Történelem | Tudomány és Technika » Salamon Zoltán - Tudomány és technikatörténet

HÁZIDOLGOZAT TUDOMÁNY ÉS TECHNIKATÖRTÉNET A MÚLT SZÁMOLÓGÉPEITŐL A JELEN MIKROSZÁMíTÓGÉPEIIG Készítette: Salamon Zoltán (FTPBPE) 2004.1201 1 A mechanikus számológépek kora A számolások számítások pontos, gyors elvégzése mindig is központi kérdése volt a mérnöki, tanári munkának. Nem csoda hát, ha elődeink is és a mai tudósok is törekedtek arra, hogy egyre gyorsabb, egyre pontosabb számolóeszközöket, táblázatokat, módszereket fejlesszenek ki. A jól bejáratott módszerek általában elég gyorsan meghonosodtak és már nem csak a matematikával, a számolás-és számítástechnikával foglalkozók, hanem az úgymond hétköznapi emberek is előszeretettel használták azokat. Idővel használatuk megtanítása beépült oktatási rendszerünkbe, és szinte már mindenkinek természetesnek hatott használatuk. Nem volt azonban mindig így ez Sokan nem is sejtik milyen és mennyi munkába került kialakításuk, milyen sok tudós elme

dolgozott azon, hogy ezek az eszközök a mai formájukban mindennapi életünk részévé váljanak. A tanárok és kisdiákok a számolás művészetét nem csak az algebra segítségével, hanem a Magyarországon is elterjedt és egyedivé vált abakusz és a középkor óta egyre inkább tökéletesített számoló könyvecskék (táblázatok) segítségével is gyakorolták. Már az ókorban megkezdődtek a fejlesztések. Az első abakuszt valószínűleg a babilóniaiak használták ie. 3000-ben Ez az eszköz az egyszerű porba rajzolt vonalaktól, és kavicsokkal végzett számítástól, a bankokon keresztül a ma is elterjedt golyós számolóeszközökig folyamatosan tökéletesedett korszerűsödött. (A világ szinte minden részén megtalálható ez az egyszerű számoló eszköz. A kinaiak szuan-pan-nak a japánok szorobánnak, az oroszok szcsotinak nevezik.) Magyarországon is használt számolópadok elterjedését mi sem bizonyítja jobban, mint a magyar fordításban

megjelent (Brassó 1675) Orbis Pictus. Magyarországon iu.1000 táján Aurillachi Gerbert (II Szilveszter pápa) által tökéletesített egész Európában elterjedt golyós számológépet is használták, melyek utódai nem egy iskolamúzeumban fellelhetőek. A számok, statisztikai adatok tárolására szerte a világon agyagtáblákat, papíruszokat, Európában sokáig un. rováspálcákat használtak (németül: kerbholz, angolul: tally). A számolás másik formáját az egyre inkább elterjedő algebrai ismeretek, és a számolások megkönnyítését elősegítő táblázatok jelentették. Magyarországon is megjelentek a matematikával foglalkozó szakkönyvek, a matematikai táblázatok. A pontosabb műveletek elvégzése azonban ezekkel a módszerekkel meglehetősen lassúnak bizonyultak, ezért különféle mechanikus számolóeszközöket fejlesztettek ki. Fontos tudományos felfedezések, egyedi és általánosan is ismert számolási eljárások és számológépek

vezettek az egyre modernebb számítástechnikai eszközök kifejlesztéséig. 2 1588 Jost Bürgi (1552-1623) elkészíti az első logaritmustáblákat. 1622-ben William Oughtred (1574-1664) alkalmazott először logaritmus skálát a két egymáson elcsúsztatható vonalzókon. 1650-ben készítette Pattridge az első mai formájú logarlécet. 1851-ben vezették be a csúszóablakot, amelynek segítségével több skálát is lehetett egyszerre használni.A logarléc csaknem 350 éves sikertörténetének csak az elektromos zsebszámológépek vetettek véget. 1623 Wilhelm Schickard (1592-1635) thübingeni professzor egyszerű négy alapműveletes masinát szerkeszt. A gép működése elve a John Napier (1550-1617) által készített Napier csontok számolási eljárásait követi. A gép számtárcsákkal tárolja a részeredményeket és a túlcsordulást egy kis csengő megszólaltatásával jelzi. 1642 Blaise Pascal apja számára, aki adóbeszedő volt Rouenben

számológépet készít. Az eszköz 10 és egyfogú fogaskerekek egymásba kapcsolódásán alapul. Ez a számológép sorozatgyártásban is készül. (Pascaline) 1672 Gottfried Wilhelm Leibnitz (1646-1716) mechanikus számológépet készít. Ezzel a géppel már szorozni, osztani és gyököt is lehettet vonni. A gép alapelve a változó foghosszúságú bordástengelyen alapult. Leibnitz nevéhez még két felfedezés fűződik, melynek nagy szerepe van a számítások korszerűsítésében: 1666-ban bebizonyítja, hogy egy számolási művelet egymás után elvégezhető egyszerű lépések sorozatára bontható. 1679-ben ismerteti a kettes számrendszert 1810 Joseph Marie Jacquard (1751-1834) lyukkártya vezérlésű szövőgépet szerkeszt. A lyukkártya vezérlést később több számítógépnél is alkalmazzák. 1820 Charles-Xavier Thomas de Colmar elkészíti az Arithrométre nevű gépét franciaországban, melyből az első 50 évben 1500 darabot készítenek. 1887

