Jogi ismeretek | Közigazgatási jog » Közigazgatás tételek, 2001

Közigazgatás tételek - 2001 1., fejezet – Közigazgatás és gazdaság A., A közigazgatás szerepe a piacgazdasági rendszerben A piacgazdasági rendszer gyökeres változást eredményezett a közigazgatás(K) és a gazdaság kapcsolatában, melynek jellemzői: - az állami tulajdon megszűnése miatt megszűnt a K közvetlen befolyása a gazdaságra - a változást átmenetiség jellemzi, többirányú, összefüggő feladatokat kellett megoldani (privatizáció, modernizálás, stb.) A modern társadalom keretei között az állami szerepvállalás átalakul mennyiségileg és minőségileg is. Az állami szerepvállalást befolyásolja a történelmi háttér, a hagyományok és az egyes államok közti függőségi viszony (sőt, globalizáció!). Az állami szerepvállalás terjedelme(mennyiség) eltérően alakul, attól függően, hogy milyen gazdasági szféráról van szó. Az egyes teruletek komplexek, összefüggenek egymással (pl: a gazdaság területén az állam

visszavonul, a közjavakat nézve az állami szerepvállalás bővül) Az állami szerepvállalás tartalma(minőség) függ a gazdasági-társadalmi-kulturális fejlettségi szinttől. Az állami szerepvállalás funkciói: alakító, formáló(gazdaságra jellemző) és kiegyenlítő, stabilizáló(a K-ra jellemző jogvédő funkció) egyidejűleg feltételezi mind a beavatkozó, mind a szolgáltató állam és K létezését. Az állami K-i szerepvállalás alapelveken nyugszik és valósul meg, úgy mint jogállamiság elve, szociális állam elve, kultúrállami alapelv(civilizációs értékek), békés együttélés elve, környezetbarát állam elve, szubszidiaritás elve(vagyis az állam akkor cselekedjen, ha az egyénitársadalmi tevékenység kevés a kitűzött célok eléréséhez). Alapjellemző: a piacban léteznek önszabályozó mechanizmusok, melyet az állami, K-i beavatkozásnak figyelembe kell vennie és összhangban kell állnia vele. Ebből a viszonyból

kiindulva több modell is vázolható: - Klasszikus liberális modell, melyben az önszabályozó mechanizmus kizárólagos, az állam nem fejt ki hatást a piaci viszonyokra. - Etatista államfelfogás, a klasszikus ellentéte, az állam a meghatározó.(diktatúra, központosítás) - Duális elvű szabályozás, a főszerep a piaci mechanizmusoké, de az állam nem zárható ki. Természetesen nincs olyan általános modell, amely ráhúzható egy adott piacgazdaságra. Az állami, K-i szerepvállalás területei: - A gazdasági folyamatok befolyásolása, az állami gazdaságpolitika céljai és elsődleges feladatai meghatározása révén. (beruházás-, fejlesztési-, technológiai politika, illetve a nemzetközi munkamegosztás, külgazdasági kapcsolatok valamint gazdasági integráció útján) - A vállalkozói magatartás jogi szabályozása többirányú funkciót is betölt, úgy mint a spontán folyamatok korrekciója, megszüntetése. A jogszabályok

érvényesítéséről a versenyhivatal gondoskodik. A gazdaság vonatkozásában megnyilvánuló hatósági tevékenység lehet: Általános (pl.: közegészségügyi felügyeleti tevékenység) – törvényességi (pl.: cégbíróság) – jogalkalmazó (pl: államigazgatási eljárás joga) – ellenőrző (pl: adó és vámjog) – külgazdasági (pl.: a külkereskedelem joga) - A gazdasági-vállalkozói szféra közgazdasági szabályozó eszközökkel történő ösztönzése. Pl: vámok, árfolyam szabályozások révén - Az állami vállalkozás, állami tulajdon önállósodott állami vagyonkezelő szervezet létrehozását kívánta meg. - Befolyásolás állami megrendelés révén. 1 Az állam szociális szerepvállalása kiterjedt intézményi rendszert igényel és visszahat a gazdaságra. - A közjavak, közszolgáltatások biztosítása két funkciót tölt be. Egyrészt a lakossági igények kielégítését, másrészt a gazdaság fejlesztésének

elősegítését. B., A gazdasági alkotmányosság alapjai Gyökerei a polgári alkotmányosságig nyúlnak vissza. A gazdaság és az alkotmány viszonyának alakulása: - A liberális piacgazdasági fejlődési szakasz. Bázisa az állampolgári alapjogok, ami ezen túlmutat, az a kincstárral, költségvetéssel és annak végrehajtásával kapcsolatos. - A gazdasági alkotmányosság intézményeinek kiépítését elősegítő tényezők: multinacionalitás, integráció, függőségi kapcsolatok, érdekszövetségek. - Kelet-Európai modell, melyben az állami monopólium és a tervgazdálkodás érdekeinek megfelelő alkotmányos alapok alakították a gazdaságot. A gazdasági alkotmányosság központi intézménye a szociális piacgazdaság, ahol a piac koordinálja a vállalkozók tevékenységét és befolyásolja a makrogazdaságot. A gazdasági alkotmányosság alapintézményei: - A tulajdonviszonyok és tulajdonformák elvi alapjainak alkotmányos meghatározása - A

piaci szereplők alapvető jogainak és kötelességeinek alk.-os szabályozása - Az állam gazdasági szerepének alk.-os meghatározása - A költségvetés és az adórendszer alk.-os meghatározása - Az állampolgárok gazdasági és szociális alapjogainak alk.-os meghatározása (tulajdonhoz, örökléshez, munkához, pihenéshez, sztrájkhoz, szabadidőhöz, szerveződéshez, eü.-i ellátáshoz, egészséges környezethez, szociális biztonsághoz való jogok) C., A közigazgatás és a gazdasági-vállalkozói szféra viszonyának alapjai C/1 A kormányzati gazdasági tevékenység Ez a kormányzati tevékenység egyik alkotóeleme. Mi minősül kormányzati tevékenységnek? (tárgyi oldal) Mely szervek végzik a kormányzati tevékenységet? (alanyi oldal) A kormányzati tevékenység a társadalomirányítás legjelentősebb, legátfogóbb tevékenységi területeként fogható fel, melyet az államfő, a parlament és a Kormány határoz meg. A kormányzati gazdasági

tevékenység stratégiai jellegű irányítási tevékenység, melynek célja a makrostrukturális stabilitás. Funkciói: - gazdaságpolitika és kormányprogram meghatározása - gazdasági jogalkotás - átfogó ellenőrzés, összehangolás - nemzetközi gazdasági kapcsolatokra vonatkozó döntések meghozatala C/2 A gazdasági ágazati és funkcionális tevékenység Jellemző vonása, hogy nem gazdálkodószervezetek, hanem tevékenységek befolyásolására irányul, függetlenül attól, hogy az milyen szervezeti vagy tulajdoni formában valósul meg. Tartalmi elemei: - kormányzati döntés-előkészítésben való részvétel - ágazati követelmények meghatározása - a hatósági jogalkalmazó tevékenység ellátása - részvétel az ágazati K+F igazgatásában - 2 2., fejezet – Állami támogatások és a közigazgatás A., Az állam gazdasági szerepe az Európai Unióban Az EU-nak szembe kell néznie a globalizációs kihívásokkal, melynek főbb okai a

kereskedelem és a tőkemozgások liberalizációja, az információs társadalom, a dereguláció és a transznacionális vállalatok. Negatívumok: állandósult munkanélküliség a technológiai forradalom miatt, a felgyorsult tőkeáramlás elszakad a gazdasági reálfolyamatoktól. Az EU válasza a gazdasági válságra és a globalizációra nem a nacionális korlátozó intézkedések foganatosítása, hanem az egységes közös piac továbbépítése. 1985-ben vált ismertté Jaques Delors bizottsági elnök Fehér Könyv-e, melynek erre irányuló stratégiai javaslatait az Egységes Európai Okmányba is belefoglalták. Az EEO megszüntette a belső piaci kérdésekben a tagállami vétójogot A Maastrichti szerződés pedig a Gazdasági és Pénzügyi Unióba való belépés feltételeként konvergencia-kritériumokat állapított meg. (árstabilitás, deficit elkerülés, stb) Az EURO 1999-ben történő bevezetésével Európa az USA mellett a Föld legnagyobb gazdasági

