Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Az egyenes, a keresztárfolyam és az árfolyamjegyzés folyamata

Alapadatok

Év, oldalszám:2002, 2 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:125

Feltöltve:2008. november 22.

Méret:89 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

Az egyenes, a keresztárfolyam és az árfolyamjegyzés folyamata Valuta: idegen ország törvényes fizetőeszköze. Deviza: külföldi fizetőeszközre szóló követelés. Konvertibilitás: egy meghatározott deviza szabad átválthatósága másik devizára. Árfolyam: egy meghatározott devizának egy másik devizában kifejezett ára. Árfolyamok Direkt árfolyamjegyzés: az idegen deviza ára a hazai devizában kifejezve. 1 DEM = 104,82 HUF (az árfolyamjegyzés a külföldi devizák meghatározott mennyiségét általában 100, esetleg 1 egységét állítja szembe a hazai pénznemben meghatározott összegekkel) Indirekt árfolyamjegyzés: a hazai deviza ára az idegen devizában kifejezve. 100 HUF = 0,9540 DEM Mindkét jegyzéstípus esetében azt a devizát, amelynek 100 vagy 1 egységét fejezzük ki, hivatkozási devizának, a másikat hivatkozott devizának nevezzük. A piaci gyakorlat, amelyet a hivatásos devizakereskedők egymás közt követelnek, legtöbbször a

dollárral szembeni árfolyamjegyzést jelenti. Ez az ún egyenes árfolyam Egyenes árfolyam: dollárral szembeni árfolyamjegyzés. Vagy a hivatkozási, vagy pedig a hivatkozott deviza USD. Keresztárfolyam: olyan árfolyamjegyzés, amelyben sem a hivatkozott, sem pedig a hivatkozási deviza nem USD. A bankok számára az árfolyamjegyzés konkrét üzleti ajánlat, mely szólhat vételre vagy eladásra. Így mindig két adatot adnak meg, a következők szerint: 1 USD = 1,7290 – 1,7310 DEM, rövidesen USD/DEM: 1,7290/10 A két árfolyam közül az alacsonyabb a vételi árfolyam (1,7290 DEM), amennyiért a bank a dollár egységét megvásárolja, míg a magasabb összegű (1,7310 DEM) az eladási árfolyam, amennyiért a bank a dollár egységét eladja. Árfolyam jegyzés A pénzpiacon kialakuló valuta- és devizaárfolyamokat határozott időközben feljegyzik, és a megállapított árfolyamokat árfolyamjegyzékben közzéteszik. Ez a művelet az árfolyamjegyzés. A

gyakorlatban kétféle árfolyamjegyzés alakult ki A legelterjedtebb a közvetlen jegyzés amely azt mutatja, hogy a külföldi valuta 1, 10, 100, vagy 1000 egysége mennyi hazai pénzzel egyenlő. Ilyen jegyzés van a magyar gazdaságban is: 1 CAD = .HUF 100 JPY =.HUF A másik módszer a közvetett jegyzés (angolszász) ahol a hazai pénznem értékét fejezik ki megfelelő mennyiségű külföldi valutában 1 GBP = USD 1 GBP = DEM Az árfolyam alakulásáról a pénzintézetek adnak tájékoztatást. Kétféle árfolyamot tesznek közzé. Vételi és eladási árfolyamot A vételi árfolyam - pénzárfolyam, azaz a bank a neki felkínált fizetőeszközt ezen az árfolyamon vásárolja, így ez az alacsonyabb, és eladási vagy másképpen áruárfolyam a magasabb. A kétféle árfolyam között eltérés van, ez az árfolyam különbözet a marge, vagy árfolyamrés ez lesz a bank kereskedői haszna. A keresztárfolyamok jegyzékére segédlet Adottak a következő egyenes

árfolyamok: „A” deviza jegyzése: USD/A = X-Y „B” deviza jegyzése: USD/B = W-Z W Z − Y X X Y B/ A= − Z W A/ B = 1992 nyaráig Magyarországon forint ellenében történő devizaüzleteket csak az MNB-vel köthetek a bankok, és ügyfeleikkel is az MNB által közzétett hivatalos árfolyamon kellett elszámolni. A bankok ma már szabadon köthetnek egymással forint/devizs üzleteket A kereskedelmi bankok ma már igyekeznek egymással lezárni a napi ügyfélmegbízásokból származó forint/deviza pozícióikat. Ezek során az árfolyamról szabadon állapodhatnak meg Az MNB minden nap déli 12 órakor állapítja meg a hivatalos deviza-középárfolyamokat