Informatika | Felsőoktatás » Informatika tételek, 2006

SZÓBELI TÉTELSOR INFORMATIKA TANTÁRGYBÓL - 2006 1.) Neumann-elvű számítógépek; a számítógép fejlődéstörténete 2.) A számítógép felépítése: hardver, szoftver 3.) Központi feldolgozó egység (CPU) szerepe, jellemzői 4.) Memóriák szerepe, fajtái, jellemző tulajdonságai 5.) Háttértárak szerepe, fajtái, fontosabb jellemzői 6.) Bemeneti perifériák típusai és főbb jellemzői 7.) Kimeneti perifériák típusai és főbb jellemzői 8.) Szoftverek csoportosítása, jellemzői; állományok típusai, állománykezelés; könyvtárszerkezet 9.) Az operációs rendszerek fajtái, részei, funkciói, felhasználói felülete 10.) Információáramlás fogalma, mérése, típusai; kommunikáció modellje 11.) Az információ és társadalom jellemzői Az információ felhasználási területei, a túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító hatásai. 12.) Az adat és az információ jelentése, adatbiztonság (veszélyek, biztonsági

intézkedések) 13.) Szerzői jogok fogalma; szoftverek csoportosítása felhasználói szerződés szerint 14.) A rendszer indítása (operációs rendszer betöltése) és leállításának módjai 15.) Vírusok fogalma, fajtái, terjedési módjuk, a védekezés eszközei, módszerei 16.) Számítógép-hálózatok története, hálózatok fajtái, topológiájuk 17.) Az Internet szolgáltatásai, lehetőségei 18.) Levelezés az Interneten; levelezőprogram szolgáltatásai, illemszabályai 19.) Keresés az Interneten: módszerek, keresőprogramok 20.) A könyvtár fogalma, szerepe az információszerzés folyamatában: könyvtártípusok, szolgáltatások; elektronikus könyvtár 1 1.) NEUMANN-ELVŰ SZÁMÍTÓGÉPEK, A SZÁMÍTÓGÉP FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE: A számítógépek felépítése: Napjaink számítógépei nem sokban különböznek a fél évszázaddal korábbiaktól. A gépek az adatfeldolgozást teljesen elektronikusan végzik. A kettes számrendszert

használják Alan Matthison Turing (1912-1954): ha egy gép képes néhány alapművelet elvégzésére, akkor tetszőlegesen összetett műveletek is elvégezhetők vele. A műveletek végrehajtásának irányításáért a központi műveletvezérlő egység (CPU: Central Processing Unit) a felelős. Az adatok és utasítások a belső memóriában helyezkednek el. A műveletvezérlő egység innen veszi a soron következő utasítást, a hozzá tartozó adatokat, és a műveletek eredményét ide helyezi el. A nagyobb mennyiségű adatok tárolására külső tárolóeszközt használnak Lényegében a fentieket írta le Neumann János (1903-1957) 1945-ben, az ENIAC számítógép megépítésével kapcsolatos tapasztalatok összegzésében, amely leírása a tervezés alatt álló EDVAC számítógép teljes leírását adta. Ezeknek az elvárásoknak megfelelő gépeket nevezik Neumann-elvű számítógépeknek. Összegezve: 1. A számítógép legyen teljesen elektronikus,

külön vezérlő és végrehajtó egységgel rendelkezzen. 2. Kettes számrendszert használjon 3. Az adatok és a programok ugyanabban a belső tárban, a memóriában legyenek 4. A számítógép legyen univerzális Turinggép Fejlődéstörténet: Az első generációs számítógépek: között nem is az ENIAC a legelső, hanem a Colossus. 1949-ben EDVAC (Elektronic Discrete Variable Computer), amely az első belső programvezérlésű elektronikus digitális, univerzális számítógép. Ezt Neumann János dolgozta ki. Az első sorozatban gyártott számítógép az 1951-ben elkészült UNIVAC (Universal Automatic Computer). A második generációs számítógépeket: az 1948-ban feltalált tranzisztortól számítjuk. A háttértár szerepét a mágnesszalag, majd a merev hordozójú mágneslemez veszi át. Megjelentek a magasabb szintű programozási nyelvek alapjai, elsőként a FORTRAN (FORmula TRANslation). Ezek:-50 000-100 000 műveletet végeztek másodpercenként,

térfogatuk 1 m3 alá csökkent A harmadik generációs számítógépek: az 1965-ben feltalált integrált áramkörök alkalmazásával jelentek meg. Elsőként a 16, majd a 64 bit tárolására képes memória jelent meg. Ezek:-1 millió műveletet végeztek másodpercenként Megjelent az IBM 360, majd a 370 sorozat, amely sok tekintetben szabványadó lett. A KGST keretén belül gyártott ESZR gépcsalád (R10-R55) tagjai teljesen hasonlóan épültek fel. A 60-as években kezdtek kialakulni a magas szintű programozási nyelvek:- ALGOL (ALGOrithmic Language), BASIC nyelv (Beginners All-purpose Symbolic Instruction Code). A negyedik generációs számítógépek: a magasabb fokú integráltság mellett az egy szilárd testben megvalósult teljes működési egység jellemzi. 1968-ban elkészült egy új, magas szintű programozási nyelv terve, mely Pascal nevét kapta. 1971-ben LOGO nyelvet kiegészítik a teknőc grafikával. A következő számítógép generáció megjelenése

valószínűleg nem csak további technikai újdonságoknak lesz köszönhető. 2 2.) A SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE A számítógépes rendszer két alapvető részből áll:  HARDVER (a fizikai eszközök összessége)  SZOFTVER (a fizikai eszközöket működtető programok összessége) 1.) HARDVER a) ALAPLAP: Kommunikációt biztosítja a hardverek között, különböző csatlakozókkal van ellátva: PS/2, egérnek, billentyűzetnek; PCI (500 MB/s), hangkártya, videókártya, hálókártya; AGP (2 GB/s), videókártya (ennek a csatlakozónak sokkal nagyobb az átviteli sebessége, mint a PCI-nak). Ezen kívül található még soros port (egér, billentyűzet), nyomtatóport, és USB port (Universal Serial Bus), a különböző hardverek csatlakoztatási helye, mint pl: kamera, fényképezőgép. Az újabb alaplapokon már található integrált hang-, videó- és hálókártya Ehhez csatlakozik minden más hardver (processzor, memória, hang, videó, háló, stb.) b)

PROCESSZOR - (CPU- CENTRAL PROCESSING UNIT) Központi adatfeldolgozó egység; (AMD, Intel, 286, 386, 486, PI, PII, PIII, PIV,), működési sebességét Hz-ben, MHz-ben vagy GHz-ben adják meg. A cache-memória a processzor és a memória közötti adatátvitelt gyorsítja. gyorsítótár (128 KB, 512 KB) Csatlakozik hozzá még egy hűtőventillátor. c) MEMÓRIA (RAM, ROM) RAM - Random Access Memory: közvetlen hozzáférésű memória. Tartalma változó. Írható, olvasható, az aktuális programot tartalmazza A számítógép kikapcsolásakor tartalma kitörlődik.128 MB, 256 MB, 512 MB kapacitású, de lehet akár 1GB-os méretű is.) Fajtái: DRAM (Dynamic RAM), SRAM (Static RAM), SDRAM (Synchronous RAM), DDR SDRAM (Double Date Rate SDRAM 1 órajel = 2 művelet) ROM - Read Only Memory: csak olvasható memória. Tartalma állandó, gyárilag meghatározott operációs rendszert tartalmaz. ROM-BIOS- Basic Input-Output System: alap be- és kimeneti rendszer. A ROM-BIOS az a

beépített program, amely kezeli a be- és kimeneteket, és kapcsolatot teremt az operációs rendszerrel. Fajtái: PROM (Programmable ROM), EPROM (Erasable ROM), EEPROM (Electrically Erasable ROM). d) HÁTTÉRTÁRAK: Külső memóriák. Feladatuk: adattárolás, lemezegységeknek is hívják • Hajlékony mágneslemez - FLOPPY (FDD) betűjele: A: Mágneses jelek formájában tárolja az adatokat, írás, olvasás művelete végezhető rajta, de van írásvédelmi funkciója is. Az 1,2 MB kapacitású lemez 5,25” (col vagy inch) átmérőjű, az 1,44 MB kapacitású pedig 3,5” átmérőjű. • Merevlemez - Winchester vagy HARD DISK (HDD) betűjele: C: Kemény fémkorong, lég- és pormentes dobozba zárva. Írható, olvasható, nagy sebességű Kapacitása: 600 MB-tól akár 2-300 GB-ig terjed. Az első meghajtó betűjele: C: (esetleg ha több partícióra van felosztva, lehet még D:, E:). • Pendrive: tollmeghajtó 128 MB, 512 MB kapacitású • Streamer: szalagos

háttértár soros adattárolásra szolgál, ált. bankokban használják. • CD: Compact Disc préselt lemez, lézerfény segítségével olvasható, az adatok árkokban helyezkednek el. Átmérője: 12 cm, kapacitása: 640-700 MB Fajtái:  CD-R: egyszer írható (Recordable)  CD-RW: újraírható (Rewritable) 3 DVD: kezdetben Digital Video Disc, majd Digital Versatile Disc (sokoldalú digitális lemez). Lényeges különbség a CD-vel szemben, hogy a DVD-n a nagyobb adatsűrűség miatt hétszer annyi adat fér el egy rétegen és egy oldala akár két rétegű is lehet. Az adatokat így a lézerfény megfelelő fókuszálásával lehet olvasni. Négyféle DVD szabvány létezik:  DVD5: 4.7 GB Egyoldalas, egyrétegű lemez  DVD9: 8.5 GB Egyoldalas, kétrétegű lemez  DVD10: 9.4 GB Kétoldalas, egyrétegű lemez  DVD18: 17 GB Kétoldalas, kétrétegű lemez. Csoportosításuk:  DVD-ROM: tetszőleges számítógépes anyag tárolását teszi lehetővé. 

DVD-Video: elsősorban mozifilmek és játékok tárolására készítik. Látja asztali DVD olvasó is.  DVD-Audio: Kiváló minőségű hang tárolására hozták létre.  DVD-R és DVD-RW: Egyoldalas, egyrétegű lemezek, a CD-hez hasonlóan a DVD-R egyszer írható, míg a DVD-RW törölhető és újraírható.  DVD-RAM: általános célú adattároló eszközként jött létre. Létezik egy- és kétoldalas változata. A kétoldalas változat csak tokkal együtt használható, abból kivenni nem lehet. e) PERIFÉRIÁK: A számítógéphez kapcsolt eszközöket perifériáknak nevezzük. Lehet bemeneti (INPUT) és kimeneti (OUTPUT). Bemeneti perifériák: billentyűzet, egér, touchpad (érintőpad laptopon), touchscreen (érintőképernyő), fényceruza, grafikus tábla, joystick, scanner, digitális fényképezőgép, digitális videokamera, mikrofon. Kimeneti perifériák adatok megjelenítésére, kinyomtatása, rögzítésére szolgál. Kimeneti perifériák: monitor,

nyomtató, plotter (rajzgép), multifunkciós nyomtató. Input output (IO) egységek: lemezegységek (FD; HD; CD; DVD), modem. • 2) SZOFTVER 1.) Operációs rendszer: A rendszerszoftver (operációs rendszer) feladata a felhasználó és a hardver közötti kapcsolat megteremtése; a háttértárak, a perifériák kezelése; az adatokhoz való hozzájutás biztosítása. A operációs rendszer a számítógépet működtető programok összessége. Operációs rendszerek: MS-DOS, Windows 95, Windows NT, UNIX, LINUX Az operációs rendszer alapvető feladatai: 1.) programok futtatása 6.) I/O műveletek elvégzése 2.) lemezek használata 7.) hibajelenségek kezelése 3.) állományok, könyvtárak kezelése 8.) kommunikáció megteremtése a 4.) a parancsok értelmezése és végrehajtása számítógép és a felhasználó között 5.) a perifériák állapotának ellenőrzése 2.) Rendszerközeli programok: A rendszerközeli szoftverek nem tartoznak közvetlenül az operációs

rendszerekhez, de működését, működtetését hatékonyabbá teheti. Ilyenek a:  segédprogramok (vírusirtók, tömörítők, lemezkarbantartó programok)  programfejlesztői eszközök (programozási nyelvek - Basic, Pascal; fordítói, értelmezői és a hozzájuk kapcsolódó fejlesztői környezetet - Visual Studio, Delphi) 3.)Felhasználói programok: meghatározott felhasználói igényt elégítenek ki Ezek:  általános célú szoftverek (egy meglévő problémához, feladathoz sokak által használható megoldást szállítsanak - szövegszerkesztő, táblázatkezelő, képszerkesztő, hangszerkesztő, videó szerkesztő, játék, stb)  egyedi célú szoftverek (a megrendelő számára fontos feladat elvégzésére készülnek). 4 3.) CPU (CENTRAL PROCESSING UNIT) A központi feldolgozóegység feladata a műveletek sorrendben történő végrehajtása. A számítógép e nélkül működésképtelen. Az IBM AT számítógépekbe az 1980-as évek

