Jogi ismeretek | Közigazgatási jog » Közigazgatási jog tételek, 2003

Közigazgatási jog tételek - 2003 1/A. Alkotmány fogalma, fajtái; az államhatalmi ágak megosztásának elve: Az alkotmány fogalma: Az alkotmány egy adott államban az államhatalom gyakorlásának legfontosabb szabályait, az állam és a társadalom kapcsolatának alapjait összefoglaló alaptörvény. A közönséges tvek felett helyezkedik el, semmilyen más jogszabály nem lehet vele ellentétes. Ellenőrzése: Alkotmánybíróság Elfogadásához, vagy módosításához az összes OGY képviselő 2/3-igen szavazata szükséges. Az új alkotmányt, népszavazással kell megerősíteni. • • Az alkotmány fajtái: íratlan vagy történeti alkotmány: pl. Anglia, vagy Mo-on 1949-ig az ezeréves alkotmány. Különböző történeti időszakokban elfogadott törvények, szabályok alkotják, amelyek az államhatalom gyakorlásának és az alapvető állampolgári jogok tartalmának kérdéseit szabályozzák. kartális alkotmány: Egy alaptörvény, amellyel nem lehet

ellentétes egyetlen más jogszabály sem. Az alkotmányozó nemzetgyűlés, vagy a legfelsőbb képviseleti szerv fogadja el (lehet népszavazás is). Elfogadásának és megváltoztatásának feltételei szabályai sajátosak, eltérnek a rendes törvényekétől. 1949. évi 20 tv Ma is hatályos alkotmányunk, mely 1989-ben lett módosítva: az állampolgári jogok kibővültek, s ezt az 1989-es módosítás megerősítette. Az államhatalom megosztásának elve: Az államhatalom gyakorlása egymástól jól elhatárolható feladatok ellátását igényli. Az állami munkamegosztás elkülönülésének jegyei: • törvényhozás, • végrehajtás • igazságszolgáltatás. / bírói hatalom/ /A három klasszikusan elkülönült hatalmi ágon kívül megtalálható még: királyi hatalom, municipális hatalom, alkotmánybíróság./ Célja: az államhatalmi ágak elválasztása, a hatalomkoncentráció megszüntetése, a hatalmi egyensúly megteremtése. Feladat és hatásköre:

ne legyen lehetőség befolyásra más hatalmi ágra. Mao: parlamentális rendszer., mivel a győztes párt alakít kormányt Az egyes államokban a hatalmi ágak elválasztása más és más módon kerül alkotmányozásra. USA 1787 évi alkotmányában fékek és ellensúlyok rendszere gondoskodik arról, hogy a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom kontrollálhatja egymást. Az 1791 évi Francia alkotmány az államhatalmi ágak megosztását úgy kívánja elérni, hogy lehetetlenné tesz a másik hatalmi ág feladataiba történő bármiféle beavatkozást, ez a modell nem valósult meg. Az államhatalom megosztásában résztvevő önálló szervek felsorolása alkotmányunk alapján: • • • • • • Országgyűlés: a törvényhozás szerve, a legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerv, amely biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. Ellenőrző szervei: Állami

Számvevőszék, állampolgári jogok országgyűlési biztosai. A köztársasági elnök: Mo. államfője, aki kifejezi a nemzetközi egységet, őrködik az államszervezet demokratikus rendjén. Kormány: végrehajtó hatalom gyakorlója, a közigazgatás legfelsőbb hatáskörű szerve, neki alárendelten működnek a központi szakigazgatási szervek (minisztériumok stb.) A központi szakigazgatási szervek alatt állnak a dekoncentrált államigazgatási szervek. Helyi és területi önkormányzatok: A helyi közügyek ellátását végzik. Alkotmánybíróság: az alkotmány megtartását ellenőrzi. Bíróságok: az igazságszolgáltatás szervei. A vádképviseletet és a törvényességi felügyeletet az ügyészség látja el. 1/B. A közszolgálati nyilvántartás: A kötött létszám és bérgazdálkodás azt jelenti, hogy a költségvetésben tervezni kell a közigazgatásban alkalmazottak létszámát, bérét, de ehhez tudni kell az állomány összetételét is,

hogy az illetményalap változtatása milyen mértékű bérnövekedést eredményez. A gyűjthető adatokat törvény szabályozza Gyűjthető: létszám, nem, kor, iskolai, szakmai végzettség, korábbi pályaszakaszok, előmenetel, a családi állapot releváns adatai: gyed, gyes, családi pótlék stb. Nem tartozik a közigszervre a világnézet, vallás, párt, szakszervezet, származás, a családi állapot nem releváns adatai. Alapnyilvántartás: gyűjtve minden köztisztviselőről. A kérdés: ki juthat hozzá? Nem titkos a név, beosztás, de a többi igen, és az érdekelt beleegyezése nélkül nem hozható nyilvánosságra. Betekinthet a nyilvántartásba: felettese, a minősítő, a törvényességi ellenőrzést végző, a fegyelmi eljárást lefolytató, munkaügyi per kapcsán a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, büntető eljárásban nyomozó hatóságok, az ügyész, a bíróság, a személyzeti, illetmény számfejtő munkatárs. Központi

nyilvántartás: csak a kormányzati döntések megalapozásához szükséges adatokat. A nyilvántartások más adatrendszerekkel nem kapcsolhatók össze! A köztisztviselő védelemért a bírósághoz fordulhat! 2/A. Az állam szuverenitása, a közvetlen hatalomgyakorlás formái: A szuverenitás önállóságot, állami főhatalmat jelent. • Külső szuverenitás: az állam hatalmát mindenféle külső befolyástól, ellenőrzéstől mentesen, önállóan gyakorolja, valamint döntéseit is külső befolyástól mentesen hozza • Belső szuverenitás: az adott államon belül a főhatalom eredetére, származásának és gyakorlásának módjára utal. A szuverenitás kifejeződik abban, hogy az állam védi az ország függetlenségét, területi épségét, nemzetközi szerződésekben foglalt határait, állampolgárainak szabadságát. A hatalomgyakorlás formái: A népszuverenitás közvetetten és közvetlen gyakorolható. • Közvetlen: helyi népszavazás,

országos népszavazás, népi kezdeményezés. (nép közvetlen részvétele) közvetlen demokrácia intézménye pl: az igazságszolgáltatásban a jury-, illetve az ülnökbíráskodás. • Közvetett: általunk választott testületek gyakorolják a hatalmat Népszavazás: kötelező erejű, vagy véleménynyilvánító. Tárgya: az OGY, illetve a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozó kérdés • • A döntéshozatal céljából elrendelt eredményes népszavazás alapján hozott döntés kötelező az OGY-re, illetőleg az önkormányzatokra. A véleménynyilvánító népszavazás azonban csak állampolgári közreműködést biztosat a döntéshozásban. Országos népszavazás: Dönt az Alkotmány elfogadásáról, ebben az esetben kötelező erejű népszavazásról van szó. Kötelező tartani legalább 200 000 választópolgár kezdeményezésére is, népszavazást, a köztársasági elnök, a kormány, az országgyűlési képviselők egyharmada, 100 000

választópolgár kezdeményezésekor /mérlegelés/ alapján az Országgyűlés rendelhet el Elrendeléséről az OGY 2/3-os szavazatával dönt. Ügydöntő népszavazás eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede azonos választ ad, a megfogalmazott kérdésre. Az adott kérdésben született eredmény, meghatározza az OGY további munkáját. Nem bocsáthatók népszavazásra: a költségvetésről, annak végrehajtásáról szóló törvények, adótörvények, Ogy feloszlatása, Szervezeti kérdések Kormányprogramja, Nemzetközi szerződések Zárszámadás, fegyveres erők feloszlatása, Helyi népszavazást: köteles kiírni a képviselő testület, községegyesítés, megszüntetésének kezdeményezéséről, új község alakításának kezdeményezéséről, közös képviselő testület alakításáról, testületből való kiválásról, minden olyan ügyben, amelyet az

önk.-i rendelet meghatároz. A népszavazás eredménye a képviselő testületre kötelező 500 lakos alatti településen, falugyűlés keretében is lebonyolítható./ Népi kezdeményezés: Az OGY- illetőleg az önkormányzatok hatáskörébe tartozó döntésekre irányuló indítvány, a konkrét döntés kezdeményezése. Minden olyan döntésben kezdeményezhető, mely az OGY hatáskörébe tartozik, legalább 50 000 választópolgár nyújthat be. Országgyűlés napirendre tűzi, megtárgyalja, /A döntést jogilag nem köteles elfogadni az OGY, de politikailag ajánlott./ Helyi népi kezdeményezés: útján mindazok az ügyek a képviselő-testület elé terjesztetők, amelyek eldöntése hatáskörébe tartozik. /döntés-kötelezettség nincs/ Kezdeményezés: választópolgárok 5-10 % között határozható meg. 2/B. Közszolgálati etika: Az erkölcsi szabályok jogi szabályokká válnak, azaz a köztisztviselők magatartásában, közig. tevékenységük

ellátása során kell érvényesülni Feltételei: politikusi elkötelezettség, hogy legyen tiszta, átlátható, a társadalom által is ellenőrizhető közigazgatás; az erkölcsi szabályok jogi szabályokká váljanak, melyek megsértése jogi szankciókat von maga után; megfelelő köztisztviselői élet és munkafeltételek megteremtése; továbbképzések, a köztisztviselők társadalmi ellenőrzése; köztestület létrehozása, amely az etikai normák érvényesülésével foglalkozik; etikai kódex megfogalmazása. Etikai követelmények: hivatástudat, hivatás szeretet; a közérdek szolgálata; legyen humánus, kellő empátiával rendelkezzen, ne csak bürokrata legyen; biztosítsa a törvényességet, politika semleges legyen. Pártatlan, igazságos, méltányos Ne éljen vissza a hatalommal( korrupció, protekció). Összeférhetetlenség: más munkaviszony, hozzátartozójával. 3/A. A választási rendszer, választási alapelvek: A választási rendszer

tartalmát és kereteit a választójog és a választási eljárási szabályok együttesen alkotják. A választójog: - aktív (ki választhat = szavazati jog) - passzív (ki választható = választhatóság feltételei alapján) Magyarországon az aktív és a passzív választójog egybeesik. Az, aki nagykorú magyar állampolgár, szavazati joggal rendelkezik és állandó lakhelye Mo.-on van, az megválasztható OGY képviselőnek is. A választójog általánossága: 16. életévét betöltött, gyámhatóság által engedélyezet érvényes házasságot kötött - 18. életévét betöltötte Nincs választójoga annak: - aki gondnokság alatt áll, - közügyek gyakorlásától el van tiltva, jogerős ítélet hatálya alatt áll - szabadságvesztés büntetését tölti, - intézeti gyógyszerkezelés alatt áll. A választójog általánosságát sértő okokat cenzusnak nevezzük. pl: korcenzus, nemek, kor, műveltség, vagyon szerinti megkülönböztetés. A

választójog egyenlősége: minden választónak azonos számú szavazata van és minden szavazat azonos értékű. Megsértése: egy állampolgárnak több szavazat juttatása, eltérő nagyságú választókerületek. Választás eljárási normák: a választás lebonyolításának módját, formáit határozzák meg különböző /választók nyilvántartására, képviselők jelölésére, választási propagandára, választási szervezet rendszerre és annak működésére, szavazás módjára, választás eredményének megállapítására, időközi választásokra, jogorvoslatra, megbízólevelekre/ vonatkozó szabályokkal. Választási alapelvek: az országgyűlési képviselőket, a települési képviselőtestületek tagjait, (fő)polgármestert, közvetlen és titkos szavazással választják meg. A választójogi tv. kombinált választási eljárási rendet vezetett be Az egyéni választókerületben mintegy 60e lakos választ egy képviselőt (176 országgyűlési

képviselő). 152 képviselő megválasztására megyei területi listán kerül sor (pártok jelölhetik). A szavazás közvetlensége: a választók közvetlenül a jelöltre adják le szavazatukat. A közvetett szavazás: elektoros (USA elnök), kooptálás vagy a képviselő testület által történő megválasztás. A szavazás titkossága: biztosítja, hogy a választó belső meggyőződése alapján dönthessen, mely párt jelöltjére adja le szavazatát (zárt fülke, a szavazólapnak borítékban kell lennie, lepecsételt urnába bedobni, szavazatszámláló bizottság). 3/B. Közszolgálati ellenőrzés: a közszolgálati jogszabályok végrehajtásának ellenőrzése A kormány évente meghatározza a vizsgálat tárgyköröket és az ellenőrzendő szerveket. Az ellenőrzést a közp. közigszerveknél a Belügyminisztérium végzi, máshol a megyei, fővárosi közig hiv vezetői. Jogszabálysértés esetén intézkedést kezdeményez, fegyelmi, kártérítési

eljárást. A célvizsgálatok eredményéről a kormányt minden évben tájékoztatni kell 4/A. A választási eljárás: A választási eljárás szabályainak alkalmazása során biztosítani kell: - választások tisztaságát, a csalások megakadályozását; a jelölésben, - a kampányban és a választásban való önkéntes részvételt, - esélyegyenlőséget; - jogorvoslat lehetőségét, - jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlást. A választási eljárás nyilvánossága: a választópolgárok a választójoguk gyakorlásához szükséges valamennyi információról és a választás eredményéről tájékoztatást kapjanak. A választók nyilvántartása: a választási iroda állítja össze a választópolgárok személyi adatai és lakcíme alapján. A választójoggal nem rendelkező állampolgárok listája is elkészül /nem nyilvános/ A választási szervek, a választási bizottságok: - Szavazatszámláló bizottság: (szavazóhelyiség

ellenőrzése, levezeti a szavazást, megszámlálja a szavazatokat és a szavazás érvényességét), - Választási irodák Választási Bizottságok mellett működnek. Vezetője a jegyző, (főjegyző). (választás előkészítése, szervezése, lebonyolítása, tájékoztatása, állami szerv), - Országos Választási Bizottság: a szavazás befejezését követő 24 órán belül nyilvánosságra hozza, végleges eredményét a Magyar Közlönyben teszi közzé. A választási szervek feladata a választások tisztaságának biztosítása, a pártatlanság érvényesítése, a törvényesség ellenőrzése. Az országgyűlési képviselők jelölése: Egyéni jelölt: /Egyéni választókerület/ A választópolgárok és a pártok állíthatnak jelöltet, a pártok közösen is jelölhetnek, a jelöléshez 750 választópolgár ajánlása szükséges. Területi lista: Az a párt állítja, amely a területi választókerületben az egyéni választókerületek egynegyedében

de legalább két egyéni választókerületben jelöltet állított / A pártok közösen is állíthatnak Területi listát/ Országos lista: az a párt állíthat, amelyik legalább hét területi választókerületben állított listát. /A pártok közösen is állíthatnak Országos listát/ A választást a köztársasági elnök tűzi ki a választás előtt legalább 90 nappal. Szavazni személyesen lehet az állandó lakhely szerint. Szavazóhelyiség párt semleges helyiségben Legalább két urna és szavazófülke kell. Választópolgár külön szavazólapot kap az egyéni és a listás jelöltre. Érvénytelen szavazat: nem a hivatalos szavazólapon adtak le, amelyből nem lehet megállapítani hogy kire, melyik párt listájára szavazott, a szavazólap nem volt lepecsételve, ceruzával kitöltött szavazólap. A képviselői választás eredményének megállapítása: 1. forduló 50% (a választópolgárok több mint fele szavaz), 2. forduló 25%( a választási

polgárok több mint egynegyede szavaz) Jogorvoslati kifogás során szavazatszámláló bizottság döntéseiről az illetékes választási bizottság, Országos Választási Bizottság, helyi, megyei és Legfelsőbb Bíróság, egyes bíró dönt, nem lehet fellebbezni a döntés ellen. A helyi képviselők és polgármesterek választására vonatkozó szabályok: Aktív választójoga van a Mo.ra bevándorolt nagykorú nem magyar állampolgárnak Kislistás választási rendszer: a 10e lakosú(nál) kisebb településeken, Vegyes választási rendszer: - egyéni választókerület képviselője az lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, - kompenzációs listák a település egyéni választókerületeiből összesített töredékszavazatok arányában kapnak mandátumhoz. A Közgyűlés tagjait jelölő szervezetek listáiról választják. A települési kislistás (egyéni vk-i és a polgármester választás szavazólapja ABC sorrendben tartalmazz a jelölteket,

A fővárosi és a megyei listás szavazólap a VB-által kisorsolt sorrendben tartalmazza a jelöltek nevét. Jelöltek ajánlása titkosan történik. A tv meghatározza a támogatottsági arányokat A választás egyfordulós, nincs érvényességi küszöb. A polgármester relatív többségi szavazattal nyeri el mandátumát. 4/B. Az Európai Unió felépítése, a közösségi modell Közöségi modell I. pillér 1951. Párizsi szerződés 6 tagállam (Benelux, Francia, NSZK, Olaszo) Montánunió (ESZAK) 1957 Római szerződés (EGK), és (EURATOM) A három szerződés egységes intézményrendszere: 1967 Egyesülési szerződés1973 - kilencek közössége (Nagy-Britannia, Írország, Dánia) 1981 – tizek (Görög) 1985 tizenkettek (Spanyol, Portugália) 1995 tizenötök (Ausztria, Finnország, Svédország) Cél: legteljesebb körű gazdasági integráció (vámunió, szabadkereskedelmi megállapodás, közös piac) Kormányközi együttműködés II. pillér Közös kül-

és biztonságpolitika III. pillér Bel-és igazságügyi együttműködés 1992 európai unióról szóló (maastrichti szerződés) 1997 Amsterdami szerződés EGK helyett EK, még nem hatályos 5/A. Az országgyűlés feladat- é{s hatásköre, szervezete, működésének főbb szabályai: Az országgyűlés: az államszervezet csúcsán elhelyezkedő szerv, mely a népfelség elve alapján ráruházott, alapvetően fontos jogok hordozója. Kizárólag az alkotmány által számára megállapított hatáskört gyakorolhatja. Hatáskörei: - Törvényhozó hatalma kizárólagos. Ellenőrzi a kormány tevékenységét A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve, a pártelvű választási rendszer szerint az általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással 4 évi időtartamra választanak meg. - Alkotmány megalkotása /2/3-os többség/, törvények alkotása, egy részének elfogadásához elegendő

egyszerű szótöbbség. - az ország társadalmi-gazdasági tervének meghatározása; - a Költségvetés-, a kormányprogram-, a kormányzati tevékenység elemzése (közigazgatás működése, eredményessége, MNB működése); - nemzetközi szerződések megkötése, - döntés a hadiállapotról, békekötésről, rendkívüli /idegen hat. erőszakos fellépése/ ill. szükségállapot / valamely belső körülmény, természeti vagy ipari katasztrófa./ kihíidetéséről, - fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról, - közkegyelem gyakorlása, - országos népszavazás elrendelése. - dönt a legfontosabb állami tisztségek betöltéséről, Az Országgyűlés megválasztja: - saját tisztségviselőit (elnök, alelnökök, jegyzők) és bizottságait, - köztársaság elnökét, - Alkotmánybíróság tagjait, - miniszterelnököt (a Kormány programjának elfogadásával együtt),Legfelsőbb Bíróság elnökét, - legfőbb ügyészt, -

állampolgári jogok, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok OGY-i biztosát,- az ÁSZ elnökét és alelnökeit; Országgyűlés szervezete és működésének főbb szabályai: • Négyévi időtartamra választják (4. év áprilisában vagy májusában) • Eredményesség feltétele a folyamatos működés • A képviselők főfoglalkozású politikusok. • Szervezetét az alakuló ülésen határozzák meg a választást követő egy hónapon belül, a köztársaság elnöke hívja össze. Országgyűlés felépítése: • Az OGY elnöke (feladata az OGY munkájának vezetése és képviselete. Őrködik az OGY jogain, méltóságán, tekintélyén, szervezi az OGY munkáját, ügyel a házszabály betartására, szervezi az OGY nemzetközi kapcsolatait, összehívja az ülésszakokat, az OGY elé terjeszti az éves munkaprogramot, összehangolja a bizottságok tevékenységét, vezeti az üléseket, összehívja és vezeti a Házbizottságot, Képviseli az OGY-t.

Helyettesei az alelnökök), • Házbizottság tagjai: házelnök, alelnökök és frakcióvezetők. Feladata: az OGY folyamatos működésének biztosítása, a plenáris ülés napirendjének kialakítása, a tv. Javaslatok, egyéb indítványok bizottsági tárgyalásának előkészítése és a legfontosabb személyi döntések előzetes egyeztetése. • Jegyzők (szavazatszámlálás, JKV.-szerkesztés, stb), • Bizottságok (az OGY véleményező, kezdeményező javaslattevő szerve. Feladatuk az OGY törvényalkotó, ellenőrző tevékenységének segítése. Az állandó bizottságok saját kezdeményezésre foglalkozhatnak minden általuk jelentősnek ítélt kérdéssel. Állandó bizottságok: alkotmányossággal, költségvetéssel, külügyekkel, honvédelemmel, mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó bizottságok. Az OGY meghatározott kérdés megvizsgálására ideiglenes bizottságot, vizsgálóbizottságot választhat.

