Oktatás | Didaktika » A didaktikáról

A didaktikáról 1) A didaktika fogalma, tárgya helye a tudományok rendszerében 1. A didaktika fogalma: − Elnevezése a didaszkó (tanítok), didaszkein (oktatni), didaktikosz (oktató) görög szavakból ered. Nemzetközileg elfogadott műszó Az oktatás általános elmélete azon fogalmak, elvek, szabályok, törvényszerűségek vizsgálatával foglalkozik, amely az oktatási folyamatban objektívan megvannak és ott hatnak. 2. A didaktika tárgya: a) Tanítási-tanulási folyamat: − Pedagógia pszichológia. − Megközelítés előtérbe kerül a tanuló. − Bipoláris: tanár + tanuló. − A tanítás-tanulás kérdéseivel foglalkozik. b) Mit tanítsunk kérdése: − Intézményes tartalmára ennek kiválasztása és különböző oktatási dokumentumokkal történő megjelenítéssel foglalkozik. Az iskola, mint társadalmi felépítmény része: − A társadalmi gazdasági a mindenkori uralkodói elit ideológiája érték rendje által determinált. A NAT helyett

kerettanterv központi programokkal Információrobbanás információs társadalom korszerűségének kérdése „Épp testben épp lélek”, az iskolának a feladata az emberi érték közvetítése c) A Hogyan tanítsunk kérdése: − Módszereire, formáira, eszközeire a tanítási-tanulási folyamat irányítására ellenőrzés módjára. Comenius (Sárospatak): − Nagy didaktika (Didactica Magna (1632-1657) − Első tudományos igénnyel rendszerezett didaktikai munka. − A kor tudományos színvonalú oktatás mindennapi élet: − Óraközi szünet, Vakáció, Szemléletesség elve. 3. A didaktika tárgya és helye a tudományok rendszerében, kapcsolata más tudományokkal a) Filozófia tudományok: 1 − Természet, társadalom. A legáltalánosabb összefüggéseket kutatják, vizsgálják. 2 b) Természettudományok: − A természet egy részét vizsgálja. Anatómia, botanika, fizika, kémia, csillagászat. c) Társadalomtudományok. d) Matematikai

tudományok: − Minden, ami a számelmélethez tartozik. e) Alkalmazott tudományok: − Elektronika robotika, technológia. f) Nyelvtudományok: − Nyelvi kommunikáció. g) Társ tudományok: − Pedagógia (neveléstudományok) − Neveléselmélet, neveléstörténet, didaktikai módszertanok. 4. A didaktika és a módszertanok kapcsolata a) Módszertanok: − Konkrét szaktantárgyhoz kötötten jelenek meg alkalmazásuk. b) Didaktika: − A didaktika számára a konkrét oktatás számára a módszertanok segítenek. − A didaktika és a módszertanok mellérendeltségi viszonyban az általános és a különös viszonyában egymással kölcsönös az információáramlás. c) A pszichológia és a didaktika kapcsolata: − A pszichológia, mint ember tudomány a pedagógia pszichológia és fejlődés lélektan. d) A didaktika és a szociológia kapcsolata: − Az iskola és a társadalom oktatás és a gazdaság kapcsolata. e) Logikai gondolkodástan: − Az oktatásban, a

tanulásban az alapvető törvényszerűségek jelen vannak. − Induktív- diduktív kapcsolat. − Analízis-szintézis kapcsolat. f) A didaktika-kibernetika kapcsolata: − Az oktatási folyamatát annak vezetését rendszerben irányítás technika segítségével. − Bizonyos szaktudományos aspektusai. 3 2) Didaktikai alapfogalmak (a tanulás, tanulási törvények, tanuláselméletek) 1. A tanulás, mint tevékenység: − Felfogható, mint tevékenység. Ezek a tevékenységek a játék, a tanulás és a munka A „homo ludens” mint igény végig kíséri az emberi életet. Általános formája, amely az emberi közösségekben megy végbe. A tanulás formája, hogy elsajátítjuk azokat a szerepeket, amelyeket a közösségben be kell töltenünk. A tanulás révén megtanuljuk mindezt összehangolni, hogy életünk végéig képesek legyünk alkalmazkodni az új helyzetekhez. − A modern közösségekben a tanulás már nem zökkenőmentes: konfliktusokon,

válságokon átvezet. Ezek a közösségek szervezett módon, tanítanak és tanulnak Nem csupán emlékezetbe vésés, hanem megértés és elméleti és gyakorlati alkalmazás. Lewin szerint: „Tanulni annyit jelent, hogy az ember valamit jobban tud, mint azelőtt.” Tanulásról didaktikai szempontból akkor beszélhetünk, ha a tanuló megérti azt, amit tanul. A tanulás alapelemei: a) Állati és emberi tanulás: − Alapvető különbség a második jelzőrendszer az embernél a gondolkodás és a beszéd. b) Tanulás és munka: − Life Long Learning: Élethosszig tartó tanulás, a felnőtt kornak is meghatározó szerepe a tanulás. A tanulás a munkában dominál c) A tanulás külső és belső tevékenység. Belső tevékenység: − Az értelmi fejlődéssel belsővé válik a gondolkodási műveletek. Külső tevékenység − Az inger-válaszkapcsolat. Fajtái, lehet direkt, amikor a kisgyermek megtanul beszélni a környezettel való érintkezés szükséglete, az

