Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Pénzügytan minimumkérdések és válaszok

Pénzügytan minimumkérdések és válaszok BA szakon 1. A pénz fogalma és funkciói! A pénz klasszikus megfogalmazásban az általános egyenérték szerepet tartósan betöltő áru. Kialakulásától napjainkig jelentős változáson ment át. (1szakasz: árupénz, 2.szakasz: pénzhelyettesek megjelenése, 3. szakasz: belső érték nélküli pénz) Pénz funkciói: a., közvetítő eszköz: áruk-szolgáltatások cseréjét teszi lehetővé b., elszámolási egység: különböző javak értékének meghatározására szolgál c., felhalmozási eszköz: vagyongyűjtést tesz lehetővé, értékmegőrző d., fizetési eszköz: halasztott fizetést valósíthatunk meg vele e., világpénz: a 4 előző funkció nemzetközi szinten való megjelenése 2. Mit nevezünk kamatnak, kamatlábnak és reálkamatlábnak? Megtakarításaink betétben történő elhelyezésével vagy értékpapírvásárlással egy jelenbeli pénzt váltunk át jövőbeni pénzre. A jövőbeni és a jelenbeli

pénz nominális értéke közötti különbséget tekintjük a pénz időértékének, más szóval kamatnak.( a kamat a pénz időbeli ára) A kamat az adós által a kölcsönnyújtónak az elfogadott betét vagy az igénybe vett kölcsön használatáért fizetendő pénzösszeg vagy egyéb hozadék. Ennek éves mértéke a betét-vagy kölcsönösszeg %-ában kifejezve a kamatláb. Lehet fix, változó és lebegő Ha nincs külön jelölve, mindig éves átlagos és nominális kamatlábra vonatkozik. A reálkamatláb közelítőleg a nominális kamatláb és az inflációs ráta különbsége. 3. Mi a jövőérték? Milyen kamatozási módok és módszerek vannak? A jövőbeni érték arra ad választ, hogy a jelenbeli pénzt befektetve mennyi lesz egy meghatározott idő múlva az értéke. A jövőbeli pénz és a jelenbeli érték különbsége a kamat. A kamatozási mód lehet egyszerű,(a futamidő alatt mindig csak az eredeti összeg kamatozik) kamatos kamat,(a futamidő

alatt a közben számított kamat is kamatozik) és sávos.(összeg vagy idő függvényében is lehet sávos) A kamatszámítási módszer bankonként különböző lehet attól függően, hogy az egyes hónapoknál-30nap vagy tényleges-, illetve az évet tekintve hány nappal -360 vagy 365- számolnak. (német, angolszász és francia módszer, a módszer neve nem országokat fed le!) 4. Mi a jelenérték és a nettó jelenérték fogalma? Egy jövőbeni fizetési kötelezettségnél vagy követelésnél fontos tudni,hogy mennyi annak most értéke. Ez a jövőbeni pénz jelenbeli értékének meghatározása, a jelenérték számítás, amely a kamatszámítás fordított művelete. PV=FV/(1+r)ᵗ A nettó jelenérték a jövőbeli pénzáramlás jelenértékének és a jelenbeli pénzáramlásnak a különbözete. Értéke lehet pozitív, nulla és negatív. 5. Mi az értékpapír, vagyoni jog szerint hogyan csoportosíthatóak? Az értékpapír vagyoni jogot megtestesítő,

forgalomképes okirat vagy számlán megjelenő összeg, illetve elektronikus jel. Jog szerint lehet követelés (pl váltó, kötvény), részesedés (pl részvény), illetve áruval kapcsolatos jog (pl közraktárjegy.) 6. Mi a kötvény, milyen fajtái vannak? A kötvény hitelviszonyt jelentő értékpapír, általában kamatot fizet, közép-vagy hosszúlejáratú forrásbevonást tesz lehetővé a kibocsátó számára. A vásárló számára tartós megtakarítást jelent, a betétnél nagyobb hozammal, ugyanakkor kockázata is van. Kibocsátását Mo-on a tőkepiacról szóló tv szabályozza. Fajtái: klasszikus kötvény ;lebegő kamatozású;zéró-kupon kötvény;átváltható kötvény;opciós kötvény;nyeremény kötvény;annuitásos törlesztésű kötvény; 7. Mi a részvény? Milyen fajtái vannak? A részvény egy vállalkozásban való tulajdonjogot megtestesítő értékpapír, igazolja, hogy tulajdonosa a vállalkozás alaptőkéjéhez hozzájárult. A