Odhner bütyköstárcsával működő számológépet szerkeszt. A Brunsviga cég ezt a számológépet és átalakított verzióit óriási sorozatban gyártja. Egész Európát, sőt a tengeren túli területeket is ellátják. Sok ma is ismert számítógép-gyártó nagycég a Brunsvigák gyártásával indította karrierjét. Az 1960-as évek végéig ezek az un mechanikus számolóeszközök egyeduralkodók voltak a mérnöki, gazdasági munka segítésében. Az idősebb mérnökök, tanárok által még féltve őrzött logarléc a tudós emberek egyik jelképe. Népszerűségének oka sokféle felhasználási területe, könnyű kezelhetősége és hordozhatósága volt. Használatához azonban némi matematikai ismeretek is szükségeltettek, ezért a boltok eladói, az üzemek adminisztrátorai, vagy egyáltalán nem, vagy nem szívesen használták ezeket. A mechanikus összeadó-gépek 3 többsége azonban drága mulatság volt. A megoldás az 1887-ben a svéd Odhner

által szabadalmaztatott bütykös tárcsával készült négyműveletes mechanikus számológépek jelentették. A négyműveletes számológépeket az 1960-as években használták a legszélesebb körben. Ezeket az un kurblis számológépeket az egyszerűbb matematikai ismeretekkel bírók is könnyedén használhatták. A szatócsboltokban, áruházakban Magyarországon is megjelentek az egyszerű pénztárgépek, ezeket azonban nem sorolhatjuk a számológépek körébe, hiszen általában csak összeadásra voltak képesek. Sokan talán éppen ezért a fent említett kurblis számoló masinákat használták az üzletükben munkájuk elvégzéséhez, vagy a leltárazáshoz. Meg kell említsük, hogy a fent leírt tömegesen alkalmazott számoló masinák mellett a bonyolultabb, a tömeggyártásba nem került számoló eszközökről is volt tudomása magyar tudósainknak. Csak egy példa a sok közül: A reformkor nagy polihisztoraként is emlegetett Nagy Károly, aki

levelezésben állott Charles Babbage-el és ismerte annak munkásságát, vázlatokat készített a differenciagépéhez. A Magyar tudományos világ tehát alkalmazta és ismerte a kor számolási módszereit és eszközeit. Sok magyar tudós még a II világháború előtt külföldi kutatóintézetekben és gyárakban dolgozott. Ahogyan mondják a tudósok békében az emberiséget, háborúban viszont a hazájukat szolgálják. A magyar tudományos élet képviselőinek egy része elment Magyarországról, de az itt maradók tudományos tevékenysége sem nyert publicitást. Kibernetika A nagy francia enciklopédia a Larousse kiadásában a Cybernétique címszó alatt a következőket olvashatjuk: Tudomány, amelynek segítségével egy ember vagy egy automatikus gép vezérlési műveleteket végezhet, hogy a modern technika lehetőségein belüli meghatározott célokat elérjen. A magyar Idegen szavak és kifejezések szótára szerint: A kibernetika a komplex szerkezetek,

rendszerek vezérlésével és szabályozásával kapcsolatos logikai törvényszerűségeket feltáró, s matematikai összefüggéseikben meghatározó tudomány; az elektronikus számológépek és egyéb automatikus berendezések működtetésének és gyakorlati felhasználásának elmélete és gyakorlata. A vezérlés és irányítás nélkül a modern számítástechnikai eszközök kialakulása elképzelhetetlen lett volna. Nemes Tihamér (1895-1960) logikai gépet szerkeszt (logikai logarléc) a logikai pianínó és egyéb találmányok alapján. Nemes Tihamér nem csak újításaival: beszédíró gép, lépkedő gép, színes televízióra vonatkozó szabadalmak, hanem kibernetikai ismereteivel és a kibernetika oktatásával emelkedik a magyarországi számítástechnika nagyjai közé. 1962-ben kiadott kibernetikai gépek könyve Magyarország első átfogó a kibernetikával és logikával foglalkozó irodalmai közül. 1936 Alan Turing (1912-1954) az on Computable

Numbers című könyvében leírta egy olyan számítógép matematikai modelljét, mely mit a legegyszerűbb univerzális számítógép bármilyen véges matematikai és logikai problémát meg tud oldani. 4 Az elektronizáció kezdetei Bár már ie. 600 környékén is foglalkoztak a mágnesességgel és elektromossággal, és az emberiség történetének ezek után nem volt olyan korszaka, melyben az elektromosság ne került volna a tudományok látókörébe, a hasznosítására csak az 1800-as években került igazán sor. Bár már sok jelentős találmány létezett, a számítások elvégzésében először a kurbli hajtásához használtak elektromotorokat. A főleg mechanikus felépítésű, un számolókerékeken alapuló számításokat elvégző számológépek jóideig uralták az irodákat. Ezek a számolóeszközök bár robosztusak voltak, rendkívül megbízhatónak bizonyultak. Az elektromosság bevezetésének másik területe az adatfeldolgozás volt Az