önkifejezés irányítása és az anyanyelv elsajátítása. A másik fajtája pedig az indirekt, amikor a spontán tapasztalat és ismeretszerzés lehetőségeit fel kell használni az iskolai oktatói és nevelői munkában. d) Ismeret és tudás: − A későbbiekben részletesen visszatérünk jelentésükre. 4 2. A tanulás fogalma, mint folyamat: − A tanulás az a folyamat, melynek során az élőlény viselkedése, magatartása tapasztalatainak hatására megváltozik. Azaz minden változás végbe megy a külső tapasztalás révén, alapja az első jelzőrendszer inger válaszkapcsolat elvén, működik. Konekcionizmus: − Próbálkozással való tanulás. − Egy ingere több válasz adható. − Operatív kondínáció eljut az effektus törvényig. − A pedagógia pszichológia alaptörvény körszerű oktatás egyik meghatározó törvénye. 3. Tanuláselméletek: a) Skiner operációs elmélete: – Helyes inger-válasz kapcsolat. Megerősítésre (az állat

szintjén is) a visszacsatolás valamilyen formában. A tanulás inger-válasz és megerősítése: S-R-Meg – A visszacsatolás révén valamilyen formában. b) Programozott oktatásban kislépések elve: − Azonnal meg kell erősíteni minden egyes válaszlépést az új ismeretek információk adása. Feltétele a továbblépésnek, ha helyes volt a válasz A kis lépések elvének alkalmazása károsan befolyásolhatja a kombinatív gondolkodást, amely inkább némely lépést átugorva a hallgatóra bízza a megerősítést. Az iskolai gyakorlatban valósította meg, egyenrangú a megerősítés. c) Matematikai tanulás modellek: – Kibernetikai irányítás elmélet. Törvényszerűségük alkalmazzák a visszacsatolás szerepét, hangsúlyozza az oktatásban. – A görög kibernetész (kormányos) szóból származtathatjuk: " hajózni kell, hajózni, muszáj", navigációs feladatok. A korszerű a rendszerszemléletű alkalmazza a kibernetika

törvényszerűségeket A tanárt és a tanulót, a tanítást és tanulás irányított rendszerét. d) Kiemelt jelentőségű a visszacsatolás a tanulótól visszajut a tanárig. 5 Norbert Wiener kibernetikai munkája: – Első tudományos igényel rendszerezett kibernetikai munkája. – Matematikai kibernetikai műszaki technológiai. – Soha nem foglalkozott az oktatással a pedagógia vette át. Amely lehetővé tette az úgynevezett határozatlan folyamatok információval történő irányítását e) A szovjet –orosz tanuláselméletek: Tanulás, mint fogalmak elsajátítása: – Alapfogalmak definíciók megtanulása ezen elven történik. A tanulás, mint probléma megoldás: – A probléma és a cél összevetése. Mi a megoldandó feladat? A tanulás, mint gondolkodások összessége: – Absztrakció és konkrétizáció. – Indukció és dedukció. A tanulás, mint algoritmusok elsajátítása: – Műveletsorok lépéseinek egymásutánja.

LANDA szerint kidolgozhatóak a hasonló feladatok optimális művelet sorai. 4. Tanulási törvények: a) A motiváció törvénye: − A motiváció olyan pedagógiai funkció, amely kéztető belső felkészültség indíték ok a tanuló viselkedését kiváltja. Motiváló hatást úgy tudunk elérni, ha valamilyen tevékenységet, szerepet vagy megtanulandó anyagot érdekessé, szemléletessé teszünk, ha ez által felkeltjük a tanulók érdeklődését b) Effektus törvény: − Kísérleti hatás: az a változás, amelyet a kísérlet során megváltoztatott független változók, okoznak az előzetesen kiválasztott függő változókban: a kísérleti eljárás hatása alatt a kísérleti csoport v. személy teljesítményének, viselkedésének v attitűdjének megváltozása A hatás mérésére többféle eszköz szolgálhat, pl már meglévő tesztek, pedagógiai kísérlet céljára kifejlesztett speciális feladatsorok c) A transzfer törvényei és értelmezésük:

Transzferális tanulás: − A gyakorlás kezdetben egyszerűsített (mesterséges) helyzetben folyik (szimuláció), ezt követi a természetes helyzetbe történő átvitel (transzfer), pl. repülőgép vezetésének elsajátítása történhet ilyen módon 6 Thorndike törvénye: − A transzfer fogalmának szigorú elemzése s olvasástanítási célú gyakorisági szótára révén a húszas-harmincas évek tanuláselméleti alapú neveléslélektanának vezéralakja. 3) Didaktikai alapfogalmak (ismeret, tudás, jártasság, készség, képesség, oktatás és képzés) a) Ismeret: − A valóság hű visszatükröződése. Az induktív és deduktív gondolkodási folyamatok összeszövődése a konkrét és absztrakt megismerés együttes terméke. Nem életképes, arra van szükség egyedi megismerhetetlen rendszere Az ismeretek rendezettségére, egymásra épülése és megfelelő bekapcsolása tudáshoz jutunk el, amely lehetővé teszi, hogy az ismereteket elő tudja

hívni. b) Tudás: − Az ismeretek olyan rendszerének a birtoklása, amelyben az egyes ismeretek egymásra épülnek egymással, összefüggnek, egymással meghatározott kapcsolatban vannak. Didaktikai szempontból nézve nem tanulásról, hanem értelmetlen magolás c) Jártasság: – Alacsonyabb szintű gyakorlás, amikor a tanult ismereteket még gyakran fel kell idézni a feladat megoldása érdekében lassú, de hibátlan és pontos lehet. d) Készség: – Magasabb szintű gyors biztos és hibátlan a feladat végrehajtása, de mindkét esetben tudatos tevékenységről van szó. Kialakulnak bizonyos automatizmusok, tehermentesítik a tudatot a magasabb rendű tevékenység számára e) Képesség: – Bonyolult szintetikus képződmény, amely a különböző pszichofizikai funkciók és pszichikus folyamatok alapján fejlődik. Az emberek nemcsak velük született illetve örökletes adottságaik tekintetében különböznek egymástól, hanem egyéni életútjuk