legkockázatosabb értékpapír Átruházás szerint lehet bemutatóra és névre szóló Jogosultság szerint lehet elsőbbségi, kamatozó, amortizálódó, dolgozói részvény 8. Mi a pénzügypolitika és milyen részei vannak? A pénzügypolitika a gazdaságpolitika fontos része: azon makroszintű döntések, intézkedések összessége, amelyek a pénzmozgásokat, pénzkapcsolatokat meghatározzák. Részei: -fiskális politika: az állami bevételek és kiadások tudatos alakulásával a gazdaságra közvetlen hatás gyakorlása - monetáris politika: a gazdaságban lévő pénz mennyiségének és árának szabályozása - devizapolitika: az ország belső pü-i rendszerét a külső pü-i rendszerrel hangolja össze. 9. Mi a monetáris politika és milyen eszközei vannak? A monetáris politika a gazdaságban lévő pénz mennyiségének és árának szabályozásával a gazdaságpolitika fő célkitűzéseinek megvalósítását segíti elő.Hatása a pénzkeresleten és

pénzkínálaton keresztül érzékelhető. Eszközei: lehetnek direktek és indirektek Indirekt eszközök: kötelező tartalékráta, refinanszírozás, kamatpolitika, nyílt piaci műveletek, árfolyampolitika. Direkt eszközök: hitelkorlátok előírása, kamatplafon előírása 10. Mi a különbség az egyszintű és a kétszintű bankrendszer között? Egyszintű bankrendszerben a jegybank a klasszikus jegybanki feladatok mellett kereskedelmi banki tevékenységet is végez, kétszintű bankrendszerben kizárólag jegybanki feladatokat lát el, a bankok bankja. A piacgazdaságok jellemzője a kétszintű bankrendszer. Első szint: jegybank, második szint: pénzügyi intézmények (hitelintézetek, pü-i vállalkozások) 11. Hogyan csoportosíthatóak a pénzügyi piacok, mi jellemzi őket? Lejárat szerint beszélhetünk pénzpiacról (rövid lejáratú, 1 éven belüli) és tőkepiacról (éven túli lejáratú). Pénzpiaci műveletek: éven belüli letét-hitel-kölcsön,

rövid lejáratú értékpapírok, kereskedelmi váltó kibocsátása, leszámítolása Tőkepiaci műveletek: tartós betétek-hitelek, lejárat nélküli értékpapírok, vállalati és állami kötvények, záloglevelek. Értékpapírpiac: jogi szabályozása független a lejárati időtől, az értékpapírokkal kapcsolatos pü-i műveleteket foglalja magába. A pénz-és tőkepiac lehet elsődleges (a befektető illetve a piaci intézmény között új ügylet jön létre) és másodlagos.(már létrehozott pü-i termékek cseréje) 12. Mit értünk passzív bankügyleten, melyek ezek? A passzív bankügyletek során a hitelintézet forrásokat gyűjt, ezzel tartozása keletkezik. Passzív bankügyletek: betétgyűjtés és pénzalapok kezelése, értékpapír kibocsátás, bankközi hitelfelvételek, jegybanki hitelek igénybevétele, egyéb hitelfelvételek, váltó viszontleszámítolása, egyéb forrásképzés pl.: saját tőke emelése 13. Mit értünk aktív bankügyleten,

