely saját másolatait helyezi el más, végrehajtható programokban vagy dokumentumokban. Rossz indulatú főképp, más állományokat használhatatlanná, sőt teljesen tönkre is tehet. A számítógépes vírusok működése hasonlít az élővilágban megfigyelhető vírus viselkedéséhez, mely az élő sejtekbe hatol be, hogy önmaga másolatait előállíthassa. Ha egy számítógépes vírus kerül egy másik programba, akkor ezt fertőződésnek nevezzük. A vírus csupán egyike a rosszindulatú szoftverek (malware) számos típusának. Ez megtéveszthető lehet a számítógép felhasználók számára, mivel mára lecsökkent a szűkebb értelemben vett számítógépes vírusok gyakorisága, az egyéb rosszindulatú szoftverekhez, mint például a férgekhez képest. Bár a számítógépes vírusok lehetnek kártékonyak (pl. adatokat semmisítve meg), a vírusok bizonyos

fajtái azonban csupán zavaróak. Némely vírus késleltetve fejti csak ki hatását, például csak egy bizonyos számú gazdaprogram megfertőzése után. A vírusok domináns kártékony hatása az ellenőrizetlen reprodukciójuk, mely túlterhelheti a számítógépes erőforrásokat. Napjainkban (2005), az internet térhódításával vírusok már valamivel kevésbé gyakoriak, mint a hálózaton terjedő férgek. Az antivírus szoftverek, melyeket eredetileg a számítógépes vírusok elleni védelemre fejlesztettek ki, mára már képesek a férgek és más veszélyes szoftverek, mint pl. a kémprogramok (spyware) elleni védelemre is Gyakori jellemzőik A gazdaprogramok megfertőzése és az önsokszorosító viselkedés valamennyi vírusra jellemző. Ezenkívül gyakran rendelkeznek a következő tulajdonságokkal: • nagyon kis méret; • legtöbbjük a Microsoft Windows operációs rendszereken okoz gondokat; • futtatható állományokat képesek megfertőzni; •

általában ártó szándékkal készítették őket; • gyakran akár válogatva, időzítve tönkretesznek más fájlokat; • rejtetten működnek, esetleg akkor fedik fel magukat, ha feladatukat elvégezték; • egyre fejlettebb intelligenciával rendelkeznek, pl. változtathatják saját kódjukat és aktivitásukat Alaptípusaik • Bootvírus • Fájlvírus • Makróvírusok 40. oldal Legújabb fenyegetések Céljuk nem a rombolás, hanem illegális javak, illetve személyes, titkos adatok megszerzése. Ennek megfelelően terjesztési módszerük is különbözik a korábbiaktól. 2005-ben az "izraeli eset" kapcsán jegyezték fel az első személyre szabott trójai programot alkalmazó csendes támadást. Legújabb fenyegetések típusai • Személyre szabott támadás • Csendes támadás A lánclevél tartalma A levél tartalma lehet: • érzelmekre ható üzenet • pénzszerzéssel kecsegtető • életvezetési tanácsokat adó • vírusriasztást

közlő • segítségkérő • stb. Lánclevél az Internet kora előtt is létezett, a postaládába bedobott bélyeg- vagy akár borítéknélküli, fénymásolt kiviteléről lehet megismerni. Az Internet és az e-mail elterjedésével a lánclevelek gyakoribbak lettek, gyorsabban terjednek és nagyobb tömegeket érnek el. A lánclevél többnyire egy személyes ismerősünktől érkezik, ez azonban nem jelenti azt, hogy a levél tartalmához neki bármi köze lenne. A bizalom következtében azonban a kapott levelet könnyebben továbbküldjük, mintha egy ismeretlentől kaptuk volna. A lánclevelek nagy része ártatlan tréfa de vannak olyanok is, amik kárt okozhatnak azoknak, akik elhiszik a levél tartalmát. Előfordulhat például olyan, vírusriasztásról szóló levél, ami egy vírus elhárítására bizonyos fájlok törlésére szólít fel, és ha ezt megtesszük, a gépünk a következő bekapcsoláskor nem indul el. Spam A spam a fogadó által nem kért,

elektronikusan, pl. e-mailen keresztül tömegesen küldött hirdetés, felhívás. Az így kapott információk a fogadók túlnyomó része szempontjából érdektelenek, így fölösleges sávszélességet, tárhelyet, szellemi ráfordítást igényelnek a fogadótól. Mivel a spameket a feladóik milliós nagyságrendben képesek rövid idő alatt kiküldeni, ez jelentős terhelést jelent az internet használói számára. A spamek egy része tudatosan megtévesztő, a fogadó kihasználására törekszik. Védekezés A fentiek miatt sokféle védekezési mód alakult ki a spammel szemben: • olvasás nélküli törölgetés (fennáll a fontos levél véletlen törlésének esélye) • a web oldalakon feltüntetett e-mail címek álcázása a begyűjtés ellen 41. oldal • a nyitott mail-továbbító szerverek korlátozása • spam azonosító program telepítése a felhasználó gépére • szűrő alkalmazása a levélkezelő felületen • kulcsszavak alapján való

szűrés • öntanuló Bayes-szűrő használata • a valós küldő címének blokkolása • a küldő cégek jogi perlése • hamis hibaüzent visszaküldése spam érkezésekor • a spam-ben feltüntetett hirdetési felület, csatorna leterhelése • SPAM szűrő szervereken keresztüli levélfogadás. Az elnevezés eredete Az angol szó eredete egy angol konzervként forgalmazott hústermék (Spiced Pork And Ham), mely egy angol komikus filmjelenet (Monty Pythons Flying Circus egyik epizódja) alapján lett a „ránkerőltetett valami” jelölője. 42. oldal 15. Védett web-hely Digitális aláírás Cookie Egy számítógépes hálózat távoli gépeken való tevékenységeket követel meg, mely több biztonsági kérdést is felvet. Ez a tétel csak a szerver által valamilyen szinten közzétett részének, tehát a web-hely biztonságáról szól. Nem tér ki magának a szervernek a védelmére, tehát arra, hogy ne lehessen a szerverre betörni. A web-helyeket

ennek megfelelően több kategóriába sorolhatjuk. Publikus web-hely. Semmilyen védelemmel nem rendelkezik. Bárki bárhonnan megtekintheti Jelszóval védett web-hely. A web-lap megtekintéséhez account-ra van szükség, tehát az adott szerveren létre kell hozni egy felhasználót, és ehhez általában egy jelszót. A lapot csak a név és a jelszó megadása után lehet megtekinteni. A név-jelszó páros természetesen különböző szintű jogokat takarhat, tehát egy másik névvel lehet, hogy nagyobb vagy kisebb részét lehetne megtekinteni a webhelynek. Az Interneten az alapértelmezett protokoll a http, ami nem titkosított formában szállítja az információkat a két távoli gép között. Ezért ezeket a neveket, jelszavakat nem túl nehéz elfogni és feltörni. Ez a módszer ad némi biztosítékot, de nem túl sokat Továbbá hamisítani is könnyű. Ilyen hely például a freemail. Titkosított csatornán kommunikáló web-hely. Az adatok áramlása titkosított

protokollon, általában https (az s betű a secure=tikos szóra utal) protokollon keresztül történik. Az Interneten közlekedő adatokat nehéz feltörni A titkosított csatorna használata digitális aláíráshoz kötött. A web-hely tulajdonosának rendelkeznie kell valamilyen digitális aláírással. Digitális aláírás. A digitális aláírás egy olyan elektronikus technológia, ami az aláírás tulajdonosát egyértelműen azonosítja egy távoli helyen. A digitális aláírást egy nemzetközi minősítéssel rendelkező cégnél lehet megvásárolni. A digitális aláírásnak az a lényege, hogy egy jogi személy (cég, magánember) személyének igazolása után kap egy olyan elektronikus eszközt, általában egy fájl, amiben a személyes adatai vannak kódolva. Mivel a fájlban, azaz a digitális aláírásban, vagy másképpen a tanúsítványban szerepel a tanúsítványt kiadó nemzetközileg elfogadott cég lenyomata is, ezért a jogi személlyel Interneten

kapcsolatba kerülő ügyfél elhiheti, hogy ennek a tanúsítványnak a gazdája büntetőjogi értelemben igazolta magát a tanúsítványt kiadó cég előtt. Nemzetközi minősítéssel rendelkező cégek, melyek jogosultak digitális aláírás kiadására: • • • • VeriSign Class 3 Public Primary CA NetLock Kft. Máv Informatika Kft. MAtáv Rt. 4 nagyobb tanúsítványszint létezik. C, B, A,és QA minősítésű A Class A típusú digitális aláírás hitelesítését már közjegyzői dokumentumok alapján végzik. A Class QA (Qualified A), azaz minősített A osztályú digitális aláírást már csak közjegyző előtti személyes azonosítás után kaphatja meg az igénylő. 43. oldal Üzleti tranzakcióknál rendkívül fontos, hogy a pénzt utaló ügyfél teljesen biztos legyen abban, hogy a pénze jó helyre kerül. A minősített elektronikus aláírással ellátott dokumentumok a teljes bizonyító erejű magánokiratok jogkövetkezményeivel járnak.