társadalmi és egyéni fejlődésük folyamán kialakult képességeik jellege és foka szerint is. Műszaki felfogóképességén a műszaki eszközök viszonylag gyors felismerését értjük 7 f) Az oktatás: Formális: – Csak reálisan feldolgozható korszerű ismereteket ezen belül is főleg az alapelvet és az általános érvényű összefüggéseket tanítsuk. Kiemelt feladat a képesség fejlesztése és ezt a képzési tartalom fölé helyezi Materális: – Minél több korszerű ismeretet oktassunk. A képességek fejlesztésével nem kell külön foglalkozni, majd a tananyag a matéria megtanulása során a képességek maguktól fejlődnek Vegyes: – Ez a mai álláspont. g) Képzés: – Élethívatásra, egy szakmára, egy munkakörre való felkészítés. A képzés az a tevékenység mely során az elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazásával kimunkáljuk a szükséges jártasságokat és kifejlesztjük a képességeket. 4) A didaktikai

alapelvek, helyük a hazai oktatáselméletben. a) Általános pedagógiai elvek: − A pedagógiai normák melyek objektív pedagógiai törvényszerűségekre épülnek. − Meghatározza a tanár mozgásterét és szemléletmódját. b) Speciális alapelvek: − Nem egységes az álláspont. 1. Az iskola és élet kapcsolatának elve: Főbb szempontok: − Értékek megőrzése. övőre való felkészítés: Elméletet tanító tanár feladata: − Tájékozódni a szakképzés követelményeiről. Tananyagot súlyozni (mennyiségben, fontosságban). Szakmai gyakorlat megalapozása Szakmai gyakorlatot tanító tanár feladata: − Ismerje az elméleti tananyagot, követelményeket hogy tudja, mire építhet. Szakmai elméletben tanultak alkalmazása felhasználása a gyakorlati oktatásban. 2. Tanítás-tanulás útján folyó céltudatos nevelés elv: Követelmények: − Az oktatás folyamatában a nevelésnek mindig tervezettnek és tudatosnak kell lennie. − A nevelési feladat

ne legyen erőltetett. 8 A szakképzésben megoldandó legfőbb feladatok: − Logikus gondolkodásra való nevelés. Munkára való nevelés − Hivatástudatra való nevelés. Korszerű műszaki szemléltetésre való nevelés Új iránti fogékonyságra való felkészítés 3. A tudományosság és szakszerűsség elve: − A képzés anyagát a tantervelmélet tudományos módszereivel alakítsák ki. − A képzés anyaga kövesse a szaktudományok és a szakmai gyakorlat rendszerét alapelvét, logikáját. Tennivalók: − Pontos, világos tiszta fogalmakat kell tanítani. Igényes pontos minőségi termékgyártásra készítsünk fel Mutassuk be a várható fejlődési tendenciákat A ma iskolájában a jövőre készítsünk fel A rendszer oktatás alapja a visszacsatolás elv 4. Pedagógus vezető szerepének és a tanuló fokozódó önállóságának az elve − A tanár feladata a tanulás irányítása. Az elsajátításhoz be kell vonni aktívan a tanulót "

Senkit sem lehet megtanítani semmire a saját aktív közreműködése nélkül" a) Tanulói aktivitás: Mennyiségi jellemzői: − Az intenzitás, az, ahogy a tanulókat dolgoztatjuk. Minőségi jellemzők: − Öntevékenység: − Önállóság: b) Tanári irányítás: Direkt: − Tanár és diák közötti személyes kapcsolat van. A tanár megtervezi megszervezi a munkát, és közvetlen kapcsolatban van a tanulókkal együtt, dolgozik velük. Indirekt: − A tanár csak indítási impulzusokat ad. A tanár és diák közötti kapcsolat elszemélytelenedik A tanulót jobban megterheli Megakadásnál esetleg segítséget nyújthat a tanár. c) Hibák lehetnek: − Tanár parancsolgat: Tanár közömbös: 5. Közösségi elv az oktatásban: Munkában: − Munkamegosztás eredményeként közös produktum előállítása. Tanulásban: 9 − A tudás egyéni produktum, nem szerezhető meg munkamegosztásban. Közösségi: − Iskola nagy közössége. Osztályközösség

Tanárok közössége 6. Tanulók fejlettségéhez való alkalmazkodás elve: − Az életkor nem lehet a fejlettségi, mint minőségi fokmérője. − A mi tanrendszerünkben a képességek mérésére nincs megfelelő eszköz. Fajtái: a) Fejlettséghez való alkalmazkodás. b) Érthetőség elve: c) Terhelhetőség elve: − Minden tanulót a saját terhelhetőségének felső határán kell megterhelni. Hibák: − Követelmények túlméretezése. Követelmények alulméretezése Mennyiségi követelmény elméretezése 7. Konkrétumok és absztrakciók elve − Mindig a tapasztalatokkal induljunk ki. A tapasztalatok gondolati feldolgozása nem maradhat el. Hibák. − Nem adunk lehetőséget a tapasztalatszerzésre. Túlbeszéljük a szemléltetés lehetőségeit − Önmagáért a látványosságért alkalmazzuk a szemléltetést, és nem kapcsoljuk öszsze más módszerekkel. Szemléletesség szerepe: − Számos olyan gyártási eljárás van, amit nem tudunk közvetlenül

bemutatni csak szemléltetéssel. Bonyolult gépek berendezések működése igényli a modellekkel, makettekkel való szemléltetést. 8. Rendszeresség és folytonosság elve: Követelmények: − Minden tárgy logikus felépítésű legyen. Képzési tartalom áttekinthető és logikus rendszerű legyen a) Folyamatosság elve: − Az ismeretek úgy kell megtanítani, hogy további ismeretek alapjául szolgáljanak. Gyakorlatilag ismeret rendszert kell kiépíteni és az új fogalmakat ebbe, kell beépíteni. b) Taníthatóság és tanulhatóság elve: 10 − Szerkesszük meg és transzformáljuk át s tudomány anyagát tananyaggá. A tananyaggal szembeni követelmények: − Ismerettől haladunk az ismeretlen felé. Könnyűtől a nehéz felé 9. Az ismeretek tartósságának elve: Cél az oktatásban: − Teljesítményképes tudás. Ahhoz, hogy az ismereteket alkalmazni tudjuk, elő kell hívni, és tárolni kell őket. Képesek vagyunk: − Az ismeretek gyors és pontos