Frakciók: Pártok parlamenti képviselőcsoportja. (min 15 képviselő alakíthatja meg, képviselő testület). Tevékenységét az üléseken fejti ki Az OGY tevékenységét alapvetően üléseken fejti ki. Évente legalább 2 ülésszakot tart (tavaszi, őszi). Ezen kívül az Alkotmányban meghatározott esetekben rendkívüli ülésszakot vagy ülést lehet összehívni. A köztársasági elnök az ülést legfeljebb 30 napra elnapolhatja, de a képviselők 20 %-nak kérésére ismét össze kell hívni. Az ülések nyilvánosak A képviselők 2/3-nak szavazatával zárt ülés rendelhető el. A tárgysorozatot az elnök javaslatára az OGY határozza meg. Az OGY a képviselők felének jelenlétében határozatképes Az OGY munkarendjét a Házszabály határozza meg. Törvénykezdeményezés: Köztársasági elnök, kormány, OGY bizottság, OGY képviselő. - A Tv javaslatot az OGY két fordulóban tárgyalja meg (általános vita, részletes vita), hozzá módosító

indítvány nyújtható be az OGY elnökéhez írásban, vagy az általános vitánál szóban. - Kivételes eljárás kérhető az egyszerű többséggel elfogadható törvényjavaslatoknál. - Határozathozatal általában nyílt szavazással, házszabályban megállapított esetekben titkosan, képviselő kérésére név szerinti szavazás. - Elfogadott törvényt az OGY elnöke írja alá, majd megküldi a Köztársasági Elnöknek, aki 15 ill. 5 (OGY elnökének kérésére) napon belül kihirdeti A Közt Elnök vétójogán visszaküldheti az OGY-nek. Ha alkotmányossági aggályai vannak, elküldi az Alkotmánybíróságnak. Az OGY tanácskozásairól és határozatairól szó szerinti JKV készül 5/b. Az Uniós Tanács, valamint az Európai Tanács felépítése, szerepe A tanács a tagállamok legfontosabb döntéshozó fóruma a jogszabály alkotás és költségvetés terén. A tárgy szerint érintett miniszterekből áll, pl Földművelési Miniszterek Tanácsa Soros

elnök mindig az ellátó tagállam képviselője. Döntést minősített többséggel hoznak A tagállamok eltérő számú szavazattal rendelkeznek. (összesen 87) AQUIS COMMUNNAUTAIRE Európai Parlament Strassburg Európai Bíróság Luxemburg Európai Központi Bank Frankfurt Európai Tanács nincs székhelye Miniszterek Tanácsa Brüsszel Bizottság Brüsszel 6/A Az országgyűlési képviselők jogállása: az OGY képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik. Az OGY ülésein kívül izottságokban, és egyéb képviselő csoportokban dolgoznak, szakértőkkel konzultálnak. Az OGY képviselőt tiszteletdíj (képviselői fizetés), továbbá kedvezmények és költségtérítés illeti meg. A képviselők jogállását jogosítványok és kötelezettségek határozzák meg. • • • • • • • • A képviselők jogai: törvény kezdeményezése, javaslat előterjesztése, felszólalhatnak vitában, ügyrendi kérdésben, vagy napirenden kívül,

részt vehetnek a határozathozatalban, megválasztható az OGY tisztségviselőjének, az ügyrend szerint részt vehet a bizottsági üléseken; az Ombudsmanokhoz, az Állami Számvevőszék elnökéhez, a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez kérdést /valamilyen közérdekű ügyben felvilágosítás céljából/, a Kormányhoz és a legfőbb ügyészhez interpellációt /magyarázat kérése céljából terjesztik elő, a rá adott válasz elfogadásáról az OGY dönt./ és kérdést intézhet Mentelmi joga van, ami a felelőtlenségben (a képviselő megbízása alatt közölt tény, vagy vélemény miatt, szavazata miatt felelősségre nem vonható) és a sérthetetlenségben (csak tettenérés során lehet őrizetbe venni, csak az OGY előzetes hozzájárulásával folytatható ellene eljárás) nyilvánul meg. Mentelmi jogáról nem mondhat le /szabálysértési eljárás kivételével/. Kötelesek az ügyrend előírásait betartani, választókerületük problémáinak

megoldását elősegíteni. Az összeférhetetlenség jogi kérdés, azok a tisztségek összeférhetetlenek, amelyek valamely más hatalmi ág működésével kapcsolatosak, vagy amelyek anyagi összefonódást eredményeznek. 6/B Az államháztartás rendszere államháztartás = pénzügyi terv: közpénzből finanszírozott közfeladatok (társadalmi kapcsolatok működtetésével kapcsolatos) gazdálkodási rendszere, 1 naptári év alatt a finanszírozást hogyan kell megoldani Irányelvekhez készül a ktsgvetési törvény, a társadalmi-gazdasági feladatokat irányelvek címén a kormány az ogy elé viszi Alrendszerek: a) Központi költségvetés: itt jelennek meg a bevételek és kiadások - munkaerőpiaci alap – minden munkaerővel kapcsolatos kiadás ebből megy - nuklearis alap – Paksi Atomerőművet finanszírozza b) Társadalombiztosítási alapok: - a társadalom közös kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszere - döntően

befizetésekből tartják el magukat (nyugdíj, eü) - beépül a központi ktsgvetésbe, likviditási problémánál megfinanszírozzák c) Elkülönített állami pénzalapok rendszere: (99-re csak 2 maradt, a többi fejezeti kezelésű célelőirányzat) - az állam egyes feladatait finanszírozó olyan alap, amely államháztartáson kívüli forrásokat is felhasznál - elkülönített finanszírozás szükséges - létrehozni, ill. megszűntetni csak törvénnyel lehet - a törvényben meg kell határozni: rendeltetését, bevételi forrásait, a teljesíthető kiadások körét, a felhasználásért felelős minisztert. d) Helyi önkormányzat költségvetése: - állami feladatok ellátására utalnak összeget a központi ktsgvetésből, tételes felsorolás 7/A. A parlamenti ellenőrzés szervei: • Állami Számvevőszék: Az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve, amely csak az Országgyűlésnek, és a törvényeknek van alárendelve. Az

ellenőrzésekről jelentésben tájékoztatja az Országgyűlést. ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, ellenőrzi az állami tulajdonú vállalkozások tevékenységét, az állami támogatások felhasználását, az MNB hitelfelvételeit, a pártok gazdálkodását. • Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa: E jogintézmény a skandináv államokból ered és ombudsman néven terjedt el NyugatEurópában. Az ombudsman a törvényhozó hatalomnak (OGY) alárendelt hivatalos személy. Intézkedését kizárólag az Alkotmány és a törvények alapján hozza meg feladata: az emberi jogok megsértésével kapcsolatos ügyek vizsgálata, intézkedések kezdeményezése. Bárki fordulhat hozzá A köztársasági elnök javaslatára az OGY választja meg. Működéséről évente beszámol az OGY-nek Hivatalos vizsgálatokat tarthat, betekinthet hivatalos iratokba, bármely szervtől adatokat vagy felvilágosítást kérhet, kezdeményezheti jogszabály

kibocsátását vagy megszüntetését, bíróság előtt pert indíthat, vagy perben felléphet. Az Országgyűlés egyes alkotmányos jogok védelmére külön biztost is választhat. • A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, adatvédelmi biztos. Területével kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja, megoldás céljából általános vagy konkrét intézkedéseket kezdeményez. Az országgyűlési biztosokat, a köztársasági elnök javaslatára a képviselők 2/3-os szavazatával az OGY választja meg hat évi időtartamra, egyszer újraválaszthatók, mentelmi jog illeti meg őket. 7/b A központi költségvetés rendszere A központi ktsgvetés jogi formája egy törvény, ktsgvetési év: jan. 1-től dec 31-ig, évente összehasonlító struktúra szerint készül Fejezetekben vannak az előirányzatok (egy pénzösszeg, amely a működési kiadások fedezetét szolgálja) Fejezeten belül címek/alcímek/kiadások Kiadás -

személyi juttatások munkaadókat terhelő járulékok dologi kiadások (szervezetek működtetéséhez kapcsolódik) felhalmozási kiadások Bevétel Támogatás – saját bevételt támogatja - bevételi oldal (adó, vám, illeték) - privatizációs bevétel - koncessziós bevétel (az állam bizonyos időre pénzért átengedi a kizárólagos jogot) - működési bevételek - hitelnyújtás kamatbevételei Az országok nagy része deficites (negatív mérleg)(pozitív: szuficit), ez addig jó amíg nem akkora teher, amit ne lehetne kigazdálkodni pl. - kötvénykibocsátással - hitelfelvétellel Költségvetés: naptári évre szóló terv, illetve pénzügyi alap - bevételeit több forrás alkotja: ÁFA, SzJA, Társasági adó, vám, Központi költségvetési szervek bevételei, illeték -kiadásai: Központi költségvetési szervek feladataira; Az állam nemzetközi, jogszabályi szerződéses kötelezettségei ellátására; Az államháztartás más alrendszerei

részére; Az államháztartáson kívüli szervezetek ellátására. Központi költségvetés mérlege: - kétoldalú kimutatás - tájékoztat a bevételek és az abból finanszírozható kiadások alakulásáról - előre meghatározott zárt rendszer - szufficit: amikor több a bevétel mint a kiadás - deficit: amikor nagyobb a kiadás, mint a bevétel Központi költségvetés szerkezeti rendje: - fejezet: (önállóan felügyelt szervek és előirányzatok összessége) - cím: (egy-egy önálló költségvetési szerv /MEH/, regionális hálózatú szervezet /VPOP/, szakmai-felügyeleti irányítás szempontjából összetartozó intézm. /főiskolák/) - alcím: (címen belüli továbbtagozódás) - előirányzat csoport: (működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat kezel) - kiemelt előirányzat: (az előirányzat-csoporton belül eltérő tartalmú bevételek és kiadások megkülönböztetésére szolgál) 8/A. A köztársasági elnök

választása, feladat- és hatásköre, megbízatásának megszűnési esetei: A végrehajtó hatalom lehet: • Monolitikus: az Alkotmány egy személyre ruházza a végrehajtó hatalmat (prezidenciális rsz.) • Dualisztikus: külön válik az államfő és a Kormány funkciója, a végrehajtó hatalmi jogosítványok megoszlanak a köztársasági elnök és a Kormány között. Ez a megoldás a parlamentáris rendszerű államokban alakul ki. A magyar Alkotmány dualisztikus. Ebben az esetben a köztársasági elnököt a parlament választja, és a közt. elnök ad megbízást a miniszterelnöknek kormányalakításra A kormányt a parlament választja, vagy erősíti meg tisztében. A kormány felelőséggel tartozik a törvényhozó testületnek. A köztársasági elnököt választása, feltétel: 35. évét betöltött választójoggal rendelkező magyar állampolgár legyen 5 évre választják, legfeljebb egyszer választható újra. Jelöléséhez 50 képviselő ajánlása

kell, minden képviselő csak egy jelöltet ajánlhat. A szavazás titkos, minősített többséggel történik. Ha az 1 forduló eredménytelen új szavazást tartanak új ajánlásokkal. Amennyiben ez is eredménytelen, harmadik fordulóban az előző forduló két legsikeresebb jelöltjére lehet szavazni, az lesz a közt. elnök, aki a több szavazatot kapja. Összeférhetetlenségi szabályok: Nem képviselhet pártérdekeket; minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel összeférhetetlen pozíció; más kereső foglalkozást nem folytathat és egyéb tevékenységéért (kivéve a szerzői jogi védelem alá eső alkotást) díjazást nem fogadhat el. Akadályoztatása esetén az OGY elnöke helyettesíti. Főbb feladat és hatáskörei: Mo.-on korlátozott elnöki hatalom van, nincs önálló rendeletalkotási hatásköre, egyes intézkedéseihez miniszteri ellenjegyzés kell. Sem tv hozó, sem végrehajtó jogköre nincsen A Köztársaság Alkotmánya szerint:

• képviseli a magyar államot, • a Magyar Köztársaság nevében nemzetközi szerződéseket köt az OGY előzetes hozzájárulásával, • megbízza és fogadja a nagyköveteket és követeket, • kitűzi az országgyűlési és a helyi önkormányzati általános választásokat, • összehívja az OGY alakuló ülését, • részt vehet az OGY és az OGY bizottságok ülésein, • törvényt, népszavazást kezdeményezhet, • megbízást adhat kormányalakításra, • kinevezi és felmenti a minisztereket, államtitkárokat, egyéb kinevezési jogokat gyakorol (MNB elnöke stb.), • megerősíti tisztében a MTA elnökét, • törvényben meghatározott címeket, kitüntetéseket adományoz, • gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát, • dönt állampolgársági ügyekben, dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket a törvény hatáskörébe utal. Az Elnöki tisztség megszűnése, az elnök felelőssége és védelme: A Köztársaság elnök megbízatása

megszűnik: • a megbízatás ideje lejár, • halálával, • a feladatkörének ellátását 90 napon túl lehetetlenné tevő állapottal, • az összeférhetetlenség kimondása (OGY 2/3 többséggel), • lemondással (OGY hozzájárulása kell), • az elnöki tisztségtől való megfosztás esetén. Összeférhetetlenségéről az OGY 2/3-os többséggel határoz. Lemondásának érvényesítéséhez az OGY elfogadó nyilatkozata szükséges. Tisztségétől megfosztani az Alkotmány szándékos megsértése esetén lehet. A köztársasági elnök személye sérthetetlen: Ez azt jelenti, hogy nincs politikai felelőssége az Országgyűléssel szemben. Jogi felelőssége akkor van hivatali ideje alatt, ha az alkotmányt vagy más törvényt szándékosan megsért. Hivatali tevékenységével össze nem függő cselekmény miatt az elnök ellen csak megbízatása lejárta után indítható büntetőeljárás. Hivatali tevékenységével összefüggő, büntetőjogilag

üldözendő cselekmény miatt indított büntetőeljárásban a vádat az OGY által választott vádbiztos képviseli; ha az Alkotmánybíróság a Köztársasági Elnök bűnösségét szándékos bűncselekmény elkövetésében megállapítja, az elnököt tisztségétől megfoszthatja, vele szemben a BTK előírásai szerint járhat el. - az Alkotmány előírása szerint a Közt Elnök büntetőjogi védelmét külön törvény biztosítja. 8/B Az Európai Bizottság helye az Unió rendszerében, feladatai Az Európai Közösségek közigazgatási szerve. Végrehajtó hatalom csúcsán 20 tagból (biztos) áll, akik különböző tárcákat felügyelnek. Nem a nemzeti feladatokkal, hanem a közösség egészével foglalkoznak, annak érdekeit képviselik. Szakértőkből és politikai tanácsadókból álló kabinet segíti munkájukat. A bizottságot öt évre választják Főigazgatóságok keretében látják el a munkát (DG), 16 ezer fő dolgozik. 9/A. A Kormány helye

az államszervezetben, feladat- és hatásköre: A Kormány és az Országgyűlés kapcsolata: Működéséért az Országgyűlésnek felel, munkájáról rendszeresen beszámol. Az OGY meghatározza a Kormány működésének fő vonalait, ellenőrzi működését. Az OGY megvonhatja a bizalmat a Kormánytól, de döntést nem hozhat helyette, csak konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal buktatható meg. Köteles Rész venni az OGY ülésein, válaszolni a kérdésekre, interpellációkra. A Kormány törvényeket kezdeményezhet, amiket az OGY köteles napirendre venni, tárgyalni. A Kormány kezdeményezheti a rendkívüli ülésszak összehívását, zárt ülést kezdeményezhet (2/3 szavazattal). Az OGY feladatait csak a Kormány közreműködésével képes hatékonyan ellátni. Programját az OGY fogadja el Funkciója kettős: 1. Kormányzati tevékenységet végez az állami tevékenység legfőbb operatív szerveként a törvények által nem szabályozott területeken,

2. Irányítja a közigazgatást Feladat és hatásköre: • • • • • • • • Kormányprogram alapján irányítja az állam általános politikáját. Miniszterelnök terjeszti be, a kormány megbízatásának idejére szóló legáltalánosabb és legjelentősebb stratégiai célkitűzéseket foglalja össze, a megvalósításukhoz szükséges tevékenységek irányaival együtt. Gondoskodik a törvények végrehajtásáról, rendeleteket és határozatokat hoz, amelyek nem lehetnek ellentétesek a törvényekkel. Meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatait, biztosítja az ehhez szükséges feltételeket. Meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami feladatai, gondoskodik az ehhez szükséges feltételekről. Irányítja a fegyveres erőket, a rendőrséget és a rendészeti szerveket. Közreműködik a külpolitika meghatározásában, nemzetközi szerződéseket köt. Veszélyhelyzetben intézkedik. Ellátja azokat a

feladatokat, amelyeket törvény hatáskörébe utal. A kormány, a közigazgatás irányításában: • Irányítja a minisztériumokat és a közvetlenül alá rendelt szervezeteket. • Jogszabály kivételével megsemmisíti az alárendelt szervek által hozott törvénybe ütköző határozatokat, intézkedéseket (jogszabály törvényellenességét az Alkotmánybíróság állapítja meg). • Meghatározott feladatok ellátására kormánybizottságot alakíthat. • A közigazgatás körébe tartozó bármely ügyben közvetlenül, vagy tagjai által intézkedhet. • A közigazgatás bármely ágát közvetlen felügyelete alá vonhatja, erre külön szerveket létesíthet. 9/b Az adó fogalma, adóhatóság, adó tárgya, adóalap - közjogi kényszerszolgálat: az állam kikényszeríti a teljesítését - közszolgálati feladatok finanszírozására szolgál (bevételi funkció) magatartásra is kihathat adókedvezmények(biztosítás, lakáshitel – ezeknek

támogatják a fogyasztását) v. plusz adók (alkohol, cigi, luxuscikkek – ezek fogyasztását próbálják visszaszorítani) formájában Adó: az állam és az önkormányzatok bevételi joga, közvetlen ellenszolgáltatások nélkül központi adó helyi adó Adóhatóság: az az államigazgatási szervezet, amely adó jogviszony alanyaként adóhatósági jogalkalmazó cselekményeket folytat: kivetés; bevallások feldolgozása és ellenőrzése; tételes adóellenőrzés; behajtás; bűnügyi nyomozás. • Állami adóhatóság: APEH, Vám- és Pénzügyőrség + területi szervei + nyomozó hivatala, Fővárosi, Megyei Közig. Hivatalok, Illetékhivatal • Önkormányzati adóhatóság: települési önkormányzat jegyzője - SzJA (jövedelem) 1. lineáris (25%, 12%, 0%) 2. progresszíven (meghatározott összeghez meghatározott mértékű adó tartozik) v degresszíven (pl. nyugdíj) sávos 3. tételes (konkrétan mennyiségben határozzák meg) - ÁFA - többfázisú:

minden szakasznál keletkezik adófizetési kötelezettség) - Társasági adó - Rehabilitációs hozzájárulás Vám és Pénzügyőrség: importból származó forgalmi adó - szesz adó - jövedéki adó - bérfőzési szeszadó Fővárosi, Megyei Közig. Hivatalok: - másodfokú (önkormányzati) döntéseket bírál el. Illetékhivatal: egyszeri befizetés - vagyonszerzési illetékek (öröklési, ajándékozási, vagyonátruházási) - eljárási illetékek (államigazgatási, bírósági) Önkormányzati adóhatóságok: - Települési önkormányzat jegyzője: helyi adók esetében első fokú adóhatóság - Megyei önk. Főjegyzője + a fővárosi főjegyző - illeték hatóság Adó tárgya: amiről elhatározzák, hogy adóztatják Adóalap: az a mutatószám, melyre vetítve az adó mértékét megállapítják. 10/A. A Kormány szervezete és működése: a Kormány miniszterelnökből és miniszterekből (minisztériumok, hivatalok élén áll, vagy a kormány

által kijelölt feladatot látnak el) áll. Az OGY képviselői választásokat követően, a köztársasági elnök megbízást ad kormányalakításra, a kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg, tagjai az OGY előtt esküt tesznek. A kormányelnököt az OGY választja meg többségi szavazással. A minisztereket az OGY illetékes bizottsági meghallgatás után a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. Ha a képviselő miniszterelnök, kormánytag vagy politikai államtitkár, nem lehet az OGY tisztségviselője, illetve az OGY bizottság tagja. A hatalmi ágak elválasztásának elvéből következi, hogy a kormány tagja nem lehet más hatalmi ághoz tartozó állami szerv alkalmazottja. A Kormány megbízatásának megszűnése: az újonnan megválasztott OGY megválasztásával; a miniszter elnök, illetve a kormány lemondásával; a miniszter elnök halálával; a miniszter elnök választójogának elvesztésével; a miniszter elnök

összeférhetetlenségének megállapításával; OGY bizalmatlansági indítvánnyal (a képviselők legalább 1/5-e nyújthatja be, új személy megjelölésével.) / kormány is javasolhat bizalmi szavazást. Ha az OGY nem szavaz bizalmat a kormánynak az köteles lemondani. A kormány az új kormány megalakulásáig ügyvezetői kormányként működik. / • • • • • • A kormány működése: A kormányüléseken hetenként ülést tart, féléves munkaterv alapján. Üléseire előterjesztések és jelentések kerülnek. • Előterjesztéseket /célja: a testületi döntés kezdeményezése/ (törvény, rendelet stb.) • Jelentés /célja: döntést nem igénylő ügyekben a testület tájékoztatása/ (külföldi tárgyalásokról, külföldiekkel itthon folytatott hivatalos tárgyalásokról). Ügyrendje szabályozza a Kormányülés előkészítését, lefolyását (közigazgatási államtitkári értekezlet), lefolyását. A kormány nem csak ülésein gyakorolja

hatáskörét, hanem meghatározott feladatokra kabinetet, kormánybizottságot, kollégiumot, tanácsadó testületet hoz létre, kormánybiztost nevez ki. • • • • • Kabinet: döntéselőkészítő konzultatív szerv. Rendszeresen beszámol a kormánynak Kormánybizottság: döntéselőkészítő, koordinatív, ellenőrző, egyes esetekben döntéshozó szerv. Saját ügyrenddel rendelkezik Elnöke a bizottság tevékenységéről, döntéseiről beszámol a Kormánynak vagy döntési javaslatot tesz. Kollégiumok, tanácsadó testületek: döntéselőkészítő céllal segítik a kormányt. Kormánybiztos: feladatkörében a Kormány nevében jár el, időszakonként beszámol a Kormánynak. A speciális ágazatközi intézkedések a feladatai Miniszterelnöki Hivatal: miniszter vezeti, ellátja a Kormány testületi működésével kapcsolatos feladatokat. Szervezetében működik a tárca nélküli miniszterek titkársága, a hivatal politikai államtitkárai és

szervezeti egységeik, a kormányszóvivő és a miniszterelnök közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek. Döntéselőkészítéssel kapcsolatos feladatokat lát el, szakvéleményeket készít, eseti megbízás alapján jár el. Közreműködik a Kormánynak az OGY-vel kapcsolatos tevékenységében, előkészíti a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó miniszterelnöki előterjesztéseket, szerkeszti a Magyar Közlönyt és a Határozatok Tárát, az IM-mel együtt gondoskodik a hivatalos jogszabály-gyűjtemények kiadásáról. 10/b. a közigazgatási munkát támogató alkalmazói szoftverek Jogi támogatás: jogszabályok alkalmazása Visszakeresés (KARTOTÉK) teljes joganyag (CD JOGTÁR) jogszabály előkészítés (IM) Irodai munka támogatása: (programcsomagok) Adminisztráció (dokumentum előállítás, továbbítás, megőrzés, visszakeresés) Üzenettovábbítás: X.400, e-mail stb Elektronikus tájékoztatás: központi, területi, hely

szervek tájékoztatása Internet ECDL vizsga 11/A. A miniszterelnök és a miniszterek jogállása, a belügyminiszter feladat- és hatásköre: A miniszterelnök: Magyarországon a Kormányban meghatározó, kiemelkedő szerepe van. A minisztereket, államtitkárokat a miniszterelnök javaslatára nevezi ki és menti fel a köztársasági elnök. A miniszterelnök vezeti a kormányülést, gondoskodik rendeleteinek, határozatainak végrehajtásáról. Bizalmatlanági indítványt csak a miniszterelnök ellen lehet indítani (akkor is ha ténylegesen valamely miniszter ellen irányulnak. A Kormány megszűnik a miniszterelnök lemondásával vagy halálával. Működésének akadályoztatása esetén helyettesítését maga határozza meg. A miniszterek: A minisztériumok, vagy országos hatáskörű szervek egyszemélyi felelős vezetői. Közreműködnek a kormányzati célkitűzések előkészítésében és végrehajtásában. Rendeleteket adhat ki. Szabályozási jogköre

van Hatáskörüket az ország egész területén az ügyek meghatározott csoportjában gyakorolják. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára az OGY illetékes bizottságainak meghallgatása után a Köztársasági Elnök nevezi ki, menti fel. A miniszterek a Kormánynak és az OGY-nek felelősek Jogi felelősségük megállapítása az általános, minden állampolgárra vonatkozó szabályok szerint, bíróság elött történik. Politikai felelősség csak a Miniszterelnökkel szemben érvényesíthető. Az 1997 évi LXXIX tv. hatálya a politikai (miniszterelnökre, a miniszterekre, a politikai államtitkárokra) és szakmai vezetőkre. A politikai államtitkár: A miniszter helyettese. Feladata: OGYi képviselet, pártfrakciókkal, képviselőkkel, érdekképviseletekkel, kapcsolattartás, együttműködés, hatáskörébe utalt ügyek ellátása. A közigazgatási államtitkár: A minisztérium legmagasabb rangú szakmai vezetője. A miniszter irányításával vezeti a

minisztérium hivatali szervezetét, a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően. Helyettes államtitkár: Irányítja a minisztérium adott szervezeti egységének munkáját. és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. A miniszter nevezi ki a közig államtitkár javaslatára meghatározatlan időre • • • • A belügyminiszter faladat- és hatásköre: Kormányzati munkában: javaslat a kormánypolitika kialakítására; előkészíti a jogszabálytervezeteket, a nemzetközi szerződéseket; képviseli a kormányt külpolitikai kapcsolataiban, EU integrációs feladatok ellátása. Közjogi feladatai: előkészíti az országgyűlési és az önkormányzati képviselő-választás és a népszavazás lebonyolítását; előkészíti a jogszabályokat (magyar állampolgársággal, és azok külföldre utazásával, menekültekkel kapcsolatos). Helyi önkormányzattal kapcsolatos feladatok: jogszabályok előkészítése, közigazgatási tagozódás,

fővárosi közigazgatási intézmények igazgatása. Közigazgatásszervezési feladatok: előmozdítja a közigazgatás szervezetének, tevékenységének és működésének fejlesztését, kormányzati döntéseket készít elő. • • Közbiztonságvédelmi feladatok: rendőrség jogállása, feladatköre, szervezete, államhatárral és polgári védelemmel kapcsolatos jogi szabályozást, kormányzati döntéseket. Egyéb igazgatási feladatok: lakásügy, anyakönyvvezetés, az állampolgárok személyiadat- és lakásnyilvántartásával kapcsolatos igazgatási tevékenység irányítása, az állami szervek titokvédelmi tevékenységei felett szakfelügyeletet gyakorol, szabálysértési hatóságok tevékenységének irányítása, ellenőrzése. 11/b. az Európai Parlament működési területei Nem tekinthető törvényhozó, jogalkotó szervnek. Politikai hovatartozás szerint frakciókba rendeződnek. Szakmai munka bizottságokban (18) folyik Költségvetés

kötelező kiadásai tekintetében, tartalékba helyezés és a zárszámadás felülvizsgálati joga, 12/A. Az Alkotmánybíróság: főbb feladatai: Az alkotmánybíróság legáltalánosabb feladata, az alkotmányellenesség utólagos vizsgálata. Feladatai: • A törvényjavaslat, vagy a már elfogadott, de ki nem hirdetett törvény (amennyiben a köztársasági elnök kezdeményezi), az OGY ügyrend és nemzetközi szerződések egyes rendelkezései alkotmányellenességének előzetes vizsgálata (előzetes normakontroll). • Valamely jogszabály, ill. más állami jogi eszköz alkotmányellenességnek utólagos vizsgálata. • Jogszabály esetleges nemzetközi szerződésekkel való ütközésének vizsgálata. • Az emberi jogok megsértése miatt benyújtott panasz elbírálása. • A mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés megszüntetése. • Azoknak a hatásköri összeütközéseknek a megszüntetése, amelyek állami szervek, önkormányzatok között

merülnek fel. • Az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése. • Eljár azokban az ügyekben, melyet a tv. hatáskörébe utal Előzetes vizsgálat (=előzetes normakontroll) kezdeményezőinek körét törvény szabályozza, erre viszonylag szűk körben nyílik lehetőség. Ha az Alkotmánybíróság az alkotmányellenességet megállapítja, azt az arra illetékes szervnek kell megszüntetnie. Az Alkotmánybíróság határozata az Országgyűlést is köti. Az alkotmányellenesség utólagos megállapítását kezdeményezők körét törvény állapítja meg. Az indítványban javasolni kell a jogszabály, vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze (kivétel: a legfelsőbb bíróság által kibocsátott elvi döntés, irányelv) teljes vagy részbeni megsemmisítését. Amennyiben az Alkotmánybíróság megállapítja az alkotmányellenességet; a jogszabályt, vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközét részben vagy egészben megsemmisíti, a határozatot a