Természetesen a tanúsítványok árai is ezeknek megfelelően emelkednek. Egy 5 millió Ft ügyleti értékig terjedő minősített digitális aláírás éves díja körülbelül 25-30 ezer Ft. Digitális aláírást könnyű készíteni. A győri Krúdy Gyula Középiskolának is van De ez természetesen nem lesz üzleti szempontból megbízható. Ha felkeressük a https://krudy.gyorhu címet, akkor megjelenik a böngészőben alul az információs sorban egy sárga lakat, mely a titkosított csatornára utal. Duplát kattintva rajta megjelennek a tanúsítvány adatai. Mivel ezzel a tanúsítvánnyal gondok vannak, ezért a jellemzőit a dupla kattintás nélkül is megmutatja a legtöbb böngésző program. A tanúsítvány 3 fő jellemzőjéből csak 2 lesz rendben. A név, illetve az érvényességi dátummal nem lesz baj A harmadik, s egyben a legfontosabb tulajdonság, miszerint hogy a tanúsítványt ki adta ki, nem lesz elismert. Az aláírást a helyi rendszergazda

készítette, tehát bárki készíthette. Nincs közjegyzői biztosíték a személyazonosságra. Természetesen el lehet fogadni, és lehet folytatni a böngészést. Mivel az iskola nem folytat Interneten keresztüli pénzügyi tranzakciókat, így nincs szüksége a minősített aláírásra. Ebben az esetben miért van szükség a saját digitális aláírásra? A https, tehát a titkosított protokoll használata miatt. Ezt csak digitális aláírással egybekötve lehet használni A belső hálózat kívülről történő esetleges eléréséhez szükséges jelszavakat így kódolva lehet elküldeni. Ez nagymértékben megnöveli a szerver biztonságát A digitális aláírást tehát a titkosított adatátvitel biztosítása érdekében is lehet használni. Fő használati területe azonban a távolban lévő, nem látható személy jogilag is elfogadható azonosítása. Ez lehet egy bank esetén az, hogy az ügyfél titkosított csatornán keresztül, biztosan tudva, hogy

bankjában jár, rendelkezhet pénzéről. Mivel titkosított csatornán keresztül történik, így név-jelszó párosa elég biztonsággal azonosítja a bank számára az ügyfelet. Tehát az ügyfélnek nem kell digitális aláírással rendelkeznie. Vegyünk egy másik példát. Az „elektronikus ügyfélkapu” a hivatalokban elintézendő ügyek elektronikus elintézését segíti. Az ügyfél digitális aláírásával igazolva magát Interneten keresztül intézheti hivatali ügyeit. Ilyen kapcsolatban például az APEH szervere is igazolja magát digitális aláírásával az ügyfél előtt, és az ügyfél pedig szintén, a saját tanúsítványával igazolja magát az APEH szervere előtt. A kölcsönös bizalom megszerzése után a teljes bizonyító erejű okiratok jogkövetkezményeivel adhatja be az ügyfél adóbevallását elektronikus úton. Az okmányiroda ingyen kiállít egy olyan digitális aláírást mindenkinek, melyet az iroda elfogad. Természetesen ezt

teljes egészében nem lehet az Interneten elintézni, hiszen pont az a lényege, hogy csak a személyes személyazonosítás után veheti át az ügyfél. Ez a tanúsítvány azonban csak ezekben a hivatalokban érvényes, az Internet egyéb helyein nem. Ezért ingyenes. Cookie-k (sütik). A felhasználó böngészőjén keresztül annak winchesterére kerülő információs (általában sima szöveg) file, ami egyértelműen azonosítja a felhasználót a következő látogatás alkalmával. A cookie-nak kétféle típusa létezik: az állandó (persistent) süti addig marad a felhasználó merevlemezén, amíg azt onnan le nem törli, a session cookie ezzel ellentétben rövid életű, ha a böngésző elhagyja a kérdéses weboldalt azonnal törlődik Jó esetben a web-lap üzemeltetője ezek segítségével biztosítja, hogy a felhasználó cselekedeteit könnyebben nyomon kövesse. 44. oldal Sajnos nem csak ilyen célokra lehet használni. Böngészés során

ezen."sütik" (cookie-k) segítségével a weboldalak egyértelműen azonosíthatják számítógépünket; első látogatásunk alkalmával küldenek egy sütit, amelyet aztán böngészőnk minden további látogatásnál visszaküld a szervernek. Így az oldal üzemeltetője (anélkül, hogy feltétlenül tudomást szerezne személyazonosságunkról) nyomon követheti, hogy mely látogatások alkalmával mely oldalakat nézzük meg. Más oldalakon esetleg az e-mail-címünket kell megadnunk ahhoz, hogy a szolgáltatásaikat használhassuk; így a felhasználó tevékenysége az e-mail címhez köthető, és a sütis módszernél is könnyebb kapcsolatot találni a valós személy és az internetes tevékenység között. Valószínűleg sok helyen adunk meg magunkról információkat, hogy valamilyen szolgáltatást használhassunk. Ennek az információnak a nagy részét marketingcégek vásárolják fel, akik később továbbadják bárkinek, aki hajlandó fizetni

érte. Ugyan nagyon költséges, de nem lehetetlen egy felhasználó "személyiséglenyomatának", profiljának létrehozása az illető internetes tevékenysége nyomainak kombinálásával, korrelálásával. Vannak cégek, amelyek az ilyen jellegű adatbányászatból élnek. A legnagyobb biztonsági kockázat az, hogy valaki az összes velünk kapcsolatos információt kombinálva létrehozza a profilunkat. Ezután a crackerek, nyomozók vagy titkosszolgálatok sokkal könnyebben tervezhetik meg megfigyelésünk további lépéseit. Rendelkezésükre áll munkatársaink, on-line beszélgetőtársaink listája, tudják, merre lakunk, és mikor dolgozunk. Az Internetre felkerült írásaink alapján kikövetkeztethetik, milyen jellegű erőforrásokhoz férünk hozzá, mihez mennyire értünk, és kinek állhat érdekében ránk nézve terhelő adatokat a rendelkezésükre bocsátani. A cookie-k ismertetése Egyes webhelyek egy kis szöveges fájlban információt helyeznek

el a felhasználó számítógépén. Ezt a fájlt hívják cookie -nak Többféle cookie létezik, és a felhasználó eldöntheti, hogy részben, teljesen, vagy egyáltalán nem engedélyezi azok számítógépre mentését. Ha egyáltalán nem engedélyezi a cookie -k letöltését, akkor előfordulhat, hogy egyes webhelyeket nem jeleníthet meg, vagy bizonyos egyéni igényekhez igazított szolgáltatásokat (például helyi híreket, időjárás-jelentést, részvényárfolyamok megjelenítését stb.) nem vehet igénybe Kattintson a kívánt alcímre vagy a TAB billentyű lenyomásával jelölje ki az alcímet, és nyomja le az ENTER billentyűt. A cookie-k felhasználása A cookie olyan fájl, amelyet a webhelyek meglátogatásakor a webhely adatok (például a webhely megjelenítési vagy kezelési beállításainak) tárolására hoz létre a számítógépen. Ha például egy légitársaság webhelyén egy adott járatról érdeklődik, a webhely létrehozza az útvonalat