közepén az Intel 80286-os jelzésű processzorait építették. Ezeket a gépeket a köznyelv röviden 286-os gépeknek nevezte. Ezt a processzor családot fejlesztve készítették el a 80386-os, 80486-os processzorokat és a köréjük épített gépeket. A fejlesztés következő állomása a Pentium processzorok elkészítése. Ebben a sorban megtalálható a Pentium, Pentium Pro, Pentium 2, Pentium 3, Pentium 4. Nagy konkurrenciát jelent az olcsó processzorok piacán az AMD Ennek a cégnek a mai processzorok számításigényes grafikai, tervező alkalmazások futtatásához, nagy teljesítményű szerverekhez építhető olyan számítógép, ami két vagy több processzort tartalmaz. A processzor tartalmaz egy aritmetikai és logikai egységnek 1 nevezett részt, ami a matematikai és logikai műveletek végzéséért felelős. A processzoroknál a belső felépítés mellett fontos megemlíteni a műveletvégzési sebességet is. Az egyes részegységek működésének

szinkronizálását egy órajel-generátor állítja elő, és minden másodpercben azonos számú jelet ad, ami az egységekben egy-egy elemi utasítás elvégzésére ad lehetőséget. A számítógépen belül a legmagasabb órajellel a processzorok dolgoznak. Ennek mértékegysége a Hz (Herz), illetve a MHz és a CHz. Pl a 3 GHz-es processzor másodpercenként 3 milliárd elemi művelet végrehajtására képes. A processzorok a hatalmas számítási teljesítményt jelentős áramfelvétellel képesek megoldani. Ennek a mellékhatása, hogy a felhasznált elektromos energia egy része hővé alakul. Ezt a processzortól el kell vezetni, mert az a túlmelegedés hatására tönkre mehet A hűtést a hűtőbordákkal és hűtőventilátorokkal oldják meg. A számítógépen belül a processzorok rendelkeznek a legnagyobb órajellel. Ez azt is jelenti, hogy pl a memória, ami tárolja az éppen futó programokat, adatokat, lassabb működésű. Ha a processzornak valamilyen adatra

van szüksége a memóriából, akkor a sebességkülönbségek miatt gyakran előfordul, hogy várnia kell az adatra. Ezt a gép használója úgy érzékeli, hogy az adott program lassabban működik. Ennek a várakozásnak a csökkentésére a processzorokba beépítenek egy átmeneti tárolásra alkalmas gyors memóriát, ami a processzorral azonos sebességen működik. Amikor egy adatot a processzor megkap a memóriától, azt ebbe az úgynevezett cache memóriába helyezi el. Ha legközelebb szüksége van ugyanerre az adatra, azt már ebből a gyorsítótárból tudja elővenni. Felvetődhet a kérdés, hogy miért nem az összes memóriát építik a processzorba. Ennek az oka a gyártásból adódó árban keresendő A gyorsítótárnak használt memória előállítása sokkal költségesebb, mint a számítógépben használt egyéb memóriáké. A programok futásának sebességét tehát nem csak a processzor órajele határozza meg, hanem a processzorba épített cache

memória mérete is. Ez az érték jellemzően 256 és 512 KB. 1 ALU (Arithmetical and Logical Unit) 5 4.) MEMÓRIÁK A számítógép az adatok és programok tárolására az alaplapra helyezhető memóriát használ. Az olvasás és írás művelete alapján a memóriák két nagy csoportja különböztethető meg. Az egyik csoportba tartozik a ROM (Read Only Memory), amely csak olvasható. Ennek tartalmát egy „átlagos felhasználó” nem tudja törölni, s tartalma a gép kikapcsolása után is megmarad. A számítógép itt tárolja az indításhoz és működéshez szükséges fontos adatokat és programokat. (BOOT, BIOS; gyárilag meghatározott operációs rendszert tartalmaz). ROM-BIOS (Basic Input - Output System) az alap be- és kimeneti rendszer és az operációs rendszer működését teszi lehetővé. A ROM tartalmát a gyártás során rögzíteni kell. A ROM fajtái: 1. PROM (Programmable ROM) – egy alkalommal írható 2. EPROM (Erasable PROM) –

ultraibolya fénnyel törölhető, majd egy speciális eszközzel írható. 3. EEPROM (Electrically EPROM) – törlését elektromosan lehet megtenni 4. Flash memória – az EEPROM egy speciális változata A számítógépek alaplapján található BIOS-t napjainkban legtöbbször már Flash memória tartalmazza. Ez lehetővé teszi a gyártónak, hogy úgy fejlesszék az alaplap képességeit, hogy ehhez csak egy programot kell elérhetővé tenni a felhasználók számára az interneten. A másik csoportba tartozik a RAM (Random Access Memory), amely írható-olvasható memória. Egy-egy program indítása után a program, vagy annak egy része ide töltődik be, s a végrehajtás is innen történik. Lényeges, hogy a RAM csak átmenetileg tárolja az adatokat, így a gép kikapcsolásakor ezek az adatok elvesznek. A számítógépünk teljesítményét jelentősen befolyásolja a RAM mérete: minél több van belőle, annál gyorsabb lesz a gépünk. Az alaplap típusa azonban

meghatározza, hogy maximálisan hány MB memória használható. Csak az aktuális, futó programokat tárolja. Egy átlagos irodai felhasználáshoz megfelelő lehet 128 MB, de egy komolyabb feladathoz szükséges akár 512 MB. A szerver számítógépek között nem ritka a 3-4 GB memóriával szerelt sem. A RAM fajtái: 1. DRAM (Dynamic Ram) – lassabb változat 2. SRAM (Static Ram) – gyorsabb, de jelentősen drágább 3. SDRAM (Synchronous DRAM) – a DRAM továbbfejlesztett változata 4. DDR SDRAM (Double Date Rate SDRAM) – napjainkban használatos, megfizethető árral és megfelelő teljesítménnyel. Sajátossága, hogy egy órajel alatt két művelet elvégzésére alkalmas, azaz elvileg kétszeres adatátviteli sebesség érhető el az azonos frekvencián működő SDRAM-okhoz képest. 6 5.) HÁTTÉRTÁRAK A számítógép a programokat és az adatokat a feldolgozás ideje alatt a RAM-ban tárolja. A gép kikapcsolásával ennek tartalma elvész. Az adatok

feldolgozási időn kívüli tárolását különféle háttértárakon lehet megoldani. Az IBM PC kompatíbilis számítógépek megjelenítésekor a legelterjedtebb háttértár a flopi (FD: Floppy Disk) volt. Mint szinte minden, ez is nagy fejlődésen ment keresztül. A ma használatos flopik 3,5 inch (1 inch = 2,54 cm, azaz hüvelyk) átmérőjűek Ezek hasznos tárolókapacitása általában 1,44 MB (1,37 MiB). A műanyag tokban egy hajlékony műanyag lapra felvitt mágneses felület található. Ezen mágneses elvű adattárolást valósítanak meg. A mai lemez mind a két oldalára kerül adat (DS: Double Side), és a korábbihoz képest nagyobb adatsűrűséget (HD: High Density) használnak. A lemez olvasásához egy meghajtóra van szükség (FDD: FD Drive), ami szinte mindegyik PC-ben megtalálható. A lemezeket első használat alkalmával formázni kell, hogy az adatok tárolásához szükséges kódok a lemezre kerüljenek. A legtöbb flopit már gyárilag formázzák

Ha egy lemezről szeretnénk minden adatot törölni, akkor is használhatjuk a lemez formázását a fájlok, könyvtárak törlése helyett. A hajlékony lemez tárolására a kapacitása miatt több lemezes eszközt kifejlesztettek, de egyik sem tudott általánosan elterjedtté válni. Az egyik ilyen alternatív megoldás a Zip drive, ami 250 és 750 MB-os kapacitással kapható. A másik megoldás méretben majdnem megegyezik a flopival Ez az a:drive. Ennek lényege, hogy a meghajtójában hagyományos flopi is behelyezhető Kapacitása 120 MB. A merevlemezek (HD: Hard Disk), más néven Winchesterek szintén mágneses elvű adattárolást valósítanak meg. Itt a lemezek egy kemény fémkorong, ami egy légmentes elzárt egységben található. Egy egységen belül lehet akár több lemez is A lemezek mindkét oldalára lehet adatokat írni. A nagy adatsűrűséget azzal lehet elérni, hogy az író-olvasó fejet sokkal közelebb viszik a lemezhez, mint a flopinál. A lemez

fordulatszáma 5400, 7200 vagy 10000 percenként, azaz elfordul, vagy az író-olvasó fej és a lemez egymáshoz viszonyított sebessége 100 km/h feletti. Ekkora sebességnél megvalósítható, hogy a fej, mint egy légpárnás jármű lebeg a lemez felett. A távolság viszont olyan kicsi, hogy egy átlagos porszem mély barázdát vágna a lemezbe, ha a lemez és a fej közé kerülne. Egy merevlemezes meghajtót (HDD: Hard Disk Drive) nem szabad kinyitni mivel a bejutó por végzetes lehet a lemez felületére, a rajta található adatokra. Hasonló módon óvakodni kell a működő meghajtó rázásától, ütögetésétől, mivel ekkor a lemez felett lebegő fej ütődhet a lemeznek, és maradandó károkat okozhat. A meghajtókat úgy tervezik, hogy a lemez leállásával egy időben a fej egy úgynevezett parkolóállásba kerüljön a lemez szélénél. Ezzel próbálják megvédeni a szállításkor bekövetkező rázkódások ellen A személyi számítógépekben

építhető merevlemezek kapacitása 200-300 GB körül van. A merevlemezes meghajtót a számítógépekben fixen szokták rögzíteni, ezért a gépből ennek segítségével adatokat egy másik géphez csak szereléssel lehet. Ennek a problémának a megoldására alkották meg a Mobil Rack nevű eszközt, ami egy fiókhoz hasonlóan tárolja a lemezegységet, így az könnyebben kivehető és szállítható. A merevlemezek fejlődésének egy „gyöngyszeme” a már korábban bemutatott IBM által kifejlesztett Microdrive. Ebben a lemez egy nagy méretű fémpénznyi A meghajtó egy fél névjegykártya alapterületén elfér, magassága 5mm. Kapacitása jelenleg 1 GB-ig terjed, de fejlesztés alatt áll a 6 GB-os változata. Ez a meghajtó csatlakoztatása szempontjából megegyezik a CompactFlash memóriabővítőkkel. Szinte minden Pc-n megtalálható az USB csatlakozó Az ehhez kapcsolt flash memóriák (PenDrive) az operációs rendszerekben, mind újabb meghajtók jelennek

meg. A programokból kezelésük a merevlemezekkel azonos módon történik A mágneses elvű háttértárakhoz tartozik a szalagos háttértár is (streamer cassette). Ennek előnye a nagy adattároló kapacitás. Létezik 600 GB-os változata is Jellemzően a néhány 10 GB-os változatokat használják a leggyakrabban. A szalagos adattárolás hátránya, hogy az adatok sorfolytonosan érhetők el, azaz a véletlenszerű elérés nagyon lassú. Ezt az eszközt adatmentésre használják. Pl: bankokban a napi zárás után az aznapi tranzakciókat rögzítik, és biztonságos helyre szállítják. Az optikai háttértárak alapjait az 1980-as években a Laser Disk néven fejlesztett 7 technológia alapozta meg. Ma már teljesen természetesnek vesszük, hogy a számítógépben találunk egy CD (Compact Disk) olvasót. A CD-nek is többféle változatával találkozunk A közös bennük a működési elv. Egy műanyag lemezen egy fényvisszaverő réteg helyezkedik el A

fényvisszaverő réteg alatt található mélyedések (pit-ek, azaz árkok) hordozzák az információt. A felületet egy fókuszált lézerfénnyel világítják meg, és a mélyedésektől függően visszaverődő fényt érzékelik. A lemezen az adatok spirálszerűen helyezkednek el, a lemez közepétől kifelé haladva Ez az elrendezés lehetővé teszi a különböző átmérőjű lemezek használatát. A „hagyományos” lemez 12 cm átmérőjű, 640 MB kapacitású. Létezik 8 cm-es 185 MB-os kapacitású változata is A CD-ROM a tartalmát a gyárban kapja meg, préseléses technológiával. A nevében a ROM is arra utal, hogy a tartalma csak olvasható nem írható. A CD-R (CD Recordable) egyszer írható lemez. Ezt egy nagyobb intenzitású lézer segítségével lehet egyszer megírni. Ennek a fényvisszaverő képessége a CD-ROM-nál alacsonyabb, kb 70%-os. Ebből adódóan a régebbi zenei CD-k lejátszására készült asztali lejátszók néha nem képesek kezelni.