Magyar Közlönyben közzé teszi. A már kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabály alkotmányellenességének megállapítása esetén nem lép hatályba. Nemzetközi szerződésbe ütközik, ha • a hatályos jogszabály ellentétes a nemzetközi jogszabálya, • ha elmulasztották a jogalkotói feladatokat. Alkotmányjogi panasszal bárki élhet, az Alkotmányban biztosított jogainak (emberi és állampolgári) megsértése miatt, ha a jogsérelem alkotmányellenes jogszabály alkalmazása során következett be és jogorvoslati lehetősége nincs, vagy már kimerítette azt. Mulasztás: során a jogalkotó szerv jogalkotói kötelezettségének nem tesz eleget. Szervezete: független önálló állami szerv, költségvetését maga állapítja meg, amelyet az állami költségvetés részeként az OGY hagy jóvá. 11 tagból áll, tisztségviselőit tagjai közül maga választja 3 éves időtartamra. Tagságának feltétele: büntetlen előélet, magyar

állampolgárság, jogi végzettség, legalább húsz évi szakmai gyakorlat, 45 éves kor. Az Alkotmánybíróság megválasztására egy OGY képviselőkből álló jelölőbizottság tesz javaslatot, a javasolt személyek az alkotmányügyi bizottság előtt bemutatkoznak. Az alkotmánybírákat az OGY 9 évre választja meg, egyszer újraválaszthatók. 12/b. a közösségi jogalkotás folyamata, közösségi jog forrásai Döntéshozatali eljárások: Információs Konzultációs Költségvetés Együttműködés hozzájárulás Együtt döntés Az AQUIS-ban jogforrási hierarchia nem létezik Jogrendszer - Kodifikációs jellegű: EK jog egyezményi szint nemzközi jogra utal szupremációs szint (nemzközi jogok fölött) Normatív jogi aktus: rendelet Irányelv Egyedi jogalkalmazás: kötelező a tagállam ezzel ellentétesen nem szabályozhat határozat - Ajánlás - jogegységesítés, közvetlen hatály Esetjogi döntés (bíró alkotta jog) konkrét címzettjei

vannak, az adott köre Vélemény 13/A. Az igazságszolgáltatási alapelvek, a bírói szervezet: A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást az önálló hatalmi ágat képviselő, független, politikailag semleges bíróságok gyakorolják. Védik és biztosítják az alkotmányos rendet, az állampolgárok jogait, büntetik a bűncselekmények elkövetőket, ellenőrzik a közig.i határozatok törvényességét. A bírósági útra tartozó ügyeket csak tv állapíthatja meg Feladatuk a jogalkalmazás. A bírák függetlenek, tvnek alárendeltek, nem befolyásolhatók és nem utasíthatóak, politikai tevékenységet (gazdasági társaságban, felügyelő bizottságban) nem folytathatnak (vehetnek részt). A köztársasági elnök nevezi ki és menti fel bírákat Az ítélkezésben működik közre az ülnök. Választják Mentelmi joguk van Politikai tevékenységet nem folytathat. Jogegyenlőség: Mindenkire ugyan az a jogszabály, eljárás, pártatlanság,

tisztességes eljárás vonatkozik. Ésszerű határidő meghatározása Védelemhez mindenkinek joga van. Az ügyvéd részvétele bizonyos esetekben kötelező Hivatalból is kirendelhetik. Társasbíráskodás elve: a bíróság tanácsban egyesbíróként ítélkezik. Ülnökök (nem hivatalos bírák) is részt vesznek bizonyos tárgyalásokon, de a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el. A bírósági tárgyalás nyilvános A jogorvoslati jogosultság alapvető emberi jog, a jogorvoslati jog azonban törvényben korlátozható. Bírósági szervezet: Tagozódása területi elven történik. A bíróság szervezése, összevonása, megszüntetése az OGY hatáskörébe tartozik. Négyszintű bíróság • • • • • Helyi bíróság: Minden olyan ügyben első fokon jár el, amelyet tv. nem utal magasabb szintű bírósági hatáskörbe. Munkaügyi bíróság: Első fokon jár el munkaviszonyból eredő perekben. Fővárosban és a megyékben működnek.

Megyei (fővárosi) bíróság: Első fokon jár el azokban az ügyekben, amelyeket jogszabály hatáskörébe utal. A megyei bíróságok másodfokon elbírálják, a helyi bíróságok és munkaügyi bíróságok ellen benyújtott fellebbezéseket. Tv által meghatározott esetekben katonai tanács jár el. Ítélőtáblák: tv.ben meghatározott székhellyel és illetékességgel működnek, Elsőfokú hatáskört nem gyakorolhatnak, 1999.0101-től kezdték meg működésüket. Legfelsőbb Bíróság: A Magyar Köztársaság legfőbb bírói szerve. - elbírálja felülvizsgálati kérelmeket, - a jogalkalmazás egysége érdekében jogegységi határozatokat hoz és elvi bírósági határozatokat tesz közzé. Országos Igazságszolgáltatási Tanács: elnöke a Legfelsőbb Bíróság elnöke. 15 tagú ellátja a bíróságok igazgatásának központi feladatait. 13/b. Az oktatási rendszer, oktatási igazgatás feladatai, a kultúra igazgatása Az oktatási igazgatás a

közművelődési intézmények irányításával együtt a kulturális igazgatás legfontosabb területét képezi. Intézményeinek működést a nagyfokú autonómia jellemzi. Legfontosabb területei az: óvodai-, alsó-, közép-, és felsőfokú oktatási rendszer (ezt egészíti ki a szak- és a felnőtt oktatás). Funkciója: az oktatási szolgáltatás működtetése és minőségi garanciáinak megteremtése. Ezt szabályrendszer (pl. tankötelezettség, NAT) kialakításával éri el Az oktatási szolgáltatás biztosítása: óvodai és alap szinten - önkormányzat közép fokon- megyei önkormányzat vagy város, nagyközség felső szinten (egyetem) teljeskörű autonómia érv. Az okt kormányzat finanszírozásával (létrehozásnál: állami garanciarendszer, O.Gy döntés) Főiskoláknál erőteljes állami irányítás (kormány). Magán(alapítványi) intézmények:akreditálás,önfinanszírozás 14/A. Az ügyészi szervezet, az ügyészség tevékenysége: Az

ügyészség az OGY-nek alárendelt, annak felelős állami szerv. A Legfőbb ügyész: A köztársasági elnök javaslatára az OGY hatévi időtartamra választja meg, felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel tartozik az OGY-nek. Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak, politikai tevékenységet nem folytathatnak, hozzájuk interpellációt és kérdést lehet intézni. Az ügyészség Centralizált szervezet, élén a legfőbb ügyész áll. Az ügyészségnek a kormányhoz, a bíróságokhoz és az önkormányzatokhoz fűződő kapcsolatát a mellérendeltség jellemzi. A legfőbb ügyész helyetteseit a köztársasági elnök nevezi ki. Az ügyészség négy szintű: 1. a Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészsége, 2. fellebbviteli ügyészségek, 3. megyei főügyészségek, 4. helyi ügyészségek Az egységes ügyészi szervezet részét képezi a • Katonai Főügyészség (katonai főügyész), • Katonai Fellebbviteli Ügyészség (fellebbviteli vezető

ügyész) • Területi katonai ügyészségek (vezető ügyész). Ügyésszé nevezhető ki: Büntetlen előéletű magyar állampolgár, aki választójogosult egyetemi jogi végzettséggel és szakvizsgával rendelkezik, legalább 1 évig ügyészségi vagy bírósági titkárként, vagy ügyészként, bíróként, közjegyőként, ügyvédként, jogtanácsosként működött. Az ügyészség tevékenysége: két fő funkciója: 1) bűnüldözés • A nyomozás törvényessége feletti felügyelet: az ügyész köteles elrendelni minden tudomására jutott bűncselekmény üldözését. • Az ügyészség a bírósági eljárásban: mind a büntető, mind a polgári peres ügyekben feladatokat lát el. Az ügyész a büntető- és polgári eljárásban előmozdítja a jogszabályoknak a bíróságok részéről történő helyes alkalmazását, a büntetőügyekben az ügyész vádindítványt tesz és a vádat képviseli. Bármely büntetőügy iratait magához kérheti, annak

megvizsgálása végett. • A büntetés- végrehajtás törvényessége feletti felügyelet: az ügyész jogosult bármikor ellenőrizni a büntetés-végrehajtási intézetben és a nyomozói hatóságnál őrizetbe vétel, az előzetes letartóztatásnál a fogva tartás körülményeit, megtekintheti a fogva tartási iratokat, meghallgatja a fogva tartottakat, illetve felülvizsgálhatja a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtásával kapcsolatos panaszokat. 2) törvényességi felügyelet A kormánynál alacsonyabb szintű közigazgatási intézmények bizonyos rendelkezéseinek és döntéseinek vizsgálata. 14/b Az önkormányzatok költségvetése Önk. saját területükön gazdálkodnak, ktsgvetési szerveket hoznak létre, amelyeket működtetni kell Pénzügyminiszter megfelelője a jegyző (előkészítés, összefoglalás) Kormány megfelelője a polgármester (előterjeszti a képviselő testület elé) - képviselő testület tárgyalja a ktsgvetést -

fejezetek helyett címei vannak (kisebb egységek) Címek: - személyi, - munkaadókat terhelő, - dologi, - felhalmozás Bevételek: 1. Állami támogatások köre: - önkormányzati kötelező feladatok ellátásához biztosított, felhasználási kötöttség nélkül járó normatív állami hozzájárulás - központosított támogatások, meghatározott feladatok ellátásához (pántlikázott) - átengedett bevételek: SzJA meghatározott hányada (az SzJA 40%-nak 50%-a lakosság arányosan, míg az SzJA 40 %-ának másik 50%-a képezi a az ún. adóerőt, amelynek segítségével úgy kompenzálható a bevétel, hogy lakosnként minden településen elérhesse a 8.900,-Ft-ot) Gépjárműadó meghatározott hányada: (speciális önkormányzati adó, melyet a törv. Minimumában és maximumában meghatározott Az önkormányzatnak a minimum értékhatár 50%-át kell befizetni a költségvetés irányába.) Illeték (vagyonszerzési illeték) meghatározott hányada:

Adásvétel, ajándékozás, öröklés, csere (az illeték 50-50%-a, de csak a megyei, fővárosi; kerületi, megyeszékhely; megyei jogú város önkormányzatai részesednek.) - Címzett és céltámogatások: kiemelt fontosságú fejlesztési feladatok, pályázni kell: - címzett támogatás - országgyűlés dönt - céltámogatás - kormány dönt - Önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok kiegészítő állami támogatása: belügy- és pénzügy miniszter döntése alapján - Vismajor támogatás - Társadalombiztosítási Alap (az önkormányzatok által fenntartott egészségügyi intézmények támogatására) - Elkülönített állami pénzalap - Hitel 15/A. Az alapvető emberi jogok szabályozása, csoportosítása: Állampolgári jogok (alanya az adott állam állampolgára) és emberi jogok (alanya minden ember). A két fogalom szorosan összefügg Az alapvető jogokat és kötelességeket kizárólag tv.ben lehet megállapítani Az

Alkotmány tételesen meghatározza azokat az alapjogokat, amelyeket még rendkívüli állapot, szükségállapot vagy szükséghelyzet idején sem lehet korlátozni vagy felfüggeszteni. Az alapjogok megsértése esetén a polgárok megfelelő jogorvoslati fórumhoz fordulhatnak. Az alkalmazható szankciókat külön törvényben rögzítik, ezen túlmenően lehetőség van külső jogorvoslat igénybevételére is. Az emberi alapjogok csoportosítása: 1) személyiségi jogok: Az ember személyiségét olyan alapértéknek ismeri el, amelyet védeni kell. Ezen túlmenően a félelemtől és megaláztatástól mentes élethez és az emberi méltósághoz való jog, minden szabadságjog megalapozója. tulajdon és örökléshez való jog A szabadsághoz és személyi biztonsághoz való jog (ártatlanság vélelme, védelem joga). Tartózkodási hely szabad megválasztásának joga. A jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez való jog. Magántitok és személyes adatok

védelméhez való jog. Menedékjog Petíciós jog, kérelem vagy panasz beterjesztésének joga az illetékes állami szerv felé. Gyermeki jogok Szülői jogok a nevelés szabadságára. A tudományos és művész élet szabadságához, a tanszabadsághoz, a tanítás szabadságához való jog, 2) jogegyenlőség: konkrét formában a bíróság előtti egyenlőségként, a férfiak és nők egyenjogúságaként fogalmazza meg, megtilt minden megkülönböztetést: faj, szín, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, származás, vagyoni helyzet, születési helyzet. Az Alkotmány deklarálja, hogy a hazánkban élő kisebbségeknek biztosítja részvételét a közéletben, támogatja kultúrájuk ápolását, anyanyelvük ápolását, az anyanyelven történő oktatást, saját nyelvű vezeték és keresztnév használatát. 3) politikai szabadságjogok: • gondolat-, • lelkiismeret-, • vallás joga, • egyesülési jog: alapján lehet törvény által nem tiltott

célra szervezeteket létrehozni, azokhoz csatlakozni, kivéve politikai célt szolgáló fegyveres szervezetet. Az állam elismeri a békés gyülekezés jogát, biztosítja annak gyakorlását. • szólás és sajtószabadság: a véleményformálás, és a vélemény közlésének szabadságát foglalja magába. Ehhez kapcsolódik a közérdekű adatok megismeréséhez, illetőleg terjesztéséhez való jog. 4) gazdasági, szociális éa kulturális jogok: • gazdasági jogok: a munkához, a munka szabad megválasztásához való jog, azonos munkáért azonos bérhez való jog, a pihenéshez, szabadidőhöz, fizetett szabadsághoz való jog, érdekvédelmi szervezetek alakításához való jog, sztrájkjog. • Szociális jogok: testi és lelki egészséghez való jog, az egészséges környezethez való jog, a szociális biztonsághoz való jog (öregség, betegség, rokkantság, árvaság, özvegység és önhibáján kívüli munkanélküliség esetén a megélhetéshez

szükséges ellátáshoz való jog). • kulturális jogok: művelődéshez való jog, közművelődés kiszélesítése, ingyenes és kötelező általános iskola, mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatás. 5, állampolgári jogok: állampolgársághoz való jog, közügyekben való részvétel joga, közszolgálat vállalása és közhivatal viselésére való jog, választójog, a Magyar Köztársaság által nyújtott védelemhez való jog, még az ország területén kívül is. Az állampolgárok kötelességei: A haza védelme, honvédelmi kötelezettség: fegyveres vagy fegyver nélküli katonai szolgálat, polgári szolgálat törvényben megszabott feltételek szerint; jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez való hozzájárulás (méltányos közteherviselés), kiskorú gyermek taníttatása. 15/b Központi költségvetési szervek, a Magyar Államkincstár Költségvetési szervek: központi helyi köztestületi -

központi állami feladatokat látnak el - létrehozzák: ogy, kormány, miniszterek - önálló szervek, sajátos helyzetben vannak, mert gazdálkodásukat a Magyar Államkincstár (MÁK) látja el - a központi ktsgvetési szervek nem pénzzel, hanem előirányzatokkal gazdálkodnak Bevételi forrásaik: - támogatás - saját bevétel - átvett pénzeszközök - vagyonállomány értékesítése Magyar Államkincstár: - jogállását tekintve központi költségvetési szerv - a pénzügyminiszter felügyelete alatt működik - feladatai: költségvetés végrehajtásával kapcsolatos teendők; zárszámadás előkészítésével kapcsolatos teendők; bankszámlavezetés; készpénzgazdálkodás; államadóság kezelése; az állam által vállalt kezességek és nyújtott hitelek nyilvántartása. - a kincstári rendszer működésén keresztül biztosítható: a pénzforgalom minimalizálása; az államháztartáson belül a bevételek és kiadások rendeltetés- és

szabályszerű felhasználásának követése; a döntéshozók részére naprakész információk szolgáltatása. Államháztartási Hivatal: - MÁK-tól elvont feladatokat kibővítették és azt látják el struktúrája, működése most alakulóban 16/A. Az állampolgársági jogviszony: Olyan tartós politikai és jogi kapcsolat, amelynek alanya egy konkrét állam és egy nevesített fizikai személy, az állampolgárság a jogviszony két alanyának egymáshoz való tartozását fejezi ki. E jogviszony keretében az állampolgárnak joga van az állami-politikai hatalomban való részvételre, az állam különleges jogi védelmére, kötelessége az állam törvényeinek tiszteletben tartása. Négy csoportja: • saját állampolgárok, beleértve a kettős állampolgárságú személyeket is. • idegen állampolgárok, akik nem állandó jeleggel tartózkodnak az állam területén • hontalanok, akiket egyetlen államhoz sem fűz állampolgári kötelék •

vitás állampolgárságú személyek. Az állampolgár jogai: Az állam területén való tartózkodás, mely szerint a magyar állampolgárt az állam területéről kiutasítani, idegen államnak büntetőeljárás lefolytatása céljából kiadni nem lehet. Lakóhely szabad megválasztása, kivándorlás, hazatérés szabadsága, közügyekben való részvétel joga, közszolgálat vállalása és közhivatal viselésére való jog, választójog, a Magyar Köztársaság által nyújtott védelemhez való jog, még az ország területén kívül is. Az állampolgár Kötelességei: A haza védelme, honvédelmi kötelezettség csak magyar állampolgártól követelhető meg. Jogi szabályozásának elvei: 1993. évi LV tv a jogi szabályozó Fő elvek: • állampolgárság önkényes megfosztásának elve, egyenjogúság elve, a család állampolgársága egységességének elve, hontalanság megakadályozásának elve, személyes adatok védelme. A magyar állampolgárság

létrejötte: • Születéssel, - Szülők egyike magyar állampolgár, ha a Magyarországon született gyermeknek szülei ismeretlenek, vagy hontalanok mindaddig magyar állampolgárnak kell tekinteni, míg ennek az ellenkezője be nem bizonyosodik. - Ius soli elv /területi elv/: szerint a gyermek annak az államnak lesz az állampolgára, amelynek területén született. • • Állampolgárság szerezhető családjogi ténnyel apaságot elismerő nyilatkozattal, az apaság bírói megállapításával, utólagos házasságkötéssel. Az állampolgárság megszerzése visszamenő hatályú, aki nagykorúsága után szerezte meg a magyar állampolgárságot, a szerzést követő egy éven belül lemondhat róla; honosítással (csak az kérheti, aki nem volt magyar állampolgár) és visszahonosítással (elvesztette azt). A köztársasági elnök bírálja el Mindkettőhöz előfeltétel: a kérelem előtt folyamatos 8 évi magyarországi tartózkodás, honosítása ne sértse