tartalmazó cookie-t. Az is előfordulhat, hogy a cookie csak az adott helyen meglátogatott lapok listáját rögzíti, hogy a következő látogatásnál a hely megjelenését az Ön egyéni igényeihez alakíthassa. A cookie-k emellett személyes azonosításra használható adatokat is tartalmazhatnak. A személyes azonosításra használható adatok olyan adatok, amelyek alapján a felhasználó azonosítható, illetve elérhető. Ilyen adat például a név, az e-mail cím, az otthoni vagy munkahelyi cím vagy a telefonszám. A webhely azonban csak a felhasználó által megadott 45. oldal személyi azonosító adatokhoz férhet hozzá. A webhely például nem tudja megállapítani a felhasználó e-mail címét, míg az meg nem adja, és nem férhet hozzá a felhasználói számítógépen tárolt adatokhoz sem. A cookie-t, miután a rendszer a számítógépre mentette, csak az a webhely tudja elolvasni, amelyik létrehozta. Állandó cookie-k Az állandó cookie az

Internet Explorer bezárása után is a számítógépen marad. A cookie-t csak az azt létrehozó a webhely tudja elolvasni akkor, amikor az adott webhelyet a felhasználó újra meglátogatja. Ideiglenes cookie-k Az ideiglenes (más néven munkamenet-) cookie-t a számítógép csak az aktuális böngészési folyamat végéig tárolja, így az az Internet Explorer bezárásakor törlődik. Belső és külső cookie-k A belső cookie olyan cookie, amely az éppen megtekintett webhelyről származik vagy arra érkezett. Ezeket általában olyan adatok tárolására használják, mint például az adott webhely meglátogatásakor végzett beállítások. A külső cookie olyan cookie, amely nem az aktuális webhelyről származik, vagy amelyet a webhely egy másik webhelyre küld. A külső webhelyek általában tartalmat szolgáltatnak az éppen megtekintett webhelyen. Számos webhelyen található például külső webhelyről származó reklám, és előfordulhat, hogy a külső

webhely cookie-kat használ. Az ilyen típusú cookie-kat általában arra használják, hogy a felhasználó webhelyhasználati szokásait feltérképezzék, és azokat hirdetési vagy más marketingcélokra felhasználják. A külső cookiek állandóak és ideiglenesek is lehetnek Nem megfelelő cookie-k A nem megfelelő cookie olyan cookie, amely a felhasználó hozzájárulása nélkül lehetővé teszi a másodlagos felhasználási céllal történő hozzáférést a személyes azonosításra használható adatokhoz. A cookie-k kezelésének lehetőségei Az Internet Explorer engedélyezi a cookie-k használatát, a felhasználó azonban módosíthatja adatvédelmi beállításokat, és beállíthatja hogy a program figyelmeztesse a cookie mentése előtt (ezáltal lehetősége van azt engedélyezni, illetve letiltani), de akár teljesen le is tilthatja a cookie-k fogadását. Az Internet Explorer adatvédelmi beállításaiban külön meghatározhatja, hogy a program hogyan

kezelje az egyes webhelyekről, illetve az összes webhelyről érkező cookie-kat. Az adatvédelmi beállításokat megadhatja egyéni beállításokat tartalmazó fájl importálásával is, de külön is meghatározhatja az egyes webhelyekre és az összes webhelyre vonatkozó adatvédelmi beállításokat. Az adatvédelmi beállítások csak az Internet zónába sorolt webhelyekre vonatkoznak. 46. oldal 16. Elektronikus levelezés (e-mail) A hálózat által biztosított legrégibb, alapvető lehetőség, ugyanakkor ma is sokak számára a legvonzóbb szolgáltatás az e-mail, vagyis a számítógépes levelezés. Ez lényegét tekintve hasonlít a hagyományos postai szolgáltatáshoz, azonban attól eltérően a levél megérkezése ritkán tart tovább néhány percnél, teljesen ingyenes (persze a már Internet-hozzáféréssel rendelkező felhasználó számára), és a levelek írása, feladása, olvasása, a levelek rendszerezése és archiválása is jóval gyorsabb,

könnyebb, mint a hagyományos levél esetében. Ezek közül a legfontosabb a gyakorlatilag végtelen sebesség: a hálózat túlterheltsége itt nem játszik lényeges szerepet, az átlagos üzenet ahhoz nem elég hosszú, és nem is szükséges a másodperceken belüli reakció. A különbség olyan jelentős, hogy pszichés változást is okoz - számtalan ember, aki a "köznapi életben" lusta, „nemakarom” levelezőnek számít, Internet előtt ülve tízesével küldi-kapja az üzeneteket, lelkesen levelezik távoli ismerőseivel, netán ismeretlenekkel is, és meg sem fordul a fejében, hogy ezt amúgy terhes kötelességnek érezné. Az üzenet pillanatok alatti megfordulása miatt a tipikus levélhossz jóval rövidebb, egy rövid, párszavas kérdést elküldése is teljesen tipikus, és gyakori a napi 10-20 üzenet váltása is a partnerek között. Az e-mailnek a telefonhoz is képest is jelentős előnyei vannak: azon kívül, hogy a világ másik végén

levő ismerősünkkel is ingyen beszélhetünk, az üzeneteket akkor írhatjuk és olvashatjuk, amikor éppen ráérünk, a válaszon annyit gondolkozhatunk, amennyit akarunk, nem kell egymás után szaladgálni. Nem csoda, hogy a legtöbb embernek (legalábbis kezdetben) az e-mail-lehetőség az Internet legnagyobb csábítása, és ma is sokan elsősorban levelezésre használják a hálózatot. Az e-mail-cím Az e-mail-címünk név@hol alakú. Itt a név a fentiekben említett felhasználói név, a @ karakter, a latin "at" magyar neve legtöbbször "kukac", a "hol" pedig annak a számítógépnek az Internet-azonosítója, amelyre az üzenetet küldjük. Egy tipikus email-cím pl.: KovaPal05@palffy hu A fönti példában a KovaPal05 a felhasználói név, a palffy.hu a gép azonosítója Az utóbbi a következőképpen épül fel (hátulról előre): - A .hu az úgynevezett domain megnevezése Vannak területi és tartalmi elvű domainok A hu egy

ország kétbetűs kódja (jelen esetben Magyarországé), tehát területi elvű. Ez az USA-n kívül általános. Sok cégnek, főleg az amerikai címek jellemző végződései pl: edu (education), .com (commercional), gov (goverment), mil (millitary); rendre oktatási, üzleti, kormányzati és katonai intézmények jelölésére használatos, tehát tartalmi elvű domain. - Az "palffy" az ún. aldomain megnevezése Az intézmények, illetve a szolgáltatók sok számítógépet kötnek az Internetre: ezek a gépek mind egy egyedi domain-en, alhálózaton belül vannak. A domain név tehát az intézmény, a szolgáltató meghatározására szolgál; minden Internetre kapcsolódni kívánó szervezetnek először is domain nevet kell regiszráltatnia az Internetet felügyelő szerveknél. Az e-mail használata Nagyon sokféle levelező program van, de ezek mindegyike tartalmazza a következő lehetőségeket: 47. oldal A To mezőbe a címzett email címét kell

beírni. Ha az illető ugyanazon gép egy másik felhasználója, elég a felhasználói nevét megadni, ha a mi domain-ünkön belüli, a név@host alak elégséges, egyébként pedig a teljes e-mail-címet üssük be (ami az előbbi esetekben is működik). A Subject: mezőbe a küldendő levelünk témáját kell írni - ez az egysoros tárgymegjelölés segít a címzettnek a levelünkről tájékozódni. Ezután elkezdhetjük a levél szövegét beírni. Ha készen vagyunk, a levelező programtól függ, hogyan küldhetjük el, de ez valószínűleg már nem fog nehézséget okozni; a többi alapfunkció, a levelek olvasása, törlése, a válaszolás, egyszerre több címzettnek küldés, a már olvasott és az újonnan érkező levelek közötti választás, már létező fájlok elküldése, is hamar megtanulható egy könnyen kezelhető levelezőprogramban. E-mail szokások, tanácsok Leveleink kb. 70 karakter hosszú, ASCII sorokból álljanak (fontos, hogy használjuk a