A CD-RW (CD ReWritable) lemezek törölhetők, újraírhatók. Létezik olyan technológia, amely lehetővé teszi a lemezek akár 1 milliószor történő újraírását is. A CD-R és CD-RW lemezek közötti egyik lényeges különbség a fényvisszaverő képességben van. A CD-RW-nél sokkal kevesebb fény verődik vissza (20%). Ahhoz, hogy a CD-ROM meghajtó olvasni tudja a CD-RW lemezt., az olvasó érzékenységét állítani kell Ebből adódóan a CD-RW olvasására nem felkészített CD lejátszók ezeket a lemezeket nem ismerik fel, lejátszásuk vele nem lehetséges. A DVD (kezdetben Digital Video Disk, majd később Digital Versatile Disk: sokoldalú digitális lemez) lemezt a kinézete alapján szinte lehetetlen megkülönböztetni a CD lemeztől. Az egyik jelentős különbség az adatsűrűségben van. Hétszer annyi adat fér el a DVD egyik rétegében, mint a CD lemezen. A másik nagy különbség, hogy a DVD lemez egy oldalán két adathordozó réteg is lehet. Ezt a

két réteget a lézer megfelelő fókuszálásával lehet olvasni A harmadik jelentős különbség, hogy a lemez mindkét oldala hordozhat információt. Ezen lehetőségek kombinációjaként adódik a négyféle DVD-szabvány. A DVD5 egyoldalas, egyrétegű lemez. Csak az egyik oldalán van adat egy rétegben Kapacitása 4,7 GB. A DVD9 egyoldalas, kétrétegű lemez. A második réteg mindig csak az elsőn keresztül érhető el. Ehhez az első rétegnél félig áteresztő tükörréteget kell használni Az adatolvasás érdekében az adatsűrűséget a DVD5-hez képest csökkenteni kell. Kapacitása 8,5 GB A DVD10 kétoldalas, egyrétegű lemez. Nem kell „átnézni” az egyik rétegen a másik olvasásához. Kapacitása 9,4 GB Hátránya, hogy az egyik oldal lejátszása után a lemezt meg kell fordítani a másik oldal lejátszásához. A DVD 18 kétoldalas, kétrétegű lemez. Kapacitása 2 x 8,5 GB = 17 GB A DVD9 lemez kétoldalas változata. A DVD két méretben

készülhet: 8 cm és 12 cm átmérővel. A kétrétegű DVD technológia érdekessége, hogy az első réteg olvasása bentről kifelé történik, míg a másik réteg kintről befelé. Ennek például mozifilm nézésekor van jelentősége, mert az első rétegről a másikra váltás csak a fókusz állítását igényli. Nem kell a lemez külső szélétől visszamenni az elejére A felhasználási terület alapján is csoportosíthatók a DVD-k. A DVD-Video csak olvasható lemez, melyet elsősorban mozifilmek és játékok tárolására készítenek. Lejátszása asztali DVD-lejátszóval vagy DVD-ROM olvasóval lehetséges A DVD-Audio csak olvasható optikai lemezt jelent, melyet kiváló minőségű hang tárolására és lejátszására hoztak létre. A DVD-R és DVD-RW lemezek egyoldalas, egyrétegű, írható lemezek. A DVD-R csak egyszer írható, míg a DVD-RW törölhető és újraírható. Ezeket a lemezeket mindegyik DVDROM és DVD Video olvassa A DVD-RAM általános

célú adattároló eszközként jött létre. Létezik egy- és kétoldalas változata. A kétoldalas változat csak tokkal együtt használható, abból kivenni nem lehet A DVDRAM lemez felülete nincs szekciókra osztva, ezért nem szükséges a szekciót lezárni az írás után 8 6.) BEMENETI PERIFÉRIÁK Perifériák: A számítógéphez kapcsolt eszközöket perifériáknak nevezzük. Ezeket csoportosíthatjuk az adatáramlást jellemző irány szerint. A beviteli perifériák jellemzően adatot juttatnak a számítógép számára. Bemeneti eszközök (Input eszközök): Az egyik legfontosabb beviteli periféria a billentyűzet. Fontosabb jellemzői a billentyűk száma és a billentyűzetkiosztás nyelve. Amennyiben a billentyűzet elrendezése olyan, hogy az segíti a gépelést, ergonomikus billentyűzetről beszélünk. Az egér a grafikus felhasználói felületek elterjedésével vált szinte nélkülözhetetlen beviteli eszközzé. Csoportjai:  Mechanikus egerek:

golyó van az alján az egérben  Optikai egerek: alján optikai érzékelő van Csatlakozás szerinti csoportosítás:  Soros: PS/2  USB Azonos funkciót lát el a gördítő (track ball). Az egér aljáról a tetejére költözött a golyó. Itt a golyót kell görgetnünk az ujjunkkal Ez az eszköz kisebb helyigényű, mint az egér. Az egérnek és a gördítőnek is létezik vezetékes és vezeték nélküli változata. A vezeték nélküli eszközök korábban infravörös kapcsolattal rendelkeztek. Napjainkban inkább a rádíófrenkvenciás kapcsolat az elterjedtebb. Ez utóbbinál nincs szükség közvetlen rálátásra, csak a hatótávolságon belül kell maradni, ami jellemzően 3-5 méter. Az érintőpad (touchpad) a hordozható számítógépekben szokta helyettesíteni az egeret. Ez egy nyomásérzékeny felület, ahol az ujjunkat kell a kívánt irányba mozgatni fólia. Az érintőképernyő (touchscreen) egy monitorra helyezett átlátszó nyomásérzékeny

A fényceruza segítségével a képernyő egyes pontjait érintetve lehet vezérelni a számítógép működését. (Ritkán használjuk) A grafikus tábla általában A4 vagy A5 méretű érzékelőtábla (mérnöki munkában tervrajzok beviteléhez használják.) Játékoknál használhatjuk: -botkormány -kormány + pedál A lapolvasó (scanner) képek digitalizálására megalkotott eszköz. Változatai: 1. Síkágyas lapolvasó: A3 vagy A4 méretű képek bevitelére alkalmas 2. Kézi lapolvasó: kisebb képek digitalizálása oldható meg A lapolvasó minőségét meghatározza, hogy mennyire kis részekre képes bontani a feldolgozandó képet, azaz mekkora a felbontása. Ennek mértékegysége a DPI (dot per inch) Jellemző értékei a 600, 1200, 2400 DPI. Másik fontos értéke a feldolgozáskor használható színárnyalatok száma, azaz a színmélység. Ezt bitekben szokták megadni A lapolvasóval szöveget is be lehet vinni, de ilyenkor is képként kezeli a

dokumentumot. A lapon található szöveg felismerését egy speciális program, az optikai karakterfelismerő (OCR: optical character recognition) valósítja meg. 9 Lehetőségünk van a képek digitális létrehozására is. Ehhez két elterjedt készüléket használhatunk:  Digitális fényképezőgép – Flash memóriát használ a képek tárolására. Nagy előnye, hogy a képet csak akkor kell a gépben megtartani, ha úgy gondoljuk, szükségünk van rá.  Digitális videokamera – a rögzített videót ebben a készülékben miniDV kazettán digitális formában tárolják. Néhány készülék 8 cm-es újraírható DVD-lemezt használ rögzítésre. A lemezes változat előnye, hogy tetszőleges DVD-lejátszóban a felvétel megnézhető, sőt az egyszerűbb vágási műveletek a videokamerán belül elvégezhetők. Ha szeretnénk a rögzített felvételekből kisfilmet készíteni, akkor töltsük fel a gépre. Erre a leggyakrabban a FireWire csatolót,

ritkábban Az USB portot használják. Beviteli periféria még a mikrofon, amit az interneten keresztül lebonyolított telefonálásokhoz, videokonferenciákhoz is használhatunk. A nyelvtanulásban is jelentős segítséget nyújt. A mikrofont a hangkártyához kell csatlakoztatni 10 7.) KIMENETI ESZKÖZÖK A kimeneti egységek (Output egységek) adatok megjelenítésére, papírra való rögzítésére, tárolására alkalmasak. Csoportosításuk: 1.) Elsődleges kimeneti periféria a MONITOR Két fő kategóriát különböztetünk meg: Katódsugárcsöves (CRT: Cathode Ray Tube)  Folyadékkristályos (LCD: Liquid Cristal Display) Az LCD - monitorok alacsonyabb energiafogyasztásúak, képük sok esetben stabilabb és élesebb katódsugárcsöves társaikénál. A monitorok méretéhez a gyártók a kép átlóját adják meg általában inch–ben. A CRT- monitorok esetében két értéket is megadnak Az egyik a képcső mérete, a másik a látható képméret. Az LCD -

monitoroknál, mivel nincs képcső, csak a látható képméretet szerepeltetik. A monitorok esetében beállítható, hogy milyen felbontással szeretnénk használni. Ez két eszközön múlik: a monitoron és a monitorvezérlő kártyán. Csak olyan felbontás állítható be, amelyet mindkét eszköz támogat Jellemző felbontások a 800x600, az 1024x768, az 1280x960, az 1280x1024. A legtöbb monitor képaránya 4:3. A képpontok mérete mellett a kép minőségét a használt színek száma, azaz a színmélység is befolyásolja. Fontos adat egy monitor használatakor, hogy másodpercenként hányszor rajzolja újra a teljes képet. Ez a képfrissítési frekvencia  2.) Fontos kimeneti periféria a NYOMTATÓ Fajtái:  A tűs nyomtató vagy más néven mátrixnyomtató, a hagyományos írógéphez hasonlóan egy festékszalagot használva készíti a nyomatot. A megjelenítendő betűket, képeket a nyomtatófejben elhelyezett tűk segítségével pontonként alakítja ki.

A nyomtatófejben elhelyezett tűk alapján megkülönböztetünk 9 és 24 tűs mátrixnyomtatót. Nyomtatási sebességként a másodpercenként kirajzolt karakterek számát (CPS: Characters Per Second) szokták megadni. Az elmúlt néhány évben a nyomtatási sebesség nagyon nagy mértékben megnőtt. Ma már egy mátrixnyomtatóval is ki lehet nyomtatni egy A/4-es oldalt 10 másodpercnél rövidebb idő alatt.  A tintasugaras nyomtatók folyékony festékeket használnak a kép előállításához. Ezt az apró festékcseppek formájában juttatják a lapra, és ezekből áll össze a kép. A kép felbontását az egy hüvelyken elhelyezhető pontok számával (DPI: Dot Per Inch) adják meg. Ezek a nyomtatók akár több száz képpontot el tudnak helyezni egy milliméteres darabon. A színes nyomtatáshoz 4-8 különböző színű festékeket használnak, és ezek keverékeként állítják elő a képen látható színeket. A tintasugaras nyomtatók között egyre több

fotó minőségű nyomtató kapható megfizethető áron. A tintasugaras nyomtatók sebessége nagyon különböző lehet, de jellemzően a percenkénti egy –két laptól 20-25 lapig terjed.  A lézernyomtatók a hagyományos fénymásolókhoz hasonló elven működnek. Egy elektromosan feltöltött (toner) hengerre lézer segítségével rajzolják a képet. Ennek a hengernek a segítségével kerül a festékpor a papírra. A festékeket forró hengerek égetik ezután a papírra. A nyomtatás minősége fekete-fehér nyomtatás esetében a tintasugaras nyomtatókéval közel azonos. Az utóbbi időben egyre több színes lézernyomtató-típussal találkozhatunk. A kép kialakítása leggyakrabban itt is négy különböző színű festékkel történik. A színes nyomtatók 2-8, a fekete-fehér nyomtatók 10-30 lapot nyomtatnak ki percenként.  Hőnyomtató - otthoni használatra nem jellemző. Itt a képet egy speciális hőérzékeny lapra égetik rá. A hőnyomtatókkal

pénztárgépekben és faxkészülékekben találkozhatunk, mivel gyors és csöndes nyomtatást tesznek lehetővé.  A plotter, más néven rajzgép nagyméretű műszaki rajzok készítésére alkalmas. Ebben a rajzolást cserélhető tollakkal végzik. 11 A nyomtatók választásánál fontos szempont a csatlakoztatási lehetőség. Korábban erre a számítógépeken megtalálható párhuzamos portot használták. Napjainkban már inkább az USB-csatlakozós modellek a jellemzőbbek. Ez a nagyobb adatátviteli sebességnek köszönhetően gyorsabb nyomtatást tesz lehetővé. Egy irodában sokszor van szükség a nyomtató mellett lapolvasóra, faxra, modemre. Kaphatók olyan helytakarékos eszközök, amelyek ezeket a funkciókat egy készüléken belül valósítják meg. Ezek a MULTIFUNKCIÓS NYOMTATÓK. Működési elvükben eltérőek lehetnek egymástól A nyomtatórész lehet tintasugaras, lézer vagy hőnyomtató is. Számítógép nélkül fénymásolóként,

faxként képesek működni. A számítógéppel összekapcsolva használható külön nyomtatóként, lapolvasóként Alkalmas papírmentes fax küldésére és fogadására. Ekkor a fax szoftverét, a küldött és fogadott anyagokat a számítógép tárolja. 3.) A kimeneti perifériák közé tartozik a HANGSZÓRÓ, a hangkártya másik csatlakozási lehetősége, mivel ezen keresztül a számítógép által feldolgozott adatokat (zenét, szöveget,) kapjuk meg. A DVD terjedésével egyre inkább terjed a térhatású hangzás iránti igény is Ezt 5-8 jól elhelyezett hangszóróval lehet megoldani. Ebben az esetben olyan hangkártyára van szükség, ami képes ennyi hangszórót megfelelően kiszolgálni. A hangszórókat sok esetben a monitorra is fel lehet szerelni, sőt egyenes monitorokba be is építik. 12 8.) SZOFTVEREK, FÁJLOK A számítógépet működtető és azon futó programok összességét, a tárolt adatokat, és a programokhoz tartozó dokumentációt

szoftvereknek nevezzük. A feladatok szerinti csoportosításuk: 1. Rendszerszoftverek – Az operációs rendszer egyik feladata a felhasználó és a hardver közötti kapcsolat megteremtése. Feladata a háttértárak kezelése, az ott elhelyezett adatokhoz való hozzájutás biztosítása a felhasználó számára, a perifériák kezelése. Megkülönböztetünk munkaállomásokra készített és a kiszolgáló (szerver) számítógépekre tervezett szoftverek. Magyarországon a munkaállomások piacán a Microsoft cég által fejlesztett Windows operációs rendszerek a legelterjedtebbek. Ilyen rendszerek: a Windows 95, a Windows 98, a Windows ME, a Windows NT, a Windows 2000, a Windows XP. Egyre több számítógépen jelenik meg a Linux operációs rendszer. Ez szabadon terjeszthető, ingyenes operációs rendszer. A Mac OS-t kifejezetten a saját gyártású Macintosh számítógépekhez készítette a Apple cég. Az említett operációs rendszerek mindegyike rendelkezik

grafikus felhasználói felülettel (GUI - Graphical User Interface), ami a programok használatát jelentősen megkönnyíti. Érdemes még megemlíteni a Novell cég NetWare programját is Helyi hálózatok esetében ez is széles körben elterjedt rendszer. 2. Rendszerközeli programok – Ezek a programok nem tartoznak közvetlenül az operációs rendszerhez, de működését hatékonyabbá tehetik. Két fő csoportot különböztetünk meg: • segédprogramok: ide tartoznak a vírusirtók (pl. VirusBuster), a tömörítők (pl WinZip), a lemezkarbantartók programok (pl. Norton Utility) • programfejlesztői eszközök: a programozási nyelvek (Basic, C, Pascal, Perl) fordítói, értelmezői és a hozzájuk kapcsolódó fejlesztői környezet (pl. Visual Studio, Delphi) 3. Felhasználói programok – A meghatározott felhasználói igényt kielégítő szoftvereket felhasználói programoknak nevezzük. Két fő csoportja van: általános célú és egyedi célú szoftverek.