Magyar Köztársaság érdekeit, ne legyen büntetett előéletű, ellene magyar büntetőeljárás ne legyen folyamatban, megélhetése és lakása Magyarországon biztosított legyen, alkotmányos ismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett. Előny: családegyesítés, menekült státusz, ebben az esetben az előzetes tartózkodási időként 3 év elég visszahonosítással: akinek felmenője magyar állampolgár volt, és magát magyar állampolgárnak vallja, 1 év tartózkodási idő elegendő. A magyar állampolgárság megszűnése, lemondás: • Lemondással: egyoldalú jognyilatkozattal megszüntethető az állampolgárság, ez alanyi jog. Törvényi feltételei vannak: köztársasági elnökhöz címzett nyilatkozat, külföldi állampolgársággal való rendelkezés, vagy annak valószínűsíthető megszerzése, magyar bíróság előtt nem folyik ellene büntető eljárás, vagy kiszabott büntetésének végrehajthatósága megszűnt, adó vagy más

köztartozása nincsen. Az állampolgárság az elfogadást deklaráló nyilatkozat kiállítása napján szűnik meg. • Visszavonással: a csalárd módon megszerzett állampolgárság megszüntetésére irányul. Azon külföldi állampolgártól vonható vissza a magyar állampolgárság, aki a honosítás vagy visszahonosítás eljárása során jogszabályokat sértett. (pl valótlan adatközlés, tények elhallgatása), csak akkor, ha a honosítástól- visszahonosítástól 10 év még nem telt el. Magyar Közlönyben közzé kell tenni, az állampolgárság a közzététel napján szűnik meg. Az állampolgársági ügyekben eljáró szervek: • A köztársasági elnök dönt a honosításról, visszahonosításról és a magyar állampolgárság visszavonásáról, kiállítja az állampolgárság lemondással történő megszüntetéséről az okiratot. Döntését indokolnia nem kell, ellene jogorvoslatnak helye nincs. • A belügyminiszter terjeszti a köztársasági

elnök elé a döntésre a fenti ügyekben a javaslatokat., a belügyminiszter állítja ki az állampolgársági bizonyítványokat • A külképviseleti hatóságok a külföldön tartózkodó személyek állampolgársági ügyeiben járnak el. A kérelmező lakóhelye szerinti illetékes • önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetője veszi át a honosításra, visszahonosításra irányuló kérelmeket, az állampolgárságról lemondó nyilatkozatot, az állampolgársági bizonyítvány kiadására irányuló kérelmet. A honosított, visszahonosított személy az illetékes polgármester előtt teszi le az állampolgársági esküt. A belügyminiszter állampolgársági ügyekben hozott intézkedései ellen a Fővárosi Bíróságtól lehet felülvizsgálatot kérni. 16/B.: A költségvetési szervek fogalma, tevékenységi területei, alapításuk, megszüntetésük, csoportosításuk. A ktsgvetési szervek alapfeladatként állami feladatot valósítanak

meg. - központi ktsgvetési szervek(ogy és min. elnök hozhatja létre) - helyi ktsgvetési szervek (önk v. kisebbségi önk hozhatják létre) alapítóokiratban v. jogszabályban hozzák létre tartalmazza: elnevezése, székhelye, tevékenységi köre, vállakozási tevékenység (korlátai: nem veszélyeztetheti az alaptevékenységet) - működéshez szükséges vagyonnal el kell látni - nyilvántartásba kell jegyeztetni (közhitelű) – Államháztartási Hivatal végzi Csoportosítás - tevékenység szerint (pl. rendvédelmi) - gazdálkodási szempontból (saját vagyonával önállóan rendelkezik, saját ktsgvetést kell tervezni, bonyolítani, felhasználás - részben önálló ktsgvetési szervek (csak gazdálkodási szempontból részben önálló), a gazdálkodáshoz egy felettes szervet jelölnek ki, , napi kiadások ellátását látják csak el (pl. iskola) Megszüntetés - nem látja el feladatát nem megfelelően látja el – összevonják másikkal

feladat megszűnik, amire létrehozták más szervezetben hatékonyabb 17/A. Jogforrás, jogszabály, jogforrási hierarchia: Az állami szervek magatartási szabályaik általános érvényűek (szabályozó jellegű állami aktus = norma) vagy egyediek. A jogszabály általános érvényű szabályozó jellegű állami aktus (normatíva), amely mindenkire vonatkozik (minden magyar állampolgárra, természetes vagy jogi személyiségre). állami irányítás egyéb jogi eszközének nevezzük: Ha az általános érvényű normatív jogi aktus csak az állami szervekre vonatkozik,. Jogforrás: választ ad, hogy mely szerv milyen formában alkothat jogszabályt. belső jogforrás Fogalmi körébe azok a szervek tartoznak, melyek a jogszabály alkotására felhatalmazást kapnak. /OGY, Kormány/ Külső jogforrás Az a forma, amelyben a jogszabály megtestesül (tv., kormányrendelet) A Magyar Köztársaságban jogalkotó hatásköre: csak azoknak az állami szerveknek van, amelyek

erre az Alkotmánytól felhatalmazást kaptak. Ennek megfelelően: • az Országgyűlés Alkotmányt és törvényt, • a kormány rendeletet, • a miniszter rendeletet, • az önkormányzat rendeletet alkothat. Az állami szervek csak egyféle elnevezéssel bocsáthatnak ki jogszabályt. A jogszabályok között hierarchikus rend van. A legfontosabb jogszabályokat az állami szervezet felsőbb szintjein elhelyezkedő szervek alkotják meg. A végrehajtási jogszabály kibocsátására adott felhatalmazásban meg kell jelölni a felhatalmazás jogosultját, tárgyát és kereteit. A jogalkotó hatásköröket az Alkotmány és a jogalkotási tv. szabályozza 17/b Helyi adók - a települési önkormányzati testület dönt a bevezetéséről, választhatnak az adófajták közül - 1949. évi XX tv (alkotmány) alapján törvény keretei között teszi lehetővé - nem lehet elvonni - az állami támogatások mértékét nem befolyásolhatja - 1990. évi C tv ( helyi adókról)

miket lehet bevezetni, a kedvezményezettség nem szűkíthető, maximum - minimum meghatározás - képviselőtestület döntése - a döntés át nem ruházható - ki kell hirdetni, közszemlére kell kitenni. Adónemek: - vagyoni típusú adó (építmény - korrigált forgalmi érték, hasznos alapterület nmben; telek – beépítetlen belterületi földrész alapján) - kommunális jellegű adó (magánszemély komm. adója évente egy tételben max 12.000,- Ft, váll komm adója 2000 Ft/fő) - iparűzési adó - ideiglenes : 30 napot összesen meghaladó tevékenység esetén, minimum 500,- Ft maximum 5.000 Ft, 90 nap után állandó iparűzési adót kell fizetni - állandó iparűzési adó - - adott településen belül székhellyel v. telephellyel rendelkezik - vállalkozónak számít mindenki, aki bármely tevékenységet folytat (vállalat, felekezet, egyház, alapítvány, stb.) IFA (idegenforgalmi adó) aki igénybe veszi a szállást az fizeti - szállásdíj

után 4% - vendégéjszakánként 300 Ft - hasznos alapterület után 900 Ft/nm 18/A. A jogszabályok és nemzetközi szerződések szerepe a jogforrások rendszerében, az állami irányítás egyéb jogi eszközei: A törvény: Általános érvényű, szabályozó jellegű Országgyűlési aktus (normatíva), amely mindenkire vonatkozik, de kivételesen lehet egyedi is. Az Alkotmány, mint speciális törvény megalkotásához és megváltoztatásához az OGY 2/3 abszolút többsége szükséges és megerősítés céljából népszavazásra kell bocsátani. A többi törvény elfogadásához általában egyszerű többség elegendő. Tvben kell szabályozni a társadalmi rendre, a társadalom egyes intézményeire, az állam szervezetére, a gazdaság működésére –és jogintézményekre vonatkozó szabályokat. A rendelet: Redeletet alkothat: • a kormány, • a miniszterelnök • a komány tagjai, • a helyi és a területi önkormányzatok alkothatnak.

Kormányrendelet: alkotható: 1) az alkotmány alapján a kormány eredeti módon történő szabályozási lehetőségként. (ez már egyre kevesebb), törvényi felhatalmazás alapján, jelentős azoknak a rendeleteknek a száma, amelyeket valamely törvény végrehajtására bocsát ki a kormány. A kormányrendelet törvénnyel nem lehet ellentétes. 2) Vészhelyzetben a Kormány az Országgyűlés felhatalmazása alapján egyes törvények rendelkezéseiről eltérő rendeleteket is hozhat. Az önkormányzati rendelet: A helyi képviselőtestület alkotja. Az önkormányzat rendeletet alkot: • Törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok jogi rendezésére. • Törvényi felhatalmazás alapján, annak végrehajtására. pl: Az Önkormányzat Szervezeti működési szabályzatát, a képviselő-testület a polgármester részletes feladatait, éves költségvetés, helyi adók, stb. Az önkormányzati rendelet nem lehet ellentétes magasabb szintű

jogszabállyal. A Honvédelmi Tanács rendeletet alkothat rendkívüli állapot idején. Szükségállapot idején a rendkívüli intézkedéseket Köztársasági rendelet vezeti be (helyi feltétel megyei közgyűlés elnökének rendelete). A nemzetközi szerződések a jogforrások rendszerében: Alkotmányos szabályozásunk szerint: • az OGY a Magyar Köztársaság külkapcsolatai szempontjából kiemelkedő fontosságú nemzetközi szerződéseket köt meg. • a köztársasági elnök a Magyar Köztársaság nevében köt nemzetközi szerződéseket, amennyiben ennek tárgya a törvénykezés hatáskörébe tartozik az OGY előzetes jóváhagyásával. • A kormány a Magyar Köztársaság nevében köt nemzetközi szerződéseket. Tartalmuk: • • államok közötti kapcsolatról rendelkezik, ezeket a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. a szerződő államokban lévő magánszemélyekre és jogi személyekre nézve közvetlenül jogokat ad, vagy kötelezettséget

állapít meg, ezeket a belső jogrendszer részévé kell tenni A Magyar Közlönyben törvénnyel vagy kormányrendelettel ki kell hirdetni. Az állami irányítás egyéb jogi eszközei: Az általános érvényű normatív jogi aktus csak az állami szervekre vonatkozik, ebben az esetben az • • • • • • • • Határozatot: OGY, Kormány, kormánybizottság, önkormányzat hozhat. Szabályozzák az általuk irányított szervek feladatait, működésüket. Utasítást: irányítási eszköz miniszter, vagy országos hatáskörű szerv vezetője hozhat, a vezetése alatt álló intézmény tevékenységének szabályozására. Statisztikai közlemény: a Központi Statisztikai Hivatal elnöke adja ki, kizárólag statisztikai módszert, fogalmat, osztályozást, névjegyzéket és számjelet tartalmazó kötelező rendelkezés Jegybanki rendelkezést: a MNB elnöke adhat ki, amely a pénzintézetekre, a pénzintézeti tevékenységet is végző egyéb jogi

személyekre tartalmazhat kötelező előírásokat. Jogi iránymutatás: irányelvek, elvi állásfoglalások és tájékoztatók lehetnek. Irányelv: Az OGY a kormány általános érvényű célokat, programokat határoz meg Elvi állásfoglalás: jogszabályokat értelmez Tájékoztató: olyan tényt és adatot közöl, amelyet a jogszabály végrehajtásáért felelős szervnek feladata teljesítéséhez ismernie kell. 18/b. Európai Közösségek Bírósága Kezdetben egyszintű, a bővüléssel növekedtek a problémák, a jogértelmezési feladatok. Nemzeti bíróságok bekapcsolása a közösségi jog érvényesítését ellátó rendszerbe. Így most az egyes esetekben az egyének a nemzeti bíróságuk előtt érvényesíthetik a közösségi jogra alapozott igényüket. Az egységes értelmezés érdekében a nemzeti bíróság előzetes döntése alapján az EU Bíróságtól értelmezést kérhet. 19/A. A jogszabályok érvényessége és hatályossága:

Érvényesség előfeltétele: • kibocsátásra jogosulttól származzon a jogszabály, • ne legyen ellentétes magasabb rendű jogforrással, • illeszkedjék be a jogforrási hierarchiába, • ne lépje túl felhatalmazásának kereteit. Feltétel: kihirdetés, jogi iránymutatások esetén közlés, az előírt eljárási szabályok megtartása. Hatályosság: Időbeli: Adott jogszabály mikortól meddig alkalmazható, meg kell jelölni a hatály kezdet időpontját (dátummal, vagy "a kihirdetés napján lép életbe"), ezt úgy kell meghatározni, hogy kellő idő legyen az alkalmazásra történő felkészülésre. Lehetőleg egy hónap első napján A jogszabály kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget és nem nyilváníthat magatartást jogellenesnek. A jogszabály hatálya megszűnésének módjai: • más jogszabály hatályon kívül helyezi, • a jogszabályban meghatározott idő lejár, • az Alkotmánybíróság az

alkotmányellenes jogszabályt megszűnteti. Területi: A jogszabály mely földrajzi területen alkalmazható. Központi szervek által kiadott jogszabály általában egész országra érvényes, kivéve, ha magában a jogszabályban történik területi lehatárolás. Önkormányzati rendelet csak az önkormányzat területén hatályos Személyi: Azon személyek köre, akikre az adott jogszabály vonatkozik. A magyar jogszabályok minden magyar állampolgárra vonatkoznak, lakóhelyüktől függetlenül. A magyar jogszabályok hatálya általában kiterjed a területükön élő nem magyar állampolgárokra is, ha ez alól jogszabály kivételt nem tesz. Területi és személyi hatályt nemzetközi szerződés is befolyásolhatja. 19/B. A költségvetési szervek gazdálkodása: Kötelesek kiadás-bevétel figyelembevételével gazdálkodniuk. Pénzforgalmi szemlélet - könyvvezetésük kétszeresen kettős - csak adott időszakra (jan. 1- dec 31) kifizetett és bevételre került

pénzforgalmat lehet figyelembe venni - előirányzatok elköltése = gazdálkodás - feladatok végrehajtása, kötelezettségvállalás (ehhez kell fedezet) - érvényesítés: szla érkezik, meggyőződni helyes-e, előírásnak megfelel-e - utalványozás: szla kifizetésének engedélyezése - tényleges kifizetés Mindig a leghatékonyabban, legolcsóbban kell eljárni. Korlátok: - gazdasági társaságot csak engedéllyel lehet alapítani éves elszámolásban el kell különíteni a bevételeket 20/A. Jogszabályok jelölése, kihirdetése, nyilvántartása: Jelölés: Utal a jogszabály kötelező jellegére, kitűnik belőle a jogalkotó szerv jellege, megnevezése, neve rövidítése, jogi norma formája, kihirdetés ideje, jogszabály száma, megnevezése és címe. Törvény: 1995. évi LIII tv a környezet védelméről / a kihirdetés évével és római sorszámmal kell jelölni./ Kormányrendelet: 39/1990.(IX15) Kormr a belügyminiszter feladat és

hatásköréről /folyó arab sorszámmal, amit a kihirdetés évének számával törjük, s ezt követően zárójelbe a hónap, nap, majd a Korm. rövidítése/ Miniszteri rendelet: 11/1992.(XII29) Müm r a munkanélküli ell / jelölése a Korm rendeletéhez hasonló, a miniszétrium hivatalos rövidítésére utalni kell. A jogszabályokat a jogalkotó szervek szerint évenként 1-től kezdve folyamatosan kell sorszámozni. Kihirdetés: A kihirdetés az érvényesség fontos mozzanata, a közzététel hivatalos formája. Legkorábban ennek megtörténtével lehet a jogszabályt alkalmazni, a jogalkotás ezzel fejeződik be. Csak hivatalos lapban történhet, egyéb helyen történő közlés csak közzétételnek számít. A kihirdetett szöveg hiteles. A kihirdetés a jogszabály aláírásából és a hivatalos lapban történő megjelentetéséből áll. A jogszabályok kihirdetése a Magyar Közlönyben történik, melyet a Miniszterelnöki Hivatal szerkeszt. A Főváros és a

megyei jogú városok is tartanak fenn hivatalos lapot. A Határozatok Tára hivatalos lap, kormányhatározatok és bizonyos közlemények közzétételére szolgál, a Miniszterelnöki Hivatalban szerkesztik. A minisztériumoknak is van hivatalos tárcalapja. A jogszabályok nyilvántartása: A jogszabályok folyamatosan megjelnő és változó jogszabályanyag megismerése és áttekinhetősége érdekében, jogszabálygyűjteményekben. Vannak hivatalos és nem hivatalos jogszabály gyűjtemények. Nem hivatalos: egy-egy életviszonyra, jogágra, jogterületre vonatkozó jogszabályok gyűjteménye, kiadásuk nem kötelező. Számítógépes jogszabálynyilvántartásokkal Hivatalos: kiadásáról az igazságügy miniszter és a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára köteles gondoskodni. A Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye, évenként jelenik meg. Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye, 5 évenként kerül kiadásra. 20/b Az országgyűlés, a Kormány, és a

miniszterek feladatai a központi költségvetéssel kapcsolatban. Országgyűlés feladatai: - megalkotja a költségvetési törvényt (minden évben újat) - dönt a hiány finanszírozásának módjáról Kormány feladatai: - felelős a költségvetési tv. javaslat elkészítéséért - rendelkezik az állami- és céltartalékokról - dönt a fejezetek közötti előirányzat átcsoportosításokról Miniszterek feladatai: - PÜ miniszter: 1. előkészíti a költségvetési törvény tervezetet 2. javaslatot tesz az állami- és céltartalék felhasználására 3. működteti a Magyar Államkincstárat 4. felelős az államháztartás pü-i információs rendszeréért - egyéb miniszter: 1. közreműködnek a költségvetés tervezéssorán a főbb keretek kialakításában 2. elvégzi a címen belüli és az alcsoportok közötti átcsoportosításokat 3. dönt a fejezeti tartalékról 21/A. A közigás felépítésének áltos elvei (közigazgatás, önkormányzati

igazgatás, (de)centralizáció, dekoncentráció: A közigazgatás: a közérdekében végzett, közösségi célok megvalósítására irányuló tevékenység. Két területből áll: 1. államigazgatási szervek: országosan elfogadott szabályok alapján végzik az ügyintézést, kötöttek az eljárási szabályok, egységesebbek szigorúbbak mint az önkormányzati igazgatásban, kevesebb az egyéni mérlegelés lehetősége. 2. önkormányzati igazgatási szervek: helyi ügyekben szabadon szabályoz és igazgat olyan ügyekben, ahol a helyi viszonyoknak nagy a jelentősége. A döntést választott képviselők hozzák. Viszonylag nagy szabadságot élvez Az 1) és 2) igazgatási tevékenységét együttesen közigazgatásnak nevezzük. Az államigazgatás-önkormányzatiigazgatás kettőssége a közösségi feladatok kettősségére utal. az egyes igazgatási feladatok az állam egész területén egységesek (centralizáció), de bizonyos települési, földrajzi stb.

különbségek (decentralizáció) megjelenítésére is lehetőség van. A centralizáció és a decentralizáció: A centralizáció: Minden igazgatási feladatot az állam központi szerveihez csoportosít. A közigazgatás egésze, vagy valamely szektora egy központi szervnek, végső soron a Kormánynak van alávetve. A központi szerv egységes intézkedések végrehajtását írja elő, egységes eljárási szabályok kötelező alkalmazásával. Az igazgatási hatalom az ország minden részében egységes, nincs helye a helyi, szakmai, kulturális sajátságok figyelembe vételének. A centralizáció kimutatható, a közigazgatásban, ha: • a hatalom a központi állami szervek kezében összpontosul, • a közigazgatásban dolgozók egymással szigorú alá-fölérendeltségi viszonyban állnak, • a magasabb hierarchikus fokozaton elhelyezkedő szerv, személyirányítási joggal rendelkezik az alacsonyabban elhelyezkedővel szemben, A teljes fokú centralizáció:

egyetlen igazgatási szerv látja el az igazgatási tevékenységet. A centralizáció két módozata alakulhat ki: 1. A közvetítők, a hierarchikus láncolatnak csupán egy láncszemét alkotják A döntési hatalom kizárólag a központi szerv kezében öszpontosul. 2. A közvetítő szerveknek saját hatalmuk, döntési jogosítványuk van A hierarchikus alárendeltség miatt azonban a központ bármikor elveheti a döntés jogát, ebben az esetben beszélünk dekoncentrációról. Decentralizáció: A központi igazgatási szerv nem tudja ellátni a feladatokat, a centralizáció rossz hatásfokkal működik, megindul a decentralizáció. A decentralizáció jellemzője: • a döntéssel és az érdekkifejezéssel felruházott szervek megsokszorozódnak, • a szervek autonómiáját törvények biztosítják, • a nagyfokú önállósággal rendelkező decentralizált szervek tevékenységének felügyelete csak a törvényesség betartásának vizsgálatára terjed ki.

Két fő formája: 1. helyi, területi decentralizáció: pl helyi önkormányzatok 2. technikai decentralizáció: A központi igazgatás szervei a rájuk hárított feladatok, szolgáltatások ellátásával helyi szinteken működő szerveket bíznak meg. (pl nyugati oktatási rendszer: az iskola fenntartása helyi feladat, az oktatás személyi feltételeit központilag biztosítják). 21/b. Az iroda automatizálás fogalma, iroda-automatizálást támogató szoftverek főbb funkciói, térinformatika Az iroda automatizálás kiterjed az egész szervezetre, a munkafolyamatok teljes körére. Az ügymenet automatizálásával vezérli az információáramlást. Előnyei az adatbevitel, képbevitel, archiválás, biztonságos tárolás, gyors kezelés. Felmerülnek biztonsági kérdések, jelszó, használat szabályozása, elkülönített tárolás, vírusvédelem. Funkciók: Szövegszerkesztés, Táblázatkezelés, Automatikus fax és telex, Ügyiratkezelés, Ügyiratok

beolvasása, Csoportmunka támogatása 22/A. A közigazgatás központi szervei: A központi szervek tipológiája: A központi szerveknek három szintje van: • adminisztráció (minisztériumok, országos hatáskörű szervek), • koordináció (interminiszterális, kormánybizottságok), • döntési szint (a kormány hangolja össze a közigazgatás egész tevékenységét). Adminisztráció: Legalacsonyabb szint. Folyamatos mindennapi igazgatása az államnak Minisztérium: Csak az OGY létesíthet, szüntethet meg. Vezetője a Miniszter, tagja a kormánynak, rendelet kibocsátási jogkörrel rendelkezik. A Minisztérium irányíthat országos hatáskörű szervet. A minisztérium olyan hivatal, amely a miniszteren keresztül a Kormány végrehajtó tevékenységének megszervezéséért, a döntések előkészítéséért, és a feladatok teljesítésének ellenőrzéséért felelős. A miniszter a politikát képviseli, a Hivatal a politikától mentes szakértelmet.