linefeed karaktert, vagyis az Enter-t!). A magyar nyelvű szövegek is általában elég kényelmesen olvashatóak ékezetek nélkül, nagyon ritka a félreértés. Ha mégis helyes magyar nyelven írt szöveget akarunk küldeni (pl. későbbi felhasználásra, versek pontos idézése esetén, vagy ha nem akarjunk, hogy némi gond felmerülése esetén nemi gondjainkat próbálják orvosolni :-)) többféle ASCII-ékezetkódolási megoldás is használatos: a nyelvészetben használt ó= o1, ö=o2, ő=o3 teljes egye1rtelmu3se1ge, fe1lree1rte1smentesse1ge miatt kedvelt, míg az ó= o, ö=o~, ő=o" (néha ö=ő=o"), fo" elo"nyet aranylag ko~nnyu" olvashatosaga jelenti. Ne használjunk taaviratszerueue koodolaast: a tapasztalat szerint ez olvasható a legnehezebben. Ma már sok levelező program támogatja az ékezetes betűk használatát, de mielőtt ilyet használunk győzödjünk meg róla, hogy levelező partnerünk is tudja olvasni ezeket az üzeneteket. Ne

írjunk csupa nagybetűvel, és az olvashatóság érdekében használjunk bekezdéseket. Ha mégis bináris fájlokat kell levélben küldenünk, ezt általánosan rendelkezésre álló programok segítségével ASCII fájlban kódolhatjuk ill. érkezés után dekódolhatjuk (uuencodeuudecode) Ne küldjünk nagyon hosszú anyagokat: ezekkel a gépek levélfeldolgozó programjai nehezen birkóznak meg. A nagy fájlok Interneten keresztüli továbbítására más eszközök is vannak. Ha mégis szükséges hosszú szöveget küldeni, daraboljuk azt fel, és az egyes (max. 64 kbyte-os) részek küldése között tartsunk néhány perces szünetet Az Interneten eléggé elterjedt az aláírás (signature) blokk használata (ezt a legtöbb levelezőprogram is támogatja), amely legfontosabb adataink (név-cím-foglalkozás) rövid összefoglalása. Ezt az előre megírt szöveget könnyű (általában hivatalos) leveleink végére illeszteni, tehát jó szolgálatot tesz, de sokan

visszaélnek vele: hosszú, sormintákkal, ASCII rajzokkal, filozófiai bölcselkedésekkel tűzdelt aláírást-blokkot küldenek, minden alkalommal, amikor az illető címre írnak. Ez netiquette-ellenes gyakorlat: az aláírás-blokk lehetőleg ne legyen 4 sornál hosszabb. Levelezési listák Az Internet kialakulásának történetében nagyon hamar elterjedtek a sok felhasználó aktív vagy passzív részvételével működő, adott érdeklődési körű emberek információs és vitafórumai, a levelezési listák (mailing lists). A világ összes témájának van saját levelezési 48. oldal listája, előbb-utóbb rátalálunk a minket leginkább érdeklőkre. A listákat általában egy automatikus szerver program működteti, amely a levél törzsében, subject-jében, esetleg az email-címben álló parancsok alapján kezeli leveleinket, emberi beavatkozás nélkül. A két legelterjedtebb ilyen program a listserv és a majordomo, de számos egyéb, a lista

működtetője által írt levelezőprogram is létezik. A konkrét formátum programonként különbözhet, de a legtöbb érti a help (segítség), subscribe `listanév (feliratkozás), unsubscribe `listanév (lemondás) parancsokat. A majordomo nevű általánosan elterjedt levelezőprogram esetében pl. a majordomo@hostdomain címre kell küldenünk feliratkozó levelünket A lista tagjainak szóló üzenetek pedig a `listanév@host.domain címre mennek A listába kapcsolódás előtt tájékozódjunk az aktuális formátumról, pl. a help segítségével (ahova csak lehet, mindenhova help-et írjunk). A listára írt levelünket annak minden tagja megkapja. A nagy levélforgalom miatt itt különleges óvatosságra van szükség. Például egyes listák napi több száz levelet generálnak, ekkor legyünk felkészülve ennyi levél feldolgozására, különben az irdatlan mennyiségű levél eltömítheti postaládánkat, és ez mind a helyi gép, mind egy esetleg nem kellően

felkészült levelezőprogram működésében zavarokat okozhat. Másrészt a "sok ember olvassa" kulcsszó különleges izgalommal tölt el egyeseket, mint ahogy erről már korábban szó esett. A listák némelyike a nem a tárgykörbe illő vagy egyéb szempontból nemkívánatos (pl. durva hangú) levelek kiküszöbölésére moderátort használ: ő egy ember, aki a listára küldött üzeneteket előzőleg elolvassa, és a nemkívánatosakat kiszűri. Győződjünk meg arról, hogy az általunk célba vett lista moderált-e, és a feliratkozásról annak alapján döntsünk, hogy számunkra a teljes szólásszabadság vagy az időnket rabló, gőzösfejű emberektől mentes információcsere a fontosabb. Mindkét esetben, a sok emberhez eljutó levelezési listák esetében fokozottan fontos, hogy tartsuk magunkat ahhoz a szabályhoz, miszerint ne írjunk olyannak, akit nem érdekel, ill. úgy, ahogyan négy- vagy sokszemközt nem beszélnénk. 49. oldal 17.

Kapcsolatteremtés az Interneten levelezés nélkül Ezen lehetőségek, az egyidejű kommunikációt teszik lehetővé Ezek közül négy lehetőséget említünk meg: Skype, IRC, MSN és a Fórum. Skype A Skype egy egyszerű, megbízható és barátságos multifunkciós kommunikációs rendszer, amivel telefonálni is lehet. A program jó lehetőséget biztosít a kapcsolattartásra barátok, családok, kollégák között, minden eddiginél egyszerűbb módon, és jobb minőségben. A szoftver egyszerűen és gyorsan indítható. Letöltés után, regisztrálj, telepítsd, csatlakoztasd a headsetet, hangszórót vagy USB telefont és már hívhatod is a barátaidat. A hívások kitűnő hangminőségűek és a két végpont közötti kódolás révén rendkívül biztonságosak is. Még tűzfalat, routert vagy egyéb hálózati eszközt sem kell konfigurálni. Ez egyszerűen csak működik. Nem csak Windows alatt működik, mint néhány más, általad ismert szoftver. A Skype Mac

OS X, Linux és Pocket PC-t futtató PDA-n is működik, országra jellemző külsővel és érzéssel minden egyes platformnál. A beszélgetés, csevegés, de még a fájlátvitel is kitűnően halytható végre különböző platformok között. Mivel a legtöbb dolog, amit meg szeretnél a barátaiddal osztani meglehetősen nagy, ezért lehetővé tették, hogy olyan nagy fájlméretekkel dolgozz, amit a operációs rendszered kezelni képes. A legtöbb embernél ez 2 és 4 gigabájt között van Amikor beszédről, csevegésről, vagy fájl küldéséről van szó, akkor nem ismerünk határokat a biztonság tekintetében. A Skype automatikusan kódol mindent, mielőtt az internetre küldi az anyagot. Hasonlóképpen, az anyag megérkezésekor mindent dekódol a végponton és kristálytiszta élőszó, szöveg, vagy fájlátvitelt formájában jeleníti meg, melyet senki sem tud lehallgatni. Azonban a világ minden biztonsági intézkedése mit sem érne, ha nem hallaná a

másik személyt. A Skype-pal hallani fogja Néhány műszaki érdekesség: a hagyományos telefonnál a hang, melyet hall, 300 Hz és 3 kHz közötti tartományban van. Ez a Skype estében nem így van; a teljes tartomány ki van használva, a legalacsonyabb frekvenciájú morajtól a 50. oldal legmagasabb frenkvenciájú sivításig. Más szavakkal: az ‘F’ és ‘S’ hangok két különböző betűként fognak hallatszani, mint ahogyan valójában is különböznek, ezáltal egy sokkal valósághűbb párbeszéd jön létre. Csevegést is folytathatsz a Skype segítségével. Ez jól jön, amikor egy weboldalról beszélsz és és egy hosszú címet szeretnél elküldeni, vagy egy dalszöveget leírni. Küldhetsz egy kis mosolygós arcot is az üzenet mellé. IRC Az Internet Relay Chat (továbbiakban: irc) az Internet IP alapú protokolljaira alapuló kommunikációs szolgáltatás, mely lehetővé teszi tetszőleges számú felhasználó valósidejű társalgását

