Gazdasági Ismeretek | Államháztartás » Közbeszerzés tételek, 2009

Közbeszerzés tételek - 2009 1. A közbeszerzés szabályozási előzményei az EU-ban, céljai, alapelvei. A nemzeti elbánás korlátozott alkalmazása, a közösségi jogból következő alapelvek bővítése. Melyik alapelv a legsérülékenyebb? Az EU alapszabadságjogai: • áruk, (1968 Vámunió) • szolgáltatások, (1968 Vámunió) • tőke, (egységes EU okmány) • személyek, vagy munkaerő (nem korlátlan) SZABAD ÁRAMLÁSA A közbeszerzés nincsen a Római Szerződésben, az nem alapjog. 1994-ben az EU közösségek megállapodásával jelenik meg a közbeszerzés egységes megfogalmazása. Előtte: 1971-ben jelent meg, de csak nemzeti szinten jelenik meg építési beruházások esetében. • Támogatja a nemzeti infrastruktúrát, a nemzeti gazdaság fejlődését • Előnyben részesítették a hazai ajánlattevőket, lehetett diszkriminálni. Közbeszerzés: a hazai ipar felzárkóztatása, mint egy vámrendszer. Az EU Bíróság szabályozta, minden

ügyletet külön-külön. A nemzeti elbánás 2004-ig lehetett alkalmazni, utána nem. Célok: A döntéseknél nem lehet a célokra hivatkozni, vagyis a döntések alapját nem képezik a célok. a) közpénzek hatékony elköltése b) társadalmi kontroll szerepe a közpénzek felett c) a korrupció elleni harc d) a jogharmonizációs kötelezettségek ellátása A közbeszerzési jogforrások folyamatos átvétele: 1) elsődleges: alapítói Szerződések, csatlakozási szerződések 2) másodlagos: rendeletek, irányelvek, határozatok, ajánlások 3) harmadlagos: az EU Bíróság precedens ítéletei A csatlakozási szerződések meghatározzák az ország jövőjét. Hullámvasút-szerű működés:  a felszálló ágban meghatározott konvergencia korlátok  a leszálló ágban nem teljesíthetőek Megoldás a válságra: a jegybanki alapkamat csökkentés. Rendeletek: mindenkire kötelező, szó szerint alkalmazandó. Irányelvek: mindenkire kötelező, fő szabály

szerint alkalmazandó. Határozatok: csak a címzett országnak kötelező. Ajánlások: senkire nem kötelező. Alapelvek: A döntés részeit képezik, a döntéseknél lehet ezekre az alapelvekre hivatkozni, ezek hivatkozási alapok. a) Nyilvánosság: a beszerzési szándékot (értékhatártól függően) meg kell hirdetni az EU-ban Eszközei: hirdetményrendszer(szándék), döntés kihirdetése b) Verseny tisztasága: diszkrimináció mentes kell legyen, vmint a tisztességtelen piaci magatartás kontrollja  Fúzió: monopóliumok kialakulását tiltja, releváns  Kartelek tilalma: viselkedés kontroll  Erőfölénnyel való visszaélés tilalma: tőkekoncentráció kontra alacsony tőkeellátottság c) Esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód: a tv. meghatározza a tárgyalás szabályait az ajánlattevőkkel (elvileg nem lehet kivételezni) és meghatározza a dokumentációk összeállításának szabályait d) Nemzeti elbánás korlátozott alkalmazása:

2004-től nem lehet nemzeti diszkriminációt alkalmazni A közösségi jogból következő alapelvek: • áruk, (1968 Vámunió) SZABAD ÁRAMLÁSA • szolgáltatások, (1968 Vámunió) • tőke, (egységes EU okmány) • személyek, vagy munkaerő (nem korlátlan) A Római Szerződésből adódó alapszabadságjogokra kiterjesztik az alapelveket. Legsérülékenyebb a nyilvánosság alapelve. B) A marketing-mix termék esetén. 4P 1. termék (product) típusú eszközök:  Csomagolás (üzenhet költségszintet és minőséget);  termékéletgörbe (PLC-product life sircle). 2. ár (price) típusú marketing: Lényege, hogy a termék milyen áron lép be a piacra  Behatoló ár: A termék alacsony áron jelenik meg. Magas a részesedés;  Lefölöző ár: A termék magas áron lép be a piacra. Alacsony a részesedés 3. hely (place) típusú marketing: A termelő és a fogyasztó közötti ellátási lánc hossza 4. Befolyásolás (promotion): ösztönzés,