Illetékessége az egész országra kiterjed Az országos hatáskörű szervek: Az OGY vagy a Kormány létesítheti, szüntetheti meg. Vezetője rendelet kibocsátási jogkörrel nem rendelkezik, nem miniszter. Sokkal inkább specializálódott mint a minisztérium, általában egy feladattal foglalkozik. Egy része a Kormány alárendeltsége alatt működik (nemzetbizt.hiv), más részét valamely minisztérium felügyeli (OMFB, OTSH). Koordináció: A központi közigazgatás középső, koordinációs szintjén helyezkednek el. Döntéselőkészítő feladatokat látnak el, biztosítják a döntés-előkészítés sokoldalúságát. Feladatuk a közigazgatás egységének biztosítása, a Kormány tehermentesítése(előzetesen véleményt nyilvánítanak, vagy a Kormány nevében döntést hoznak). Ezek a szervek: interminiszteriális (csak javaslattevő)- és kormánybizottságok (döntés-előkészítés). Döntési szint: A Kormány. A közigazgatás legfelső szintjén

helyezkedik el A végrehajtó hatalom központi szerve. Az egész államigazgatás neki van alárendelve Intézkedést semmisíthet meg, maga alá vonhat és létrehozhat államigazgatási szervet, stb. A központi és a helyi igazgatás viszonya: A helyi igazgatási szerveknek két fő típusa van: • dekoncentrált , decentralizált A dekoncentrált / centralizális / helyi igazgatási szervek, a központi igazgatás részeinek tekinthetők, köztük a viszony hierarchikus. Felettes szerve egy központi országos hatáskörű szerv, • kinevezi, leválthatja, beszámoltatja a vezetőt; • megállapítja a dekoncentrált szerv működésének szabályait, • utasíthatja a dekoncentrált szervet feladatkörébe eső feladatok elvégzésére, a megkezdett munka abbahagyására, felterjesztésére; • a dekoncentrált szerv döntéseit utólag megváltoztathatja. A decentralizált típusú (önkormányzati) igazgatás tekintetében a központi igazgatás szűkebb jogkörrel

rendelkezik. Az Alkotmánybíróság, vagy a bíróság bírálhatja felül az önkormányzatok igazgatási tevékenységét, a hatósági és a rendeletalkotási területen, ezek is csak a jogszerűséget vizsgálhatják. Az államigazgatási feladatok ellátása területén a miniszterek joga és kötelessége rendeletekben a polgármesterek és főpolgármesterek számára előírni azt, hogy milyen szakmai szabályok betartásával kell ellátni az államigazgatási feladatokat. A Kormány irányítja az államigazgatási feladatok ellátását, határozza meg az önkormányzati köztisztviselők képesítési előírásait. A központi közigazgatás szervei és az önkormányzatok között a törvényességi ellenőrzés és az együttműködési kötelezettség alkotja a kapcsolatot. Dekoncentrált szervek (centrális irányítású szervek): A kormány az államigazgatási feladatokat ezeken keresztül látja el. Kb 30 ilyen szerv működik. területi elhelyezkedésük az

általános államigazgatási területbeosztásához igazodik, a megyék, főváros határaihoz., csak néhánynak van saját működési területe A vízügyi igazgatóságok, környezetvédelmi felügyelőségek, természetvédelmi igazgatóságok területi határai természetföldrajzi tényezőkhöz igazodnak. Néhány szerv csak megyei szintig épült ki Ellátandó feladatok: • rendészeti ügyek (rendőrség, tűzoltóság, vám- és pénzügyőrség), • nyilvántartással kapcsolatos ügyek (pl. földhivatalok), • ellenőrzési, felügyeleti ügyek (pl. környezetvédelmi felügyelőségek), • egy-egy igazgatási ágazat ügyei (pl. adóügyek) Megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalok: Dekoncentrált típusú szervek sajátos típusa, a közigazgatás számos ágára kiterjedt feladatkörrel általános hatáskörrel rendelkeznek. A közigazgatási hivatal vezetője a kormány „embere”, fegyelmi jogköre a miniszterelnöknek van. Munkáltatói jogkör a

belügyminisztert illeti meg. Helyettes államtitkári rangot visel, ez a kormányhoz való tartozást jelenti A hivatal köztisztviselői felett az illetékes hivatalvezető gyakorolja a munkáltatói jogokat. Feladata: • a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése: ez kiterjed az önkormányzat működési, szervezeti döntéshozatali munkájára, valamint a hozott határozatok vizsgálatára. Törvénysértés esetén tájékoztatni köteles a felettes közigi hiv vezetőjét Ha nem történik intézkedés kezdeményezheti a törvénysértő rendelet felülvizsgálatát, megsemmisítését az Alkotmánybíróságnál, a törvénysértő határozat bírósági felülvizsgálatát, a képviselő testület összehívását a törvényesség megszüntetésére. • törvényben, vagy kormányrendeletben megállapított ügyekben elsőfokú hatósági jogkört gyakorol; • felettes szervként jogorvoslatot végez olyan államigazgatási ügyekben, amelyekben első fokon a

polgármester, főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője, a jegyző, főjegyző vagy körjegyzőség ügyintézője járt el. E körben ellenőrzést is folytathat • Jelentős államigazgatási ügyek intézése: honvédelmi igazgatás, polgári védelem, országos népszavazásban való közreműködés. Ellátja a Kormány által hatáskörébe utalt államigazgatási feladatokat • Összehangolja a megye, főváros területén működő más államigazgatási szervekkel tevékenységét. 22/b. az információrendszer fogalma, az információrendszer típusai a közigazgatásban A közigazgatásban a tevékenységnek megfelelően az információrendszereknek 3 típusa használatos: Alap, vagy köznyilvántartás: a területen élő szeméyek, szervezetek, események közhiteles módon tárolt adatai A tárolás módját törvények rögzítik Szakági, vagy ágazati információrendszerek: Több hasonló közintézmény

részletes információi, adatcsere, és a magasabb szintű közigazgatási szervek tájékoztatása. Erőforrás információrendszerek. Adott közigazgatási szervezet vezetését szolgálják (pl pénzügyi, vagyoni) 23/A. A demokratikus önkormányzás alapelvei, feltételei: A helyi önkormányzati rendszer megteremtését az 1990. évi LXV Törvénnyel (ÖTV) alkotta meg az OGY. A helyi önkormányzatok önállóan járnak el a helyi érdekű közügyekben Három fő tartalmi eleme van: • A lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása, • A közhatalom gyakorlása, • A szükséges szervezeti, személyi és anyagi feltételek megteremtése. Az önkormányzati jogok alkotmánybírósági és bírósági védelem alatt ülnek. Az önkormányzat döntését kizárólag az Alkotmánybíróság, illetve a bíróság bírálhatja felül, csak jogszabálysértés esetén. További jogok: • minden önkormányzat saját maga alakíthatja ki szervezetét és működési

rendjét. • önkormányzati jelképek megalkotása / helyi címer, zászló/ • helyi kitüntetések és címek alapítása, • önállóan rendelkezik tulajdonával, bevételeivel önállóan gazdálkodik • vállalkozási tevékenységet folytathat saját felelősségére, • állami támogatásra jogosult Az önkormányzatok: • testületi ülésein rendeletet alkothat és határozatot hozhat, • a képviselő testület a döntés jogát átruházhatja bizottságra, polgármesterre, • közvetlenül vagy közvetve hozzák meg helyi döntésüket, • kivételesen megállapíthat önkormányzati feladat és hatáskört, • véleményt nyilváníthat helyi közösséget érintő ügyekben • szabadon társulhat más önkormányzattal, • érdekképviseletbe tömörülhetnek (napjainkban hét van) • együttműködhet külföldi helyi önkormányzatokkal (800 önkormányzatnak van testvérkapcsolati szerződése.) 23/b Szociális igazgatás, gyámság, gondnokság,

gyermek- és ifjúságvédelem A szociális igazgatás a szociálpolitika megvalósításának megszervezése (feltételeinek megteremtése és végrehajtása, intézményrendszerének működtetése). Fő felelőse az állam. Feladatköre: -szociális jogalkotás, -szociális újraelosztás -szociális ellátás megszervezése. Szervezete: - Központi szervek (Népjóléti Min. TB) - területi-helyi szervek (települési, megyei, fővárosi önkormányzat – alapellátás és közszolgáltatás, Szociális juttatások alanya: gyermekvédelem (0-18.), felnőttvédelem (aktív-inkatív) " jellege: pénzbeli ellátás (fogyatékosok, szoc. Rászorulók természetbeni támogatás személyes gondoskodás (alap- és szakellátás, rehabilitáció, ápolás-gondozás, hajléktalanok, stb. A gyámügy a szociális igazgatás önálló területe: gyámság (intézményi gondoskodás kiskorúakról) gondoskodás ( nagykorúak gondozása) Szervezete: Népjóléti Min., helyi

önkormányzat Gyermek és Ifjúságvédelem: - védő óvintézkedés nevelési segély kiskorú intézeti elhelyezés, nevelés állami nevelés 24/A. Az ország területi tagozódása, területszervezési hatáskörök: A Magyar Köztársaság területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik. A főváros és a városok kerületekre oszthatók. Budapest 23 kerületre tagolódik A községek, a városok és a főváros amelyek együtt lefedik az ország egész területét, alkotják a településeket. Önkormányzati testületek: a települési és területi egységekhez igazodva hozzák létre. • 2912 községekben, • 195 városokban, • 22 megyei jogú városokban, • 23 főváros kerületeiben, • 19 a megyékben. Magyarországon 3172 a helyi önkormányzatok száma, /1997. dec állapot szerint/ A helyi önkormányzatok két csoportra bonthatók: • Települési önkormányzatok / községek, városok, megyei jogú városok/ • Területi

önkormányzatok /megyék/ Az Országgyűlés területszervezési hatáskörébe tartozik az területi tagozódásáról való döntés, pl megyék összevonása, szétválása, határmódosítás, elnevezés, megyei jogú várossá nyilvánítás, fővárosi kerületek területi változásairól. A köztársasági elnök dönt a városi cím adományozásáról, községalakításról, községegyesítésről, szétválasztásról, elnevezésekről 24/b. Személyi jövedelemadó - az állami költségvetés egyik bevételi forrása - a lakossági jövedelmek szabályozásának átfogó eszköze - általános jellegű (a magánszemély az összes jövedelme után adózik) - személyi jellegű, az adó alanya magánszemély - sávosan progresszív Főbb jövedelemtípusok 1. Nem önálló tev-ből származó jövedelmek (a bérből és fizetésből élők nem számolhatnak el költségeket, az egész bevétel adóköteles.) 2. Önálló tev-ből származó jövedelem (bevétel -

költségek = adóalap) 3. Egyéb jövedelmek (GYES, GYED, ösztöndíj, nyugdíj) 25/A. Az önkormányzatok feladat és hatásköre megállapításának elvei: Területszervezési feladatok és hatáskörök: Az Országgyűlés dönt: • a fővárosról, • a megyehatár megváltoztatásáról, • megyék összevonásáról és szétválasztásáról, • megyei jogú várossá nyilvánításáról, • a fővárosi kerületek kialakításáról. A köztársasági elnök dönt: (az érintett önkorm. kezdeményezésére): • a város cím adományozásáról, • a községalakításról, • a községegyesítésről, • a város és község elnevezésről. Helyi népszavazással: • új község alakítható, ha legalább háromszáz lakosú településrész képes az önkormányzati jogok gyakorlására; • községegyesítés vagy szétválasztás lehetséges; • településrész átadása történhet A nagyközség képviselő-testülete kezdeményezheti a

nagyközség várossá nyilvánítását. Annak feltételeit a tv. nem részletezi, a döntés előtt a város fejlettségét, térségi szerepét kell mérlegelni. Megyei jogú várossá nyilvánítható az ötvenezernél nagyobb lakosú város A megyeszékhely város automatikusan megyeszékhely. Összesen 22 Dunaújváros, Sopron, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa. A főváros és a kerületek szabályozása: a főváros: a kerületi tagozódás megváltoztatását bármely területileg érintett képviselőtestület vagy a főváros kezdeményezheti, a kezdeményezést az érintett képviselő testületek véleményével együtt kell benyújtani, helyi népszavazást kell kiírni. Lehet kezdeményezni • a fővárosból történő kiválást, • fővároshoz történő csatlakozást • ha egy településrész másik kerülethez kíván tartozni, az átcsatolást az érintett ker.i önkorm. kezdeményezheti az OGY-nél • A főváros határával közvetlenül érintkező

kerület kezdeményezheti saját kiválását. Csatlakozásról helyi népszavazás dönt. A települési önkormányzat általános jellemzői: célja: • a lakosság bevonása, • a polgárok öntevékenységének fokozása • lakosság közösségi önszervezésének elősegítése, A települési képviselő-testület létszáma 3-13 fő (a település lakossága < mint 10e fő), 17-27 (10.001 és 70e között), +1 fő minden 10e lakos után (egyéni) és +1 fő minden 15e fő után (kompenzációs listán). A települési önkorm jogi személy (saját vagyon, szervezete, kötelezettségei és jogok). 25.b Közigazgatási rendészet fogalma, legfontosabb területei: A k.r állami hatósági tevékenység Célja: a közrend megőrzése, a megzavart rend helyreállítása, a közösséget fenyegető veszélyek elhárítása. Eszközei: rendészeti eszközök és módszerek alkalmazása, közakarat kikényszerítése. Területei: (a Belügyminisztériumnak alárendelten) az

állam belső rendjének védelme, államhatár őrzése, közrend védelme, bűnözés elleni harc, rendőrhatósági kényszerintézkedés, hatósági nyilvántartás, veszélyes anyagok, igazgatásrendészet, országos tűzvédelem, közlekedési rendfenntartás. Szervei: - rendőri szervezet határrendészet tűzoltóság polgári védelem 26/A Kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok: Csak törvény állapíthat meg valamely önkormányzatnak kötelező feladat- és hatáskört. Ötv Önként vállalható feladatok: /A Települési önkormányzat képviselő-testülete saját maga határozza meg a lakosság igényei, anyagi lehetőségei alapján, hogy mely feladatokat és milyen mértékben, milyen módon lát el./ • vízrendezés, • környezetvédelem, • csapadék-víz elvezetés, • csatornázás, • köztemető üzemeltetés, • helyi utak közterület és köztisztaság fenntartás, • helyi tömegközlekedés • helyi energiaszolgáltatás,

• foglalkoztatás, oktatás, óvoda, alapfokú nevelés, • egészségügyi és szociális ellátás, • közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység és a sport támogatásáról. Kötelező feladatai az Ötv. 8 §-ának (4) bekezdése szerint: • a települési önkormányzat köteles gondoskodni • az egészséges ivóvízellátásról • az óvodai, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, • az egészségügyi és szociális ellátásról, • a közvilágításról, • a helyi utak és a köztemető fenntartásáról. Emellett minden önkormányzat köteles biztosítani a nemzeti és etnikai kisebbség jogainak érvényesülését. A helyi tűzoltóságot 94 körzetközpont biztosítja. A kötelezően előírt feladatokhoz az Önkormányzat számára biztosítani kell az OGY-nek az anyagi forrást. Az önként vállalt feladatról, vagy a helyi népszavazás vagy a helyi képviselő-testület dönt. 26.b) Az Állami Számvevőszék és a

Kormányzati Ellenőrzési Iroda szerepe a pénzügyi ellenőrzés rendszerében Állami Számvevőszék ogy pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve, csak az ogy-nek és a törvényeknek van alárendelve ellenőrzésekről jelentésben tájékoztatja ogy-t Feladata: - hatásköre kiterjed minden szervre, ami központi költségvetésből gazdálkodik: ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, az állami tulajdonú vállalkozások tevékenységét, az állami támogatások felhasználását, MNB hitelfelvételeit, pártok gazdálkodását a helyi önkormányzatoknál az állami hozzájárulás, a cél-, a címzett és az egyéb támogatások igénybevételére és elszámolására vonatkozó ellenőrzés. elnökét és elnökhelyettesét az ogy választja 12 évre 3 tagú bizottságban dolgoznak, bekérhetnek adatokat,, beléphetnek szervekhez, pénzeszközöket zárolhatnak, felfüggeszthetik a támogatások folyósítását Kormányzati Ellenőrzési Iroda A kormány a

központi költségvetés, az alapok ellenőrzésének felelős szerveként a Kormányzati Ellenőrzési Irodát hozta létre. Téma, cél, és utóvizsgálat. Feladatai: - központi költségvetés működésének - költségvetési szervek tevékenységének - elkülönített állami pénzalapok működésének vizsgálata. 27/A. Az önkormányzati hatáskörök gyakorlásának átruházása, a főbb át nem ruházható hatáskörök: A közgyűlés hatáskörét a polgármesterre, bizottságaira a részönkormányzatok testületére átruházhatja, az átruházott jogkörben hozott döntés olyan, mintha maga a képviselő-testület hozta volna. A hatáskört visszavonhatja Kettős átruházás (delegálás) nem lehetséges, ez azt jelenti, hogy nem ruházható tovább a hatáskör. Hatáskörök, melyeket a testület nem ruházhat át: • költségvetés elfogadása, • rendeletalkotás, • SZMSZ meghat.a, • választás, • kinevezés, • helyi népszavazás kiírása,

• címek adományozása, • éves költségvetés, • helyi adó, • gazdasági program, • településrendezési terv, • társulás, • intézményalapítás, • csatlakozás érdekképviseleti szervhez és más külföldi önkorm.hoz, • emlékműállítás, • hitelfelvétel, • népi ülnök választása, • címek elfogadása, adományozása. 27/b. Az Európai Unió felépítése, a közösségi modell Közöségi modell I. pillér 1951. Párizsi szerződés 6 tagállam (Benelux, Francia, NSZK, Olaszo) Montánunió (ESZAK) 1957 Római szerződés (EGK), és (EURATOM) A három szerződés egységes intézményrendszere: 1967 Egyesülési szerződés1973 - kilencek közössége (Nagy-Britannia, Írország, Dánia) 1981 – tizek (Görög) 1985 tizenkettek (Spanyol, Portugália) 1995 tizenötök (Ausztria, Finnország, Svédország) Cél: legteljesebb körű gazdasági integráció (vámunió, szabadkereskedelmi megállapodás, közös piac) Kormányközi

együttműködés II. pillér Közös kül- és biztonságpolitika III. pillér Bel-és igazságügyi együttműködés 1992 európai unióról szóló (maastrichti szerződés) 1997 Amsterdami szerződés EGK helyett EK, még nem hatályos 28/A. Az önkormányzati képviselő-testület működésének főbb szabályai: A képviselő-testület döntéseit ülésein hozza, hatásköreit testületi üléseken gyakorolja. az Ötv szerint évente minimum 6 ülést kell tartani. Testületi ülést kell összehívni, ha a képviselő ¼-e ezt kezdeményezi. Az ülést a polgármester hívja össze, ő az elnöke. Az ülések nyilvánosak Kivételesen zárt ülést is elrendelhet: • állásfoglalást igénylő személyi kérdésekben, • önkormányzati vagyonnal való rendelkezés, • pályázat tárgyalása, • titkos szavazással dönthet A zárt ülésen a résztvevők köre: a képviselő testület tagjai, a jegyző, továbbá, a kisebbségi szószóló és meghívása

esetén az érintett, valamint a szakértő. A zárt ülésen titkos szavazást lehet elrendelni. Határozatképes: ha a képviselők több mint fele jelen van az ülésen, a javaslat elfogadásához a jelen lévő képviselők több mint a felének az igen szavazata szükséges. Minősített szótöbbségű szavazás: azon ügyekben, melyeket az Ötv. A képviselőtestület át nem ruházható jogkörébe utal. A minősített többséghez az eredetileg megválasztott képviselő több mint felének igen szavazata szükséges. Az önkormányzati rendeletet ki kell hirdetni. Hatósági ügyben határozatot hoz Az ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni (jegyző, csak a lényeget, polgármester és a jegyző írja alá.) A választópolgárok betekinthetnek a képviselőtestület előterjesztésébe, az ülések jegyzőkönyvébe, és a határozatokba is. Kivéve zárt üléseknél (külön JKV) A képviselőtestület saját működésének szabályait, a Szervezeti és működési

szabályzatról szóló rendeletben határozza meg. Tartalmazza: • az önkormányzat nevét, jelképeit, kitüntetéseit, • helyi ünnepeket, • nemzetközi kapcsolatokat, • a ciklusprogramot (4 évre), • munkatervet, • tanácskozási rendet, • határozathozatal, szavazás módja, • kérdezési jog és interpelláció, • jegyzőkönyvezést, • bizottságait, társulásait, • rendeletalkotási szabályzatát, • a hivatalnokokra vonatkozó helyi előírásokat. Ezen kívül a képviselő-testület meghatározza a fórumok rendjét, ugyanakkor köteles közmeghallgatást legalább 1 évben 1-et tartani. Önfeloszlatás /név szerinti szavazással és minősített többségű döntéssel történhet./ szabadsága és joga Ebben az esetben 75 napon belül időközi szavazást kell kiírni. Nem lehet feloszlatást kimondani a választást követő fél éven belül. 28/b. Az Uniós Tanács, valamint az Európai Tanács felépítése, szerepe A tanács a tagállamok

legfontosabb döntéshozó fóruma a jogszabály alkotás és költségvetés terén. A tárgy szerint érintett miniszterekből áll, pl Földművelési Miniszterek Tanácsa Soros elnök mindig az ellátó tagállam képviselője. Döntést minősített többséggel hoznak A tagállamok eltérő számú szavazattal rendelkeznek. (összesen 87) AQUIS COMMUNNAUTAIRE Európai Parlament Strassburg Európai Bíróság Luxemburg Európai Központi Bank Frankfurt Európai Tanács nincs székhelye Miniszterek Tanácsa Brüsszel Bizottság Brüsszel 29/A. Az önkormányzati képviselő jogállása, jogai, kötelességei: Jogai és kötelességei azonosak: • a képviselő-testület munkájában való részvétel. • Az önkormányzati képviselő pozícióját választással szerzi, • az önkormányzati képviselő-testület alakuló ülésén esküt tesz. • Társadalmi megbízatás. • tevékenységének ellátása. • A települési képviselő a település egészéért

vállal felelőséget Jogai: • részt vehet a testület és a bizottságok ülésein, döntések előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében; • kérdést tehet fel a hivatali vezetőknek, • írásban benyújtott hozzászólását mellékeljék a jegyzőkönyvhöz, • döntés-felülvizsgálati kezdeményezési jog, • tanácskozási jog az üléseken, • tisztséget tölthet be, • képviselheti az önkormányzatot, • betekinthet hivatalos iratokba Megszűnése: • halálával, • lemondással, • a képviselő lejártával, • az önkormányzatot az OGY feloszlatja, • az önkormányzatot önmaga feloszlatja. A települési képviselő munkájáért tiszteletdíjat, illetve természetbeni juttatást kap, melyet a képviselő testület, illetve tv. Ír elő A tanácsnok: felügyeli bizonyos feladatkörök ellátását (oktatás, szociális gondoskodás, stb.) 29/b. A személyes adatok fogalma, szenzitív adatok Személyes adat: (a

személlyel kapcsolatba hozható adat) kora, lakhelye, neve, vagyoni állapota, testalkata, jellemvonásai, stb. Azonosító kódok: melyek segítségével különböző nyilvántartásokat össze lehet kapcsolni – alkotmányellenes. Három szakazonosító (1996 évi XX Tv) Szenzitív adatok különösen védendők. Faji eredetre, nemzeti, nemzetiségi, etnikai, politikai, pártállásra, vallásra, meggyőződésre vonatkozó adatok csak akkor kezelhetők az érintett személy írásbeli hozzájárulása nélkül, ha vagy Alkotmányban biztosított alapvető jog érvényesítése. Nemzetbiztonsági, bűnüldözés érdekében szükséges. Egészségügyi vonatkozású adatok kezelésének feltétele, hogy törvény elrendelje. 30/A. Az önkormányzatok bizottságai, a részönkormányzat: A bizottságok: • Közremuködnek az önkormányzati feladatok megvalósításában, • Előkészíti a képviselő testület döntéseit • Szervezi és ellenőrzi a döntések

végrehajtását • Átruházott hatáskörökben döntési joggal is rendelkeznek. Kötelező (2000-nél nagyobb létszámú településen, pl. pénzügyi, kisebbségi ügyekkel foglalkozó) és fakultatív (pl. ügyrendi, szociális) bizottságot alakítani, illetve létrehozni Kizárólag a képviselőtestülettel állnak szervezeti-irányítási függőségben. Tagjai nagyrészt a képviselőtestület tagjai (min. az elnök + a képviselő-testület fele + a szakterületi szervezet képviselője), de lehet más is. Nem lehet bizottsági tag: • polgármester (főpolgármester), • alpolgármester, • megyei közgyűlés elnöke, és alelnöke, • polgármesteri hiv. dolgozója A bizottság összetételét a közgyűlés hat. meg, a tagokat a közgyűlés választja meg, a tagképviselők a bizottságból visszahívhatók. Ha a biz döntéseit a képviselőtestület az önkormányzat érdekei ellen valónak találja, a döntést megsemmisítheti. A polgármester hívja össze.

döntéshozatalból az kizárható, aki személyesen érintett az ügyben A részönkormányzat: A települések elkülönült részei sok tekintetben önálló érdekeket képviselhetnek, ennek képviseletére a képviselő-testület településrészi önkormányzatot hozhat létre, a települési képviselőkből és más választópolgárokból. Vezetője csak képviselő lehet. A képviselő-testület átruházhatja hatásköreit és anyagi eszközöket is biztosíthat számára. A településrész lakosságának kezdeményezésére hozható létre. Nem tagadható meg a részönkormányzat létrehozása, ha a külterületi, vagy üdülőterületi lakosság aránya eléri a 25 %-ot. Kirendeltséget hozhat létre, ahol az ügyfélszolgálatot is ellátják. 30/b. A számítógép, a személyi számítógép alkalmazásának főbb területei, számítógépes hálózatok Hardver: a számítógép műszakilag megépített eszközeinek, technikai elemeinek összefoglalaló neve.