és pénzügyi övezetévé vált. A közösségi iparpolitika tulajdonképpen legfontosabb területe az állami támogatáspolitika. Az EUn belül a nemzeti iparpolitikák támogatási eszközei három csoportra oszthatók (ezek a közösségi joggal összeegyeztethető állami támogatásformák alaptípusai. Bővebben lejjebb): - regionális támogatások (a gazdasági integráció egyik fő összetartó eleme) - horizontális támogatások (a gazdálkodási környezetet javító támogatások) - ágazati szektorális támogatások B., A közbeszerzés – az állami támogatások és a versenypolitika sajátos eszköze Az EU tagállamaiban a közületi (állami és önkormányzati) beszerzések vásárlása éves zsinten eléri az egyes tagállamok GDP-jének 12-15%-át. Hazánkban a közbeszerzésekről szóló 1995/XL Tv van hatályban, mely minden államháztartási rendszerbe tartozó szervezetre kiterjed, pontosabban minden olyan szerződésre, amelyet közpénzekből

finanszíroznak.(de csak azok a szerződések, melyek értéke az éves költségvetési törvényekben meghatározott értékhatárokat elérik! – Azonos tárgyú szerződéseket szétbontani az értékhatár kijátszása végett tilos!) Azok a szervezetek is ide tartoznak, amelyek állami támogatásban részesülnek, illetve amelyek fizetési kötelezettségére az állam kezességet vállal. A törvény hatálya nem terjed ki a nemzetbiztonsági vagy honvédelmi érdekeket érintő beszerzésekre, ha az illetékes ogy-i bizottság kizárja a törvény alkalmazhatóságát. Az EU-n belül tilos a diszkrimináció, de tekintettel hazánk fejlettségi fokára, a közületi szerződések odaítélésének elbírálásakor a magyar vállalatok ugyanolyan elbánásban részesülnek mint a tagállamok. Viszont hazánkban nem tilos a magyar pályázatot előnyben részesíteni a közösségi pályázatokkal szemben. Ez az aszimmetrikus szabályozás 2004-ig tart A közbeszerzési

eljárás fajtái: nyílt, meghívásos és tárgyalásos (a nyílt az alapeset, a másik kettőhöz a tv.-ben foglalt feltételek fennállása szükséges) Az eljárás nyilvános kell, hogy legyen, ezt szolgálja a Közbeszerzési Értesítő című hivatalos lap. A törvényesség legfőbb őre a Közbeszerzések Tanácsa, amely a Kormánytól független, az ogy-nek alárendelt szerv. 19 tagja van Az ajánlatkérők érdekeit a Kormány által delegált képviselő, az ajánlattevők érdekeit a munkáltatók és a gazdasági kamarák jelöltjei képviselik. A Közbeszerzések Tanácsa részt vesz a közbeszerzéssel kapcsolatos jogalkotásban, és a végrehajtást szolgáló ajánlásokat is készít. A jogviták eldöntésére a Közbeszerzési Döntőbizottság jogosult, melynek létszámát, elnökét és tagjait(a közbeszerzési biztosokat) a Közbeszerzések Tanácsa jelöli ki, szigorú szakmai és összeférhetetlenségi szabályok szerint. A Közbeszerzési

Döntőbizottság hatásköre: - a KB-i eljárás jogtalan mellőzése miatt indult eljárás 3 - a KB-i szerződés részekre bontása, valamint a KB-i eljárás alapelvei és szabályai megsértésével kapcsolatban indult eljárás - az ajánlatkérő döntésével szemben bármely érdekelt által benyújtott kérelem elbírálása Az ezeken kívüli jogviták bírósági hatáskörbe tartoznak. A jogorvoslati eljárásra – ha a Kbt Másként nem rendelkezik - az ÁE szabályai az irányadóak. Az eljárás kérelemre vagy hivatalból indulhat, melyet az ajánlattevő vagy –kérő illetve egyéb érdekelt személy nyújthat be. Hivatalból a Közbeszerzési Tanács indíthatja. A döntőbizottság határozata ellen nincs helye fellebezésnek, de ha az érdemi határozat jogos érdeket sért bíróság előtt lehet felülvizsgálatot kérni. C., Az állami támogatásra vonatkozó szabályozás az Európai Közösségekben Római Szerződés 92.cikk – Tilos az állami

támogatásoknak eltorzítaniuk a versenyt azzal hogy egyes vállalatokat előnyben részesítenek. A támogatások csak akkor jogszerűek, ha azt a nyújtani kívánó államok előre bejelentik a Bizottságnak (ez alól nincs kibúvó). A következő esetekben nincs szükség a Bizottság értékelő véleményére: - Az automatikus mentesség esetei: szociális jellegű támogatások, melyek nem diszkriminálnak. (pl:adókedvezmény a katalizátoros járművekre azok márkájától függetlenül – természeti katasztrófák orvoslása - A Bizottság diszkrecionális döntése alapján: ahol az életszínvonal rendellenesen alacsony – súlyos gazdasági zavarok kiküszöbölése esetén – gazdasági területek fejlesztése felzárkózás céljából – kultúra megóvása miatt Regionális támogatások(régiók számára) alapvetően 3 gazdasági cél finanszírozására nyújthatók: új létesítmények megteremtésére, munkahelyteremtésre és működési támogatásokra.

A „horizontális szabályok(bármely gazdasági ágazatban alkalmazhatók) csoportjai: K+F keretszabályok, kis- és középvállalkozások támogatása, környezetvédelem, foglalkoztatási-, képzési keretszabályok. Az ágazati támogatási szabályok(kiemelt szektoroknak): műszálipar, autóipar, acélipar, hajóépítés, közlekedés, halászat, vízgazdálkodás. D., Az Európai Unió támogatási rendszere és a tagállamok K-nak kapcsolatai Meg kell felelni az EU költségvetési és pénzügyi ellenőrzési előírásainak. A költségvetés kialakításában résztvevő kormányszerveknek 3 intézményi funkciónak kell megfeleni: - Információközvetítő funkció: a saját források előrejelzése a Bizottság számára. - Tárgyalási funkció: olyan struktúra amely elősegíti a kétoldalú egyeztetést. - Végrehajtási és ellenőrzési funkció: alkalmasnak kell lenni valamennyi közösségi pénzügyi jogszabály betartatására. „saját források”: ezek a

tagállamok vámilletékei, lefölözési- és hozzáadott-érték adói, melyből fedezni kell a tagállami befizetési kötelezettséget. Az EK támogatási alapjai: - Európai Mezőgazdasági Tanácsadó és Garanciaalap(EAGGF) – a támogatások 50%-át adja. Kifizető ügynökségeket kell létrehozniuk a tagállamoknak a transzfer biztosítása céljából. Az ügynökségek tevékenységét az Európai Számvevőszék ellenőrzi A támogatások kiosztását jogszabály biztosítja. - Strukturális alapok. Ezeknél nincs jogszabályi előírás, a kiosztás diszkrecionális döntésen alapul. E., Jelenlegi állami támogatási rendszerünk fontosabb összefüggései Jogi kerete az 1994. évi I tv,-nyel kihirdetett Európai Megállapodás, melyben hazánk azt vállalta, hogy már a társulási szakaszban biztosítja az EU-val az összhangot. A csatlakozásig elvégzendő részletes feladattervet a Kormány 2115/1999 Kormány határozata tartalmazza, úgy mint kompatibilitás,

átláthatóság, érzékeny szektorok, támogatástartalom, felső határ , adókedvezmények, oktatási programok, kincstári monitoring szabályozása. A kis- és középvállalkozások támogatásának 4 éves stratégiájáról döntött a magyar Kormány. Eszközei: - Az általánosan jellemző tőkehiány mérséklése.(PHARE-hitelprogram) 4 - Az adó és adminisztrációs terhek csökkentése. - Vállalkozási ismeretek és a vállalkozói kultúra fejlesztése. Vállalkozásösztönző K+F politika. Eszközei: - „regionális innovációs központok” létrehozása. - Gazdaságfejlesztési célelőirányzatok (GFC) Exportösztönzés és befektetésösztönzés. Eszközei: - Exporthitel- biztosítás nyújtása. - Ágazati és célelőirányzatok. - Adókedvezmények. F., A magyar támogatási rendszer EU-konform átalakítása A 2307/1998 Korm. Határozat rendelkezik róla: - Középtávú fejlesztési koncepciót kell készíteni, de kell egy átfogó fejlesztési terv

is. - Az átfogó terv után ki kell alakítani egy Nemzeti fejlesztési tervet is. Mindekttőért a gazdasági miniszter a felelős - A jelenlegi támogatási rendszert felül kell vizsgálni. (különösen a versenyszabályokat) - A támogatási rendszert átláthatóvá kell tenni - Gondoskodni kell a szakemberek képzési alapjáról is. 5 3., fejezet – A versenyfelügyeleti eljárás – a gazdasági versenyhivatal A., A gazdasági verseny védelme A modern piacgazdaság 3 pillére: A tulajdon tiszteletben tartása és védelme, a szerződés szabadsága illetve a szabad verseny. A versenyt védeni kell mind az állami mind a piaci szereplők korlátozásaitól. Ennek egyik eszköze a versenyjog illetve a versenytörvények: - a tisztességtelen versenycselekmények tiltása (üzleti titok megsértése, bojkottfelhívás, hírnévrontás, névbitorlás, szolgai utánzás tiltása illetve a fogyasztók megtévesztése elleni fellépés) - a versenykorlátozások tiltása

egyrészt az államra vonatkozó előírások (kereskedelmi jellegű állami monopóliumra, állami vállalatok irányítására, állami támogatásokra), másrészt a vállalkozásokra vonatkozó szabályozás (piaci magatartás szabályozása, kartell és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma, az ún. antitröszt-szabályok) A versenyjog: versenycselekmények elleni magánjogi joganyag, melynek célja a sértett vállalkozás védelme, és a versenykorlátozásokat tiltó közjogi joganyag, amely a versenyt, mint a piacgazdaság alapját védi. B., Gazdasági Versenyhivatal A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII Törvény (Tptv) szabályozza a versenyjogot. (szervek, szabályok, eljárások) Hatáskörök: - A tisztességtelen versenycselekmény tilalmába ütköző magatartás esetén felmerült keresetben a megyei, fővárosi bíróság kizárólagos hatáskörben jár el. Tudomásrajutástól