Az általános célú szoftvereket szoftverfejlesztő cégek azzal a céllal készítik el, hogy egy meglévő problémához, feladathoz sokak által használható megoldást szállítsanak. Ilyen programok: szövegszerkesztő, táblázatkezelő, képszerkesztő, hangszerkesztő, videoszerkesztő, játékok, stb. Az egyedi célú szoftverek valamilyen speciális, csak a megrendelő számára fontos feladat elvégzésére készülnek. Ezek ára igen magas, mivel itt a fejlesztés költségét nem lehet több vevő között szétosztani. A program fejlesztése az elvégzendő feladat és a probléma elemzésével kezdődik, ezt követi a tervezés, majd a program kódjának elkészítése és a kódolás. Az elkészült programot tesztelni kell, hogy az esetleges hibák közül a lehető legtöbbet sikerüljön kiszűrni. A hibák felderítését a hibajavítás követi. Egy programnak akár több, egymástól kisebb-nagyobb mértékben eltérő változata is lehet. Ezek azonosítására

vezették be a programokhoz tartozó verziószámokat 4. Fájltípusok – Többféle módon csoportosíthatjuk Az egyik lehetőség az állományban tárolt adatok felhasználás szerinti besorolása, melyet a kiterjesztéssel, a fájlnevet követő utolsó pont után adhatunk meg. A fájlhoz való hozzáférés szerinti csoportosítást a katalógusokban vagy a leíró táblákban szokták megadni. A tulajdonságokat itt attribútumoknak hívjuk. Tipikus fájltulajdonságok lehetnek: csak-olvasható, írható és olvasható, végrehajtható, rejtett, rendszerfájl, stb. A hozzáférést szabályzó lista neve ACL (Access Control List). Ebben a listában tartja nyilván az operációs rendszer, hogy az egyes felhasználóknak milyen jogai vannak a fájlhoz. A leggyakoribb fájlokhoz fűződő felhasználói jogok az olvasási, írási, törlési, létrehozási, keresési, futtatási jog. Az állományok szervezése céljából megadhatunk egy hierarchikus, bővíthető, módosítható

fastruktúrájú könyvtárszerkezetet. 13 9.) AZ OPERÁCIÓS RENDSZEREK A számítógépes rendszer alrendszerei: hardver szoftver felhasználó A részrendszerek kapcsolata hierarchikus (csak a közvetlen szomszédjával tart kapcsolatot), melyet szabványok, azaz protokoll határoz meg. Ez az illesztési felület (interfész) A részrendszerek önállóan fejleszthetők. Az objektumorientált technika az alkalmazói programok tervezésében és fejlesztésében egyeduralkodó lett. Az operációs rendszer olyan programrendszer, amely betölti és vezérli a gépen futó programokat, elosztja, ütemezi az erőforrásokat, kezeli a hardvert, biztosítja a felhasználó és a számítógép közötti kommunikációt. Az operációs rendszer részei:  rendszermag (kernel)  alkalmazói programozási interfész (API – Application Programming Interface)  rendszerhéj  szervizprogramok (Utility-k)  A rendszermag feladata a hardver optimális kihasználása, az

alkalmazói alrendszer kéréseinek kiszolgálása, a programok futtatása.  Az API egy illesztési felület a rendszermag és az alkalmazási alrendszer között. Az API-t a rendszerhéj és a szervizprogramok is használják.  A rendszerhéj feladata az operációs rendszer és a felhasználó kapcsolatának biztosítása. Grafikus vagy parancssor típusú lehet. A grafikus (GUI – Graphics User Interface) képekkel (ikonok) és mutatóeszközzel (egérkurzor) működik. A parancssor típusú karakteres párbeszédet biztosít.  A szervizprogramok adminisztratív, információs, üzemeltetési feladatokat végeznek.    Az operációs rendszer sémája Rendszerhéj Gépkezelő, felhasználó Felhasználói Programkészítési programok rendszer  Rendszerhívások és -válaszok – API  Szervizprogramok Rendszermag (kernel) Processzorkezelés A felhasználói felület kezelése MemóriaMegszakításFájlkezelés kezelés kezelés Eszközkezelők

Hálózatkezelés Perifériák CPU Memória Megszakításvezérlő Fájlok Eszközvezérlők Hálózati csatolók 14 Az operációs rendszer típusai: I. Általános célú operációs rendszer 1. Egyfelhasználós (monouser)  Egyfeladatos – az első operációs rendszer: a DOS.  Többfeladatos (multitasking) – egy felhasználó több feladatának időbeni párhuzamos végrehajtása egy gépen: Windows. 2. Többfelhasználós  Egyfeladatos (batch processing) – kötegelt feldolgozás, mely esetén az operációs rendszer egymástól független munkákat, parancskötegeket (batch) hajt végre egymás után.  Többfeladatos (multiprogramming) – a CPU-t ütemezési stratégia szerint ciklikusan rendelik hozzá a tárban elhelyezett programokhoz, kihasználva azok várakozási időit. II. Speciális operációs rendszer 1. Hálózati – hálózati funkciók kiszolgálása, pl Novell NetWare Az operációs rendszer funkcióit az egymással összekapcsolt

hardvereszközök között szét lehet osztani. 2. Valós idejű (real time) – folyamatvezérlési feladatokra fejlesztették ki (gyártási folyamatok, közlekedési lámpák). A gépbe az adatok az érzékelőkről érkeznek Az operációs rendszer feladata ezek elemzése, és az eredményektől függő vezérlő mechanizmusok aktivizálása. III. Interaktív rendszer (párbeszédes) – a felhasználóval folyamatos kapcsolatot biztosít IV. Nem interaktív rendszer V. Mikro-, kis-, nagygépes rendszer – a méret a döntő A rendszerhéj változatai:  Parancssor típusú – parancsok begépelésével működik.  Grafikus típusú – GUI (Graphics User Interface), elemei: WIMP – Windows, Icons, Menus, Pointing devices Ablakok, Ikonok, Menük, Mutató Eszközök Ablakok: a programok ablakokban jelennek meg. Ablakelemek: címsor, kisméret gomb, teljes méret gomb, visszaállító gomb, bezárás gomb, menüsor, eszközsorok, munkaterület, gördítősávok, ablakkeret,

állapotsor. Ikonok: szöveggel ellátott grafika (kép), mely egy objektumot képvisel. Műveletek: létrehozás, kiválasztás, átnevezés, megnyitás, másolás, mozgatás, törlés. A parancsikon program indítására szolgál, és kapcsolatban áll az eredeti objektummal. Menük: az ablakokban kiadható parancsokat tartalmazzák. Gyorsbillentyűk: parancsok billentyűkombinációi. Repülőmenü (gyorsmenü): a legfontosabb parancsok listája egy kijelölt objektumhoz kapcsolódóan. Mutató eszközök: az egérkurzor különböző formái: rámutatás, kattintás, vonszolás, méretváltoztatás, programbetöltés, stb. 15 10.) INFORMÁCIÓÁRAMLÁS FOGALMA ÉS MÉRÉSEI, TÍPUSAI Az információ felvilágosítás, tájékoztatás, hír, értesülés, adat, valamint vonatkozó rendszerezett ismeret, új ismeret, újdonság jellegű hír. Az információelméletben az információ az üzenethordózó jelsorozathoz rendelt mérték, érték az általa csökkentet

bizonytalansággal arányos. Egy üzenet információtartalma előfordulásának valószínűségétől függ. Az információtartalom egysége a bit Ha egy kérdésre igennel vagy nemmel lehet válaszolni, és a két válasz egyenlő valószínűségű, akkor a válasz információtartalma 1 bit. A számítástechnikában a 8 bitet egy nagyobb egységként kezelve bevezették a byte fogalmát. 1 byte segítségével 28, azaz 256-féle dolog között lehet különbséget tenni. Ez egy karakter azonosítására szolgálhat egy szövegben. Információáramlás: Az információtovábbításhoz olyan jeleket (kódokat) használnak, amelyek az információt küldő (,,adó”) és fogadó ( ,, vevő”) egyaránt ismeri, és amelyekből az üzenet egyértelműen visszaállítható. Egy szabványfajta pl: az ISO (International Standards Organization) Nemzetközi Szabványügyi Szervezet. Az ISO-szabvány szerint az információ az adatnak tulajdonított jelentés. Mértékegység

Adatmennyiség B (byte) 8 bit kiB ( kibibyte ) 1024 byte MiB ( Mebibyte ) 1024 kiB GiB (gibibyte ) 1024 MiB TiB ( tebibyte ) 1024 GiB PiB ( pebibyte ) 1024 TiP EB ( exbibyte ) 1024 PiB Mértékegység Adatmennyiség B ( byte ) 8 bit kB ( kilobyte ) 1000 byte MB ( megabyte ) 1000 kB GB ( gigabyte ) 1000 MB TB ( terabyte ) 1000 GB PB ( petabyte ) 1000 TB EB ( exabyte ) 1000 PB Mértékegység Adatmennyiség B ( byte ) 8 bit kB ( kilobyte ) 1024 byte MB ( megabyte ) 1024 kB GB ( gigabyte ) 1024 MB TB ( terabyte ) 1024 GB PB ( petabyte ) 1024 TB EB ( exabyte ) 1024 PB KOMMUNIKÁCIÓ (beszéd, írás, metakommunikáció) Kommunikáció = információátadás 1.) Verbális: emberi nyelven megvalósuló közlés Fontos a beszéd tónusa, a hangerő, a hangmagasság, a beszédstílus, a kiejtés, a beszédtempó. A mondanivalónak értelmesnek, érthetőnek, érdekesnek kell lennie. A jól felépített beszéd részei: bevezető rész, tartalmi rész, befejező rész. Írás: levélben való

értekezés A levél felépítése: megszólítás, bevezetés, kifejtés, összefoglalás, elköszönés. Kerüljük az idegen szavakat, a helyesírási hibákat, a hosszú összetett mondatokat. Olvassuk át még egyszer a levelet, mielőtt elküldjük 2.) Metakommunikáció = testbeszéd Szavak nélküli kommunikáció, illetve a beszédet kísérő többnyire nem szándékos és nem tudatos közlés. Következtetni lehet a tárgyalópartner szándékaira A metakommunikáció eszközei: arckifejezés, testtartás, gesztusok, térköz, elhelyezkedés, szimbolikus jelek. 16 11.) INFORMÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM A személyi számítógépeket kezdetben önálló, autonóm rendszerekként használták. A munkahelyeken adódó közös feladatok felvetették a gépek közötti adatvitel szükségességét. Ezt flopik segítségével oldották meg. A számítógépek összekapcsolása, a helyi hálózatok kialakítása nagyban segítette a csapatmunkát. Nagyobb vállalatok különböző