Egyesült Államokban az 1880-as népszámláláson 55 millió ember adatait gyűjtötték össze. Az adatokat több mint 500 ember összesítette 36 szempont szerint összesen 7 éven keresztül. Herman Hollerith (1860-1929) lyukkártyás statisztikai gépe segítségével az 1890-es népszámlálás adatait mindössze 4 hét alatt összesítette. 1896-ban megalapítja a Tabulating Machine Company nevű céget, melyből aztán 1924-ben megalakul az IBM. A tabellázó gépek használata az 1930-as években vált tömegessé. 1960-ig szerte a világon használják ezeket a gépeket. 1911 óta totalizátorok számítják ki a kutya- és lóversenyek fogadási esélyeit. Az első ilyen gépek fix programozású elektromechanikus számítógépek voltak (szobányi mérettel). 1914 Leonardo Torres y Queverdo (1852-1936) bevezeti a lebegőpontos számábrázolást a számítástechnikában. Ő kezdeményezi először a programozási nyelvek bevezetését is. A számítógépek

fejlődésének egyik motorja a haditechnika volt. Az első és a második világháborúban a lőpálya számítások bonyolult képleteikkel, hosszas számítási folyamataikkal próbára tették a legkitartóbb mérnököket is. Az elsőnek tartott jelfogós, elektromechanikus készülék a léghajók szerkezeti elemeinek méretezéséhez készült. 1938-ban elkészül az első igazán elektromechanikusnak mondható számológép a Z1. A gépet Konrad Zuse szülei garázsában alkotta meg. Ez a számoló masina már kettes számrendszerben számol és egy un fénymátrixon (szintén kettes számrendszerben) jeleníti meg az eredményeket A Z1 24 bites szavakkal dolgozott, memóriájában 16 adatot tudott tárolni, és tartalmazott, decimális-bináris átalakítót is tartalmazott. Az analóg számítógépek, avagy egy másik alternatíva A digitális és elektromos számoló masinák mellett a XX. század elején analóg számítógépek is épültek. Ezekkel a gépekkel olyan

egyenletek numerikus megoldásait számították ki, melyek más módszerrel csak nagyon nehézkesek lettek volna. 1910 Josef Novak ötismeretlenes lineáris egyenlet megoldására készít gépet. 1914 Udo Knorr menetrendkészítő diagráfot szerkeszt. 1930 Vannevar Bush differenciál analizátort differenciálegyenletek megoldására alkalmas. készít, mely egyszerűbb 5 Elektromechanikus (relés) számítógépek Kunrad Zuse továbbfejlesztette készülékeit Z2 (16 bites fixpontos adatokkal dolgozott és 16 szavas tárolója volt) és Z3 néven. (A Z3-at 1941-ben fejezte be Zuse 22 bites szavakat használt és már lebegőpontos számokkal dolgozott). A Z3 tárolóegysége 1600 mechanikus reléből állt, a számolómű 400 relé felhasználásával készült. Az első teljesen automatikusan működő számítógépet az Egyesült államokban, a Harvard Egyetemet 1939-1944-ig tartó munkában készítették el Howard Aiken vezetésével Mark I. A Mark I másik neve:

Automatic Sequence Controlled Calculator (ASCC). Fixpontos számokkal dolgozott (10 egész 13 tizedes jeggyel), relékből épült fel, kb.: 760000 alkatrészt és 800 km huzalt tartalmazott. Tízes számrendszert alkalmazott a mechanikus számológépek fogaskerekeihez hasonlóan. 72 db 23 jegyű számot tudott tárolni egy időpillanatban A Mark I. továbbfejlesztésével készült el a Mark II A világ számos pontján készítettek relével működő elektromos számológépeket.: 1946 Stibitz a Bell Telephon Laboratorynál megépíti a Model IV-et Ez 9000 reléből épül fel 1951-ben a japán Fujitsu megépíti az ETL nevű relés számológépét. A keleti oldal bár némi lemaradással, de felismerve az információs technológiák fejlesztésének szükségességét, elindítja számítástechnikai kutatásait. Ennek eredményeképpen 1948-ban elindulnak az első digitális számítógép fejlesztési munkái az Ukrán Tudományos Akadémia Szimulációs és számítógép