befolyásolás, eladás 2. A közbeszerzés fogalma, a törvény alkalmazási köre, visszterhesség fogalma, a tárgyi hatály elemeinek részletes elemzése, CPV kódok, koncesszió tartalmi bővülése és szűkített alkalmazási köre, tervpályázat. Közbeszerzés fogalma: meghatározott szervezetek (alanyi hatály) meghatározott tárgyban (tárgyi hatály) meghatározott értékben (értékhatár, melyből következnek az eljárásrendek) kötött visszterhes szerződései. Visszterhes: van ellenszolgáltatás mely lehet pénzbeni és/vagy használati jog átengedése= koncesszió: az ajánlattevő a használati jogból szerez pénzáramokat, bevételt. Felépítése: a) Ajánlat kérő: képezi az alanyi hatályát a tv-nek b) Ajánlat tevő: gazdasági alkalmasságot kell vizsgálni c) Tárgyi hatály: milyen termékeket kell közbeszereztetni (3+2)  Áruk beszerzése (CPV)  Szolgáltatás megrendelés (nemzeti, EU)  Építési beruházás (+tervpályázat) 

Szolgáltatási koncesszió  Beruházási koncesszió Ajánlat kérő ------------------------Ajánlat tevő tárgyi hatály A közbeszerzés alkalmazási köre: meghatározott szervezetekre vonatkozik  Klasszikus ajánlatkérők (az állam és az államhoz tartozó szervezetek pl. önkormányzat)  Különös, vagy releváns ajánlattevők (vmilyen tevékenységet végez, mely olyan, mintha monopol helyzetben lenne pl. posta)  Támogatott szervezetek: • EU forrásból kap támogatást, nekik kötelező a közbeszerzés, az értéktől függetlenül • Az állam központi költségvetésből több mint 50%-ban támogatja Tárgyi hatály fogalmi elemeinek részletezése: 1) Árubeszerzés: Vmely ingó dolog (ingóság) tulajdonjogának a megszerzése. CPV kódok határozzák meg, mely árukra kötelező. Kivétel a Nemzeti Eljárásrend: nem csak ingó dolog, hanem ingatlan beszerzés is vonatkozik a közbeszerzési rendbe. 2) Szolgáltatás megrendelés:

Vmilyen határon átnyúló, vagy nemzeti határok közötti szolgáltatás megrendelése, ami nem minősül sem árubeszerzésnek, sem építési beruházásnak. Határon átnyúló szolgáltatás esetében kötelező az alapelvek alkalmazása. Határon belüli szolgáltatás esetében csak bizonyos szolgáltatók között alkalmazzuk korlátozottan, szűken értelmezhető (pl. ügyvédek) 3) Építési beruházás: Vmely következő munka megrendelése, aminek tárgya mélyépítési és magasépítési tevékenység. Tárgya a tervpályázat is, mely egy keretszerződés, a tervező kiválasztása. 4)-5) Szolgáltatás és építési koncesszió: Van ellenszolgáltatás, mely lehet pénzbeni és/vagy használati jog. B) A marketing-mix szolgáltatás esetén. 7P 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 3. termék (product) típusú eszközök ár (price) típusú marketing hely (place) típusú marketing Befolyásolás (promotion) Emberek (people) Tárgyi bizonyíték Folyamat (process) A