felidézésére. Ismeretek hosszú távú megőrzésére Rendszeres összefoglalás a lényeges ismeretek kiemelésére: − Órán belül, óra végén, téma végén, félév végén, tanév végén. Ismétlés és gyakorlás Az órán el lehet jutni: − A megértésig. Elsődleges megértésig 5) A képzési cél- és feladatrendszer (taxonómiák), a képzés tartalmának kiválasztása a pedagógiai dokumentumok típusai. 1. Taxonómia: − Célok hierarchikus rendszere. a) Blooh-féle taxonómiák: − Az ismeretek elsajátítása. Megértés annak tudása, hogy miről van szó (fordítás, értelmezés) Alkalmazás az ismeretek felhasználása. Analízis az elemek és kapcsolatok felismerése Szintézis Értékelés b) De Block Taxonómiája: − A tanulók viselkedése (ismeret, megértés, alkalmazás, integrálás). Ismeret: − Tudatában van valaminek, reprodukálni tudja. Érzékszervvel érzékel, példát utánoz Nem tanúsít ellenállást, elvállal valamit.

Figyelmes, nyitott valamire Megértés: − Felfogja az értelmet, elmondja saját szavaival. Beleéli magát, hajlandó valamire, helyesel. Átérez valamit Teljesítésre talál, élvez valamit, kielégítésre talál Integrálás: − Önkéntelenül alkalmazza, sajátjaként éli meg. Gyors valamiben, biztos valamiben Vágyakozik valamire, törekszik valamire, önkéntese valaminek. Meghatódik valamitől 11 Tények: − Önálló tanagyag tartalmak: nevek, adatok, helyek szimbólumok, megállapodások, események mértékegységek rövidítése: pl. a földelés az egyenáram vagy váltakozó áram jelölése. Fogalmak: − Általánosítások, amelyek különböző dolgok közös vonásait mutatják, a konkrétumoktól mentesen: pl. feszültség teljesítmény ellenőrzés, munka-előkészítés Relációk: − Egyszerű kapcsolat két fogalom vagy azok ismertető jegyei között. Struktúrák: − Többszőrös rendezett kapcsolatok melyeket gyakran egy gráfsémában

jelenítenek meg. Módszerek: − Jól definiált munkamenetek technikák gyártási folyamatok egy probléma megoldásához, valaminek a végrehajtásához. Attitűdök: − Stabil gondolkodásmódok felfogások beállítások, amelyek megfelelő viselkedésformában fejeződnek ki. c) De Block képzési kockája: − Ez a taxonómia egyben tantervfejlesztési eszköz is mert kapcsolatot teremt a tanagyag tartalom és az oktatási célok között. Az osztályozott célok révén meghatározható a konkrét tananyag 2. Pedagógiai dokumentumok típusai: a) Tanterv: − Az oktatás tartalma kiválasztásának elrendezésének feldolgozásának koncepciója az oktatásirányítás eszköze. − A helyi tanterv az iskolában kialakított alkalmazott tanterv. Hazánkban a helyi tanterv újabb szabályozása az 1993-as közoktatási törvényben és a NAT érvénybe lépésekor történt meg b) Tanmenet: − A tantárgy adott tanulócsoportra vagy évfolyamra szóló oktatási terve melyet

pedagógus készít a tanév elején. c) Tematikus terv: 12 − Egy téma feldolgozását szolgáló terv amelyben a pedagógus meghatározza a téma során megvalósítandó célokat követelményeket. Az oktatás teljes folyamatát a didaktikai adatok metodikai megoldásait, eszközeit d) Óravázlat: − Az oktatómunka megtervezésének legkisebb egysége melynek tartalma a tanár tapasztalataitól az óra céljától, a didaktikai feladatoktól, a választott tanítási stratégiától függően változik. Tartalmazhatja a tananyag felosztását a lényeges tanári kérdéseket problémák megfogalmazását a szabályok pontos meghatározásait 6) A magyar oktatási rendszer az iskolarendszerű szakképzés szintjei. 1. Oktatási törvény: − 1993. évi LXXIX törvény szabályozása kiterjed az óvodai nevelésre, az iskolai nevelésre és oktatásra, a kollégiumi nevelésre és oktatásra továbbá ezekkel összefüggő szolgáltató és igazgatási tevékenységre. a) A

közoktatás intézményei: − Óvoda. Általános iskola Szakmunkásképző iskola (továbbiakban szakiskola) − Gimnázium, szakközépiskola együtt középiskola. − Alapfokú művészetoktatási intézmény. Gyógypedagógia nevelésoktatási intézmény − Diákotthon és kollégium. b) Tankötelezettség: − 1993 előtt 8 osztály: 16 éves korig. − 1993 után 10 osztály: 18 éves korig. 2. A jelenlegi szakképzési rendszer ismertetése a) Képzési formák 1993 előtt: − Alapképzés: 8 osztály általános képzés. − Középfokú képzés: 4 év gimnázium, 4 év szakközépiskola + technikusi képzés. − Felsőfokú képzés: főiskola és egyetem. b) Szakképzési törvény 1993. Évi LXXVI törvény a szakképzésről: − A Magyar Köztársaságban a társadalmi folyamatokhoz, a nemzetgazdaság követelményeihez és a munkaerőpiac igényeihez igazodó rugalmas és differenciált szakképzési rendszer alakuljon ki és ezzel járuljon hozzá a gazdasági

fejlődéshez. A törvény hatálya: Kiterjed a felsőoktatásnak minősülő szakképzés, valamint minden olyan szakképzésre, amely: − Szakképzést megalapozó szakmai alapképzésre. 13 − Valamely munkakör betöltéséhez foglalkozás tevékenység gyakorlásához szükséges szakképesítés megszervezésére. − A szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához szükséges ismeretek elsajátítása. A szakképzés intézményei: − Szakközépiskola. Szakmunkásképző iskola és szakiskola Speciális szakiskola − Munkaerő fejlesztő és képző központ. c) Országos Képzési Jegyzék: − Az állam által elismert szakképesítéseket az OKJ tartalmazza. A következőket szokás meghatározni: − A szakképesítés megnevezése. Képzés időtartamát − Iskolai és a szakmai előképzettséget. A szakmai képzésben való részvétel életkori feltételeit. Megszerezhető szakképesítéseket Szakterületei: − Műszaki: informatika, villamos,