laboratóriumában. 1953-ra több gép prototípusa is elkészül, melyeket sorozatban is gyártanak. Bár a háborús időkben az új technológiák hadititoknak számítottak, megállapíthatjuk, hogy a háború alatt, de főleg utána az informatika fejlesztése és gyártása nemzetközi vállalkozássá lett, azonban az igazán elismert pionírok közül sok nemzet tudósai kiszorultak. Munkásságuk ismeretlenné lett, vagy csak a saját szűk régiójukban vált ismertté. A magyar informatikai tudomány is kitermelte saját tudósait Az M-3-asról Egy kb 60m2-es teremben helyezték el. A tetőre szerelt ventilátor gondoskodott a hűtésről. A teremben nagyon meleg volt, hiszen a több száz elektroncső pillanatok alatt befűtötte a termet. A programozás kezdetekben rendkívül nagy nehézséget jelentett, hiszen a programozók is tapasztalatlanok voltak, így ha valahol elakadt a program, akkor a futtatást elölről kellett kezdeni, ami az M-3-as sebessége mellett nem is

jelentett olyan kicsi időveszteséget. Az input-output információkat telexszalag segítségével oldották meg. A gép nyolcas számrendszerben működött, az eredmények is ebben a számrendszerben jelentek meg. Az M-3 operációs rendszer nélküli gép volt A programozása gépi kódban történt. A gép memóriája 1024 szavas, 31 bites szavakból álló volt. Kezdetben naponta 20 elektroncsövet kellett kicserélni, majd a konstrukció módosítása után ez a szám 10-re csökkent. Az M-3-as 30 művelet/mp sebességgel számolt. Az M3-ast később áttervezték Az eddigi mágnesdobos tárat ferritgyűrűsre cserélték, valamint az alegység csöveit hosszabb élettartamú (3000 órás) rádiócsövekre cserélték, melyet az Egyesült Izzó akkor már gyártott. Az M3-ban összesen: 500 alegység, 1000 elektroncső, 5000 kuprox dióda, 4000 ellenálás, 3000 kondenzátor volt. A gép fogyasztása 10-15 kW lehetett. 6 Az számítógépipar kialakulása (Az első

generációs elektronikus számítógépek) A számítógépek első generációi közé az elektroncsöves digitális gépeket soroljuk. Ez az időszak 1940 és 1954 közé tehető. A háború és a háborús kutatások nagy lendületet adtak a számítógépipar fejlődésének. 1939-ben az Egyesült Államokban az Iowa State Collegeban megépíti egy elektronikus gép prototípusát John Atanasoff (1903-) és Cliffor Berry (1918-1963). Az építők nevének kezdőbetűiből a számítógép az ABC nevet kapja 1943 decemberére készült el a Colossus nevű számítógép, mely a németek Enigma kódoló gépén elküldött üzenetek megfejtésére szolgált. (Összesen 10 db ilyen gép készült, műszaki leírásukat a világ, a haditermékek 50 éves titkosítása miatt azonban csak napjainkban ismerhette meg.) 1946-ban fejezik be az ENIAC (Electronik Numerical Integrator And Computer) építését. (USA) A fejlesztők között találhatjuk John Presper Mauchly és John William

Eckert nevét. Az ENIAC-ot ballisztikai és szélcsatornaszámításokra használták A számítógépek nagy része hadi célokat szolgát A gépeket a lőpálya elemzésben, a modern haditechnikai eszközök kutatásában használták. A haditechnika főleg a matematikai, fizikai, valamint az alkalmazott tudományok képviselőinek szaktudására számított. Számos kutatólaboratórium szerveződött e téma köré, és ezek a kutatólaboratóriumok közvetve, vagy közvetlenül segítették a számítástechnika fejlődését, a számítástudomány elméleti megalapozását. 1944-1948 épül az ENIAC utóda az EDVAC (Electronic Discrete Variable Automatic Calculator). 1950-ben készül el az első UNIVAC (UNIVersal Automatic Calculator) az első kereskedelmi forgalomban is kapható, sorozatban is gyártott számítógép. A tervezői John Presper Mauchly és John William Eckert. 1952-ben ezzel a géppel jósolják meg az elnökválasztás eredményét a szavazatok 7%-ának

összeszámolása után. A valószínűség számítás később igazoltan helyes eredményt ad. 1947 és 1954 között számos más számítógép típus is megjelenik: 1947 SSEC (Selective Sequence Electronic Calculator; USA) 1950 Mark III 1952 MESM és BESZM (Szovjetúnió) 1952 Whirlwind (MIT Digital Computer USA haditengerészet) 1952 IBM-701 (Az első tárolt programozású azámítógép. USA) 1953 Sztrela (Szovjetúnió) 1954 IBM-650 (Az első üzleti célra szánt számítógép 2200 darabot gyártanak belőle) 7 A számítógép ipar fejlődése (a második generációs számítógépek) A második generációs számítógépek tranzisztorokat, ferritgyűrűs tárakat tartalmaznak. Ezeknél a gépeknél jelenik meg a megszakítás-rendszer, amelyekkel az előre nem látható eseményeket a számítógépek önmaguk is kezelni tudják. A második generációs számítógépeknél jelennek meg az operációs rendszerek és a magas szintű programozási nyelvek. A második