közbeszerzési tv. szerinti eljárás lefolytatására kötelezett szervezetek, vagyis az ún. ajánlatkérők köre (a tv személyi hatálya) Közbeszerzés alanyai: 1. Ajánlat kérő 2. Támogatásban részesített szervezetek 3. Ajánlat tevők 4. Ajánlat tevők alvállalkozói, ha a részesedése 10%, vagy annál több 5. Közös ajánlat tevők 6. Nem alanyai, de szeretnének a tv-hez csatlakozni, a közbeszerzést alkalmazni Ajánlat kérők részletezése A. Klasszikus 1. Közösségi eljárási rend o Értékhatár függő o EU belső piacáról bárki jelentkezhet a) Államháztartás alrendszerei (pl. minisztériumok) b) Az állam funkcionális értelmezésben (minden közjogi szervezet: vmilyen közérdekű tevékenységet folytat, az állam fölötte befolyást gyakorolhat) c) Olyan közjogi szervezetek, melyek a nyilvánosságot szolgálják d) Az állam az alaptevékenységét kiszervezi 2. Nemzeti eljárási rend o Csak és kizárólag nemzeti szinten kerül

meghirdetésre o Közbeszerzési értesítő a színtere o Az ajánlat tevők hazai vállalatok o Függ az értékhatártól a meghirdetés a)-d) + akiért az állam készfizető kezességet vállal. B. Közszolgáltatók Olyan tevékenységet folytatnak, mely különös és monopolszerű helyzetben vannak (pl. víz, energetikai, közlekedési, postai tev.) + Akik felett az állam meghatározó befolyást gyakorol (kiterjesztően értendő). Felügyelőbizottsági ill. vezető tisztségviselők kinevezésére jogosult Támogatott szervezetek fogalma: Támogatás formái  EU-s forrást használ fel (a részaránytól függetlenül köteles a közbeszerzési eljárás lefolytatására)  Az állami támogatás mértéke > 50%  Akiért/amiért az állam készfizető kezességet vállal B) A termékéletgörbe. Termékéletgörbe szakaszai:  Bevezetés: A termék új és még nem került be a köztudatba. A marketing költséges, a profit alacsony.  Növekedés:

Feltételezve, hogy az első fogyasztók elégedettek voltak a termékkel, mások is követni fogják őket. Az eladás viszonylag gyorsan növekszik, és elkezd profitot generálni. A versenytársak azonban tudomást szereznek a termékről, és konkurens terméket terveznek.  Érettség: A termék kezd beérni. Jó az eladás, de kezd kialakulni a harc a piac ezen részéért. Az ár- (árrés) verseny nyomásának első jelei is megmutatkoznak  Telítettség: A piac elérte azt a pontot, amikor az eladás már nem növelhető tovább. A harc a piacért kiéleződött, és hacsak nem sikerült a márkához hű fogyasztókat szerezni, akkor valószínűleg az áruk jelentősen megnő a szerepe az eladásban.  Hanyatlás: Az eladás és a profit csökken, és a termék jövője nem mondható túl fényesnek. Meg kell próbálni orvosolni a helyzetet 4. Közbeszerzés értéke és az értékhatárok rendszere, egybeszámítás fogalma, az értékhatár az egyes eljárási

rendenként. Az értékhatárok nagysága határozza meg az eljárási rendet. Az eljárási rendben alkalmazzuk más-más értékhatárnál a tárgyi hatályt. Értékhatár: a) Egyszeri beszerzésnél az ellenérték b) Rendszeres beszerzésnél az egybeszámítás (a beszerzések összes ellenértéke) Egybeszámítás esetei:  A beszerzés egy költségvetési évben történik, a beszerzéseket az ajánlat kérőnek terveznie kell  Rendeltetése ugyanaz, vagy hasonló  Az ajánlat kérővel lehet szerződést kötni Eljárási rendek: a) Közösségi eljárási rend: • Vonatkozik az értékhatárokra • Meghirdetés módja szerint (alapelv a nyilvánosság): hirdetményen keresztül történik Official Journal (Unió hivatalos lapja) o Összes közbeszerzési tanácshoz eljut o Bárki tehet ajánlatot, aki akar és megfelel • A meghirdetés az értékhatártól függ • A közösséginél a legmagasabb az értékhatár b) Nemzeti eljárási rend:  Függ az