írásos formában. Ez szerver-kliens formában zajlik, azaz a felhasználók erre a célra készített programokkal csatlakoznak a felhasználók közötti kommunikációt lebonyolító központi számítógépekkel. Irchálózatnak nevezzük azt, amikor több szerver is össze van kapcsolódva, az ezekhez csatlakozó kliensek ilyenkor úgy tudnak kommunikálni, mintha egy szerveren lennének. Ha a szerverek közti kapcsolat megszakadna, az egyik szerveren levő felhasználók nem látják a másik szerveren levő felhasználókat. Az oldalat üzemeltetők az IRCnet nevű szerverrendszerhez csatlakoztaták szervereiket Alapfogalmak: magánbeszélgetés és csatorna Az előbbi példában mindössze két felhasználó kommunikált egymással, ezt nevezzük privát üzenetnek (message, msg, privát chat). Az irc lehetővé teszi, hogy felhasználók csoportosulásokat, csatornákat hozzanak létre (channel, csati), az itt levő felhasználók egyszerre látják egymás csatornára

szánt, public üzeneteit (de természetesen tudnak közben privát beszélgetést is folytatni). A rendfenntartás eszközei A felhasználó kilététől függően különböző eszközök állnak rendelkezésre a nem rendeltetésszerű felhasználás, nem etikus viselkedésű felhasználó megállítására. Ezeket a morális kategóriákat az elkövetkezőkben tárgyaljuk ki, de ehhez szükség lesz a lehetséges büntetések ismeretére. Op Channel operator, "+o" flag, "@", "kukac": A csatorna létrehozásakor a létrehozó kapja, segítségével rendelkezhet a csatorna fölött. Kick Kick, kirúgás: A csatornán op-pal rendelkező felhasználó kitessékelheti a neki nem tetsző módon viselkedő felhasználókat. Ban Ban, tiltás: Az op-pal rendelkezők valamilyen kritérium alapján (pl. nick, cím) kitilthatnak felhasználókat, de akár egész szervereket, illetve domaineket is. Gyakran kirúgással együtt alkalmazzák, ilyenkor a kirúgott nem

tud visszatérni a csatornára. Robotok 51. oldal Robotok, botok: Automatikusan, felhasználóként működő programok, melyek op-pal felruházva az adott csatornát hivatottak védelmezni. IRC operator Irc op: Ez egy feladatkör, általában az ircszervert üzemeltető adminé, az ilyen felhasználók több olyan funkciót s végre tudnak hajtani, amit egy általános felhasználó nem (szerver leállítás, userek kitiltása a szerverről). Operator kill Kill: Kimondottan renitens felhasználók szerverről való eltávolításának eszköze, csak irc op képes rá. K-line K-line: Az ircadmin, irc op erre a listára veszi fel azokat a címeket (user@host maszkolással), ahonnan nem engedélyezi a szerverre való csatlakozást. Az erről a címről érkezők nem használhatják az ilyen szervert. Felhasználók azonosítása Azonosítási pontok Mint az Interneten szinte mindenütt, itt sem lehet nyomonkövetni az egyes felhasználókat. Az irc-re belépő embert alapesetben a

következő attribítumokkal lehet meghatározni: • Név, más néven nick: 9 betű hosszúságú azonosító, egyszerre csak egy lehet belőle az egész irchálózaton. Mivel semmi nem védi, akárki használhatja, tehát nem alkalmas egy személy azonosítására • user@host: Felhasználói név és a számítógép hostneve vagy IP száma, ahonnan jön. Az első a legkönnyebben hamisítható, a második kicsit nehezebben, és bár a tiltás összes eszköze erre alapul, hitelessége mindig megkérdőjelezhető! Mint látható, senkit nem lehet százszázalékos biztonsággal azonosítani ezek alapján, így az egyes felhasználók által a beszélgetésről készített másolatok (log, irclog) nem tekinthetők bizonyítéknak. A felhasználó jogai és felelősségei A felhasználó jogai A felhasználó igénybeveszi az IRCnet szerverek szolgáltatásait, ezért köteles elfogadni bizonyos viselkedési szabályokat, melyeket az üzemeltetők állítottak fel. A

felhasználónak jogában áll: • Privát vagy publikus beszélgetésben résztvenni: A csatornán zajló publikus beszélgetések azért publikusak, mert minden azon a csatornán tartózkodó láthatja azt, így akár bele is kapcsolódhat abba. Ha azt szeretnénk, hogy valamibe ne szóljon bele más, a témát msg-ben folytassuk, vagy nyissunk olyan csatornát, amin csak olyanok vannak, akikre a téma tartozik! • Csatornát létrehozni, és a saját maga által létrehozott csatorna felett rendelkezni: A csatornát meghívásossá (invite only), jelszavassá (channel key), titkossá (secret, private), moderálttá (moderated) teheti, onnan az oda nem illő felhasználókat kitessékelheti (ban, kickban), illetve a csatorna jogai feletti rendelkezési jogot biztosító op-ot (channel op, @, "kukac", +o) átruházhatja másra. • Robot futtatása: Az erre kijelölt sote.irchu és hubirchu szervereken robotot futathat, de csak olyan csatornán, amelynek létrehozójával

azt egyeztette. Más szerveren bot futtatására tett kísérlet azonnali és értesítés nélküli IP-alapú kitiltást von maga után! 52. oldal A felhasználó felelőssége Az irc-n való viselkedés alapjai a józan belátáson és az emberi viselkedés normáin alapulnak, de mivel ezek emberről emberre változnak, le kell szögeznünk, hogy mik azok a tevékenységek, amelyeket helytelennek, illetve nemkívánatosnak minősítünk. Az egyes csatornákon ennél súlyosabb vagy gyengébb korlátozások is bevezethetők, a csatorna létrehozójának belátása szerint. Helytelen (kirugást, tiltást vonhat maga után): • Flood: Túl sok üzenet küldése, ugyanannak a sornak az ismétlése gyors egymásutánban. • Nickflood: A nick egymás utáni gyors változtatása. • Idézés: A flood tipikus esete, például egy weboldal tartalmának, ASCII-rajznak, dalszövegnek kérés nélkül csatornára való másolása. • Továbbidézés: Valakivel folytatott

magánbeszélgetésünket másokkal megosztani, más privát üzenetét csatornán bemutatni, hacsak nem kifejezetten kérnek rá, vagy így szeretnénk a csatornán jelenlevő opok figyelmét az üzenő nemkívánatos viselkedésére, pl. molesztálás, etikettbe ütköző üzenet. • Nick lopása: A nickeket jelenleg semmi sem védi, ezért egy felhasználó akár tudatosan, akár véletlenül elveheti azt korábbi használójától. Az előbbi kifejezetten rosszindulatú dolog, utóbbi mindenkivel megtörténhet. Alapelv: ha valaki bizonyíthatóan régebb óta használja a kérdéses nicket, engedjük azt át neki! Botnak olyan nevet adni, amit valaki más már használ alapvető rosszindulatot feltételez, az élő user elsőbbséget élvez ilyen esetben! • On-join tevékenységek: Automatikus üzenet, fájl küldése a csatornára belépő felhasználó részére. Alapelv: ha valaki nem kért téged arra, hogy küldj neki valamit, akkor ne tedd azt! Sajnos sokan különböző