generációt az 1955-1960-as évek közé lehet tenni A számítástechnika üzlet és tudomány (a harmadik generációs számítógépek) A harmadik generációs számítógépek már integrált áramköröket használnak. Kialakul a multiprogramozás és a párhuzamos működtetés, melynek segítségével lehetőségünk van egy számítógépet egy időben több feladatra is használni. A harmadik generációs számítógépek már monitorokat is használnak, valamint felhasználóbarát programozási nyelvet. Előrelépések történnek a távadat átvitelben is A harmadik generáció korszakát az 1961-1971-es évekre lehet tenni. Az 1960-as években az un. miniszámítógépek gyártása tömegessé válik 1961: IBM bemutatja a Stretch computer-t Los Alamos-ban. Ez a tranzisztoros számítógép 64 bites adatátvitelel , ez az első nyolc bit azaz bájt használó számítógép, mely fennmarad l971-ig. 1962: IBM piacra dobja az 1311-es hordozható lemezt. 1964: Az IBM

bejelenti a 360-as rendszert, ez az első kompatíbilis számítógépcsalád. 1964: A Control Data Corporation bemutatja a CDC 6000-est, amelyek 60-bites szavakat használnak és párhozamos műveleteket (parallel processing). CDC árulja a 6600-ast, ez az utóbbi évek leggyorsabb számítógépe. Seymour Cray tervezte 1964: Tom Kurtz és John Kemeny megalkotja a BASIC nyelvet (Beginners Allpurpose Symbolic Instruction Language) Dartmouth-ban. A BASIC program az első time-sharing programnyelv. 1964: Az NCR bevezeti a 315/100-ast. 1965: Digital Equipment árulja a PDP-8-at az első minikomputert. 1965: IBM szállítja az első 360-as rendszert, ez az első integrált alaplapú számítógép, vagy más néven harmadik generációs komputer. 1966: Scientific Data Systems (SDS) kifejleszti a Sigma 7-et. 1966: Texas Instruments a leggyakrabban használt megbízható kézi számológép. 8 1967: DEC bemutatja a PDP-10-es számítógépet. 1967: Először nyomtatják a Computerworld

magazint. 1968: Univac bemutatja a 9400-as számítógépet. 1968: Gordon Moore és Robert Noyce megalapítja az Integrated Electronics (Intel) Corp.céget 1969: Edson deCastro elhagyja a DEC-et, útjára indítja a Data General Corp. És bemutatja a Nova nevezetű 16 bites miniszámítógépet. 1969: Az IBM szétválasztja a hardwaret és a softwaret; bevezetik a minikomputer vonalat a System/3-at. 1969: Lockheed Electronics legyártja a MAC-16-ost. 1969: Nicklaus Wirth megírja a PASCAL fordítóprogramot és telepíti a CDC 6400asra. 1970: Computer Logic Systems legyártja a SLS-18-ast. 1970: DEC legyártja az első 16-bites minikomputert, a PDP-11/20-ast. 1970: Data General legyártja SuperNova nevű számítógépet. 1970: IBM legyártja az első 370-es rendszert, a negyedik generációs számítógépet. 1970: Xerox Data Systems bemutatja a CF-16A számítógépet. 1971: Computer Automation bemutatja az Alpha-16-ot. 1971: IBM bemutatja a 370/135-ös és 370/195-ös (mainframe

computers) nagyszámítógépet. 1971: Floppy disks bemutatkozik betöltve az IBM 370-es kódjait. 1971: Intel Corporation bejelenti az első mikroprocesszort, az Intell 4004-est, amit Marcian E. Hoff vezette csoport fejlesztett ki 1971: John Blankenbaker megépíti az első személyi számítógépet a Kenbak I-et. 1971: Az NCR bemutatja a Century 50-et. 1971: Sperry-Rand átveszi az RCA számítógép vonalát. 9 Számítógépek nagy tömegben (a negyedik generáció) A számítógépek negyedik generációját az 1970-es évektől napjainkig számíthatjuk. A gépek igen nagy integráltságú áramkörökből épülnek fel. Nincsenek alapvető változások a számítógépek szervezésében. A korábban bevett megoldásokat tökéletesítik A negyedik generáció jellemzője, hogy a szoftvergyártás óriási méretűvé válik. A szoftverek árai elérik, egyes esetekben meg is haladhatják a hardverét. A korszak fontosabb eseményei 1994-ig. 1972: Gary Kildall a Naval

Postgraduate Schoo-ban megírja a PL/1-es programnyelvet, az első programozási nyelvet az Intel 4004 mikroproceszorra. 1972: Az Intel kifejleszti a 8008-as processzort, amely 8 bites. 1973: Winchester disk drives első bemutatkozása az IBM-nél, A 3340-es modellben használták a közvetlen hozzáférésű készüléket. 1974: Az Intel bemutatja a 8080-as, 8 bites mikroprocesszort, amelyet számos személyi számítógépben használnak. 1975: Bemutatkozik a Cray-1 szuperkomputer. 1975: A MITS bemutatja az Altair nevű személyi számítógépet, a nevét egy népszerű sorozat a Star Trek (Űrszekerek) egyik űrhajója után kapja. A készlet 397 dollárba kerül amelyben egy 256 bájtos komputer van. A kivitel és bevitel kapcsolókból és lámpákból áll. A terveket Ed Roberts és Bill Gates készítette 1975: Létrejön a Microsoft . Az alapítók Bill Gates és Paul Allen akik a BASIC nyelvet alkalmassá teszik a MITS Altair PC használatára. 1976: A T/16 az első olyan