értékhatártól (itt alacsonyabb) max. 100 millio Ft  Meg kell hirdetni a Közbeszerzési Értesítőben: általában a nemzetgazdaságon belüli ajánlat tevőket eredményez c) Egyszerű eljárási rend:  Ha nem éri el a nemzeti értékhatár felét, akkor nem kell meghirdetni  Egyszerű felhívással kell meghirdetni: csak a címzettekhez jut el (min. 3 címzett) Értékhatárok rendszere eljárási rendenként: értékhatártól függően kell meghirdetni, vagy sem a) Közösségi eljárási rend Tárgyi hatály (mit) Értékhatár (mennyitől) 1. Árubeszerzés (CPV kódok szerint) 137e Euro klasszikus ajánlatkérők esetén 422e Euro különös ajánlatkérők esetén 2. Építési beruházás 5.278e Euro fölött minden ajánlatkérő esetén 3. Szolgáltatás megrendelés 137e Euro klasszikus ajánlatkérők esetén 422e Euro különös ajánlatkérők esetén 4. Koncessziók Különös ajánlatkérőknél nincs közbeszerzési kötelezettség 211e Euro

fölött 5.278e Euro fölött - szolgáltatási építési b) Nemzeti eljárási rend: klasszikusoknál és különösöknél az értékhatárok azonosak Értékhatár (mennyitől) (2009-től) Tárgyi hatály (mit) 1. Árubeszerzés (CPV kódok szerint) 30m Ft 8m Ft 2. Építési beruházás 90m Ft 15m Ft 3. Szolgáltatás megrendelés 25m Ft 25m Ft 4. Koncessziók - szolgáltatási 25m Ft 25m Ft - építési 100m Ft 100m Ft c) Egyszerű eljárási rend  Nemzeti értékhatár fele felett a Közbeszerzési Értesítőben kell meghirdetni  Nemzeti értékhatár fele alatt felhívás, min. 3 címzetthez  Csak a klasszikusokra vonatkozik, a különösökre nem Tárgyi hatály (mit) 1. Árubeszerzés (CPV kódok szerint) 2. Építési beruházás 3. Szolgáltatás megrendelés Értékhatár (mennyitől) 8m Ft 15m Ft 8m Ft 2009.április 1-től változik a nemzeti értékhatárok rendszere:  Megszűnik az egyszerű eljárási rend  Szigorítják a közbeszerzési

értékhatárokat és az eljárásrendet B) Fedezeti és üzembezárási pont az ármarketingben. AFC, AVC, VC Fedezeti pont AC MC AVC Üzembezárási pont AFC Q - Az AC mindig az AVC felett helyezkedik el - Az MC az AC és AVC görbéket minimumpontjukban metszi - 0 kibocsátás mellett MC=AVC A kibocsátás kitüntetett értékei:  fedezeti pont: Az a kibocsátási szint, amely mellett az árbevétel éppen fedezi a költségeket. TR = TC ár, költség A kompetitív vállalat fedezeti pontja MC fedezeti pont (f) ATC AVC P2 TR=TC Q2 Fedezeti pont: Az ár a határköltségfüggvényt ott metszi, ahol az átlag összköltség minimuma van (MC = p = ATCmin), az árbevétel fedezi a költségeket.  üzembezárási pont: Az a kibocsátási szint, amely mellett az árbevétel éppen fedezi a változó költségeket. TR = VC ár, költség A kompetitív vállalat üzembezárási pontja veszteség MC ATC AVC P3 üzembezárási pont (üb) Q3 Q Üzembezárási

pont: az ár a határköltséget abban a pontban metszi, ahol az átlagos változó költség minimuma van (p = MC =AVCmin). 5. A közbeszerzési tv. hatálya alóli kivételek köre a közösségi, nemzeti, egyszerű eljárási rendekben. Mi lehet a bővülés okozója? A kivételek köre folyamatosan bővül eljárási rendenként. 1. Közösségi eljárási rend a) Államtitok, vagy szolgálati titok b) Védelem terén jelentkező beszerzések (katonai, hadianyag, rendvédelem) c) Eu harmadik országgal kötött szerződései d) Nemzetközi szerződések e) Nemzetközi szervezetek speciális eljárásai (releváns, egyedi) 2. Nemzeti eljárási rend: a közösségi eljárási rend elemei alacsonyabb értékhatárral + f) Iskolai tankönyvellátás ha szerepel a tankönyvlistán (CPV) g) Gyermekvédelem, gyámügyi tevékenység h) Kisajátításból eredő adás-vételek (infrastrukturális építkezések) i) Humanitárius segély 3. Egyszerű eljárási rend: az előző 9 +