vírusok, "trójai faló" típusú ártó programok terjesztésére használják ezt a funkciót. Sok csatornán nem tolerálják ezt, és azonnali kirúgással jár a felfedezése! • Ízléstelen viselkedés, politikai provokáció, uszítás: Ezek elég tág meghatározások, alapvetően az minősül ilyennek, ami a csatornán jelenlevők jelentős részét zavarja. • Más csatornák reklámozása Nemkívánatos (kirúgást, tiltást, kill-ezést, K-line-t vonhat maga után): • Molesztálás, zaklatás: Az irc alkalmas emberi kapcsolatok kialakítására, de senkire nem erőltethetjük rá magunkat, vagy véleményünket. Ide tartozik az is, ha valakit arra kértek, hogy fejezze be bizonyos típusú üzenetek küldését, de az illető folytatja. Az ilyen viselkedés a csatornáról, súlyosabb esetben a szerverről való eltávolítást vonhatja maga után. • Illegális tevékenységek hirdetése illetve keresése • Üzleti célú reklám • A csatornán levő

felhasználók számítógépeinek tesztelése Takeover: Csatornára való betörés és/vagy az op megszerzése és elvétele mástól, majd a csatorna használhatatlanná tétele (invite only, op megszüntetése, felhasználók kirúgása/kitiltása). Sokak számára sport mások szórakozásának ilyen módon való tönkretétele, mindenképpen rosszindulatú tevékenységnek minősül. 53. oldal Msn Az MSN Messenger programmal valós idejű beszélgetéseket folytathatsz barátaiddal, családtagjaiddal és munkatársaiddal szöveges és hangüzenetek, mobilüzenetek, sőt videobeszélgetések formájában is. Ki fejezheted érzéseidet és gondolataidat animációkkal és dinamikus megjelenítendő képekkel, vagy megoszthatsz fényképeket, fájlokat és kereséseket azonnali üzeneteidben. Már mobiltelefont használó partnereddel is folytathatsz csevegést A Windows XP® operációs rendszert használók emellett dinamikus háttereket is használhatnak, és hangklipeket is

küldhetnek! Az MSN Messenger használatához regisztrálnod kell egy e-mail címet a Microsoft Passport rendszerben. Ha már van a Hotmail vagy az MSNcom webhelyen létrehozott e-mail címed, akkor az már regisztrálva vagy! Az azonnali üzenetek olyan szöveges üzenetek, amelyeket a hálózathoz éppen kapcsolódó barátaidnak küldhetsz. A rendszer azonnal kézbesíti üzenetet, és az üzenet címzettje azonnal válaszolhat is, mintha egymás mellett állva beszélgetnétek. Alább olvashatod a program használatának megkezdéséhez szükséges alapvető lépéseket: 1.) Regisztráld magad az MSN Messenger rendszerben • Ha már van a Hotmail vagy az MSN rendszerben bejegyzett e-mail címed, akkor automatikusan a 2. lépés következik • Ha még nincs a Hotmail vagy az MSN rendszerben bejegyzett e-mail címe, Microsoft .NET Passport igazolványt kell szereznie meglévő e-mail címének megadásával, vagy ingyenes Hotmail-fiókot kell létrehoznia. 2.) Jelentkezz be Az MSN

Messenger használatához először be kell jelentkezned a rendszerbe. Kattints duplán a képernyő alján látható MSN Messenger ikonra. Add meg a Passport rendszerben bejegyzett e-mail címed és jelszavad. 3.) Vedd fel barátaidat és családtagjaidat a partnerek listájára • • Az MSN Messenger telepítése és beállítása után elérheted a hálózathoz kapcsolódó barátaidat és családtagjaidat. Kattints a Felvenni egy partnert hivatkozásra. Írd be barátod, családtagod vagy munkatársad e-mail címét. 4.) Küldj azonnali üzenetet • • Ezt követően megkezdheted a csevegést. Azonnali üzenet küldéséhez: • • Kattints duplán egy partner nevére. A beszélgetés ablakának megnyílásakor kezd beírni üzenetet. 54. oldal Fórum A fórum az ETR CooSpace olyan szolgáltatása, mely lehetővé teszi a felhasználók közötti párbeszédet, valamilyen téma kötetlen megvitatását. A fórum jellegénél fogva nem valósidejű kommunikációt

valósít meg, hanem inkább egy nyílt levelezéshez (levelezési listához) hasonlítható, melybe bármikor új résztvevők kapcsolódhatnak. . A fórum használata 1. A fórumok pont alatt található a fórumok listája kattints. A fórumba való belépéshez a fórum nevére kell kattintanod. 2. Az oldalon megjelenik a fórum leírása, az eddigi hozzászólások, valamint az új hozzászólás-t szolgáló felület. A fórum oldalait a fekete sávban található oldalszámokkal lapozhatod. A fórumokhoz való visszatéréshez kattints a A színtérhez való visszatéréshez kattints a Hozzászólás írása: ikonra. ikonra. 1. Lépj be a fórumba. 2. Hozzászólásod írd a szürke területre. 3. Kattints a ikonra. Válasz hozzászólásra: 1. Lépj be a fórumba. 2. 3. A megválaszolandó hozzászólásban kattints a ikonra. A megjelenő hozzászólás-szerkesztő felületen írd válaszod a szürke területre. 55. oldal 4. Kattints a ikonra. Hozzászólásod

hivatkozást tartalmaz a megelőző hozzászólásra. Hogyan indíthatsz egy új fórumot? 1. A Fórumok pont mellett kattints az ikonra. (A művelethez a megfelelő jogosultság szükséges.) 2. A felugró (pop-up) ablakban töltsd ki a létrehozandó fórum adatait. ’Név’: A fórum neve, mely a fórumok listájában megjelenik; kötelezően kitöltendő. ’Leírás’: A fórum rövid leírása. 3. Nyomjd meg a gombot. (Visszalépéshez a gombot nyomd meg.) 4. A fórum létrehozásáról üzenet tájékoztat. Az ablak bezárásához kattints az Fórum adatainak módosítása: 1. Lépj be a fórumba. gombra. 2. Kattints a lap tetején található ikonra. 3. A felugró (pop-up) ablakban módosíthatod a létrehozáskor megadott adatokat, valamint lezárhatod a fórumot. 4. Nyomd meg a gombot. (Visszalépéshez a gombot nyomd meg.) A fórum lezárása, lezárt fórum megnyitása A fórum módosításának jogával rendelkező felhasználó lezárhatja/megnyithatja a fórumot,

azaz a további hozzászólások írásának lehetőségét szabályozhatja. 1. Lépj be a fórumba. 2. Kattints a lap tetején található ikonra. 3. A felugró (pop-up) ablak a ’Zárva’ négyzetbe tett pipával zárhatod le a fórumot: ennek eredményeképpen a fórumban nem lehetséges több hozzászólás. A további hozzászólások engedélyezéséhez vedd ki a pipát. 4. Nyomd meg a gombot. (Visszalépéshez a gombot nyomd meg.) Hogyan moderálhatod a fórumot? A fórum módosításának jogával rendelkező felhasználó moderálhatja a fórumot, azaz a hozzászólások láthatóságát szabályozhatja. 1. Lépj be a fórumba. 2. A hozzászólás láthatóságát a hozzászólásban található ikon jelzi: Nem moderált, azaz a résztvevők számára látható hozzászólás. 56. oldal 3. A hozzászólás moderált, azaz a résztvevők számára nem látható hozzászólás. A hozzászólás láthatóságának átállításához kattints az állapotot jelző ikonra.