számított 6 hónapon belül indítható, az objektív(jogvesztő) határidő 3 év a cselekménytől számítva. A keresetben kérhető: a jogsértés megállapítása, abbahagyásra kötelezés, további jogsértéstől való eltiltás, elégtételadás, előző állapot visszaállítása, áru vagy azt előállító szerkezet(ek) megsemmisítése illetve kártérítés. - Ami nem tartozik a bíróság hatáskörébe, ott a GVH jár el. A GVH független szerv, nincs alárendelve a kormánynak, számára pénzt a költségvetés önálló fejezete biztosít, feladatot pedig csak törvény szabhat meg. A GVH munkatársai közszolgálati jogviszonyban állnak, élén elnök áll (6 évre a közt. elnök nevezi ki, a me javaslatára) Az elnök és elnökhelyettesek: - megbízása megszűnik, ha a kinevezés időtartama lejárt, a tisztségéről lemond, meghal, vagy felmentik(me. javaslatára a közteln): felmentik, ha tisztségére méltatlan(büntetett előéletű, ellene büntetést

szabtak ki, illetve a bűnügyi nyilvántartásból nem törölték), tisztségére alkalmatlan(feladatait tartósan nem képes ellátni, vagy szakmailag alkalmatlan), vagy összeférhetetlenségi ok áll fenn. - (Az elnök)felelős feladatai ellátásáért, külső szervekkel való kapcsolattartásáért, a hivatal belső rendjének meghatározásáért, illetve munkáltatói jogainak gyakorlásáért. - (Az elnök)feladatai: kinevezi a köztisztviselőket és vizsgálókat, megállapítja és jóváhagyja a működési szabályzatot, évente beszámol az országgyűlésnek, (miniszterek, nki. szervezetek, az ogy. illetékes bizottsága vagy a kormány által)felkérésre tájékoztatást ad - (Az elnök)jogosítványai: részt vehet az ogy. ülésein, illetve tanácskozási joggal a kormány a GVH feladatkörét érintő ülésein. A GVH-n belül teljes önállósággal működik a versenytanács. Elnöke a GVH egyik elnökhelyettese, aki gondoskodik a szervezet munkájáról, a

nyilvánosságra hozatalról, az eljárási határidőkről és a működési szabályzatról. Tagjait a GVH elnöke javasolja, de a közt-i eln nevezi ki és menti fel A felmentés esetei u.a mint a GVH elnökének, továbbá még a fegyelmi büntetés esete 6 Összeférhetetlenség: a GVH alkalmazottai nem folytathatnak más kereső foglalkozást, kivéve a lektori, szerkesztői tevékenység, iparjogvédelem, illetve szerzői jogi védelem hatálya alá tartozó, valamint oktatói, tudományos és művészeti foglalkozásokat. Ha ilyen felmerül haladéktalanul be kell jelenteni, és rövid de meghatározott határidőn belül meg kell szüntetni az összeférhetetlenséget. A versenytanács tagjainak szakirányú felsőfokú végzettség kell. C., A versenyfelügyeleti eljárás – speciális államigazgatási eljárás Az eljárás során az Áe annyiban alkalmazandó, amennyiben a Tptv. azt nem zárja ki Az eljárás kérelemre indul: a kartell minősítése, a kartell

mentesítése, a fúzió engedélyezése, áremelés engedélyezése(amennyiben azt kötelező bejelenteni) tárgyában. Érdekelt indíthatja Az eljárás hivatalból indul: A Tptv. megsértésének alapos gyanúja miatt feltéve, hogy a GVH hatáskörébe tartozik és a közérdek védelmében van rá szükség. Akinek jogos érdekét sérti, bejelentéssel élhet. Az elintézési határidő: 90 nap Ha nincs döntés és kérelemre indult, akkor a kérelmet teljesítettnek kell tekinteni. A GVH versenyfelügyeleti eljárásának szakaszai: - A vizsgálat(szükségszerű elem). Elrendelő határozattal indul (ez nem érdemi határozat)El kell rendelni ha a bíróság teszi át az ügyet. Az eljárás már ebben a szakaszban is befejeződhet, ha: Az ügyfél megszűnik és jogutódja(ha van) 30 napon belül nem lép be az eljárásba(csak kérelemre indult eljárásoknál) – a jogutód bevonása nem indokolt, vagy nincs jogutód (hivatalból indult elj. esetén) – az eljárás nem

a megfelelő ügyfél ellen indult.(hivatalból)A vizsgáló jogosult a szükséges iratokba betekinteni, helységekbe belépni, tájékozódni, az üf. iratait lefoglalni(ha indokolt) A vizsgálat jelentéssel zárul, melynek ki kell térnie az ügy indításának körülményeire, az üf.-ek azonosító adataira, az érintett piacra részletesen, a ténymegállapításra, a bizonyítékokra és végül az indítványokra(a megállapított tényállások alapján). - A versenytanács eljárása(szükségszerű elem). A vizsgálatot lezáró jelentés alapján indul A tanács jogosult mindazokra, melyekre a vizsgáló, plusz: az eljárást megszüntetheti, az iratokat 15 napon belül visszaadhatja a vizsgálónak, megtilthatja a törvénysértő magatartás további folytatását. Ha nem szünteti meg az eljárást, akkor tárgyalást tűz ki, melyen a 3 tagú versenytanács meghozza érdemi határozatát. A versenytanács jogosult bírság kiszabására is.(Ha nem fizetik be, adók

módjára behajtható lesz a végrehajtás során) - Utóvizsgálat(nem szükségszerű elem) - Végrehajtásra akkor kerül sor, ha a határozat jogerős és végrehajtható. Ha a határozat meghatározott magatartásra kötelez, határidőt kell szabni. A végrehajtást elrendelő illetve végrehajtási bírságot kiszabó határozat ellen 3 napon belül kifogást lehet előterjeszteni melyről a versenytanács elnöke 8 napon belül határoz(nincs jogorvoslat) Jogorvoslat a versenyfelügyeleti eljárásban: - vizsgálati kifogás, amelyet(nem határozatban testet öltő) eljárási szabálytalanság esetén lehet felhozni, 3 napon belül. Az dönt róla, akinek az eljárását kifogásolták - Eljárási határozatok ellen a Tptv. által meghatározott esetekben van jogorvoslat, 8 napon belül kell előterjeszteni. A vizsgálóval szembeni kifogást a versenytanács, a versenytanács ellenit a Fővárosi Bíróság bírálja el. - Az ügy érdemi határozatának jogorvoslata a

bírósági felülvizsgálat, az ún. közigazgatási per, melyet 30 napon belül lehet kérni. Ha K-i szerv, vagy K-i ügyben eljáró más szerv határozata sérti a verseny szabadságát, akkor a GVH felszólítja a határozat megsemmisítésére vagy módosítására. Ha ez 30 napon belül nem történik meg a GVH pert indíthat, kérve a határozat felülvizsgálatát. A jogvesztő határidő(amíg ezt a GVH megteheti) 6 hónap a határozat jogerőre emelkedésétől számítva. Az eljárásban érintett személyek: ügyfél: akivel szemben az eljárást megindították hivatalból, illetve a kérelmező, ha kérelemre indult az eljárás. Bejelentő: aki a jogellenes magatartást észleli, ám nem válik ügyféllé. Jogai: Ha nem indul eljárás, értesíteni kell, ami ellen jogorvoslattal élhet Az 7 érdemi határozatot megtámadhatja(mint érdekelt) és a nem titkos dokumentumokba 15 napon belül betekinthet. 4., fejezet – Az iparigazgatás joga A., Alapfogalmak Ipar:

A nemzetgazdaság egyik ága, ahol termelő–szolgáltató tevékenység folyik, illetve az ezt végző szervek, szervezetek együttese. Ipari tevékenység végezhető fő-és melléktev-ként is A KSH szerint 9 ágazat: bányászat, villamosenergia-ipar, kohászat, gépipar, vegyipar, könnyűipar, egyéb ipar, építőanyag-ipar, élelmiszeripar. Iparigazgatás: mint tevékenység jelenti az ipart igazgató államigazgatási szervek tevékenységét, mint államigazgatási ágazat pedig az igazgató államigazgatási szervek együttesét, rendszerét jelenti. B., Az iparigazgatás szervezeti rendszere Központi irányító szerve az 1998-ban létrejött Gazdasági Minisztérium, melynek feladatai: - ipar- és energiapolitika koncepciójának (struktúra, fejlesztés, stb.) kidolgozása - összehangolja az energiahordozó-ellátás, valamint az energiagazdálkodás hazai és nemzetközi feladatait, a hatáskörébe utalt energiaárakat. - Megáll. az egyes tevékenységek

gyakorlásának feltételeit és szakmai követelményeit - Ellátja a földtani és ásványianyag-kutatás állami irányítási és ellenőrzési feladatait. - Irányítása, felügyelete alatt több intézet: pl.: Magyar Geológiai Szolgálat és a Magyar Energia Hivatal: - Országos hatáskörű szerv, önálló feladat-és hatáskörrel: gáztv. (94/41), villamosenergia tv (94/48), távhőszolgáltatási tv. (94/18) Tevékenységek szabályozása, ellenőrzése, fogyasztóvédelem (az indokolatlanul magas áraktól, melyeket a GM-al egyetértésben állapít meg). Viták esetén elsőfokú hatóság, másodfokon a GM jár el Jogszabályelőkészítő és engedélyezési tevékenységet is folytat. - A Kormány irányítása alatt áll, az Ogy.-nek évente beszámol, a GM felügyeli Magyar Bányászati Hivatal: - OHSZ, a Kormány irányítása alatt, a gazdasági miniszter felügyeli. - A bányafelügyelet által ellátott szakigazgatási feladatok:: a dolgozók, a természet és