gépész. − Gazdasági: kereskedelem, vendéglátó, pénzügy. − Agrár: − Humán és egészségügyi 7) A tanítási-tanulási folyamat értelmezése ismeretelméleti és pszichológiai alapjai: 1. Ismeretelméleti értelmezése: − A tudás pedig azt a többletet hangsúlyozzuk, amely az ismeretek puszta felhalmozásához képest főként abban áll, hogy ismereteinket alkalmazni tudjuk elméleti és gyakorlati feladatok megoldásában. Fel tudjuk használni a gyakorlati tevékenységünk tudatosságának fokozására A tapasztalás és a gondolkodás összekapcsolódnak átmennek egymásba 2. Pszichológiai vonatkozásai: − A tanítási-tanulási folyamatban érvényesülő pszichológiai törvényszerűségek közül a tanulás motiváltsága és eredményessége közti törvényszerű összefüggésre kell utalnunk. A tanulásnak lehetnek külső és belső indítékai Minél nagyobb szerepet játszanak a belső indítékok a motívumok annál nagyobb a tanulók

aktivitása öntevékenysége önállósága a tanulásban és ennek következtében annál eredményesebb a tanulás. 14 − A tudatos tanulás fő motívuma az a törekvés hogy felkészüljünk jövendő élettevékenységünkre. Elsősorban ebből fakad az ismeretanyag iránti érdeklődés Az ember az iránt érdeklődik leginkább, ami érdekében áll Hozzátartozik a megtanulandó anyaghoz: a) Értelmes és aktív felfogás. b) Gondolati feldolgozás. c) Emlékezetbe vésés. d) Biztos kezelés, amely lehetővé teszi, hogy különböző szituációkban önállóan használjuk fel. 8) A tanítási-tanulási folyamat irányításelméleti vonatkozásai. a) Kibernetika: − Olyan tudományos irányzatot jelent, amely a különféle élő vagy élettelen rendszereket és folyamatokat egységes nézőpontból, azok tulajdonságait absztrahálva, a vezérlés és kommunikáció szempontjából, vagyis az információ átvitelével − Kezdetben a kibernetika elsősorban a zárt

szabályozási körök, a visszacsatolás és az automatizálás problémáival foglalkozott, később kiderült, hogy módszerei hatékonyan alkalmazhatók az élő szervezetek leírásánál is, pl. az idegrendszer modellezésénél Megfordítva is igaz ez: az élő szervezetek működésének tanulmányozása hasznos lehet a gépek konstruálásánál (bionika) 1. A visszacsatolás kibernetikai, pedagógiai és didaktikai értelmezése: − A tervszerű és hatékony irányítás csak a tanulói teljesítmények visszajelzése révén a bipoláris oktatási folyamatban valósítható meg. A pedagógiai folyamatban az irányítás hatékonyságát egyrészt az oktatók szakmai, pedagógiai, pszichológiai, ideológiai felkészültsége hivatásszeretete, emberi kvalitása Másfelől a tanulói sajátosságok határozzák meg Az iskolának arra kell törekednie, hogy a tanulót alkotó egyéniséggé fejlessze, ezért fontos az egyedi tevékenység fokozása az oktatási folyamatban

az egyéni adottságok sajátosságok figyelembevétele. − A didaktika visszacsatolás a mit és hogyan tanítsunk az oktatásra vonatkozóan, kell meghatározni. Az ismeret közlés során a tanulónak egy tanítási órán 20-25 visszajelzést kell kapnia Folyamatos visszajelzést kellene kapnia 2. A visszacsatolás pedagógiai alkalmazásának jellemzői: − Minden olyan változás, amely a tanulóban végbe megy (ismeretszint, tudásszint növekedése, képességek fejlődése, magatartásbeli módosulás) az iskola a tananyag a pedagógusok a tanulótársak hatásának következményeként. Döntően a tanulási tevékenységben való előrehaladásra vonatkozó információt jelent, amely 15 megerősíti a tanulót saját munkája eredményében és ez által sikerélményekhez, juttatja, illetve ellenkező esetben ráébreszti a hiányosságokra. A visszacsatolás hiánya egyik alapvető oka a tanulók elmaradásának különösen nehezebb egymáshoz kapcsolódó

anyagrészek esetén. Ahhoz azonban hogy megvalósuljon a tanításitanulási folyamat hatékony irányítása annak egész előkészítésében megszervezésében 3. A visszacsatolás alkalmazásának pszichológiai vonatkozásai: − A kibernetika alkalmazását a pedagógiában megalapozták és elősegítették a széles körben megindult oktatáspszichológiai kutatások. A tanulási folyamat alapmozzanatai: a) Motiváció. b) Inger. c) Integráció. d) Válaszadás. e) Megerősítés. A tanulási törvények: a) A gyakorlás vagy ismétlés vagy frakvencia törvény. b) A következmény vagy effektus törvénye. 9) Didaktikai főfeladatok. Az ismeretszerzés és alkalmazás a műszaki-szakmai képzés folyamatában. 1. Didaktikai főfeladatok: − Aktív tanulás pszichológiai feltételének megteremtése: A motiváció erős legyen, érthetővé tegye a tantárgy iránt. Az érdeklődés nem más, mint a személyiség tendenciája. A tanuló belső érdeklődésével kivált