57. oldal 18. Ismertesse a Netikett fogalmát, célját! Ismertesse röviden az Internet néhány szolgáltatásának etikáját: levelezés, levelezési listák, IRC WWW, FTP! Etikettnek nevezzük a társadalmi érintkezés formáinak elfogadott rendszerét. Az informatika fejlődése új kultúrát teremtett saját szokásokkal, viselkedési normákkal, illemszabályokkal. Aki részesévé akar válni ennek a világnak, annak meg kell ismernie, és be kell tartania ezeket a szabályokat. Az Internetre vonatkozó illemszabályokat, szokásokat, viselkedési formákat hálózati etikettnek, röviden netikettnek (Internet zsargon a network (hálózat) és az etiquette (illemtan) összevonásából) nevezzük. A szokásos netikettek erkölcsi, etikai normákat és használati tanácsokat vegyesen tartalmaznak. A netikett célja barátságos légkör megteremtése és megőrzése az Internetes kommunikációban. A netikett 3 fő részre osztható: egy-egynek kommunikáció,

"egy-sokaknak" kommunikáció, és az "információs szolgáltatások". Az egy-egynek kommunikáció során egy ember kommunikál egy másik emberrel, ilyen a levelezés. Általában a valós társalgás szabályi érvényesek, csak ez az Interneten még fontosabb, hiszen hiányzik a metakommunikáció, és a hangszín. Néhány etikai tudnivaló a levelezéssel kapcsolatban: • A levél tartalmára vonatkozó alapvető etikai szabály, hogy ne írjunk olyasmit e-mailbe, amit nem küldenénk el levelezőlapon (ez a szabály valamennyi Internetes szolgáltatásra érvényes). Titkosítás nélkül az Interneten minden nyilvános, az ember magáról állítja ki a bizonyítványt egy nem megfelelő stílusú levéllel. • Legyünk konzervatívak a küldésben és liberálisak a fogadásban: Ne küldjünk indulatos leveleket (flame-ket), akkor sem ha provokálnak, viszont ne legyünk meglepve, ha ilyet kapunk. Ne válaszoljunk rá és ne küldjük tovább!!! • Ne

küldjünk lánclevelet, kéretlenül nagy mennyiségű információt. • Mindig ellenőrizzük a levél címét: vannak címek melyek úgy néznek ki mintha egy ember lenne, pedig csoportot jelentenek. • Mindig töltsük ki a levél Subject (Tárgy) rovatát, így tájékoztatjuk a címzettet a levél tartalmáról, és olvassuk el a saját leveleink Subject rovatát is (Pl.: az, aki segítséget kért tőlünk, egy következő levélben, értesített minket, hogy már „Nem érdekes”) • Ha hosszú eszmecserét kezdeményezünk ellenőrizzük a címet, és a hosszú levél Subject –jébe kerüljön be a „Long” szó. • Célszerű a levél végén egy-két sorban ismertetni elérhetőségünket.(Signature, aláírás fájl) • A levél tartalmára vonatkozó néhány formai szabály: használjunk kis- és nagybetűt vegyesen, szimbólumokat hangsúlyozásra, kiemelésre, „mosolygókat”(Smiley) • A levél legyen tömör anélkül, hogy túlságosan lényegretörő

lenne. Egy-sokaknak kommunikáció (levelezési listák, fórumok, IRC) során egy ember sok másikkal kommunikál. Az e-mailre vonatkozó szabályok itt is érvényesek, sőt még fontosabbak, hiszen több emberrel kommunikálunk egyszerre. Levelezési listák néhány etikai szabály: • A fel- és leiratkozó üzeneteket a megfelelő címre küldjük, mentsük el a feliratkozásra kapott választ (tartalmazza a leiratkozáshoz szükséges információkat). • Mielőtt postázunk valamit, bizonyos ideig olvassuk az adott levelezési listát, ismerjük meg a közösség szokásait. • Amit írunk széles közönség olvassa. VIGYÁZZUNK A LEVÉL TARTALMÁRA • Mielőtt elküldünk egy levelet, ellenőrizzük. Az elküldött levelet nem lehet visszavonni. 58. oldal • Az üzenet címét mindig ellenőrizzük: a csoportnak, vagy csak egy személynek szeretnénk küldeni. • Válaszüzenet esetén idézzünk csak annyit az eredetiből, hogy a válsz érthető legyen. •

Helytelen nagy file-kat küldeni egy listára. • Ha kérdést teszünk fel, akkor készítsünk a válaszokból egy gondos összegzést és küldjük el a listára. • Privát levelezési listára, ha nem hívnak meg, akkor ne küldjünk üzenetet. Ilyen listák üzeneteit ne küldjük tovább szélesebb körben. • Tilos listás leveleket továbbküldeni a küldő engedélye nélkül. IRC néhány etikai szabálya: • Ismerjük meg a csoport kultúráját. • Nem szükséges mindenkit személyesen üdvözölni, egy egyszerű „Szia” is elegendő. • Ha valaki becenevet, alias-t vagy álnevet használ, tiszteljük az anonimitását. • Nyomdafestéket nem tűrő kifejezéseket NE használjunk. Információs szolgáltatások(WWW, FTP) • A WEB-en lévő anyagnak a közízlésnek megfelelőnek kell lennie - uszító, rasszista, fasiszta, vallási, politikai anyag nem lehet. • Törvénybe ütköző anyag elhelyezése TILOS. • A WEB-en elhelyezett anyagokért a web oldal

készítője a felelős és nem a szolgáltató. • Az oldal alján el kell helyezni a készítő nevét és e-mail címét. • A WEB-en elhelyezett információk egy része ingyenes, másik része nem. Ezekről érdemes informálódni. • Ne használjuk más FTP site-ját arra, hogy egy harmadik személynek szánt fájl-t oda helyezzünk el. 59. oldal 19. Könyvtárhasználat A könyvtár fogalma, típusai Könyvtár: bizonyos szempontok szerint összeválogatott, megőrzésre és olvasásra szánt rendezett dokumentumgyűjtemény. Az első könyvtárak az írásbeliség elterjedésével már létrejöttek. Az egyiptomi Alexandriában volt az ókor legnagyobb gyűjteménye: félmilliónál is több papirusztekercset tároltak ott. Sajnos a könyvtár elpusztult Kr. e 43-ban egy tűzvészben Fajtái: 1. 2. - 3. - 4. - 5. - Tulajdon szerint: közkönyvtár magánkönyvtár Használói szerint: nyilvános korlátozottan nyilvános zárt Nagyság szerint: kis (kevesebb,

mint 10 000 kötet) közép (10 000-100 000 kötetnyi állomány) nagy (több, mint 100 000 kötet) Típus szerint: nemzeti közművelődési felsőoktatási iskolai szak Olvasók kora szerint: felnőtt gyermek ifjúsági Magyarországon Nemzeti Könyvtár az Országos Széchényi Könyvtár, amit Széchényi Ferenc, Széchenyi István apja alapított 1802-ben 15 000 kötet odaajándékozásával. Feladata minden magyar vonatkozású könyvtári anyag gyűjtése, feltárása és megőrzése a teljesség igényével. (Magyar vonatkozású alatt értjük a külföldön akár idegen nyelven megjelent magyar könyveket is.) Mai állománya közel ötmilliós Az Akadémiai Könyvtár a neves könyvgyűjtő főúr, gróf Teleki József adományából jött létre. A könyvtár később gyarapodott más tudósgyűjtemények és hagyatékok által, így hamarosan az ország legjelentõsebb tudományos könyvtára lett. Mai összállománya másfél millió kötet, amelyből több mint 1000

ősnyomtatvány, tehát a könyvnyomtatás első évtizedeinek emléke. Közművelődési könyvtárak a fővárosi könyvtárak, a megyei és városi könyvtárak. 60. oldal Interneten keresztül elérhető könyvtárak: Virtuális könyvtár: nem tényleges dokumentumokat tartalmaz, csak elérési útvonalakat az információhoz (azaz csak az URL-címmel jelentetik az állományt). Elektronikus könyvtár: tényleges dokumentumokat tárolnak. Van olyan, ami hagyományos formából kerül digitalizálásra, de van olyan is, amely már eleve csak elektronikus formában létezik. Digitális könyvtár: csak a hagyományos, nyomtatott formában megjelent dokumentumok kerülnek digitalizálásra. Ezek a könyvtárak eltérnek a hagyományos könyvtáraktól abban, hogy: nincs gyűjtőkörük, nincs nyitva tartásuk, nincs használati díj (azaz ingyenesek), és nincs könyvtárépület; nem kell kimozdulnom onnan, ahol van megfelelő számítógép és Internet csatlakozás.

Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet Hozzáférhetőség szempontjából a könyvtárakban megkülönböztethetünk zárt raktárat és szabadpolcos tárolást. A zárt raktárhoz csak a könyvtárosok férhetnek hozzá, az olvasók nem. Itt tárolják a különleges értékkel bíró és a bizalmas dokumentumokat illetve a ritkábban keresett könyvek duplumait (másodpéldányait). Ennek a tárolásnak az az előnye, hogy jó a térkihasználása (Például az ún. tömör raktározási módnál a polcok sűrűn helyezkednek el és mozgathatók) A szabadpolcos tárolás esetén az olvasók is hozzáférnek a dokumentumokhoz, közvetlenül válogathatnak közöttük. A szabadpolcos tér további övezetekre tagolódik, például olvasóteremre, multimédia övezetre. Az elrendezés nem véletlenszerű; történhet szak- illetve betűrend alapján, vagy a kettő kombinációjával (ez terjedt el legjobban). A szakrendi csoportosítás a

könyvek témakörét veszi figyelembe az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) alapján. A betűrendi csoportosításnál a szerző vagy a cím kezdőbetűje és egy szám található meg. A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány Az olvasónak nemcsak az a fontos, hogy a dokumentumokat kikölcsönözze és az otthonában tanulmányozhassa, hanem fontos az is, hogy adott dokumentumokhoz bármikor hozzájuthasson. Ezért a könyvtárak az állományok egy részét (például a tájékozódáshoz legfontosabb műveket tartalmazó kézikönyvtárat) nem kölcsönzik, csak a helyben használhatóságot biztosítják. Nem kölcsönzik a különlegesen értékes, beszerezhetetlensége miatt védeni kívánt állományt sem. Az állomány helybeni használatára az olvasóterem szolgál. A könyvtári szolgáltatások - könyvtári állomány helybeni használata, 61. oldal - helybeni és könyvtárközi kölcsönzés, a könyvtári rendszerre, a

könyvtárak gyűjtőkörére, állományára és szolgáltatásaira vonatkozó felvilágosítás, bibliográfiai, szakirodalmi, dokumentációs tájékoztatás nyújtása, reprográfiai szolgálat (másolás, sokszorosítás) 62. oldal 20. Dokumentumok Nyomtatott dokumentumok A dokumentum olyan információhordozó, amely az ismeretet rögzítve tartalmazza. A hordozó anyaga alapján megkülönböztetünk írásos és nem írásos dokumentumokat. Az írásos dokumentumok például a kézzel írottak és a nyomtatottak is. A nyomtatott kiadványok két fő kategóriába oszthatók: az időszakos kiadványokra (periodikákra), melyek többé-kevésbé rendszeres időközönként jelennek meg, és nem periodikus, egyszeri megjelenésűekre. Az újságok és a folyóiratok időszaki kiadványok Az újságok tartalma aktuális, a folyóiratok tartalma pedig kevésbé kötődik a napi eseményekhez. Az időszakos kiadványokat csoportosíthatjuk megjelenési sűrűség szerint (napi,

heti, havi stb.), tematikájuk, jellegük szerint (hírlapok, képes hetilapok, szaklapok stb.) A könyvek csoportosíthatók tartalmilag: ismeretközlő (tudományos, szakkönyv, ismeretterjesztő) és szépirodalmi. Az ismeretközlő könyvek közé tartoznak a kézikönyvek (valamilyen témában összefoglaló művek), a monográfiák (egyetlen témakört dolgoznak fel) és a tanulmánygyűjtemények (kisebb terjedelmű tanulmányokból állnak). A könyvek sajátos csoportja a segédkönyvek, amelyeket nem önmagukban használunk, hanem más könyvek, szövegek tanulmányozása közben. Ilyenek például a lexikonok, enciklopédiák, a szótárak, a zsebkönyvek, az atlaszok stb. A könyv részei, adatai A könyv fő részei: a könyv gerince, kötéstáblája, és a beleerősített ún. könyvtest A borítófedelet gyakran védőborítóval látják el, amely a védelem mellett a figyelem felkeltését is célozza. A behajtott fülrészen általában rövid tartalmi ismertető,

ún fülszöveg is található. A kötéstábla és a könyv teste között az ún előzéklapok találhatók A legfontosabb adatokat a címlap tartalmazza. A címlap homlokoldala, az ún. címoldal a következő adatokat kell, hogy tartalmazza: a szerző(k) neve, a főcím (magyarázó alcímmel egészíthető ki), a kiadás száma, a kiadó a megjelenés helye, ideje. A kiadvány technikai kivitelezésével kapcsolatos adatokat a kolofon (záradék) tartalmazza (például: a kiadásért felelősök neve, a mű ívterjedelme, a nyomda, ISBN, ISSN szám). ISBN (International Standard Book Number) – nemzetközi egységes könyvazonosító szám. 10 számjegyből áll, melyből az első három az országot jelzi (Magyarország: 963), a kiadót a következő három, a könyvet a harmadik hármas, és a tizedik számjegy ún. ellenőrzőszámjegy 63. oldal (Ellenőrzőszámjegy: az előtte lévő számjegyekből képezik valamilyen matematikai műveletek alapján.) Ha egy könyvet

többször is kiadnak, akkor azok ISBN száma eltérő Alkalmazása Magyarországon kötelező; értékét az Országos Széchényi Könyvtárban adják. ISSN (International Standard Serial Number) – időszaki kiadványok és sorozatok nemzetközi azonosító száma. Az első nyolc számjegy sorszám, a kilencedik pedig ellenőrzőszámjegy Az ISSN kiegészülhet még a megjelentető ország betűjelével (Magyarország: HU). Magyarországon kötelező, és ezt is az Országos Széchényi Könyvtár adja meg. Egy könyvtári könyv gerincén megtalálhatjuk a leltári számot, a szakrendi jelet (ETO-szám) és a betűrendi jelet (Cutter-szám). ETO (Egyetemes Tizedes Osztályozás) Nyelvektől és írásmódtól független; az egész világon alkalmazzák. Korszerűsítéséről nemzetközi szervezet gondoskodik. Felépítése hierarchikus Az ismereteket tíz főosztályba sorolja: 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Általános művek Filozófia Vallás Társadalomtudományok Jelenleg betöltetlen

Természettudományok Alkalmazott tudományok Művészetek, sport Nyelv és irodalom Történelem, földrajz A főosztályok további tíz osztályt, az osztályok további tíz alosztályt tartalmaznak. Pl.: 5 Természettudomány 51 Matematika 52 Csillagászat, asztrofizika 58 Botanika, növénytan 581 Általános növénytan Betűrendi jel (Cutter-szám) A szerző vagy cím kezdőbetűjéből és egy 10-99 közötti számból képezik. Minden kezdőkaraktersorozathoz hozzárendelnek egy számot, mint például: A-Aba 10, Abb-Ábel 11 stb. A kiemelkedő jelentőségű költők, írók külön számot kapnak 9.22 Nem nyomtatott dokumentumok illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD) 64. oldal Az információk nagy része nem írásban rögzítve jut el hozzánk. Ezért sok könyvtárban található ún. multimédiás övezet A hordozó anyaga alapján megkülönböztetünk írásos, képi, audiovizuális és elektronikus dokumentumokat. A képi

dokumentumok lehetnek egyediek és nyomtatásban sokszorosítottak is. Az információs értéküket a kép hordozza, és önmagukban egy egységként kezelhetők. Ide tartoznak a diák, a rajzok és a fényképek. Audiovizuális (hang+kép) az a dokumentum, amely hangfelvételt vagy mozgóképanyagot tartalmaz. A tárolóeszköz lehet videókazetta, CD, DVD Az elektronikus dokumentum fő jellemzője az információk digitális tárolása. Ide tartozhatnak a CD-k, DVD-k és az internetes dokumentumok is. 65. oldal