a műszaki biztonság védelme. Tűzvédelmi előírások betartásának felügyelete Bányakapitányságból 5 van M.o-n, melyek területi szintű elsőfokú hatóságok - A MBH tevékenységi körei: engedélyezés (asány és nyersanyag feltárása, kutatása, kitermelése, stb.) - kötelezés (fizetésre) - hatósági igazolással, nyilvántartással kapcsolatos tevékenységek (bányatelek módosításáról, bányajáradék fizetéséről, stb.) – hatósági felügyelet, ellenőrzés (súlyos munkavédelmi ügyekben, építésügyi engedélyezés, robbantástechnika, munkabalesetek, stb.) – szankció lehetősége (bírság, engedély visszavonása) Országos Atomenergia Bizottság: - A Kormány döntéshozó, koordináló szerve az atomenergia békés célú felhasználásában, más minisztériumokkal is együttműködve. - Elnökét a m.e nevezi ki, tisztségviselőit az MTA elnöke Országos Atomenergia Hivatal: - Az OAB döntései nyomán a hatósági feladatokat és

tájékoztatást ellátó szerv, a Kormány felügyelete alatt, országos hatáskörrel. Feladatai: állig-i ügyekben eljár, engedélyez(radioaktív anyagok szállítása, expotja-importja, stb.), ellenőriz, bírságol (3 mótól – 30 mó-ig) 8 C., Az ipari ágazatok jogi szabályozásának sajátosságai Jellemzők: ágazatonként eltérő (tv. vagy rendelet szabályozza), terjedelme vagy csekély (kohászat, gépipar, textilipar), vagy részletező (energiaügy). A szabályozás okai: - A tevékenység veszélyessége - A rendelkezésre álló energiamennyiség korlátozott - A szolgáltatók és az igénybevevők egyenlőtlensége, és a fogyasztóvédelem A szabályozás funkciói: - Ipari tevékenység biztonsága, szakszerűsége, racionális energiagazdálkodás - állami monopólium védelme, a tulajdon korlátozása - képesítési, foglalkoztatási szabályozás, munkavédelem D., Néhány ipari ágazat jogi szabályozásának alapelemei A bányászat joga: (1993.48

tv) Mo-n az ingatlan tulajdonjoga nem foglalja magában az ásványok tulajdonjogát is, az ugyanis az állam tulajdona. Villamosenergia (1994. 48 tv) Mo-n nagyobb a kormányzat szerepe a piac mellett Az idegen tulajdonban lévő ingatlanon fennálló jogok: szolgalmi(vezetékátfutás) – kisajátítás – előmunkálati – vezetékjog – használati (üzemeltetés, karbantartás, stb.) jog, amiéert az engedélyes kártérítést fizet Atomenergia (1996. 116 tv) Objektív felelősség, atomkár esetén csak elháríthatatlan külső ok miatt van kibúvó. A tulajdonjog korlátozásának módjai: A korlátozások mindig valamilyen felsőbb érdek vagy eszme nevében történnek, jogilag kötötten, tehát a kompenzációról mindig rendelkezni kell. Konkrétan az energiaágazatban ez a következőket jelenti: birtoklás és használat korlátja, meghatározott tevékenység kötelezettsége, belépés, karbantartás jogának érvényesítése, ingatlanok használatának

korlátozása, esetleg kisajátítás. E., Az iparigazgatás joga az EU-ban Bármely közösségi intézkedést, amely az iparpolitikai célok tagállami megvalósulását szolgálja, egyhangúan kell elfogadni. A Római Szerződés 4 fő célkitűzést állít fel az iparral kapcsolatban: - az ipari szektor szerkezetváltásának felgyorsítása - a társaságok fejlődését elősegítő környezet kialakítása - társaságok közötti együttműködések elősegítése - innováció, kutatás jobb kihasználása. Az EU ezért az alábbi 4 prioritást határozza meg: - Az immateriális befektetések támogatása, az információs társadalom térhódítása, az ipari versenyképesség fokozása céljából - Az ipari együttműködés fejlesztése a már kooperációs együttműködések jobb kihasználásával, fórumok szervezésével. - A verseny erősítése elsősorban szabványosítással, minőségi előírásokkal. - A közigazgatás szerepe az iparban koordináltabb legyen,

gyorsabb információáramlás és visszajelzések szüségesek a harmonizált szabályozáshoz. 9 5. fejezet – A közlekedési igazgatás Minden állam polgára elvárja, hogy a közlekedés –néhány kivételtől eltekintve díj ellenében- mint közszolgáltatás álljon rendelkezésre. A közlekedéspolitika (melyben a parlament döntő szerepet játszik pénzjuttatással és jogszabályalkotással) azzal foglalkozik, hogy államon belül és nki. szinten is milyen szerepet játszik a szűkebb értelemben vett(légi-, vízi-, vasúti,- közúti-) és a tágabb értelemben vett (adattovábbítás hír útján) közlekedés. A Kormány szerepe minisztériumi szinten (KÖVIM) nyilvánul meg. (korábban a hírközlés is ide tartozott, ez ma a MEH-ben van) A közlekedési infrastruktúra rendkívül drága (1 km autópálya 1,2-1,4 mrd Ft), viszont gazdasági hatásai rendkívül jelentősek. A szabályozás okai: - A közlekedés veszélyes üzem, szükség van a szigorú

előírásokra.(közbiztonság is fontos, légiforgalmi biztonsági előírások pl.: lakott területek fölött) - Környezetvédelmi szempont - Gazdaságossági, ésszerűségi és biztonsági szempontból jogharmonizáció, szabványosítás nemzetközi szinten is. - Rekonstrukciók, településfejlesztés Az EU közlekedéspolitikája: A tagállamokban szállítás, közlekedés bilaterális szerződéseken nyugodott. Ezt próbálta a Közösség az egységes szállítási piac létrehozásával orvosolni. A Közösség elismeri a magyar közlekedéspolitikát. A tagállamok sem egységesek Magát a Tanácsot is elmarasztalta az Európai Bíróság, 6 pontban (1985-ben): - a különböző közlekedési ágak számára biztosítani kell az „egészséges versenyt” - a vasúti közlekedést stabilizálni kell - az egységesítéseket a kevésbé fejlett országok védelmével kell véghezvinni. - A szállítási piacban érintett foglalkozási csoportok érdekeit figyelembe kell

venni. - A speciális fejlesztési programokat és politikákat közösségi szinten kell kidolgozni. - A végső cél, hogy a szállítási rendszer csökkentse a gazdasági költségeket. A közös szállítási piac 1993-ban jött létre. A mai magyar közlekedéspolitika: Ami hangsúlyt érdemel: infrastruktúra, túlsúlyos és túlméretezett szállítóegységek, veszélyes hulladék szállítás. AETR egyezmény, melynek részese hazánk is – az elalvásos baleseteket kívánja megelőzni, a kamionsofőr ne vezessen napi 9 óránál többet. A közlekedési igazgatás Magyarországon: Különböző jogszabályokon alapul. A legfőbb törvények: - 1988. évi 1 tv a közúti közlekedésről (3 vonatkozásban tartalmaz részletes szabályozást, a pálya, a jármű és az ember vonatkozásában) - 1993. évi 95 tv a vasutakról - 1995. évi 97 tv a légi közlekedésről Ezek csupán keretszabályozást adnak, az illetékes minisztérium által kibocsátott egyéb

jogszabályok, rendeletek azok amelyek ágazati szinten részletes szabályozást biztosítanak. Szervezetrendszer: - A minisztérium legfőbb szakági szervként összefogja és irányítja a közlekedési alágazatok munkáját, egyben ellenőrző szerepe is van. (a légügyi ágazatban a KÖVIM osztozik a Honvédelmi Minisztériummal) 10 A minisztérium létrehozta az egységet közlekedési hatóságot(EKH), amely több szinten szervezett hatóságokat jelent. Területi (megyei) szinten, illetve központi szinten (Közlekedési Főfelügyelet) Az EKH a közúti, vasúti közlekedés és a hajózási hatósági feladatköröket látja el. - A légi közlekedéssel kapcsolatos igazgatási teendőket a Légügyi Igazgatóság és a Légügyi Főigazgatóság látja el. Az igazgatási feladatkörök: - Engedélyezés: ezzel kapcsolatban speciális hatósági feladatkörök is léteznek. (pl: a taxis engedély kiadását a taxisokat összefogó kézműves kamara adja ki) De pl.: a