egy aktivitást Az érdeklődés az adott szakma iránt. A tanuló megnyilvánulást érdekeltté tesz 2. Ismeretszerzés: − Bizonyos elméleti tantárgyak (matematika, fizika, kémia) tanítása egészében véve az ismeretszerzés szakaszának tekinthető. A szakmai elméleti tárgyak (elektrotechnika, anyag- és gyártásismeret, stb) oldaláról nézve az utóbbiakban ugyanis az általános jellegű ismereteknek a szakmai alkalmazása történik meg − A szakmai-elméleti természetesen korántsem csupán alkalmazó jellegűek. A gyakorlati képzés során a szakmai elméleti ismeretek kiegészítéseként speciális szakmai-gyakorlati ismereteket szereznek a tanulók A tanműhelyekben szerzett gyakorlati ismeretek jártasságok és készségek további felhasználására az üzemi gyakorlatok folyamán kerül sor Ez a közvetlen előkészület az iskola befejezése után vég16 zendő gyakorlati munkára. Az ismeretszerzés és alkalmazási fázisa többszörösen

ismétlődik a műszaki-szakmai képzés tantárgyi rendszerében. 10) A tanítási-tanulási folyamat megszervezése az oktatás szervezeti formái (team munka) 1. Az iskolai osztály fogalma: − Az iskolai nevelés és oktatás alapvető szervezeti kerete, az azonos életkorú, ebből következően feltételezetten hasonló fejlettségű tanulókból kialakított szociális alakzat. − A nevelés-oktatás eredményességét jelentősen befolyásoló tényező. Alapvető jellemzője a tanulók huzamos és rendszeres együttléte, továbbá az, hogy folyamatos pedagógusi irányítás mellett a tanulók többnyire a szervezeti keretben oldják meg munkafeladataikat. 2. A frontális osztálymunka: − Az a tanulásszervezési mód, amelyben az együtt tanuló gyerekek, ifjak ugyanazokért az (általuk ritkán ismert) oktatási cél okért ugyanolyan tartalom feldolgozásával, azonos időtartamban és gyakran azonos ütemben, egymással párhuzamosan vesznek részt az elsajátítási

folyamatban. Az együtt tanuló gyerekek számára az egységes elsajátítási feltételek biztosításával megadja a tanulás lehetőségét, azaz aki akar és tud úgy tanulni, ahogy a pedagógus azt indokoltnak látja, az eredményesen vehet részt az egységes elsajátítási folyamatban. a pedagógus direkt irányítása érvényesül − Akkor a legeredményesebb, ha az együtt tanuló gyerekek köre előzetes tudás, motiválhatóság szempontjából megközelítően homogén. Az e területeken jelentkező egyéni különbségek folyamatos figyelembevételére nem alkalmas. 3. Team munka: − Közösségi formáció, amelyben az emberiség ősei tevékenykedtek; az állatvilágban is föllelhető. a) Jellemzői: − Ismeretség, szemtől szembe kapcsolatok a tagok közt („face to face” csoport). − Létszáma korlátozott, csak annyi lehet, amennyien személyesen is jól ismerik egymást. − A tagjai között interakció zajlik, a tagok kölcsönösen hatnak egymásra,

nemcsak a beszéd formájában, hanem számos egyéb jelrendszerrel is. A tagok teljes személyiségükkel részt vesznek A tagság az egész személyiségüket alakítja, változatja b) Pozíciók és szerepek: 17 − A csoport tagjainak meghatározott helyük, „pozíciójuk” van. Minden csoportnak megvan a maga vezetője, tőle indul az interakció. Minden tagnak kialakul a csoportbeli helye a közösen végzett tevékenység során c) Alakulása: − Különböző korú gyerekek, fiatalok és felnőttek csoportjainak vizsgálata azt mutatja, hogy a csoport tevékenysége az együttes élménytől a csoportnormák interiorizálódásáig viszi el a csoport tagjait. d) Együttes élmény: − Annak a hatására keletkezik, hogy minden gyerek a csoportból ugyanazt csinálja. Első évtizedük végén a gyerekek csoportjait az együttműködés köti össze. Bizonyos tevékenységek idejére a tagjai közt meghatározott koordináció alakul ki. Valódi az együttérzés

kibontakozásával alakul ki. Ez a fiatalok életének második évtizedében válik jellemzővé. 11) Az oktatási módszerek felosztása, az ismeretközlés módszerei. 1. Módszer fogalma: a) Általánosan: − Az emberi tevékenységének a cél szempontjából történő átgondolt, tervszerű végrehajtását jelenti b) Didaktikai értelmezése: − Az oktatási feladatok megvalósításának módját értjük olyan didaktikai eljárásokat tevékenység és eszközrendszert, amelyek az oktatási folyamatban felmerülő a képzési célok által meghatározott didaktikai feladatok megoldására irányul. 2. A módszerek csoportosítása a) Hallgatók ismereteinek forrása szerint: − Szóbeli, szemléltető, gyakorlati. b) Az oktatás irányító tevékenysége alapján: − Direkt és indirekt. c) A módszerek korszerűségük szerint: − Aktív és receptív. d) Az oktatók és a hallgatók tevékenysége alapján: − Az ismeret közlés módszerei. − A tanár és a

tanulók közös munkájának módszere. − A tanulók önálló munkájának módszere. 18 3. Az ismeretközlés módszerei − A tanári tevékenység dominál. a) Szóbeli módszerek (verbális): − Előadás, elbeszélés és magyarázat. Magyarázat: − A tanagyag érdemi feldolgozása törvények szabályok törvényszerűségek rendszerezett logikus formában. A tanulóknak kognitív szféráját szólítja meg Logikus gondolkodásra nevel Elbeszélés: − Történést, sztorit mesél el. Hivatott megmozgatni a tanulók fantáziáját Előadás: − Az adott téma feldolgozásához szükséges ismereteket tartalmaz. Jól felépített 2-3 órás a súlypontját ki kell jelölni. b) Bemutatás (vizuális): − Comenius a didaktika tudományának megalapítója is meghirdette a szemléletesség elvét, amelynek alapja, hogy annál hatékonyabb a megismerés minél több érzékszervünk vesz részt az új ismeretek feldolgozásában. Eszközei: − Táblai rajz,