Szoftver: a programok és programrendszerek összefoglaló neve. Személyi számítógépek felhasználási területei a közigazgatásban: Irodai funkciók (szövegszerkesztés, táblázatkezelés, elektronikus levelezés) Adatrögzítés Helyi adatfeldolgozások Osztott adatfeldolgozás, változások átvezetése Nagyobb teljesítményű berendezés végberendezéseként működhet Központi egység részei: Vezérlő egység Aritmetikai és logikai egység Operatív tár Be és kiviteli vezérlő egység Háttértárak (hajlékony és merev lemez) Interaktív terminálok Elektronikus posta Távadat szolgáltatás 31/A. A polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző, polgármesteri hivatal: polgármester: A választást követően 15 napon belül alakulóülés, melyet a korelnök /legidősebb települési képviselő/ vezet el. A polgármester: • választópolgárok közvetlenül választják. • munkáltatói jogkörét a képviselő-testület gyakorolja. • a

képviselő-testületnek tagja, • a képviselő-testület előtt esküt tesz, • munkabérét a testület határozza meg • államigazgatási tevékenységéért felelős. • az önkormányzat képviselő-testületének akaratát végrehajtó, de nem köztisztviselőnek minősülő személy. Javadalmazása kétféle lehet: • főállású, • társadalmi megbízatás (lakosság kevesebb mint 3000). Összeférhetetlenség: • nem lehet tagja a legfelsőbb állami szerveknek, • nem lehet bíró, ügyész, bírósági végrehajtó, fegyveres és rendfenntartó erők hivatásos állományú tagja, • közalkalmazott intézményvezetői posztot sem tölthet be ugyan annál az önkormányzatnál • nem lehet más településen a képviselő tstület tagja. • hozzátartozója (egyeneságbeli rokon, annak házastársa, testvér, házastárs, élettárs) sem lehet tagja vagy vezető tisztségviselője annak a gazdasági társaságnak, szövetkezetnek, amelynek a helyi önkorm.

Vagy önkorm Által alapított költségvetési, vagy gazdálkodó szervezet tagja. • Főállású polgármester csak OGY képviselő lehet, valamint csak tudományos oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti, jogi oltalom alá eső tevékenységet végezhet. Megválasztásától kezdődően 30 napon belül meg kell szüntetnie az összeférhetetlenségi okot. Törvénysértő magatartás esetén ellene keresetet lehet benyújtani bírósághoz. Irányítja képviselő-testületi hivatalát. Feladata: • meghatározza a hivatal feladatait, • dönt a hatáskörébe utalt államigazg.i ügyekben, • előterjesztést nyújt be, • szabályozza a kiadmányozás (döntésre való jogosultságot, és aláírási jogot jelent) rendjét. • Egyéb munkáltatói jogokat gyakorol. Lemondatása: A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége vagy mulasztása miatt a testület keresetet nyújthat be, a megyei, fővárosi bírósághoz. Ehhez a képviselőtestületi

döntéshez minősített többséggel hozott testületi határozat szükséges, a keresetet a bíróságnak soron kívül kell elbírálnia. Alpolgármester: polgármester helyettesítésének választják, a polgármester javaslatára, titkos szavazással. Minimum egy alpolgármesternek lennie kell. Jegyző: Az önkormányzat képviselő-testülete által kinevezett tisztségviselő (képesítési követelményekkel). Az önkormányzat közigazgatási szakmai vezetője Kinevezést pályázati eljárásnak kell megelőznie, és rendelkeznie kell a jogszabályban megállapított képesítési követelményekkel. Szigorú képesítési vizsga: felsőfokú végzettség, kétéves közigi gyakorlat Megbízatása határozatlan időre szól. Feladatai: • vezeti a p.mesteri hivatalt • gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. • a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét. • munkáltatói jogok gyakorlása.

• döntéselőkészítési feladatokat lát el a polgármester hatáskörébe tartozó ügyekben. • dönt olyan hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester átad, a hatáskörébe tartozó ügyekben. • tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület ülésein, a képviselő-testület bizottsági ülésein. • jelzési kötelezettsége van a képviselő-testület, bizottság, polgármester jogszabálysértő döntése esetén. • kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez a polgármester egyetértése szükséges. Aljegyző: A jegyző helyettese. A képviselő-testület aljegyzőt nevezhet ki községben, de városban köteles kinevezni. Kinevezése határozatlan időre szól Az aljegyzőre, a jegyzőre vonatkozó szabályok érvényesek. A jegyző által meghatározott feladatokat látja el A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával

kapcsolatos ügyek ellátására egységes hivatalt hoz létre. Ennek elnevezése: Polgármesteri Hivatal 31/b. A személyes adatok védelmének és a közérdekű adatok nyilvánosságának egymáshoz való viszonya Jogi szabályozás két irányból közelít. 1995 évi LXV tv Személyes adatok védelme: érintetten kívül az adatot senki sem ismerheti A jogi szabályozás azt mutatja be, melyek azok az esetek, amikor az érintett hozzájárulása nélkül kezelhető Közérdekű adatok nyilvánossága: Teljes körű tájékoztatási igény A jogi szabályozás azt mutatja be, melyek azok az esetek, amikor információk nem adhatók ki. A közérdekű adatokkal szemben a személyes adatok védelmének prioritása van. 32/A. Az önkormi társulások, körjegyzőség: Az önkormi társulások: Az önkormányzatok képviselő-testületei szabadon társulhatnak, de ez nem sértheti a résztvevő önkorm.ok jogait A társulás helyéről és képviseletéről megállapodás

rendelkezik Az 1997 évi CXXXV. törvény szerint megbízásos alapon, vagy jogi személyként létesíthető A törvény tartalmazza a megállapodások minimális formai és tartalmi feltételeit, valamint a társulásba való belépés, kiválás szabályait. A költségviselés a társulásban részt vevő települések lakosságszáma szerint történik. Körjegyzőség: Sajátos polgármesteri Hivatal, amely elsősorban azt a célt szolgálja, hogy kisközségek egyesítsék erőiket és eszközeiket a különböző igazgatási feladataik ellátására. 1000 főnél kisebb (de lehet annál nagyobb is), egymással szomszédos községek alakíthatnak körjegyzőséget a polgármesteri hivatali feladatok ellátására. Hivatalvezető: a Körjegyző (képviselő-testületek együttes ülése nevezi ki minősített többséggel). A körjegyzőség tisztviselői feletti munkáltatói jogokat a körjegyző gyakorolja, a kinevezés, felmentés és jutalmazás esetében a polgármesterek

egyetértése kell. Fenntartásának költségeihez a hozzájárulást lakosságának arányában kapja. Ahhoz csatlakozni vagy kiválni belőle naptári év első napjával kell, a szándékot előtte fél évvel jelezni kell. A körjegyző feladata: • a bizottságok, képviselő-testület és a területi képviselők működésével kapcs.os igazgatási feladatokat; • államigazgatási döntések előkészítése. • évente beszámolási kötelezettség. • hetente egy napon köteles ügyfélfogadást tartani. 32/b Egészségügyi igazgatás, feladata, ellátási rendszere, népegészségügy Feladata: Az eü. rendszerének kialakítása, működtetése (a TB ellátás keretében), szakmai felügyelete, állami monopólium keretében. Területei: - alapfokú eü. ellátás (házi orvos, gyermekorvos -önorm Eübizt tart fenn) szakorvosi, kórházi ellátás, (helyi, területi önk. tart fenn) központi eü. intézmények Ágazatai: - foglálkozás-egészségügy

(engedélyezés, alkalmasság) iskola-egészségügy sportegészségügy Működése: törvény és kormányrendelet rögzíti (térítés-mentesség, térítés, ártámogatás) Szakmai felügyeletét az ÁNTSZ, mint közegészségügyi hatóság és az országos eü intézmények végzik, erős hatósági jogosítvánnyal. Népegészségügy: a lakosság egészségi állapotának általános kérdéseivel foglalkozik. Feladata: - egészségfejlesztés munkaegészségügy, járványügy sugáregészségügy település-egészségügy élelmezés-egészségügy környezet-egészségügy Készülőben: Nemzeti egészségfejlesztési program 33/A. Az önkormányzatok döntései, az SzMSz főbb rendelkezései: • • • • • Döntéseit ülésein hozza, Hatásköreit testületi üléseken gyakorolja. Az Ötv. szerint min 6 ülést kell tartani Az ülések nyilvánosak Kivételesen zárt ülést is elrendelhet (állásfoglalást igénylő személyi kérdésekben,

önkormányzati vagyonnal való Rendelkezés, pályázat tárgyalása, titkos szavazással dönthet). Határozatképes, ha a képviselők több mint fele jelen van az ülésen. Van egyszerű (javaslat elfogadása) és minősített (SzMSz) többségű szavazás. Az önkormányzati rendeletet ki kell hirdetni. Hatósági ügyben határozatot hoz Az ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni (jegyző, csak a lényeget, polgármester és a jegyző írja alá.) Az Szervezet Működési Szabálya tartalmazza: • az önkormányzat nevét, jelképeit, kitüntetéseit, • helyi ünnepeket, • nemzetközi kapcsolatokat, • a ciklusprogramot (4 évre), • munkatervet, • tanácskozási rendet, • határozathozatal, szavazás módját, • kérdezési jog és interpelláció, • jegyzőkönyvezést, • bizottságait, társulásait, rendeletalkotási szabályzatát, • a hivatalnokokra vonatkozó helyi előírásokat. Ezen kívül a képviselő-testület meghatározza a fórumok

rendjét, ugyanakkor köteles közmeghallgatás tartani. Önfeloszlatás szabadsága és joga (75 napon belül új szavazás) 33/b. Az Európai Bizottság helye az Unió rendszerében, feladatai Az Európai Közösségek közigazgatási szerve. Végrehajtó hatalom csúcsán 20 tagból (biztos) áll, akik különböző tárcákat felügyelnek. Nem a nemzeti feladatokkal, hanem a közösség egészével foglalkoznak, annak érdekeit képviselik. Szakértőkből és politikai tanácsadókból álló kabinet segíti munkájukat. A bizottságot öt évre választják Főigazgatóságok keretében látják el a munkát (DG), 16 ezer fő dolgozik. 34/A. Az önkormányzati rendelet: A helyi képviselőtestület alkotja meg. Az önkormányzat rendeletet alkot: 1) Törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok jogi rendezésére. Pl.: kisebbségek, környezeti viszonyok, földrajzi viszonyok, állattartás, ebzárlat, locsolási tilalom, forgalomkorlátozás, parkolási

rend. Nem lehet ellentétes egy jogszabállyal sem. 2) Törvényi felhatalmazás alapján, annak végrehajtására. pl: SZMSZ, önkormányzat feladatterv, éves költségvetés, helyi adók, stb. Nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal. 34/b Gazdasági közigazgatás, területei, feladatai Két megözelítés: 1. Nemzetgazdaság mint makrogazdasági igazgatás magában foglalja: -nemzetgazdasági folyamatok felügyelete, szabályozása -a gazdaság infrastruktúrájának, rendszerének kiépítése, fejlesztése -költségvetési gazdálkodás, -állami, kincstári, önk-i vagyongazdálkodás felügyelete -a társadalompolitika gazd. hátterének biztosítása 2. Szektorok, ágazatok, alágazatok, mint mikrogazdasági igazgatás magában foglalja: a gazdálkodási egységek működési feltételeinek biztosítását. Nemzetgazdasági ágazatok közigazgatási munkamegosztása: ipar igazgatás építésügyi igazgatás mezőgazdasági szakigazgatás kereskedelmi

szakigazgatás idegenforgalmi igazgatás közlekedési körigazgatás hírközlési igazgatás vízügyi szakigazgatás versenyfelügyelet, piacfelügyelet, árfelügyelet fogyasztóvédelem Célja: a gazdasági szférában működő szervezetek ésszerű és jogszerű tevékenységének elősegítése, az ügyfelek érdekeinek védelme. Ezt szolgála még a : munkaügyi szakigazgatás pénzügyi szakigazgatás területfejlesztés környezetvédelem természetvédelem A közigazgatás feladata még olyan közösségi érdeket szolgáló gazdasági tevékenységek ellátása, melyeket nem vállal más gazdálkodó intézmény (pl. út-, járdaépítés, vízelvezetés stb). 35/A. A fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatok feladatai és hatáskörei, szervezési és működési feltételei: A főváros kétszintű önkormányzati rendszerrel működik. A főváros képviselő-testülete a fővárosi közgyűlés. Tanácskozási joguk a kerületi küldötteknek van A

kerületekben polgármestert, a fővárosban Főpolgármestert választanak. A közgyűlés megválasztja annak helyetteseit. A hivatalt a főjegyző vezeti A főváros kötelező feladatai: köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról • óvodai, általános iskolai oktatásról és nevelésről, • egészségügyi és szociális ellátásról, • a közvilágításról, • a helyi utak és a köztemető fenntartásáról és létesítéséről • köteles biztosítani a nemzeti és etnikai kisebbség jogainak érvényesülését • foglalkozik a legalább egy kerületnél nagyobb részt felölelő kérdésekkel Kerületi képviselő-testület átvállalhat bizonyos közszolgáltatás szervezését (a közgyűlés feladata a feladat és hatáskörök átutalása). A főváros legfontosabb feladat és hatáskörei: • városfejlesztési és rehabilitációs program, • általános rendezési terv készítése • védetté nyilvánítja az épített környezet

egyes részeit (világörökség). • településtisztaság, szilárd és folyékony hulladék elszállítása. A közgyűlésre és a kerületi képviselő testületekre vonatkozóan: • társulási szabadság, gazdálkodásának szabadsága. • őket megosztva illeti meg az SZJA-ból, adókból, stb. származó rész A megoszlás arányát a közgyűlés állapítja meg rendeletben . • kerületi képviselő testületnek adhat a közgyűlés rendelet alkotási jogot. 35/b. A személyes adatok védelme és a közérdekű adatok nyilvánossága a közigazgatási gyakorlatban Adatok nyilvánartása, adatkezelés, adatszolgáltatás Hozzáférési jogosultság (manuális adatokra is vonatkozik) Ügyfelet kötelező tájékoztatni arról, hogy a hatóság milyen adatait kezeli. Ügyfélfogadás (más ügyfélre vonatkozóan ne szerezhessen adatot) Testületi űlések nyilvánossága, zárt űlés személyt érintő döntések esetén (Ötv) 36/A. A megyei önkormányzatok feladat-

és hatásköre: Megyei jogú várossá nyilvánítható az ötvenezernél nagyobb lakosú város. A megyeszékhely függetlenül lakosai számától megyei jogú. Összesen 22 Dunaújváros, Sopron, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa. Megyei feladat- és hatásköröket lát el, a települési önkormányzattal azonos jogállású. A megyei jogú város önkorm.i testületének a neve: közgyűlés, Megyei jogú városban kerületek alakíthatók ki, önálló kerületi hivatalokkal. Elöljáróját a közgyűlés (tagjaiból kerületi képviselő-testület alakítható) nevezi ki. A megyei és a megyei jogú város, egyeztető bizottságot köteles létrehozni (tíztagú, fele fele arányban a közgyűlések választják a tagokat). A megyei önkormányzat.: Azonos jogállású a települési önkormányzattal. Jogi személy létszáma 40-80 fő közötti lakosság számától függően. Képviselőik megválasztása közvetlenül történik A megyei önkormányzatokat az elnök

képviseli (saját tagjai sorából választja titkos szavazással az alakuló ülésen). Kötelező feladat és hatásköre: • a tv. által előírt feladatok ellátása • Olyan térségi közszolgáltatást biztosít, amely a megye egészére kiterjed, • azoknak a körzeti jellegű közszolgáltatásoknak a megszervezése, amelyek esetében a szolgáltatást igénybe vevők többsége nem ott lakik, ahol a szolgáltatást igénybe veszik. A megyei intézmény székhelye szerinti település önkormányzata átvállalhatja körzeti közszolgáltatást biztosító intézmény fenntartását, fejlesztését és irányítását, erről megállapodást foglalni kötelesek. Új körzeti intézményt is létrehozhatnak Főbb kötelező feladatai: • muzeális, történeti iratok gyűjtése, őrzése, • ifjúsági és gyermekjogok érvényesítése, • iskolai ellátás. • települési önkormányzatok helyett az egészségügyi szakellátásról gondoskodik. Feladatok

jelentkeznek még: • környezetvédelem, • idegenforgalom • területrendezés, • térségi foglalkoztatás, • területi információs rendszer kialakításának terén. Megyei területfejlesztési tanács a kormányzati területfejlesztési programokat összehangolja. Szabadon is vállalhat tevékenységeket: amelyet tv. nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe, amely nem sérti más megyei település érdekeit, tulajdonnal rendelkezhet, vállalkozói tev.et folytathat., rendeletet alkothat, megyei népszavazást rendelhet el. Munkáját a megyei önkormányzati hivatal segíti. A hivatal vezetője a megyei főjegyző 36/b. az Európai Parlament működési területei Nem tekinthető törvényhozó, jogalkotó szervnek. Politikai hovatartozás szerint frakciókba rendeződnek. Szakmai munka bizottságokban (18) folyik Költségvetés kötelező kiadásai tekintetében, tartalékba helyezés és a zárszámadás felülvizsgálati joga, 37/A. A helyi

önkormányzatok és a központi állami szervek kapcsolata az önkormi érdekszövetségek: Az önkormányzatok felett nem gyakorolható sem irányítás, sem felügyelet, a jogszabályoknak vannak alárendelve. A kormányzat arra hivatott szerveinek csak a törvényességi ellenőrzés eszköze áll rendelkezésére. Az önkormányzatokkal kapcsolatban álló, jogosítványokat gyakorló szervek: • az Országgyűlés, • a köztársasági elnök, • a Kormány • a miniszterek Az Országgyűlés szerepe kiemelkedő, mert az önkormányzatok jogállását, feladat- és hatáskörét, szervezeti és működési szabályait, eszközeit, kizárólag törvényben lehet megállapítani. Törvényben kell szabályozni a helyi képviselők jogállását, megválasztásuk rendjét, jogait és kötelességeit. Az országgyűlés jogkörébe tartozik, az alkotmányellenesen működő önkormányzatok feloszlatása. A köztársasági elnök tűzi ki az önkormányzati választásokat,

hozzá tartoznak egyes területi intézkedések, a köztársasági biztos kinevezése. A Kormány, mint a közigazgatás legfelsőbb szerve biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését. Az államigazgatási szerv és az önkormányzatok közötti vitában a Kormány akkor rendelkezik döntési jogkörrel, ha az nem tartozik más jogilag szabályozott eljárásra. A kormány, kezdeményezi az önkormányzatok feladat- és hatáskörére, működéséhez szükséges pénzügyi feltételekre vonatkozó törvények meghozatalát. A miniszterek szabályozási, ellenőrzési, tájékoztatási jogosítványokat gyakorolnak, pénzügyi támogatást adhatnak egyes önkormányzati feladatok ellátásához. A törvény, vagy kormányrendelet a polgármesternek államigazgatási jogot is adhat. Az önkormányzatok által fenntartott intézményekben, a szakmai követelményeket, valamint a képesítés előírásainak ellenőrzését miniszteri rendelet szabályozza. Az

ellenőrzések nem lehetnek öncélúak, hanem alapvetően az önkormányzatok érdekeit kell, hogy szolgálják, így az ellenőrzések eredményéről kötelező tájékoztatni az önkormányzatot, javaslatot kel tennie a hiányosságok megszüntetésére, törvénysértés esetén tájékoztatnia kell a megyei közigazgatási hivatal vezetőjét. Az Állami Számvevőszék ellenőrzi az önkormányzatok gazdálkodását, de kizárólag a költségvetésből juttatott pénzek felhasználását. Az ellenőrzést az önkormányzat belső ellenőre és pénzügyi bizottsága látja el. A belügyminiszter az önkormányzatokkal kapcsolatban, négy fő feladatot lát el: • Előkészíti az Ogy. És a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó t területszervezési döntéseket • Kezdeményezi a kormánynál az alkotmányellenesen működő helyi képviselő testület feloszlatására vonatkozó ogy. előterjesztés benyújtását • Közreműködik a helyi önkormányzatok és

szerveik feladatát, hatáskörét, tevékenységét érintő jogszabályok előkészítésénél • Összehangolja a helyi önkormányzatok működésével kapcsolatos településfejlesztési feladatokat, valamint a megyek önkormányzatok működésével összefüggő kormányzati feladatokat, a fejlesztés, a tervezés és a gazdálkodás terén. 37/b. Illetékek fajtái, illetékfizetés módjai Vagyonszerzési illeték: a) öröklési b) ajándékozási c) visszterhes (vásárlás 10%, kivéve: lakás 4 millió Ft-ig 2%, fölötte 6%) a) és b) esetében kategóriákra bontható: - közeli hozzátartozók – legkedvezőbb 11% - hozzátartozók meghatározott köre 15% - idegenek 21% Eljárási illeték: b) közigazgatás (2.000 Ft) c) bírósági 6% Szociális körülményekre hivatkozva illetékmentességet lehet kérni. Minden jövedelem adóköteles, progresszívan sávos, adómentes: csak szociális juttatások (pl. nyugdíj) Csoportok -önálló tevékenységből

származó (munkaviszonyon kívüli) a) szlak alapján b) vélelmezett ktsg. hányad 10% - nem önálló tev. (bérjövedelem) Csak az a ktsg. számolható el, ami a bevétel megszerzésére merült fel és igazolt ktsg Adókedvezmények: társadalmilag preferált céloknál Tőkejövedelmeknél kifizetésnél 20% forrásadó 38/A. Végrehajtási eljárás: A végrehajtás fogalma: az ál.igi hat előírásainak, az abban megállapított jogoknak és kötelességeknek a jog eszközeivel való érvényesítése, ha a kötelezett a hat. előírásait időre nem teljesíti. A végrehajtás érdekében az az eszköz alkalmazható, amelyet az eljárási tv kifejezetten megenged. Végrehajtható határozatok: előfeltétel, hogy az ál.igi hat végrehajtható leyen (erről meg kell győződni) Első fokú hat akkor végrehajtható, ha fellebbezést 15 napon belül nem nyújtottak be. A másodfokú döntés kihirdetésekor válik jogerőssé (kivétel, ha a hat. határidőt állapít meg)

A végrhajtás elrendelése és foganatosítása: a vh. elrendelésére hivatalból vagy kérelemre kerülhet sor Ha az alapeljárás hivatalból indulta végrehajtás is, mégpedig haladéktalanul, ha kérelemre-akkor a jogosult kérelmére 15 napon belül. A végrehajtást mindig az első fokon eljárt áligi szerv rendeli el A végrehajtás lefolytatását kikényszerítő intézkedések és eszközök alkalmazását nevezzük a végrehajtás foganatosításának. Típusai: Pénzösszeg behajtása: az első fokú hatóság megkeresi a munkáltatót, hogy a megjelölt összeget vonja le. Ez a közvetlen letiltás. Ha erre nincs mód közvetlen vagyontárgyait (ingó és ingatlan) végrehajtás alá kell vonni. Jogi személy esetén a pénzintézetet keresi meg, hogy az összeget a kötelezett bankszámlájáról utalja át. Ha a jogosult és kötelezett is gazdi társaság, akkor azonnali beszedési megbízás formájában érvényesíti a jogosult igényét. Meghatározott

cselekmény végrehajtása: a hatóság meghatározott magatartást kényszerít ki a kötelezettől azért, mert magatartásbeli kötelezettségének időben nem tett eleget. (pl lakás elhagyása, ingatlan lebontása, stb) Végrehajtási módok: a hatóság • a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégezteti, • felhatalmazza a jogosultat, hogy a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére végezze el vagy végeztesse el, • pénzbeli egyenérték megfizetésére kötelez, • bírságot szab ki (10e Ft max.) rendőrség közreműködésével kikényszeríti Meghatározott ingóság kiadása: ha a kötelezett a teljesítést határidőben nem tette meg, az ingóságot a helyszínen köteles átadni jogosultnak, hatóság elszállíttathatja, pénzbeli egyenérték megtérítésre kötelezheti (ha nincs meg az ingóság{l. pénzösszeg behajtása}) 38/b. Az önkormányzati vagyon 1. Tulajdona: ingatlanok, tárgyi

eszközök 2. Vagyoni értékű jogai (bérleti jog, szorgalmi jog) 3. Elkülönített törzsvagyon: forgalomképtelen d) helyi közutak korlátozottan forgalomképes - közművek e) műtárgyak - intézmények f) terek, parkok - középületek g) temetők Az önkormányzatok vállalkozhatnak, de csak úgy, hogy az a alaptevékenységük ellátását ne zavarja. 39/A. Az eljárás alanyai, az ügyfelet megillető jogok: Az ügyintézésnek az államigazgatási szerv (mivel az államigazgatási szervnek van jogszabályi felhatalmazása, kivétel pl. szakmai kamarák) az alanya Ügyfél: az, akinek az ügyében a hatóság eljár, akinek az ügyét intézi. „ügyfél az a magán-, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek jogát, vagy jogos érdekét az ügy érinti.” Alanyi jog: Ha a jog utal arra, hogy az adott személyt vagy társaságot megilleti az adott jog. E jogokat a jog, védelemben részesíti. Akinek azonban jogos érdeke

alapján ismeri el az Áe. az ügyfél voltát, nincsenek alanyi jogai A törvény ügyféli jogokat biztosít azoknak a szerveknek is, akiknek feladatkörét az eljárás tárgyát képező ügy érinti, de ehhez az is kell, hogy a jog elismerje az adott ügyet ügyféli jogként (hatósági megbízás). Nem magyar állampolgárok is lehetnek ügyfelek. Bizonyos nemzetközi megállapodások miatt, azonban pl. diplomaták nem lehetnek ügyfelek, így nincs államigazgatási ügy 39/b. Európai Közösségek Bírósága Kezdetben egyszintű, a bővüléssel növekedtek a problémák, a jogértelmezési feladatok. Nemzeti bíróságok bekapcsolása a közösségi jog érvényesítését ellátó rendszerbe. Így most az egyes esetekben az egyének a nemzeti bíróságuk előtt érvényesíthetik a közösségi jogra alapozott igényüket. Az egységes értelmezés érdekében a nemzeti bíróság előzetes döntése alapján az EU Bíróságtól értelmezést kérhet. 40/A.