épületei közötti elektronikus adatkommunikáció a működés szükséges feltételévé vált. A cégek felismerték, hogy a sokak által elérhető hálózaton nyilvánossá tett adatainak reklámértéke van. Ezzel a sorral eljutottunk napjainkig, az internet széleskörű használatáig. Hivatalos leveleket lehet megírni, nyomtatni. Anyagot lehet gyűjteni a hálózaton egy beadandó iskolai feladathoz. Otthon végezhető munkát (távmunkát) vállalhatunk, amihez a kommunikációt a hálózat biztosítja. Levelezhetünk (e-mail) ismerőseinkkel, ráadásul olcsóbban és gyorsabban, mint postai levéllel. A 2001-ben létrehozott kormányzati portál (www.magyarorszaghu) lehetőséget biztosít cég-, jármű-, ingatlanadatok lekérdezésére A virtuális okmányirodában lakcímigazolvány, nemzetközi jogosítvány, egyéni vállalkozói igazolvány és anyakönyvi ügyekben indíthat ügymenetet, valamint időpontot foglalhat egyéni vállalkozás, lakcímigazolvány

igénylés, anyakönyv, vezetői engedély, lakcímváltozás, személyazonosító igazolvány és útlevél ügyekben minden regisztrált állampolgár. Az interneten keresztül a pénzügyeinket is elintézhetjük bankunknál sorban állás nélkül. Ehhez csatlakozni kell (on-line) a banki szerverhez, ahol az azonosításunk után rendelkezhetünk a számlánk felett. A szolgáltatást ügyintéző közreműködése nélkül, a legtöbb helyen a nap 24 órájában igénybe vehetjük. Jegyet rendelhetünk kedvenc mozink előadására, pizzát hozathatunk házhoz. Jegyet rendelhetünk az Operába Ekkor lehetőségünk van a jegy megvásárlására is egy internetes banki szolgáltatáson keresztül. Néhány évvel korábban sok olyan fizetési mód volt használatban, ami nem volt biztonságosnak tekinthető. Az ebből adódó bizonytalanságot a bankok és az interneten keresztül (is) árusító cégek a tranzakciók egyre biztonságosabbá tételével próbálják feloldani. A

számítógépek számolási teljesítményének növekedése eredményezte, hogy sok olyan feladat van, aminek ma már számítógép nélkül neki sem fognak. Ilyen feladat például az Országos Népességnyilvántartóban tárolt adatok feldolgozása, az adóbevallások feldolgozása az APEH-nél A meteorológiai jelentésekhez szükséges rengeteg adat begyűjtése, feldolgozása a mindenkori legnagyobb teljesítményű számítógépeknek is komoly kihívást jelent. Összefoglalva a példákat, látható, hogy a számítógépek minden olyan területen jól használható, ahol nagy mennyiségű adatot kell gyorsan feldolgozni, valamint egy időben, egymástól nagy távolságban elérhetővé tenni. Egészséges munkakörnyezet Az EU-ban különböző jogszabályokkal védik a képernyők előtt dolgozók egészségét. Magyarországon a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI 3) EüM rendelet három

egészségügyi kockázat megelőzését tűzi ki célul: 1. a látásromlást előidéző tényezők, 2. pszichés (mentális) megterhelés, 3. mozgásszervek érintettsége E rendelet kiterjed minden olyan munkavállalóra, aki napi munkaidejéből min. 4 órát képernyős eszközökkel tölt el. Folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább 10 perces – össze nem vonható - szünetek szakítsák meg. A napi munkavégzés képernyő előtt a 6 óra hosszát nem haladhatja meg. A munkaszék legyen stabil, a munkahely legyen zajmentes, a munkahelyi berendezések nem fejleszthetnek olyan mennyiségű hőt, hogy az a munkavállalónak diszkomfortérzést okozzon. 17 12.) AZ ADAT ÉS AZ INFORMACIÓ JELENTÉSE, ADATBIZTONSÁG (VESZÉLYEK, BIZTONSÁGI INZEKEDÉSEK) Az információ: olyan közlemény, amely új ismereteket ad, ismerethiányt csökkent. Az információ olyan jelsorozatok által hordozott hír, mely egy rendszer számára új ismeretet jelent.

Adatnak nevezünk minden olyan ismeretet, mely előzőleg már rögzítésre került. Az ismeret közlésének szabályai: - szintaktikai szabályok (forma) - szemantikai szabályok (tartalom) A számítógép legfontosabb feladata az adatfeldolgozás. A tarolt adatok és az őket feldolgozó programok épsége tehát alapvető fontosságú ahhoz, hogy a számítógépes rendszer ne omoljon össze. Ezeket az állományokat (program és adatállomány) különféle veszélyek fenyegetik, amelyek ellen védekeznünk kell. Az adatvédelem témaköre felöleli az ezekkel kapcsolatos tudnivalókat. Illetéktelen hozzáférések: Bárki hozzáférhet a számítógépen tárolt adatainkhoz, olyanok is, akikre esetleg nem is tartoznak (kalózkodás, kémkedés, stb.) Bár az átlagembereknek természetesen nem igen kell félniük az ilyen behatolásoktól, mégsem árt ezek ellen óvintézkedéseket tenni. A számítógép vagy az adathordozó megsérülése Tönkremehet a gép, de az

adathordozó is. A munkaadatok tárolása winchesteren történik, így az adathordozók sérüléséből származó veszélyek száma is jelentősen csökken, hiszen egy védett helyre beépített winchester kevésbé mehet tönkre, mint pl. egy hajlékonylemez. A winchester is tönkremehet egyes esetekben, pl amikor az adat ténylegesen eltűnik lemágneseződés vagy felülírás miatt . Vírusok: Azok a programok, amelyeket azért készítettek, hogy a számítógépek működését megzavarják, vagy lehetetlenné tegyék, számítógépes kártevőknek nevezzük. A kártevők közé tartoznak a vírusok (DE! nem mindegyik kártevő vírus), a férgek, és a trójai falovak is. Férgek: Olyan programok, amelyek egyetlen dolgot tudnak, önmagukat folyton önmagukhoz adni. Így aztán az az állomány, amelyhez hozzátapadnak, mindaddig nő, amíg végül fel nem emészti az adathordozó összes szabad helyét. Trójai falovak: Számítógépes kártevő, de nem vírus, mert nem tud

magától szaporodni. Megtévesztő külső mögé rejtett ellenség, innen ered mitológiai neve is Olyan program, amelyet gyanútlanul elindítunk, végül elpusztítja állományainkat vagy kikémleli személyes adatainkat. Legegyszerűbb esetben, pl úgy csaphatnak be minket, hogy az egyszerű COPY parancs kiadására rákérdezés nélkül elindul a FORMAT, és egy újraformázással letörli a winchesterünket. A vírusokat általában rosszindulatú emberek írják olyan céllal, hogy adatállományokat tegyenek vele tönkre, és megbénítsák a számítógép működését. Többnyire a világhálón történő letöltésekkel, ill. az illegális szoftvercserélések közben kerülhetnek a gépünkre Öt fő támadási terület van: az operációs rendszer, a betöltő szektor, a merevlemezek partíciós táblája, a futtatható állományok, a Word és Excel állományok. A vírusok működésének célja a fertőzés és a rombolás. A fertőzéses fázisban minden

elindított program megfertőződhet, majd ha elér egy bizonyos határt, vagy egy elért, előre meghatározott megfertőzött számot, akkor utána rombolnak. Mikor észlelhetünk vírusfertőzést a gépünkön? Túlfeszültség, áramkimaradás Az elektromos hálózatban időnként, pl. vihar vagy villámcsapás eseten fellépő túlfeszültségek jöhetnek létre, amelyek tönkretehetik a számítógépet. Áramszünet eseten is értékes állományok veszhetnek kárba, ill. adatok törlődhetnek 18 Biztonsági intézkedések: 1. Amennyiben hálózaton dolgozunk, ügyeljünk a hozzáférési jogok korrekt, ámde korlátozott kiadására. Az illetéktelen hozzáféréseket megelőzhetjük, ha a jelszavas védelmet alkalmazzuk. Ez az egyik legelterjedtebb védekezési módszer a nem kívánt behatolók ellen A több-jelszavas védelem előny lehet. Az adatállományokat rejtjelezhetjük is Ez utóbbiak azonban komoly költségeket jelentenek. 2. A számítógép fizikai

védelmére látszólag nincs lehetőség Egyet-mást azonban mégis tehetünk ellene. Szünetmentes áramforrást használhatunk, a merevlemezeket rendszeresen ellenőrizzük, szabályosan kapcsoljuk ki a gépet. Szakszerűen kell használni az adathordozókat is, helytelen kezelésük nagyban megrövidítheti élettartamukat. Valamennyi mágneses elven működő adattároló érzékeny a mágneses terekre, amelyek az adathordozó tartalmát megsemmisíthetik. Tartsunk rendet a winchesterünkön, mert a nagy rendetlenség is nehézségeket okozhat, ha pl. egy fontos dokumentumot keresünk 3. Vírusok elleni védekezés: Csak jogtiszta szoftvert használjunk Amennyiben van CD meghajtónk, akkor törekedjünk a jogtiszta szoftvert is CD lemezen beszerezni. Használjunk jogtiszta víruspajzsot, vírusfelismerőket, és vírusirtókat (mégpedig mindig többfélét és lehetőleg a legújabbakat). Ügyeljünk arra, hogy a lemezt sohase felejtsük a meghajtóban! Ne vásároljunk demokat,

csak ha 100%-ig biztosak vagyunk a jogtisztaságában. Ha egy megvásárolt szoftver engedi a licencszelést (másolat készítését), akkor azt csakis vírusmentes környezetben tegyük meg, majd másolás után tegyük azt is írásvédetté. Gondoljuk át, hogy az internetről kapott dokumentumot olyan környezetben nyissuk meg, ahol létfontosságú állományok is vannak, mert a világon naponta több mint 6 vírus jelenik meg, és emiatt a vírusellenes programok mindig lépéshátrányban vannak. Többnyire a vírusaláírással rendelkező vírusokat az aláírásuk alapján, az állományok hosszát megváltoztató vírusokat a hosszváltozásuk alapján, míg a lopakodó és alakváltoztató vírusokat a heurisztikus módszerekkel próbálják felderíteni. Itt megemlíthető pár jó vírusirtó: pl Windows Professional XP-hez: Titanium Antivirus, Norton Antivirus, Panda Software stb. 4. A viharok idején fellépő túlfeszültségek ellen is védekezhetünk, ha

túlfeszültségvédelmet, illetve szünetmentes áramforrást (UPS-t) alkalmazunk. Az utóbbi lényegében villám és túlfeszültség- védelemmel ellátott megbízható tápfeszültséget nyújtó akkumulátoros eszköz. A szünetmentes áramforrás lehetővé teszi, hogy egy váratlan áramszünet esetén legyen időnk elmenteni a munkánkat. A szükséges áramellátás időtartama a készülék árától és ennek megfelelő teljesítményétől függ. 5. Ha a nem kívánt sérülés mégis bekövetkezik, akkor tanulva az esetből, készítsünk mindenről biztonsági másolatot. Ha azonban létfontosságú adatok sérültek meg, akkor vannak erre specializálódott cégek, amelyek segédprogramokkal a meglévő adatokat vissza tudják állítani. 19 13.) SZERZŐI JOGOK A különböző műveket (könyv, kép, film, zene vagy program) nagyon könnyű másolni. Ez rengeteg jogi problémát vet fel. Magyarországon a szerzői jogokat az 1999 évi LXXVI törvény szabályozza.

Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos, művészeti alkotásokat és a szoftvert is. A védelem nem függ sem minőségi, sem mennyiségi, sem esztétikai jellemzőktől A szerzői jog azt illeti meg, aki a művet megalkotta. A törvény értelmében a számítógépes programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció a szoftver. Annak bármilyen formája vagy fajtája védelmet élvez. A szoftver forrásprogramból (forráskód), tárgyi programból és kísérő anyagból áll. A programozók a programokat valamilyen programozási nyelven írják általában valamilyen programfejlesztői környezetben. Az így megírt programkód a forrásprogram A fejlesztői környezetben megírt forrásprogramot egy értelmező- és/vagy egy fordítóprogram lefordítja, és ebből lesz a tárgy kódú program, más néven tárgyi program. Ezt használjuk – futtatjuk – a gépünkön. Egy jó programhoz jó dokumentáció is tartozik Ezek a dokumentációk is többfélék lehetnek.