j) Műsoridőre vonatkozó szolgáltatások k) Távbeszélő, teletex létesítése (pl. telefonfülke elhelyezése) l) Választott bírósági tevékenység (pl. békéltető kijelölése) m) Kutatásfejlesztési szolgáltatás B) Likviditási mutatók a mérlegben. A mérleg mindkét oldalát vizsgáljuk (vagyis az aktívákat és a passzívákat egyaránt). 1. Likviditási mutató:  2 vagy több év összehasonlítására szolgál.  A likviditás akkor javul, ha a mutató értéke csökken.  Számítási módja: forgó eszközök (CA)/ rövid lejáratú kötelezettségek (CL) 2. Likviditási gyorsráta:  2 vagy több év összehasonlítására szolgál.  A forrásgazdálkodás akkor javul, ha ez a mutató csökken.  Számítási módja: CA- készletek/CL 6. A közbeszerzési tv. szerkezeti felépítése, tagolódása A közbeszerzési eljárás folyamata, előkészítés, igény, eljárás megindítása, döntés. Szerkezete: KÖZBESZERZÉSI TÖRVÉNY Ajánlat

kérők Értékhatárok - klasszikus Eljárási rendek - különös - közösségi - támogatott szervezetek - nemzeti - egyszerű A Tv. 400 paragrafusból épül fel és 2 évente változik az eljárási rendeknél és a kivételeknél Folyamata: 1. A közbeszerzési eljárás előkészítése a) Közbeszerzési terv készítése  Tárgyév ápr. 15-ig kell elkészíteni  Mi a tárgyi hatálya  Mikorra kell, milyen ütemezésben beszerezni b) Közbeszerzési szabályzat létrehozása  Kik fogják bontani  Kik fogják értékelni  Az értékelés elve: best money (legjobb ár) , vagy best value (legjobb minőség) c) Dokumentációs rend kidolgozása (ügyfél adatbank) d) Szakemberek bevonása e) Hivatalos közbeszerzési tanácsadó bevonása  Független  A törvényességi feltételek megvalósulását hivatott ellenőrizni 2. Konkrét beszerzési igény: meghatározni a tárgyi hatályt Hozzá kell rendelni: a) Az eljárási rendet: ez az értékhatár

nagyságától függ b) c) Becsült érték és egybeszámítási kötelezettség Eljárás típusa: kik lehetnek az ajánlat tevők  Bárki: nyilvánosság, egyenlő bánásmód és nyílt eljárási típus, vagy meghívásos eljárási típus. Az első szakaszban megpályázzák és a cég válogat, hogy ki felel meg.  Meghatározott: tárgyalásos eljárási típus, de ennek versenykorlátozó szerepe van. 3. Az eljárás megindítása a) Határidők megállapítása (a legrövidebbet alkalmazzuk, ennél lehet több is) o Ált. 90-100 nap, mire szerződést lehet kötni o Tárgyalásosnál 60 nap b) Elbírálás: 1 műszaki és 1 pénzügyi szakember alkalmazása kötelező c) Békéltető testület: mindkét fél el kell fogadja d) Bíróság A rákövetkező évben (máj. 15-ig) az eljárásokról bontásban (tárgyak alapján) összesítést kell benyújtani a Közbeszerzési Tanácsnak. B) Hatékonysági mutatók a mérlegben. 1) Saját tőkére jutó nyereség