komputer, mely a hibákat kezeli bemutatkozik a Tandemnél. 1976: A NEC bemutatja a 800-as és 900-as rendszert, mely általános célú (sokféle alkalmazhatóságú) nagyszámítógép. 1976: Seymour Cray megtervezi és kiadja a Cray 1-et, amely 200,000 freon-csöves IC-t tartalmaz és 100 millió lebegőpontos műveletet végez másodpercenként (MFLOP). 1976: Perkin-Elmer és Gould SEL bemutatja a Superminicomputert. 1976: A Zilog bemutatja a Z-80-as csipet. 1977: Létrejön az Apple Computer és bemutatja az Apple II személyi számítógépet. 1977: A DEC bemutatja az első 32-bites superminicomputert, a VAX-11/780-at. 10 1979: A Wordstar, a legtöbbet forgalmazott szövegszerkesztő program a PC-re. Melyet a Micropro fejlesztett ki és forgalmaz. (A szoftver sikerén felbuzdulva változtatták nevüket ebben az évben Wordstar International-é). 1980: A Control Data Corporation bemutatja a Cyber 205-ös szuperkomputert. 1981: A Commodore bemutatja a VIC-20-as házi

számítógépet (home computer), amelyet több mint egymillió példányban adnak el. 1981: Az IBM betör a személyi számítógépek piacára. 1981:Az Osborne Computer bemutatja az Osborne 1-et, az első hordozható számítógépet. 1982: Compaq Computer cég megalakul. 1982: Létrejön a Sun Microsystems. 1982: A Microsoft által forgalmazott MS-DOS rendszert 50 számítógépgyáró teszi az első 16 hónapban. Hozzáférhetővé 1983: Bemutatkozik a Cray 2-es számítógép, mely egy billió FLOPs (/floating point operations per second/ lebegőpontos számokkal végzett művelet per másodperc) elvégzésére képes. 1983: A Lotus 1-2-3 táblázatkezelő program a VisiCalc helyébe lép a jobb minőségű számítógépeken. 1983: A NEC bejelenti az SX-1 és SX-2 szuperszámítógépeket. 1984: Az Apple bemutatja a Macintosh komputert. 1984: Az IBM bemutatja a PC AT-t (Advanced Technology). Az IBM beolvassza a Rolm Corp. Céget, amely majd a távközlési ágazathoz tartozik

1984: A Tandy 1000 személyi számítógép lesz az első IBM PC-kompatíbilis számítógép. 1986: A Compaq az első 500-ban. (A gazdasági sikerek listáján) Bemutatkozik az elsőt Intel 80386-os alapú PC. 1987: A Cray kutatói bemutatják a Cray 2S-t, amely 40%-al gyorsabb a Cray 2-nél. 1987: Az ETA Systems bemutatja az ETA-10 szuperszámítógép családot. 11 1987: A Sun Microsystems bemutatja az első RISC proceszorral rendelkező munkaállomást. 1987: Az Apple piacra dobja a Macintosh II; Macintosh SE; és HyperCard gépeit. 1987: A DEC bemutatja a Vaxstation 2000 workstation komputert, éa a MicroVAX 3500-at valamit a 3600-at. 1987: A Texas Instruments bemutatja az első AI microprocessor chip-et. 1988: Cray Research szuperszámítógépet. bemutatja a Cray Y-MP-t, a 20 millió dolláros 1988: Az IBM bejelenti a hosszú ideje várt Silverlake közép kategóriás komputert az AS/400-ast. 1988: Motorola bejelenti a 88000-as RISC mikroprcesszor elkészültét.

1988: Megszületeik az Apollo az első grafikus szuperszámítógép. Ezt a számítógépet a három dimenziós grafikus alkalmazások céljaira hozták létre. 1988: Az IBM bemutatja az ES/3090 S sorozatú nagygépes számítógépcsaládot. 1988: A Next felavatja azt az újító jellegű munkaállomást, amely az első törölhető optikai lemezt használja elsődleges háttértárolónak. Az IBM engedélyezi a Next grafikus felhasználói interfészét. 1989: Az Intel bejelenti a 80486 mikroprocesszor gyártását éa az I860 RISC társprocesszort. Minkét chip több mint egy millió tranzisztort tartalmaz 1989: IBM bejelenti az Officevision programot, amely SAA protokolt használ, a PS/2s, PS/2 LANs, AS/400 nagyszámítógépeken fut. 1989: Az Apple bemutatja a a régóta várt hordozható Macintosh-t. 1989: A Poqet bemutatja az első zseben hordozható MS-DOS operációs rendszerrel rendelkező számítógépet. 1989: A Grid bemutatja az a laptop számítógépet, mely un.