melyek ezek? A források hasznosítása aktív bankügyleteken keresztül történik. A bankok a passzív bankügyletekkel összegyűjtött forrást hitelnyújtásra és más aktívák megszerzésére fordítják. Aktív bankügyletek: pénzkölcsön nyújtása, pü-i lízing, követelést megtestesítő értékpapír vásárlása, tőkebefektetések, bankgarancia, bankkezesség vállalása. 14. Mi az adósminősítés? Hogyan végzik? Az adósminősítés a hitelkérelem vizsgálatának első szakasza. Objektív és szubjektív szempontok alapján történik. Az adósminősítésre kötelező és ajánlott mutatókat rendelet tartalmazza. Számszerűsíthető adatok: saját vagyon részaránya, likviditás rövid-és középtávon, jövedelmezőség, adósságszolgálat. Szubjektív tényezők: tulajdonosi struktúra, menedzsment szakmai megítélése, a jelenlegi piaci helyzet.és várható alakulása, ágazati információk, tulajdonosok magatartása (pl: osztalékpolitika.

Az egyes tényezőket pontozással vagy kategóriákba sorolással értékelik. Az adósokat legalább 3 kategóriába kell sorolni: kiváló-átlagos-korlátozott hitelképesség, illetve a 4. kategória a hitelképtelen.(neki legfeljebb lombardhitel nyújtható) 15. Milyen típusú lízingeket ismer, mi a különbség közöttük? A lízing mai formája a II. vh után alakult ki az USA-ban, 2 alapvető fajtája van Az operatív lízing tulajdonképpen bérlet, amelyre a gyártókkal és képviselőikkel lehet szerződést kötni. A futamidő lejártával a lízingelt eszközt vissza kell szolgáltatni a lízingbe adónak. Pénzügyi lízing esetén a lízingbeadó a lízingtárgy tulajdonjogát a lízingbevevő megbízása alapján abból a célból szerzi meg, hogy a lízingbevevő határozott idejű használatába adja. A pü-i lízing tulajdonképpen hitelt helyettesít Speciális pü-lízing a visszlízing, amikor a szállító és a bérbevevő uaz a személy. 16. Mit jelent a

likviditás és a szolvencia? Bankokkal szemben törvényi előírások. A bank köteles a rábízott idegen és saját forrásokkal úgy gazdálkodni, hogy folyamatosan fenntartsa likviditását és szolvenciáját. Likviditás: azonnali fizetőképesség, mindig legyen a banknak elég mobilizálható készpénze. Szolvencia: Adott időre való (mindenkori vagy hosszú távú) fizetőképesség. A bank kötelezettségeinek időben, a betétesek és hitelezők igényei szerint eleget tudjon tenni, követelései és kötelezettségei lejárata szerint, időperiódusonként egyensúlyban legyenek. 17. Milyen fizetési módok vannak, és mit értünk alattuk? Minden országban a jegybank alakítja ki a fizetési-és elszámolási rendszert, szabályozza a pénzforgalmat. A fizetési módokat 3 csoportba soroljuk: 1. készpénzes: a világon egyre visszaszorulóban van, zömmel lakossági vásárlásoknál alkalmazzák. 2. készpénz kímélő: ide tartozik a csekk, a bankkártya és a

váltó A készpénz vagy késleltetve, vagy egyáltalán nem jelenik meg. 3. készpénz nélküli: bankszámlák segítségével bonyolódik, tulajdonképpen bankszámlák közötti átírás. Fajtái: átutalás, inkasszó és akkreditív 18. Mi az inkasszó? Milyen fajtái vannak, és mi jellemzi őket? Az inkasszó (beszedési megbízás) készpénz nélküli fizetési mód. A jogosult kezdeményezésére a kötelezett számlájának megterhelésével a jogosult számláján történő jóváírás. A jogosult saját bankját megbízza, hogy követelését szedje be Belföldön lehet azonnali (a fizetés azonnal megtörténik)vagy határidős,(a fizetés bizonyos idő elteltével csak akkor teljesül, ha a kötelezett nem emel kifogást). Külföldi viszonylatban lehet sima,(az okmányokat az áruval együtt küldi az eladó, és csak azután a beszedvényt) okmányos (a vevő az árut megkapja a fizetés előtt, de az okányokat csak a fizetés után) és vinkulált