Hatáskör és illetékesség az államigazgatási eljárásban: államigazgatási ügy: A közigazgatási hatóság döntései. Államigazgatási eljárás: az államigazgatási ügyekben való eljárás államigazgatási ügy ál.ig szerveknél és önkormányzatoknál létezik Nincs különbség a hatósági eljárások között az ál.ig és az önkormi szerveket tekintve Sok esetben a hatáskör sokféle és különböző szintű jogszabályból derül ki. Az ügyfél szempontjából az érdekes, hogy szakágazatba vagy általános hatáskörbe tartozó ügyről van szó és hogy az ügy melyik közig.i szervre vonatkozik. A jegyző az államigazgatás képviselőjeként jár el, mivel áligi hatásköre van. Hatáskörnek megfelelő rendszer elemei: • első és másodfokú hatóság, • felügyeleti jogon eljáró hatóság, • bíróságok, • ügyészi jogok Hatásköri összeütközés: több szerv is megállapítja, hogy az adott ügy őt illeti meg (végső eset

Alkotmánybíróság.) Rendkívüli esetben a közigi szerv köteles intézkedni az adott ügyben, de értesíteni kell a hatáskörrel rendelkező illetékes szervet. Szakhatósági állásfoglalás szükséges bizonyos ügyeknél, ahol több hatóság is érintve van. Illetékesség: eljárásra illetékes az a közig.i szerv, melynek területén az ügyfél állandó vagy ideiglenes lakhelye van, vagy ingatlan van, ahol a tevékenységet gyakorolják. Adat, nyilvántartás vezetése esetén az a szerv, aki az adatot, nyilvántartást vezeti. Engedélyhez, bejelentéshez kötött tevékenységek esetén a tevékenység helye. Hatósági bizonyítvány kiadása, ahol a konkrét ügy, cselekmény történt, és ahol az adatok vannak. Ha az ügyfél tartózkodási helye ismeretlen (stb.) az utolsó ismert lakóhely alapján kell az illetékességet megállapítani (ha nem lehet, akkor a fővárosi jegyző az illetékes. Több illetékes közigi szerv esetén az jár el, akinél előbb

indult meg eljárás (megelőzés).Eljárási cselekményt csak saját illetékességi területen végezhet ál.igi szerv Kizárás: okai: aki alsóbb fokon döntésben érdemben részt vett, felsőbb fokon nem járhat el. Részrehajlás esetén. Bejelentési kötelezettség, ha kizárási ok merül fel Felek helyzete az eljárásban, képviselet: Eljárásban magyar és külföldi ügyfelek teljes egyenlőséget élveznek. Az anyanyelvét mindenki szóban és írásban használhatja. Tolmács vagy nyelvismeret Az ügyfelet megilleti a nyilatkozattétel, az iratokba való betekintés, másolat készítésének joga (a titokvédelem szabályaival). Az eljáró szerv az ügyfelet jogairól és kötelességeiről köteles tájékoztatni Az ügyfél szabadon előadhatja kérelmét, nyilatkozatát. Fontos a jóhiszemű eljárás védelme Az ügyfél rosszhiszemű, ha az ügy szempontjából jelentős tényállásban valótlanságot állít. A bizonyítási eljárás során jogai: a

kirendelt szakértőn kívül más szakértő meghallgatása, tanú jelenlétéről a közig.i szerv értesíteni köteles az alanyt A jogokat a közigi szervnek kell biztosítania. Az áligi eljárásban nincs kötelező képviselet, ügyfelek maguk járnak el Az ügyfél, ha rajta kívül álló okok miatt nem tud eljárni, képviselője jár el helyette (teljes, részleges hatáskör, vagy nem járhat el helyette). Szervezetek esetén csak tagjaik vagy alkalmazottaik járhatnak el. Kapcstartás történhet szóban vagy írásban Az eljárás, az eljárási cselekmények határideje, a mulasztás: eljárásra a tv. 30 napos határidőt határoz meg, az eljáró szerv még 30 nappal meghosszabbíthatja. +15 nap a szakhatóságoknak Bizonyítvány, igazolás kiadására 8 napos határidőt állapít meg az Áe. Igazolási kérelem a mulasztás pótlására (az akadály megismerésétől 8 napon belül be kell nyújtani.) 40/b. a közösségi jogalkotás folyamata, közösségi jog

forrásai Döntéshozatali eljárások: Információs, Konzultációs, Költségvetés, Együttműködés hozzájárulás, Együtt döntés Az AQUIS-ban jogforrási hierarchia nem létezik Jogrendszer - Kodifikációs jellegű: EK jog egyezményi szint szupremációs szint (nemzközi jogok fölött) Normatív jogi aktus: rendelet Irányelv Egyedi jogalkalmazás: határozat - jogegységesítés, közvetlen hatály a tagállam ezzel ellentétesen nem szabályozhat konkrét címzettjei vannak, az adott köre kötelező Ajánlás ,vélemény - Esetjogi döntés (bíró alkotta jog) nemzközi jogra utal 41/A. Az államigazgatási eljárás szakaszai: Az ál.igi eljárás fogalma, lényege: a hatóságok döntenek a polgárokat és szervezeteket érintő ügyekben felhatalmazás alapján. A hatósági cselekmények: jogszabályok kiadása (rendeletek), engedélyezés, (jóváhagy hozzájárulás), jogok megállapítása (birtokháborítás), kötelezettségek megállapítása

(szankcionálás, ha büntető cselekményt végez), igazolások igazolványok és bizonyítványok kiadása (jogszerzéshez lehet rá szükség), nyilvántartások vezetése (állampolgárok személyes adatai), hatósági intézkedések (problémák megoldása), hatósági ellenőrzés, felügyelet (azért vannak olyan szervezetek), közigazgatási szerződések megkötése. Az ilyen ügyekben való ügyintézés folyamatát, annak során a hatóság és az érintett ügyfél cselekményeinek összességét nevezzük ál.igi hatósági eljárásnak Az ügy felmerülésétől a lezáráson keresztül a végrehajtásig. A jogok és kötelezettségek összessége az áligi eljárásjog Célja kettős: biztosítani számára a jogokat, u.a az ápolgárnak garanciákat kell kapnia Az ál.igi eljárás szakaszai: 1. szakasz: első fokú eljárás (ügy megindításától határozathozatalig) Határozathozatal után (még visszavonhatja a keresetet) emelkedik jogerőre. A hatóság is

megszüntetheti az eljárást 2. szakasz: jogorvoslati szakasz esetleges hibák feltárására szolgál Ilyenkor lehetséges a határozat kijavítása, kiegészítése, módosítása, visszavonás, felügyeleti intézkedés, fellebbezés, bírósági felülvizsgálat, ügyészi beavatkozás. 3. szakasz: végrehajtási szakasz ha a kötelezettségét a köteles nem teljesíti Az eljárás cselekménylánc. Az eljárás szabályrendszere tartalmazza az eljárás általános kereteit Általános és különös eljárási szabályok: a jogszabályokon és elvi bírósági döntvényeken kívül a közig.i szerveknek jogértelmező és eldöntő joggyakorlata is van. Az általános eljárási jogokat és kötelezettségeket az 1957 évi IV: tv. (Áe) tartalmazza Ezt azonban csak bizonyos esetekben lehet alkalmazni, ezért vannak külön szabályok az eljárásra vonatkozóan. 1) A legtöbb ügyben az Áe. és az adott ügyre vonatkozó külön jog együtt adják meg az eljárást. 2)

Néhány estben azonban létezik az ügyintézést átfogó általános szabályozás. Ebben az esetben az Áe. csak kiegészíti azokat Pl honvédelmi htósági-, külkereskedelmi-, társadalombiztosítási-, iparjogvédelmi-, adó-, jövedéki-, vámigazgatási ügyekben-, Gazdasági Versenyhivatal ügyeiben-, árak megállapításáról-, hitelintézetek megállapításáról, biztosítóintézetek-, értékpapírok forgalmazásában, stb. való eljárás 3) Az Áe. nem vonatkozik szabálysértési és állampolgársági ügyekre Az első fokú eljárás: az eljárás megindulása: Ha az ügyfél terjeszti elő, akkora hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnél vagy jegyzőnél, írásban (esetleg formanyomtatvány) vagy szóban (jegyzőkönyvben rögzíteni kell). A hivatalból indult eljárás esetén e formaságokra nincs szükség. 41/b. Az Európai Unió felépítése, a közösségi modell Közöségi modell I. pillér 1951. Párizsi szerződés 6 tagállam

(Benelux, Francia, NSZK, Olaszo) Montánunió (ESZAK) 1957 Római szerződés (EGK), és (EURATOM) A három szerződés egységes intézményrendszere: 1967 Egyesülési szerződés1973 - kilencek közössége (Nagy-Britannia, Írország, Dánia) 1981 – tizek (Görög) 1985 tizenkettek (Spanyol, Portugália) 1995 tizenötök (Ausztria, Finnország, Svédország) Cél: legteljesebb körű gazdasági integráció (vámunió, szabadkereskedelmi megállapodás, közös piac) Kormányközi együttműködés II. pillér Közös kül- és biztonságpolitika III. pillér Bel-és igazságügyi együttműködés 1992 európai unióról szóló (maastrichti szerződés) 1997 Amsterdami szerződés EGK helyett EK, még nem hatályos 42/A. A tényállás megállapítása és bizonyítás az államigazgatási eljárásban: tényállás: (az ügy szempontjából releváns {tény melyhez jogszabály joghatást fűz} tények összessége) tisztázása a határozathozatal első feltétele.

Jogértelmezés: az a jogalkalmazói művelet, amellyel az általános vagy törvényi tényállás pontos tartalma megállapítható. Bizonyítás: jogi művelet, amely a tényállás tisztázásához vezet. Bizonyítani csak a tv által elismert módon lehet. Hűen kell a tényállást mutatnia, azt alátámasztva bizonyítékkal A bizonyítékokat egyenként és összességében is értékelni kell. Nem kell bizonyítani a közigi szerv által hivatalosan ismert vagy köztudomású tényeket. nem kell bizonyítási eljárás, ha tényállás tisztázásához valamennyi adat rendelkezésre áll. Hivatalból megindított eljárást a hivatalnak kell bizonyítania, míg kérelemre megindított esetében az ügyfél is felkérhető a tények feltárására (bizonyít a hatóság itt is. Az áligi tv szerint bizonyítási eljárást csak hivatal folytathat le. Az ügyfélnek ellen bizonyítási joga van Az ügyfél joga bekapcsolódni a bizonyítási eljárásba. Bármi, ami

bizonyítékként értékelhető és alkalmas az áligi szerv tényállással kpacs.os meggyőződésének formálására, bizonyítékként alkalmazható Tipikus bizonyítási eszközök (Áe. 26§ 3 bek) 1) ügyfél nyilatkozata (meghallgatás előtt a köztisztviselő köteles az ügyfelet jogairól és kötelességeiről tájékoztatni, rosszhiszeműségről tájékoztatni, joga, hogy nyilatkozzon, de ennek hiányában megszüntetheti az eljárást a hivatal). 2) irat: A) az okirat igazolásra szolgáló irat; annak valódisága, hamis okirat; eredeti okirat = elsőként készített okirat, hiteles másolat a pl. közjegyző által igazolt okirat B) közokirat = hivatal{i személy} állított ki, jogszabályi alakiság szerint, közokirat ellenbizonyításáig az hitelesnek tekintendő, ha a fene fenét eszik akkor is. C) magánokirat: típusai egyserű és teljes bizonyító erejű {két tanú aláírása, vagy hitelesített}. D) magánlevelek, jegyzetek, feljegyzések nem

minősülnek okiratnak. 3) tanúvallomás: tanú az a személy, aki az általa látott vagy észlelt eseményről tanúvallomást tud tenni; tanúzási kötelezettség: megjelenési (a tanút idézni kell), vallomástételi (kizáró ok lehet: életkor, hivatásbeli titok; a tanú megtagadhatja a vallomástételt, ha az ügyfél hozzátartozója; kérdésekre köteles választ adni) és igazmondási kötelezettség (a hamis tanúzás bűncselekmény). A tanú meghallgatásának szabályait tv szabályozza (személyazonosság, részrehajlás, stb.) 4) szemle: a hatóság a kérdéses tárgyat maga vizsgálja meg. Hivatalban vagy helyszíni szemlén. Szemletárgy az, amit megszemlél 5) szakértői vélemény: a szakértőt az ál.igi eljárásban azért veszik igénybe, hogy valamely szakkérdésben véleményt adjon. Hatóság és ügyfél kérelmére Írásban elkészített szakértői véleményt ad. A tolmács nyelvi szakértő, főleg a francia Te vak vagy? Ilyenkor jelbeszédre

alkalmatlan tolmácsot kell hívni. 42/b. Az Uniós Tanács, valamint az Európai Tanács felépítése, szerepe A tanács a tagállamok legfontosabb döntéshozó fóruma a jogszabály alkotás és költségvetés terén. A tárgy szerint érintett miniszterekből áll, pl Földművelési Miniszterek Tanácsa Soros elnök mindig az ellátó tagállam képviselője. Döntést minősített többséggel hoznak A tagállamok eltérő számú szavazattal rendelkeznek. (összesen 87) AQUIS COMMUNNAUTAIRE Európai Parlament Strassburg Európai Bíróság Luxemburg Európai Központi Bank Frankfurt Európai Tanács nincs székhelye Miniszterek Tanácsa Brüsszel Bizottság Brüsszel 43/A. Tárgyalás az áligi eljárásban: Nem kötelező. Szükségessége a tényállás ismeretében határozható meg (pl birtoklás) A tárgyalás az eljárásban résztvevő személyek együttes meghallgatása a tényállás tisztázása céljából. Tárgyalás szükséges, ha jogszabály

előírja vagy a tényállás tisztázása miatt szükség van rá. Úgy kell előkészíteni, hogy egy nap alatt lefolytatható legyen Rendzavarót pénzbírsággal lehet súlytani, fegyveres erők tagjaival szemben fegyelmi eljárás indítható. Helye általában a hatóság hivatalos helyisége. Az ügyintéző vezeti, ő felelős rendjéért. Idézni lehet tanút, szakértőt, tolmácsot, és a szemletárgy birtokosát. Ügyfelet csak hivatalból folyó eljárásnál lehet idézni A tárgyalásról jegyzőkönyvet (hangfelvételt) kell készíteni. 43/b. Az adózás rendje, az adóigazgatási eljárás Adó alanya: az adó jogviszony alanya, vagy az adó fizetésére kötelezhető személy Adó kötelezettség: h) bejelentési i) könyvvezetési kötelezettség j) bevallási k) befizetési Ellenőrzés rendje: l) bejelentési kötelezettség (8 nap, kivéve, ha ez az eredményességet veszélyezteti) Adóigazgatási eljárás: m) kérelemre indulhat n) hivatalból (ellenőrzést

követően) Szakaszai: - alapeljárás (I. fokú adóhatóság határozatával ér véget) - jogorvoslati eljárás (II. fokú adóhatósági határozattal ér véget) - bírósági eljárás (nem halasztó hatályú) Végrehajtási idő: jogerőre emelkedést követően 3 év 44/A. Az államigazgatási határozatok fajtái, és jellemzőjük: legfontosabb mozzanat az ál.igi eljárásnak Döntéshozatallal jár együtt Típusai: érdemi döntés és nem érdemi határozat. Nem határozat a közbenső döntés (az eljárás célját képező döntéshez képest eszköz jellegű, közbenső döntés - pl. szakértő kirendelése, hiánypótlásra való felhívás, stb.) Formája alakszerű határozat. Öt része van: 1) Azonosító rész (közig.i szerv megnevezése, ügyfél neve, lakóhelye, ügy száma, tárgya, ügyintéző megnevezése). 2) Rendelkező rész: (az eljáró szerv döntése (helyt adott vagy elutasította kérelmét, határidő) és a jogorvoslati eszközökről

szóló tájékoztatás). 3) indoklás: (ismertetni kell a megállapított tényállást és a milyen bizonyítékokat fogadott el, jogszabály indokolás). 4) Hitelesítő: (a határozathozatal helye, ideje, aláíró neve, beosztása, aláírása, ál.igi szerv bélyegzőlenyomata). 5) tájékoztató rész: nem kötelező. Egyszerű határozat: nincs indoklási része. Nem alakszerű határozat: nem az alakszerű határozatnál ismertetett formában készül. (Pl: egyezséget jóváhagyó jegyzőkönyvi záradék) A határozat csak akkor fejti jogi hatását, ha azt közölték (fő szabályként írásban, kézbesítés útján, de lehet kihirdetés, közszemlére tétel, távközlés útján való közlés is). Ettől kezdve hatályos, és érvényesek rá a különböző (pl. fellebbezési) határidők Nem érdemi hibák esetén mód van a határozat kijavítására. Érdemi döntés esetén a határozat kiegészítésére van lehetőség. Kézbesítés előtt a határozat

kicserélése Eljárási költségek és illetékek: ilyen pl. a szakértői díj vagy a tanú költségei Az áligi eljárás költségeit az állam fizeti kivéve, ha jogszabály mást nem ír elő. A költségek megfizetését az illetéktv. szabályozza (eljárási illeték, illetékbélyeg) Az első fokú illeték 800,- Ft. A fellebbezési illeték min 1000-, Ft, max 200e Ft minden 10e Ft után 100,- Ft Felügyeleti illeték 5e Ft. Az államigazgatási jogorvoslat fogalma: a MK-ban mindenki jogorvoslattal élhet olyan döntés ellen, amely jogát vagy jogos érdekét sérti. Feltétel, hogy az első fokú hatóság döntése jogát vagy jogos érdekét sértse. Jogorvoslati módok: határozat módosítása és visszavonása; fellebbezés; felügyeleti intézkedés; ál.igi határozat bírósági felülvizsgálatát; ügyészi intézkedés. 44/b. Az információs önrendelkezési jog, az adatvédelemben érintettek jogai, az adatvédelem alkotmányos biztosítása Független

adatvédelmi biztos: 1993. évi LIX Tv Ellenőrzi az adatvédelmi tv, és más adatkezelésre vonatkozó jogszabályok megtartását Kivizsgálja a hozzá érkezett bejelentéseket Gondoskodik az adatvédelmi nyilvántartásról Véleményezi az adatkezelést, javaslatot tesz jogszabály alkotásra Jogosult megismerni minden adatkezelést, ahol személyes adat, vagy szolgálati titok védelme érintve lehet Állampolgári jogérvényesítés eszközei: bírósági, polgári peres, büntetőjogi, szabálysértési 45/A. A határozat módosítása, visszavonása, fellebbezés az államigazgatási eljárásban: az Áe. lehetőséget biztosít, hogy első fokú szerv saját (csakis) tv sértő határozatát módosítsa Ha nem mérlegelt megfelelően, akkor nem módosíthatja határozatát, csak kérelem esetén. Ha határozat csak részben tv.sértő, akkor elég csak módosítani a határozatot és nem kell visszavonni azt. A határozat módosításával vagy visszavonásával nem

lehet jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat sérteni. Fellebbezés: A fellebbezés a legáltalánosabb és legismertebb jogorvoslat. A fellebbezéssel (f) az arra jogosult az általa sérelmezett első fokú érdemi (kivételes esetben eljárási) határozat ellen jogorvoslati jogát érvényesítheti. A célja az első fokú döntés megsemmisítése vagy megváltoztatása. A f-t az eljárás bármely szakaszában be lehet adni minden olyan döntéssel szemben, melyet a jogszabály megjelöl. Az alapeljárást lezáró döntésig támadható: a bírságot kiszabó határozatok, az eljárás felfüggesztését előíró hat-ok, igazolási kérelmet elutasító hat-ok. A f elsődleges hatása, hogy halasztó hatályú. Szabályai: meghatározott időn belül nyújtható be (15 nap különös esetben lehet 8 vagy 3 nap is). Alanyi jog a fellebbezés Az ügyfélen kívül bárki beadhatja, akire vonatkozóan a határozat rendelkezést tartalmaz. Az is beadhatja, aki az ügyben még

nem szerepelt ügyfélként. A jogosult a f-i jogáról le is mondhat (a f-i határidőn belül), kérelmét vissza is vonhatja (ez nem azonos a lemondással); új adatok, tények is előterjeszthetők benne; az eredeti kérelmet is meg lehet változtatni. Csak érdemi döntésnek minősülő áligi eljárás ellen nyújtható be. Az első fokú szerv határozatára mindenképpen halasztó hatályú. Kivétel lehetséges különösen indokolt esetben:  életveszély elhárítása,  elmaradása helyrehozhatatlan kárt okoz,  ha valakinek az eltartásáról, gondoskodásáról rendelkezik,  ha a jogszabály lehetővé teszi. Nem lehet f-sel élni, ha a határozatot a kormány vagy valamely tagja hozza. A f-t a döntést hozó szerv felettes szervéhez kell címezni, de az első fokú hatósághoz kell benyújtani • A fellebbezés során a felettes szerv három típusú döntést hozhat: az első fokú határozatot  helyben hagyja,  megváltoztatja,  visszavonja. A