érintőpaddal rendelkezik, mely felismeri a kézírást. Ezt nevezik GridPad-nek 1989: Bemutatkozik az első 80486-alapú számítógép. 1990: A Motorola bemutatja a 68040-es mikroprcesszort. 12 1990:Az IBM bejelenti a RISC Station 6000-es családot, mely a legnagyobb teljesítményű munkaállomás. 1990: A Microsoft elkészíti a Windows 3.0-át 1990: Az IBM piacra dobja a PS/1-et, amely az otthoni és munkahelyi irodák számítógépjeként reklámoz. 1990: Az IBM bemutatja a System 390-et (kódnevén a Summitot), amely az 1990 év nagyszámítógépe. 1991: Az Advanced Micro Devices bejelenti az AMD 386-os mikroprocesszort, amely az Intel 386 csippel kompatibilis. 1991: A Notebook PC-k divatba jönnek. 1991: Az intel bemutatja a 486SX processzort, melyet alacsonyabb áron kínál mint a 486 csipet. 1991: A Microsoft-tól kigördül a DOS 5.0-s operációs rendszer, melynek óriási sikere van. 1991: A SunSoft, a Sun Microsystem leányvállalata, bemutatja a Solaris-t a UNIX

operációs rendszer SPARC munkaállomáson futtatható verziója és a 386-os, 486-os PC-ken is működik. 1992: Az IBM kibocsátja az OS/2-es 2.0-s verzióját, amelyet 1 millió vásárló vesz meg 1992: A Microsoft bemutatja a Windows 3.1-et és majdnem 10 millió ember vásárolja meg. 1992: Az Intel egy új mikroprocesszort készít Pentium néven, mely az 586-os nevet váltja fel. 1993: A Microsoft elkészíti a Windows NT-t. 1993: A Pentium alapú rendszerek árusítása beindul. 1993: Az IBM elkészíti az OS/2 for Windows-t, ami az OS/2 használatát lehetővé teszi Windows környezetben. 1994: Az Intel bemutatja a 486DX4-es mikroprocesszort. A negyedik generációs számítógépek korszaka napjainkig tart. 13 A jelen kutatásai a jövő számítógépeiről (az ötödik generációs számítógépek) Aki a számítástechnikában dolgozik tudja, hogy mennyi feltáratlan terület van még ennek a tudománynak, melyek számítógépes megvalósítása a jelen és a

jövő kor nemzedékeire várnak. Az informatikai és számítástechnikai kutatásokban a jövő felé vezető út (ahogy ma látjuk) az MI (Mesterséges Intelligenciához) kapcsolódó kutatások és tervek. 1981ben egy Japánban tartott konferencián egy új állami kutatási tervet jelentettek be, Ennek a tervnek a célja egy ötödik generációs számítógép elveinek lerakása volt, melynek fontos alkotórésze az MI, a szakértői rendszerek, a szimbólumokkal való műveletvégzés. A cél tehát olyan intelligens számítógép létrehozása, mely lát, hall, beszél és gondolkodik. Képes tanulni, asszociálni, következtetéseket levonni és dönteni. A japánok egy ilyen gép kifejlesztését 10 évre jósolták. A kutatást 1993-ban zárták le Állításuk szerint létrehoztak egy olyan számítógép gyártásához szükséges technológiát, mely egymillió-egymilliárd LIPS sebességgel tud dolgozni, és több tízezer következtetési szabályt és több

százmillió objektumot foglal magába. A kezdeti lépések bár biztatóak, az emberi gondolkodással, érzékeléssel kapcsolatos kutatások azonban azt mutatják, hogy az elkövetkezendő 10 évben még nem számíthatunk a látó, halló, beszélő, gondolkodó intelligens számítógépre. Az MI-vel foglalkozó szakemberek nagyon hamar felismerték, hogy a kutatásokat több kisebb részre kell osztani. A világon szerte folynak ezzel kapcsolatos kutatások: Hollandiában az emberi nyelvet megértő számítógépeken dolgoznak, az USA-ban már több mint 7 éve tanítanak egy számítógépet, ugyanitt folynak az emberi érzékelés számítógépekre átültetésének kísérletei. Magyarország kutatói sem maradhatnak ki ebből a munkából. A magyarországi kutatásokat Kalmár László logikai gépétől datáljuk, de a 70-es években is több PROLOG alkalmazás született. A 80-as évektől a SZTAKI-ban az intelligens gyártócellákkal végeztek kisérleteket. A 90-es