inkasszó(a vevő csak fizetés után jut az áru és az okmányok birtokába). 19. Mi az akkreditív? Milyen fajtái vannak? Az akkreditív a vevő bankjának fizetési ígérete, amelyet a vevőtől kapott megbízás alapján tesz, arra kötelezve magát, hogy ha az eladó az előre meghatározott feltételeket teljesíti, részére fizetést teljesít. Jellemzője, hogy a vevő a később fizetendő összeget előre elhelyezi egy elkülönített számlára, ennek alapján tesz ígéretet a bankja a fizetésre. Általában nemzetközi fizetésekhez kapcsolódik. Fajtái: klasszikus akkreditív, kereskedelmi hitellevél, Rembours akkreditív, halasztott fizetésű akkreditív, átruházható akkreditív, back to back akkreditív, feltöltődő akkreditív, red clause akkreditív. 20. Mi a különbség a nettó és a bruttó elvű fizetési forgalmi rendszer között? Nettó: a pü-i intézményekre vonatkozó terheléseket és jóváírásokat időközönként, általában naponta

külön-külön összesítik, és ezek egyenlegével módosítják az adott hitelintézet központi banknál vezetett számláját. Az ügyfél számlájának megterhelése a klíringelszámolást megelőzi, az ügyfél számláján történő jóváírás viszont a klíringelszámolást követően lehetséges. A teljes pénzforgalom időigénye hosszabb Bruttó: a terhelés és a jóváírás is tételesen történik meg, a változás a bank és az ügyfél számláján gyakorlatilag azonos időben megjelenhet, a pénz teljes útjának ideje összességében rövidebb. 21. Mit jelent a költségvetési politika, és milyen eszközei vannak? A ktgvetési politika (fiskális) az állami bevételek és kiadások tudatos alakításával közvetlen hatást gyakorol a gazdaságra. Eszközei:adók, támogatások, államkötvények és kincstárjegyek adásvétele, központi állami beruházások finanszírozása, társadalmi közös fogyasztás pénzellátásának rendszere. 22. Mi az

államadóság és mi az adósságszolgálat? Az államadósság egy adott országban a helyi, a szövetségi és a központi kormány tartozásainak összege. Beletartoznak az állami kezesség- garancia ügyletekből eredő hiteltartozások, állami fejlesztési intézetek hitelállománya, állami vállalatoktól átvállalt hitelek. Keletkezhet deficitfinanszírozás miatt és/vagy az állami fejlesztési intézetek hitelállományának növekedéséből. Adósságszolgálat alatt az adott évben esedékes kamatfizetés és hiteltörlesztés együttes összegét értjük. Mértéke az adósságállománytól és a forrásszerzés feltételeitől függ 23. Milyen típusú önkormányzati modellek vannak, és azok mit jelentenek? 2 különböző alapmodell létezik a világon, amely a feladatban és a finonszírozásban tér el. A központosított, vagy kiadásorientált modell: Az egyes funkciókat azok arányait központilag határozza meg az állam és teremti meg azok fottásait.

Bevételorientált modell: A szűk körű állami feladatokon kívül a közösségi funkciókat az önkormányzatok látják el. A jövedelemelvonás joga megosztott az állam és az önkormányzatok között. A modellek a gyakorlatban tisztán nem működnek, inkább köztes megoldások léteznek. Európában jelenleg két alapmegoldást találunk: Dél-európai típus: minden településnek van önálló önkormányzata, viszonylag szűk feladatkörben van önálló rendelkezésük, központilag előírt és ellenőrzött feladatokat látnak el,a finanszírozás alapvetően állami pénzekből történik. Észak-európai típus: a települések csoportjai 1-1 önkormányzatba tömörülnek széles feladatkörrel, jelentős saját bevétellel és nagyfokú önállósággal rendelkeznek, központi pénzügyi és szakmai kontroll van, továbbá pü-i kiegyenlítő mechanizmusok működnek. 24. Mit jelent, ha önálló pénzügyi alapként működik a társadalombiztosítás?