Attól függően, hogy kinek íródtak, a felhasználónak vagy a fejlesztőnek. Ezeket együttesen nevezik kísérő anyagoknak A szoftverek védelmére általában két lehetőség adódik. Az egyik a technikai védelem, a másik a jogi védelem. A technikai védelemhez tartozik az illetéktelen hozzáférés elleni védelem és a másolásvédelem. A jogi védelemhez pedig maga a szerzői jog A jogi védelemhez tartozik a szoftverszerződés. Ebben írják le a jogszabályok által biztosított védelmi intézkedéseket. A kereskedelmi programoknál általában a telepítés megkezdése előtt egy ún. blankettaszerződést kell elfogadni Itt az elfogadás hozza létre a felhasználói jogviszonyt. A felhasználó nem tulajdonjogot szerez akkor, amikor megveszi a programot, hanem az adott példány kizárólagos felhasználója lesz. A felhasználó készíthet egy biztonsági másolatot a szoftverről. Megfigyelheti és tanulmányozhatja a szoftver működését azzal a céllal,

hogy egy részének a működés alapjául szolgáló elvet megismerje. A törvény azt mondja, hogy a szoftvert visszafejthetjük, de csak akkor, ha más szoftverekkel való együttműködtetés megvalósításához erre szükség van. Persze a legtöbb cég ezt szigorúan megtiltja a licencben. Ezen felül a licencek tételesen felsorolják, hogy mit nem lehet tenni a szoftverrel. A szoftverek csoportosítása aszerint, hogy a licenc mennyi szabadságot ad a felhasználónak:  Tulajdonosi szoftverek:  Kereskedelmi programok – mindig pénzbe kerülnek, és nagyon behatároltak a felhasználó lehetőségei. Az ilyen programokhoz gyakran társul valamilyen dokumentáció, ami lehet elektronikus formában.  Freeware programok – szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek, azaz ingyenes szoftverek. Fontos azonban, hogy a visszafejtésük nem megengedett  Shareware programok – nagyon hasonlóak a freeware programokhoz. Ingyenesen beszerezhetőek és terjeszthetőek,

de gyakran nem működnek teljeskörűen. A teljes programért fizetni kell. Ha ezt nem tesszük meg, akkor egy bizonyos idő után nem lesz használható a program.  Trial programok - általában kipróbálásra kiadottak. Hasonlóak a shareware programokhoz. Fontos eltérés az, hogy nem terjeszthetőek szabadon  „Félszabad szoftverek”: ezek kereskedelmi szoftverek, de valamilyen felhasználási célra vagy felhasználói csoportnak kedvezőbb feltételekkel kerülnek forgalomba.  Szabad szoftverek: nem összetévesztendő az ingyenessel. Ennél sokkal többet kap a felhasználó , és sokkal több joggal rendelkezik. A program ingyenesen beszerezhető, szabadon használható, terjeszthető, a forráskód megismerhető, és a program szabadon módosítható. 20 14.) A RENDSZER INDÍTÁSA / LEÁLLÍTÁSA A számítógép adattárolásra, adatfeldolgozásra és kommunikációs feladatok megoldására alkalmas szerkezet. Működtetéséhez programokra van szükség,

ezek: • biztosítják a felhasználóval való párbeszédet (operációs rendszer), • végrehajtják azokat a feladatokat, amelyre felkészítették őket a programozók (felhasználói programok vagy alkalmazások). Operációs rendszer: Olyan program, ami betöltődik a memóriába a számítógép bekapcsolása után és biztosítja számunkra, hogy utasításokat adjunk a számítógépnek. Elterjedtebb típusai: • DOS (Disk Operating System) [Microsoft vagy Caldera] • Windows 95, 98, NT, 2000 [Microsoft] • LINUX [Linus Torvald és önkéntesek fejlesztik az Interneten] • UNIX [Sun, Novell stb.] • Novell NetWare [Novell] • OS/2 [IBM] Az operációs rendszerek egy része csak munkaállomásra telepíthető, másik részének szerver változata is van. A központi gépre (host vagy kiszolgáló) telepített szerverek szolgáltatásait a munkaállomásokról is elérhetjük. Az operációs rendszer feladata: • programok betöltése és futtatása ( végrehajtása)

• perifériák kezelése • kapcsolattartás a felhasználóval • parancsok értelmezése és végrehajtása • hibák kezelése. A számítógépnek kommunikálnia kell a külvilággal, azaz az adatoknak be kell jutniuk a memóriába, majd a gépnek ki kell írnia az eredményeket. Az erre a célra szolgáló egységeket input/output egységeknek nevezzük. Beviteli (input) egységek: billentyűzet, egér, vonalkódolvasó, stb. Kimeneti (output) egységek: monitor, nyomtató, hangszóró, rajzgép stb Elengedhetetlen az adatok átmeneti tárolása a számítógépben, erre valók a háttértárak: ilyen a merevlemez (winchester), a hajlékonylemez- és mágnessszalagos egység, CD stb. Kerülhetnek a gépbe még egyéb, különféle funkciójú bővítőkártyák is, például hálózati csatoló, hangkártya, modem, videodigitalizáló, TV-vevő stb. Ezeket az egységeket összefoglaló néven perifériáknak nevezzük. A rendszer betöltése és leállítása: Az operációs

rendszer betöltése valójában a rendszerfájlok egy részének az operatív tárba töltését jelenti. Még mielőtt ez megtörténne, a hardverrel együtt kapott, ROM-ba írt programnak, a BIOS-nak kell futnia. A gép bekapcsolásakor azonnal ez indul el A BIOS elindít egy POST (Power On Self Test) nevű programot, melynek során ellenőrzi a hardvert, és ha hibát talál, arról értesíti a felhasználót. A rendszer leállítása: A rendszernek adminisztratív feladatai is vannak, és lehet, hogy ezeket éppen akkor futtatja, amikor lekapcsoljuk. Ezért tartsuk be az alábbiakat: • Kezdeményezzük a leállítást a Start menüből. A tápfeszültség lekapcsolását ma már az operációs rendszerek automatikusan elvégzik. • Ha egy vagy több felhasználói szál „lefagyott”, akkor a feladatkezelő szervizprogram segítségével is kiléphetünk. • Ha a rendszer nem válaszol, aminek nem szabadna bekövetkezni, akkor nincs mit tenni. Várjunk egy kicsit ilyenkor,

hátha csak késik a válasz. Próbálkozzunk a feladatkezelővel, 21 majd nézzük meg a készülékek jelzőlámpáit, és ha nem látunk aktivitást, csak akkor tegyük meg azt, ami egyébként nem szabadna, kapcsoljuk ki a tápfeszültséget. A számítógép újraindítása: A számítógép újraindítását program lefagyásakor először a <CTRL> <ALT> DEL> billentyűkombinációval kell kezdeményezni. Ha ez a módszer nem vezet eredményhez, akkor nyomjuk be a RESET gombot. A RESET gomb a gép kikapcsolás nélküli, teljes újraindítására szolgál. Ha egy programból sehogy sem tudunk kilépni, vagy lemerevedett a gép (se az egérre, se a billentyűzetre hosszabb ideig nem reagál), ennek megnyomásával tudjuk a gépet újból életre kelteni. Ez durva beavatkozás, az előzőleg futott alkalmazás(ok) (programok) el nem mentett adatai legtöbbször elvesznek. Csak indokolt esetben használjuk a RESET gombot, figyeljünk rá, nehogy véletlenül

megnyomjuk a hajlékonylemez vagy a CD kivetőgombja helyett! 22 15.) VÍRUSOK Vírusnak számít az a program, mely úgy fertőz, hogy a megtámadott szoftverbe saját - valószínűleg módosított - változatát illeszti be. (Fred Cohen) A számítógépes vírus egy olyan program, amely más programokhoz kapcsolja hozzá saját kódját, oly módon, hogy a módosított program elindításakor a vírus is lefusson. Nagyon sokféle változatuk létezik. Boot-vírusok: A boot (indító) szektor a merevlemezek lényegi eleme, itt tárolódnak alapvető információk a lemezről. A számítógép indításakor ez a szektor aktiválódik először Végérvényes sérülése az egész lemezt gyakran használhatatlanná teszi. A bootvírusok sokszor egy másik helyre másolják át, vagy használhatatlan adatokkal felülírják az indító szektor tartalmát, de az eredeti adatokat mindenképpen törlik. Rendszerint memória-rezidensek, vagyis biztonságosan úgy írthatók, ha nem

fertőzött rendszerlemezről indítjuk újra a gépet. Klasszikus exe-vírusok A 32 bites operációs rendszerek (OS/2x Windows 3.1 Windows 9x-ME,Windows NT2000-XP) vírusai A legtöbb ilyen rendszerspecifikus vírust a Windows95-re írták A Windows 2000-nek eddig egyetlen ilyen fajtájú vírusa van, a Win2K.Stream, mely azt használja ki, hogy a Windows 2000 megörökölte a Windows NT-től a biztonságosabb, NTFS típusú fájltárolási rendszert. Az NTFS rendszerű állományokhoz több ún adatfolyam is csatolható. A vírus a futtatható állományok eredeti adatfolyamát cseréli le a magáéra Makróvírusok A korszerű szövegszerkesztők és táblázatkezelők belső programnyelvét, illetve ennek lemezműveletekre írott rutinjait használják fel a makróvírusok. A makróvírusok terjedéséhez elengedhetetlen, hogy olyan makró-támogató rendszer fusson a gépen, mely automatikusan engedélyezi egyes makrók futását. Veszélyeztetett szoftverek: a Microsoft Word,

Excel, Access, AmiPro szoftverek, stb. A makróvírusok a fenti szoftverek makróvezérlő részeit használják önmaguk terjesztésére. A makróvírusok nemcsak az IBM-PC típusú rendszereken fertőznek. Trójai programok Régebben elsősorban az egyszerűbb vírusfajtákat nevezték így, de ebbe a kategóriába tartoznak spyware-ek vagy kémprogramok is. A trójai program jelentése ennyi: az illető szoftver nem egészen az, aminek látszik. Rendszerint ingyenesen letölthető segédprogramnak álcázzák magukat. A trójai program a felhasználó tudta nélkül tesz-vesz a gépen, olyan feladatokat is ellát, amelyekre "nem kapott megbízást". Minden egyes futtatásuk során adatokat törölnek a merevlemezről, rombolják a rendszert. Nem annyira elterjedt fajta, sokszor saját magát is törli a felhasználó adataival együtt, másrészt a vírusoknál nagyobb méretűek, akcióik látványosak, így legtöbbször a felhasználók még időben törlik ezeket. A

férgek számítógép-hálózatokon keresztül terjednek, de nem változtatnak sem az állományok, sem a szektorok adattartalmán. Betöltődnek a fertőzött gép memóriájába, majd kikeresik onnan a rendszerhez tartozó gépek elérhetőségeit, majd példányaikat továbbküldik. Terjedhetnek e-mailen, Windows-alapú belső hálózatokon, Linux-hálózatokon, Netscape Messenger-hálózatokon és chat-vonalak fájlcsereberélő rendszerein keresztül. Windows-alapú belső hálózatokon a megosztott (shared) állományokat fertőzik a féregvírusok. A féregprogramok az operációs rendszerbe építik be magukat. A rendszerfájlokba épülve megmaradhatnak a fertőzött gépen, hogy minden rendszertöltéskor az operatív memóriába kerüljenek. Az igazi védekezés ellenük az operációs rendszer védelmi hiányosságainak a megszüntetése. 23 Honnan ismerhetjük fel, hogy vírusunk van, és hogyan fertőzhetünk, fertőződhetünk tovább? A parazita típusú vírusok

jelentkezésük után megtelepednek a fertőzött állományok kódsorában. Attól függően különböztetjük meg ezeket, hogy a fertőzött fájl melyik részébe írják be magukat. A parazita vagy a fájl elejére, vagy a végére csatolja magát, vagy a kódsor közepéről helyez adatokat a végére, és annak eredeti helyére írja be magát. A felülíró eljárás a legegyszerűbb: a vírus lecseréli a fertőzött futtatható állomány adatait. Az állomány azonnal használhatatlanná válik Így viszont a vírus jelenlétére is fény derül. A felülíró vírusok ezért nem tudnak nagyobb méretű fertőzést okozni A társutas vírusok nem változtatják meg a fertőzött állományt, hanem csak lemásolják azt. Amikor a fertőzött állomány fut, helyette a klón indul el, vagyis maga a vírus A fájlféreg-vírusok sem változtatják meg a fertőzött állományt, hanem csak lemásolják magukat a merevlemez különféle helyeire. A másolatokat igyekeznek

csalogató nevekkel (install.exe, winstartbat) álcázni, hogy a felhasználó indítsa is el őket Ezen kívül a felhasználó számára vírusra utalhat a számítógép "furcsa" működése. Menüpontok, programok tűnhetnek el, valamely program indításakor nem történik semmi, magától elindul "valami", furcsa karakterek jelennek meg a képernyőn. Levelező programoknál feltétlenül oda kell figyelni, ha nem ismert feladótól kapunk levelet, ha a tárgysor üres, ha a szövegtörzs üres, vagy csak semmitmondó angol szöveget tartalmaz. A legnagyobb figyelmet a csatolt fájlokra/attachment kell fordítani. Itt árulkodó jel lehet, ha a fájlnak dupla kiterjesztése van, de sajnos a legújabb vírusok már el tudják bújtatni a tényleges kiterjesztést a klasszikus .doc, exe, stb mögé, s az a megnyitáskor azonnal aktiválódik. A leghatékonyabb védekezés az állandóan futó, az inernetről automatikusan frissülő adatbázissal rendelkező

vírusirtó, amely már a levél beérkezésekor jelez, ha vírusos fájl is érkezik a szövegtörzzsel. Buruzs Tamás meghatározása: ``A vírusprogram intelligencia és mesterséges értelem, de erkölcs és érzelem nélkül. Intelligenciáját a programozójától kapta, és annyira lehet erkölcstelen, amennyire a program írója is az. ``A vírusprogram valójában az élő anyag működését utánzó életképes modell. Olyan, mint a biológiai fegyver, mert miután kiengedték a laboratóriumból, még maga az alkotója is elveszíti az ellenőrzést felette. Védekezés a vírusok ellen:  Ne tegyünk fel ismeretlen forrásokból származó programokat a gépünkre!  Legyünk óvatosak, ha floppyt vagy CD-t helyezünk a meghajtóba!  Ne bontsunk ki ismeretlen feladótól származó, gyanús dokumentumokat ellenőrzés nélkül!  Használjuk védőszoftvereket a vírusok ellen!  Az operációs rendszer betöltésekor aktiváljuk a víruskeresőt, mely figyeli a

rendszert a betöltéstől a leállításig. 24 16.) SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK TÖRTÉNETE A XX. század az információ technológiák gyors fejlődésének százada Egybeolvadnak a távközlési, a média és a számítógépes információs hálózatok. A feladatokat egymással összekapcsolt számítógépek (számítógép-hálózat) látják el. A számítógép-hálózat önállóan is működő, autonóm számítógépekből áll. Az elosztott rendszerekben (distributive systems) a felhasználó számára nem felismerhetők az egyes autonóm számítógépek (számítógéphálózatok feletti szoftver rendszer), a teljes rendszer szolgálja ki a felhasználó igényeit.  Vállalati hálózatok jellemzői: - Erőforrás megosztás (távolság “legyőzése") - Nagyobb megbízhatóság (katonai, banki, légi irányítási alkalmazás) - Takarékosság (közös adathasználat, szerver gép, kliens gépek) - Skálázhatóság (egyszerűbb a teljesítménynövelés) -