(ROE):  ROE= Adózott eredmény/ Saját tőke= Eredménykimutatás/ Forgóeszköz  A mutató értékének növekednie kell. 2) Összes eszköz térülési mutatója (ROA):  ROA= Adózott eredmény/ Összes eszköz= Eredménykimutatás/ Eszközök  A mutató értékének növekednie kell. 7. Eljárás-típusok, hirdetmények szerepe. Mikor és milyen alapon kell és lehet dönteni az eljárás típusokról. Egyszakaszos és kétszakaszos eljárások. Hirdetmény fogalma: értékhatártól függően beszerzési igény.  Official Journal: Unió hivatalos lapja (közösségi eljárási rend)  Közbeszerzési értesítő (nemzeti eljárási rend)  Felhívás (>= 3) Eljárás típusok:  Hány szakaszosak az eljárások: o Egy: csak ajánlattételi szakasz o Kettő: 1. részvételi szakasz: potenciális ajánlat tevők kiválasztása 2. ajánlattételi szakasz: szűkíteni az ajánlat tevők körét szakmai, gazdasági alkalmasság alapján  Kik tehetnek

ajánlatot: o Bárki: esélyegyenlőségi alapelv; nyílt vagy meghívásos eljárási típus o Meghatározott ajánlat tevők: ez korlátoz, ezért indokolni kell  Közbeszerzés időigénye: o Nyílt, meghívásos: ez hosszú o Ha meghatározzák az időt, akkor rövid Miben különböznek az eljárás típusok egymástól: 1. van-e feltétele a tartásuknak (tarthatóság, megtartás) 2. egy vagy két szakaszosak-e 3. 4. 5. 6. vannak-e az eljárás típusban minimális határidők lehet-e tárgyalni az eljárás típusban (versenykorlátozó hatású) kell-e az eljárásról hirdetményt közzétenni az eredményhirdetés és a szerződés kötés között kell-e 8 nap minimális határidő. B) Befektetett eszközök részei a mérlegben. I. Immateriális javak (Olyan forgalomképes, nem anyagiasult vagyonelem, amely tartósan szolgálja a vállalkozás tevékenységét. Pl: vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, stb) II. Tárgyi eszközök (Olyan materiális

vagyontárgyak, amelyek közvetlenül vagy közvetve tartósan szolgálják a vállalati tevékenységet, és ez idő alatt fokozatosan elvesztik értéküket. Pl.: Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok, műszaki berendezések, gépek, járművek, stb.) III. Befektetett pénzügyi eszközök (Azok az eszközök tartoznak ide, amelyeket a vállalkozás azzal a céllal fektet be más vállalkozásnál vagy ad át más vállalkozásnak, hogy ott tartós jövedelemre tegyen szert, ill. ott irányítást, ellenőrzést érjen el Pl: tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban.) 8. A leggyakrabban használatos nyílt eljárási típus ismertetése. Jellemzői: 1. feltétel nélkül tartható (esélyegyenlőség elve alapján bárki lehet ajánlat tevő) 2. egyszakaszos (best money, vagy best value ajánlat) 3. beszerzési eljárásban vannak minimális határidők:  ajánlattételi határidő: nem lehet kevesebb, mint 52 nap  elbírálási határidő: legkevesebb 6

nap  a szerződéskötésig eltelt idő: min. 8 nap 4. nyílt eljárásban tárgyalás nem folytatható 5. nyílt eljárás hirdetménnyel kezdődik 6. az eredményhirdetés és a szerződéskötés között min 8 napnak el kell telni Gyorsítás fogalma itt: hirdetmény elektronikus feladásával, valamint objektív, rendkívüli sürgősség esetén van lehetőség rá. (pl rövid idei tartó akció) Eseménynaptár, folyamat: Esemény Ajánlattételi hirdetmény feladása Legkorábbi X napon kezdés időpontja (nulladik nap) Minimális határidő 66 munkanap Ajánlattételi határidő lejárata Eredményhirdetés Szerződéskötés X+52 (X+52) +6 (X+52)+6 +8 B) Forgóeszközök részei a mérlegben. A forgóeszközök azok az eszközök, amelyek rendeltetésszerű használata 1 év alatt van, és ez idő alatt átmegy a vállalkozás tevékenységei közé. Elemei: I. Készletek (A vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetetten szolgáló olyan