Azt jelenti, hogy a tb bevételeiből fedezi kiadásait. Ha hiánya van, azt a ktgvetés köteles fedezni, ha többlete van, az az alapban marad. 25. Mi jellemzi a egyes nyugdíjrendszereket? A tb egyik fő szolgáltatási rendszere a nyugdíjrendszer. A nyugdíj megállapításának, fizetésének az alábbi rendszerei lehetségesek: 1. Felosztó-kirovó rendszer: a biztosítási év alatt befolyt járulékbevételeket a megállapított nyugdíjszabályok szerint szétosztják a biztosítottak között. 2. Várományfedezeti rendszer: a dolgozó egy meghatározott ideig köteles teljesíteni a befizetést, amelyből és amelynek kamataiból fizeti a rendszer az inaktív időszakban a nyugdíjat. 3. Tőkefedezeti rendszer: az előző 2 rendszer kombinációja, a járulékfizetés megosztott a magánnyugdíjpénztár és a tb között. 26. Mi az adó? Milyek az általános alapelvei? Az adó kikényszerített jellegű, vissza nem térülő, általános, pü-i szolgáltatás, amelyet az

állam, vagy felruházott testület olyan jogszabályok alapján hajt be, amelyek meghatározzák a kötelezettség nagyságát, feltételeit, fizetési esedékességét. Az adózásra kötelezettnek az adó megfizetésével közvetlen ellenszolgáltatásra vonatkozó joga nem keletkezik. Általános alapelvei: 1. objektív adómérték: az adó klasszikus, alapvető funkciója szerint meghatározott mérték 2. szubjektív adómérték: adóteher meghatározásában a prioritások figyelembe vétele 3. adóelosztás elve: arányos adóviselés 4. adóhatás elve: gazdasági, morális, politikai, egyéb hatások 5. adójogi-és adóigazgatási elv: adóbiztonsági követelmények 27. Melyek az adórendszerrel szemben támasztott követelmények? 1. Igazságossági-méltányossági szempontok: haszonelvi megközelítés: az adóterhekből és a közkiadásokból a részesedés arányos legyen. Fizetőképességi elv: a fizetendő adó igazodjon a jövedelemhez, vagyonhoz. 2.

Hatékonyság követelménye: az állami bevételek és a gazdasági növekedés közötti összefüggés figyelembe vételére utal. Nem tekinthető hatékonynak az olyan adórendszer, amely túlzottan csökkenti a megtakarítási hajlandóságot és/vagy a fogyasztás iránti keresletet. 3. Semlegesség követelménye: az adórendszer ne változtassa meg a piaci szereplők vagyoni poziciójának sorrendjét. 4. Stabilitási követelmény: az adózásban az alapvető megoldások hosszú távúak legyenek. 5. Egyértelműség: mindenkor megállapítható legyen, fennáll-e adófizetési kötelezettség, az adóalap és az adómérték meghatározási módja egységesen értelmezhető legyen 6. Egyszerűség: az adótv az adózók számára is érthető legyen 7. Alacsony adminisztratív ktg-ek: egységnyi adóbevételre minimálisan szükséges ráfordítás elérése 8. Rugalmasság: vegye figyelembe a középtávon várható változásokat 28. Határozza meg a fogalmát:

adóalany, adó tárgya, adóalap, adó mértéke, adókulcs! Adóalany: természetes vagy jogi személy, aki önadózás esetén az adó kiszámításáról és befizetéséről maga gondoskodik; kivetéses adózásnál akinek terhére a fizetési kötelezettséget az adóhatóság előírja. Adó tárgya: jogviszony, vagy gazdasági esemény, amely kapcsán adófizetési kötelezettség keletkezhet. Adóalap: pénzben vagy természetes mértékegységben mérhető mennyiség, amely az adó tárgyához szorosan kapcsolódik. Adó mértéke: az adóalany befizetési kötelezettsége adózóként és összesen. Adókulcs: tágan értelmezett függvény, amely az adóalaphoz az adómértéket rendeli. Átlagadókulcs:a tényleges adóterhet fejezi ki. Határadókulcs: az adóalap legmagasabb egységére jutó adóteher. 29. Mi a személyi jövedelemadó? Mit jelent a sávosan progresszív adózás? A személyi jövedelemadó a legfontosabb közvetlen adó, az adórendszer alappillére,