Közlekedési Főfelügyelet ad engedélyt a 30m fesztávolságnál nagyobb hidak megépítésére. - A helyi közlekedésben a helyi önkormányzatok is hatóságként járnak el. - A rendőrség által a közlekedéssel összefüggésben végzett tevékenység külön ágat képez., amely főként szervezési és rendészeti feladatokat jelent. Az állami intézményrendszer formái: - Az országos közutakat közhasznú társaságok kezelik - Az autópályák koncessziós magántársaságok, illetve állami gazdasági társaságok kezében vannak. - A helyi közutak a helyi önkormányzatok kezelésébe tartoznak - A közlekedési alapszolgáltatásokat pedig állami többségű vállalatok végzik. (pl:MÁV) - 11 6., fejezet – A területfejlesztési igazgatás A., Az állami szerepvállalás A területfejlesztés az egyes emberek, gazdálkodó szervezetek, önkormányzati és állami szervek ezirányú egymástól elkülönülő döntéseinek koordinációját,

támogatását illetve korlátozását jelenti. Szabályozást elsősorban a közbiztonság, a védelem, tűzvészek és járványok elleni védekezés igényelt, másodsorban a környezetvédelem, a funkcionalitás és az esztétika. A rohamos fejlődés és az építési területek fogyása indokolta a mind nagyobb állami beavatkozást és az állami telekpolitika kialakítását. A XXszázadra a K által végzett településfejlesztési tevékenység fontossága súlya és eszközrendszere jelentősen kiszélesedett. Történeti áttekintés: - 1937-ben elfogadott építési törvény, amely a kor színvonalán állott. - 1964 évi 3.tv váltotta az előzőt Kerettörvény volt, mely nem tekintette feladatának az építési tevékenység során követendő magatartási szabályok, illetve a felek jogait védő garanciális szabályozást. - A területfejlesztés új intézményrendszerének kialakítása érdekében született az 1996. évi 21 tv. (területfejlesztési törvény)

B., Területfejlesztés és területrendezés Az EU politikája: A közös területfejlesztési politika 1986-ban az Egységes Európa Okmány elfogadásával bekerült az alapvető közösségi politikák közé. A területfejlesztési és regionális célkitűzéseket az EU a strukturális alapokból finanszírozza. (Európai Szociális Alap, Európai Mezőgadasági Orientációs és Garanciaalap, Európai Regionális Fejlesztési Alap) Az EU és hazánk együttműködésének módszereit az Európai Megállapodás 87.§-a az alábbiakban jelöli meg: - információcsere és segítségnyújtás M.o-nak a terfejl-i politika tárgyában - regionális és helyi hatóságok közös akciója a gazdaságfejlesztés területén - információs és segítségnyújtási programok szervezése - K-i tisztviselők cseréje A területfejlesztés és rendezés célja a területfejlesztési törvény szerint: - valamennyi térségben a szociális piacgazdaság kiépülésének, az innováció

térbeli terjedésének elősegítése, a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása - a fejlett és elmaradott vidékek, a város és községek közti jelentős infrastrukturális különbségek mérséklése és a további válságterületek kialakulásának akadályozása. - nemzeti és térségi identitástudat megtartása és erősítése A célok érdekében az állam koordinatív feladatai: - a helyi kezdeményezések összehangolása az országos célkitűzésekkel - fejlesztési koncepciók, programok és tervek kidolgozása - az EU regionális politikájához való közelítés A célok megvalósításának eszközei: - jogi szabályozás. A területfejlesztési törvény – kerettörvény Egyéb figyelembe veendő törvények: környezetvédelemről szóló, műemlékvédelmi, építési törvény, stb. A Kormány is széleskörű jogalkotási felhatalmazást kap, rendeletei útján. A költségvetési törvény a

pénzeszközök biztosítása miatt jelentős. - Területi tervezési rendszer, melynek két eleme van. Az egyik a területfejlesztési koncepciók (átfogó, távlati fejlesztést megalapozó tervdokumentum. Az Országos Területfejlesztési 12 Koncepciót az Ogy. fogadja el-megyei szinten a megyei területfejlesztési tanács dönt) és területfejlesztési programok (kidolgozott középtávú cselekvési terv), a másik a területrendezési tervezés (Az országos ésa kiemelt térségekre vonatkozó tervekről az ogy., megyei szinten az önkormányzat képviselőtestülete dönt) . Amíg az előzőek döntően gazdasági jellegű tervek, addig a területrendezési tervezés műszaki-fizikai jellegű. A területi tervezési rendszer elemei hierarchikusan épülnek fel. A területrendezés eljárási szabályait kormányrendelet tartalmazza. - Pénzügyi eszközök. Központi területfejlesztési eszközök (a költségvetési előirányzat és a privatizációs bevételek

összegének max. 50%-a) Térségi eszközök (ua mint az előbb, területi kiegyenlítő pénzeszközök, a helyi önkormányzatok adóbevételei). Egyéb források (a gazdaság az infrastruktúra és a foglalkoztatás fejlesztését szolgáló pénzalapok, minisztériumi kiadási előirányzatok, önkormányzati címzett és céltámogatások, segélyek, hitelek, önkéntes hozzájárulások) A területfejlesztés szervezeti rendszere: A törvény többlépcsős decentralizált döntéshozatali rendszerre törekszik. - Az országgyűlés feladatai: alapvető társadalmi viszonyok szabályozása, a z országos és kiemelt rendezési tervek elfogadása, a Kormány ellenőrzése - A Kormány feladatai: előkészíti a Parlament döntéseit, jogalkotói tevékenységet végez, elfogadja a kiemelt térségekre vonatkozó koncepciókat, pénzügyi támogatást nyújt, biztosítja az egyes rendezési tervek összhangját. - A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

feladatai: A végrehajtás központi szerve, tevékenységét a MEH államtitkárával együttműködve látja el. - A megyei önkormányzatok feladatai: megyei szintű tervek elfogadása, koordináció, együttműködés a megye gazdasági szereplőivel - A települési önkormányzatok feladatai: elsősorban a település fejlesztésével kapcsolatosak, de létrehozhatnak területfejlesztési társulásokat is. - A területfejlesztési tanácsok: országos (javaslattétel, véleményezés, koordináció, értékelés, ellenőrzés. Elnöke a felelős miniszter) – megyei (jogi személy, elnöke a megyei közgyűlés elnöke, közreműködik a válsághelyzetek kezelésében, dönt a hatáskörébe utalt pénzeszközökről, véleményezi a területfejlesztési koncepciókat, programokat dolgoz ki, pénzügyi tervet készít) – regionális (törvény a fővárosban és a Balaton környékén rendelkezik létrehozásáról, egyébként megyei szinten hozhatják létre vagy a

területfejlesztésben érdekelt miniszterek vagy a gazdasági kamarák egy-egy képviselője) - A területi államigazgatási szervek feladatai: szakmai segítségnyújtás és információszolgáltatás - A dekoncentrált szervek közül kiemelkednek: területi főépítészek, regionálisan szervezett főépítészeti irodák és egyes önkormányzati főépítészek 13 7., fejezet – Környezetvédelmi igazgatás A., A környezetjog elvei A környezetvédelmi törvényben (1995. évi 53 tv) konkrétan vagy lényegét tekintve megjelenő elvek: - A megelőzés elve, kiegészülve az elővigyázatosság elemével:A megelőzés az ártalmak megelőzése mellett a károsító folyamatok további hatásai elleni fellépést is magában foglalja, az elővigyázatosság a megelőzést emeli ki. A megelőzés tekintetében a környezethasználatra vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabályban lehet hozni.A tv rendelkezik a helyreállítás kötelezettségéről is. - A

fenntartható fejlődés vagy a szennyezés elleni integrált fellépés elve: Ez azt célozza, hogy a környezetvédelem a gazdasági döntések szerves részévé váljon, illetve azt is jelenti hogy az egyes környezeti elemek szabályozását és védelmét egységesen kell végezni. - A tervszerűség elve: A tervezés legyen átfogó, fokozatos és kiszámítható. - Az állam kötelezettsége és felelőssége: legyen a környezetvédelem (KV) állami érdek, az állam a KV-i tev.-ek legfőbb irányítója, a kutatások, fejlesztések koordinátora Állami feladat továbbá a nki. együttműködés is = a KV központi közigazgatási feladat - A társadalmi részvétel elve: részvétel a jogszabályalkotásban, a közigazgatási döntéshozatalban, jog a perléshez, jogorvoslathoz, kezdeményezéshez stb. - Az együttműködés elve: Már a döntéshozatal kezdeti szakaszában meg kell kísérelni a kompromisszumos megállapodást. Ide tartozik a nki közreműködés

kívánalma is - A felelősség vagy „szennyező fizet” elve: Az EU-hoz kapcsolódva ezt az elvet 1975-ban deklarálták. B., A környezethez való jog Alkotmány: Jog az egészséges környezethez és a testi lelki egészséghez. 28/1994 AB határozat: A környezethez való jog mai formájában nem alapjog, de nem is pusztán államcél. A határozat szerint az állam környezetvédelemmel kapcsolatos kötelezettségének teljesítése nem enged értelmezési szabadságot az állam számára. C., A szabályozás egyes módszertani sajátosságai Integrált környezetvédelem: Megkísérli a környezetet érő hatások egységes kezelését. Közigazgatási, piaci és önszabályozási módszerek: A közigazgatási módszer a már említett állami szerepvállalás, a piaci értékítélet romlása abban nyilvánul meg, hogy a szennyezésből eredő kár nem a szennyezőnél jelentkezik legtöbbször direkt módon, hanem másoknál, ám visszahat a szennyezőre ezért nem