vagyonelemek, amelyeket az értékesítendő termék előállítása vagy szolgáltatás végzése során használnak fel. Pl: anyagok, áruk, félkész termékek, késztermékek, stb) II. Követelések (Pénzben kifejezett fizetési ígérvény, amelynek rendezése később történik Pl: váltókövetelések, követelések áruszállításból, stb.) III. Értékpapírok (Pl: részesedés kapcsolt vállalkozásban) IV. Pénzeszközök (készpénzben, csekkben, bankbetétben, elektronikus úton lévő vagyontárgyak) V. Aktív időbeli elhatárolás (Ez egy korrekciós elszámolás a valós eredmény megállapítása érdekében.) 9. A meghívásos eljárás feltétel nélküli alkalmazása, eltérő felépítése, időbeli lefolyása, ajánlattételi határidő, az eljárás hat jellemzője, határidők. Az eljárás tartásának szempontjai: 1. feltétel nélkül tartható (esélyegyenlőség elve alapján bárki lehet ajánlat tevő) 2. kétszakaszos (1 részvételi, 2

ajánlattételi szakasz) 3. minimális határidők: a. részvételi határidő lejárta és eredményhirdetés közötti szakasz (kik tehetnek ajánlatot): 5 nap b. ajánlat tételi szakasz lejárta és eredményhirdetés közötti szakasz: 6 nap c. eredményhirdetés és szerződéskötés között: min 8 nap 4. tárgyalás nem folytatható egyik szakaszban sem 5. hirdetmény közzététele kötelező (nyilvánosság) 6. eredménytelen (érvénytelen) eljárás esetén folytatható tárgyalással Gyorsítás fogalma itt: hirdetmény elektronikus feladásával (mindenki számára elérhető), valamint objektív, rendkívüli sürgősség esetén van lehetőség rá. (pl rövid idei tartó akció) Eseménynaptár, folyamat: Részvételi szakasz Ajánlattételi szakasz Tilos az ajánlattétel Ajánlattétel csak itt! 42 nap 55 nap Résztvevők pénzügyi, gazdasági, szakmai alkalmassága alapján kiválasztani az ajánlat tevőket = 97 nap Esemény Részvételi felhívás

Részvételi határidő Eredményhirdetés a feladásának napja lejárata részvételről Legkorábbi kezdés X napon X+37 X+42 időpontja (nulladik nap) Ajánlattételi felhívás kiküldése X+43 Ajánlattételi határidő lejárata X+83 Eredményhirdetés Szerződéskötés X+89 X+97 B) Saját tőke elemei a mérlegben. A saját tőke a tulajdonosok véglegesen rendelkezésre bocsátott összege. Elemei: I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék (Az előző években képződött nyereségek, veszteségek kimutatására szolgál.) V. Lekötött tartalék (Az az összeg, amely a vállalkozás felhasználásának korlátjait jelenti) VI. Mérleg szerinti eredmények (Az adott év eredményét tartalmazza) 10. A tárgyalásos eljárás két típusa, megszorító alkalmazása, az eljárás hat jellemzője, határidők. Nyílt eljárás jellemzői: 1. feltétel nélkül tartható (esélyegyenlőség elve alapján

bárki lehet ajánlat tevő) 2. egyszakaszos (best money, vagy best value ajánlat) 3. beszerzési eljárásban vannak minimális határidők:  ajánlattételi határidő: nem lehet kevesebb, mint 52 nap  elbírálási határidő: legkevesebb 6 nap  a szerződéskötésig eltelt idő: min. 8 nap 4. nyílt eljárásban tárgyalás nem folytatható 5. nyílt eljárás hirdetménnyel kezdődik 6. az eredményhirdetés és a szerződéskötés között min 8 napnak el kell telni Meghívásos eljárás jellemzői: 1. feltétel nélkül tartható (esélyegyenlőség elve alapján bárki lehet ajánlat tevő) 2. kétszakaszos (1 részvételi, 2 ajánlattételi szakasz) 3. minimális határidők: a. részvételi határidő lejárta és eredményhirdetés közötti szakasz (kik tehetnek ajánlatot): 5 nap b. ajánlat tételi szakasz lejárta és eredményhirdetés közötti szakasz: 6 nap c. eredményhirdetés és szerződéskötés között: min 8 nap 4. tárgyalás nem folytatható