másodfokú határozatot a fellebbezővel közölni kell. 45/B.A harmadik személynek okozott kárért való felelősség és a büntetőjogi felelősség szabályai a köztisztviselői jogviszonyban: Ha a közigazgatási jogkörében a köztisztviselő a kötelezettségét vétkesen megszegi és kárt okoz a egy kívülálló harmadik félnek, a kárt a közig.szerv megtéríti, majd behajtja a köztisztviselőn A kárért való felelősség szabályait polgári jog rendezi, ha a kárt rendes jogorvoslattal nem tudták elhárítani, ha a jogorvoslati lehetőségeket a károsult kimerítette. Büntetőjogi felelősség akkor állapítható meg, ha a közszolgálati jogviszony vétkes megsértéséből adódóan a büntető törvénykönyv szabályait is megsértik. Ilyenkor hivatalos személy által elkövetett bűnügyről beszélünk A tv bünteti a hivatali hatalommal való visszaélést, a bántalmazást, a kényszervallatást, a jogellenest fogvatartást, az egyesülési és a

gyülekezési szabadság megsértését, közokirat hamisítás, zsarolás. 46/A. Felügyeleti intézkedés, ügyészi intézkedés az államigazgatási eljárásban: Felügyeleti intézkedés: A fellebbezési eljárás csakis kérelemre indulhat meg. A felügyeleti intézkedés a másodfokú szerv jogorvoslati eszköztárába tartozik. Ha az elsőfokú szerv tvsértő határozatot hozott, a felettes szerv kérelem hiányában is- hivatalból A) megváltoztathatja vagy megsemmisítheti a határozatot, B) új eljárás lefolytatására utasíthatja az elsőfokú szervet. A felügyeleti intézkedés csak akkor alkalmazható, ha: A) a jogerőre emelkedéstől számítva nem telt el 1 év, B) ha a bíróság még nem vizsgálta felül a határozatot, C) jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem sért, D) jogszabály kizárja, vagy feltételhez köti. Az ál.igi határozat bírósági felülvizsgálata és a polgári peres eljárásra vonatkozó szabályok: 1949-ben

megszüntették. 1957 évi IV tv 1991 évi módosítása teremtett általános lehetőséget (kivétel: honvédelmi igazgatás, sugárzó anyag, káb.ó szer, a külker területén hozott határozatos, ideiglenes hat.ok, bírósági ítélet végrehajtását szolgáló hatok E jog gyakorlása is eljárási keretek közé van szorítva. Közig. hat bírósági felülvizsgálatának kezdeményezésére csak jogszabálysértés esetén kerülhet sor. A per kezdeményezéséhez a felperesnek a jogszabálysértésre kell hivatkozni, s indokait is elő kell adnia. (Indoklási kötelezettség) Kereset indítására az ügyfél és érdekeiben sértett egyéb fél is jogosult. A sérelmezett hat közlésétől számított 30 napon belül jogosult indítani. Akkor lehet csak kérni, ha a fellebbezés jogát kimerítette vagy az kizárt A közigazgatási hat. ellen benyújtott keresetben a rendes bíróságok (a közig szerv helye szerinti) járnak el. Az államigazgatási ügy ekkor közig

perré alakul át, melynek felperese az ügyfél, alperese pedig a határozatot hozó közig. szerv Végrehajtásra halasztó hatályú, hacsak a felperes keresetlevélben nem kéri annak felfüggesztését. A bíróság a közig határozatot jogszabálysértés esetén hatályon kívül helyezi és a közig szervet új eljárásra kötelezi. A bíróság a hat.-ot meg is változtathatja Ha a bíróság a döntés orvoslására okot nem talál, akkor a keresetet érdemi okból elutasítja. Ha a bíróság az ügy érdemében határozott, úgy ugyanazon ügyben, azonos tényállás mellett nincs helye új ál.igi eljárásnak Ügyészi intézkedések: Jogerős, törvénysértő határozat ellen óvást nyújthat be. A megtámadott határozat végrehajtásának felfüggesztését is indítványozhatja. Óvás a hat közlését követő 1 éven belül nyújtható be és az óvás folytán tett intézkedés jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat nem sérthet. Az áligi szervnek a

megóvott döntést 8 (óvás az ál.igi szervhez lett benyújtva), ill 30 (óvás a felettes szervhez) napos határidőn belül el kell bírálnia. Ha a szerv az óvással egyetért, új határozatot hoz Ha a szerv az óvással nem ért egyet, az ügy iratait felettes szervéhez továbbítja (8 napon belül) és erről az ügyészt értesíti. A felettes szerv az óvás tárgyában 30 napon belül köteles dönteni. Az óvásról hozott érdemi hatot az ügyfelekkel is tudatni kell Az ügyész felszólal, ha a törvénysértő gyakorlat vagy mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés megszüntetése kívánatos, jövőbeni törvénysértés veszélye esetén figyelmeztetést nyújt be. Az elbírálás ugyanúgy történik, mint az óvás esetén 46/B. A köztisztviselők díjazása: Az illetmény több részből áll: az alapilletmény inflációkövető illetményalap egy szorzóval növelt értéke és az illetménykiegészítés, ami az alapilletmény max.50 %-a Pótlékok:

éjszakai pótlék, gépjármű vezetési pótlék, veszélyességi pótlék, idegennyelv-tudási pótlék, képzettségi pótlék. Személyi illetmények állapíthatók meg, tv előírások szerint. A vezetők vezetői illetmény pótlékra jogosultak, az alapilletmény %-ában , pl. osztályvez 10 % 13.havi illetmény, jutalom Juttatások, kedvezmények: jubileumi jutalom, napidíj, étkezési hozzájárulás, ruházati költségtérítés, üdülési hozzájárulás,stb. 47/A A hatósági bizonyítvány, igazolvány, nyilvántartás; hatósági ellenőrzés: Hatósági bizonyítvány: az ái szerv tény, állapot vagy egyéb adat igazolására adja ki (8napon belül). Az ái szerv jogszabályban meghatározott adatokat nyilvántartja Annak tartalmaznia kell, hogy kinek mi célbó, milyen bizonyítékok alapjána állították ki. Közokirat Nem lehet kiadni, hajogszabályba ütközik, az ügyfél nem tudja indokolni az okot vagy valótlan adat igazolását kéri. Hatósági

igazolvány: a hatóság az ügyfél adatainak és jogainak rendszeres igazolására állítja ki. A hatósági igazolvány is közokirat (Pl útlevél, jogosítvány, forg eng stb) Rá is érvényesek az abban közölt adatok és jogosultság valódiságának vélelme. A hatósági igazolvány adott esetben bevonható (büntetőeljárási folyamat esetén pl. az útlevél, vagy a forg. eng alkalmatlan jármű esetén stb) Hatósági nyilvántartás: Az ái szerv jogszabályban meghatározott állampolgári adatokat köteles nyilvántartani. Vannak bárki számára hozzáférhető (földnyilvántartás) és nem hozzáférhető adatok (pl. anyakönyv) is Hatósági ellenőrzés: Az ái eljárás sajátos jogintézménye. Az ellenőrzés egyetlen cselekvési folyamat, melyben nem feltétlenül ismétlődnek meg a különböző elemek. A hat ell a közhatalmi jogosítvány gyakorlása, melyet az ái szerv a hatáskörébe eső feladatként lát el. A hatóságoknak kötelessége

ellenőrizni az állampolgárokat, hogy betartják-e a törvény által előírt kötelezettségeket. Az ellenőrzés alanya magánszemély, jogi személy, de ilyennek nem minősülő is lehet. Hivatalból és bejelentésre is indulhat Az ellenőrzésről az ügyfelet értesíteni kell kivéve, ha az előzetes értesítés az ellenőrzés ellenőrzését veszélyeztetné. (Ekkor az ellenőrzés megkezdésekor szóban kell értesíteni.) Az ellenőrzés eredményes elvégzéséhez szükséges fontosabb eszközöket törvény sorolja fel (belépés területre, helyiségbe, iratbetekintés stb.) Az ellenőrzés eredményeként megállapított jogszabálysértés miatt az ellenőrzést végző szervnek intézkedési kötelezettségei vannak. 47/B. A köztisztviselői jogviszony keletkezése és megszűnése: kinevezéssel határozatlan időre létesül, esküt kell tenni. A politikai főtanácsadók és tanácsadók kinevezése a politikusok tevékenységi idejéhez kötődik, személyi

illetményre és kisebb, 2 havi végkielégítésre jogosultak. A megszűnés legegyszerűbb esete a közös megegyezés A két fél megállapodik a feltételekben. A köztisztv bármikor lemondhat indoklás nélkül Megszűnik a jogviszony, ha lejár a szerződése, meghal, hivatalvesztéssel. A szerv menti fel ha nyugállományba megy, ha alkalmatlan. A szerv jogutód nélkül megszűnik, létszámcsökkentés miatt( csoportos: 10%), átszervezés, megszűnik a szerv szakirányú tevékenysége. Fel kell ajánlani másik állást, tartalékállományba kell helyezni. A felmentési idő 6 hónap, a felére fel kell menteni a munkavégzés alól. A végkielégítés a jogviszonyban töltött időtől függ, max. 12 hó 48.A A küldemények átvétele, bontása, Iktatás Az ügy kezdő irata 3 féle módon keletkezhet: Átvett beadvánnyal, Más szervtől érkezett megkereséssel, Hivatalból indított eljárás során. A küldeményeket a központi iktató veszi át. (ha sérült,

rögzíteni kell, átvételkor igazolni kell az átvétel tényét.) Beérkezett iratot a kezelő az elosztásra jogosult szerv vezetőjének adja át, az ügyintéző kijelölése megtörténte után az irat iktatható. Elektronikus iratforgalom esetén be kell mutatni az illetékes vezetőnek. A küldemény borítékját az ügyirathoz kell csatolni. Az államtitkot, szolgálati titkot tartalmazó küldemények kezelésére külön szabályok vonatkoznak. Az irat az iktatással kerül az ügykezelési nyilvántartásba. Az iratot a beérkezés napján, legkésőbb másnak be kell iktatni, iktatóbélyegzővel kell ellátni. Az iktatás tényét az iktatókönyvbe is be kell vezetni. (minden év kezdetén újonnan nyitott) Az azonos jellegű ügycsoportok iktatása gyűjtőszámra történik, tömeges válaszok jelentések esetén gyűjtőíven kell nyilvántartani. Az iktatás előtt amennyiben van előző évből eredő előzmény, az előirat, később beérkezett pedig az ügy

utóirata. Az iktatott iratokat az év elején újonnan megnyitott név- és tárgymutatókönyvbe kell mutatózni. Elektronikus úton érkezett küldemények nyilvántartásba vétele automatikus. A nem papír alapú elektronikus adathordozón érkezett iratok mellé kísérőlapot kell csatolni és ezeket együtt kell kezelni. Az iktatószámot magára az adathordozóra is rá kell vezetni 48/b. a közösségi jogalkotás folyamata, közösségi jog forrásai Döntéshozatali eljárások: Információs Konzultációs Költségvetés Együttműködés hozzájárulás Együtt döntés Az AQUIS-ban jogforrási hierarchia nem létezik Jogrendszer - Kodifikációs jellegű: EK jog egyezményi szint nemzeközi jogra utal szupremációs szint (nemzeközi jogok fölött) Normatív jogi aktus: rendelet Irányelv Egyedi jogalkalmazás: kötelező jogegységesítés, közvetlen hatály a tagállam ezzel ellentétesen nem szabályozhat Határozat - Ajánlás ,Vélemény - Esetjogi döntés

(bíró alkotta jog) konkrét címzettjei vannak, az adott köre 49/A. ügyintézés, postázás, iratbetekintés, irattározás, selejtezés: Az ügyintéző az irat átvételétől az ügy befejezéséig felelős az iratért. Az ügyfél, vagy képviselője az iratokba betekinthet. A kezelési feljegyzések fontosak, különösen a határidők tekintetében. Az irattári tervben 3-féle őrzési idő van: N: nem selejtezhető; N-15:nem selejtezhető, de ügyviteli értéke lejárta után levéltárba adandó, történeti értékűnek minősített iratok; „”év: legalább 1 év őrzési idejű irat, utána selejtezhető. Titkos ügyiratkezelés: Titokvédelmi szabályzatban előírtak szerint. 49/b. Európai Közösségek Bírósága Kezdetben egyszintű, a bővüléssel növekedtek a problémák, a jogértelmezési feladatok. Nemzeti bíróságok bekapcsolása a közösségi jog érvényesítését ellátó rendszerbe. Így most az egyes esetekben az egyének a nemzeti

bíróságuk előtt érvényesíthetik a közösségi jogra alapozott igényüket. Az egységes értelmezés érdekében a nemzeti bíróság előzetes döntése alapján az EU Bíróságtól értelmezést kérhet. 50/A. A köztisztviselői rendszer két modellje A köztisztviselők pártpolitikai viszonya: depolitizált: pártsemleges. Angliában alakult ki, lojalitás a mindenkori kormányzathoz, stabilgárda, töretlen szakmai munka, élet; Zsákmányrendszer: Amerikában alakult ki, a győztes zsákmánynak tekintette a közhivatalokat, a köztisztviselőket lecserélte. Ezzel rugalmas, lojális csapatot hoztak létre, de a szakmai hozzáértés nem hibátlan. Mérsékelt semlegesség: az előző kettő előnyeit kihasználni törekvő, a hátrányait megszüntető rendszer, Franciaországra jellemző. Nálunk is ez a jellemző Zárt rendszerű közszolgálat: kinevezés, képesítési feltételek, szigorú előmenetel, életpálya Nyílt rendszerű: megbízás, feladatra

orientált, nem képesítéshez, hanem képességhez kötött, a feladattal véget érő megbízatás. 50/b. az Európai Parlament működési területei Nem tekinthető törvényhozó, jogalkotó szervnek. Politikai hovatartozás szerint frakciókba rendeződnek. Szakmai munka bizottságokban (18) folyik Költségvetés kötelező kiadásai tekintetében, tartalékba helyezés és a zárszámadás felülvizsgálati joga, 51/A. A köztisztviselői kar csoportosítása, a köztisztviselők kiválasztásának módszerei: A jogviszony alanyai: a közig.szervek - köztisztviselők, ügykezelők, fizikai alkalmazottak Kiválasztás: általános és speciális feltételek szerint. Általános: magyar állampolgárság, nagykorúság, büntetlen előélet, teljes cselekvő képesség, fizikai alkalmasság. Speciális képesítés: legalább középfokú végzettség, az alaptevékenységhez felsőfokú képzettség a központi közig.szerveknél Felmentés csak akkor, ha a tanulmányait

már megkezdte, és csak a befejezéséhez szükséges időre! Kiválasztás: pályázati rendszerben, de ez csak lehetőség, nem kötelező! Viszont ha pályázat volt nem vehető fel olyan, aki nem adott be pályázatot. A pályázatnak tartalmaznia kell az összes feltételt és az elbírálás határidejét. Az elbírálást legalább 3 tagú előkészítő bizottság végzi, rangsort állítanak és a vezető dönt. Ha a megüresedett állást 15 napon belül nem tudják betölteni, a Belügyminisztériumot tájékoztatni kell, az álláshelyeket a hivatalos lapjában rendszeresen közzéteszi. Versenyvizsga, személyiségkutató megbeszélés is tartható a legmegfelelőbb ember kiválasztásához. A kinevezés határozatlan időre szól, esküt kell tenni 51.b) Kizárás az államigazgatási eljárásból Az államigazgatási eljárás során az ügyfelet megillető jogok egyike a kizárási ok bejelentésének joga. A hatóság kizárásáról van szó, illetve az ügyintéző

vagy hatóság vezetőjének kizárásáról. Abszolút kizárási okok (kötelező) - ügyintéző saját maga ügyében nem járhat el - másodfokú ügy intézésében nem vehet részt az, aki első fokon járt el - nem vehet részt a tanú v. szakértő Relatív kizárási okok (mérlegelik) - ha az ügy tárgyilagos eldöntése nem várható a hatóságtól Ki jogosult kizárás ügyében dönteni? - ha ügyintézőről van szó a szerv vezetője dönt - ha szervről v. szerv vezetőjéről van szó a felettes szerv dönt, és rögtön ki is jelölik a másik szervet De: csak adott eljárásból zárhatunk ki! 52/A. A köztisztviselők továbbképzése, minősítése: A köztisztviselők továbbképzési terveit a közp.közigszervek és a megyei közighivatalok állítják össze, a BM koordinálásával. Kötelező: az előmenetelhez (alanyi jog), szakmai, fakultatív: ha a munkához kell és vállalja. Minősítés: szakmai felkészültség, ismeretek, képességek,

teljesítmények, magatartás, személyiségi jegyek értékelése, a szakmai fejlődés elősegítése. Ha a tisztviselőt sérti a minősítése, bírósághoz fordulhat. Kötött, szabad, vegyes minősítésű rendszerek előnyei, hátrányai. Mo-on a minősítési lapon megjelennek a kötelező elemek, de van lehetőség a kiegészítésre. A minősítést az előmenetel előtt végzik, négy következménye lehet: Kiválóan alkalmas: az előmenetel felgyorsulhat, alkalmas: normális rendben halad, kevéssé alkalmas: várakozási idejét meghosszabbíthatják, alkalmatlan: jogviszonya megszűnik. A köztiszt-nek joga van megismerni, véleményt nyilvánítani, megjegyzéseit a minősítő lapra rávezetni. A köztiszt dönti el, hogy kívánja-e az érdekképviseletet bevonni, vagy nem. 52. B Adóellenőrzés Célja: Az államháztartást megillető bevételek maradéktalanul befolyjanak. Az ellenőrzés során az adóhatóság megvizsgálja: - Bejelentésre, a bevallásra,

könyvvezetésre, nyilvántartásra, adatszolgáltatásra, nyilatkozattételre vonatkozó előírások betartását - Adó, költségvetési támogatás alapjának és összegének megállapítását és bevallását - Az adó és a költségvetési támogatás határidőben és helyes összegben történt megfizetését, illetve igénylését - Az illetékkötelezettség teljesítését, valamint az illetékbélyeggel vagy illetékbevételi számlára pénzzel fizetendő díjak megfizetését. Az ellenőrzés történhet: - Helyszínen, ( adóhatóság megbízólevéllel ellátott alkalmazottja végezheti, adózó vagy annak képviselője jelenlétében. Szókséges helyiségekbe való bejutást, iratok megtekinthetőségét biztosítani kell) - hatóság hivatali helyiségeiben, (Hivatali időben.) - próbavásárlással, leltárellenőrzéssel, (az adózó alkalmazottja jelenlétében is befolyásolható, másrészt hogy az ellenőrzés jogosultséág igazolása a próbavásárlás

befejezésekor történik. - egyszerűsített ellenőrzési formában (az adóhatóság az adózóval kapcsolatban rendelkezésére álló adatokat az önadózás keretében benyújtott adóbevallással veti egybe.) adóellenőrzés során alkalmazható módszer: becslés ( más adatok hiányában valószínűsíti a valóságos adó, költségvetési támogatás törvényeknek megfelelő alapját. Az adóhatóság megállapításait JKV-be foglalja - az adózó azonosításához szükséges adatok - a vizsgálat által megállapított tényállás - a tényálás alapjául szolgáló bizonyítás Az ellenőrzött joga a JKV tartalmának megismerése. Szükség esetén, adóigazgatási eljárás, indítható. 53/A. A köztisztviselők jogai és kötelességei: Jogok: 40 órás munkaidő, túlóra díj nincs, szabadnapban kell kiadni. Rendszeres túlóra mellett max. 20 mnap túlóraátalány állapítható meg Az alapszabadság magasabb, 24 nap, a pótszabi max 11/10 nap.

Előmeneteléhez szükséges képzéshez joga van A közszolg.jogviszony megszűnése esetén végkielégítésre jogosult, igényelheti elhelyezését Pártban vezető tisztséget nem vállalhat. Kötelességek: felettesnek való engedelmesség; kivételek: ha maga vagy más életét, egészségét veszélyezteti, vagy jogszabályba ütközik. A hibás utasításra köteles felhívni a felettes figyelmét, ha ezután is ragaszkodik a végrehajtáshoz, írásban kell kérni, amit nem tagadhat meg a főnök. Erkölcsi korlát: az utasítás nem sértheti emberi méltóságát, nem hozhatja megalázó helyzetbe. Tisztesség, megvesztegethetetlenség, pártatlanság. Közszolgálati tekintélyét őrizze meg Állami és közszolgálati titkokat őrizze meg. 53/B. Az Európai Bizottság helye az Unió rendszerében, feladatai Az Európai Közösségek közigazgatási szerve. Végrehajtó hatalom csúcsán 20 tagból (biztos) áll, akik különböző tárcákat felügyelnek. Nem a nemzeti

feladatokkal, hanem a közösség egészével foglalkoznak, annak érdekeit képviselik. Szakértőkből és politikai tanácsadókból álló kabinet segíti munkájukat. A bizottságot öt évre választják Főigazgatóságok keretében látják el a munkát (DG), 16 ezer fő dolgozik. 54/A. A köztisztviselők fegyelmi és kártérítési felelőssége: Fegyelmi felelősség: a kötelességeit vétkesen megszegi: jogellenesen és vétkesen: szándékosan vagy gondatlanságból. Fegyelmi büntetések: megrovás; az előmeneteli rendszerben a várakozási idő meghosszabbítása; egy besorolási fokozattal való visszavetés; a 13.havi fizetés csökkentése, megvonása; személyi illetmény megvonása; címtől való megfosztás, vezetői megbízás visszavonása; hivatalvesztés. A fegyelmi eljárás megindítása kötelező, a vizsgálati szakaszban a tényállás tisztázása, történik, vizsgálóbiztos kijelölésével. Határozathozatali szakasz: fegyelmi tanács dönt: a

munkáltatói jogkör gyakorlója az elnök, a többi tag legalább azonos, de lehetőleg magasabb besorolású legyen, mint a vádlott. A fegyelmi tárgyalás a bírósághoz hasonló, a vádat a vizsgálóbiztos képviseli, a vádlott is jogosult jogi képviseletre. A fegyelmi határozat ellen a bírósághoz lehet fordulni. Kártérítési felelősség: a fegyelmi vétség kárt is okozott, a szándékosan okozott kárt meg kell téríteni, a gondatlan elkövetés esetén a kártérítési kötelezettség maximált. Általában 3 havi illetménye bánja a szabályok megszegése, ellenőrzési kötelezettségének elmulasztása miatti kárért. A leltárhiányért teljes felelősséggel tartozik Harmadik személynek okozott kárt teljes egészében a szerv téríti, majd kártérítési igénnyel fordul a dolgozó felé. Büntetőjogi felelősség: ha a közszolgálati jogviszonyból eredő kötelezettség megszegése ugyanakkor bűncselekménynek is minősül. A köztisztv hivatalos

személynek számít A vezetők eredményfelelőssége: ha a vezető nem szeg meg ugyan szabályt, de a hivatal nem dolgozik eredményesen, a vezető megbízatását visszavonják. 54.b) Áttétel és megkeresés az államigazgatási eljárásban Áttétel: Az eljárás során ha nincs hatásköröm vagy illetékességem átteszem máshova az ügyet és erről értesítem az ügyfelet. Illetékesség esetén pl. ha az eljárás során változik az ügyfél lakhelye (elköltözik), az ügyintéző kikeresi az új lakcímet, levélben mellékeli a lakcím közlőt az új illetékességű szerv felé, ezzel igazolja, hogy megszűnt az illetékessége az ügyben. Ha vita van a két szerv között: - hatásköri vitánál 8 napon belül kötelesek egyeztetni, Alkotmánybíróság dönt - illetékességi vitánál szintén 8 napon belül, legközelebbi közös felettesük dönt Megkeresés: Ha olyan információt akarok megtudni, ami más szervhez tartozik, megkeresem, hogy segítséget

kérjek, 15 napon belül kell segítenie