évektől kezdődően folytak kutatások a magyar nyelv megértésével kapcsolatban. Ugyanebben az időszakban már komoly MI oktatás folyt a BDMF, a BKE, az ELTE, a JATE, a BME, a KKMF és a ME tanszékein. 1985-től a kutatólaboratóriumokban, egyetemeken, hazai és PHARE finanszírozásból folytak a beszédértéstől a mesterséges életen keresztül a neurális hálókig kutatások. Ma már komoly hazai eredményekről számolhatunk be. Ha a huszadik században nem is, de talán már néhány éven belül fordulat állhat be a világ számítástechnikai iparában - állítják a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetének (MTA Sztaki) munkatársai. Az intézetben dolgozó, Roska Tamás akadémikus vezette kutatócsoport több mint tíz évi, amerikai-spanyol kooperációban végzett munka eredményeként új tartalommal egészítette ki a számítógép fogalmát: a jelenleg alkalmazott komputerek működési elvétől

gyökeresen eltérő konstrukcióval dolgozó analogikai számítógépet fejlesztett ki. Az elnevezés az analóg és a logikai működés egyesítésére utal. A számítás fizikai folyamat, amelynek formái rendkívül gazdagok, és Roska Tamás szerint a digitális technika ismert fizikai alapjainak és működési módjainak átgondolása igencsak időszerű volt. "Úgy tűnik, hogy az elektronika, illetve az információs technológia fejlődésének újabb hulláma előtt állunk. A 14 nyolcvanas évek olcsó számítási teljesítményére, az ügynevezett CMOS alapú mikroprocesszor-gyártásra épült a PC-ipar, ezután pedig az olcsó lézernek, az olcsó sávszélességnek köszönhetően a kilencvenes években létrejött az internet-ipar. Most várjuk a harmadik hullámot: ez a legkülönfélébb érzékelők tömeges megjelenése" magyarázza Roska Tamás. Az optikai érzékelők - így például a kamerák - százezer számra ontják az analóg jeleket,

ezek digitálisra konvertálása pedig nem megy olyan könnyen, lassú és energiaigényes folyamat. "Azokon a területeken - mondja Roska -, ahol változó jelek tömegével kell dolgozni, olyan számítógép válhat be, amelyben közel kerül egymáshoz az érzékelés és a feldolgozás. A mi gépünk, a CNN Univerzális Gép ilyen, ez a benne zajló jelenségeket nem tördeli a digitalizálás lépcsőibe, hanem azokat egységükben, valós időben dolgozza fel." Az analóg módon működő és logikai műveletekre képes komputer, az analogikai számítógép lelkét, a CNN csipet Leon Chua, a Berkeleybeli University of California kínai származású amerikai professzora és tanítványa, L. Yang találta fel 1988-ban A CNN egy Cellurális Neurális/Nemlineáris hálózat. Olyan processzorsereg, amelyben az egyes processzorok (cellák) egy négyzetrács csúcspontjaiban foglalnak helyet. Mindegyik cella a közvetlen környezetében lévővel van összeköttetésben,

azoktól hatást kap, illetve azokra hat. Ezek a hatások alakítják ki a CNN működését Erre építve 1992-ben Roska és Chua megalkotta az úgynevezett CNN Univerzális Gépet, amely egy kétdimenziós rácson több ezer CNN elemi processzort tartalmaz. A CNN csip maga egy vizuális mikroprocesszor, amelyben minden egyes tranzisztor fényérzékelő optikával rendelkezik. 2002 március 2-án a legrangosabb civil alapítású tudományos elismerést a Bolyai-díjat Roska Tamás vehette át Mádl Ferenc köztársasági elnöktől. Egyesek szerint a CNN processzorok megváltoztatják az egész eddigi számítógép ipart. Bár ez utóbbi kijelentés a jövőt bizonytalanná teszi a számítógépek világában, egyben biztosak lehetünk: Az életünk már elképzelhetetlen ezek nélkül a csodálatos masinák nélkül. 15 Irodalomjegyzék H.H Golstine: A számítógép Pascaltól Neumannig Műszaki kiadó Bp 1992 Marx György: A marslakók érkezése Akadémiai Kiadó Bp. 2000

Bitkorszak, avagy fejezetek a számítástechnika történetéből MTA Bp.: 1994 Kozma László Mérnöki tevékenységem az elektronikus számítógépek hőskorából. Magyar Tudomány, 1973 Frajka Béla: Dr. Kozma László és az MESZ 1 Neumann János Számítógéptudományi Társaság VI. kongresszusa, Siófok, 1995 Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Szerk: Nagy Ferenc Budapest 1992 Markó Tamás: A számítástechnika története; jegyzet Pécs 1996 Kovács Győző: Történetek a Magyar és külföldi számítástechnika hőskorából NJSZT Bp. 2002 193.224141245/UjsagInfo/11/oskorhtm www.puskasmatavhu/0011/pajtas2html museum.ruhrde/docs/history1htm www.hnfde/museum/schickard pascalhtml www.mathematikuni-wuerzburgde/History/rechner/schott/geschichhtml www.grisuni-tuebingende/projects/schickard/indexhtml www-groups.dcsst-andacuk/~history/Mathematicians/Schickardhtml www.eeryersonca:8080/%7Eelf/abacus/historyhtml www.wellerto/mus/mus dmhtm www.llccccilus/dbeverid/histcomphtm#atanb

www.fh-niederrheinde/~rehork/ge info/geschichte8htm www.ffgsulinethu/oktinfo98/oppe/Kozepkor/schickardhtm www.hpmuseumorg/prehphtm 16