kifzetődő. Az önszabályozás hagyományos vállalati management eszközöket tartalmaz. Mértékszabályozás és technológiai előírások: A mértékelőírások a jogalkotás és a közigazgatás körébe tartoznak. A technológiai előírások nem határoznak meg mértéket, hanem elvárják a lehető leghatékonyabb technológia alkalmazását. (BAT- best available technology) Ám az ebből adódó költségtöbblet azért nem lehet aránytalanul magas. D., A környezetvédelem állami szervezetrendszere Az Országgyűlés: Elsődleges a tv. alkotás Elfogadja a Nemzeti Környezetvédelmi Programot, Környezetvédelmi Bizottsága pedig folyamatos ellenőrző tevékenységet végez. A Kormány: Feladata a döntéshozatal, illetve a nki. szerződések teljesítése Az Országos Környezetvédelmi Tanács: A kormány 22 tagú tanácsadó és véleményező szerve. Résztvevői (egyenlő arányban): a környezetvédelmi céllal bejegyzett társadalmi szervezetek, illetve 14 a

szakmai- és gazdasági érdekképviseleti szervek küldöttei és a tudományos élet MTA elnöke által jelöltjei A környezetvédelemért felelős miniszter és a miniszer alá rendelt hatósági szervezetrendszer: Ellátja a KV központi irányítását, kidolgozza a közép és hosszútávú politikáját. A miniszter feladatait elsősorban a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség útján látja el. A főfelügyelőség gyakorolja a másodfokú környezet- és természetvédelmi, illetve hatáskörében az elsőfokú (szak)hatósági jogkört. Alárendelt szervei az egyes KV-i felügyelőségek A környezetvédelemben érintett egyéb tárcák: Az egészségügyért felelős minisztérium (ÁNTSZ révén kapcsolódik), FVM (agrárkörnyezet, vízgazdálkodás, vadászat), gazdasági koordinációt ellátó minisztérium (energiaszektor), Belügyminisztérium (döntés-előkészítés) E., Az önkormányzatok a környezetvédelemben Az Ötv. a KV-i feladatokat az

önként vállalt (fakultatív) feladatok közé soroljaA képviselő-testület a KV-et érintően szabályozhatja a (fokozottan) védetté nyilvánítást, a természeti érték őrzését, gondozását, helyi zaj- és rezgésvédelmi követelményeket, a levegő tisztaságának védelmét illetve a KV-i alappal való rendelkezést. A megyei önkormányzat a településivel egyeztetett KV-i programot készít (melynek tartalmaznia kell törvényben meghatározott minimum tartalmi elemeket, úgy mint pl.: kommunális hulladékkezelés) , véleményezi azt, javaslatot tesz társulások létrehozására A polgármester KV-el és az előírásokkal kapcsolatosan bizonyos tevékenységeket felfüggeszthet vagy korlátozhat. A jegyző hatáskörét a Kormány állapítja meg F., A környezetvédelmi igazgatás eszközei Közvetlen eszközök: kifejezetten megelőzési célúak (pl.: engedélyezés, környezeti hatásvizsgálat) – pozitív vagy negaty irányú kötelezést tartalmazóak

– együttműködési típusúak – ellenörzési típusúak Közvetett eszközök: Piacbefolyásoló eszközök – szankciók(kötelezések, tilalmak, bírság, szabálysértési eljárás) – ellenőrzés. G., Környezetvédelmi szabályozás az EU-ban Alapjai: A Szerződés és az Egységes Európai Okmány. A közösségi KV-i szabályozás főbb csoportjai: általános rendelkezések, természetvédelem, víz, levegő, zaj, hulladék, vegyi anyagok, ipari balesetek, biotechnológia. Hazánknak természetesen fokozott figyelemmel kell lennie a jogharmonizációra, ám a KV lényegi kérdésit és hiányosságait nem csak az EU-s közeledésnek kell(ene) motiválnia. 15 8., fejezet – Egészségügyi igazgatás Régen is kiemelt jelentőséggel bírt, ma két alapvető tényező indokolja: a közösség védelme és az egyén a páciens védelme. Az egészséghez való jog alkotmányos alapjog Az EÜ-i ágazatban a tevékenység jellegéből adódóan az állami kontroll

szerepe és súlya nagyobb mint egyéb ágazatokban.(kb 280 jogszabály van jelen) Jogforrások: - Törvények: 1997. évi 154 tv az egészségügyről (Eütv) – 1991 évi 11tv az ÁNTSZ-ről – 1995. évi 53 tv a KV-ről – 1995 évi 90 tv az élelmiszerekről - Egyéb: miniszteri- és kormányrendeletek, nemzeti szabványok, polgári jogi szabályok, büntetőjogi különös részi rendelkezések, a legjelentősebbek a közigazgatási normák. Az eü-i igazgatást végző intézményrendszer: Eszköz és szervezetrendszer: - Országgyűlés: törvényalkotás(az eü szervezetére, adatvédelemre, finanszírozásra), a Nemzeti Egészségügyi Program elfogadása, amely az eü-i tervezés alapja. - Kormány: direkt eszközrendszer (tv. javaslatok előkészítése, végrehajtás) – indirekt eszközrendszer (eü-et érintő döntések) Az Eütv.-ben meghatározott feladatai: egészséget támogató kormányzati politika, veszélyelhárítás katasztrófa esetén, feladatok

irányítása, összehangolása. A Kormány munkáját segíti a Nemzeti Egészségügyi Tanács is - Egészségügyi Minisztérium: kormányzati feladatok (EU politika irányítása, a Kormányban az eü, mint ágazat képviselete) – ágazati feladatok (jogalkotás, szakmai irányítás, igazgatás) – NEP feadatok (képzés, szakképzés, szakmai követelményrendszer meghatározása, kutatás, információs tevékenység, nyilvántartás, stb.) - ÁNTSZ (külön tv. szól róla): közegészségügyi, járványügyi K-i tevékenységek irányítása – népegészségügyi tevékenység – szolgáltatási funkciók (laborok, a bevándorló eü-i szűrése, igen költséges). Vezetője: az Országos Tisztifőorvos Szervezete megyei és városi szintű Az ÁNTSZ jogosítványai: széles körű betekintési, ellenőrzési jog, hiányosság esetén határozatban hív fel annak megszüntetésére. Jelentős információs bázis és szabálysértési hatóság is. - Országos

intézetek. A minisztérium közvetlen irányítása alatt, egyszerre látnak el fekvőbeteg ellátást és szakmai irányító funkciókat. - Szakmai kollégiumok. Orvos – gyógyszerész – egyéb kollégium - Magyar Orvosi Kamara és Magyar Gyógyszerész Kamara. Ezek szakmi és érdekképviseleti szervek. (szakmai ajánlások, felügyelet, stb) - Országos Egészségbiztosítási Pénztár. Irányítja a biztosítási ág igazgatási és hatósági feladatainak ellátását. - Helyi önkormányzatok: 2 csoportja az eü-i feladatoknak: alapellátás (iskolai, háziorvosi, gyermekorvosi, védőnői ellátás) – környezet és település eü-i szervezés Az eü-i szolgáltatások rendszere: - Az állami monopólium kizárólagossága megszűnt, az eütv határozza meg a működési és tárgyi feltételeket a szolgáltatásokra (minőségbiztosítási rendszer) - Eü-i vállalkozások, orvosi magántevékenység: Bármely természetes és jogi személy végezheti az ÁNTSZ

engedélye alapján. Jogszabályban rögzített személyi feltételeknek meg kell felelni. (30/1989 SZEM rendelet az orvosi magántevékenységről) Az eü-i ellátási rendszer: Az Eütv szabályozza: 16 Alapellátás: lakóhelyen megszervezendő ügyelet, fogorvosi házi- és gyermekorvosi ellátást jelent. - (Járóbeteg) szakellátás: Lakóhely közelében történő általános és speciális ellátás. Járóbeteg és fekvőbeteg ellátás, valamint egyéb ellátási csoportok(mentés, betegszállítás, ápolás, rehabilitáció, stb.) Népegészségügyi tevélenység: Rendeszeresen elemzi a lakosság állapotát, értékeli az egészséget károsító anyagok kockázatát. Fő célja az egészségvédelem és a betegségmegelőzés Járványügyi igazgatás: M.o-n nagyon fejlett, fertőző betegségek megelőzésére, mjárványügyi megfigyelésre és zárlatra, ellenőrzésre és eletleg fertőtlenítésre terjed ki ez a tevékenység. - 17 9., fejezet –