Csoportmunka (kommunikációs eszköz, on-line üzemmód).  Közhasznú hálózatok jellemzői: - Távoli információk elérése (bank, katalógusok, könyvtár, www lapok) - Személyek közti kommunikáció (e-mail, számítógépes konferencia, news) - Szórakoztatás (hálózati videózás, játék). Számítógép-hálózatok osztályozása:  Távolság szerint (GAN, WAN, MAN, LAN, SMAN): - Lokális hálózatok (LAN, helyi hálózatok) - Kiterjedésben, átviteli módban és topológiában szabályozottak - Szigorú átviteli időkorlát (1-10 km távolság megtétele) - Adatátviteli sebesség (1-100 Mbit/sec) - Topológia (sín, gyűrű, csillag, fa) - Közös csatorna hozzárendelés (statikus, dinamikus) - Városi hálózatok (MAN, "nagy" helyi hálózatok) - Sok felhasználó, nagyobb sebesség - Kapcsolódás a kábeltelevíziós hálózathoz (CATV) - Szabványok (DQDB, HYLAN) - Nagy kiterjedésű hálózatok (WAN, nagy távolság) - Kommunikációs

alhálózat (communication subnet = data network) - Végrendszerek (számítógépek, host-ok) - Vezeték nélküli hálózatok (wireless) - Hordozhatóság (mobil), nem azonos a vezeték nélküliséggel - Vezeték nélküli helyi hálózat - Cellás adatgramma szolgáltatás  Történetiség szerint (TAF, DUAL, IBM-SNA, DN, PC-NET, PRIVAT, PUBLIC) A számítógépek fizikai osztályozása (hálózati hardver) - Legjellemzőbb, hogy autonóm adatszállítási alhálózatok (data networks) kötik össze a számítógépeket. Ezek típusai: - Adatszóró (broadcasting) alhálózatok Működési elv: "mindenki hall mindenkit", például: rádió, LAN, satellit. 25 - Kapcsolt (switched) Itt pont-pont (kétpontos) kapcsolaton jut el az adat egyik helyről a másikra. Például: vonal-, üzenet-, csomag- és cella-kapcsolás. Tárolás-továbbítás elve (store-forward) érvényesül - OSI hétrétegű modell - fizikai - adatkapcsolati - hálózati - szállítási -

viszony - megjelenítési - alkalmazási réteg Hivatkozási modellek -TCP/IP (Internet) modell - host és hálózat közötti réteg (H-N, LAN) - internet réteg (IP) - szállítási réteg (TCP, UDP) - alkalmazási réteg (telnet, ftp, smtp, dns, www) A Világháló (World Wide Web) Történet: A háló ötlete Európából származik, amikor a CERN-i részecskegyorsító munkálataihoz szükséges volt nagy mennyiségű és folyamatosan változó adatállományt több országban való elérésére. Az ötlet Tim Berners-Lee-től származik, és két év alatt az ötletből megvalósult technika lett, 1991 decemberében. Újabb két év múlva a mai képes böngészők őse (az oldal élvezhető formátumú megjelenítését elősegítő program), a Mosaic 1993-ban látott napvilágot, amivel gyakorlatilag a mai hálóra jellemző arculat alapja megteremtődött. 1994-ben megalakult a Világháló Konzorcium (a CERN és a MIT volt az alapító). A konzorcium célja a háló

elterjesztése, és a protokollok (sémák) egységesítése. A világháló felépítése hasonló a többi hálózatéhoz, számítógépek strukturált összekapcsolt rendszere, a fő erőssége az adatok egységes formátumú megjelenítése. Az egységes megjelenítést a HTML (Hypertext Markup Language) nyelvvel oldották meg. A fejlesztés és maga a nyelv is úgy készült, hogy a fejlettebb verziójú oldalt a régi böngészők is meg tudják jeleníteni. Az újabb verziókban nemcsak szövegek és képek megjelenítése lehetséges, hanem űrlapokat, animációkat is tartalmazhat. A probléma csak az, hogy a modernebb változatok nem minden funkciója jelenik meg így az oldalakon. Az oldalak úgy alkotnak egységes rendszert, hogy az oldalakat ún. linkekkel kapcsolják össze Ez egy szöveg vagy kép, melyre rákattintva a kapcsolódó oldalt jeleníti meg a böngésző. Ezzel gyakorlatilag bármekkora mennyiségű információ egységesen kezelhető, rugalmasan

alakítható, bővíthető. Vannak olyan oldalak is, melyek már nemcsak képek és szövegek megjelenítését teszik lehetővé, hanem hang és videofelvételek bemutatására is alkalmasak. Ezeket ún segédprogramokkal jeleníthetjük meg. Ezek elérése viszont hosszabb lehet, a kapcsolat terhelhetőségének függvényében. A HTTP A háló kommunikációs sémáját HTTP-nek nevezzük. Ennek része az URL megadása és a kapcsolattartás rendszere is. Ez a protokoll nagyon rugalmas, annak ellenére, hogy csak adatátvitelre alkalmas, és nem tud megjeleníteni mást, csak szöveget és képet. Viszont a böngészőben beállított helyettesítő programokkal rengeteg féle képet képes kezelni. A helyettesítő programok a kiszolgáló szerver és a böngésző közé kerülnek, aminek hatására nem a böngésző, hanem a helyettesítő program kommunikál a szerverrel, elvégezve az adott tevékenységet. 26 17.) AZ INTERNET A hatvanas években az Egyesült Államok

védelmi minisztériumának támogatásával elindítottak egy kutatási programot, amelynek célja a számítógépes hálózat létrehozása volt. A hálózat egymástól távol lévő számítógépei között olyan adatátvitelt kellett megvalósítani, amely akkor is működőképes, ha a rendszer egy része valamilyen okból meghibásodik. A kifejlesztett ARPANET nevű hálózat csomagkapcsolt adatátvitelt használt. Ez azt jelenti, hogy az átviendő adatokat részekre, csomagokra bontják s az adatcsomagokat az adó és vevő között több lehetséges úton is továbbíthatják. A feladatok megoldásához rögzíteni kellett a kommunikációjának szabályait, amit protokollnak nevezünk. hálózatban lévő gépek A kifejlesztett hálózat bővült, felhasználása átalakult, s egyre nagyobb adatforgalmat bonyolított le. Az így kialakult hálózatot Internetnek nevezték el Az Internet által használt protokoll a TCP/IP. A TCP/IP valójában két protokollt egyesít:

A TCP felelős az üzenetek feldarabolásáért, ill. a fogadónál helyes sorrendben történő egybeszerkesztéséért Az IP végzi a csomagok címzését, és gondoskodik a címzetthez való eljuttatásukról. Gépek azonosítása: Az Internet kisebb terjedésű számítógépes hálózatok összekapcsolódásából áll, amelyben ma már több tízmillió számítógép van összeköttetésben egymással. Az Internet decentralizált hálózat, mivel nincs egyetlen kitüntetett központi gépe, s néhány szerver meghibásodása esetén is működik. Az Internetre kapcsolódó számítógépek a kommunikációhoz címeket használnak, amit IP címnek nevezzük. Az Internet használatakor tudnunk kell, hogy melyik gépről szeretnénk dokumentumot, képet megtekinteni, vagy zenét meghallgatni. Ezek elérésére az egyik lehetőségünk, hogy megadjuk a gép IP címét, ám ennek megjegyzése igen nehéz. Ezért kidolgoztak egy másfajta azonosítási lehetőséget is a domain nevek

rendszerét. A domainek jelölhetnek különböző országokat vagy valamilyen ágazatot. A domain név szerverek teszik lehetővé, hogy az IP cím helyett a domain nevet használjunk. Szolgáltatások: Az Internet felhasználási lehetőségeit az Internet szolgáltatásainak is nevezzük. Ezek közül a legnépszerűbb az elektronikus levelezés. Ebben az esetben a számítógépen előállított leveleinket a hálózaton keresztül továbbíthatjuk a címzettnek. Az sem baj, ha a címzett nincs éppen a számítógépnél, levelünket bármikor elolvashatja. A levélhez bármilyen állományt mellékelhetünk. Másik gyakran használt szolgáltatás a World Wide Web (röviden web vagy WWW), ami multimédiás anyagok (szöveg, kép, mozgókép, hang) elérésére nyújt lehetőséget. Ezeket böngésző program segítségével tekinthetjük meg. Manapság bárki létrehozhat és elhelyezhet weblapokat, ezért fontos megjegyeznünk, hogy az itt található anyagok nem mindig

megbízhatóak. Harmadik szolgáltatás az FTP (File Transfer Protocoll), ami lehetővé teszi, hogy a távoli számítógép és a saját gépünk között állományokat másolhassunk, továbbá, hogy a távoli gépen fájl- és könyvtárműveleteket hajtsunk végre (természetesen csak akkor, ha van hozzá jogosultságunk). Valós idejű (on-line) beszélgetést biztosít az IRC (Internet Relay Chat) nevű szolgáltatás. Ebben az esetben két vagy több ember írásban beszélgethet egymással Az IRC 27 szervereken különböző témákban folyik a társalgás. A szerverre való bejelentkezés után egy témát, vagyis csatornát kell választanunk, s már is látjuk a beszélgetést, ill. mi magunk is hozzá szólhatunk. A felsorolt szolgáltatások szerver-kliens alapúak. A távoli gépen fut a kiszolgáló program (webszerver, levelezőszerver stb.), amely fogadja a számítógépünkön futó programok (böngészőprogram, levelezőprogram stb.) kéréseit, azokat

feldolgozza és végrehajtja. Vagyis a két számítógép két programja közötti kommunikációról van szó A kommunikációt szabályozó protokollt World Wide Web esetén http-nek nevezzük. Az Interneten lévő állományokat egységesen azonosítjuk. Az egységes forrásazonosító (URL-Uniform Resource Locator) több részből áll. Első része azt adja meg, hogy milyen protokollt kell használni az állomány eléréséhez. Ezt követi a szerver azonosítója, majd legvégül a fájl elérési útja és neve. 28 18.) LEVELEZÉS AZ INTERNETEN Az elektronikus levelezés az Internet alapszolgáltatása. Nemcsak szöveget, de fájlokat is küldhetünk a leveleinkkel. Ahhoz, hogy elektronikus levelezést folytassunk, szükség van egy elektronikus levélcímre vagy röviden e-mail címre, egy levelezőprogramra és Internetelérésre. Az e-mail cím első része a felhasználót azonosítja, a másik része a postafiók helyét adja meg, az elválasztójel pedig a „@”.

Az „@” jel az angol „at” szót jelöli, itthon leginkább a ”kukac” névvel illetjük. A cím második része egy domainnév. Ez a domainnév a postafiók címe A felhasználói azonosító nem tartalmazhat speciális karaktereket, s egyiknek kell lennie a postafiókon belül. A levelek küldésére és fogadására egy speciális program, a Mail Server (levelezőszerver) végzi. A levelezőprogramok a kliensprogramok. Az ő feladatuk a levelek letöltése a postafiókból, de mit is kell tudniuk a levelezőprogramoknak?        A beérkezett levélek listázása Levélek írása egy adott címre vagy egy címlistában szereplő címre Levél írása több címre Válasz a beérkezett levélre Továbbküldése a beérkezett leveleknek Mellékletek csatolása a levelekhez Levelek törlése A levelezőprogramok mindegyike képes ezeket a szolgáltatásokat megvalósítani, de van, amelyik pluszt is tud nyújtani. A levelezőprogramok használata Outlook

Express: A program indítása után a már megszokott ablakban jelenik meg a program. Az ablak felépítésében az egyetlen újdonság, hogy a munkaterület is részekre van osztva. Levélmappák: Itt láthatók a szolgáltatókhoz kapcsolódó mappák. Ezen a részen választhatjuk ki azt a mappát, aminek a tartalmát meg szeretnénk a munkaterületen jeleníteni. Itt hozhatunk létre újabb mappákat a leveleink tárolására. Partnerek listája: Ez a lista olyan, mint a telefon regiszter, de itt nem telefonszámok vannak, hanem e-mail címek vannak. Netscape mail: A Netscape ablakának felépítése hasonló az Outlook Expresséhez. A munkaterület ugyanúgy két részre oszlik. Az ablak bal oldalán ugyanúgy a felhasználói fiókhoz tartozó mappák jelennek meg, míg jobb oldalon a kiválasztott mappák tartalma jelenik meg. A leveleknél az ablak felső részében a levelek fejléce, míg az alsó részen pedig a levél tartalma jelenik meg. A felhasználói fiók

létrehozása: Ahhoz hogy a programunkkal ténylegesen levelezni tudjunk, be kell állítanunk a postafiókot és a Mail Server adatait. Továbbá meg kell adni, hogy melyik protokollt használjuk a levelezésnél. Meg kell még adni:  Név megadása, a kimenő üzeneteknél ez fog megjelenni a feladó helyén.  E-mail cím megadása.  Kiszolgáló, vagyis a Mail Server beállítása.  Bejelentkezési név és jelszó. 29 19.) KERESÉS AZ INTERNETEN Ahhoz, hogy az interneten barangoljunk, ismernünk kell a weboldalak címeit. Sajnos a memóriánk véges. Túl sok címet nem tudunk megjegyezni Persze a kereskedelmi cégek, az állami intézmények és még sok intézmény a nevével egyező domainnevet regisztráltatott be. Ezen kívül, a weboldalak többsége szolgáltatók szerverein vagy iskolai szervereken van. Milliárdnyi weboldal, vagyis rengeteg információ! Az internet szabad fórum. Ezért fordulhat elő, hogy az atombomba készítésétől a komoly,

tudományos értekezésekig, a szexoldalaktól az egyházi oldalakig minden megtalálható itt. Az internetezők többsége – a játékok és zenei fájlok letöltése mellett – információt keres. Ha nem tudjuk, hogyan álljunk neki, olyan érzésünk lehet, mintha egy tűt keresnénk a szénakazalban. De hogyan keressünk egy ekkora „szénakazalban”? Eredeti név APEH Eötvös Loránd Tudományegyetem MÁV Volánbusz Oktatási Minisztérium Magyar Televízió Weboldal címe www.apehhu www.eltehu www.mavhu www.volanbuszhu www.omhu www.mtvhu 1. lépés Ha egy céget vagy intézményt keresünk, vagy valamilyen ismert nevű dolgot, akkor első ként próbálkozzunk a nevével. Például: a National Geographic magazin weboldala a www.nationalgeographiccom címen található. Általában a Magyarországon jelen lévő nagyobb külföldi cégeknek van magyar nyelvű honlapjuk is. Ezért, ha magyar nyelven akarunk informálódni, akkor próbálkozzunk a, hu végződéssel.