írásvetítő, projektor. c) Gyakorlati módszerek: − A tanulók önállóságát a tanulók jártasságainak alkalmazási készségeinek a fejlesztését biztosítják. (laboratóriumi foglalkozások) 12) A tanár és a tanulók közös munkájának, a tanulók önálló munkájának módszerei, korszerű módszerek az oktatásban (projekt módszer). 1. A tanár és tanulók közös munkájának módszerei a) Megbeszélés: − Mind az elméleti mind pedig a gyakorlati képzésben nagy szerepet játszik a közös munka verbális formája, amelyet kérdés-felelt módszernek nevezzünk. b) Gyakorlás: − A gyakorlati képzés tipikus menete: az oktató által való bemutatás, majd végül az önálló gyakorlás követi. A tanulás abban áll, hogy a tanulók a bemutatás és a tanárral végzett közös munka során megfigyelik az elsajátítandó tevékenységeket − Főbb formái: ismétlő, alkalmazó, komplex gyakorlás. 19 c) Ellenőrzés és az értékelés: −

Alapfunkciója a visszajelentés. Ellenőrzéssel megállapítjuk, hogy valami ami megtörtént, létrejött 2. A tanulók önálló munkájának módszerei a) Alapvető követelmények:  A tanuló a lehető legnagyobb céltudatossággal dolgozzék, világosan álljon előtte, hogy mit miért kell megtanulnia, értse a feladatát, és állhatatosan törekedjen annak megoldásra.  Tanulás közben teljes aktivitást tanúsítson, koncentrálja figyelmét, törekedjék a megtanulandó anyag minél alaposabb megértésére és mennél tartósabb elsajátítására.  Állandóan ellenőrizze munkája eredményességét, és ennek alapján javítsa, tökéletesítse tanulási módszerét. Ezek a módszerek: − Megfigyelés, kísérlet gyakorlati munka, szövegek tanulmányozás tanuló munkája a programokkal, feladatlapokkal, munkafüzetekkel, oktatógépekkel 3. Projekt módszer: − A projekt olyan feladategység, amelynek középpontjában a mindennapi élet valamelyik komplex

problémájának önálló feldolgozása áll, menete: projektválasztás, tervezés (feladatok és végrehajtásuk módja), végrehajtás, értékelés. A széles körben elterjedt módszertani megoldást az amerikai reformpedagógiai alkotásaként tartják számon. Napjainkban is alapvető, széles körben használt eljárás a különböző iskola típusok tanulói számára az önállóság és felelősségtudat fejlesztésére, demokratikus közösségi viselkedésmódok gyakorlására. 13) Az ellenőrzés és értékelés szerepe a hagyományos és korszerű oktatási folyamatban. 1. Értékelés: − Az a folyamat, amelyben szisztematikusan vizsgálják vagy megítélik valamilyen jelenségnek, eseménynek vagy tárgynak az értékét. Már nemcsak nevelési és oktatási módszer, hanem az intézményes nevelésbe beépült rendszerszabályozó elem Tárgya a pedagógiában hagyományosan a tanulók tantárgyi teljesítménye esetleg neveltségi szintje. Napjainkra azonban az

oktatási rendszerek hatékonyságának növelésével összefüggésben kiterjedt az értékelés. 20 Fajtái: a) A vizsga: − A tanulás-tanítás speciális de szerves mozzanata az előmenetel a szakmai szint ellenőrzése. − A piac szabja meg a szakképzési rendszer irányítását. − Típusa: alapműveltségi, érettségi, szakmai (képesítő) vizsga. 2. Ellenőrzés − Információk szerzése a tanulókról, személyiség ük fejlődéséről, ismereteik, tevékenységük, tudásuk gyarapodásáról, mert csak ezek birtokában valósítható meg a pedagógiai folyamat következő szakaszának tartalmi, módszertani tervezése. Módszerei: − A tanulók munkájának folyamatos megfigyelése. − Szóbeli ellenőrzés (feleltetés, beszélgetés) − Írásbeli ellenőrzés (felmérő dolgozatok, röpdolgozatok, iskolai ellenőrző dolgozatok) − A tanulók tudásának gyakorlati tevékenységük alapján való ellenőrzőse 14) Az osztályzással szemben támasztott

főbb követelmények. Az osztályzás pedagógiai pszichológiai vonatkozásai a) A nevelés gyakorlata szempontjából: − Az első két értékelési funkció teljesen független az osztályzástól. A minősítő értékelés már osztályzást von maga után ♦ Diagnosztikus: A tanulók kiinduló szintjéről szeretnénk információkat szerezni. ♦ Fejlesztő: A tanulási szakaszban kerül sor e legfontosabb értékelésfajtára, mely a tanulás átmeneti eredményeit fejezi ki. ♦ Minősítő: A tanulási tevékenység végső eredményét fejezzük ki a tantervi követelményekhez viszonyítva. b) A pedagógiai értékelés iránt három metodikus követelmény támasztható: ♦ Objektivitás követelménye nem más, mint a szubjektivitás kizárása. Az értékelés független az értékelő személytől. ♦ Az érvényesség azt a pedagógiai elvet jelöli, hogy az értékelés pontosan arra a jelenségre vonatkozzék, amit mérni és értékelni kell. ♦