Szociális igazgatás(a szociális ellátások rendszere) Az 1993. évi 3 tv (szociális törvény) rendelkezik róla Alkotmányos alapja az Alk 70/E§-a (szociális biztonsághoz való alapjog: öregség, rokkantság, árvaság, özvegység, önhibáján kívüli munkaképtelenség esetére) A rendszerváltás mérföldkő volt, új társadalmi problémák jelentek meg: - Munkanélküliség: a legnagyobb probléma, ma sem megoldott, és tartós jelenség, mellyel senki sem számolt.(15-16%-os) A fő gond a munkaerőkínálat szakképzetlensége és iskolázatlansága, megfelelő igény nincs ezekre az emberekre. Az állam reagálása: ’91-ben bevezették a munkanélküli járadékot. ’93-ban új ellátástípus született határozatlan időre, ez a munkanélküliek jövedelempótló támogatása. ’95- után (Bokros csomag) ez a támogatás határozott időre szóló lett.’98-99-ben vezetik be a szociális segélynek a munkanélküliekre vonatkozó változatát. 2000

májusában már csak a rendszeres szociális segély igényelhető(csökkent az állami szerepvállalás). - Hajléktalanság: okai: munkanélküliség, alkoholizmus, családi kapcsolatok felbomlása. Személyek köre: állástalanok(megszűntek a munkásszállók!), börtönviseltek (szinte lehetetlen őket reszocializálni), állami gondozásból kikerült egyének. - Lakás megtartásához kapcsolódó intézkedések: ’91 után a Kormány megszüntette a kedvezményes kamatú lakáshiteleket. Választási lehetőségek: a hiteltartozás 60%-át befizetve az állam elengedi a többit, vagy új szerződést kötnek fix15%-os vagy mindenkori piaci kamattal. A szociális ellátások rendszer ’89 ill. ’93 előtt: - 1993. évi 3 törvény Jogi indokai: Az alapvető áp-i jogokat és köt-eket csak tv-ben lehet szabályozni. Az Európai Szociális Chartához való csatlakozás is kötelez Igazgatási indokok: megszűntek a tanácsok, helyi önk.-ok léptek a helyükbe A szociális

intézkedések önk-i feladatként jelennek meg. - A törvény jellemzői: Alapelvei a humánum, szubszidiaritás, rászorultság(ezen belül alanyi jogú jogosultság(gyes, családi pótlék) – normatív típusú ellátás (közlekedési kedvezmény) – tisztán rászorultsági ellátás(erről az önk. dönt, ám csak kérelemre és természetesen szubjektív döntés születik) - A szoc. törvényen kívül szabályozott szociális ellátások: fogyatékossági támogatás (ezt az esélyegyenlőségi tv. vezette be 1998-ban, csak orvosszakértő állapíthatja meg), gyermekekhez kötődő kiegészítő családi pótlék(ajol az 1 főre jutó átlagkereset a nyugdíjminimum alatt van), rendkívüli gyes (egyszeri, eseti jellegű), mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményei (gépkocsiszerzési támogatás, parkolóhelyek, stb.), történelmi kárpótlás (a hadigondozásról szóló jsz. Rendezi) - A szoc. törvény tartalma: definíciók: jövedelem (nettó jövedelem),

vagyon (lakáson kívüli ingatlanok) kereső tevékenység (munkaviszonyból és őstermelésből származik), rendszeres pénzellátás (aki ilyet kap, másban nem részesülhet, ez a párhuzamos ellátást igyekszik kiküszöbölni) - Eljárási szabályok: Áe az alapja, eltérések: határidő csak 1x15 nappal hosszabítható. – illetékességi területen kívül is el kell járni – hajléktalanokra sajátos ellátás – jogosulatlanul igénybe vett ellátást meg kell téríteni (csak ha rosszhiszemű) 18 Az adatkezelés rendje: a jegyző vezeti a szociális nyilvántartást, csak meghatározott személy és intézményi körnek lehet betekinteni. Az APEH nem kérhet az adatokat, de a szoc ig-i szerv az APEH-tól igen! - Döntések, jogorvoslat: némileg sérül, ugyanis a megyei bíróságon ilyen ügyekben egyesbíró jár el, ám felülvizsgálati kérelem van. A szociális ellátások rendszere: Pénzbeni és természetbeni: - csak pénzben: időskorúak járadéka

(nyugdíjpótló ellátás a nyugdíjkorhatárt elérteknek. A kifizetett járadékot hagyatéki teherként be kell jegyeztetni. Az állam csak a szociális intézetben elhelyezettek után fizet) – rendszeres szociális segély (határozatlan ideig, évente felülvizsgálják) – ápolási díj(a beteg hozzátartozók otthoni álpolását szolgálja, kevés összeg. Normatív és méltányossági alapon osztják) - csak természetbeni: közgyógyellátás (bizonyos gyógyszerek és segédeszközök ingyen vagy jóval olcsóbban szerezhetők be. Az erre jogosító igazolványt a jegyző adja ki) – köztemetés – eü-i szolgáltatások - vegyes: lakásfenntartási támogatás (Feltétele, hogy a csaád összjövedelmének 35%-át tegye ki a rezsi, és számít a lakás mérete is.Történhet klasszikus és fűtési támogatás formájában) – átmeneti segély (rugalmas, nincsen tv-i korlátja) – temetési segély (A temettető igényelheti akinek nem kell feltétlenül

hozzástartozónak lennie) Személyes gondoskodást nyújtó ellátások, személyes szolgáltatások köre: - alapellátás: étkeztetés – házi segítségnyújtás - családsegítés - szakosított ellátás: ápolás, gondozás (engedéllyel rendelkező szociális otthonok akár állami, akár egyházi vagy civil a működtető) – rehabilitáció – átmeneti elhelyezés – nappali ellátás - lakóotthonok - 19 10., fejezet – Kulturális közigazgatás 2001. 64 tv szól róla, október 9 óta hatályos Történelmileg is állami feladat, klasszikusan az oktatásügy és az egyházak szabályozása köthető ide. Nem nélkülözhető kulturális funkciók, melyeket az államnak szabályozni kell: tudomány, közoktatás. A kulturális igazgatás feladatai: Kulturális szolgáltatások szabályozása, kulturális fejlődés feltételeinek a megteremtése, nemzeti kultúra fejlesztése és a társadalmi esély megteremtése a művelődésre. A közigazgatás

tevékenysége e téren: Szervezeti irányítás, állami finanszírozás, közvetett szervező tevékenység, jogalkotás és jogalkalmazás Ágazatok: Műemlékvédelem (a NKÖM alá tartozik, külön tv. szabályozza) – egyházügyi igazgatás – oktatásügyi igazgatás – tudományos ügyek – közgyűjtemények igazgatása – kulturális értékek védelme – filmigazgatás – művészeti igazgatás, sajtó és médiaigazgatás – nki. kulturális kapcsolatok igazgatása – ifjúságvédelem – testnevelés és sportigazgatás Intézményrendszer: - szolgáltató szervek: Összetett és differenciált szervezet, az állami mecenatúra ezen keresztül valósul meg. - igazgató szervek: Központi szinten minisztériumok –Oktatásügyi pl.-, illetve MTA, OMFB (országos műszaki fejlesztési bizottság), Helyi szinten kötelező feladatok: (alapfokú oktatás, nevelés, közművelődésügyi szolgáltatások nyújtása) Megyei szinten kötelező feladatok:

(közművelődési szakszolgálat, múzeum, megyei levéltár, megyei könyvtár) Nem kötelező: színházak fenntartása Fogalmak: - Közművelődési tevékenység: A polgárok iskolán kívüli, öntevékeny, megismerő, önfejlesztő és alkotó célú cselekvése, mely együttműködésben valósul meg. - Közművelődési intézmény: Erre a célra alapított és fenntartott, szakmailag megfelelő személyekkel , infrastruktúrával és engedéllyel rendelkező szerv vagy intézmény. - Közművelődési színtér: A helyi lakosság közművelődési tevékenységének támogatására, az önk. vagy önk-i társulás által működtetett, adott helyen rendszeresen működő intézmény Általános szabályozás: - Közérdek, a támogatás pedig közcélú. Községben kötelező a közművelődési színtér, városi szinten pedig a közművelődési intézmény. Intézmény létrehozása, megszüntetése önk-i alapjog, de minisztériumi véleményt kell beszerezni, amely

viszont nem köti az önk.-ot, de beszerzése kötelező. - Közművelődési Tanács: Településenként 3 évre jön létre, a tevékenység összehangolására. Tagja lehet minden helyben működő közművelődési szervezet, vagy jogi személy. Tevékenységi köre: véleménynyilvánítás, előterjesztés. Ülései nyilvánosak, dokumentumokat kérhet és másolhat is. - Megyei Művelődési Központ: A megyei önk. hozza létre, szakmai képzés, továbbképzés, megyei adattár létrehozása, elemzések, programok készítése végett. - Magyar Művelődési Intézet: Országos, önállóan gazdálkodó kp.-i költségvetési szerv, a minisztérium irányítása alatt. Irányelveket és állásfoglalásokat bocsát ki, véleményez A kulturális örökség védelme: 20 régészeti örökség védelme: Bárhol talált lelet = állami tulajdon amiről a NKÖM mondhat le, a múzeumok javára. Védetté és fokozottá védetté lehet nyilvánítani jelentős lelőhelyeket,

melyet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal kezdeményez. A régészeti feltárás szabályai: Az örökség elemei, csak akkor kell feltárni, ha szükségessé vált. A feltárás engedélyhez kötött tevékenység, a NKÖM adja ki az engedélyt. Aki leletet talál köteles őrizni és szólni az illetékeseknek, a bejelentőt anyagi elismerésben kell részesíteni. - Műemlékek védelme: NKÖM folytatja le a védetté nyilvánítást. Elővédettség: listára vétel, külön engedély az építéshez. Ideiglenes: 1 évre, 1x1 évre meghosszabbítható Teljes körű: Műemlékvédelmi bírság szabható ki - Műemléki terület(új fogalom): Topográfiailag körülhatárolt, ember és természet együttes munkájával létrejött terület. A kulturális javak védelme: - A NKÖM jogosult a védetté nyilvánításra, kivéve (ma élő alkotók műveit, levéltári tv.-ben meghatározott javakat) A védetté nyilvánított javak tulajdonjogát (engedéllyel) át kell ruházni,

az államnak a hivatalon keresztül elővételi joga van, az értéket őrizni köteles, a vele kapcsolatos változásokat pedig be kell jelenteni. - A NKÖM a külföldre történő kiviteli (végleges és ideiglenes) engedélyek ügyében hatóságként jár el. - Múzeumrendszer: Országos, átfogó gyűjtemény – országos szakmúzeum – megyei múzeum – területi múzeum – tematikus múzeum – közérdekű muzeális gyűjtemény. - 21 11., fejezet – A védelmi igazgatás A., A védelmi közigazgatás az állami feladatok rendszerében A honvédelem és a polgári védelem egymást feltételező és egymásra épülő tevékenységi formák. A honvédelem mint állami feladat: Funkciói: egyrészt maga a katonai erővel való védelem, amely a MK területi sérthetetlensége és függetlensége, a lakosság és azok javai ellen irányul, másrészt a fegyveres erők, rendvédelmi szervek, a nemzetgazdaság, a társadalmi szervezetek és az érintett állampolgárok