Például: a National Geographic magyar nyelvű oldallal is rendelkezik. Címe: www.nationalgeographichu 2. lépés Ha így nem találjuk a keresett oldalt, akkor segítséget kérünk. Szerencsére ma már rengeteg olyan weboldal van, amit azért üzemeltetnek, hogy segítsék a felhasználókat az információ keresésében. Ezek speciális keresőszerverek Rengeteg weboldalról van információjuk. A keresőszerverek típusai A témakör szerinti keresésnél az üzemeltetők kategóriákba rendezik a weboldalak címeit. Itt a keresés során egyre szűkülő kategóriákon keresztülhaladva találhatjuk meg a nekünk megfelelő információt, tartalmazó oldalakat. Általában a weboldal üzemeltetőjének kell feljelentkeznie a keresőszerverre, és meg kell mondania, hogy a weblapja milyen kategóriába sorolható. Hátránya, hogy kevesebb eredményt ad a keresés Előnye viszont, hogy a keresések eredménye pontosabb. A tartalom szerinti keresésnél a nagy teljesítményű

szervereken lévő, úgynevezett keresőrobotok pásztázzák a szervereken lévő weblapok tartalmát, és kigyűjtik belőle a szavakat. Ezt rendezik és tárolják 30 Keresésnél eredményként adja az adatbázisban lévő összes olyan weboldal címét, amely tartalmazza a keresett szót vagy szavakat. Hátránya, hogy néha több ezer oldalt is adhat eredményként. Ezek közül rengeteg lehet olyan, amely nem megfelelő számunkra. Az ilyen szervereknek drága az üzemeltetése Előnye, hogy gyors és nem kell bejelentkezni rá. A metakeresők tulajdonképpen olyan keresők, amelyek a keresendő dolgot több keresőnek elküldik, majd a beérkező eredményeket rendszerezik, és így jelenítik meg a felhasználó számára. Keresőszerverek Témakör szerinti Magyar Külföldi www.hudirhu www.yahoocom www.goliathu www.msncohu www.indexhu www.lifestylecouk www.origohu Tartalom szerinti keresők www.googlecohu wwwgooglecom www.heurekahu www.lycoscom www.altavizslahu

wwwaltavistacom www.indexhu www.origohu Metakeresők www.ariadnethu www.hulabaloocom www.nethu/search wwwmammacom Sok keresőszerver van a világon. Ezek közül vannak „nagy múlttal” rendelkező keresők is. Ilyen például a Yahoo vagy a Lycos. A külföldiek elsősorban az idegen nyelvű oldalak keresésében segíthetnek. De szerencsére vannak magyar nyelvű keresők is, illetve néhány külföldi kereső lehetőséget ad a magyar nyelvű oldalak keresésére is. A keresésnél érdemes több keresőt használni, mert az egyes szervereknek más más adatbázisa van. Néhány keresőoldal kombinálja a témakör és tartalom szerinti keresést, például a magyar Index vagy Origó oldal. A keresőket gyűjti össze a kereso.laphu oldal. Itt egyrészt országonkénti csoportosításban találhatók keresők, másrészt rengeteg speciális keresőt gyűjtöttek össze. A kezdő internetező legnagyobb problémája, hogy nem tudja a nagy információhalmaz előtt állva, merre

induljon el. Az interneten rengeteg olyan oldal van, ahonnan érdemes elindulni. Ezeket az oldalakat nevezzük startoldalaknak vagy indulóoldalaknak A startoldalak tematikusan gyűjtik össze a weblapokat. Az egyik ilyen a Startlap (wwwstartlapcom) A keresőprogramok rengeteg lehetőséget kínálnak nekünk az információk minél pontosabb megtalálásához. A kereséshez a keresőmezőbe írjuk be a kifejezést, amelyre keresni akarunk. Majd nyomjuk le az ENTER billentyűt, vagy kattintsunk a Keresés (Search) gombra. Ha nem a megfelelő eredményt kapjuk, finomíthatjuk a keresés eredményét. A keresőoldalakon lehetőség van speciális beállításokra is. Ezeket Részletes keresésnek, Speciális keresésnek nevezzük. A legtöbb keresőben külön „fülek” állnak rendelkezésre, amelyekre átlépve már képeket, zenei fájlokat és videókat is kereshetünk. 31 20.) A KÖNYVTÁR FOGALMA, SZEREPE AZ INFORMÁCIÓSZERZÉS FOLYAMATÁBAN: KÖNYVTÁRTÍPUSOK A

könyvtár fogalma: Dokumentumokat és virtuális információkat tartalmaz, amelyek segítségével az egyén így adatokhoz, ismeretekhez juthat. A könyvtár információt nyújt, megőriz, raktároz, rendszerez vagy feltart, és szolgáltat. Fő célja: a szolgáltatás a felhasználóknak. Az információszerzés, rendezettség, a sokoldalú kereshetőség, a szakszerű tájékoztató szolgálat nagymértékben megkönnyít. A felhasználok köre: a könyvtár szempontjából lehet: • zárt: (pl.: ilyen könyvtárak a katonai, titkos adatokat tartalmazó könyvtárak, muzeális értékű könyvtárak, amelyek már nem funkcionálnak, mégis rendszerezve vannak, és meg lehet őket tekinteni.) • korlátozottan nyilvános: (pl.: az iskolai könyvtárak, amelyek nem állnak mindenki előtt nyitva, kivéve a dolgozók és a tanulók használhatják a könyvtár állományát.) • nyilvános : (pl.:a városi vagy a megyei könyvtárak minden állampolgár előtt nyitva állnak,

nagyon széleskörű, mindenféle területre kiterjednek). Könyvtártípusok Történelmi könyvtárak:  Ókori könyvtárak: Az írás kialakulása lehetővé tette a rendeletek, hőstettek különböző mítoszok és történetek megőrzését az utókor számára. Az ókori Mezopotámiában a sumérok agyagtáblákba vésték, majd kiégették azt. Innen ismerjük a híres Hammurappi törvényeket Egyiptomban a Nílus menti papirusz nád háncsából készített tekercsekre írtak. Ezek megőrzése révén ismerhetjük meg az akkori kultúrát, ill. életmódot Itt még meg kell említenünk az ókori görög írásokat is, melyek az irodalom remekműveinek számítanak még ilyen hosszú idő elteltével is. Az ókori könyvtárak megőrizték nekünk ezen emlékeket  A középkor jellegzetes könyvtártípusai: A középkorban kialakuló latin nyelvű egyházszervezet megkövetelte a tudást, és annak terjesztését, a kor történéseinek leírását. Mindezeket a

kolostorban élő szerzetesek hajtották végre. Ők írták meg a könyveket, majd díszítették ki azokat, és másolták tovább. A középkorban így folyt a könyvkészítés A oktatás elterjedésének következményei az egyetemek kialakulása volt. Az egyetemeken könyvtárakat létesítettek a tanulók részére. Megjelentek a középkorban az uralkodói könyvtárak is Ezekben a könyvtárakban a rendeleteiket és dicső tetteiket megőrző könyveket találhatunk. Ilyenek voltak pl.: Mátyás király Corvinái is, amelyek nagyon díszesek voltak Ezek bőrkötéses, színes, iniciálékkal és miniatúrákkal teleékelt könyvek. Mátyás Corvinái Európaszerte ismertek voltak Az utókor nem vigyázott ezekre kellően, így a Corvinák állományának nagy része elveszett. A Mátyást követő uralkodók elajándékozták őket (Törökországban is találtak magyar Corvinákat.) A főúri magánkönyvtárak is elterjedtek Itt szintén többnyire az uralkodóhoz hasonló

dicső tetteket és ítéleteket, rendeleteket tartalmazott a könyvtár könyvállománya. Ezek ma szintén muzeális értékűek  A polgárosodás korában kialakult könyvtártípusok: Fellelhetőek a nemzeti könyvtárak. Ezek a fajta könyvtártípusok a népre, a nemzetre vonatkozó műveket tartalmaztak. Minél régebbi egy könyv, annál értékesebb Ezeket a könyveket nem lehetett kölcsönözni. Voltak tudományos könyvtárak is, ahol az egyes tudományok területeire kiterjedve jegyezték fel az ismereteket. A polgárosodás korában már számos iskola épült Ezeknek az intézményeknek is lehetővé tették a könyvtárak létrehozását. Így már nemcsak az egyetemi nebulók használhattak könyvtárakat. Ebben az időben a nemzeti nyelvű oktatás is 32 szerepet játszott az iskolai könyvtárak kialakulásában. A közkönyvtárak is kialakultak a polgárosodás következtében. A egyes lakóterületeken belül alakították ki ezeket, hogy most már bárki

számára elérhetőek legyenek a könyvtárak. Ez főleg a technikai fejlődésnek volt köszönhető. Ugyanis Németországban Gutenberg János találmánya forradalmasította az addig kézzel írt műveket. A könyveket ezek után már nem kézzel másoltak, hanem nyomtattak Mai magyar könyvtártípusok I. Hagyományos könyvtárak  Nemzeti könyvtár: Ma Magyarországon az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) tölti be ezt a szerepet. Ez 1803-ban jött létre, Gr Széchenyi István édesapjának felajánlása révén alakult meg. Főúri magánkönyvtárának állományát adományozta az egész nemzetnek Célja a nemzeti emlékek megőrzése volt. Ezt nevezzük Hungarika - gyűjteménynek A mai OSZK mellett található a Tudományos Módszertani Központ, amely a könyvtárosok képzése céljából jött létre. Magyarországon található egy másodlagos nemzeti könyvtár is, ha esetleg valami történne az OSZK-val, így mindenből tartanak fent másodlagos példányt a

Debreceni Könyvtárban. (köteles példányokat kapnak)  Tudományos, muzeális értékű egyházi gyűjtemények: A tudományos gyűjtemények a tudományos intézmények könyvtárállományát ékesítik ma, főleg akadémiák. Ezek tudományos színvonalú művek, így a felhasználók köre is szűk, hiszen egy átlagos ember kb. 10%-át értené meg ezeknek. A muzeális és egyházi könyvtárak már nem funkcionálnak, csupán ismertetés és szemléltetés céljából lehet őket megtekinteni. Az is előfordulhat, hogy az egyházi gyűjteményeket a papok még ma is felhasználják. Rajtuk kívül senki nem juthat ezekhez.  Szakkönyvtárak: Egy-egy tudományterület könyvtárai. Ezek többnyire felsőoktatási intézményekhez kapcsolható. Teljesen nyilvánosak mások számára Ezért sok felsőoktatási intézmény szakosodik szakkönyvtárrá. Csak akkor kapnak támogatást az államtól, ha nyilvános könyvtárként működnek. A felsőoktatási intézmények

könyvtárai csak korlátozottan nyilvánosak. Ezért szakosodnak egy területre, és így a könyvtár is két funkciót lát el. (pl: ilyen a Szolnoki Főiskola is, amely az idegenforgalomra, turisztikára és vendéglátó iparra szakosodott.)  Felsőoktatási könyvtárak: Korlátozottan nyilvánosak. Csak az ott tanuló diákok és az ott dolgozó személyek számára hozzáférhető.  Közművelődési könyvtárak: Ezek területi alapon működnek, a városi könyvtár fiókkönyvtáraiként. Kiterjednek mindenre, széleskörűek, de inkább a szórakozást nyújtó könyveket helyezik előnybe a tudományos művekkel szemben. A megyei könyvtárnak módszertani szerepe van, elég tágas.  Iskolai könyvtárak: Korlátozottan nyilvánosak, ugyanaz vonatkozik rájuk, mint a felsőoktatási intézmények könyvtáraira. Lezárásként említsük meg a virtuális könyvtárakat. Olvashatunk az interneten műveket