fedezeti funkciója meghatározó, alkalmas a fizetőképességi kritérium legjobb érvényesítésére. Az egyén adott évi folyó jövedelmének adóztatása A progresszív adó az adó olyan formája, amelynél az átlagadókulcs nő az adóalap emelkedésével. Sávos progresszív adónál a határadókulcs több lépcsőben emelkedik A Mo-i jelenlegi szja a sávos progresszív adók közé tartozik. 30. Mi a társasági adó? Mi az adó alapja? A társasági adót az adott országban telephellyel rendelkező jogi személy, nem jogi személyiségű társaság, és egyéb társulás fizeti az országban elért jövedelme alapján. Az adó alapjának megállapításához az adózás előtti eredményből indulunk ki, (összes bevétel csökkentve összes költséggel és ráfordítással) ezt korrigáljuk növelő és csökkentő tételekkel. Így megkapjuk az adó alapját, ez alapján kiszámítjuk az adót, melyet adókedvezmények módosíthatnak még. 31. Mi az EVA? Kik

választhatják? 2003-ban került bevezetésre. Alanya lehet: egyéni vállalkozó, kkt, bt, kft, szövetkezet, lakásszövetkezet, erdőbirtokossági társulat, végrehajtó iroda, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, amennyiben megfelelnek a törvényi feltételeknek. Legfontosabb feltételek: áfával növelt éves szinre számított összes bevétele max 25 millió Ft lehet, nem tartozhat a jövedéki tv hatálya alá. Az EVA a pozitív adóalap 25%-a. Az EVA kiváltja a társasági adót, az áfát, egyéni vállalkozó EVA alanynál a cégautóadót az szja-t és az osztalékalap utáni szja-t is. 32. Mi a forgalmi adó? Milyen fajtái vannak? A fogyasztásnál feltételezett jövedelmek adóztatása a különböző típusú forgalmi adókkal lehetséges. Közvetett adó, az adó fizetője és teherviselője elválik egymástól. Forgalmi adók fajtái: fogyasztási adók és hozzáadottérték adók. Típusai: 1. realizálás helye szerint:

fogyasztási és termelési 2. hatáskör szerint: általános és néhány termékre kiterjedő 3. kapcsolódás szerint: egyfázisú, többfázisú, összfázisú 33. Milyen típusú adó az ÁFA, kit terhel? Az ÁFA összfázisú, nettó forgalmi adó, amelyet a vállalkozók a termelés és forgalmazás minden szakaszában kötelesek megfizetni a hozzáadottérték után, az adó terhét a végső felhasználó, a fogyasztó viseli. ÁFA jellemzői: fogyasztási típusú adó, forgalmi adó, általános jellegű, nettó adó, többfázisú, semleges, közvetett adó, az elszámolásokban átfutó tételként szerepel, számlázásra kényszerít. 34. Mi a jövedéki adó? Mik a jövedéki termékek? A jövedéki adó speciális fogyasztási adó, Mo-on 1998-tól került bevezetésre. Az állam célja a jövedéki adóval az érintett termékek fogyasztói árának növelése, ezáltal ktgvetési bevétel biztosítása. Jövedéki termékek: ásványolaj, alkoholtermék,

sör, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék, dohánygyártmány. A jövedéki adó mértéke természetes mértékegység alapján fix összeggel megállapított. (a forgalmazás ellenőrzése zárjeggyel és adójeggyel). 35. Milyen helyi adók vannak? Előzmény nélküli rendszer, az önkormányzatok létrejötte kényszerített ki, célja az önkormányzat gazdálkodási feltételeinek biztosítása és az adóalyanyok közvetlenebb érdekeinek biztosítása. 3 adótípust és 5 -féle adónemet különböztethetünk meg. Adótípusok: vagyoni, kommunális jellegű és helyi iparűzési adó. Adónemek: építményadó, telekadó, kommunális adó, idegenforgalmi adó és helyi iparűzési adó, 2006-tól: luxusadó A konkrét adómértéket a tv által szabályozott kereteken belül az önkormányzat állapítja meg. 36. Mi a devizapolitika és a devizagazdálkodás? A devizapolitika a pénzügypolitika harmadik ága, összehangolja a belső és külső pénzügyi rendszert,