egyik szakaszban sem 5. hirdetmény közzététele kötelező (nyilvánosság) 6. eredménytelen (érvénytelen) eljárás esetén folytatható tárgyalással Tárgyalásos eljárást csak akkor lehet alkalmazni, ha az előzőek eredménytelenek voltak. Oka: tárgyalással az egyenlő bánásmód alapelve sérül. TÍPUSAI Hirdetménnyel induló (nyilvánosság) - közösségi eljárásrend - nemzeti eljárásrend - nemzeti eljárási rend/2 X+80 nap Hirdetmény nélküli - felhívást adnak közre - egyszerű - ha nem éri el a nemzeti felét Kivétel: gyorsításra van lehetőség (X+40 nap) objektív sürgősség esetében. B) Kötelezettségek elemei a mérlegben. A kötelezettség nem más, mint pénzértékben elismert tartozás. Elemei: I. Hátrasorolt kötelezettségek (Minden olyan hosszú lejáratra kapott kölcsön, amelyet a tulajdonosok azért adnak saját cégüknek, hogy annak zavartalan működését biztosítsák.) II. Hosszú lejáratú kötelezettségek (Éven

túli, de 5 éven belüli kötelezettségek tartoznak ide Pl: beruházási és fejlesztési hitelek) III. Rövid lejáratú kötelezettségek (azok a tartozások, amelyek futamideje max 1 év Pl: vevőtől kapott előlegek, váltótartozások, stb.) 11. Az egyszerűsített eljárás korlátozott alkalmazása, tárgyalás, hirdetmény, az eljárás hat jellemzője. határidők, EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁS Hirdetménnyel induló Hirdetmény nélküli Közösségi és Nemzeti eljárási rendben használjuk Tárgyi hatály Tárgyi hatály Szolgáltatások rendelése: Szolgáltatások rendelése csak a nemzetgazdasági - belső piac egészét tekintve határokon belül. - nemzetgazdasági keretek között Probléma: vegyes szolgáltatás rendelése. Vegyes szolgáltatás esetén az alkalmazás feltétele: azt az eljárást alkalmazzuk, ahol nagyobb a szolgáltatás értéke. Melyek ezek a szolgáltatások? - szállodai, éttermi tevékenységek - ügyvédi - vasúti-szállítási

szolgáltatás - bírósági szolgáltatások Legkorábbi kezdéstől a szerződéskötésig min. 25 nap Esemény Ajánlattételi felhívás Legkorábbi X napon kezdés időpontja (nulladik nap) Minimális határidő 66 munkanap Ajánlattételi szakasz lejárata X+11 Eredményhirdetés Szerződéskötés (X+11) +6 (X+11)+6 +8 Kivételek: hirdetmény elektronikus feladásával (mindenki számára elérhető; -8 nap), valamint objektív, rendkívüli sürgősség esetén (akár 1 napra lerövidíthető az eljárás). B) Az éves beszámoló részei. Az éves beszámoló részei:  Mérleg  Eredménykimutatás  Kiegészítő melléklet A mérleg A mérleg a vállalkozás vagyoni helyzetét tükröző kimutatás, amely a vagyont kétoldalúan (eredet és felhasználás oldaláról) mutatja. A mérleg állapotjellegű kimutatás, amely mindig egy adott időpontra vonatkozik. Az eredménykimutatás Az eredménykimutatás a vállalkozás mérleg szerinti eredményének

levezetését tartalmazza, az eredmény keletkezésére ható főbb tényezőket, valamint a mérleg szerinti eredmény kimutatását mutatja be. Kiegészítő melléklet A kiegészítő melléklet olyan rendszerbe foglalt információk közlése a vállalkozásról, amelyek segítségével megbízható, valós képet formálhatunk a vállalkozás jelenlegi és részben jövőbeni vagyoni-pénzügyi helyzetéről