összehangolt felkészítése a feladatra. A fegyveres erők az Alkotmány szerint: A Magyar Honvédség, és a Határőrség, melyek alapvető kötelessége a haza védelme. A Határőrség emellett rendészeti feladatkörben ellátja az államhatár őrzését, a határrend fenntartását is. Honvédelmi képesség: Az 1993. évi 110 tv szól a honvédelemről A tv szerint a honvédelmi feladatokat a legszükségesebb ráfordítással kell megvalósítani, tehát a társadalom számára békeidőben ez nem okozhat aránytalan terheket. Ennek nem mond ellent a NATO-tagságunk sem A honvédelem szövetségi meghatározottsága: A honvédelem stratégiai tervezőinek és politikai döntéshozóinak meg kell határozniuk, hogy milyen mértékben saját és milyen mértékben szövetségi erőből kívánják megoldani az ország védelmi rendszerét. A teljes jogú NATO tagság azt jelenti, hogy a honvédelmi feladataink kiegészülnek a szövetségi kötelességeinkkel is. A honvédelem

feladatcsoportjai: Rendelkezni kell mindenekelőtt egy fegyveres önvédelmi tervvel, személyzettel, haditechnikával, ezek megfelelő állapotával, mozgósítható állománnyal. A honvédelmi közigazgatás kapcsolódik csaknem valamennyi közigazgatási ágazat szakmai tevékenységéhez. A polgári védelem funkciói, feladatai: segítse a védekezést minden olyan hatás ellen, amely a fegyveres összeütközések, katasztrófák és más veszélyhelyzetek miatt az életet és az anyagi javakat veszélyezteti. 1996 évi 37 tv rendelkezik a tevékenységi körökről Pol0gári védelmi szabályok a NATO-n belül: Tanácsadó testület a Polgári Védelmi Tervezési Bizottság. Az együttműködés céljai: védelmi struktúrák kifejlesztése, optimális erőforrásfelhasználás, területi önellátás, segítségnyújtás, válságkezeléssel kapcsolatos tv hozás B., A védelmi közigazgatás működési formái A jogalkotó tevékenység a védelmi közigazgatásban: Csekély

lehetőséget ad a Kormánynak és a minisztereknek, a védelmi szabályozás folyamatos parlamenti törvény alatt maradjon – ez a cél, ezért a törvény rendkívül részletes ám rugalmatlan szabályozást ad. A Kormány határozza meg az egyes települések polgári védelmi besorolásának szabályait. A parancsok és intézkedések normatív aktusok, ezeket nem a K szervei és szereplői hozzák. A parancs konkrét, az intézkedések pedig az egyes rendszeresen ismétlődő katonai tevékenységek és ezek végrehajtásának szakmai, technikai és eljárási szabályait állapítják meg. Intézkedés hozását jogszabály is előírhatja Jogalkalmazás a honvédelmi K-ban, honvédelmi kötelezettségek: Személyes kötelezettségek: - Hadkötelezettség: Csak magyar áp-ra terjed ki, magában foglalja az adatszolgáltatási, bejelntési, megjelenési és szolgálati kötelezettséget. Az anyagi jogi szabályok meghatározzák azokat a feltételeket, melyek esetén a

sorkatonai szolgálat elhalasztható, félbeszakítható, illetve hogy mikor lehet leszerelni. - Alternatív szolgálatok: Fegyver nélküli katonai vagy polgári szolgálat lelkiismereti okból választható. 22 Polgári védelmi kötelezettség: Aki ilyen alatt áll, köteles részt venni annak a településnek az azonnali beavatkozást igénylő mentési munkálataiban, ahol éppen tartózkodik. - Honvédelmi munkakötelezettség: Rendkívüli vagy szükségállapot idején rendelhető el. Képességekhez és lehetőségekhez mérten szellemi vagy fizikai munka teljesítésére kötelezettek az állampolgárok, a kijelölt munkahelyeken. Vagyoni szolgáltatások: - A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség: önálló fejezetben tartalmazza a honvédelmi törvény. Ennek segítségével kell biztosítani a honvédelemhez szükséges anyagi javakat. Ezen szolgáltatás alól a tv meghatározza a mentesek körét, illetve szintén törvényi kivételektől eltekintve

minden esetben kártalanítás jár. A hadkötelezettek járandóságai: ezek a járandóságok egyrészt a személyes honvédelmi kötelezettséget teljesítőket, másrészt hozzátartozóikat illetik meg. Szociális kedvezményes, segélyek tartoznak ide. A hadigondozotti ellátás: Önálló törvény szabályozza 1994 óta. Öt csoportját különbözteti meg a törvény: hadirokkant, hadiözvegy, hadiárva, hadigyámolt és hadigondozott. C., A honvédelem irányítása, a védelmi igazgatás rendszere Az Országgyűlés: meghatározza a honvédelmi fejlesztések hosszú távú irányait, dönt az általános mozgósításról, a magasabb harckészültségről. Az Ogy-nek van egy sajátos bizottsága a Honvédelmi Bizottság, amely önálló hatás- és feladatkörrel rendelkezik és fogyamaotsan figyeli a fegyveres erők feladatainak megvalósulását. A rendkívüli intézkedések terveit a Kormány a HB-nak bemutatni köteles. Személyügyi kérdésekben véleményező szerepe

van A köztársasági elnök: Az az alkotmányos rendelkezés mely szerint a ke. A hadsereg főparancsnoka, nem hatásköri szabály, nem rang és nem is beosztás. Kinevezési, jóváhagyási funkciói nem különböznek a hadsereg esetében sem. Bármely ügyben tájékoztatást kérhet a Kormánytól A Kormány: A fegyveres erők irányítása a Kormány hatásköréből nem vonható el. Feladatai különösen: A honvédelmet meghatározó alapelveket az Ogy elé terjeszti, dönt a gazdaság mozgósításáról, meghatározza a honvédelem és a polgári védelem feladatait, összehangolja a minisztériumok munkáját., meghatározza a védelmi célú tartalékokat, gondoskodik a fenntartás és fejlesztés kérdéseiről, mindazonáltal biztosítania kell az épített és természetes környezet védelmét. A honvédelmi miniszter és a belügyminiszter: A honvédelmi miniszter, az ország honvédelmi feladatainak vh-ért felelős szakminiszter, gyakorolja az alkotmány illetőleg

külön törvény által hatáskörébe utalt jogköröket. Ellenjegyzi az ország fegyveres védelmi tervét, megállapítja a harckészültség és mozgósítás elveit, irányítja és felügyeli a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységét. A belügyminiszter a polgári védelmi feladatok vh-ért felel A polgári védelmi szervek részére utasítást adhat, , irányítáukat az országos parancsnok útján gyakorolja. Azt hogy a minisztereknek milyen honvédelmi feladataik vannak, a Kormány határozza meg. A védelem helyi igazgatása: - Hadkiegészítő parancsnokság: megyei szinten szerveződnek, kizárólag a személyzeti kérdésekkel, az állomány pótlásával, szervezésével foglalkozik. - Területi, helyi védelmi bizottságok: Megyei szinten a védelmi bizottságok a Kormány közvetlen alárendeltségébe tartoznak. Elnöke a megyei közgyűlés elnőke, Bp-en a főpolgármester. A települési szinten működő védelmi bizottságok illetékességi

területe a katonai körzet. - A megyei közgyűlés elnökének és a polgármesternek a jogköre: A mke. Ellátja a sorkatonai szolgálat teljesítésével kapcsolatos hatósági jogkört, és egyes életvédelmi feladatokban is önálló hatáskörrel rendelkezik.A polgármester számára kormányrendelet is meghatározhat feladatokat. - A jegyző feladatai: A védelmi tevékenységben részt vevő köztisztviselők szakmai tevékenységét irányítja. Ellát mozgósítási, tájékoztatási feladatokat, közreműködik a szociális ellátások terén. - 23 - Civil személyek és szervezetek: Fontos szerepük van az eü-i és gyógyszerellátást végző szerveknek (Vöröskereszt), az oktatási intézményeknek, a rádióknak, televízióknak, és az MTI -nak. 24