Megbízhatóság a megismétlés esetében az eredetinek megfelel. A relatív értékelés pedig majdnem mindig megbízhatatlan. 21 15) A tanítási órákra való felkészülés dokumentumai, a tanítási elemzése. 1. A tanítás elemzése: a) Az elemzés célja: − A pedagógiai munka eredményességének megállapítása. − A pedagógiai szempontból hasznos és indokolt tapasztalatok tudatosítása. b) Az elemzést végezheti: − Maga a szaktanár (önellenőrzés). − Az óralátogató (hospitáló) szaktanár, igazgató vagy a tanárjelölt. − Mit kell figyelni, és hogyan kell megfigyelni? c) Általános elemzések: − Olyan szempontokat vehettünk figyelembe, amelyek többnyire minden órára foglalkozásra alkalmazható. d) Különleges elemzések: − A gyakorlati oktató vagy a tanulók munkájának értékelése, a tanári kérdések és megerősítések gyakorisága. A tanórai történéseknek és az oktatók tevékenységének a tanár és tanulók

közötti interakciónak a vizsgálat a pedagógiai kutatások fontos terület 2. A tanítási órákra történő felkészülés: − A pedagógiai tervezés nem más, mint határozott és hozzáértő célkitűzés annak mérlegelésére, hogy a kitűzött célokat a rendelkezésre álló eszközökkel milyen színvonalon és milyen minőségben tudjuk teljesíteni. a) A reális pedagógiai tervezés kétirányú tájékozódást tételez fel: − Egyrészt a célok áttekintése az oktatás tartalmának elemzése teszi világossá, hogy mit kell elérnünk milyen irányban kell fejlesztenünk a tanulók tevékenységeit jártasságait és képességeit. − Másrészt a pedagógiai valóság elemzése a józan realitás óvhat, meg attól hogy felületesen irreálisan tervezzünk. 22 b) A szaktanár legfontosabb dokumentumai − Az iskola helyi programja. A tankönyv A tanári segédkönyvek és más eszközök − A tanmenet és az óravázlat. c) Szakoktató

tanulásirányító munkájának legfontosabb szakaszai: − A követelmények az eszközök elemzése a tanulók tudásszintjének meghatározása. − A tevékenység interaktív szakasza a tanulókkal folytatott együttes munka fázisa. − Az ellenőrzés és értékelés szakasza melynek során a követelmény és teljesítmény egybevetése történik. Felkészülési követelmények: − Tervezési készség. Óravezetési készség − Kérdezési és előadás, magyarázat készség. 16) Az audiovizuális eszközök típusai és felhasználásuk az oktatásban. 1. Audiovizuális tanszer: − A taneszközök speciális részcsoportja, amelynek elemeit hangsúlyosan az auditív (hallás) és a vizuális (látás) csatornákon történő információ felvételre tervezik és készítik. Ez a megnevezés, amelyet a 60-as években kezdtek elterjedten alkalmazni Összevontan magában foglalja az információk megjelenítéséhez szükséges oktatástechnikai eszközt (pl

diavetítő, írásvetítő, televíziókészülék, magnetofon ), ill a megjeleníteni kívánt információhordozót, médiumot (pl. diakép, oktatófilm, hangfelvétel) 2. Használata a közoktatásban: − A szükséges technikai berendezések megjelenése után nagyon hamar, már a két világháború közötti időszakban megkezdődött, bár ekkor még e megnevezés nem honosodott meg. A diavetítés és az oktatófilmek vetítése már az 1930–40-es években kiemelt programként szerepelt a gimnáziumi oktatásban Igaz, ekkor még csak a szemléltetés funkcióját töltötték be. Az egész iskola elment a moziba a vetítésre, és a tanórákon később dolgozták fel a látottakat, hallottakat. Az oktatási módszerek sorában is megjelent az audiovizuális módszer (audiovizuális oktatás, audiovizuális tanulás) elnevezés. Az 1960–70-es években nagy lendületet kapott fejlesztése, iskolai kipróbálása és alkalmazása Az oktatás hatékonyságának növelése

terén kezdetben túlságosan is sokat vártak ezektől az eszközöktől − Magyarországon az 1970-es években az OOK megalakulásával kapott nagyobb hangsúlyt a fejlesztése a közoktatás számára. Nem az egyedi fejlesztés, hanem inkább a többeszközű oktatócsomagban szerepet kapó audiovizuális médiumok fejlesztése volt jellemző E koncepció szerint nemcsak a szemléltetést tudják biztosí23 tani, hanem a tanítási-tanulási folyamatban különféle funkciókat láthatnak el. Pl az oktatófilmek ált. a közös tapasztalati élményt nyújthatják, a hangosított diasorozat ok az egyéni (kiegészítő, korrepetáló) munkát is biztosíthatják. − A technika mai állapota azt a fejlődési tendenciát vetíti elénk, hogy az egyedi szerepe fokozatosan csökkenni fog, és a multimédia, mint az egy eszközbe integrált „audiovizualitás” lesz hangsúlyosabb. Ez viszont, a multimédia sajátosságai miatt, azt jelzi, hogy a tanulási környezetben is

jelentős változások várhatók, gyakoribb lesz az osztályteremhez kevésbé kötődő egyéni információszerzés, az egyéni tanulás szerepe megnövekszik a jövőben. 17) Az írásvetítő alkalmazása a szakmai órákon. − A tábla mellett leggyakrabban használt vizuális bemutatóeszköz, az állóképvetítők családjába tartozó optikai készülék. Alkalmas előre elkészített, átvilágítható pozitív képek (fóliaképek, transzparensek), átlátszó síkmodellek, mozgást bemutató fóliák vetítésére, ill. üres fólián történő vázlatírásra, rajzolásra A vetítendő felület mérete a legtöbb típusnál 25 cm×25 cm-es. A nagy fényereje (2000–8000 lumen) miatt a tanteremben sötétítés nélkül használható. LCD panel segítségével számítógépes ábrák, videofelvételek, CD-I és képlemezek is viszonylag nagy méretűre vetíthetők. A különböző megoldású írásvetítő transzparensek (egylapos segéd-, kiegészíthető, ill.

takarásos, többlapos felépülő, lapozható, mozgást bemutató fóliák ) arra adnak lehetőséget, hogy a bemutatás megfelelő sorrendben és didaktikai struktúrában történjék. A tanárok által készített ábrákon túl, a taneszköz gyártók által készített és forgalmazott tematikus sorozatok, tantárgyanként és témakörönként rendezett, módszertani ajánlásokkal, esetenként feladatlapokkal kiegészített kötetek is elérhetők. 24