megadja a nemzetközi pénzügyi-valutáris kapcsolatok nemzeti kereteit, szabályait. A devizagazdálkodás módszerek, intézkedések, előírások, tiltások összessége, amelynek révén adott ország belső pénzügyi rendszere kapcsolódik a nemzetközi pü.i rendszerhez, illetve másik nemzetgazdaság pénzügyi rendszeréhez Központi szerve a központi bank. 37. Mit jelent a valuta (deviza) felértékelődése, leértékelődése? A valuta-deviza felértékelődése-leértékelődése az egyensúlyi árfolyamtól való eltérés. Az egyensúlyi árfolyamnál a kereslet és kínálat megegyezik. 1. Külföldi valuta felértékelődése (hazai valuta leértékelődése) bekövetkezik, ha adott kínálat mellett nő a kereslet, így az egyensúlyi árfolyam magasabb szinten alakul ki. 2. Külföldi valuta leértékelődése (hazai valuta felértékelődése) bekövetkezik, ha adott kínálat mellett csökken a kereslet. Az egyensúlyi árfolyam alacsonyabb szinten alakul ki. Az

eltolódás az egyensúlyi árfolyamtól a kereslet-kínálat szabad változása, illetve tudatos befolyásolása révén valósulhat meg. 38. Mi jellemzi a fix árfolyamot? Rögzített (fix) árfolyam jellemzői: 1. deklarált paritás körül egy meghatározott sávban ingadozhat 2. ha a sáv 0, pontfix rendszerről van szó 3. a sávtól való kilépést intervencióval akadályozza meg a jegybank 4. konvertibilis valutáknál alkalmazzák Rögzített árfolyamnál a kereslet-kínálat az egyensúlytól eltér. Kereslet növekedéstúlértékeltség, kereslet csökkenés-alulértékeltség 39. Ismertesse a konvergencia kritériumokat! A monetáris unio az egységes pénz bevezetése, annak stabilitása a gazdasági teljesítmények köti különbségek jelentős mérséklését követeli meg.A maastrichti feltételekben a pü-i egyensúlymutatókra helyezték a hangsúlyt. Konvergencia kritériumok: 1. árszint stabilitás (fogyasztói árszint növekedése a 3 legalacsonyabb

inflációjú tagországét max 1.5% ponttal haladhatja meg 2. A hosszú lejáratú állampapír kamatszintben az eltérés max 2% pont lehet 3. Költségvetési deficit max a GDP 3%-a lehet 4. A teljes államadósság kevesebb, mint a GDP 60%-a 5. Árfolyamstabilitás biztosítása, az intervenciós sáv nem szélesíthető, a sávközép nem mozdítható el. 40. Mi a fizetési mérleg? Milyen részei vannak? Egy ország más országokkal egy adott időszakban lebonyolított nemzetközi ügyleteinek és tőkemozgással kapcsolatos műveleteinek könyvelési nyilvántartása a fizetési mérleg. Két fő része van, a folyó fizetési és a tőkeforgalom mérlege. A folyó fizetési mérleg a látható, áruk mozgásával járó, és láthatatlan, szolgáltatásokból eredő folyó tételekkel kapcsolatos bevételeket és kifizetéseket tartalmazza. Egyenlege lehet pozitív és negatív A tőkeforgalom mérlege a tőkeműveletek és a monetáris műveletek bevételeit illetve

kiadásait tartalmazza. A fizetési mérleg végső egyenlege mindig 0-szaldós, ezért amikor egyenlegről beszélünk, pontosan meg kell jelölni, melyik egyenlegről van szó